Az ügyészség, vagy a vádemelés után a bíróság bármikor felfüggesztheti, illetve megszüntetheti az eljárást. Az eljárás különféle módokon függeszthető fel, illetve szüntethető meg. A gyakorlatban a következők a fő változatok:
Az eljárás átmenetileg felfüggeszthető, ha például Ön hosszabb ideig távol marad. Felfüggeszthető az eljárás akkor is, ha a nyomozás nem szolgáltat elegendő okot a vádemeléshez, ez esetben azonban az ügyész (az elévülési idő lejárta előtt) bármikor újraindíthatja a nyomozást, például ha új bizonyíték merül fel.
Az eljárás azonban véglegesen is megszüntethető. Ez történhet szabálysértések esetén, ha a felróhatóság szintje alacsony, és nem fűződik közérdek az eljárás lefolytatásához. Az eljárás feltételesen is megszüntethető, például azzal a feltétellel, hogy Ön megfizeti a kiszabott bírságot, vagy teljesíti az Önre rótt kötelezettséget, például közlekedésbiztonsági tanfolyamon vesz részt.
Kisebb szabályszegések esetén a nyomozati eljárás végén az ügyészség vádemelés helyett írásban kérheti a bíróságtól, hogy hozzon egyszerűsített határozatot. Egyszerűsített határozat akkor hozható, ha a bíróság úgy véli, hogy az ügyben elegendő bizonyíték áll rendelkezésre. Az ilyen határozat röviden ismerteti a bűncselekményt, és meghatározott büntetést szab ki. Ha Ön nem él fellebbezéssel, a határozat jogereje az ítéletével lesz azonos.
Az egyszerűsített határozatnak korlátozott jogi következményei lehetnek. Általában pénzbüntetést szab ki, de elrendelhet járművezetéstől való eltiltást is. Védőügyvéd általi képviselet esetén legfeljebb egyévi, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést is kiszabhat.
Ha fellebbezést nyújt be, két lehetősége van:
Pénzbüntetés esetén csak az annak kiszámításához használt „napi tételt” kifogásolhatja. Ha ehhez Ön és az ügyészség is hozzájárul, a bíróság főtárgyalás lefolytatása nélkül, írásban is határozhat.
Ha Ön nem korlátozza a fellebbezését, főtárgyalásra kerül sor. Nem kell személyesen megjelennie a tárgyaláson, képviselheti ügyvéd is. A tanúknak sem kell személyesen megjelenniük. A tanúk kihallgatásának jegyzőkönyve az Ön beleegyezésével felolvasható, ha Ön jelen van a tárgyaláson.
A tárgyalás végén a bíróság ítéletet hoz. A bíróságot nem köti az egyszerűsített határozatban szereplő büntetés. A törvényes büntetéskiszabási korlátokon belül súlyosabb büntetést is megállapíthat.
Egyszerű tényállású ügyekben, ahol a bizonyítékok egyértelműek, az ügyészség gyorsított eljárás lefolytatását is kérheti a bíróságtól. Erre például akkor kerül sor, ha Ön nem németországi lakos, és okkal feltételezhető, hogy nem tud majd megjelenni egy későbbi bírósági meghallgatáson.
Ha az ügyész ilyen eljárást kér, a bíróság azonnal vagy rövid időn belül megtárgyalja az Ön ügyét. Ebben az esetben – a vádemelés esetétől eltérően – nincs szükség a főtárgyalás megnyitásáról hozott határozatra. A gyorsított eljárásban nem kerül sor közbenső eljárásra.
A gyorsított eljárásokban egyszerűsített feltételek alapján utasíthatók el a bizonyításfelvételi kérelmek.
Emellett a kiszabható büntetések köre is korlátozott. A bíróság csak pénzbüntetést vagy legfeljebb egyévi szabadságvesztést szabhat ki. Vezetői engedélyét is bevonhatják.
Ha Önt bűntett elkövetésével gyanúsítják, vagy elítélése esetén a várható büntetés több mint egyévi szabadságvesztés, illetve ha Ön előzetes letartóztatásban van, vagy egyéb okból nem tudja megvédeni magát, akkor a bíróság köteles védőügyvédet kirendelni Önnek, ha még nincs védője. Védőt rendelnek ki Önnek a gyorsított eljárás során, ha a várható büntetés több, mint hat hónap. A védőügyvéd kirendelésére vonatkozó kötelezettség nem függ az Ön pénzügyi helyzetétől.
A bíróság dönti el, melyik védőügyvédet rendeli ki Önnek. Lehetővé kell tennie azonban azt is, hogy Ön válasszon magának saját védőügyvédet, és őt bejelentse a bíróságnak. Ha nem nevez meg ügyvédet, a bíróság fog egyet kijelölni.
A kirendelt védő csak kivételes esetekben cserélhető le. Ön másik, saját ügyvédet is választhat, ebben az esetben az előző védő kirendelését rendszerint visszavonják. Ha saját ügyvédet választ, akkor Önnek kell megtéríteni a költségeket, kivéve ha felmentik, mert ebben az esetben az államnak kell fedeznie őket.
Milyen információkat tartanak nyilván?
A rendőrség saját adatbázist tart fenn a nyomozások során szerzett információkról.
Az ügyészség is tárol adatokat a nyomozás során és azt követően is. A nyomozás folyamán szerzett információkat egy központi ügyészségi nyilvántartásban is megőrzik. Vannak olyan konkrét, jogszabály által megállapított határidők, amelyek letelte után törölni kell az információkat.
A büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítéletek adatait a központi szövetségi bűnügyi nyilvántartásban tárolják. Az adatok tárolása nem függ az Ön beleegyezésétől. A büntetőjogi felelősséget megállapító ítéleteket egy meghatározott idő elteltével törlik, ha nem születtek újabb ilyen ítéletek. Az időtartam hossza a büntetés súlyosságától függ.
Milyen adatokat vizsgálnak a büntetőeljárás során és mikor?
A rendőrség és az ügyészség bármikor hozzáférhet a saját adatbázisához. Nincs közvetlen hozzáférésük a központi szövetségi bűnügyi nyilvántartáshoz. A főtárgyalás előkészítésekor a bíróság kivonatot kér a nyilvántartásból.
Szerepet játszanak az adatok a nyomozati eljárás során?
Ha vannak korábbi nyomozásokra vonatkozó adatok, az ügyészségnek figyelembe kell vennie őket például abban az esetben, ha az eljárás felfüggesztésének, illetve megszüntetésének a büntetőeljárási törvénykönyv 153. vagy 153a. szakasza szerinti lehetőségét vizsgálja.
Szerepet játszanak az adatok a büntetés kiszabása során?
A törvény lehetővé teszi, hogy a főtárgyalás során figyelembe vegyék a központi nyilvántartásban szereplő korábbi, büntetőjogi felelősséget megállapító ítéleteket. Ha megállapítják, hogy Önt korábban is elítélték, ez kedvezőtlenül befolyásolhatja a büntetés mértékét. A csak az ügyészség és a rendőrség által nyilvántartott adatokat elítélés esetén nem lehet figyelembe venni a büntetés mértékének meghatározása során.
Hogyan tudhatom meg, milyen információkat tárolnak rólam, és hogyan léphetek fel az adatok tárolása ellen?
Azt, hogy milyen adatokat tárolnak Önről, úgy tudhatja meg, hogy felvilágosítást kér az adatokat rögzítő szervektől.
Kérheti, hogy az adatokat tároló szerv törölje az információkat. Ha ezt megtagadják, kérheti, hogy a döntést bíróság vizsgálja felül.
További információk
A központi bűnügyi nyilvántartásra vonatkozó szabályokat a központi szövetségi bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény tartalmazza. Az ügyészség általi adatmegőrzés a büntetőeljárási törvénykönyv 483. és az azt követő szakaszainak hatálya alá tartozik, a büntetőeljárások központi ügyészségi jegyzékére a büntetőeljárási törvénykönyv 492. cikkének (1) bekezdése vonatkozik; további részletek rendeletben, a rendőrségi adatbázisokra vonatkozó szabályok pedig a Szövetségi Bűnügyi Hivatalról szóló törvényben és a szövetségi tartományok különféle rendőrségi szabályozásaiban találhatók.
Joga van fellépni a nyomozati eljárás során tett intézkedések ellen. A lehetséges jogorvoslatok közé tartozik a (szolgálati felügyeleti) panasz benyújtása vagy annak kérelmezése, hogy az ügyben bíróság hozzon döntést.
A bírósági határozatok ellen panaszt nyújthat be.
Ha a rendőrség vagy az ügyészség bírói utasítás nélkül intézkedett, Ön kérheti, hogy a bíróság utólag vizsgálja felül az adott intézkedést. Ha lefoglalással kapcsolatban él kifogással, az ügyet automatikusan a bíró elé terjesztik, anélkül hogy ezt Önnek kérnie kellene.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ha Ön bármilyen fajta büntetőeljárásban érintett, előnyére válhat, ha független jogi tanácsot kér. Ezek az ismertetők tájékoztatást adnak arról, hogy Ön mikor és milyen körülmények között jogosult ügyvéd általi képviseletre. Ezt követően megtudhatja, hogyan találhat ügyvédet, és hogyan fedezheti a költségeket, ha nem tudja megfizetni őket.
Ha tudomást szerez arról, hogy bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt nyomozás folyik Ön ellen, például az interneten kereshet büntetőjogra szakosodott védőügyvédeket. Minden Németországban nyilvántartásba vett ügyvéd jogosult védőügyvédként eljárni. Sürgős esetben, például ha az Ön letartóztatása vagy ingatlanjainak átkutatása nagyon rövid időn belül várható, a védőügyvéd-szolgálat útján a nap 24 órájában, Németország legtöbb tartományában találhat védőügyvédet. Ha kifejezetten egy bizonyos nyelven beszélő vagy a lakóhelyéről könnyen elérhető ügyvédre van szüksége, keresse fel a Német Ügyvédi Kamara büntetőjogi részlegének védőügyvéd-kereső szolgálatát vagy a regionális ügyvédi kamarák ügyvédkereső oldalait. 2010. január 1-je óta regionális listák érhetők el a bíróságok által kirendelhető ügyvédekről. A helyi ügyvédi kamarán keresztül tudhatja meg (többek között itt), hogy hol és hogyan juthat hozzá ezekhez a listákhoz.
Ha őrizetben tartják vagy előzetes letartóztatásban van, nem tud hozzáférni ezekhez az információkhoz. Az Ön kérése esetén a rendőrségnek kötelessége rendelkezésére bocsátani az ügyvédek jegyzékét vagy egy telefonkönyvet. A rendőrség ismeri a segélyhívószámokat is. Ha a rendőrség nem teszi lehetővé Önnek, hogy ügyvéddel lépjen kapcsolatba, ezt megjelenésekor azonnal jeleznie kell a bíróságnak. A bíróságok is rendelkeznek listákkal az olyan ügyvédekről, akik bíróság által kirendelt védőként járhatnak el.
Ha felmentik Önt, az államnak kötelessége megtéríteni az ügyvéd költségeit. Ha az eljárást a nyomozati szakaszban megszüntetik vagy ha Önt elítélik, Önnek kell fedeznie a költségeket.
A büntetőeljárás során akkor sincs alapvető joga az állami pénzügyi támogatáshoz, ha jövedelme alacsony vagy egyáltalán nincs. Csak első tanácsadás céljából kérhet jogi tanácsadáshoz kapcsolódó segítséget a lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságtól (Amtsgericht).
Különleges szabályok vonatkoznak a bíróság által kirendelt védőügyvédek díjának fizetésére. Alapesetben az állam fizeti az ügyvédet, de a kirendelt védő törvényen alapuló díjazása alacsonyabb annál, mint amennyit az ügyvéd egyébként felszámolhatna. Ha elítélik Önt, az eljárás végén mindenképpen Önre terhelik a kirendelt védő költségeit. Ekkor vissza kell fizetnie a jogi költségeket az államnak, és ezenkívül – amennyiben képes fizetni – meg kell fizetnie az ügyvédnek azt a díjat, amelyet nem kirendelt védőként számíthatott volna fel.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ebben a tájékoztatóban a nyomozati eljárásról talál információkat, amely a bűnüldöző hatóságok általi előzetes vizsgálattal kezdődik, és vagy vádemeléssel, vagy az eljárás ügyészség általi felfüggesztésével, illetve megszüntetésével zárul.
A bűnüldöző hatóságok (az ügyészség vagy a rendőrség) nyomozást indítanak Ön ellen, ha fennáll annak konkrét gyanúja, hogy Ön bűncselekményt követett el. A nyomozás során azt kell megállapítani, hogy megalapozott-e a gyanú Ön ellen. A bűnüldöző hatóságoknak ki kell vizsgálniuk az enyhítő körülményeket is. Ha az ügyészség úgy véli, hogy a gyanú megalapozott, akkor vádat emel (vagy egyszerűsített határozat kibocsátását kéri).
A rendőrség és az ügyészség különféle nyomozati cselekményeket hajthat végre. Az intézkedések típusa és időzítése a konkrét eset körülményeitől függően változik. Előfordulhat például, hogy Önt a bűncselekmény elkövetése után azonnal őrizetbe vették. Az őrizetbe vételt előzetes letartóztatás követheti.
Az Önt hátrányosan érintő nyomozati intézkedéseket – akár visszamenőleg is – megtámadhatja a bíróság előtt.
A bűnüldöző hatóságok lekérhetik a korábbi nyomozásokra és büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekre vonatkozó információkat is. Az erre vonatkozó részletes információk itt találhatók.
Jogaim a nyomozás során
A teljes nyomozati eljárás során joga van ügyvédhez. Az ügyvédkeresésről és a kapcsolódó költségekről itt talál információkat. Ha nem beszél németül, kérelme alapján tolmácsot kell kirendelni Önnek a védőügyvédjével való találkozókra.
Nincs iratbetekintési joga. Engedélyezhetik azonban Önnek, hogy tájékoztatást kapjon az ügy iratairól, ha ez nem veszélyezteti a nyomozást és nem sérti harmadik fél jogait. A nyomozás befejezése után engedélyezik védőügyvédjének az iratbetekintést. Ez korábban csak akkor lehetséges, ha nem veszélyezteti a nyomozás célját.
Az alábbi ismertetőkben talál tájékoztatást arról, hogy milyen jogok illetik meg Önt, ha a következő nyomozati intézkedések valamelyikét alkalmazzák Önnel szemben:
Hogyan befolyásolja a nyomozati eljárást, ha külföldi állampolgár vagyok?
Általában jogosult elhagyni Németországot a bűnügyi nyomozati eljárás ideje alatt. Csak akkor nem teheti meg ezt, ha őrizetbe veszik, vagy ha az elfogatóparancs felfüggesztésére azzal a feltétellel került sor, hogy a bíróság engedélye nélkül nem hagyhatja el lakóhelyét.
Ha tud arról, hogy nyomozás folyik Ön ellen, biztosítania kell, hogy az ügyészség és a bíróság levelezés útján tarthassa Önnel a kapcsolatot.
A nyomozás során bármikor kapcsolatba léphet saját országa konzulátusával.
Ha bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, a rendőrség vagy az ügyészség kikérdezi Önt a váddal kapcsolatban, hogy biztosítsák az Ön megfelelő kihallgatását. Bizonyos esetekben – az ügyészség kérelmére – bíró is kihallgathatja Önt.
Mit kell tennem, ha kihallgatásra hívtak?
Ha az ügyészség vagy bíróság kihallgatásra idézte be, meg kell azon jelennie. Ha nem reagál az idézésre, elővezethető. Ha a rendőrség idézi be kihallgatásra, nem kötelező megjelennie.
Miről tájékoztatnak a kihallgatás előtt?
Kihallgatása előtt közlik Önnel, milyen cselekménnyel gyanúsítják, és a véleményük szerint Ön milyen jogszabályokat sértett meg. Azt is közölniük kell Önnel, hogy jogában áll hallgatni, hogy már a kihallgatás előtt konzultálhat ügyvéddel, és hogy kérheti az Ön javára szolgáló bizonyítékok bemutatását.
Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélem a nyelvet?
Ha nem elég jó a német nyelvtudása, ingyenesen biztosítanak tolmácsot Önnek. A tolmács jelen van az egész kihallgatáson, és lefordítja a kérdéseket, az Ön válaszait és a kihallgatás írásbeli jegyzőkönyvét.
Beszélhetek ügyvéddel?
Gyanúsítottként mindenkor, még a kihallgatás előtt is beszélhet védőügyvéddel, négyszemközt vagy tolmács jelenlétében. Ha az ügyészség vagy bíró hallgatja ki, jelen lehet a védőügyvéd, rendőrségi kihallgatás esetén azonban nem.
Kikérdeznek a nyomozás során? Szolgáltassak információkat?
A rendőrségnek vagy az ügyészségnek legkésőbb a nyomozás vége előtt ki kell hallgatnia Önt, kivéve ha az eljárást felfüggesztették vagy megszüntették. Egyszerű ügyekben kikérdezhetik írásban is.
Kihallgatás esetén (írásbeli kihallgatás esetén is) meg kell adnia a személyes adatait, amelyek a következők: keresztneve(i), vezetékneve, születési neve, születési helye és ideje, családi állapota, foglalkozása, lakcíme és állampolgársága.
Nem kötelező azonban semmit mondania a gyanúsításról, és nem kötelező információkat szolgáltatnia az ügyre vonatkozóan. Hogy mit és mennyit mond, arról Ön dönt, adott esetben az ügyvédjével való konzultáció után.
Mi történik, ha olyasmit mondok, ami hátrányos számomra?
Mindent rögzítenek, amit a kihallgatás során mond. Ha olyasmit mond, ami hátrányos Önre nézve, arról a vádemelés után az ügyét tárgyaló bíróság is tudni fog. A bíróság bármit figyelembe vehet az ítélethozatal során, amit Ön korábban mondott, még akkor is, ha Ön később nem kíván vallomást tenni vagy vissza kívánja vonni korábbi vallomását.
Tájékoztatnak a nyomozás állásáról a kihallgatás során?
A nyomozó hatóság szabadon dönthet arról, hogy miről tájékoztatja Önt a nyomozás állásával kapcsolatban, de semmiképpen nem adhat Önnek félrevezető információkat.
Milyen módszerek nem alkalmazhatók?
A kihallgatás során nem kerülhet sor visszaélésre, és egyéb módon sem alkalmazhatnak fizikai erőszakot Önnel szemben. Senki nem fenyegetheti meg Önt vagy ígérhet Önnek jogszabályilag meg nem engedett előnyt. Az e tilalom megszegésével tett vallomás nem vehető figyelembe, még akkor sem, ha Ön ebbe egyébként beleegyezne.
A kihallgatásra vonatkozó szabályokról a büntetőeljárási törvénykönyv 136., 136a. és 163a. szakasza rendelkezik.
Az ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatos jogorvoslatokról további részleteket itt találhat.
Mivel jár az azonosítási eljárás? Mikor kerül sor erre?
Az azonosítási eljárás célja, hogy azok segítségével a soron következő büntetőeljárásban igazolható legyen az Ön bűnössége vagy ártatlansága. Ebből a célból fényképeket készíthetnek, ujj- vagy tenyérlenyomatot vehetnek Öntől, vagy különös ismertetőjegyekről, például tetoválásokról készíthetnek felvételt.
Az azonosítási eljárást a bíróság, az ügyész vagy a rendőrség kezdeményezheti. Az eljárást rendszerint a rendőrség folytatja le.
Az azonosítási eljárás az Ön akarata ellenére is lefolytatható, ami azt jelenti, hogy a rendőrség lefoghatja Önt, és például ujjlenyomatvétel érdekében kényszerítheti arra, hogy kinyújtsa a karját és az ujjait.
Lefolytathatnak azonosítási eljárást akkor is, ha gyakorlatilag nincs szükség rá (például ha nyilvánvaló, hogy én vagyok az elkövető)?
Az azonosítási eljárás lefolytatható jövőbeli büntetőeljárások céljából is, vagyis lehetséges, hogy az azonosítási eljárásra nem a mostani eljáráshoz van szükség, hanem hogy az adatokat egyéb jövőbeli eljárásokhoz készítsék elő. Ez azt jelenti, hogy a bűnüldöző hatóságoknak okkal kell feltételezniük, hogy Ön ellen a jövőben is büntetőeljárás folyhat majd.
Megengedett a motozás?
Elrendelhető motozás a büntetőeljárás szempontjából lényeges tények megállapítása érdekében.
Az egyszerű rendőrségi motozás során átvizsgálják az Ön testét, hogy megállapítsák, van-e idegen test bármelyik testüregében. Ha Ön zavarba ejtőnek találja a testüregmotozást, akkor azt azonos nemű személy vagy orvos végzi el. A motozás előtt tájékoztatni kell Önt arról, hogy a motozás során jelen lehet olyan személy, akiben Ön megbízik, valamint hogy jogos érdek fennállása esetén Ön jogosult megválasztani, hogy milyen nemű személy végezze a motozást. Köteles eltűrni a motozást, de senki nem kényszerítheti arra, hogy aktívan közreműködjön benne.
Vehetnek tőlem vérmintát, egyéb testnedveket vagy DNS-t (például hajat vagy nyálat)?
Vehetnek vért és egyéb testnedveket és -szöveteket Öntől, például azért hogy ellenőrizzék, van-e alkohol a vérében, vagy hogy összehasonlítsák a DNS-ét a bűncselekmény helyszínén talált DNS-nyomokkal. Ezeket a mintákat csak orvos veheti le, a rendőrség nem. Ha már nincs szükség a mintákra a büntetőeljáráshoz, meg kell semmisíteni őket. A DNS-mintázatát azonban megőrizhetik, ha okkal feltételezhető, hogy a jövőben súlyos bűncselekményért indulhat eljárás Ön ellen.
Ha nem egyezik bele a motozásba vagy a DNS-tesztbe, akkor a bíróságnak kell elrendelnie ezeket az eljárásokat. Közvetlen veszély esetén, azaz például sürgős esetben az ügyész és a rendőrség felhatalmazással rendelkezik erre. A tesztek kényszerítéssel is elvégezhetőek.
További információk
Az azonosítási eljárások a büntetőeljárási törvénykönyv (StPO) 81b., a motozások és a vérminták a 81a. és 81d., a DNS-tesztek pedig a 81e., 81f. és 81g. szakaszának hatálya alá tartoznak.
Az ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatos jogorvoslatokról további részleteket itt találhat.
Átkutathatják az otthonomat, irodámat vagy autómat stb.?
Ha bűncselekménnyel gyanúsítják, az ügyész és a rendőrség átkutathatja az otthonát és egyéb helyiségeit, ideértve az autóját is, ha arra számítanak, hogy ott bizonyítékot találnak, vagy ha őrizetbe kell venniük Önt.
Az átkutatást a bíróságnak kell elrendelnie. Az ügyész vagy a rendőrség csak közvetlen veszély esetén, azaz sürgős esetben bocsáthatja ki az engedélyt.
Ön jelen lehet az átkutatásnál, amelyen a védőügyvédje is megjelenhet. Ha bíró vagy ügyész nem tud jelen lenni az átkutatásnál, lehetőség szerint két hatósági tanút kell kirendelni. Ön azonban lemondhat a jelenlétükről. Az átkutatás után az Ön kérésére a hatóságoknak át kell adniuk Önnek azt az iratot, amely tartalmazza az átkutatás indokait, és hogy milyen büntetendő cselekménnyel vádolják.
Elkobozhatják a tulajdonomat?
A bűnüldöző hatóságok lefoglalhatják az Ön birtokában lévő tárgyakat, ha azok fontos bizonyítékok. Ha nem adja át önként őket, elkobozhatók. Az elkobzást főszabály szerint a bíróságnak kell elrendelnie, az ügyész vagy a rendőrség csak közvetlen veszély esetén, azaz sürgős esetben teheti ezt meg. Ön bármikor kérelmezheti, hogy az elrendelés tárgyában bíróság döntsön, akár az átkutatást követően is.
Ha az átkutatás során foglalnak le vagy koboznak el tárgyakat Öntől, akkor kérésére jogosult megkapni az elkobzott tárgyak jegyzékét.
Bevonhatják a vezetői engedélyemet?
Csak bíróság vonhatja be teljesen az Ön vezetői engedélyét, ha meggyőző okok alapján feltételezhető, hogy közlekedési szabályszegéssel kapcsolatos ítéletben azt be fogják vonni. Általában ez a helyzet, ha olyan közlekedési szabályszegést követ el, amely bizonyítja, hogy nem alkalmas járművezetésre. A vezetői engedélyének bíróság által történő ideiglenes bevonása alapján elkobozható a vezetői engedélye. Közvetlen veszély esetén a rendőrség vagy az ügyész elkobozhatja a jogosítványát, ha sürgős okok indokolják a járművezetéshez való jogának megvonását.
Megengedett a lehallgatás?
Az otthonában lefolytatott (például telefonos) kommunikáció vagy beszélgetés lehallgatásához vagy rögzítéséhez szigorú jogi feltételeknek kell teljesülniük; illetve súlyos vagy nagyon súlyos bűncselekmény gyanújának kell fennállnia. Mindkét intézkedést a bíróság rendelheti el. Közvetlen veszély esetén, illetve sürgős esetben ügyész is elrendelhet lehallgatást. Utólag tájékoztatni kell Önt a lehallgatási intézkedésekről.
További információk
Az átkutatásra és az elkobzásra a büntetőeljárási törvénykönyv 102. és azt követő, valamint a 94. és azt követő szakaszai, a járművezetési jogosultság ideiglenes felfüggesztésére (vezetői engedély elkobzására) a 111a. szakasza, a kihallgatásra pedig a 100a. és azt követő szakaszai alkalmazandók.
Az ügyész és a rendőrség őrizetbe veheti Önt, ha a bűncselekmény idején a helyszínen tartózkodott, vagy eljárás folyt Ön ellen és azt gyanítják, hogy szökést kísérelhet meg. Az ügyész akkor is őrizetbe veheti, ha fennállnak a közvetlen veszély vagy sürgősség esetén kiadható elfogatóparancs kibocsátásának feltételei. Erre akkor kerülhet sor, ha Ön megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, és konkrét őrizetbe vételi okok állnak fenn. Előfordulhat, hogy az ön őrizetbe vételekor már van ügyész által kiadott elfogatóparancs, vagy az ügyész kérelmezte a bírótól annak kibocsátását.
Fontolóra veszik a fogva tartást akkor is, ha egyedi nyomozati intézkedéseket, például kihallgatást vagy motozást kell lefolytatni.
Tájékoztatnak arról, hogy miért vettek őrizetbe?
Mindig tájékoztatják a fogva tartásának okáról. Ha elfogatóparancsot adtak ki, a hatóságnak át kell adnia önnek az ön őrizetbe vételekor.
Mennyi ideig tarthatnak fogva?
Ha már kiadott vagy a jövőben kérelmezendő elfogatóparancs alapján tartják fogva, a fogva tartására ezek a határidők vonatkoznak.
Ha kihallgatás céljából vették őrizetbe, a kihallgatást azonnal le kell folytatni, és utána szabadon kell bocsátani önt. A fogva tartás időtartama ügytől függően változik. Minden esetben legfeljebb az őrizetbe vételét követő nap végéig tarthatják fogva önt.
Ha fogva tartják, és kiderül, hogy az önre korábban kiszabott szabadságvesztést még nem töltött le, akkor az őrizetbe vételi időszak lejárta után letartóztatásba helyezhetik.
Kapcsolatba léphetek valakivel?
Ha fogva tartják, bármikor kérhet saját maga által választott védőügyvédet. Értesítheti egy családtagját vagy valakit, akiben megbízik, ha ezzel nem hátráltatja a nyomozást. Kérheti azt is, hogy értesítsék az országának a konzulátusát.
Kaphatok orvosi segítséget, ha szükségem van rá?
Kérheti, hogy vizsgálja meg a választása szerinti orvos.
Mi az európai elfogatóparancs és mit tehetek ellene?
Az európai elfogatóparancs célja az Európai Unióban körözött személyek elfogása és átadása eljárás lefolytatása, börtönbüntetés vagy egyéb szabadságvesztés letöltése céljából. Ha európai elfogatóparancsot adnak ki ön ellen, akkor bármelyik tagállamban őrizetbe vehetik önt és átadhatják az elfogatóparancsot kiadó tagállamnak.
Ha Németországban tartják fogva európai elfogatóparancs alapján, akkor először helyi bíróság elé állítják, hogy fellebbezhessen a lehetséges kiadatás ellen. Erről a fellebbviteli bíróság dönt.
Ön az eljárás minden szakaszában jogosult jogi képviseletre.
Ha beleegyezik a kiadatásba, azonnal kiadják önt („egyszerűsített kiadatási eljárás”). Tájékoztatják arról is, ha megtagadják öntől a „specialitás elvének” alkalmazását. Ha beleegyezik a kiadatásba, más, az európai elfogatóparancs által nem érintett eljárások szerint folytathatnak ön ellen eljárást. Miután beleegyezett az egyszerűsített kiadatásba, és/vagy lemondott a specialitás elvéről, nem vonhatja vissza beleegyezését.
Ha nem egyezik bele a kiadatásba, a fellebbviteli bíróság 60 napon belül dönt a kiadatás alkalmazhatóságáról. Ilyen esetben nincs fellebbezési joga.
További információkat itt és itt talál.
Mikor kell tájékoztatni engem az elfogatóparancsról?
Ha elfogatóparancs alapján fogták el, a parancsot az őrizetbe vétel alkalmával kell átadni önnek. Ha ideiglenesen vették őrizetbe, legkésőbb az őrizetbe vétel napján meg kell jelennie a bíróság előtt. Ha a bíróság ezután letartóztatási parancsot ad ki, közli önnel. Ha a bíróság nem ad ki letartóztatási parancsot, szabadon bocsátják önt.
Mikor helyeznek előzetes letartóztatásba?
Akkor helyezhetik előzetes letartóztatásba, ha meggyőző okok állnak fenn az ön gyanúsítására és indokolt a fogva tartása. Ilyen okok lehetnek többek között a súlyos bűncselekmények, a szökés, a szökés veszélye, a bűnismétlés veszélye, vagy hogy ön például bizonyítékok megsemmisítésével vagy a tanúk befolyásolásával megnehezítené a nyomozást. Ha nincs állandó lakhelye, tartós munkahelye vagy közvetlen szociális környezete, akkor valószínűsíthetik a szökését.
Mit tehetek az előzetes letartóztatást elrendelő parancs ellen?
Az előzetes letartóztatást elrendelő parancs ellen az eggyel magasabb szintű bírósághoz nyújthat be fellebbezést. Fellebbezés helyett kérhet felülvizsgálatot (Haftprüfung) is. A felülvizsgálatot a parancsot kibocsátó bíróság végzi el. Ha felülvizsgálatot kér, akkor nem fellebbezhet.
Mennyi ideig kell előzetes letartóztatásban maradnom?
A büntetőeljárás végéig tarthatják előzetes letartóztatásban. Korábban is véget érhet a fogva tartása, ha visszavonják a parancsot, vagy ha óvadék ellenében szabadon bocsátják önt. Ha óvadékot engedélyeznek önnek, megkövetelhetik, hogy biztosítékként fizessen pénzösszeget, vagy rendszeresen jelenjen meg a rendőrségen.
Hat hónapnál tovább csak meghatározott, az ügyész és a bíróság által hivatalból megállapított körülmények esetében (például ha különös nehézségek merülnek fel, a nyomozás szokatlanul összetett vagy más fontos okból) tarthatják előzetes letartóztatásban.
Miről tájékoztatnak az őrizetbe vételkor?
Az őrizetbe vételekor egy ön által beszélt nyelven közölni kell önnel, hogy
Közölni kell önnel, hogy ingyenesen kérhet tolmácsolási szolgáltatást és kérheti, hogy tájékoztassák az országának konzulátusát, amely levelezhet önnel. Ezenkívül a bírósági meghallgatás során tájékoztatni kell önt az esetleges terhelő körülményekről. Lehetővé kell tenni önnek, hogy cáfolja a gyanúsítás és az őrizetbe vétel indokait, és tényeket hozzon fel a saját javára. Végül tájékoztatni kell arról is, hogy joga van megtámadni az őrizetbe vételét és fellebbezni ellene.
Fogadhatok látogatókat, kaphatok leveleket, viselhetem a saját ruhámat, stb., amíg fogva tartanak?
Általában kaphat levelet, amíg előzetes letartóztatásban van. Vonatkozhatnak azonban bizonyos korlátozások önre. Előírhatják például, hogy kérjen engedélyt a látogatók fogadásához és távközlési eszközök használatához. Követelmény lehet, hogy ellenőrizni kell a távközlési eszköz útján történő kommunikációját és minden önnek érkező levelet vagy csomagot, vagy hogy engedély kell ahhoz, hogy a látogatások során tárgyakat kaphasson. Ön kifogásolhat minden ilyen előírást. Ugyanakkor általában nem vonatkoznak korlátozások a védőügyvédjével való szóbeli vagy írásbeli kommunikációra. Az előzetes letartóztatásra vonatkozó jogszabályok szövetségi tartományonként eltérőek.
Ha az ön ellen folytatott nyomozás elegendő indokot szolgáltat arra, hogy megvádolják, az ügyész vádiratot terjeszt elő vagy rövidített eljárás lefolytatását kéri a megfelelő bíróságtól. Ha nem ez történik, akkor az ügyet megszüntetik. A vádiratban az ügyész összefoglalja, mivel vádolták meg önt, milyen jogszabályokat sértett meg és milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre.
Mit jelent, ha a bíróság vádiratot küld nekem?
Ez azt jelenti, hogy a bíróság közbenső eljárásban fog dönteni arról, hogy eljárást indít-e ön ellen. Erről a vádiratban tájékoztatják. A vádirat felkéri önt továbbá arra, hogy bizonyos időn belül nyilatkozzon arról, ha további, ön mellett szóló bizonyítást kellene felvenni, vagy ha kifogással kíván élni az eljárás megindítása ellen.
A gyorsított eljárásokban máshogyan kezelik a vádat, lásd itt.
Mit tehetek, ha nem értem a vádat, mert nem beszélek németül?
Ha olyan nyelven vádolják meg, amelyet nem ért, kérheti, hogy fordítsák le térítésmentesen a vádiratot, és ismét kézbesítsék önnek.
Mit tehetek, ha úgy vélem, tévesek a vádak?
A bíróság bizonyos időt hagy önnek arra, hogy megjelölje, milyen indokok alapján véli úgy, hogy valótlan a vád. Kérheti, hogy vegyenek fel olyan bizonyítást, amely véleménye szerint felmenti önt.
Elutasíthatja a bíróság a vádat?
Ha a bíróság úgy véli, hogy a vádirat alapján önt valószínűleg nem marasztalják el, például ha úgy gondolja, hogy nincs elegendő bizonyíték, akkor nem terjeszti elő az ügyet tárgyalásra. Az ügyész azonnal fellebbezhet ez ellen a döntés ellen.
Megváltoztatható a vádirat a tárgyalási szakasz előtt?
Az ügyész bármikor visszavonhatja és megváltoztathatja a vádiratot, mielőtt a bíróság előterjeszti az ügyet tárgyalásra. A teljes büntetőeljárás folyamán bármikor előállhat új bizonyítékkal is.
Vádolhatnak olyan bűncselekménnyel, amellyel egy másik tagállamban már megvádoltak?
Az, hogy egy másik tagállamban megvádolták, nem jelenti azt, hogy Németországban nem emelhetnek vádat ön ellen. Ha ugyanazon cselekményért már elítélték, akkor nem folytatnak ismét eljárást ön ellen.
Kapok tájékoztatást az ellenem valló tanúkról és az ellenem szóló bizonyítékokról?
A vádiratban az ügyész felsorolja a vádat alátámasztó bizonyítékokat. A védőügyvédje legkésőbb a nyomozás végén, de még a vádemelés előtt, megtekintheti az iratokat. Ön jogosult tájékozódni az iratokból, és kaphat saját másolatot róluk.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az ügyészség továbbítja a vádiratot a bíróságnak, amely közbenső eljárás keretében eldönti, hogy megnyitja-e a főeljárást, azaz sor kerül-e tárgyalásra vagy sem.
Ha a bíróság engedélyezi, hogy a vádirat tárgyalásra kerüljön, a főeljárás bírósági tárgyalással megkezdődik. Ez egy vagy több napot vehet igénybe. Van arra is lehetőség, hogy a vádiratot gyorsított eljárásban mérlegeljék, amelyre külön szabályok vonatkoznak.
A bíróság először is megállapítja, kik vannak jelen (az ügyész, Ön és adott esetben a védőügyvédje, valamint a tanúk és a szakértők). A tanúknak ezután a tárgyalótermen kívül kell várakozniuk.
Megkérdezik Öntől a személyes adatait. Meg kell mondania nevét, címét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, családi állapotát és foglalkozását. Keresetéről nem kell beszámolnia.
Ezután felolvassák a vádiratot.
Ön kifejtheti a váddal kapcsolatos álláspontját. Erre nem köteles; ha nem akar, nem kell semmit mondania. Esetleges hallgatásából a bíróság nem vonhat le Önre nézve hátrányos következtetéseket. Végül bemutatják a bizonyítékokat, vagyis kikérdezik a tanúkat, meghallgatják a szakértőket, és/vagy felolvassák az iratokat.
A végén az ügyész és adott esetben az Ön védőügyvédje értékeli a bizonyítékokat, és az Ön büntetőjogi felelősségének megállapítását vagy az Ön felmentését kérik.
Az utolsó szó joga önt illeti meg.
A bíróság ezután kihirdeti az ítéletét és annak indokolását.
A főtárgyalást ott tartják, ahol az ügyész vádat emelt. Erre törvényi szabályozás vonatkozik. A főtárgyalásra gyakran azon a bíróságon kerül sor, amelynek illetékességi területén a bűncselekményt elkövették.
Az adott bűncselekményért várható büntetéstől függ, hogy az eljárást a körzeti bíróság, a tartományi bíróság vagy a tartományi fellebbviteli bíróság folytatja-e le. Ha csak pénzbüntetés vagy legfeljebb kétévi szabadságvesztés várható, akkor körzeti bírósági bíró dönt. Ha két évtől négy évig terjedő szabadságvesztésre lehet számítani, az ügyben három körzeti bírósági bíró dönt, akik között egy hivatásos bíró és két laikus bíró (ülnök) van. Ha több mint négyévi szabadságvesztés várható, akkor az ügyben a tartományi bíróság hoz határozatot, két vagy három hivatásos bíróval és két laikus bíróval. A nemzetbiztonsági ügyeket a – három hivatásos bíróból álló tanácsban eljáró – tartományi fellebbviteli bíróság tárgyalja.
A főtárgyalás nyilvános. A nyilvánosságot csak kivételes esetekben, például a tanúk védelme érdekében zárják ki.
A vád a bíróság utasítására kisebb mértékben megváltoztatható. Új vádakat a főtárgyalás során csak kiegészítő vád formájában lehet felhozni. Ezeket az új vádakat azonban csak akkor mérlegelik, ha Ön és a bíróság beleegyezik ebbe.
A beismerés nem vet véget az eljárásnak. A bíróság azonban dönthet úgy, hogy egyes bizonyítékokat nem vizsgál meg, ha úgy véli, hogy az Ön beismerése megbízható, például ha azt alátámasztják a már megvizsgált bizonyítékok. Beismerése esetén a bíróság enyhítheti a büntetést. Meghatározott feltételek fennállása esetén beismerése lehet vádalku része. Ez befolyásolja a büntetés mértékét, de azt nem, hogy Önt bűnösnek nyilvánítják-e vagy sem.
Főszabály szerint jelen kell lennie a főtárgyaláson. Ha nem mentették fel a jelenlét kötelezettsége alól, de nem jelenik meg, a főtárgyalást felfüggesztik, és elfogatóparancsot adhatnak ki Ön ellen. Kivételt képez, ha a főeljárás rövidített eljárás része.
Ha nem beszéli elég jól a nyelvet, a bíróság tolmácsot rendel ki, aki a főtárgyalás során minden jelentős eseményt és nyilatkozatot lefordít Önnek.
Önt képviselheti védőügyvéd. Egyes esetekben kötelező az ügyvédi képviselet. Ha ezekben az esetekben nem választ ügyvédet, a bíróság kirendelt védőt nevez ki.
Ha Ön ellen szóló bizonyítékot mutatnak be, nyilatkozhat a bizonyítékkal kapcsolatban. Kifogást emelhet minden olyan bizonyíték bemutatása és figyelembevétele ellen, amelyet Ön jogellenesnek tart.
Kérheti azt is, hogy terjesszenek elő további bizonyítékokat. Beszerezhet saját bizonyítékokat is, azonban nem rendelkezik a rendőrségéhez hasonló jogkörökkel. Például nem végezhet telefonlehallgatást, és nem nyújthat be felvételeket bizonyítékként.
Felkérhet tanúkat, hogy számoljanak be az általuk észleltekről, és gondoskodhat a bíróság előtti megjelenésükről. Figyelemmel kell azonban lennie arra, hogy a tanúk kötelesek igazat mondani a bíróság előtt.
A tanúkat először a bíróság, majd az ügyész kérdezi ki. Ezután ügyvédje és Ön is intézhet hozzájuk kérdéseket.
Főszabály szerint felolvassák az Ön bűnügyi előéletére vonatkozó adatok kivonatát. Ha korábban már elítélték a jelenlegi eljárás szerinti bűncselekményhez hasonló bűncselekményért, a korábbi ítélet is felolvasható. A bűnügyi nyilvántartás nem tartalmazza a más tagállamban korábban hozott, büntetőjogi felelősséget megállapító ítéleteket. Ha azonban a bíróságnak más módon tudomására jutott egyéb korábbi, büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet, akkor azt figyelembe veheti a főtárgyalás során.
A főeljárás ítélethozatallal végződik, vagy az eljárás felfüggeszthető, illetve megszüntethető.
Az esetek többségében a főtárgyalás ítélethozatallal zárul. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a bíróság elítéli vagy felmenti Önt. A büntetés lehet pénzbüntetés vagy szabadságvesztés. Ezenkívül törvényileg szabályozott, konkrét esetekben elrendelhetők olyan intézkedések, mint a kényszergyógykezelés, kábítószer-rehabilitációs központba küldés vagy megelőző jellegű fogva tartás. Ide tartozik a járművezetői engedély bevonása is. Mellékbüntetésként a bíróság járművezetéstől való eltiltást is kiszabhat.
A pénzbüntetést bizonyos számú „napi tételben” számítják (például 50 napi tételben meghatározva, ahol egy napi tétel 15 EUR). A napi tétel mindig az ön havi jövedelmének egyharmincad része. A pénzbüntetést akár le is dolgozhatja. Ha nem fizeti meg és nem dolgozza le a pénzbüntetést, napi tételenként egy napra büntetés-végrehajtási intézetbe kell vonulnia. Ha legfeljebb 180 napi tételnyi pénzbüntetéssel sújtják, a büntetést meghatározott feltételek teljesülése esetén fel lehet függeszteni. Ekkor Ön megrovásban részesül, és csak akkor kell megfizetnie a büntetést, ha az ítélet kiszabása után ismét bűncselekményt követ el, vagy egyébként megszegi a bíróság bármely utasítását.
A legfeljebb kétévi szabadságvesztés próbaidőre felfüggeszthető. Ha nem tartja be a próbaidő feltételeit, a büntetés végrehajtható.
A büntetés mellett egyéb intézkedések és mellékbüntetések is elrendelhetők.
Az esetek többségében a sértett fontos tanú, és ebben a minőségében hallgatják meg.
Bizonyos bűncselekmények sértettjei aktívan is részt vehetnek a főeljárásban, ha jogosultak a magánfélként való részvételre. Magánfélként a sértett – személyesen vagy ügyvédje útján – kérdéseket tehet fel vagy bizonyítási indítványt terjeszthet elő. A főtárgyalás végén a sértett vagy a sértett ügyvédje végső nyilatkozatot tesz, amelyben egy bizonyos büntetés kiszabását kéri.
A főtárgyalást a büntetőeljárási törvénykönyv és a bíróságok szervezetéről szóló törvény szabályozza.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ha a bíróság elítéli Önt, fellebbezhet az ítélet ellen. Ha felmentik, nincs fellebbezési joga, még akkor sem, ha nem ért egyet a felmentés indokaival. A bíróságnak tájékoztatnia kell Önt a fellebbezési jogairól.
A körzeti bíróság ítélete ellen kétféle jogorvoslat lehetséges: a fellebbezés és a felülvizsgálat. A tartományi bíróság ítélete ellen csak felülvizsgálati kérelem nyújtható be.
Az ítélethirdetés után Ön vagy az ügyvédje jegyzőkönyvbe mondhatja, hogy Ön fellebbezést nyújt be. Fellebbezhet legfeljebb egy héttel az ítélethirdetés után is. Lehetősége van írásban fellebbezni, vagy megkérheti a bíróság hivatalát, hogy vegyék hivatalos jegyzőkönyvbe a fellebbezését. Akkor is fellebbezhet, ha az ítéletet vádalku előzte meg.
Fellebbezése irányulhat a bűnösség megállapításának ténye vagy csak a büntetés mértéke ellen is.
Ha fellebbez, akkor jogában áll megindokolnia a fellebbezését.
A felülvizsgálati kérelmet az ítélet írásbeli indokolásának kézhezvételétől számított egy hónapon belül kell megindokolni. Ehhez ügyvédre lesz szüksége, mert Ön egyedül nem jogosult a felülvizsgálati kérelem megindokolására.
Ha fellebbez az Ön büntetőjogi felelősségét megállapító ítélet ellen, akkor az ítélet egyelőre nem emelkedik jogerőre, és azt nem hajtják végre. Ez azt jelenti, hogy még nem kell megfizetnie a pénzbüntetést, vagy letöltenie a büntetést. Ha azonban előzetes letartóztatásban van, akkor nem bocsátják szabadon. Szabadon csak akkor bocsátható az előzetes letartóztatásból, ha a bíróság visszavonja az azt elrendelő határozatot vagy szabadlábra helyezi Önt.
Nincs előírt határideje annak, hogy mikor kell döntést hozni a fellebbezéséről. Általános követelmény azonban, hogy a büntetőeljárást a lehető leggyorsabban be kell fejezni.
Fellebbezés esetén a főtárgyalást megismétlik az illetékes tartományi bíróság előtt. A fellebbviteli bíróság maga dönti el, hogy mely bizonyítékokat tekinti lényegesnek. Ezek lehetnek ugyanazok a bizonyítékok is, mint amelyek alapján az elsőfokú bíróság határozott, de lehetnek azoktól eltérőek is. Ön is kérheti új bizonyítékok figyelembevételét.
Felülvizsgálati eljárásban nem nyújtható be új bizonyíték, az ítéletet és az eljárást csak jogi hibák feltárása érdekében vizsgálják meg.
A tartományi bíróság előtti fellebbezési eljárás ugyanazt a mintát követi, mint amelyet a körzeti bírósági eljárások. A bíróság saját ítéletet hoz. Ez alól csak akkor van kivétel, ha az Ön fellebbezése csak a büntetés mértékét támadja meg. Ekkor a bíróság csak a büntetés mértékének meghatározása szempontjából fontos bizonyítékokat veszi figyelembe, például az Ön indítékait és személyes körülményeit.
Felülvizsgálat esetén szóbeli eljárás nélkül is hozható ítélet.
Ha a fellebbezése alapos, Önt felmentik, vagy enyhítik a büntetését. Ha nem mentik fel, kérheti a fellebbezési eljárásban hozott ítélet felülvizsgálatát.
Ha a felülvizsgálati kérelem alapos, két lehetőség van: a fellebbviteli bíróság bizonyos körülmények között hozhat saját ítéletet, és például felmentheti Önt. Más esetekben azonban a felülvizsgálati kérelem alapján eljáró bíróságnak hatályon kívül kell helyeznie a korábbi ítéletet, és az alacsonyabb szintű bíróságot új eljárásra kell utasítania.
A hatályon kívül helyezett ítéletek nem vehetők fel a bűnügyi nyilvántartásba.
Az ítélet akkor jogerős, ha egyik fél sem (azaz sem Ön, sem az ügyészség, sem valamely magánfél nem) nyújt be fellebbezést a meghatározott határidőn belül.
Mint az Európai Unió polgárát, csak szigorúan meghatározott feltételek mellett utasíthatják és toloncolhatják ki Önt Németországból. A részleteket az európai uniós polgárok szabad mozgására vonatkozó törvény tartalmazza. Ha attól tart, hogy Önt kitoloncolják, ügyvédhez fordulhat.
Főszabály szerint nem ítélhetik el kétszer ugyanazért a bűncselekményért. Az azonban, hogy a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet valóban ugyanarra a cselekményre vonatkozik-e, összetett jogi elhatárolási kérdés.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
A kisebb közlekedési szabályszegésekkel, például a gyorshajtással a közigazgatási hatóságok foglalkoznak. Ezek nem bűncselekménynek, hanem csak szabálysértésnek minősülnek. Azonban a különösen súlyos közlekedési szabályszegéseket – elsősorban azokat, ahol mások veszélybe kerülnek vagy megsérülnek – általában büntetőjogi jogsértésnek tekintik.
A kisebb közlekedési szabályszegéseket a közigazgatási hatóságok vizsgálják ki. Az eljárás során Ön írásban adhatja elő álláspontját. Csekély súlyú szabályszegések (például parkolási szabályszegések) esetében először figyelmeztetik Önt, és felkínálják annak lehetőségét, hogy legfeljebb 35 EUR összegű figyelmeztető bírságot fizessen meg. Ha fizet, az eljárás lezárul; ha nem, és a közigazgatási hatóságok szerint Ön vétkes, akkor határozattal bírságot szabhatnak ki Önnel szemben. Az ilyen határozatnak járművezetéstől való eltiltás is a részét képezheti. A pénzbírság összegét és a járművezetéstől való eltiltás hosszát büntetési jegyzék tartalmazza.
Ön kifogással élhet a pénzbírságot kiszabó határozat ellen. Az ügyész a bíróság elé terjeszti az ügyet, és az eljárás a 4. ismertetőben szereplő eljáráshoz lesz hasonló. Ha azonban a bíróság nem tartja szükségesnek a teljes eljárás lefolytatását, továbbá Ön és az ügyész ebbe beleegyezik, az ügyet végzéssel is eldöntheti. Az ezekben az eljárásokban hozott ítélet vagy végzés ellen jogkérdésben a tartományi fellebbviteli bíróságnál élhet panasszal. Ez a jogorvoslat azonban csak bizonyos körülmények között áll rendelkezésre, például ha az Önnel szemben kiszabott bírság összege több mint 250 EUR, vagy az ügy a jogfejlődést szolgálja.
Más tagállamok polgárait is eljárás alá vonják az ilyen szabályszegésekért. Ha Önt a közlekedési szabályszegés elkövetésekor tetten érik, közvetlenül a helyszínen figyelmeztető bírság vagy biztosíték megfizetésére kötelezhetik. Ezt beszámítják az eljárás végén megállapított bírságba. Ha a közlekedési szabályszegés elkövetésekor nem érik tetten, akkor abban az esetben vonhatják eljárás alá, ha az Ön országa megosztja Németországgal a gépjárművek üzembentartóira vonatkozó adatokat. Németország előreláthatólag 2010 őszén csatlakozik majd a pénzbírságok végrehajtásának az egész Európai Unióra kiterjedő rendszeréhez. Ez azt jelenti, hogy a Németországban kiszabott bírságokat az Ön országa is behajthatja.
A kisebb közlekedési szabályszegésekre vonatkozó adatokat nem a központi szövetségi bűnügyi nyilvántartásban, hanem a központi közlekedési nyilvántartásban tárolják. A központi közlekedési nyilvántartás minden olyan személyről tartalmaz adatokat, aki német vagy külföldi jogosítvánnyal részt vesz a németországi forgalomban. Nyilvántartanak minden olyan közlekedési szabályszegést, amely miatt legalább 40 EUR összegű pénzbírságot szabtak ki. A szabályszegés súlyosságától függően bizonyos számú büntetőpontot is tárolnak a rendszerben. 18 vagy annál több pont esetén a német járművezetők a vezetői engedélyüket, a külföldi járművezetők pedig a Németországban történő járművezetéshez való jogosultságukat veszítik el.
A közlekedési szabályszegéseket és az alkalmazandó eljárásokat a közúti közlekedési törvény, a közúti közlekedési rendelet és a szabálysértésekről szóló törvény szabályozza.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.