Izvorna jezična inačica ove stranice nizozemski nedavno je izmijenjena. Naši prevoditelji trenutačno pripremaju jezičnu inačicu koju vidite.
Sljedeći jezici već su prevedeni.

1 – JOGAIM A BŰNCSELEKMÉNY NYOMOZÁSA SORÁN

Hogyan és hol jelenthetek be bűncselekményt?

Hogyan követhetem nyomon a hatóságok munkáját, miután bejelentettem a bűncselekményt?

Hogyan vehetek részt a bűncselekmény nyomozásában?

Tanúként milyen jogokkal rendelkezem?

Kiskorú vagyok. Vannak további jogaim?

A bűncselekmény nyomozása során milyen tájékoztatást kaphatok a rendőrségtől vagy az áldozatokat segítő szervezetektől?

Kaphatok jogi segítséget?

Hogyan védenek meg, ha veszélyben vagyok?

A bűncselekmény nyomozása során milyen szolgáltatást és támogatást vehetek igénybe?

Van lehetőség egyezséget/megállapodást kötni vagy közvetítői eljárást kezdeményezni az elkövető és köztem?

Hogyan folytatódik az ügyem a nyomozás lezárása után?

Fellebbezhetek, ha az ügyemet úgy zárják le, hogy nem került bíróság elé?

Külföldi vagyok. Hogyan védik meg a jogaimat és az érdekeimet?

További információk

Hogyan és hol jelenthetek be bűncselekményt?

A bűncselekményt bejelentheti a helyi rendőrségen, lehetőség szerint a bűncselekmény elkövetése szerinti helyen. Vészhelyzet esetén a 112-es telefonszám hívásával bármikor kapcsolatba léphet a rendőrséggel. Amennyiben nincs vészhelyzet, forduljon a legközelebbi rendőrséghez. A rendőrségek címei a helyi rendőrség honlapján találhatók, A link új ablakot nyit megholland és A link új ablakot nyit megfrancia nyelven.

Amennyiben Ön belga állampolgár vagy Belgiumban rendelkezik lakóhellyel (pl. huzamos tartózkodási engedélyt állítottak ki az Ön számára Belgiumban) , egyes csekély súlyú bűncselekményeket (például rongálás, bolti lopás és kerékpárlopás) interneten keresztül is bejelenthet A link új ablakot nyit megholland, A link új ablakot nyit megfrancia vagy A link új ablakot nyit megnémet nyelven. Ezenfelül bárki – így a turisták is – bejelentést tehet az internettel kapcsolatos bűncselekményekről az interneten egy erre a célra szolgáló weboldalon A link új ablakot nyit megholland, A link új ablakot nyit megfrancia, A link új ablakot nyit megnémet és A link új ablakot nyit megangol nyelven.

Néhány bűncselekmény esetében csak akkor indítható büntetőeljárás, ha a sértett panaszt tesz (pl.: rágalmazás, jó hírnév megsértése és becsületsértés).

Nem köteles azonnal bejelenteni a bűncselekményt, de az Ön érdekében áll, hogy megtegye, és így a rendőrség a lehető leghamarabb részletes információkhoz juthasson a tényállásról és a bűncselekmény körülményeiről, valamint az Ön által elszenvedett bármely károsodásról vagy sérülésről. Szem előtt kell tartania továbbá, hogy bizonyos idő elteltével a hatóságoknak már nem áll módjukban büntetőeljárást indítani. Ezt az elévülési időt a törvény határozza meg, és a bűncselekménytől függően hat hónaptól tizenöt évig terjed.

A rendőrség meghallgatja Önt és hivatalos jegyzőkönyvet vesz fel. A meghallgatás során számos jogosultsággal rendelkezik, amelyek akkor is megilletik Önt, ha a későbbiekben másik nyilatkozatot tesz. Akár sértettként, akár tanúként hallgatják meg, a meghallgatást megelőzően rendőr tájékoztatja a következőkről:

  • kérheti, hogy valamennyi kérdést és választ az Ön saját szavaival vegyenek jegyzőkönyvbe;
  • kérheti meghatározott nyomozati lépés elvégzését vagy meghatározott személy kihallgatását;
  • vallomását bizonyítékként használhatják fel a bíróság előtt;
  • térítésmenetes másolatot kérhet a meghallgatásról készült jegyzőkönyvről. A másolatot a meghallgatás végén kell kérnie. Legtöbb esetben azonnal megkapja a másolatot.

Amennyiben az eljárás lefolytatásának nyelvétől eltérő nyelvet beszél, a rendőrség hivatásos tolmácsot biztosít Önnek, kivéve, ha a rendőr le tudja írni az Ön nyelvén a nyilatkozatát vagy arra kéri Önt, hogy saját nyelvén írja le azt.

Az Ön nyilatkozatát belefoglalják a hivatalos jegyzőkönyvbe, amely a következő információkat tartalmazhatja:

  • az Ön neve, címe, telefonszáma és bármely e-mailcím:
  • a bűncselekmény részletei – ki volt érintett a bűncselekményben, hol, mikor és mi történt, milyen következménnyel járt Önre nézve;
  • bármely tanú elérhetőségei;
  • a résztvevő személyek leírása, beleértve a magasságot, testfelépítést és ruházatot. Nagyon hasznosak továbbá az életkorra, a haj színére és formájára, az akcentusra, továbbá az olyan megkülönböztető jelekre vonatkozó információk, mint a szemölcsök, sebhelyek, tetoválások vagy anyajegyek;
  • bármely Önt ért sérülés (orvos igazolást állíthat ki az Ön számára, amelyet akár több nappal az eredeti bejelentést követően is átadhat a rendőrségnek); azt is kérheti orvosától, hogy nyilvánítsa Önt munkaképtelennek;
  • bármely, az Ön vagyontárgyát ért (fizikai) károsodás (hasznos fényképet készíteni valamennyi kárról).

Nyilatkozatában azt is jelezheti, ha bármilyen gyakorlati, szociális, pszichológiai vagy jogi segítségre van szüksége.

A dokumentumok fénymásolatát kell átadnia a rendőrségnek, mivel a későbbiekben szüksége lehet az eredeti dokumentumokra, például, ha kapcsolatba lép a biztosítótársaságával.

Ha Ön szexuális erőszak sértettje, meghallgatására lehetőség szerint a szükséges magánéletvédelmet biztosító, különleges helyiségben kerül sor.

A rendőrség a legtöbb esetben megküldi a hivatalos jegyzőkönyvet (proces-verbaal/procès-verbal) az ügyészségnek (parket/parquet). Az ügyész dönt arról, hogy a rendőrség indítson-e nyomozást vagy sem. A nyomozást az ügyész (procureur des Konings/procureur du Roi) (bűnügyi nyomozás (opsporingsonderzoek/enquête pénale)), illetve bonyolultabb ügyekben, vagy amikor nagyobb beavatkozással járó intézkedésekre, például házkutatásra van szükség, a vizsgálóbíró folytatja le (bírósági vizsgálat (gerechtelijk onderzoek/instruction judiciaire)). Egyes ügyekben a rendőrség úgy dönthet, hogy hivatalból folytat nyomozást, és a teljes aktát megküldi az ügyészségnek további intézkedés céljából (rendőrségi nyomozás (ambtshalve politioneel onderzoek/enquête policière d'office)). Több kisebb súlyú bűncselekmény esetében (például kerékpárlopáskor) a rendőrség a körülményektől függően (pl. ha nincs nyoma az elkövetőnek) egyszerűsített hivatalos jegyzőkönyvet (vereenvoudigd proces-verbaal (VPV)/procès-verbal simplifié)) vesz fel. Ez az egyszerűsített jegyzőkönyv a rendőrőrsön marad, és nem továbbítják az ügyészség számára. A felvett, egyszerűsített hivatalos jegyzőkönyvek listáját havonta továbbítják az ügyésznek, aki így megismeri az Ön ügyét. Ha bármely olyan új információ bukkan fel, amely hatással lehet az ügyre (például, ha azonosítják a bűncselekmény elkövetőjét) a hivatalos jegyzőkönyvet továbbítják az ügyészségre, és a rendőrség megfelelően tájékoztatja Önt erről.

Hogyan követhetem nyomon a hatóságok munkáját, miután bejelentettem a bűncselekményt?

A bűncselekmény bejelentését követően a bejelentését visszaigazoló dokumentumot kap kézhez. E dokumentum tartalmazza az Ön ügyének hivatkozási számát, annak a rendőrtisztnek a nevét, aki segítséget nyújtott Önnek, valamint az ügyészség elérhetőségeit (kivel léphet kapcsolatba annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje az ügyét).

Az említett dokumentum egyértelműen tájékoztatja Önt arról, hogy a bejelentését rendes hivatalos jegyzőkönyvként, rendőrségi nyomozásként vagy egyszerűsített hivatalos jegyzőkönyvként kezelik.

Hogyan vehetek részt a bűncselekmény nyomozásában?

Büntetőeljárás esetén, ha nem tett további lépéseket azon felül, hogy bejelentést tett a rendőrségnek, az ügyészség kizárólag a bírósági tárgyalás dátumáról, időpontjáról és helyéről fogja Önt tájékoztatni.

Ha tájékoztatást kíván kapni az Ön bejelentése tekintetben tett bármely további intézkedésről, törvényes joga van arra, hogy károsult félként (benadeelde persoon/personne lésée) nyilvántartásba vegyék. Személyesen vagy ügyvéd közreműködésével a rendőrőrsön, illetve az ügyészség titkárságának küldött ajánlott levélben nyilatkozatot nyújthat be a hivatalos jegyzőkönyvet felvevő rendőrtiszt vagy az ügyészség titkársága számára arról, hogy Ön károsult fél. A bejelentést visszaigazoló dokumentummal együtt kézhez kap majd egy formanyomtatványt is, amely e nyilatkozat megtételére szolgál.

Károsult félként írásbeli tájékoztatást fog kapni az ügyészség által hozott határozatokról (például az ügy lezárásra vonatkozó határozatról és ennek indokairól, vagy a bírósági vizsgálat megindítására vonatkozó határozatról), valamint a vizsgáló bíróság előtti bármely meghallgatás időpontjáról. Joga van továbbá ahhoz, hogy csatoljon az aktához bármely dokumentumot, amit szükségesnek lát. Ezenfelül joga van betekintést kérni az aktába, és a fénymásolatot kérni arról.

Ha kártérítési igényt akar benyújtani, vagy további jogokat kíván szerezni, igényét a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként1 (burgerlijke partij/partie civile) kell benyújtania. Az eljárás bármelyik szakaszában benyújthatja az erre vonatkozó kifejezett nyilatkozatot, személyesen vagy ügyvédje útján. Magánfélként betekintést kérhet az ügy aktájába, és fénymásolatot kaphat arról, kérheti további nyomozati lépések megtételét, kártérítést igényelhet, jogorvoslati kérelmet nyújthat be a megkapott határozatokkal szemben, továbbá konzultálnak Önnel és tájékoztatják az elkövető szabadságvesztés büntetését illetően.

A büntetőeljárásban részt vevő magánfélként vagy károsult félként joga van ügyvédi képviselethez a hatóságokkal történő kapcsolatfelvétel során. A nyomozások titkosak Belgiumban, és Ön nem lehet jelen a nyomozás során (pl. a gyanúsított kihallgatásakor), kivéve a bűncselekmény rekonstruálása céljából tartott helyszíni szemlét, amely esetben a magánfél jelen lehet.

Ön nem köteles bizonyítani sem a bűncselekmény megtörténtét, sem az elkövető bűnösségét.

A büntetőeljárás ezen szakaszában nincs lehetőség az Ön veszteségének vagy kárának megtérítésére.

Miután a hivatalos jegyzőkönyvet továbbították az ügyészségnek, és megkezdődött a büntetőeljárás, Ön már nem állíthatja le a büntetőeljárást. Ez abban az esetben is igaz, ha a bűncselekmény esetében csak a sértett bejelentése esetén folytatható büntetőeljárás, mint például a rágalmazás esetében.

Tanúként milyen jogokkal rendelkezem?

A nyomozás során nagy valószínűséggel tanúként (getuige/témoin) fogják meghallgatni.

Ha tanúként veszélyben érzi magát (valamint családtagjait és hozzátartozóit) bizonyos körülmények között igénybe veheti az alábbi tanúvédelmi intézkedéseket:

  • a megelőző intézkedésekre vonatkozó tanácsadás, és azok végrehajtásának elősegítése;
  • megelőző rendőri járőrszolgálat;
  • beérkező és kimenő telefonhívások rögzítése;
  • titkos telefonszám vagy segélyhívásokra szolgáló mobiltelefon, valamint az Ön gépjárműve számára védett rendszámtábla biztosítása;
  • fizikai védelem; valamint
  • legfeljebb 45 napig tartó elköltöztetés.

Rendkívül különleges esetekben, például amennyiben Ön bűnszervezett által elkövetett bűncselekmény, vagy rendkívül súlyos bűncselekmény, például kiskorú elrablása vagy gyilkosság sértettje vagy tanúja, és a fentiekben felsorolt intézkedések nem elegendőek a biztonságának garantálásához, különleges védelmi intézkedések hozhatók. Ezek az alábbiak:

  • 45 napot meghaladó elköltöztetés; valamint
  • személyazonosság megváltoztatása.

Ön ellentételezést kérhet azokért az utazási- és szállásköltségekért, amelyek annak érdekében merültek fel, hogy tanúvallomást tegyen a nyomozás keretében. A tanúk félnapi kártalanításra is jogosultak a munkából való kiesés miatt. Ezeket a költségeket az állami költségvetés viseli, de bűnösségének megállapítása esetén az elkövető köteles megtéríteni azt.

Amennyiben védelmi intézkedést biztosítanak Önnek, vagy nem tartózkodik az országban, video- vagy telefonkonferencia segítségével is kihallgathatják Önt.

Kiskorú vagyok. Vannak további jogaim?

Amennyiben 18 év alatti személy és bűncselekmény sértettje, Ön a következő további jogokkal rendelkezik a kihallgatás során:

  • elkísérheti a választása szerinti felnőtt; valamint
  • egy alkalmas helyiségben hallgatják ki.

A többszöri kihallgatás elkerülése érdekében vallomását hang- vagy videofelvételen rögzíthetik. Amennyiben 12 év alatti személy, a kihallgatását videóra rögzíthetik; erről előzetesen tájékoztatni kell Önt. Amennyiben 12 évnél idősebb személy, kihallgatását csak akkor rögzíthetik videóra, ha Ön engedélyt ad erre. Ezeket a kihallgatásokat különlegesen felszerelt helyiségekben tartják.

Amennyiben szexuális zaklatás, prostitúció vagy pornográfia áldozatává vált, 18. életévének elérését megelőzően nem kezdődik meg az elévülési idő, amelynek leteltét követően az ügyben nem indítható büntetőeljárás.

Amennyiben bűncselekmény sértettje és kiskorú, a rendőrség elküldi a bántalmazott gyermekekre szakosodott központba is.

Védelmet fog kapni személyazonosságának a médiában való nyilvánosságra hozatalával szemben, vagyis a tilos olyan fényképek, rajzok és egyéb anyagok közzététele vagy terjesztése, amelyek felfedhetik a személyazonosságát.

A bűncselekmény nyomozása során milyen tájékoztatást kaphatok a rendőrségtől vagy az áldozatokat segítő szervezetektől?

A rendőrség a következőkről ad felvilágosítást Önnek:

  • azon szolgálatokról és szervezetekről, amelyekhez támogatásért fordulhat;
  • a bejelentésének megtétele után következő eljárásokról;
  • a kártérítéshez szükséges követelményekről.

Ezt a tájékoztatást szórólapok segítségével vagy szóban kapja meg. A szórólapok a három hivatalos nyelven érhetők el (A link új ablakot nyit meghollandul; A link új ablakot nyit megfranciául és A link új ablakot nyit megnémetül). A szóbeli tájékoztatást általában más nyelven is biztosíthatják (például angolul).

Fontos tudni, hogy kizárólag akkor kap majd folyamatos tájékoztatást ügyének egyes fejleményeiről, ha károsult félként nyilvántartásba vették vagy a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként1 igényt nyújtott be. Az említett fejlemények a következők:

  • az ügyész határozata az Ön ügyének lezárásáról és e határozat indoka;
  • az ügyész határozata ügyének nyomozási bíró elé terjesztéséről a bírósági nyomozás megindítása érdekében;
  • az ügyész határozata arról, hogy peren kívüli megállapodást vagy közvetítést javasol az elkövetőnek; valamint
  • az ügy bíróság elé kerülésének időpontja.
  • Ezenfelül károsult félként vagy magánfélként joga van betekintést kérni az aktába, és a fénymásolatot kérni arról. Ez a kérést az ügyészséghez vagy a nyomozás folyamán a nyomozási bíróhoz kell intézni.

Másolatokat készíthet az iratokról, de minden másolatért fizetnie kell (másolatonként körülbelül 0,25– 0,50 eurót). Ha azonban az ügyében a büntető ítélőtábla (hof van assisen/cour d'assises) jár el, a másolat ingyenes.

Kaphatok jogi segítséget?

Kezdeti útmutatásért az az érintettekkel közvetlenül érintkező jogi segélyszolgálathoz (juridische eerstelijnsbijstand/aide juridique de première ligne) fordulhat, amelynek a jogászai egyes napokon meghatározott időpontokban ingyenes jogi tanácsadást nyújtanak. Szükség esetén szakosított szolgálathoz vagy szervezethez fordulhat. A bírósági épületekben, a békebíróságokon (vredegerecht/justice de paix), igazságügyi központokban és egyes önkormányzati hatóságoknál konzultációkat szerveznek. Minden bírósági körzetben található igazságügyi központ (justitiehuis/maison de justice) elérhetőségeik A link új ablakot nyit megfrancia és A link új ablakot nyit megholland nyelven állnak rendelkezésre), illetve az egyik áldozatokat támogató szolgálathoz is fordulhat.

Részletes jogi tanácsadás, segítségnyújtás és képviselet érdekében ügyvéd szolgáltatásait kell igénybe vennie. Ez jövedelmétől függően teljes egészében vagy részlegesen költségmentes lehet, a másodlagos jogi segítségnyújtási rendszer (juridische tweedelijnsbijstand/aide juridique de deuxième ligne) közreműködésével. A különleges helyzetben lévő személyek több kategóriája, így a kiskorúak és a szellemi fogyatékkal élő személyek, minden esetben jogosultak ingyenes jogi képviseletre.

Másodlagos jogi segítségnyújtásért a Költségmentességi Hivatalhoz bureau voor juridische bijstand/bureau d’aide juridique) (részletek A link új ablakot nyit megfranciául és A link új ablakot nyit meghollandul) kell fordulnia, amely minden bírósági épületben megtalálható. Be kell nyújtani az azt igazoló dokumentációt, hogy a különleges kategóriák egyikébe tartozik, vagy alacsony nettó jövedelemmel rendelkezik. A Hivatal két héten belül dönt arról, hogy jóváhagyja-e a kérelmét, és megküldi-e Önnek kirendelt védőjének elérhetőségeit. Kérhet saját maga által választott ügyvédet is, amennyiben hajlandó a másodlagos jogi segítségnyújtási keretében dolgozni. Ha az ügyvéd belegyezik ebbe, az Ön nevében kapcsolatba lép a Hivatallal, hogy az Ön kérelmének jóváhagyását kérje.

Ha szerény pénzügyi lehetőségekkel rendelkezik, bizonyos körülmények között kérheti, hogy a költségmentességi (rechtsbijstand/assistance judiciaire) szabályozás alapján mentesítsék több eljárási költség (pl. a bírósági végrehajtó költségei, valamint a bizonyítékok katalógusából készített másolatok költsége) alól. Ennek igénybevételéhez kérelmet kell benyújtania az ügyet tárgyaló büntetőbíróság Költségmentességi Hivatalához. Ha Ön már büntetőeljárásban részt vevő magánfél, ezzel a kérelemmel – írásban vagy szóban – az ügyet tárgyaló büntetőbírósághoz fordulhat.

Ajánlatos továbbá, hogy alaposan ellenőrizze biztosítási kötvényeit annak megállapítása céljából, hogy rendelkezik-e jogvédelmi biztosítással. Lépjen kapcsolatba biztosítás-közvetítőjével.

Hogyan védenek meg, ha veszélyben vagyok?

A rendőrség általános biztonsági intézkedések meghozatala révén gondoskodik közvetlen biztonságáról. Ha veszélyben érzi magát, az Ön által tett vagy megtenni szándékozott tanúvallomás miatt, valamint készen áll arra, hogy tanúvallomását megerősítse a bíróságon, a Tanúvédelmi Bizottság (Getuigenbeschermingscommissie/ Commission de protection des témoins) további védelmet nyújthat az Ön számára. Ha az ügyész (a bűnügyi nyomozás során) vagy a nyomozási bíró (a bírósági nyomozás során) úgy véli, hogy szüksége van ezekre a védelmi intézkedésekre, kérelmet küld a Tanúvédelmi Bizottságnak.

Ha ön nemi erőszak vagy szemérem elleni erőszak áldozata, védelmet fog kapni személyazonosságának a médiában történő nyilvánosságra hozatalával szemben is. Bűncselekménynek minősül olyan fényképek, rajzok vagy egyéb dokumentumok közzététele vagy terjesztése, amelyekből fény derülhet a személyazonosságára.

Amennyiben családon belüli erőszak áldozata és fél hazamenni, a rendőrség biztonságos tartózkodási helyet biztosít Önnek (és gyermekeinek).

Megkérheti továbbá a rendőrtisztet, hogy adatait ne tüntesse fel a hivatalos jegyzőkönyvben, azonban szem előtt kell tartania, hogy a rendőrség kérés esetén köteles megadni ezeket az adatokat az ügyészségnek.

A nyomozási bíró (a rendőrség ebben a kérdésben nem rendelkezik jogosultságokkal) kizárólag akkor biztosíthat részleges vagy teljes névtelenséget az Ön számára, amennyiben a tanúvallomás eredményeként Ön, vagy egy Önnel kapcsolatban álló személy rendkívül veszélyes helyzetbe kerülhet. A nyomozási bíró gyakran hoz olyan döntést, hogy hivatalból biztosít névtelenséget, azonban ezt Ön is kérelmezheti. Ha a nyomozási bíró elutasítja a kérelmét, a döntés ellen nem fellebbezhet.

A részleges névtelenség azt jelenti, hogy a kihallgatásáról készült hivatalos jegyzőkönyvben nem fedik fel a személyazonosságát. Erre bűnügyi nyomozás és bírósági nyomozás esetében is mód van.

A teljes névtelenség azt jelenti, hogy a teljes büntetőeljárás során titokban tartják a személyazonosságát; teljes névtelenség kizárólag akkor biztosítható, ha:

  • a nyomozási bíró bírósági nyomozást folytat;
  • a részleges névtelenség biztosítása nem elegendő a védelméhez;
  • úgy véli, hogy tanúvallomás esetén veszélybe sodorja magát és hozzátartozóit, és ez indokolhatja, hogy nem tesz tanúvallomást; valamint
  • a bűncselekmény bűnszervezetet érint vagy súlyos bűncselekménynek minősül (például kiskorú elrablása, vagy emberölés).

A bűncselekmény nyomozása során milyen szolgáltatást és támogatást vehetek igénybe?

A rendőrség és az igazságügyi hatóságok valamennyi alkalmazottja köteles Önt ellátni a szükséges tájékoztatással, valamint – megfelelő esetben – elküldeni Önt a szakosított szolgálatokhoz. Különféle szakosított szolgálatok kínálnak segítségnyújtást az áldozatok számára. Ön a büntetőeljárás folyamán, és még azt követően is igényelheti a következő szolgáltatásokat:

  • A rendőrség kezdetben fogadja Önt, gyakorlati tanácsokat, információkat ad, elkészíti a hivatalos jegyzőkönyveket és jelentéseket a megfelelő szervek számára. Amennyiben az eljáró rendőr nem tud megfelelő támogatást nyújtani Önnek (például sürgősségi helyzet vagy nagyon súlyos helyzet esetén), a rendőrség áldozatokra szakosodott szolgálata (politionele slachtofferbejegening/assistance policière aux victimes) veszi át ezt a szerepet és nyújtja Önnek a szükséges támogatást.
  • Az igazságügyi központok áldozatokat fogadó hivatalai (slachtofferonthaal/accueil des victimes) szakosított tájékoztatást adhatnak az ügyéről. Minden bírósági körzetben található igazságügyi központ (elérhetőségeik A link új ablakot nyit megfranciául és A link új ablakot nyit meghollandul állnak rendelkezésre). Ez a hivatal a jogi eljárások teljes egésze folyamán elláthatja Önt a szükséges támogatással és segítséggel. Ha szükséges, az áldozatokat fogadó hivatal munkatársai – a problémától függően – továbbküldik Önt még szakosítottabb szolgálatokhoz. Az áldozatokat fogadó hivatal munkatársai támogatást nyújthatnak Önnek az eljárások érzelmileg nehezen feldolgozható pillanataiban, továbbá segítséget nyújthatnak az ügyiratába való betekintéshez, támogathatják a bírósági tárgyalás folyamán, és segítséget nyújthatnak az okirati bizonyítékok visszaküldéséhez, valamint támogathatják a bűncselekmény rekonstrukciója folyamán. Emellett segítséget nyújthatnak a büntetés alkalmazása tekintetében felhasználandó sértetti nyilatkozat elkészítéséhez.
  • Az áldozatokat támogató szolgálatok (diensten slachtofferhulp/services d'assistance aux victimes) további támogatást nyújtanak a bűncselekmény következményeinek feldolgozásához: érzelmi és pszichoszociális támogatást valamint tájékoztatást (az Önt megillető jogokról, az elszenvedett károk megtérítéséről, és a jogi segítségnyújtás hozzáférhetőségéről), és segítségnyújtást a különböző intézményekkel való kapcsolattartáshoz (pl. biztosítótársaságok, a rendőrség, az igazságügyi hatóságok, ügyvédek, kórházak, stb.). Általában a rendőrség vagy a bírósági asszisztensek küldik el Önt ezekhez a szolgálatokhoz, de maga is felveheti velük a kapcsolatot.

E szolgálatok igénybevétele ingyenes és teljesen önkéntes.

Ha Ön emberkereskedelem áldozata, különböző magán szakosított szervezetek biztosíthatnak támogatást. E szervezetek munkájának összehangolását és együttműködésüket a A link új ablakot nyit megBelga Esélyegyenlőségi és Rasszizmusellenes Központ (Centrum voor Gelijkheid van Kansen en voor Racismebestrijding/Centre pour l’Egalité des chances et la lutte contre le racisme ) irányítja. Ha az emberkereskedelem áldozataként védelmet biztosítanak az Ön számára, jogosulttá válik a tartózkodással és a munkavállalási engedélyekkel kapcsolatos, néhány különleges szabály igénybevételére.

Orvosi segítséget igénybe vehet, de ezért fizetnie kell, ha nem rendelkezik érvényes egészségbiztosítással (bár ezeket a költségeket belefoglalhatja a kártérítési igényébe). A 27 uniós tagállam, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc állampolgárai igénybe vehetik az A link új ablakot nyit megeurópai egészségbiztosítási kártyát.

Van lehetőség egyezséget/megállapodást kötni vagy közvetítői eljárást kezdeményezni az elkövető és köztem?

A közvetítésre a büntetőeljárás valamennyi szakaszában lehetőség van: a rendőrségi szakaszban (rendőrségi szintű közvetítés); az önkormányzatok szintjén (a közigazgatási bírságokkal kapcsolatos mediáció); az ügyész szintjén, mielőtt dönt a vádról (büntetőjogi közvetítői eljárás), és miután az ügyész elrendeli a vádemelést (jóvátételi közvetítői eljárás). A jóvátételi közvetítői eljárásra a büntetés-végrehajtás során és azt követően s lehetőség van.

Közvetítői eljárásra a bűncselekmények minden fajtája esetében sor kerülhet. Az ügyésznek, a nyomozási bírónak és az ítélkező bírónak tájékoztatniuk kell Önt a közvetítői eljárás lehetőségeiről. Ön is kezdeményezhet közvetítői eljárást.

Rendőrségi szintű közvetítői eljárást (politionele schadebemiddeling/médiation policière) kisebb súlyú bűncselekmények (pl. graffitik, kisebb értékű lopások és garázdaság) esetében kínálnak, a tulajdoni kár rendezése érdekében. Erre a típusú közvetítői eljárásra Leuven, Mechelen és Brüsszel rendőrségi körzetében van lehetőség. A közvetítői eljárásra azt megelőzően kerül sor, hogy a hivatalos jegyzőkönyvet megküldik az ügyészségnek. Az ügyészt értesítik a közvetítői eljárás eredményeiről, és ha megállapodás születik, az ügyet rendszerint lezárják.

A közigazgatási bírság kiszabását megelőző, közigazgatási bírságokkal3 összefüggő közvetítői eljárás. Kötelező a lefolytatása, amennyiben az elkövető nem töltötte be a16. életévét. A közvetítői eljárást – amelynek elsődleges célja az okozott kár megtérítése – a helyi közigazgatási tisztviselők folytatják le.

A büntetőügyekben zajló közvetítői eljárásra (bemiddeling in strafzaken/médiation pénale) az ügyész tehet javaslatot, amennyiben úgy véli, hogy a bűncselekmény legfeljebb két évi szabadságvesztéssel büntethető. Az ilyen típusú közvetítői eljárást az elkövető elleni vádemelés előtt folytatják le, az igazságügyi központ munkatársainak közreműködésével. Bűncselekmény áldozataként a kárának megtérítésére irányuló közvetítői eljárás áll leginkább az érdekében. Az ügyész javasolhatja egy vagy több kiegészítő intézkedés meghozatalát az elkövető tekintetében (pszichológia kezelés vagy gyógykezelés, képzés, vagy szolgáltatás-nyújtás). Ha a kár megtérítésére vonatkozó megállapodás születik az elkövető és az áldozat között, és az elkövető eleget tett a meghatározott kiegészítő intézkedéseknek, akkor elejtik a vádat (vagyis az ügyész többé nem terjesztheti az ügyet a bíróság elé). Ha az elkövető nem teljesíti a feltételeket, az ügyet a bíróság elé utalhatják. Az ilyen típusú közvetítői eljáráshoz szükség van az Ön együttműködésére, és ha nem egyezik bele abba, hogy együttműködjön, akkor az ügyet visszaküldik az ügyésznek, aki új döntést hoz arról, hogy vádat emel-e vagy sem.

A jóvátételi közvetítői eljárás (herstelbemiddeling/médiation réparatrice) a büntetőeljárástól független zajlik, és nem helyettesíti azt. Ezért továbbra is az igazságügyi hatóságok felelnek a büntetőeljárással, az ítélkezéssel és a büntetés-végrehajtással kapcsolatos döntésekért. Ez azonban nem akadályozza, hogy Ön az eljárás bármelyik szakaszában – vagyis mielőtt az ügyet a bíróság elé terjesztik, az ügy bírósági tárgyalása során, vagy miután a bíró meghozta az ítéletet – közvetítői eljárást kezdeményezzen. A büntetőügyben közvetlenül érintett bármely személy igényelhet közvetítői eljárást. Tehát nem csupán az áldozat vagy az elkövető kérhet közvetítést, hanem például egy élettársa, családtag vagy hozzátartozó is. A jóvátételi közvetítői eljárást két nem kormányzati szervezet, az ország flamand régiójában a A link új ablakot nyit megSuggnomè, a vallon régiójában pedig a A link új ablakot nyit megMédiante folytatja le. Minden bírósági körzetben van helyi szekciójuk. A jóvátételi közvetítői eljárás eredményeként elért megállapodás titkos, és csak mindkét fél hozzájárulásával továbbítják a bíróságnak. A bírósági ítéletben említést kell tenni a jóvátételi közvetítői eljárásról, azonban az elért megállapodást nem kell figyelembe venni.

A közvetítői eljárás a fiatalkorúak ügyeiben is rendelkezésre áll, továbbá a jóvátételi közvetítésre mód van mindkét szinten az ügyészségen és a fiatalkorúak bíróságán egyaránt. Kizárólag a fiatalkorúak bírósága rendelhet el jóvátételi konferenciát (herstelgericht groepsoverleg (hergo)/concertation restauratrice en groupe). A bírónak előnyben kell részesítenie a közvetítési intézkedéseket (a kiskorú elkövető elítélésével szemben), valamint tájékoztatni kell az ellentétben álló feleket erről a lehetőségről. Ha a jóvátételi közvetítői eljárás eredményeként megállapodás jön létre a sértett és az elkövető között, a bírónak főszabály szerint jóvá kell hagynia a megállapodást. A bíró nem változtathat a megállapodás tartalmán, de megtagadhatja annak elismerését, ha a tartalma egyértelműen veszélyezteti a közbiztonságot. A közvetítést és a jóvátételi konferenciákat a fiatalkorúak segítése terén tevékenykedő helyi, nem kormányzati szervezetek szervezik.

Hogyan folytatódik az ügyem a nyomozás lezárása után?

A nyomozás végén meghozott határozat különböző attól függően, hogy bírósági nyomozásról vagy bűnügyi nyomozásról van szó.

A bűnügyi nyomozás során az ügyész dönthet arról, hogy:

  • lezárja az ügyet;
  • peren kívüli megállapodást (minnelijke schikking/résolution à l’aimable) javasol az elkövetőnek – ha az elkövető elfogadja a javaslatot és megtéríti az Ön kárát, az ügyet lezárják;
  • büntetőügyekben zajló közvetítői eljárást (bemiddeling in strafzaken/médiation dans les affaires pénales) javasol;
  • bíróság elé terjeszti az ügyet.

Károsult félként vagy büntetőeljárásban részt vevő magánfélként tájékoztatást fog kapni az ügyész határozatáról.

Ha bírósági nyomozásra kerül sor, a nyomozási bírónak továbbítani kell az aktát a bíróság tárgyalás‑előkészítő kollégiumához (raadkamer/chambre du conseil). A tárgyalás‑előkészítő kollégium meghallgatásai zártkörűek: a sajtó és a nyilvánosság nem lehet jelen. Ön és jogi képviselője jelen lehet, azonban a barátai és a családja nem vehetnek részt. A tárgyalás‑előkészítő kollégium dönthet arról, hogy:

  • lezárja az ügyet, ha úgy ítéli meg, hogy nincsen elegendő bizonyíték a vádlottal szemben, illetve hogy nem követtek el bűncselekményt;
  • tárgyalásra utalja az ügyet, ha úgy ítéli meg, hogy elegendő bizonyíték van a vádlott bíróság elé állításához;
  • szakosodott elmegyógyintézetbe utalja az elkövetőt, ha elmebetegségben vagy olyan súlyos értelmi fogyatékosságban szenved, ami a cselekvőképességét kizárja; ilyen esetben a vádlott nyilvános meghallgatást kérhet;
  • felfüggeszti a büntetés végrehajtását: a tárgyalás‑előkészítő kollégium kizárólag akkor dönthet a büntetés végrehajtásának felfüggesztéséről, amennyiben az elkövetőt korábban nem ítélték el hat hónapnál hosszabb szabadságvesztés büntetésre, öt évnél hosszabb próbaidőt állapít meg, amelynek során az elkövetőnek számos feltételt kell teljesítenie; ha a próbaidő folyamán ismét bűncselekményt követ el vagy nem teljesíti a feltételeket, a bíróság dönthet az ügy újraindításáról.

Ha a tárgyalás‑előkészítő kollégium úgy dönt, hogy elmegyógyintézetbe utalja a gyanúsítottat vagy felfüggeszti a büntetés végrehajtását, határozata egyenértékűnek tekintendő a büntetőbíróság teljes ítéletével, és a kollégium az Ön polgári jogi kártérítési igényéről is határoz.

Károsult félként vagy büntetőeljárásban részt vevő magánfélként tájékoztatást fog kapni a tárgyalás időpontjáról. Ha büntetőbíróság elé utalják az ügyét, szintén tájékoztatást fog kapni a tárgyalás időpontjáról.

Fellebbezhetek, ha az ügyemet úgy zárták le, hogy nem került bíróság elé?

Nem nyújthat be fellebbezést az ügyész ügyet lezáró döntése ellen. Az ügy tényállásától és körülményeitől, valamint lezárásának indokától függően, továbbra is lehetősége lehet kártérítést igényelni a büntetőbíróságokon (a polgári bíróságokon előtti eljárásoktól függetlenül):

  • Ha a cselekmény szabálysértés (contravention/overtreding) vagy vétség (délit/wanbedrijf), lehetőség van az elkövetőnek közvetlenül a bíróság elé idézésére. Ennek érdekében fel kell kérnie kell a bírósági végrehajtót, hogy kézbesítse az idézését az elkövetőnek.
  • Emellett feljelentést tehet a nyomozási bírónál, és igényt terjeszthet elő a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként1; ezután a bíró köteles megindítani a bírósági nyomozást. Ennek érdekében Önnek kifejezetten nyilatkoznia kell a nyomozási bírónak arról, hogy a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként igényt terjeszt elő. Ezt szóban és írásban is megteheti. A nyomozási bíró hivatalos jegyzőkönyvet készt, amelyben megerősíti, hogy magánfélként vesz részt az eljárásban. Tudnia kell, hogy ilyen esetben a nyomozási bíró kötelezheti, hogy adjon biztosítékot az eljárás költségeinek fedezésére. E biztosíték összegét a bíró határozza meg. Tisztában kell lennie továbbá azzal, hogy a tárgyalás‑előkészítő kollégium a nyomozás végén még mindig dönthet úgy, hogy nem utalja tárgyalásra az ügyet, például ha nincsen elegendő bizonyíték a vádlottal szemben. A tárgyaláson meg kell erősíteni az eljárásban részt vevő magánfélként betöltött jogállását.

Ha az elkövető kiskorú, nem idézheti közvetlenül a bíróság elé, és a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként feljelentést sem nyújthat be.

A büntetőeljárásban részt vevő magánfélként1 megfellebbezheti a tárgyalás‑előkészítő kollégium határozatait – így a vádlottal szembeni büntetőeljárás elutasítását – a fellebbviteli bíróság vádtanácsánál (Kamer van inbeschuldigingstelling/Chambre des mises en accusation). A vádtanács határozatával szemben nem nyújthat be fellebbezést, és azt követően Ön sem idézheti bíróság elé az elkövetőt.

Ha a tárgyalás‑előkészítő kollégium kártérítésre vonatkozó határozatot hoz (amennyiben az elkövetőt elmegyógyintézetbe utalja vagy felfüggeszti a büntetés végrehajtását), a megítélt kártérítés tekintetében fellebbezést nyújthat be, a büntetőítélettel szemben azonban nem. Tizenöt napon belül kell fellebbeznie (vagy három napon belül, ha az elkövető előzetes‑ letartóztatásban van) a bíróság hivatalánál. Ez esetben a fellebbviteli bíróság vádtanácsa bírálja el a kártérítés iránti igényét.

Ha bármilyen okból nem vett részt a büntetőeljárásban, igényét a polgári bíróságokon érvényesítheti. Ez a lehetőség akkor is a rendelkezésére áll, ha az ügyészség úgy dönt, hogy nem emel vádat. Polgári jogi igényét a polgári bíróság elé terjesztheti, a kárt okozó személy idézésével, kivéve ha valamennyi fél önként hajlandó megjelenni a bíróságon. Amennyiben egy biztosító is érintett (például közlekedési balesetet követően) a biztosítót is idézheti. A polgári bíróságokon zajló eljárás alapvetően különbözik a büntetőeljárástól. Ha a polgári bíróság (burgerlijke rechtbank/tribunal civil) elé kívánja terjeszteni az igényét ( például, ha nem vett részt a büntetőeljárásban vagy ha az ügyét lezárták) készen kell állni annak bizonyítására, hogy felróható cselekményt követtek el. Ha büntetőeljárás van folyamatban, a polgári bíróság a büntetőbíróság ítéletének meghozataláig felfüggeszti az előtti folyamatban lévő eljárást. A polgári bíróságot a büntetőbíróság megállapításai kötik. A polgári bíróságok előtti igényérvényesítés szintén költségekkel jár.

Külföldi vagyok. Hogyan védik meg a jogaimat és az érdekeimet?

Külföldiként a fentiekben kifejtett valamennyi jog megilleti Önt. Bizonyos kiegészítő jogosultságokkal is rendelkezik, amelyek megkönnyítik részvételét a büntetőeljárásban.

Joga van térítésmentesen tolmácsot kérni, ha nem beszéli a helyi hivatalos nyelvet. Ön is írásba foglalhatja a tanúvallomását (vagy megkérheti a rendőrtisztet, hogy az Ön anyanyelvén írja le a tanúvallomását). Ha külföldön tartózkodik, az ügyész vagy a nyomozási bíró video- vagy telefonos konferenciahívás segítségével is kikérdezheti.

Ha menedékkérő, automatikusan megilleti az a jog, hogy térítésmentes védő kirendelését kérje a másodlagos jogi segítségnyújtási rendszer keretében.

További információk:

  • Az Alkotmány – A link új ablakot nyit meghollandul és A link új ablakot nyit megfranciául
  • A bíróságokról szóló törvény – A link új ablakot nyit meghollandul és A link új ablakot nyit megfranciául
  • A büntető eljárásjogi törvény – A link új ablakot nyit meghollandul és A link új ablakot nyit megfranciául
  • A rendőrségről szóló 1992. augusztus 5-i törvény – A link új ablakot nyit meghollandul és A link új ablakot nyit megfranciául
  • Az állami kártalanításról szóló 1985. augusztus 1-i törvény – A link új ablakot nyit meghollandul és A link új ablakot nyit megfranciául
  • Az ítélet felfüggesztéséről, a büntetés alkalmazásának elhalasztásáról és a próbára bocsátásáról szóló 1964. június 29-i törvény A link új ablakot nyit meghollandul
  • A két szinten strukturált, integrált rendőrségen belül a sértettekkel szemben tanúsítandó bánásmódról szóló 2007. május 4-i GPI 58. sz. körlevél – hollandul
  • Az egységes panaszbejelentő nyomtatvány használatáról, az e nyomtatványok rendőrség általi átadására vonatkozó útmutatásról és a COL 8/2005. sz. körlevél módosításáról szóló COL 5/2009. sz. ügyészi kollégiumi körlevél, 2012. december 20-i módosított változat.
  • Az emberkereskedelem és/vagy az embercsempészet súlyos formáinak sértettjeivel kapcsolatos átfogó együttműködésről szóló, 2008. szeptember 26-i körlevél – A link új ablakot nyit meghollandul
  • A 2012. november 12-i COL 16/2012 körlevél – Az igazságügyi miniszter, a belügyminiszter és az ügyészi kollégium közös körlevele a sértetteknek az ügyészségek és bíróságok általi fogadásáról
  • A 2012. november 12-i COL 17/2012 körlevél – Az igazságügyi miniszter, a belügyminiszter és az ügyészi kollégium közös körlevele az elhunytakkal való tiszteletteljes bánásmódról, az elhalálozás bejelentéséről, a tiszteletteljes ‑elbúcsúztatásról, valamint a bűncselekmény helyszínének megtisztításáról azokban az esetekben, amelyeknél az igazságügyi hatóságok is érintettek.
  • A 2012. decemberi COL 18/2012 körlevél – Az igazságügyi miniszter, a belügyminiszter és az ügyészi kollégium közös körlevele a lakóhelyről való ideiglenes kitiltásról családon belüli erőszak esetén
  • A részben vagy teljesen térítésmentes ‑másodlagos jogi segítségnyújtás és a költségmentesség feltételeiről szóló, 2003. december 18-i királyi rendelet – A link új ablakot nyit meghollandul
  • Az emberkereskedelem és az embercsempészet elleni küzdelemről szóló 2004. május 16-i királyi rendelet – A link új ablakot nyit meghollandul
  • Az igazságügyi minisztérium igazságügyi központokat igazgató főosztályának szervezetéről szóló 1999. június 13-i királyi rendelet – A link új ablakot nyit meghollandul és A link új ablakot nyit megfranciául
  • A büntetőügyek jogi költségeire vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1950. december 28-i királyi rendelet
  • Az áldozatsegítésről szóló, a belga állam és a flamand közösség közötti, 1998. április 7-i együttműködési megállapodás – A link új ablakot nyit meghollandul
  • Az áldozatsegítésről szóló, a belga állam, a flamand közösség, a francia közösség, a francia közösség bizottsága, valamint a közösségek vegyes bizottsága közötti, 2009. június 5-i jegyzőkönyvi megállapodás – hollandul és franciául
  • Az áldozatsegítésről szóló, a belga állam, a francia közösség, valamint a vallon régió közötti, 2009. június 5-i jegyzőkönyvi megállapodás – hollandul és franciául
  • Az áldozatsegítésről szóló, a belga állam, valamint a német nyelvi közösség közötti, 2009. június 5-i jegyzőkönyvi megállapodás – hollandul, franciául és németül
1. A büntetőeljárásban részt vevő magánfél

Ön a büntetőeljárás folyamán bármikor polgári jogi igényt terjeszthet a büntetőbíróság elé, még akkor is, ha nem tett rendőrségi feljelentést. A sértetteket megillető általános jogok mellett, a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként betöltött jogállásából adódóan az alábbi jogok is megilletik:

kártérítést követelhet;
a bíróság meghallgathatja;
az eljárás végén megtéríthetik a költségeit; valamint
tolmácsot igényelhet a bírósági eljárás folyamán;
ha a polgári keresetét elfogadhatónak és megalapozottnak ítélik, egyes jogosultságok anélkül is megilletik a büntetőeljárás folyamán, hogy kérelmet kellene benyújtania az iránt, hogy a bíróság a büntetések végrehajtása céljából ismerje el Önt sértettként.
Kifejezett nyilatkozata útján nyilvántartásba vettetheti magát a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként, ha az ügyészség már megindította az eljárást. Ezt a nyomozás és a és a bírósági eljárás folyamán bármely szakaszban megteheti, a fellebbviteli szakaszban azonban már nincs rá lehetősége. Ha a bűncselekmény szabálysértés (contravention/overtreding) vagy vétség (délit/wanbedrijf), polgári jogi igényt nyújthat be a nyomozási bíróhoz, aki köteles büntetőeljárást indítani. Tartsa szem előtt, hogy a nyomozás végén a tárgyalás-előkészítő kollégium továbbra is dönthet úgy, hogy nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték az állítólagos elkövető bíróság elé állításához.
Ha kártérítést kíván kapni, bizonyítana kell az elszenvedett kárt. A bíróság értékelni fogja, hogy a kérelme elfogadható-e, és helyt ad neki vagy elutasítja azt.
A büntetőeljárásban részt vevő magánfélként jogosult arra, hogy a fellebbviteli bíróság vádtanácsa elé terjessze az ügyet, ha a bűnügyi nyomozás annak megkezdését követő egy évvel még mindig folyamatban van. Ez a lehetőség közvetett ellenőrzést biztosít Önnek a nyomozás előrehaladása felett.
2. Az emberkereskedelem áldozatainak védelme
Belgium az 1990-es évek eleje óta tartózkodási jogállással kapcsolatos rendszert kínál az emberkereskedelem áldozatainak. Az áldozatok alábbi kategóriái jogosultak az „emberkereskedelem áldozata” jogállásra:
az emberkereskedelem áldozatai (vagyis a szexuális kizsákmányolás különböző formái, a kolduláshoz kapcsolódó kizsákmányolás, a gazdasági kizsákmányolás, szerveltávolítás, kikényszerített bűncselekmények céljából elkövetett emberkereskedelem);
az embercsempészet (vagyis az illegális bevándorlás segítése nyereségszerzés céljából), amennyiben súlyosító körülmények állnak fenn. Az erőszak áldozatává vált vagy életveszélyben lévő sértettek jogosultak erre a jogállásra.
Ha elismerik Önt az emberkereskedelem áldozatként a tartózkodás és a munkavállalási engedélyek tekintetében különös szabályozás vonatkozik Önre, ha:
megszakítja kapcsolatát a gyanúsítottakkal;
elfogadja az emberkereskedelem sértettjeivel való foglalkozásra és támogatásukra szakosodott elismert szervezet kötelező felügyeletét;
együttműködik az igazságügyi hatóságokkal azáltal, hogy tanúvallomást tesz és panaszt nyújt be.
3. Közigazgatási bírságok
A közigazgatási bírságokat a helyi hatóságok szabják ki, és azok nem büntetőjogi szankciók. A helyi hatóságok jogosultak közigazgatási szankciókkal (pénzbírságok, épületek vagy helyiségek bezárása, illetve engedélyek felfüggesztése) sújtani egyes kisebb súlyú bűncselekményeket és szabálysértéseket. Az önkormányzat szabályozásának megsértése, a garázdaság egyes formái stb. esetén szabhatja ki ezeket a szankciókat. Az eljárás nem függ közvetlenül az ügyésztől.
Utolsó frissítés: 16/12/2015

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Izvorna jezična inačica ove stranice nizozemski nedavno je izmijenjena. Naši prevoditelji trenutačno pripremaju jezičnu inačicu koju vidite.
Sljedeći jezici već su prevedeni.

2 – JOGAIM A TÁRGYALÁS SORÁN

Hogyan vehetek részt a tárgyaláson?

Tanúként milyen jogokkal rendelkezem?

Kiskorú vagyok. Vannak további jogaim?

Kaphatok jogi segítséget?

Hogyan védenek meg, ha veszélyben vagyok?

Hogyan igényelhetek kártérítést az elkövetőtől vagy kaphatok kártalanítást az államtól?

Van lehetőség egyezséget/megállapodást kötni vagy közvetítői eljárást kezdeményezni az elkövető és köztem?

Külföldi vagyok. Hogyan védik meg a jogaimat és az érdekeimet?

További információk

Hogyan vehetek részt a tárgyaláson?

Károsult félként vagy a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként1 (partie civile/burgerljke partij) írásbeli tájékoztatást fog kapni a bírósági tárgyalás időpontjáról. Ha még nem tette meg, ebben a szakaszban polgári jogi igényt terjeszthet elő a büntetőbíróságon; a végső észrevételek megtételéig ezt bármikor megteheti. Ha nem rendelkezik jogi képviselettel és polgári jogi igényt kíván előterjeszteni a büntetőeljárás tárgyalási szakaszában, a következőt kell tennie:

  • időben érkezzen;
  • jelentkezzen a bírósági tisztviselőnél (huissier de justice/zittingsdeurwachter) és ellenőrizze, hogy a megfelelő tárgyalóteremben van-e;
  • lépjen elő, amikor a bírói tanács elnöke azt a vádlottat szólítja, akitől Ön kártérítést igényel;
  • adja át igényét a bírónak, a kárát bemutató valamennyi szükséges irattal együtt;
  • adjon egy másolatot az igényről a vádlott ügyvédjének;
  • az eredeti iratokat tartsa magánál;
  • a bírói tanács elnöke kérdezhet Öntől további adatokat, majd hivatalosan tudomásul veszi az Ön kártérítési igényét.

A bírósági tárgyalások általában nyitottak a nagyközönség számára. Tehát bármely 14 év feletti személy részt vehet a tárgyaláson. Így barátai, szomszédai és családja, a sajtó képviselői és bármely érdeklődő jelen lehet a tárgyalóteremben. Csak kivételes körülmények között (pl. szexuális bűncselekmények esetén) tartanak zárt tárgyalást. Ez azt jelenti, hogy a nagyközönség és a média nem lehet ott a tárgyalóteremben. Ön kérheti a bírót, hogy tartson zárt tárgyalást. A törvény kifejezetten lehetővé teszi ezt bizonyos típusú szexuális bűncselekmények, így a nemi erőszak vagy a szemérem elleni erőszak áldozatai esetében. A bíró akkor a kiskorú érdekében vagy a felek magánéletének védelme céljából is elrendelheti zárt tárgyalás tartását. A bíróság azonban mindig nyilvánosan hirdet ítéletet.

Ha a büntetőbíróságon kíván kártérítést kapni (a büntetőeljárás során polgári jogi igényt előterjesztve) bizonyítania kell az elszenvedett kárát. A bíróság az eljárás végén vizsgálja az Ön polgári jogi igényét. A tárgyalás során képviselővel kell rendelkeznie. Ha nem kíván közvetlen kapcsolatba kerülni a vádlottal, az Ön nevében ügyvédje vehet részt az eljárásban (nincs lehetőség arra, hogy a vádlottat kitiltsák a tárgyalóteremből). Az egyetlen alkalom, amikor személyesen kell részt vennie, amikor tanúskodni szólítják.

Nincs rá lehetőség, hogy külön megtárgyalja az ügyét az ügyésszel.

Tanúként milyen jogokkal rendelkezem?

Ha a nyomozás során tanúvallomást tett, abból nem következik automatikusan, hogy a bíróságon felkérik tanúvallomásának megerősítésére. Kivételt képez, amennyiben esküdtbíróság 2 (cour d'assises/hof van assisen) tárgyalja az ügyét.

Ha azonban arra szólították fel, hogy személyesen jelenjen meg, és védelmi intézkedést nyújtottak az Ön számárra, vagy ha nem tartózkodik az országban, videokonferencia vagy telekonferencia kapcsolat útján is megválaszolhatja a kérdéseket. Szükség esetén a hangját eltorzítják és az arcát kitakarják.

Tanúként átalányösszegből (megjelenési hozzájárulás) és kilométerenként ellentételezésből (utazási hozzájárulás) álló ellentételezésre jogosult. Ahhoz, hogy hozzájusson ehhez az ellentételezéshez, kapcsolatba kell lépnie annak a bíróságnak a hivatalával (greffe/griffie) ahol tanúként jelent meg, és be kell mutatni a bírósági tisztviselőtől kapott idézést, valamint igazolnia kell a személyazonosságát. Félfogadási időben közvetlenül a hivatalban megkaphatja az ellentételezést.

Kiskorú vagyok. Vannak további jogaim?

Kiskorúként védelmet fog kapni személyazonosságának nyilvánosságra kerülésével szemben. Bűncselekménynek minősül olyan fényképek, rajzok vagy egyéb dokumentumok közzététele vagy terjesztése, amelyből fény derülhet az Ön személyazonosságára.

Ha audiovizuális eszközökkel hallgatják ki, már nem köteles személyesen megjelenni, kivéve ha a bíró úgy dönt, hogy erre szükség van az igazság megállapításához. Ebben az esetben a bíró elrendelheti, hogy személyesen jelenjen meg, és meg kell indokolnia ezt a döntést. Ön azonban kérheti a bírót, hogy tartson zárt tárgyalást. A törvény kifejezetten lehetővé teszi ezt, ha Ön bizonyos típusú szexuális bűncselekmények, így a nemi erőszak vagy a szemérem elleni erőszak áldozata. A bíró akkor a kiskorú érdekében vagy a felek magánéletének védelme céljából is elrendelheti zárt tárgyalás tartását.

Kaphatok jogi segítséget?

Ha Ön a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként polgári jogi igényt nyújtott be, választhat, hogy személyesen jelenik meg a tárgyaláson, vagy a jogi képviselet mellett dönt.

Kezdeti jogi tanácsadásért az érintettekkel közvetlenül érintkező jogi segítségnyújtási csoporthoz (aide juridique de première ligne/juridische eerstelijnsbijstand) fordulhat, amelynek az ügyvédei egyes napokon meghatározott időpontokban ingyenes jogi tanácsadást nyújtanak, továbbá adott esetben szakosított szervezetekhez irányíthatják Önt. A konzultációkat a bírósági épületekben, a békebíróságokon, igazságügyi központokban és önkormányzati hatóságoknál stb. szervezik. Az igazságügyi központok minden bírósági körzetben találhatók (elérhetőségeik A link új ablakot nyit megfrancia vagy A link új ablakot nyit megholland nyelven állnak rendelkezésre), illetve kapcsolatba léphet azáldozatokat támogató szolgálattal.

Részletes jogi tanácsadás, segítségnyújtás és képviselet érdekében ügyvéd szolgáltatásait kell igénybe vennie. E segítségnyújtás jövedelmétől függően bizonyos mértékben vagy teljes egészében ingyenesen biztosítható a másodlagos jogi segítségnyújtásirendszer keretében. A különleges helyzetben lévő személyek több kategóriája, így a kiskorúak és a szellemi fogyatékkal élő személyek, minden esetben jogosultak ingyenes jogi képviseletre.

Ha másodlagos jogi segítségnyújtás kíván kérelmezni, kapcsolatba kell lépnie a minden bírósági épületben megtalálható A link új ablakot nyit megKöltségmentességi Hivatallal (Bureau d'Aide Juridique/Bureau voor Juridische Bijstand). Be kell nyújtani az azt igazoló dokumentációt, hogy a különleges kategóriák egyikébe tartozik, vagy alacsony nettó jövedelemmel rendelkezik. A Hivatal két héten belül dönt arról, hogy jóváhagyja-e a kérelmét, és megküldi-e Önnek kirendelt védőjének elérhetőségeit. Kérhet saját maga által választott ügyvédet is, amennyiben hajlandó a másodlagos jogi segítségnyújtási keretében dolgozni. Ha az ügyvéd belegyezik ebbe, az Ön nevében kapcsolatba lép a Hivatallal, hogy az Ön kérelmének jóváhagyását kérje.

Ha szerény pénzügyi lehetőségekkel rendelkezik, bizonyos körülmények között kérheti, hogy a költségmentességi szabályozás alapján mentesítsék több eljárási költség (pl. a bírósági végrehajtó költségei, valamint a bizonyítékok katalógusából készített másolatok költsége) alól. Ennek igénybevételéhez kérelmet kell benyújtania az ügyet tárgyaló büntetőbíróság Költségmentességi Hivatalához. Ha Ön már büntetőeljárásban részt vevő magánfél (lásd alább), ezzel a kérelemmel – írásban vagy szóban – az ügyet tárgyaló büntetőbírósághoz fordulhat.

Ajánlatos továbbá, hogy alaposan ellenőrizze biztosítási kötvényeit annak megállapítása céljából, hogy rendelkezik-e jogvédelmi biztosítással. Képjen kapcsolatba biztosítás-közvetítőjével.

A bírósági eljárás során az igazságügyi központ vagy az áldozatokat támogató szolgálat munkatársai segíthetnek Önnek.

Hogyan védenek meg, ha veszélyben vagyok?

Ha veszélyben van a büntetőeljárás folyamán, és a nyomozati szakban az ügyész részleges vagy teljes névtelenséget biztosított Önnek, a tárgyalás során a telekonferencia vagy videokonferencia útján is megválaszolhatja a kérdéseket. Szükség esetén a hangját eltorzítják és az arcát kitakarják.

Ha arra szólították fel, hogy tanúként jelenjen meg a bíróságon, és a nyomozás során nem tett vallomást, a bíró elrendelheti, hogy a tárgyalási jegyzőkönyvben ne tüntessék fel az Ön személyazonosságát.

Ha ön nemi erőszak vagy szemérem elleni erőszak áldozata, védelmet fog kapni személyazonosságának a médiában történő nyilvánosságra hozatalával szemben is. Bűncselekménynek minősül olyan fényképek, rajzok vagy egyéb dokumentumok közzététele vagy terjesztése, amelyből fény derülhet az Ön személyazonosságára.

Ha a vádlott nincs előzetes letartóztatásban, és Ön nyugtalan amiatt, hogy a tárgyalás megkezdését megelőzően közvetlen kapcsolatba kerülhet vele, ajánlatos felvennie a kapcsolatot az igazságügyi központ munkatársaival. Egyes bírósági épületekben külön várótermek vannak a sértettek számára, hogy bármely ilyen kapcsolatot elkerüljenek.

Hogyan igényelhetek kártérítést az elkövetőtől vagy kaphatok kártalanítást az államtól?

Ha pénzügyi kártérítést kíván igényelni a büntetőeljárás tárgyalási szakaszában, polgári jogi igényt kell benyújtania a büntetőeljárás során. Igényében bármilyen fajta kárt felsorolhat, például a fizikai sérüléseket és a kapcsolódó orvosi költségeket, az erkölcsi kárt, az anyagi kárt (pl. a bevételkiesést, a tanulmányi év ismétlést, a munkahely elvesztését, valamint járművekben vagy ruházatban keletkezett kárt), temetési költségeket stb.

Ha megállapítják az elkövető bűnösségét, a büntetőbíróság határozatot hoz a polgári jogi igényéről, és megállapítja, hogy Ön kártérítésre jogosult. A bíróság ezután értékeli a kártérítési igény tartalmát.

Ha bármilyen okból nem vett részt a büntetőeljárásban, igényét a polgári bíróságokon érvényesítheti. Ez a lehetőség akkor is a rendelkezésére áll, ha az ügyészség úgy dönt, hogy nem emel vádat. Polgári jogi igényét a polgári bíróság elé terjesztheti, a kárt okozó személy idézésével, kivéve ha valamennyi fél önként hajlandó megjelenni a bíróságon. Amennyiben egy biztosító is érintett (például közlekedési balesetet követően) a biztosítót is idézheti. A polgári bíróságokon zajló eljárás alapvetően különbözik a büntetőeljárástól. Például Önnek kell bizonyítania, hogy az ellenérdekelt fél felelős a káráért, bár ezt Ön oly módon is megteheti, hogy csatolja a büntetőügyből származó bizonyítékok másolatát, még abban az esetben is, ha a büntetőeljárás nem folytatódott. Ha büntetőeljárás van folyamatban, a polgári bíróság a büntetőbíróság ítéletének meghozataláig felfüggeszti az előtti folyamatban lévő eljárást. A polgári bíróságot a büntetőbíróság megállapításai kötik. Vegye figyelembe, hogy a polgári bíróság előtti igényérvényesítés szintén költségekkel jár.

Ha az ügyész egy büntetőeljárásban elejtette a vádat (peren kívüli megegyezés vagy büntetőügyekben zajló közvetítés), ez további módot nyújt Önnek arra, hogy kártalanítást kapjon az elkövetőtől. Közvetítés révén is kártérítéshez juthat az elkövetőtől. Például a legtöbb esetben kártérítést fog kapni, ha az ügyész büntetőügyekben zajló közvetítést vagy peren kívüli megegyezést javasol az elkövetőnek.

Nem minden esetben juthat kártérítéshez az elkövetőtől (például előfordulhat, hogy az elkövető személyazonosságát nem tudják megállapítani vagy nem tudják őrizetbe venni az elkövetőt), illetve a biztosító nem térítheti meg a teljes kárt. Ha előre megfontolt szándékkal elkövetett, erőszakos bűncselekmény áldozatává vált, bizonyos körülmények között az államtól kaphat kártalanítást. Az állami kártalanítás lehetőségével kapcsolatos további tájékoztatásért, kérjük, tanulmányozza az Európai Igazságügyi Hálózatnak a belgiumi áldozatok kártalanításáról szóló tájékozató oldalait (elérhető n A link új ablakot nyit megfrancia, A link új ablakot nyit megholland, A link új ablakot nyit megnémet és A link új ablakot nyit megangol nyelven, valamint egyéb nyelveken).

Ha megállapítják a vádlott bűnösségét, meg kell térítenie az Ön polgári jogi igényének költségeit, az ügyvédi tiszteletdíj egy részét is ideértve. A bíróság határozza meg a vonatkozó ellentételezés összegét, amikor ítéletet hoz az ügyben.

Ha az eljárás azért indult, mivel Ön közvetlenül idézte a vádlottat, illetve ha a büntetőeljárás polgári jogi igénnyel kiegészített büntetőfeljelentés révén kezdődött, és ezután megállapították a vádlott ártatlanságát, a bíróság elrendelheti, hogy Önnek meg kell térítenie az állam vagy a vádlott költségeinek teljes egészét vagy bizonyos hányadát.

Van lehetőség egyezséget/megállapodást kötni vagy közvetítői eljárást kezdeményezni az elkövető és köztem?

Ön az eljárás folyamán bármikor igényelhet jóvátételi közvetítői eljárást: mielőtt az ügyet a bíróság elé terjesztenék, amíg a bíróság tárgyalja az ügyet, valamint azt követően is, hogy a bíróság meghozta az ítéletet. A jóvátételi közvetítői eljárás a büntetőeljárástól függetlenül zajlik, és nem helyettesíti azt. Ezért továbbra is az igazságügyi hatóságok felelnek a büntetőeljárással, az ítélkezéssel és a büntetés-végrehajtással kapcsolatos döntésekért.

A jóvátételi közvetítést nem az állam hanem két nonprofit egyesület, Flandriában a A link új ablakot nyit megSuggnomè,Vallóniában pedig a A link új ablakot nyit megMédiante végzi. Minden bírósági körzetben van helyi szekciójuk.

A jóvátételi közvetítői eljárás eredményeként elért megállapodás titkos, és csak mindkét fél hozzájárulásával továbbítják a bíróságnak. A bírósági ítéletben említést kell tenni a jóvátételi közvetítői eljárásról, azonban az elért megállapodást nem kell figyelembe venni.

A fiatalkorúak bíróságának bírája olyan ítéletet hozhat, amelyben elrendeli a jóvátételi közvetítést vagy konferenciát (concertation restauratrice en groupe/hergo).

Külföldi vagyok. Hogyan védik meg a jogaimat és az érdekeimet?

Ha Ön büntetőeljárásban részt vevő magánfél1 vagy tanú, azonban nem beszéli az eljárásban használt nyelvet, tolmácsot fognak kijelölni. A jogi iratok azonban nem fordíthatók le térítésmentesen.

További információk

  • Az adózásról és egyéb intézkedésekről szóló 1985. augusztus 1-jei törvény –  A link új ablakot nyit meghollandul és A link új ablakot nyit megfranciául
  • A fiatalkorúak védelméről, a bűncselekménynek minősülő cselekményeket elkövető kiskorúak felelősségéről, valamint az e cselekmények által okozott kár jóvátételéről szóló 1965. április 8-i törvény – A link új ablakot nyit meghollandul
  • Az Alkotmány – A link új ablakot nyit meghollandul és A link új ablakot nyit megfranciául
  • A büntető eljárásjogi törvény – A link új ablakot nyit meghollandul, A link új ablakot nyit megfranciául és A link új ablakot nyit megangolul
  • A bíróságokról szóló törvény – A link új ablakot nyit meghollandul és A link új ablakot nyit megfranciául
  • A végrehajtási intézkedések jogi költségeire vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1950. december 28-i királyi rendelet

1. A büntetőeljárásban részt vevő magánfél
Ön a büntetőeljárás folyamán bármikor polgári jogi igényt terjeszthet a büntetőbíróság elé, még akkor is, ha nem tett rendőrségi feljelentést. A sértetteket megillető általános jogok mellett, a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként betöltött jogállásából adódóan az alábbi jogok is megilletik:
  • kártérítést követelhet
  • a bíróság meghallgathatja
  • az eljárás végén megtéríthetik a költségeit
  • tolmácsot igényelhet a bírósági eljárás folyamán;
  • ha a polgári keresetét elfogadhatónak és megalapozottnak ítélik, egyes jogosultságok anélkül is megilletik a büntetőeljárás folyamán, hogy kérelmet kellene benyújtania az iránt, hogy a bíróság a büntetések végrehajtása céljából ismerje el Önt sértettként
Kifejezett nyilatkozata útján nyilvántartásba vettetheti magát a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként, ha az ügyészség már megindította az eljárást. Ezt a nyomozás és a bírósági eljárás folyamán bármely szakaszban megteheti, a fellebbviteli szakaszban azonban már nincs rá lehetősége. Ha a bűncselekmény szabálysértés (contravention/overtreding) vagy vétség (délit/wanbedrijf), polgári jogi igényt nyújthat be a nyomozási bíróhoz, aki köteles büntetőeljárást indítani. Tartsa szem előtt, hogy a nyomozás végén a tárgyalás-előkészítő kollégium továbbra is dönthet úgy, hogy nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték az állítólagos elkövető bíróság elé állításához.
Ha kártérítést kíván kapni, bizonyítana kell az elszenvedett kárt. A bíróság értékelni fogja, hogy a kérelme elfogadható-e, és helyt ad neki vagy elutasítja azt.
A büntetőeljárásban részt vevő magánfélként jogosult arra, hogy a bíróság vádtanácsa elé terjessze az ügyet, ha a bűnügyi nyomozás annak megkezdését követő egy évvel még mindig folyamatban van. Ez a lehetőség közvetett ellenőrzést biztosít Önnek a nyomozás előrehaladása felett.

2. Esküdtbíróság
Az esküdtszék (az elérhetőségek A link új ablakot nyit meghollandul és A link új ablakot nyit megfranciául állnak rendelkezésre) ideiglenes büntetőbíróság, amely bármely tartományban és a brüsszeli kerületben is összehívható. Az esküdtbíróság jogosult tárgyalni valamennyi súlyos bűncselekményt (vagyis az emberölést és a legalább ötévi szabadságvesztéssel sújtható bűncselekményeket), a politikai bűncselekményeket, és a sajtóvétségeket (a rasszizmusból és idegengyűlöletből eredő cselekmények kivételével). Az állandó bíróságoktól eltérően, az esküdtbíróság minden új ügyben újjáalakul. Elnöke a fellebbviteli bíróság egy bírája. Az elnököt az elsőfokú bíróság két bírája segíti. Az esküdtszék a polgárok közül sorshúzással kiválasztott 12 tagból áll, és az eredeti tagok legfeljebb kétharmada lehet azonos nemű. Az esküdtszék tagjainak szavazati joggal, valamint a polgári és politikai jogok teljes körével kell rendelkezniük, 28 és 65 év közötti életkorúnak kell lenniük, tudniuk kell írni és olvasni, továbbá nem szabhattak ki velük szemben négy hónapnál hosszabb szabadságvesztést, vagy 60 óránál hosszabb közérdekű munkát meghatározó, büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet. Az esküdtszék kizárólag a vádlott bűnösségéről vagy ártatlanságáról dönt. A büntetés meghatározása céljából az esküdtszék a hivatásos bírákkal együtt ülésezik. Az esküdtszék ítéleteivel szemben kizárólag jogkérdésben nyújtható be fellebbezés a Semmítőszékhez.
Utolsó frissítés: 16/12/2015

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Izvorna jezična inačica ove stranice nizozemski nedavno je izmijenjena. Naši prevoditelji trenutačno pripremaju jezičnu inačicu koju vidite.
Sljedeći jezici već su prevedeni.

3 – JOGAIM AZ (ELSŐ) TÁRGYALÁST KÖVETŐEN

Fellebbezhetek a büntetőítélet ellen, vagy ha felmentik a vádlottat?

Van lehetőség további jogorvoslatra?

Milyen jogaim vannak a bírósági ítélet jogerőre emelkedését követően?

További információk

Kan ik beroep aantekenen als de dader wordt vrijgesproken of als ik het niet eens ben met de opgelegde straf?

Ha a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként polgári jogi igényt nyújtott be (partie civile/burgerlijke partij), fellebbezhet, ha a bíróság elutasítja a kártérítés iránti igényét vagy ha úgy véli, hogy a megítélt kártérítés túl csekély. Nem fellebbezhet, ha megállapították, hogy a vádlott nem bűnös, vagy ha Ön szerint az alperesre kiszabott büntetés túl enyhe. (Az ügyész fellebbezhet az említett indokokkal.)

Gyorsan kell döntenie, mivel büntetőügyekben általában 15 napon belül be kell nyújtani a fellebbezést. A fellebbezéseket annak a bíróságának a hivatalához (greffe/griffie) kell benyújtani, amely a vitatott ítéletet meghozta. További tájékoztatást kaphat a bíróság hivatalában. Fellebbezés után egy felsőbb bíróság újra megtárgyalja az ügyet. Értesítést fog kapni ennek időpontjáról és helyéről. A fellebbezési eljárás nagyrészt azonos az első tárgyaláson követett eljárással. Nem kell ismét nyilvántartásba vettetnie magát az eljárásban részt vevő magánfélként, de nem vetetheti magát első alkalommal nyilvántartásba magánfélként, amikor az ügy fellebbezési szakaszba kerül.

Az esküdtbíróság ítéletével szemben nem nyújtható be teljes körű – ténybeli és jogkérdésekre is kiterjedő – fellebbezés (appel/hoger beroep), hanem csupán jogkérdésben nyújtható be fellebbezés (pourvoi/voorziening) a Semmitőszékhez.

Is verder beroep nog mogelijk?

A teljes körű fellebbezés (appel/hoger beroep) alapján hozott ítéleteket nem lehet további teljes körű fellebbezéssel megtámadni.

Az esküdtbíróság ítéletével szemben nem nyújtható be teljes körű fellebbezés, azonban jogkérdésben fellebbezni lehet a A link új ablakot nyit megSemmitőszékhez.

A Semmítőszék nem vizsgája az ügy tényállását: pusztán azt mérlegeli, hogy megsértették-e a helyes eljárás szabályait és helytelenül alkalmazták vagy értelmezték-e a jogot. A Semmítőszék csupán hatályban tarthatja vagy hatályon kívül helyezheti az ítéletet. Nem végezhet további bizonyításfelvételt és nem hozhat új ítéletet az ügyben. Ha nem helyezi hatályon kívül az ítéletet, új eljárás lefolytatása céljából visszautalja az ügyet a korábbi ítéletet meghozó bírósággal azonos szintű másik bírósághoz. A Semmítőszék ítélete nem köti az új bíróságot.

Wat zijn mijn rechten bij de uitvoering van de straf?

Fontos, hogy kezdettől fogva tisztában legyen azzal, hogy sértettként nem fog automatikusan tájékoztatást kapni az ítéletről (kivéve, ha polgári jogi igényt nyújtott be a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként). Ha Ön, illetve ügyvédje nincs jelen az ítélethirdetéskor, Önnek kell felvennie a kapcsolatot a hatóságokkal vagy az igazságügyi központ (maison de justice/justitiehuis) munkatársaitól kell tájékoztatást kérnie.

Sértettként bizonyos feltételek között tájékoztatást vagy meghallgatást kérhet a büntetés letöltésének módjával kapcsolatban, például a büntetés-végrehajtási intézetből való kimenő, a korlátozott őrizet, az elektronikus felügyelet, az ideiglenes szabadlábra helyezés másik országba történő kitoloncolás vagy kiadatás céljából, a feltételes szabadlábra helyezés tekintetében.

Ha polgári jogi igényének helyt adnak, bizonyos feltételekkel tájékoztatást vagy meghallgatást kérhet, ha a büntetés letöltésére vonatkozó külön szabályokat biztosítanak az elítélt számára.

Egyéb esetben a büntetés-végrehajtási bíróságtól (tribunal d’application des peines/strafuitvoeringsrechtbank) kérelmezheti sértettként történő elismerését. Kérelmének akkor adnak helyt, ha a bíróság úgy dönt, hogy Önnek az ügyhöz jogos érdeke fűződik.

Bizonyos feltételekkel Önt – sértettként – az alábbi jogok illetik meg:

  • tájékoztatják a büntetés végrehajtásához kapcsolódó határozatokról (ideértve a büntetés-végrehajtási intézetből való kimenőt, az elektronikus felügyeletet, feltételes szabadlábra helyezést stb.);
  • konkrét feltételeket javasolhat, amelyeket előírhatnak az elkövető számára;
  • meghallgatás azokkal az egyedi feltételekkel kapcsolatban, amelyeket az Ön érdekében írnak elő az elkövető számára.

Példák

  • kérheti, hogy a büntetés-végrehajtási bíróság halhassa meg az elkövetőre kiszabható feltételekkel kapcsolatosan, ha engedélyezték az elektronikus felügyeletet;
  • kérheti a bírságot, hogy értesítse Önt, ha feltételes szabadlábra helyezi az elkövetőt;
  • kérheti, hogy tájékoztassák, ha az igazságügyi miniszter a büntetés-végrehajtási intézetből való kimenőt engedélyez az elkövetőnek.

Amennyiben gyakorolni kívánja e jogosultságok valamelyikét, ki kell töltenie a sértetti nyilatkozat formanyomtatványt, és be kell azt nyújtania vagy el kell küldenie a büntetés-végrehajtási bíróság hivatalához vagy egy igazságügyi központhoz.

A büntetés-végrehajtási bíróság meghallgatásain minden esetben igénybe vehet ügyvédi segítséget vagy képviseletet. Továbbá segítséget kérhet az egyik, hivatalosan elismert áldozatokat segítő szervezettől, vagy egy áldozatokat segítő szolgálattól, illetve a bíróság sértetteket fogadó hivatalaitól, például amennyiben bírósági tárgyaláson fog részt venni.

További tájékoztatást kaphat az igazságügyi központtól, a sértetteket fogadó hivataloktól vagy az ügyvédjétől.

A büntetés végrehajtása folyamán és azt követően, akár szabadságvesztését tölti az elkövető, akár szabadlábon van, Ön minden esetben igénybe vehet közvetítést.

Bijkomende informatie

  • A szabadságvesztésre ítélt személyek külső jogi helyzetéről, valamint a sértetteknek a büntetések letöltésének módjával kapcsolatos jogairól szóló törvény – A link új ablakot nyit megfranciául vagy hollandul.
Utolsó frissítés: 16/12/2015

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Izvorna jezična inačica ove stranice nizozemski nedavno je izmijenjena. Naši prevoditelji trenutačno pripremaju jezičnu inačicu koju vidite.
Sljedeći jezici već su prevedeni.

4 – A BŰNCSELEKMÉNY ÁLDOZATAINAK SEGÍTÉSE ÉS TÁMOGATÁSA

Helyi és szövetségi rendőrség

Szövetségi Igazságügyi Szolgálat

A szándékos erőszakos cselekmények áldozatainak pénzügyi támogatásával foglalkozó bizottság

Általános szociális ellátóközpontok

Az állampolgárokat segítő nem vallásos szolgálatok

Szociálpszichológiai központ

Gyermekvédelmi Központok

SOS gyermekvédelmi szolgálatok

Ifjuságvédelmi szolgálat

Helyi és szövetségi rendőrség

A helyi és szövetségi rendőrség a belügyminisztérium irányítása alatt áll. A helyi rendőrség felelős az alapvető rendőrségi feladatok ellátásáért, és a „közösségi rendfenntartás” elve alapján működik. A szövetségi rendőrség a nagyobb szakértelmet igénylő rendőri feladatok ellátásáért felelős.

A helyi és szövetségi rendőrség

  • udvariasan és tiszteletteljesen fogadja a sértetteket;
  • gyakorlati támogatást biztosít a bűncselekmények sértettjeinek, információt nyújt és a megfelelő szolgálatokhoz irányítja őket;
  • gondoskodik arról, hogy a sértett vallomásában helyesen  szerepeljen a sértett személyazonossága és arra irányuló nyilatkozatát, hogy kíván-e tájékoztatást kapni a büntetőeljárás menetéről;
  • a panasz előterjesztését követően rövid időn belül ismét megkeresi a sértettet.

ELÉRHETŐSÉG:

E-mail: A link új ablakot nyit megibznet@ibz.fgov.be

Szövetségi Igazságügyi Szolgálat

A Szövetségi Igazságügyi Szolgálaton belül számos, a sértettek érdekeivel foglalkozó részleg és bizottság működik: a Jogalkotásért, az Alapvető Aogokért és szabadságokért Felelős Főigazgatóság, és a Jogi Központokért Felelős Főigazgatóság.

A Jogalkotásért, az Alapvető Jogokért és Szabadságokért Felelős Főigazgatóság

  • az új törvényjavaslatok készít elő és szövegez;
  • tanácsadással segíti az igazságügyi minisztert és a terület más szereplőit, előkészíti a parlamenti kérdésekre adott válaszokat, és nemzetközi tárgyalásokon vesz részt;
  • szorosan együttműködik a  más szervezeti egységekkel, például a Jogi Központokért Felelős Főigazgatósággal és külső szereplőkkel.

A Jogi Központokért Felelős Főigazgatóság

  • az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó 28 jogi központot (maisons de justice/justitiehuizen) irányítja (Flandriában és Vallóniában 13-13, Brüsszelben pedig egy francia és egy holland nyelvű, összesen 2);
  • minden jogi központban a sértettek fogadására szakosodott igazságügyi asszisztens dolgozik, ők alkotják a sértetteket fogadó hivatalt.

ELÉRHETŐSÉG:

Szövetségi Igazságügyi Szolgálat: honlap: A link új ablakot nyit meghttps://justitie.belgium.be

A jogi központok elérhetőségét megtalálja A link új ablakot nyit megitt.

A szándékos erőszakos cselekmények áldozatainak pénzügyi támogatásával foglalkozó bizottság

A szándékos erőszakos cselekmények áldozatainak pénzügyi támogatásával foglalkozó bizottságot (Commission pour l’aide financière aux victimes d'actes intentionnels de violence/Commissie voor financiële hulp aan slachtoffers van opzettelijke gewelddaden) egy 1985. augusztus 1-jei törvénnyel hozták létre. Fontos szerepet tölt be a bűncselekmények sértetteinek  pénzügyi támogatása terén.

A bizottság

  • pénzügyi támogatást nyújt a szándékos erőszakos cselekmények sértettjeinek, és bizonyos esetben családjuknak;
  • az Európai Unió más tagállamában bekövetkezett bűncselekmények áldozatainak támogatása tekintetében eljárást folytat le;
  • akkor is nyújthat támogatást, ha a támadó ismeretlen vagy tettéért nem vonható felelősségre;
  • nem nyújthat támogatást a súlyos vagy enyhe gondatlanságból elkövetett bűncselekmények esetében.

ELÉRHETŐSÉG:

honlap: A link új ablakot nyit meghttps://justice.belgium.be/fr

Általános szociális ellátóközpontok

Flandriában és Brüsszelben 11 Szociális Ellátóközpont (Centra Algemeen Welzijnswerk — CAW) működik, amelyek mindegyike rendelkezik a bűncselekmények áldozatainak segítséget nyújtó részleggel.

E központok

  • a Steunpunt Algemeen Welzijnswerk elnevezésű szerv révén a Victim Support Europe szervezet tagjai;
  • bárki fordulhat hozzájuk kérdésekkel és problémával;
  • sértetteket támogató szolgáltatást nyújtanak Flandria és Brüsszel területén;
  • a bűncselekmények sértetteinek, hozzátartozóinak, öngyilkosságot elkövetett személyek hozzátartozóinak, katasztrófák áldozatainak és hozzátartozóinak, valamint a közlekedési balesetek áldozatainak és rokonainak nyújtanak pszichoszociális segítséget;
  • pszichológiai, gyakorlati és jogi segítséget nyújtanak az áldozatoknak.

ELÉRHETŐSÉG:

honlap: http://A link új ablakot nyit meghttp://www.archipel.be/

Mind a 25 CAW elérhetőségét megtalálja A link új ablakot nyit megitt.

Az állampolgárokat segítő nem vallásos szolgálatok

Vallóniában az állampolgárokat segítő nem vallásos szolgálatok (Services Laïques d'Aide aux Justiciables) nem csupán a bűncselekmények sértettjeinek nyújtanak támogatást, hanem például fogvatartott és szabadlábra helyezett személyeknek is.

E szolgálatok

  • Vallóniában öt (tartományonként egy) helyi egységre osztódnak;
  • a francia nyelvű közösség finanszírozza;
  • pszichológiai, pszichiátriai és szociális segítséget nyújt a vádlottaknak, elítélteknek, elkövetőknek, az áldozatoknak, valamint e csoportokba tartozók családjainak;
  • átfogó feladatokkal rendelkező csoportokban dolgozó szakemberek alkotják.

ELÉRHETŐSÉG:

honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.ulb.ac.be/

A helyi egységek elérhetőségeit megtalálja A link új ablakot nyit megitt.

Szociálpszichológiai központ

A Szociálpszichológiai központ (Sozial-Psychologisches Zentrum — SPZ) az ország német nyelvterületén működik, és a bűncselekmények sértetteinek nyújt támogatást.

A központ

  • Belgium német nyelvterületén működő nem-kormányzati szervezet;
  • St. Vithben és Eupenben van kirendeltsége;
  • pszichológusokból, terapeutákból, szociális munkásokból és pszichiáterből álló, átfogó feladatkörrel rendelkező csoportja minden bűncselekmény sértettjével egyedileg foglalkozik.

ELÉRHETŐSÉG:

SPZ Eupen: A link új ablakot nyit meginfo.eupen@spz.be

SPZ St. Vith: A link új ablakot nyit meghttp://www.ulb.ac.be/

Gyermekvédelmi központok

A gyermekvédelmi központok (Vertrouwenscentra Kindermishandeling) a flamand hatóságok által létrehozott, a gyermekek biztonságát és jólétét célzó egyedi munkamódszerrel dolgozó szakközpontok.

A központok

  • megtalálhatóak minden flamand tartományban és Brüsszelben;
  • pszichoszociális, oktatási és szociális szerepet betöltő multidiszciplináris munkacsoportokból állnak;
  • gyermekbántalmazás gyanúja esetén tanácsadó és támogató központként működnek;
  • térítésmentesen biztosítanak támogatást és információkat;
  • minden olyan helyzetben megkereshetőek, amikor egy gyermek passzív vagy aktív módon személy elleni, pszichológiai vagy nemi erőszak sértettjévé válik;
  • névtelenül be lehet jelenteni náluk minden gyermekbántalmazási esetet.

ELÉRHETŐSÉG:

honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.kindinnood.org/

A központok elérhetőségét megtalálja A link új ablakot nyit megitt.

Az SOS gyermekvédelmi szolgálatok

Az SOS gyermekvédelmi szolgálatok szövetsége (Fédération des Équipes SOS-Enfants) Vallóniában működik, és a gyermekbántalmazás áldozatainak nyújt segítséget.

Az SOS gyermekvédelmi szolgálatok

  • egyedi bántalmazási ügyek megelőzését és kezelését biztosítják;
  • a gyermek és környezete helyzetének több szempontú értékelését végzik;
  • pszichiátriai, pszichológiai és szociális segítséget nyújtanak a gyermeknek és családjának;
  • a bántalmazási helyzetek kezelésére és megelőzésére vonatkozó ismeretanyag folyamatos terjesztésére törekednek.

ELÉRHETŐSÉG:

honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.federationsosenfants.be/

Ifjúságvédelmi Szolgálat

Az Ifjúságvédelmi Szolgálat (Jugendhilfedienst— JHD) Belgium német nyelvterületén működik és a bűncselekmények kiskorú sértettjeinek nyújt szakosodott támogatást.

A szolgálat

  • gyermekbántalmazás esetén nyújt tanácsadást és segítséget;
  • gyermekeknek, fiatalkorúaknak és szüleiknek nyújt támogatást Belgium német nyelvterületén;
  • szükség esetén az ügyész vagy a fiatalkorúak bírósága elé továbbítja az ügyet.

ELÉRHETŐSÉG:

honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.dglive.be/desktopdefault.aspx/tabid-300/537_read-3830/

Utolsó frissítés: 16/12/2015

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.