1. Jogi tanácsadás igénybevétele

Nagyon fontos, hogy független jogi tanácsadást vegyen igénybe, ha valamilyen módon érintett a büntetőeljárásban. Az ismertetők tájékoztatást adnak arról, hogy ön mikor és milyen körülmények között jogosult ügyvéd általi képviseletre, valamint hogy mit tesz az ügyvéd az ön érdekében. Ez az általános ismertető útmutatást nyújt arról, hogyan találhat ügyvédet, és hogyan fedezhetők az ügyvédi költségek, ha ön nem tudja ezeket megfizetni.

Hogyan találhatok ügyvédet?

Amennyiben bűncselekménnyel gyanúsítják, Önnek minden esetben joga van ahhoz, hogy ügyvédet vegyen igénybe. A rendőrség megkérdezheti Öntől, hogy szüksége van-e ügyvédre, a jogszabályok szerint azonban csak akkor kell ügyvédet fogadnia, ha elfogták, őrizetbe vették vagy fogva tartják. Általában joga van hozzá, hogy a kihallgatása során Önnel legyen a választása szerinti ügyvéd. A rendőrség is kereshet Önnek ügyvédet, ha Ön úgy véli, hogy szüksége van ügyvédre, de nem tudja, hol találhatna.

Az ügyvédi tevékenységre Finnországban nem vonatkozik kizárólagosság, így bármely jogi diplomával rendelkező személy eljárhat ügyvédként (az erre vonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálata folyamatban van). Büntetőügyekre specializálódott ügyvédet a A link új ablakot nyit megFinn Ügyvédi Kamara honlapján is találhat. Ezenkívül a jogi segítségnyújtó hivatalok is a segítségére lehetnek (az elérhetőségeiket A link új ablakot nyit megitt találja meg).

Az ügyvédi költségek megtérítése

Az ügyvédet fő szabály szerint Ön fizeti. Amennyiben alacsony jövedelemmel rendelkezik, költségmentességben részesülhet. Ebben az esetben az ügyvéd díját teljes mértékben vagy részben az állam fizeti. Ha olyan bűncselekménnyel gyanúsítják, amely legalább négy hónap szabadságvesztéssel büntetendő, kérésére védőt rendelnek ki Önnek. A védő díját az állam fizeti. Amennyiben azonban elítélik a bűncselekményért, a védő díját vissza kell fizetnie az államnak, kivéve, ha a jövedelme olyan alacsony, hogy költségmentességre jogosult. Az Ön által fizetendő összegeket ugyanúgy határozzák meg, mint a költségmentesség esetén.

A védő lehet az állami jogi segítségnyújtó hivatal ügyvédje, a támogató, vagy más jogász. Amennyiben egy adott ügyvédet kér, általában őt jelölik ki az Ön védőjének.

Kapcsolódó linkek:

A link új ablakot nyit megFinn Ügyvédi Kamara

A link új ablakot nyit megFinn Ügyvédi Kamara

A link új ablakot nyit megFinlands Advokatförbund

A link új ablakot nyit megOikeusaputoimistojen yhteystiedot

A link új ablakot nyit megA jogi segítségnyújtó hivatalok elérhetőségei

A link új ablakot nyit megKontaktinformation för rättshjälpsbyråerna

A link új ablakot nyit megJövedelmi határok a költségmentesség igénybevételéhez

A link új ablakot nyit megInkomstgränser för beviljande av rättshjälp

Utolsó frissítés: 15/01/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Izvorna jezična inačica ove stranice finski nedavno je izmijenjena. Naši prevoditelji trenutačno pripremaju jezičnu inačicu koju vidite.

2. Jogaim bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során és az ügy bíróság elé utalását megelőzően

Mi a bűnügyi nyomozás célja?

A rendőrség kötelessége, hogy bűnügyi nyomozást indítson, ha okkal gyanítható, hogy bűncselekményt követtek el. Lehetséges, hogy a rendőrség a bűncselekmény sértettjétől értesül erről a gyanúról. Tudomást szerezhet bűncselekmények gyanújáról más módokon is, és ekkor nyomozást kell kezdenie (például a rendőr maga is észreveheti, hogy bűncselekmény elkövetése van folyamatban).

Melyek a nyomozás szakaszai?

A bűnügyi nyomozásban megkísérelnek információkat szerezni az elkövetett bűncselekményről és az érintett személyekről, és megpróbálják összegyűjteni a bizonyítékokat, amelyekre a vádak mérlegelése és később a tárgyalás során szükség van. A bűnügyi nyomozást a rendőrség, vagy egyes esetekben a finn határőrség, a katonaság vagy a finn vámhatóság végzi. Ezek az ismertetők minden, nyomozás végzésére feljogosított hatóságot „rendőrség” néven említenek.

Kihallgatás

A rendőrség a rendőrőrsre hívhatja önt kihallgatás céljából, vagy telefonon is kihallgathatja. A kihallgatás célja annak megállapítása, hogy okkal feltételezhető-e, hogy bűncselekményre került sor, és hogy azt ön követte el.

Őrizetbe vétel

Ha kihallgatásra hívják, engedelmeskednie kell. Ha nem teszi, a rendőrség önért mehet és beviheti kihallgatásra. Ebben az esetben őrizetbe is vehetik.

Első bírósági meghallgatás

Ha a rendőrség előzetes letartóztatási parancsot kér önre vonatkozóan, az előzetes letartóztatás elrendelése céljából tartott meghallgatást az ön elfogása után négy napon belül meg kell tartani. A bíróság az előzetes letartóztatás elrendelése céljából meghallgatást tart és eldönti, hogy önt előzetes letartóztatásba kell-e helyezni vagy szabadon kell-e bocsátani. Ha előzetes letartóztatásba helyezik, a bíróság megállapítja azt a legkésőbbi időpontot is, ameddig vádat kell emelni.

Ha a rendőrség nem kér előzetes letartóztatási parancsot, akkor lehetséges, hogy az ön esetében tartott első bírósági meghallgatás a bírósági főtárgyalás lesz.

A vádak ügyész általi mérlegelése a főtárgyalás előtt

A főtárgyalás előtt a rendőrség elvégzi a bűnügyi nyomozást, és bűnügyi nyomozási jelentésben összefoglalót készít valamennyi összegyűjtött anyagról. A bűnügyi nyomozási jelentést átadják az ügyésznek. Az ügyész ezután eldönti, hogy megalapozottan gyanítható-e, hogy bűncselekményre került sor, és hogy azt ön követte el.

A rendőrségnek tájékoztatnia kell önt és az ügyvédjét a bűnügyi nyomozás előrehaladásáról, valamint azokról a bizonyítékokról, amelyeket az ön bűncselekményben való bűnösségét illetően találtak. Ön saját maga vagy az ügyvédje segítségével is gyűjthet a bűnössége ellen szóló bizonyítékokat, és kérheti azok felvételét a bűnügyi nyomozás anyagai közé.

A tényleges főtárgyalás előtt több kihallgatást tarthatnak. Az előzetes letartóztatás elrendelése céljából több meghallgatásra is sor kerülhet.

Jogaim a nyomozás során

A nyomozás szakaszai során önt megillető jogokra vonatkozó további információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

Kihallgatás (1)

Miért akarhat kihallgatni a rendőrség?

Ha a rendőrség azt gyanítja, hogy ön tud valamit egy állítólagos bűncselekményről, akkor kihallgathatják. A kihallgatás célja, hogy információkat szerezzenek az állítólagos bűncselekményről és annak elkövetőjéről. Kihallgathatják azért is, mert a rendőrség meg akarja tudni, milyen előnyöket eredményezett a bűncselekmény, még ha nem is önt gyanúsítják azzal.

Milyen tájékoztatást kapok a jogaimról?

A rendőrségnek a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kihallgatás megkezdése előtt tájékoztatnia kell önt arról, hogy milyen minőségben hallgatják ki (sértett/gyanúsított/tanú). Ha ön sértett vagy gyanúsított, főszabály szerint joga van ahhoz, hogy önnel legyen egy ügyvéd a kihallgatás során. Ha gyanúsítottként hallgatják ki, a rendőrségnek közölnie kell önnel azt is, hogy mivel gyanúsítják.

Ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt a rendőrség elfogta önt, illetve ha őrizetbe vették vagy előzetes letartóztatásba helyezték, a rendőrségnek késedelem nélkül tájékoztatnia kell önt arról a jogáról, hogy ügyvédet vehet igénybe. Ha ügyvédet kér, általában nem kell válaszolnia semmilyen kérdésre, amíg az ügyvédje meg nem érkezik. Mindig meg kell azonban adnia a kihallgatást végző személynek a valós személyes adatait, még akkor is, ha nincs jelen az ügyvédje.

A rendőrségnek kötelessége önt nyugodt és higgadt bánásmódban részesíteni a kihallgatás során. A rendőrség nem tehet szándékosan hamis nyilatkozatokat és ígéreteket, és nem állíthat valótlanságokat semmilyen különleges előnnyel kapcsolatban, nem fáraszthatja ki, nem fenyegetheti vagy kényszerítheti a kihallgatott személyt, és nem alkalmazhat semmilyen más meg nem engedett eszközt vagy módszert a személy akaratának, emlékezetének, ítélőképességének vagy döntési szabadságának befolyásolására abból a célból, hogy vallomást csikarjon ki vagy befolyásolja a megtett vallomást.

Mi történik, ha nem beszélem a helyi nyelvet?

Ha nem beszél finnül vagy svédül, a rendőrség gondoskodik arról, hogy tolmács segítse önt a kihallgatás során. A nyelvhasználati jogaival kapcsolatos további információkat a Nyelvhasználati jogok (6) című részben talál. Előfordulhat, hogy egyes rendőrtisztek az angol nyelvet használják a kihallgatás során. Nem kell fizetnie a tolmácsért. A tolmácsnak le kell fordítania a rendőrség kérdéseit és az ön válaszait.

Ezenkívül a kihallgatás végén ön és a tolmács együtt elolvassák a kihallgatási jelentést, és ekkor ön rámutathat, ha a rendőrség valamit helytelenül rögzített. Nagyon fontos, hogy alaposan nézzék át a jelentést a tolmáccsal, mert a tartalmát felhasználhatják ön ellen a tárgyaláson.

Igénybe vehetek ügyvédet?

Fő szabály szerint mindig jogosult arra, hogy ügyvédet vegyen igénybe a kihallgatás során, függetlenül attól, hogy őrizetbe vették vagy sem. Általában nem kell válaszolnia semmilyen kérdésre, amíg az ügyvédje meg nem érkezik. Ha tolmácsra van szüksége, az ügyvédjével folytatott megbeszélésekhez is igénybe vehet tolmácsot.

Ha ismer ügyvédet, akit igénybe kíván venni, megkérheti a rendőrséget, hogy lépjen kapcsolatba vele. Ha nem ismer egy ügyvédet sem, a rendőrség kereshet önnek egyet. A rendőrség továbbá átadhatja önnek azon ügyvédek jegyzékét, akik gyakran foglalkoznak büntetőügyekkel, vagy akik tagjai a Finn Ügyvédi Kamarának. Ezután saját maga választhat egy ügyvédet, a rendőrség pedig felveszi vele a kapcsolatot.

Válaszolnom kell a rendőrség kérdéseire?

Mindig meg kell adnia a rendőrségnek a valós személyes adatait. Semmilyen más kérdésre nem kell válaszolnia. Ha tud valami olyasmit, ami segíthet megoldani a bűncselekmény ügyét és elterelni önről a gyanút, ésszerű válaszolni a kérdésekre. Beszélje meg az ügyvédjével, hogy válaszoljon-e a kérdésekre vagy sem.

A rendőrségnek be kell tartania a törvényt arra vonatkozóan is, hogy mikor lehet kihallgatást tartani. Kihallgatás fő szabály szerint nem tartható este 10 és reggel 7 óra között. Arról, hogy mikor lehet kihallgatást tartani, további információkat A link új ablakot nyit megitt talál.

Végezhet a rendőrség motozást? Vehetnek tőlem ujjlenyomatot?

Ha bűncselekménnyel gyanúsítják, a rendőrség jogosult ujjlenyomatot venni öntől. A rendőrség jogosult személymotozást végezni – azaz ellenőrizni, mi van az ön ruházatában vagy más módon a birtokában –, ha önt olyan bűncselekménnyel gyanúsítják, amelynek maximális büntetése legalább hat hónapi szabadságvesztés, vagy az állítólagos bűncselekményt megemlíti a A link új ablakot nyit megkényszerintézkedésekről szóló törvény 5. fejezetének 10. szakasza.

A rendőrség jogosult testmotozást végezni, ideértve vérminta vételét vagy az ön testének más vizsgálatát, ha önt olyan bűncselekménnyel gyanúsítják, amelynek maximális büntetése több mint hat hónapi szabadságvesztés, vagy a bűncselekményt megemlíti a A link új ablakot nyit megkényszerintézkedésekről szóló törvény 5. fejezetének 11. szakasza. A gyakorlatban a közönséges bűncselekmények, például a lopás, a súlyos testi sértés és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények esetén végezhető motozás; ez jelentheti azt, hogy DNS-mintát vesznek.

Őrizetbe vétel (2)

Miért vehet őrizetbe a rendőrség?

Az őrizetbe vétel célja a bűnügyi nyomozás védelme. A rendőrség őrizetbe veheti, ha olyan súlyos bűncselekménnyel gyanúsítják, amelynek minimális büntetése kétévi szabadságvesztés. Ebben az esetben nem kell más ok az őrizetbe vételre, csak az, hogy kellően megalapozott legyen a gyanú, hogy ön követte el a bűncselekményt.

Ha azt gyanítják, hogy ön kevésbé súlyos bűncselekményt követett el, például súlyos testi sértést vagy lopást, akkor abban az esetben vehetik őrizetbe, ha az állítólagos bűncselekményen kívül okkal gyanítják azt is, hogy ön:

  • megszökik vagy más módon kibújik a nyomozás alól,
  • megnehezíti az ügy nyomozását, vagy
  • további bűncselekményeket követ el.

Ezenkívül a rendőrség őrizetbe veheti akkor is, ha nem ismerik önt és ön nem közli a nevét vagy címét, vagy nyilvánvalóan hamis nevet vagy címet ad meg.Ha nem rendelkezik állandó lakóhellyel Finnországban, és valószínű, hogy a nyomozás, a tárgyalás vagy a büntetés végrehajtásának elkerülése céljából elhagyja az országot, szintén őrizetbe veheti a rendőrség.

Az őrizetbe vételéről egy olyan köztisztviselő dönt, aki jogosult ilyen döntéseket hozni, bírósági végzésre nincs szükség. Az őrizetbe vételről döntést hozni jogosult köztisztviselők közé tartoznak a magasabb rangú rendőrtisztek, az ügyész és a magasabb rangú vám- és határőrtisztek. A A link új ablakot nyit megkényszerintézkedésekről szóló törvény 1. fejezetének 6. szakasza tartalmazza az őrizetbe vételre jogosult köztisztviselőkre vonatkozó jogi előírásokat.

Milyen tájékoztatást kapok az őrizetbe vételemről?

A rendőrségnek azt követően, hogy elfogatóparancs alapján tájékoztatják önt az őrizetbe vételről vagy az elfogásról, a lehető leghamarabb közölnie kell önnel, miért vették őrizetbe. Az ön kérésére az őrizetbe vételről tájékoztatniuk kell egy családtagot vagy egyéb közel álló személyt, kivéve, ha ez nehézséget okoz a nyomozásban.

Nem beszélem a helyi nyelvet. Jogosult vagyok tolmácsra?

Ha nem beszél finnül vagy svédül, a rendőrség gondoskodik arról, hogy legyen tolmácsa. A nyelvhasználati jogaival kapcsolatos további információkat a Nyelvhasználati jogok (6) című részben talál. Előfordulhat, hogy a rendőrtisztek angolul folytatják le a kihallgatást, ha mindkét fél úgy érzi, hogy boldogul angol nyelven. Nem kell válaszolnia semmilyen kérdésre, amíg a tolmács meg nem jelenik.

Találkozhatok az ügyvédemmel?

Ha őrizetbe vették, mindig jogosult találkozni az ügyvédjével. Az ön kérésére védőügyvédet is kijelölnek önnek. A védőügyvéd díját az állam fizeti. Ön maga választhatja meg az ügyvédjét, de az ügyvédnek jogi diplomával kell rendelkeznie.

Joga van ahhoz, hogy a rendőrség jelenléte nélkül beszéljen az ügyvédjével, és a beszélgetésüket nem lehet meghallgatni vagy rögzíteni. Ha tolmácsra van szüksége, a tolmács is jelen lehet, amikor ön az ügyvédjével beszél.

Válaszolnom kell a rendőrség kérdéseire?

Nem kell válaszolnia semmilyen kérdésre, amelyet a rendőrség feltesz önnek, de meg kell adnia a személyes adatait. Egyes esetekben a saját érdekében áll, hogy válaszoljon a kérdésekre, mert ez segíthet tisztázni a történteket, és mérséklődhet az ön elleni gyanú. Amikor a bíróság az ön bűnösségét mérlegeli, figyelembe veheti, hogy ön nem válaszolt a kérdésekre. Azonban önmagában az, hogy nem válaszol a kérdésekre, soha nem elegendő ok ahhoz, hogy elítéljék.

Mi történik, ha olyasmit mondok, ami hátrányos lehet számomra?

Alapvető joga, hogy nem köteles segíteni a bűnössége megállapítását. Ez azt jelenti, hogy nem köteles olyasmit mondani, ami a saját bűnösségét támasztja alá.

Ha azonban úgy dönt, hogy csak a bíróság előtt beszél bizonyos dolgokról, fel kell készülnie arra, hogy megmagyarázza, korábban miért nem mondott semmit. A bíróság jogosult figyelembe venni, hogy ön csak a tárgyaláson mondta el, hogy valahol máshol volt, amikor a bűncselekményt elkövették. Ez hátrányosan befolyásolhatja az ön által elmondottak hitelességét.

Ha a kihallgatás során olyasmit említ, ami később hátrányosnak bizonyul az ügye szempontjából, felhasználhatják ön ellen az elmondottakat. Ha a tárgyaláson mást mond, mint amit a kihallgatáson, akkor meg kell tudnia magyarázni, hogy mi ennek az oka, különben a bíróság gondolhatja úgy, hogy nem hihető, amit elmondott.

Kapcsolatba léphetek a családtagjaimmal?

Joga van ahhoz, hogy kapcsolatot tartson az önhöz közel állókkal, például a közeli családtagjaival, kivéve, ha a rendőrségnek alapos indoka van arra, hogy korlátozza, kikkel lép kapcsolatba. A rendőrségnek továbbá késedelem nélkül tájékoztatnia kell a hozzátartozóit az ön őrizetbe vételéről, kivéve, ha ez nehézséget okoz a nyomozásban.

Más tagállamból származom. Kapcsolatba léphetek az országom nagykövetségével?

Joga van ahhoz, hogy kapcsolatba lépjen az országa nagykövetségével, kivéve, ha a rendőrségnek alapos indoka van arra, hogy korlátozza, kikkel lép kapcsolatba. A nagykövetséget általában legkésőbb akkor tájékoztatják, amikor a rendőrség előzetes letartóztatási parancsot kér önre vonatkozóan.

Vehet tőlem ujjlenyomatot a rendőrség? Nyilvántarthatják a DNS-mintámat?

Ha őrizetbe vették, a rendőrség általában mindig vehet öntől ujjlenyomatot és nyilvántarthatja a DNS-ét.

Alávethet a rendőrség személymotozásnak?

A rendőrség elrendelheti, hogy motozzák meg. A motozás lehet személymotozás, amelynek célja, hogy megtudják, mi van az ön ruházatában vagy más módon a birtokában, vagy lehet testmotozás, amelynek része az ön testének átkutatása, vérminta vétele vagy a testének másfajta vizsgálata.

Ha a testmotozás orvosi szakértelmet igényel, azt csak orvos végezheti el. Egyéb esetben a rendőrség vagy egy egészségügyi szakember végzi el.

A jogszabályok tartalmaznak feltételeket arra vonatkozóan, hogy mikor megengedett a testmotozás; ilyen feltétel például a megalapozott gyanú. A gyakorlatban a rendőrségnek minden közönséges bűncselekmény (lopás, súlyos testi sértés vagy kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények) esetén lehetősége van testmotozást végezni.

Mi történik, ha európai elfogatóparancs alapján vesznek őrizetbe?

Ha egy másik tagállam európai elfogatóparancsot bocsátott ki ön ellen, akkor önt őrizetbe vehetik és fogva tarthatják, hogy kiadják az elfogatóparancsot kibocsátó államnak. Az előzetes letartóztatás elrendelése céljából tartott meghallgatás során ön jogosult arra, hogy védőügyvédet és tolmácsot kérjen. A díjukat az állam fizeti, és önnek nem kell visszafizetnie ezt az összeget az államnak. Ugyanúgy saját maga választhat ügyvédet, mint amikor más módon gyanúsítják bűncselekménnyel.

Első bírósági meghallgatás (3)

Miért tartják meg az első bírósági meghallgatást?

Ha a rendőrség előzetes letartóztatási parancsot kér önre vonatkozóan, a bíróságnak kell döntenie az előzetes letartóztatásról. Ha önt nem vették őrizetbe és a rendőrség nem kér előzetes letartóztatási parancsot, az első bírósági meghallgatás általában az ügy tényleges A link új ablakot nyit megfő tárgyalása lesz.

Ha önt őrizetbe vették, a rendőrségnek a lehető leghamarabb, de legkésőbb az ön elfogását követő harmadik napon tizenkét óra előtt kérnie kell az önre vonatkozó előzetes letartóztatási parancsot. Ha nem teszik, önt szabadon kell bocsátani. A bíróságnak késedelem nélkül foglalkoznia kell az előzetes letartóztatási parancs iránti kérelemmel.

Ha ön őrizetben van, az előzetes letartóztatási parancs iránti kérelemmel legkésőbb az ön elfogásának napjától számított négy napon belül kell foglalkozni. A bíróság az előzetes letartóztatás elrendelése céljából meghallgatást tart és eldönti, hogy önt előzetes letartóztatásba kell-e helyezni vagy szabadon kell-e bocsátani. Ahelyett, hogy az ön előzetes letartóztatását rendelné el, a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat is megállapíthat önre vonatkozóan.

Az előzetes letartóztatással együtt a bíróság elrendelheti az ön kapcsolattartásának korlátozását is. Ez azt jelenti, hogy az előzetes letartóztatásának kezdetén lehetséges, hogy az ügyvédjén kívül senkivel nem veheti fel a kapcsolatot.

Finnországban nincs óvadéki rendszer; azaz ön nem tehet le a bíróságnál egy pénzösszeget, amely lehetővé tenné, hogy szabadlábon legyen, amíg a fő tárgyalásra vár.

Jogom van ahhoz, hogy ügyvédet fogadjak?

Az előzetes letartóztatás elrendelése céljából tartott meghallgatáson jogosult arra, hogy legyen ügyvédje. Kérésére az ügyvédet ki kell nevezni az ön védőügyvédjévé, ami azt jelenti, hogy elsődlegesen az állam állja az ügyvéd díját. Joga van ahhoz is, hogy saját maga lássa el a védelmét, de ha a rendőrség előzetes letartóztatási parancsot kér, önnek ajánlatos ügyvédet igénybe vennie. Saját maga választhatja meg az ügyvédjét.

Jogosult vagyok tolmácsra, ha nem értem a nyelvet?

Ha nem ért finnül vagy svédül, a bíróság keres önnek egy tolmácsot. A tolmács díját az állam fizeti. A nyelvhasználati jogaival kapcsolatos további információkat a Nyelvhasználati jogok (6) című ismertetőben talál. A meghallgatáson lefordítják önnek az előzetes letartóztatási parancs iránti kérelmet, amennyiben a meghallgatás előtt ön nem nézte át azt az ügyvédjével és a tolmáccsal. A meghallgatáson szükség szerint mindent tolmácsolnak, ami elhangzik.

Fel kell szólalnom a bíróság előtt?

Nem kell felszólalnia a bíróság előtt. Ha van ügyvédje, ő is válaszolhat az előzetes letartóztatási parancs iránti kérelemre az ön nevében. Önnek joga van azonban ahhoz, hogy kérésére személyesen hallgassák meg.

Kell más információkat szolgáltatnom a bíróság előtt?

A bíróságon – ahogyan egyébként a büntetőeljárás során sem – nem kell semmilyen információt szolgáltatnia az állítólagos bűncselekményről. Azonban gyakran hasznos lehet, ha megteszi. Az ügyvédje segít eldönteni, hogy ajánlatos-e beszélnie és információkat adnia.

A meghallgatás után előzetes letartóztatásba helyeznek vagy szabadon bocsátanak?

Ha a bíróság úgy dönt, hogy indokolt az ön előzetes letartóztatása, és nem elég a helyelhagyási tilalom, önt előzetes letartóztatásba helyezik. Ha nincs állandó finnországi lakcíme, a lakhelyelhagyási tilalom a gyakorlatban nem megvalósítható.

Ha a bíróság úgy dönt, hogy nem indokolt az ön előzetes letartóztatása, elrendeli az ön azonnali szabadon bocsátását. Finnországban nincs lehetőség arra, hogy garanciaként (óvadékként) meghatározzanak egy pénzösszeget. Az előzetes letartóztatás elrendelése céljából tartott meghallgatás végén önt előzetes letartóztatásba helyezik, lakhelyelhagyási tilalmat rendelnek el önre vonatkozóan, vagy szabadon bocsátják. Még ha a bíróság úgy is dönt, hogy önt előzetes letartóztatásba kell helyezni, az intézkedés nem foganatosítható, ha például az ön egészségi állapota miatt ez ésszerűtlen lenne.

Ha előzetes letartóztatásba helyezik, a bíróság meghatároz egy időpontot, ameddig az ügyésznek vádat kell emelnie. Az ügyész kérésére ez az időpont kitolható. A vádemelésre vonatkozóan nincs maximális határidő, de az időtartam nem lehet hosszabb, mint amennyi idő a bűnügyi nyomozás befejezéséhez és a vádak előkészítéséhez szükséges.

Ha kiderül, hogy a vádemelésre megállapított határidő túl rövid, a bíróság az ügyész kérésére meghosszabbíthatja azt. A bíróságnak lehetőséget kell adnia önnek és az ügyvédjének arra, hogy meghallgassák önöket a kéréssel kapcsolatban.

Nyilvános az előzetes letartóztatás elrendelése céljából tartott meghallgatás?

A bírósági ülések fő szabály szerint nyilvánosak, ez az előzetes letartóztatás elrendelése céljából tartott meghallgatásokra is igaz. Általában azonban nyomozási okokból a rendőrség kéri, hogy az előzetes letartóztatás elrendelése céljából tartott meghallgatást a nyilvánosság kizárásával tartsák meg, és hogy az ügy anyagai legyenek titkosak a vádak mérlegeléséig. A meghallgatás végeredménye mindig nyilvános.

Fellebbezhetek, ha a bíróság elrendeli az előzetes letartóztatásomat?

Az előzetes letartóztatási parancs ellen a fellebbviteli bíróságon fellebbezhet; erre nincs meghatározott fellebbezési idő. A fellebbviteli bíróság sürgős ügyként mérlegeli az ön fellebbezését. A fellebbviteli bíróság tárgyalásai fő szabály szerint írásbeliek.

A bíróságnak az ön kérésére újra meg kell fontolnia az ön előzetes letartóztatását, még akkor is, ha ön nem fellebbezett az előzetes letartóztatás elrendelése ellen. Nem kell azonban újra megfontolni az előzetes letartóztatás ügyét, ha még nem telt el két hét az első meghallgatástól számítva.Az ügyvédje ad további tájékoztatást arról, milyen feltételek mellett lehet előnyösebb az újbóli megfontolást kérnie. Az előzetes letartóztatásának újbóli megfontolására videokapcsolat útján is sor kerülhet. Ekkor ön egyedül vagy az ügyvédjével a büntetés-végrehajtási intézetben, a bíró pedig egyedül vagy az ön ügyvédjének jelenlétében a bíróságon tartózkodik, és videokapcsolat köti össze önöket.

Elhagyhatom az országot a tárgyalás előtt?

Ha a bíróság az előzetes letartóztatás elrendelése céljából tartott meghallgatáson úgy dönt, hogy önt szabadon kell bocsátani, akkor ön szabadon elhagyhatja az országot. Ha a bíróság lakhelyelhagyási tilalom alá helyezi önt, a bírósági végzés határozza meg a tilalom konkrét tartalmát. Ha folytatódik az ön elleni nyomozás, és ön elhagyta az országot, távollétében elrendelhetik az előzetes letartóztatását, és ha ön elérhetetlen, európai elfogatóparancsot bocsátanak ki ön ellen.

A vádak ügyész általi mérlegelése a főtárgyalás előtt (4)

Mi történik a főtárgyalás előtt?

A rendőrség lefolytatja a bűnügyi nyomozást, majd amikor az befejeződik, megküldi a bűnügyi nyomozási jelentést az ügyésznek. Ha védőügyvédet jelöltek ki önnek, a jelentést neki is megküldik.

Ön és az ügyvédje jogosultak arra, hogy további nyomozást kérjenek, ha úgy vélik, hogy a nyomozás valamilyen értelemben nem teljes. Joga van ahhoz, hogy megkapja a bűnügyi nyomozási jelentés másolatát. Ha nem jelöltek ki önnek védőügyvédet, nem küldik meg önnek vagy az ügyvédjének automatikusan a nyomozási anyagokat.

Ezt követően az ügyész dönt a vádemelésről. Ha vádat emelnek, ön megkapja az idézési kérelem másolatát, és önt is megidézik a fő tárgyalásra. Az idézési kérelem felsorolja a vádakat, valamint a bizonyítékokat és a tanúkat, akiket az ügyész szólítani fog, hogy ésszerű kétséget kizáróan bizonyítsa az ön bűnösségét.

Joga van ahhoz, hogy saját tanúkat vagy bizonyítékokat nevezzen meg. Általában véve jobb, ha a rendőrség a bűnügyi nyomozás során, a bírósági tárgyalás előtt kérdezi ki az embereket. Az ügyvédjét kell megkérdeznie, mi a teendő, ha olyan személyt kíván tanúként szólítani, akit az ügyész nem nevezett meg.

Mindig sor kerül főtárgyalásra?

Ha az ügyész azt állapítja meg, hogy nem támasztja alá valószínű indok az ön bűnösségét, akkor úgy dönt, hogy ejti a vádakat (nem emel vádat), és az ügy általában ezzel befejeződik. Ha ez történik, és ön előzetes letartóztatásban van, azonnal szabadlábra helyezik.

Az ügyész dönthet úgy is, hogy ejti a vádakat, bár bűnösnek tekinti önt. Ebben az esetben az ügyész úgy gondolja, hogy nincs szükség tárgyalásra. Ez azért lehet, mert kisebb büntetendő cselekményről van szó, vagy mert ön fiatal. Ha az ügyész vélekedésével ellentétben ön úgy érzi, hogy nem bűnös a bűncselekményben, önnek joga van az ügyet határozathozatal céljából bíróság elé terjeszteni.

A sértett is jogosult vádat emelni, ha az ügyész úgy döntött, hogy ejti az ön elleni vádakat.

Bizonyos enyhébb jogsértések megoldhatók A link új ablakot nyit megírásbeli eljárás útján is, ez azt jelenti, hogy nem tartanak tényleges fő tárgyalást. Írásbeli eljárásra kerülhet sor például akkor, ha ön beismerte a bűnösségét és hozzájárul az eljáráshoz.

Beismerhetem a bűnösségemet a tárgyalás előtt?

Beismerheti a rendőrségnek, hogy bűnös a bűncselekményben. Az ügyében ekkor is tarthatnak fő tárgyalást, ha az ügyész vádat emel, és nem lehetséges az írásbeli eljárás. Ha ön beismerő vallomást tesz és segíti a bűncselekmény nyomozását, ez egyes esetekben elősegítheti a büntetése mérséklését, de ez a bíróság mérlegelésétől függ.

A beismerés nem befolyásolja az ön fellebbezési jogát, és bármikor vissza is vonhatja a beismerő vallomást. Azonban még ha vissza is vonta a beismerést, a bíróság azt akkor is figyelembe veheti annak mérlegelésekor, hogy ön bűnös-e.

Megváltoztatható a vádak megnevezése a tárgyalás előtt?

Attól függően, hogy hogyan halad a nyomozás, a vádak elnevezése megváltozhat a bűnügyi nyomozás folyamán. Az ügyész megvádolhatja olyan bűncselekménnyel is, amely eltér a gyanúsításban szereplő cselekménytől, feltéve, hogy a bűnügyi nyomozás során megállapították a bűncselekmény fő pontjait (például a rendőrség szándékos emberöléssel gyanúsította önt, de az ügyész gondatlan emberöléssel vádolja meg). Az ügyész akár a vádemelést követően is kiegészítheti további részletekkel a vádakat.

Vádolhatnak olyan bűncselekménnyel, amellyel egy másik tagállamban már megvádoltak?

Fő szabály szerint nem vádolhatják olyan bűncselekménnyel, amellyel egy másik tagállamban már megvádolták. Ehhez azonban az szükséges, hogy a másik tagállamban meghozott határozat jogerős legyen, valamint teljesüljön az alábbi feltételek egyike:

  • a vádakat ejtették,
  • önt bűnösnek találták, de nem szabtak ki büntetést önre,
  • a büntetést végrehajtották, illetve folyik a végrehajtása, vagy
  • a büntetést kiszabó ország jogszabályai alapján a büntetés elévült.

Ha úgy érzi, hogy olyan bűncselekménnyel vádolták meg, amelynek ügyében egy másik tagállamban már vádat emeltek ön ellen, erről mindenképpen beszéljen az ügyvédjével.

Panasz a rendőrség fellépésével kapcsolatban (5)

Úgy érzem, a rendőrség helytelenül járt el velem szemben. Kinél tehetek panaszt?

Ha úgy érzi, hogy kötelességeinek teljesítése közben egy rendőrtiszt helytelenül járt el önnel szemben, igazgatási panaszt tehet. Ekkor kivizsgálják a rendőr cselekményeit.

Az igazgatási panaszt egy magasabb rangú rendőrtisztnek vagy a jog legmagasabb szintű védelmezőjének nyújtják be. A jog legmagasabb szintű védelmezői az A link új ablakot nyit megigazságügyi biztos és a A link új ablakot nyit megparlamenti ombudsman. A panaszt írásban kell megtenni, de egyebekben a formájára nincsenek megkötések.

Ha azt gyanítja, hogy egy rendőrtiszt bűncselekményt követett el, feljelentést tehet ellene. A rendőrségnek mindig kötelessége nyilvántartásba venni a feljelentést az öntől kapott információk alapján. Az ügyész mindig nyomozást folytat, ha egy rendőrtisztet bűncselekménnyel gyanúsítanak. Ebben az esetben csak az ügyész jogosult eldönteni, hogy okkal gyanítható-e, hogy bűncselekményt követtek el, és hogy bűnügyi nyomozást kell-e folytatni. A rendőrségnek késedelem nélkül meg kell küldenie a feljelentés másolatát a megfelelő ügyésznek, hogy vezető nyomozót nevezhessenek ki. Ön is jogosult arra, hogy megtudja, indul-e bűnügyi nyomozás, és hogy az hogyan halad.

Ha a rendőrség nem megfelelően kezeli önt, mindig kérjen tanácsot az ügyvédjétől arra vonatkozóan, hogy mit tegyen ez ellen.

Nyelvhasználati jogok (6)

Ha bűncselekménnyel gyanúsítják, joga van ahhoz, hogy a büntetőeljárás minden szakaszában használja a finn vagy a svéd nyelvet. Ha nem beszél finnül vagy svédül, megszervezik, hogy legyen tolmácsa mind a kihallgatás, mind a tárgyalás során. Ön akkor is jogosult tolmácsra, amikor a kihallgatásokkal kapcsolatban az ügyvédjével beszél. Nem kell fizetnie a tolmácsért.

Előfordulhat, hogy egyes rendőrtisztek angol nyelvet használják a kihallgatás során; kivételes esetekben lehetséges, hogy más nyelveket is tudnak használni. Ha úgy érzi, hogy nyelvi nehézségek miatt nem értik egymást a rendőrtiszttel, joga van tolmácsot kérni. Nagyon fontos, hogy megértse a kihallgatás tartalmát, hogy a saját nevében aláírhassa a kihallgatási jegyzőkönyvet.

A hatóságoknak nem kötelességük lefordítani a bűnügyi nyomozás során gyűjtött valamennyi anyagot valamely ön által megértett nyelvre. A bűnügyi nyomozási anyagot általában nem fordítják le. Ezért fontos, hogy olyan ügyvédje legyen, aki érti a bűnügyi nyomozás során használt nyelvet. Az idézési kérelmet lefordítják vagy szóban tolmácsolják önnek.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megIgazságügyi rendszer

A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium

A link új ablakot nyit megA bűnügyi nyomozásról szóló törvény svéd nyelven

A link új ablakot nyit megBüntetőeljárási törvény

A link új ablakot nyit megBüntetőeljárási törvény svéd nyelven (nem hivatalos fordítás)

A link új ablakot nyit megA kényszerintézkedésekről szóló törvény svéd nyelven

A link új ablakot nyit megRendőrségA link új ablakot nyit meghttps://www.poliisi.fi/en

A link új ablakot nyit megAz előzetes letartóztatásról szóló törvény svéd nyelven

A link új ablakot nyit megA Finnország és az Európai Unió tagállamai közötti, bűncselekmény alapján történő kiadatásról szóló törvény

A link új ablakot nyit megA kiadatásról szóló törvény svéd nyelven (nem hivatalos fordítás)

A link új ablakot nyit megTovábbi információk a kényszerintézkedésekről

A link új ablakot nyit megTovábbi információk a kényszerintézkedésekről svéd nyelven

A link új ablakot nyit megPanasz a rendőrség fellépésével kapcsolatban

A link új ablakot nyit megPanasz a rendőrség fellépésével kapcsolatban (svéd nyelven)

A link új ablakot nyit megA nyelvtörvényről szóló ismertető svéd nyelven

Utolsó frissítés: 15/01/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Izvorna jezična inačica ove stranice finski nedavno je izmijenjena. Naši prevoditelji trenutačno pripremaju jezičnu inačicu koju vidite.

3. Jogaim a bírósági eljárás során

Hol kerül sor a tárgyalásra?

A büntetőügyi tárgyalásokat általában egy elsőfokú általános bíróságon tartják. Ezeket A link új ablakot nyit megkörzeti bíróságoknak nevezik. Általában annak a területnek a bírósága tárgyalja az ügyet, ahol az állítólagos bűncselekményt elkövették. A tárgyalások rendszerint A link új ablakot nyit megnyilvánosak. Ez azt jelenti, hogy bárki jelen lehet az ön tárgyalásán. A bíróság azonban elrendelheti, hogy bizonyos – például szexuális bűncselekményekkel kapcsolatos – ügyeket teljesen vagy részben a nyilvánosság jelenléte nélkül tárgyaljanak. Ugyanez alkalmazandó abban az esetben is, ha ön a vádemeléskor még nem töltötte be tizennyolcadik életévét.

A bíróság összetétele az ügy jellegétől függ. Az ügyét tárgyalhatja egy bíró, egy bíró és három A link új ablakot nyit megülnök, két bíró és három vagy négy ülnök, vagy három bíró. Az összetétel fő szabály szerint a bűncselekmény súlyosságától függ.

Megváltoztathatók a vádak a tárgyalási szakaszban?

A vád a vádemelést követően általában nem változtatható meg. Az ügyész azonban kiterjesztheti a vádat annak érdekében, hogy az egy másik cselekményre is vonatkozzon, amennyiben a bemutatott bizonyítékokra tekintettel a bíróság ezt helyénvalónak tartja.

A következők nem jelentik a vád megváltoztatását: ha az ügyész korlátozza a vádat, az idézési kérelemben nem említett új jogszabályhelyet jelent be, vagy új tényt von be a vád alátámasztására.

Ha ön a tárgyalás során minden vádpontban vagy egyes vádpontokban bűnösnek vallja magát, akkor lehetséges, hogy a bíróságnak nem kell olyan sok bizonyítékot megvizsgálnia. Egyszerű büntetőügyekben a terhelt beismerése általában elég ahhoz, hogy ítéletet hozzanak. Minél súlyosabb azonban a bűncselekmény, annál több bizonyítékra van szükség a beismerés mellett.

Milyen jogaim vannak a tárgyalási szakasz során?

Önnek mindig joga van ahhoz, hogy jelen legyen a tárgyaláson, kivéve, ha az ügyében zárt ajtók mögött, A link új ablakot nyit megírásbeli eljárásban hoznak döntést. Ebben az esetben önt legfeljebb kilenc hónapi szabadságvesztésre ítélhetik. Ha azonban a büntetés hat hónapi szabadságvesztésnél súlyosabb, a bíróságnak lehetővé kell tennie az ön számára, hogy szóbeli nyilatkozatot tegyen.

Egyes kisebb büntetendő cselekmények esetén akkor is elítélhetik, ha nincs jelen. Ebben az esetben a büntetés pénzbüntetés vagy legfeljebb három hónapi szabadságvesztés, valamint legfeljebb 10 000 EUR elkobzása lehet.

Ha a tárgyaláson való személyes megjelenésre idézik meg, az egész tárgyaláson jelen kell lennie, kivéve, ha a bíróság engedélyezi önnek, hogy távozzon. Ha tolmácsra van szüksége, keresnek önnek egyet. A nyelvhasználati jogaival kapcsolatos további információkat a A link új ablakot nyit meg2. ismertetőben talál.

Joga van ahhoz, hogy saját maga lássa el a védelmét. Joga van ahhoz is, hogy ügyvédet vegyen igénybe. Ha ügyvéd nélkül érkezik a tárgyalásra, és a bíróság úgy találja, hogy nem képes ellátni a saját védelmét, a bíróság akár az ön akarata ellenére is kirendelhet egy ügyvédet, hogy legyen az ön védőügyvédje. Elviekben bármikor joga van lecserélni az ügyvédjét.

Jogosult, de nem köteles felszólalni a tárgyaláson. Mint terhelt, önnek nem kell segítenie a bíróságot abban, hogy megállapítsa az ön bűnösségét. Ha meg kíván szólalni az ügyben, nem kell igazat mondania, kivéve a személyes adatai és a jövedelme tekintetében. A bíróság összeveti az ön által elmondottakat az ügyben meghallgatott más személyek által elmondottakkal és a bizonyítékokkal, és azután mérlegeli, mennyire megbízható az ön vallomása.

Milyen jogaim vannak az ellenem szóló bizonyítékokkal kapcsolatban?

Joga van ahhoz, hogy tanulmányozza a bizonyítékokat, amennyiben ez nem hátrányos a bűnügyi nyomozásra nézve. Elviekben bármilyen ön ellen szóló bizonyíték felhasználható a bíróságon. A bíróság azonban jogosult korlátozni az olyan bizonyítékok bemutatását és az olyan tanúk meghallgatását, amelyek vagy akik nyilvánvalóan semmilyen hatással nem lehetnek az ítéletre.

Ön is jogosult saját bizonyítékokat benyújtani, illetve jogosult arra, hogy beidéztesse a saját tanúit. A lehető leghamarabb fel kell kutatnia és be kell mutatnia az ilyen bizonyítékokat vagy tanúkat, de első alkalommal bemutathatja azokat a főtárgyaláson, vagy akár a fellebbezés során is. Ha azonban nagyon késői szakaszban mutat be új tanúkat vagy bizonyítékokat, a bíróságnak az ön bűnössége értékelésekor kétségei támadhatnak azok fontosságát illetően.

Önnek és az ügyvédjének joga van kérdéseket intézni az ügy összes tanújához. Ha ügyvédet vesz igénybe, általában ő teszi fel a kérdéseket a bíróságon az ön nevében.

A finn bíróságok szabadon mérlegelhetik a bizonyítékokat. Ez azt jelenti, hogy a bíróság határozza meg az egyes bizonyítékok vagy tanúk fontosságát.

Figyelembe veszik a büntetett előéletemre vonatkozó adatokat?

Ha ön A link új ablakot nyit megbüntetett előéletűnek minősül Finnországban, ezt figyelembe veszik a büntetés kiszabásakor. A büntetett előélet befolyásolhatja azt, hogy az ön büntetése letöltendő vagy felfüggesztett szabadságvesztés lesz-e. Továbbá súlyosabbá teheti a büntetését, amennyiben a bíróság az ön korábbi bűncselekményei alapján úgy véli, hogy ön nem tartja tiszteletben a jogszabályokat.

Egy korábbi finnországi büntetés enyhítheti is az ön büntetését, amennyiben a most tárgyalt vádat lehetett volna együtt tárgyalni a korábbi vádakkal. A bíróság figyelembe vehet más tagállamban kiszabott letöltendő szabadságvesztést és közérdekű munkát is a büntetés szintjének megállapítása céljából.

Mi történik a tárgyalási szakasz végén?

A tárgyalási szakasz az ítélettel zárul, amelyet vagy ugyanazon a napon, vagy később, zárt ajtók mögött hoznak meg. Az ítélet bűnösnek találhatja önt a vádban említett minden bűncselekményben vagy egyes bűncselekményekben, vagy a vádak elutasításáról is szólhat.

Ha a bíróság bűnösnek találja, a következő büntetések lehetségesek:

Letöltendő szabadságvesztés

A letöltendő szabadságvesztés tizennégy naptól életfogytig tarthat. Ha a büntetés több mint kétévi szabadságvesztés, akkor az mindig letöltendő.

Felfüggesztett szabadságvesztés

A legfeljebb kétévi szabadságvesztés felfüggeszthető, ha a bíróság ezt indokoltnak tartja. A felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabhatnak önre pénzbüntetést is, vagy ha a feltételes szabadságvesztés egy évnél hosszabb időre szól, akkor 20–90 óra közérdekű munkát is.

A felfüggesztett szabadságvesztés-büntetés mindig együtt jár egy legalább egy és legfeljebb hároméves időtartamú próbaidővel. Ha ebben az időszakban nem követ el új bűncselekményeket, a szabadságvesztés-büntetését nem hajtják végre. Ha ezen időszak alatt újabb bűncselekményt követ el, és azért letöltendő szabadságvesztésre ítélik, a bíróság elrendelheti a felfüggesztett büntetésének végrehajtását is.

Közérdekű munka

A legfeljebb nyolc hónapi letöltendő szabadságvesztés-büntetés átváltható A link új ablakot nyit megközérdekű munkára. Ehhez általában az szükséges, hogy önnek legyen lakóhelye Finnországban. Ha önt korábban letöltendő szabadságvesztésre vagy közérdekű munkára ítélték, akkor lehetséges, hogy nincs lehetőség közérdekű munkára.

Fiatalkorúak büntetése

Ha ön tizennyolc éven aluli, és bűncselekményt követ el, ítélhetik A link új ablakot nyit megfiatalkorúak büntetésére. Ez egy speciális büntetés a fiatal elkövetők számára. Súlyosabb, mint a pénzbüntetés, de enyhébb, mint a letöltendő szabadságvesztés.

Pénzbüntetés

Kisebb büntetendő cselekményekért pénzbüntetésre ítélhetik. A pénzbüntetéseket A link új ablakot nyit megegységenként szabják ki. Az egységek minimális száma egy, maximális száma 120. Ha egyszerre több bűncselekményért ítélik pénzbüntetésekre, akkor több is lehet a maximum.

Egy egység összege attól függ, mennyi az ön jövedelme a tárgyalás idején. Jelenleg a legkisebb egység 6 EUR.

Ha nem fizeti meg a bíróság által kiszabott pénzbüntetést, azt szabadságvesztésre váltják át. Három meg nem fizetett egység egynapi szabadságvesztésnek felel meg.

Milyen szerepe van a sértettnek a tárgyalási szakaszban?

Finnországban a sértett vagy a sérelmet szenvedett fél szerepe meglehetősen erős a tárgyalási szakaszban. A sérelmet szenvedett fél csatlakozhat az ügyész által emelt vádhoz, vagy benyújthat eltérő vádat. A sértett is jogosult vádat emelni, ha az ügyész úgy döntött, hogy ejti a vádakat. Ezenkívül a sérelmet szenvedett fél kártérítést is követelhet a bűncselekménnyel gyanúsított személytől.

A sérelmet szenvedett felet általában megkérdezik a bűnügyi nyomozás során, hogy kér-e büntetést a gyanúsítottra és/vagy kér-e kártérítést a bűncselekményért. A sérelmet szenvedett fél a fő tárgyaláson is benyújthatja követeléseit.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megAz általános bíróságok előtti eljárások nyilvánosságáról szóló törvény (angol nyelven) (A link új ablakot nyit megsvéd nyelven itt – nem hivatalos fordítás)

A link új ablakot nyit megBüntetőeljárási törvény (angol nyelven) (A link új ablakot nyit megsvéd nyelven itt – nem hivatalos fordítás)

A link új ablakot nyit megBüntető törvénykönyv (angol nyelven) (A link új ablakot nyit megsvéd nyelven itt – nem hivatalos fordítás)

A link új ablakot nyit megAz Igazságügyi Minisztérium tájékoztatója a körzeti bíróságok előtti büntetőeljárásokról (svéd nyelven)

A link új ablakot nyit megAz Igazságügyi Minisztérium tájékoztatója bűncselekmények sértettjei számára

A link új ablakot nyit megBírósági eljárási törvénykönyv (A link új ablakot nyit megsvéd nyelven itt – nem hivatalos fordítás)

A link új ablakot nyit megJogi Nyilvántartási Központ

Utolsó frissítés: 15/01/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Izvorna jezična inačica ove stranice finski nedavno je izmijenjena. Naši prevoditelji trenutačno pripremaju jezičnu inačicu koju vidite.

4. Jogaim a bírósági határozathozatalt követően

Fellebbezhetek?

A körzeti bíróság határozata ellen joga van fellebbezni a fellebbviteli bírósághoz. Ha a körzeti bíróságnak a tárgyalás során hozott határozatai (pl. egy tanú meghallgatásának mellőzése) ellen kíván fellebbezni, ezt általában csak akkor teheti meg, amikor az ítélet ellen fellebbez.

Ha körzeti bírósági határozat ellen fellebbez a fellebbviteli bírósághoz, a fellebbezési határidő 30 nap. Hét napja van arra, hogy tájékoztassa a körzeti bíróságot arról, hogy nem elégedett a határozattal és fellebbezni kíván. A fellebbezést írásba kell foglalni. A A link új ablakot nyit megfellebbviteli bírósághoz kell címezni, és az ügyben döntést hozó A link új ablakot nyit megkörzeti bíróságnak kell benyújtani.

Fellebbezhet a határozat ellen azért, mert úgy érzi, hogy a bíróság nem helyesen értékelte a bizonyítékokat, és/vagy azért, mert úgy véli, hogy a bíróság helytelenül értelmezte a jogot. Az ellenérdekű felek, azaz az ügyész és a sérelmet szenvedett felek (ha vannak ilyenek) ugyanolyan fellebbezési joggal rendelkeznek, mint ön.

Mi történik, ha fellebbezek?

Ha fellebbez, a büntetését nem hajtják végre, kivéve akkor, ha a bíróság elrendeli annak végrehajtását. Ha a bíróság elrendeli az ön előzetes letartóztatását vagy előzetes letartóztatásának folytatását, ez ellen a határozat ellen rendkívüli fellebbezéssel élhet. A fellebbviteli bíróság az alapügytől külön, sürgősséggel bírálja el az előzetes letartóztatás kérdését.

Ha ön börtönben van, amikor benyújtja a fellebbezést, és szabadon bocsátását kéri, a fellebbviteli bíróság elrendelheti, hogy a fellebbviteli bíróság alapügyben történő határozathozataláig helyezzék önt szabadlábra.

Változó, hogy a fellebbviteli bíróság mennyi idő alatt dolgozza fel az ön fellebbezését. Ha előzetes letartóztatásban van, a fellebbezését általában gyorsabban dolgozzák fel. Ha nem ért egyet a bizonyítékok értékelésével, a fellebbviteli bíróságnak rendszerint főtárgyalást kell tartania, és ismét bizonyítást folytatnak le. Ez általában lelassítja a folyamatot. A fellebbviteli bíróságokon mindenesetre több hónapot vesz igénybe a fellebbezések feldolgozása.

Ha az ellenérdekű felek nem jelentették be, hogy elégedetlenek a körzeti bíróság határozatával, és ön úgy dönt, hogy fellebbez, akkor nekik nem kell bejelenteniük, hogy ezzel nem értenek egyet, de az eredeti fellebbezési határidő lejárta után tizennégy napon belül ekkor is benyújthatnak úgynevezett fellebbezési ellenkérelmet. A fellebbezési ellenkérelemben kérhetik például a büntetés vagy a kártérítés mértékének növelését. Ha ön visszavonja a fellebbezését, az esetleges fellebbezési ellenkérelmek érvényüket vesztik.

Fellebbezésének alátámasztására bemutathat új bizonyítékokat vagy megnevezhet új tanúkat. A büntetőeljárás során lehetőség van új bizonyítékok bemutatására, még a fellebbviteli bíróság előtti főtárgyaláson is.

Mi történik a fellebbezési eljárás során?

Miután ön benyújtotta a fellebbezést, azt tájékoztatásként megküldik az ellenérdekű feleknek – azaz az ügyésznek és a sérelmet szenvedett feleknek. Az ellenérdekű feleket felkérik, hogy egy meghatározott időpontig reagáljanak a fellebbezésre. Ha az ellenérdekű felek fellebbeztek, tájékoztatásul az ő fellebbezéseiket is megküldik önnek.

Az írásbeli fellebbezési szakaszt követően a fellebbviteli bíróság eldönti, hogy tart-e főtárgyalást. Főtárgyalást kell tartani, ha az egyik fél azt kéri, valamint ha a fellebbviteli bíróság határozata attól függ, hogy a körzeti bíróság helyesen értékelte-e a szóbeli vallomások hitelességét.

A bíróság a megfelelő vizsgálatot követően el is utasíthatja a fellebbezését, ha nincs szükség főtárgyalásra, és a fellebbviteli bíróság három tagjának meggyőződése, hogy helyes volt a körzeti bíróság határozata. Ebben az esetben a fellebbezését nem vizsgálják tovább, és a körzeti bíróság határozata jogerőssé válik.

Mi történik, ha a fellebbezés sikeres vagy sikertelen?

A fellebbviteli bíróság olyan mértékben vizsgálja meg a körzeti bíróság ítéletének helyességét, amilyen mértékben azt kérték. Ha ön úgy érzi, hogy a körzeti bíróság határozata teljes mértékben téves, a fellebbezésének lehet az eredménye az, hogy a fellebbviteli bíróság elutasít minden vádat és minden kártérítési kérelmet. A fellebbviteli bíróság részben is helyt adhat a fellebbezésének. Például a fellebbviteli bíróság is vélheti úgy, hogy ön bűnös, de enyhítheti a büntetését.

Ha elutasítják a fellebbezését, általában meg kell fizetnie a bizonyítás azon költségeit, amelyeket az államnak kellett állnia, valamint a sérelmet szenvedett felek jogi eljárással kapcsolatos minden kiadását is. Ha a fellebbezésének részben adnak helyt, akkor lehetséges, hogy nem kell megfizetnie ezeket a költségeket. Ha a fellebbezése sikeres, ön is kaphat kártalanítást a jogi eljárás önnél felmerült költségeiért, amennyiben azokat nem az állam fizeti.

Ha az ön fellebbezésének eredményeként a vádakat ejtik, és a fellebbviteli bíróság határozata marad jogerős, törlik a vonatkozó bejegyzéseket az ön büntetett előéletére vonatkozó adatok közül.

A bírósági ügy minden részes fele jogosult fellebbezni a fellebbviteli bíróság határozata ellen úgy, hogy A link új ablakot nyit megfellebbezési engedélyt kér a Legfelsőbb Bíróságtól. Büntetőügyekben nagyon ritkán adnak fellebbezési engedélyt. A fellebbezési engedély megadásához az esetnek gyakorlatilag precedensértékűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy általánosabb jelentőséggel kell bírnia. Szinte soha nem adnak fellebbezési engedélyt egyszerűen csak azért, mert ön úgy érzi, hogy a fellebbviteli bíróság tévesen értékelte a bizonyítékokat.

Ha fellebbezési engedélyt kap, a Legfelsőbb Bíróság ismét felülvizsgálja az ügyét. Ez a felülvizsgálat lehet teljes mértékű vagy terjedhet addig, amilyen mértékben azt a fellebbezési engedély lehetővé teszi (pl. a büntetés kiszabását illetően). A Legfelsőbb Bíróság tárgyalásai fő szabály szerint írásbeliek. Az ítélet akkor válik jogerőssé, amikor a Legfelsőbb Bíróság úgy határoz, hogy nem ad fellebbezési engedélyt, vagy amikor megadja az engedélyt és ítéletet hoz. Ha senki nem fellebbez a körzeti bíróság vagy a fellebbviteli bíróság határozata ellen, a határozat legkésőbb akkor válik jogerőssé, amikor lejár a fellebbezési határidő. Az ítélet jogerőre emelkedése az a legkésőbbi időpont, amikor az ítéletet végrehajtják.

Más tagállamból származom. Visszaküldhetnek oda a tárgyalás után?

Ha elítélik, megtagadhatják öntől a Finnországba történő belépést, vagy kiutasíthatják egy másik tagállamba. Ezt akkor tehetik meg, ha a hatóságok úgy vélik, hogy ön veszélyt jelent a közrendre vagy a közbiztonságra. A gyakorlatban csak akkor toloncolják ki az országból, ha meglehetősen súlyos bűncselekményért ítélték el. Önmagában egy bűncselekményben kimondott bűnössége nem lehet kitoloncolás indoka.

A link új ablakot nyit megA Finn Bevándorlási Szolgálat dönti el, hogy kitoloncolják-e az országból. Ez a szerv egyben legfeljebb 15 évre megtilthatja önnek, hogy belépjen az országba. Ez ellen a határozat ellen a A link új ablakot nyit megközigazgatási bírósághoz fellebbezhet.

A vádak nem kerülnek be a A link új ablakot nyit megbűnügyi nyilvántartásba. Ha önt elítélik, a következő büntetések kerülnek be a büntetett előéletére vonatkozó adatok közé:

  • letöltendő vagy feltételes szabadságvesztés,
  • felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés, közérdekű munka vagy felügyelet,
  • letöltendő szabadságvesztés helyett kiszabott közérdekű munka,
  • fiatalkorúak büntetése vagy ahelyett kiszabott pénzbüntetés,
  • köztisztviselői állásból való elbocsátás, vagy
  • büntetés elmaradása a büntethetőség hiánya miatt.

 

A bűnügyi nyilvántartást a A link új ablakot nyit megJogi Nyilvántartási Központ vezeti. Az információk nem nyilvánosak, de a hatóságok a jogban meghatározott feltételek alapján láthatják azokat. Ezenkívül a A link új ablakot nyit megkölcsönös bűnügyi jogsegélyegyezmény alapján az információk kiküldhetők az EU-n/EGT-n kívülre is.

Miután meghatározott idő eltelt a jogerőssé vált határozat eredeti dátuma óta, a bűnügyi nyilvántartásban szereplő bejegyzést törlik. A letöltendő szabadságvesztéstől eltérő büntetésre vonatkozó bejegyzéseket öt év után törlik. A legfeljebb kétévi letöltendő szabadságvesztésre és közmunkára vonatkozó bejegyzéseket tíz év elteltével törlik. A legfeljebb kettőtől tíz évig terjedő letöltendő szabadságvesztésre vonatkozó bejegyzéseket húsz év után törlik. A több mint ötévi szabadságvesztésre vonatkozó bejegyzéseket akkor törlik, amikor a személy elhalálozik vagy betölti a 90. életévét.

Nem élhet kifogással az ellen, hogy információkat tárolnak a bűnügyi nyilvántartásban. Bizonyos korlátozások mellett azonban A link új ablakot nyit megellenőrizheti, milyen adatokat tárolnak önről a bűnügyi nyilvántartásban.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megBüntetőeljárási törvény (A link új ablakot nyit megsvéd nyelven itt – nem hivatalos fordítás)

A link új ablakot nyit megBüntető törvénykönyv (A link új ablakot nyit megsvéd nyelven itt – nem hivatalos fordítás)

A link új ablakot nyit megBűnügyi nyilvántartás (A link új ablakot nyit megsvéd nyelven itt – nem hivatalos fordítás)

A link új ablakot nyit megBüntetés-végrehajtási Hivatal (A link új ablakot nyit megsvéd nyelven itt)

A link új ablakot nyit megAz ügyek mérlegelése a fellebbviteli bíróságon (A link új ablakot nyit megsvéd nyelven itt)

Utolsó frissítés: 15/01/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Izvorna jezična inačica ove stranice finski nedavno je izmijenjena. Naši prevoditelji trenutačno pripremaju jezičnu inačicu koju vidite.

5. Közúti közlekedési szabályszegések

Hogyan kezelik a kisebb közúti közlekedési szabályszegéseket?

A kisebb közúti közlekedési szabályszegések szokásos büntetése rögzített összegű bírság. Ez olyan szabályszegések esetén szabható ki, amelyek legsúlyosabb büntetése pénzbüntetés vagy legfeljebb hat hónapi szabadságvesztés. A rögzített összegű bírság mértéke 10–115 EUR lehet. Rögzített összegű bírságot rendőrtiszt, határőr vagy vámtiszt szabhat ki.

Ha ön nem fogadja el a kiszabott rögzített összegű bírságot, joga van a körzeti bíróság elé vinni az ügyet. Ekkor a szabályszegés elkövetésének helye szerinti körzeti bíróság hivatalát kell értesítenie. Ezt attól számítva egy héten belül kell megtennie, hogy megkapta a rögzített összegű bírságról szóló értesítést. A körzeti bíróság rögzített összegű bírságra vonatkozó döntése ellen nem fellebbezhet.

Ha a szóban forgó közlekedési szabályszegés esetén rögzített összegű bírság nem szabható ki, a rendőrség egyszerűsített meghagyással is kiszabhat bírságot, és azt megerősítésre megküldheti az ügyésznek. Ebben az esetben a bírság nem rögzített összegű. A büntetést A link új ablakot nyit megegységenként határozzák meg. Ön jogosult kifogással élni az egyszerűsített meghagyással szemben. Ezt úgy teheti meg, hogy értesíti az ügyészt a kifogásáról.

Ha kifogásolja az egyszerűsített meghagyást, és az ügyész vádemelés mellett dönt, a körzeti bíróság rendes büntetőügyként foglalkozik az esettel. Ebben az esetben önnek fellebbezési joga is van, akárcsak egy rendes büntetőügyben (lásd a A link új ablakot nyit meg4. ismertetőt).

A közlekedési szabályszegések miatt kiszabott rögzített összegű bírságok és az egyszerűsített meghagyások egy másik tagállamban is A link új ablakot nyit megvégrehajthatók.

Ha ön megszegi a járművek megállására és várakozására vonatkozó szabályokat, parkolási bírságot kell fizetnie. A bírságot a rendőrség vagy egy önkormányzati parkolási felügyelő szabhatja ki. A bírság összege a településtől függően 10 és 50 EUR között változhat. A link új ablakot nyit megHelsinkiben például 50 eurót kell fizetni a város központjában és 40 eurót más területeken.

Ön jogosult kifogással élni a parkolási bírsággal szemben. Ebben az esetben a fizetési felszólítás keltétől számított két héten belül kell benyújtania a kifogását a közlekedési felügyelethez. Ha a közlekedési felügyelet helyt ad az ön kifogásának, akkor visszavonja a fizetési felszólítást. Ha nem adnak helyt a kifogásnak, ön a A link új ablakot nyit megközigazgatási bíróságnál jogosult panaszt tenni a fizetéssel kapcsolatban. Ezt attól számítva 30 napon belül kell megtennie, hogy értesítik a kedvezőtlen döntésről. A közigazgatási bíróság határozata jogerős.

A parkolási bírság nem hajtható végre másik tagállamban, mivel igazgatási szankciónak minősül.

Bekerülnek az ilyen szabályszegések a bűnügyi nyilvántartásba?

A bírságok nem kerülnek be a bűnügyi nyilvántartásba. Tehát ha rögzített összegű bírsággal vagy egyszerűsített meghagyással sújtják, azok nem kerülnek be a bűnügyi nyilvántartás önre vonatkozó részébe. A parkolási bírság nem büntetés, hanem igazgatási szankció, így az sem kerül be a bűnügyi nyilvántartásba.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megAutomatikus sebességmérés

Utolsó frissítés: 15/01/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.