Dėmesio! Šiame puslapyje originalo kalba (nyderlandų) neseniai atlikta pakeitimų. Puslapį jūsų pasirinkta kalba šiuo metu rengia mūsų vertėjai.
Jis jau išverstas į šias kalbas: prancūzų.

1. Ügyvédi tanácsadás igénybevétele

Nagyon fontos, hogy független ügyvédi tanácsadásban részesüljön, ha bármilyen módon érintett büntetőeljárásban. Az ismertetők tájékoztatást adnak arról, hogy ön mikor és milyen körülmények között jogosult ügyvéd általi képviseletre, valamint hogy hogyan segíti önt az ügyvéd. Ez az általános ismertető bemutatja, hogyan találjon ügyvédet, és hogyan fedezik az ügyvédi díjakat, ha ön nem képes megtéríteni őket.

Hogyan találjon ügyvédet

Minden belga ügyvéd az irodájának helye szerinti bírósági körzet ügyvédi kamarájába tartozik. Brüsszel esetében ez két szervezet: az egyik a franciául beszélő, a másik a hollandul beszélő ügyvédeket tömöríti.

A Francia és Német Nyelvű Ügyvédi Kamara (O.B.F.G.) a vallon régió ügyvédi kamaráiból és a brüsszeli francia szervezetből áll.

A fővárosi holland szervezet és a flamand ügyvédi kamarák az „Orde van de Vlaamse Balies” (O.V.B.) részét képezik.

Az ügyvédek listája megtalálható a betűrendes telefonkönyvben, az arany oldalakban vagy az interneten (A link új ablakot nyit meghttps://avocats.be vagy A link új ablakot nyit meghttp://www.advocaat.be/). Olyan ügyvédet, aki általában büntetőbíróságok előtt látja el ügyfelei védelmét, tárgy szerinti keresés (franciául „matière préférentielle”, hollandul „voorkeurmaterië”) alapján, a „büntetőjog” (franciául „droit pénal”, hollandul „trafrecht”) címszó alatt találhat.

Találhat önhöz közel dolgozó ügyvédet úgy is, ha igazságügyi terület vagy körzet alapján keres.

Az egyes ügyvédi kamarák titkárságai is tudnak listát biztosítani a hozzájuk tartozó ügyvédekről.

Közvetlenül e-mail, levél vagy telefon útján is kapcsolatba léphet az önnek ajánlott ügyvéddel.

Hogyan térítse meg az ügyvédi költségeket

Főszabály szerint ön téríti meg az ügyvédje költségeit. Megkérhetik, hogy fizessen előleget, mielőtt bármilyen munkavégzésre kerülne sor. A díjszabást nem szabályozza törvény. Az ügyvédnek azonban tájékoztatnia kell önt arról, hogy mi alapján számítja majd ki a számláján szereplő összeget: az ön védelmével töltött idő alapján számított óradíj szerint, vagy minden szolgáltatásért (konzultáció, ügyiratok olvasása, periratok készítése stb.) rögzített összeget számít fel.

Ezenkívül felmerülnek az ügyvéd irodája által felszámolt költségek és az igazságügyi igazgatási részlegnek teljesített kifizetések is.

Ha ön nem rendelkezik elegendő jövedelemmel ahhoz, hogy megtérítse az ügyvédi díjat, ingyenes jogi segítségnyújtást igényelhet attól a jogsegély-irodától, amelyhez az ügyvédje tartozik. Minden körzeti hivatal jegyzéke elérhető az interneten:

Amennyiben ön ellátást kap a C.P.A.S-től, időseknek járó garantált jövedelemben vagy fogyatékosok jövedelempótló ellátásában részesül, olyan eltartott gyermeke van, aki garantált családi juttatást kap, szociális lakás bérlője, kiskorú, fizetésképtelen (csődről szóló döntés), gyámság alatt áll, jegyzőkönyv útján idézett előzetes letartóztatásban lévő személy vagy elmebeteg, akkor ingyenesen részesül ügyvédi segítségnyújtásban.

Ugyanez a helyzet, ha egyedül él és havi jövedelme kevesebb, mint 860 EUR, vagy ha együtt él valakivel és az önnel élő felnőttek összes jövedelme kevesebb, mint 1104 EUR (plusz eltartott személyenként 145,16 EUR).

Utolsó frissítés: 05/05/2014

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Dėmesio! Šiame puslapyje originalo kalba (nyderlandų) neseniai atlikta pakeitimų. Puslapį jūsų pasirinkta kalba šiuo metu rengia mūsų vertėjai.
Jis jau išverstas į šias kalbas: prancūzų.

2. Jogaim a vizsgálatok és a nyomozás során, valamint az ügy bíróság elé utalása előtt

Mi a vizsgálatok és a bűnügyi nyomozás célja?

A vizsgálatokat és a bűnügyi nyomozást arra használják, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek a bűncselekmény körülményeinek megállapításához, valamint ellenőrizzék azokat a bizonyítékokat, amelyek felmenthetik a gyanúsítottat vagy igazolhatják, hogy nem történt bűncselekmény.

Milyen szakaszai vannak a vizsgálatoknak és a nyomozásnak? Ki folytatja le az eljárás egyes szakaszait?

A rendőrség nyomozza ki a bűncselekményeket, hallgatja ki az elkövetőket, valamint gyűjti össze a bizonyítékokat.

Ha azt gyanítják, hogy bűncselekmény történt, értesítik a királyi ügyészt, aki a következőkről dönt:

  • további lépések nélkül lezárja az ügyet;
  • vagy ő maga folytatja a vizsgálatot (tájékozódás);
  • vizsgálóbírót nevez ki egy adott tény kivizsgálásához (és nem egy konkrét személlyel kapcsolatos nyomozás lefolytatásához).

A királyi ügyész szűkebb jogkörökkel rendelkezik, mint a vizsgálóbíró. A vizsgálóbíró vagy a királyi ügyész irányítja a vizsgálatokat és ad utasításokat a rendőrségnek, amely elvégzi a meghatározott nyomozati feladatokat (kihallgatások, átkutatások, DNS-minták vétele stb.).

A nyomozás befejezése után

Az iratok szolgálhatnak tájékoztatási célt, ebben az esetben a királyi ügyész a következőket teheti:

  • további lépések nélkül lezárja az ügyet;
  • egyezséget javasol: pénzbírságért cserébe megszüntetik a büntetőeljárást (nem kerül sor büntetőügyi tárgyalásra – ez a klasszikus eljárás a közlekedési szabályok megsértése esetén);
  • kisebb súlyosságú szabályszegések esetében közvetítést javasol: nem kerül sor tárgyalásra, de az elkövetőnek kártalanítania kell a sértettet, és szükség esetén gyógykezelésen vagy képzésen kell részt vennie;
  • a gyanúsítottat közvetlenül bíróság elé állítja, az ügy érdemi tárgyalását végző bíró elé;
  • jegyzőkönyv útján beidézi a vádlottat, hogy jelenjen meg az ügyet tárgyaló bíróság előtt: az eljárás meggyorsítása érdekében az idézést akkor küldik meg a vádlottnak, mikor őrizetben van (legfeljebb 24 óráig tartható őrizetben) vagy megjelenik a királyi ügyész előtt.

Az iratok szolgálhatják a tárgyalásra bocsátás okát is, ebben az esetben elküldik őket az ügyészségnek, amely benyújtja a végleges beadványokat. A vádlott ezután elolvashatja az ügyiratokat. A vádlottat a Bírói Tanács elé idézik, amely – miután elolvassa a vizsgálóbíró vizsgálati jelentését, az esetleges polgári jogi felek (sértettek) beadványait, az ügyész eljárás megindítására vonatkozó kérelmét és a védelem beadványait – a következőket teheti:

  • megküldi az ügyiratot a vizsgálóbírónak további nyomozás céljából;
  • vagy amennyiben a nyomozás teljes:
  • felfüggesztést engedélyez, ha a nyilvános meghallgatás kárt okozhat a vádlottnak;
  • szociális védelmi intézményben való elzárásról rendelkezik, ha a cselekmény elkövetésekor ön szellemi állapota miatt nem volt beszámítható, aminek következtében a tényállásbeli cselekmények idején képtelen volt cselekedeteinek irányítására, és továbbra is ebben az állapotban van;
  • az iratokat megküldi tárgyalásra a megfelelő bíróságnak (rendőrbíróságnak vagy büntetőbíróságnak); ha úgy véli, hogy a tényállás az esküdtbíróság hatáskörébe tartozik, rendelkezést ad ki arról, hogy az iratokat továbbítsák a királyi főügyésznek, mivel csak a vádtanács küldhet tovább ügyet az esküdtbíróságra.

A vádlott fellebbezési joga, amely bizonyos eljárási kérdésekre korlátozódik, a vádtanács előtt gyakorolható.

A nyomozás során a vizsgálóbíró letartóztatási parancsot adhat ki az alábbi feltételekkel:

  • megalapozott jelek utalnak a bűnösségre;
  • a cselekmény legalább egyévi szabadságvesztéssel büntethető;
  • ha a közbiztonság érdekében elengedhetetlenül szükséges.

Ha a legmagasabb kiszabható büntetés nem haladja meg a tizenöt évi szabadságvesztést, a parancsot csak akkor lehet kiadni, ha alapos okkal lehet tartani attól, hogy a vádlott megszökik, bűnismétlést követ el vagy elkerüli az igazságszolgáltatást, bizonyítékok tűnnek el vagy harmadik felekkel való összejátszásra kerül sor.

A vádlott a parancs kiadásától számított öt napon belül, majd a nyomozás lezárásáig havonta (a törvény által szabálysértéssé minősített bűncselekmények esetén háromhavonta) megjelenik a Bírói Tanács előtt.

Jogaim a vizsgálat és a nyomozás során

Letartóztatás és rendőrségi kihallgatás (1)

Milyen feltételekkel és meddig tarthat fogva a rendőrség?

Olyan bűncselekmény vagy szabályszegés miatt vehetik őrizetbe, amelynek elkövetésekor tetten érték, vagy a királyi ügyész vagy a vizsgálóbíró kérésére, amennyiben megalapozott jelek utalnak a bűnösségre. A rendőrség nem tarthatja őrizetben 24 óránál tovább.

Megmotozhatnak?

Igen, az őrizetbe vételekor, vagy ha okkal feltételezhető, hogy fegyver vagy veszélyes tárgy van önnél, vagy amennyiben veszélyben forog a közrend.

Beléphet a rendőrség az otthonomba?

Igen, tettenérés esetén vagy az ön beleegyezésével.

Átkutathatják az irodámat vagy az autómat?

Igen, csakúgy, mint az otthonát. Bizonyos helyek azonban sérthetetlenek, más helyek pedig speciális védelem alá esnek: ezek átkutatása különleges eljárást igényel (diplomata vagy parlamenti képviselő irodája, a hivatali titkokat őrző személyek helyiségei stb.).

Átkutathatják az autóját, amennyiben okkal feltételezhető, hogy büntetendő cselekmény elkövetésére használták vagy körözött személyeket, terhelő dokumentumokat, illetve bizonyítékokat, vagy a közrendre veszélyes tárgyakat szállítottak vele.

Kapcsolatba léphetek egy családtagommal, barátommal, orvossal vagy az országom nagykövetségének alkalmazottjával?

Ha a rendőrség hasznosnak véli, vagy ha ön kéri, megvizsgálja egy orvos. Ebben a szakaszban a rendőrség dönti el, hogy engedélyezik-e önnek a telefon használatát. Ha ön kiskorú, a rendőrség köteles írásban vagy szóban a lehető leghamarabb értesíteni a szüleit, a gyámját vagy a gondviselőjét.

Milyen jogok illetnek meg a rendőrségi kihallgatás során?

Joga van a hallgatáshoz és ahhoz, hogy ne tegyen olyat, ami terhelő lenne önre nézve, azaz ne működjön együtt ön ellen szóló bizonyítékok előállításában.

A kikérdezés megkezdésekor tájékoztatják a következőkről:

  • kérheti, hogy az önnek feltett kérdéseket és az ön válaszait pontosan úgy dokumentálják, ahogyan azok elhangzanak;
  • kérheti, hogy hajtsanak végre egy meghatározott intézkedést vagy folytassanak le egy adott kihallgatást;
  • a vallomása felhasználható bizonyítékként a bíróságon.

Használhatja a birtokában lévő iratokat, amennyiben ezzel nem késlelteti a kihallgatást. A kihallgatás során vagy után kérheti, hogy ezeket az iratokat csatolják a kihallgatás jegyzőkönyvéhez, vagy nyújtsák be a bíróság hivatalához.

A kikérdezés végén átadják önnek a jelentést, hogy elolvassa, kivéve ha kéri, hogy olvassák fel önnek. Megkérdezik öntől, hogy szükséges-e kijavítani vagy kiegészíteni a vallomását.

Ha az eljárás nyelvétől eltérő nyelven kívánja kifejezni magát, hiteles tolmácsot vesznek igénybe. Az ön vallomását az anyanyelvén jegyzik le, vagy megkérik arra, hogy ön tegye meg ezt. Ha a kihallgatásra tolmács segítségével kerül sor, megemlítik a tolmács nevét és hogy milyen minőségben van jelen.

Tájékoztatják arról, hogy a kihallgatása jegyzőkönyvének egy példánya ingyenesen kiadható önnek.

Gyűjtenek adatokat a bűnügyi előéletemről?

A rendőrségi szolgálatok hozzáférnek a központi nyilvántartó hivatalhoz.

Segítségemre lehet az ügyvédem?

Az ügyvédje nem segítheti önt a kikérdezéskor, és nem találkozhat önnel a 24 órás őrizetben tartási időszak során.

Tájékoztató iratok (2)

A vizsgálatot a királyi ügyész folytatja le. Az előzetes tájékozódás bírói kezdeményezésen alapuló igazságszolgáltatási rendszerű: titkos, írásbeli és ex parte (egyoldalú).

Mit tehet a királyi ügyész a tájékozódási szakaszban?

A jog szerinti kivételek esetétől eltekintve a tájékozódási intézkedések nem tartalmazhatnak semmilyen kényszert és nem korlátozhatnak személyes jogokat és szabadságot. Tulajdon azonban bizonyos feltételekkel elkobozható.

A királyi ügyész többek között a következőket teheti:

  • ellátogathat a cselekmény helyszínére;
  • kikérdezheti a gyanúsítottakat vagy tanúkat, vagy kikérdeztetheti őket a rendőrséggel;
  • bárkit őrizetbe vetethet (kivéve tettenérés esetén) 24 órára;
  • a gyanúsított beleegyezésével DNS-elemzést végeztethet;
  • elfoghat és elkobozhat postai küldeményeket (de nem nyithatja ki őket);
  • bizonyos feltételekkel banki információkhoz juthat hozzá;
  • tettenérés esetén vagy a helyiségeket ténylegesen használó személy beleegyezésével átkutatást végezhet;
  • beavatkozó jellegű átkutatási módszereket alkalmazhat.

Mit tehetek, ha egy adott tájékozódási intézkedés megsérti a jogaimat?

Indokolt kérelem, a büntetőügyi kérvény útján kérheti, hogy vonják vissza az intézkedést, például ha lefoglalják bizonyítékként a tulajdonát. A királyi ügyésznek 15 napon belül kell döntést hoznia. Válasz hiányában, vagy ha a kérelmet elutasítják, ön fellebbezést nyújthat be a vádtanácsnak.

Ilyen esetben kérheti a királyi ügyésztől azt is, hogy hatalmazza fel a lefoglalásért és elkobzásért felelős központi szervet a tulajdon értékesítésére vagy arra, hogy biztosítékért cserébe visszaadják önnek.

Hozzáférhetek az ügyiratokhoz?

A nyomozati rendszerrel ellentétben itt nincsenek konkrét szabályok az ügyiratoknak a tájékozódási szakaszban érintett felek számára való teljes vagy részleges rendelkezésre bocsátásáról. Ügyiratokhoz való hozzáférést a királyi ügyésztől kérhet, aki mérlegelési jogkörrel rendelkezik az engedélyezést vagy az elutasítást illetően.

Befolyásolhatom az ügy kimenetelét?

Nem. Kizárólag a királyi ügyész hoz döntést arról, hogy további lépések nélkül lezárja-e az ügyet, vizsgálóbírót nevez-e ki, beidézi vagy írásban hívja-e meg önt, hogy jelenjen meg a tényállást tárgyaló bíróság előtt, vagy a büntetőeljárást alternatív módon elrendező megoldásokat kínál-e fel önnek (egyezség vagy közvetítés: ebben az esetben nem kerül sor tárgyalásra, ha ön megfizeti a bírságot, vagy betartja a közvetítés alkalmával megszabott feltételeket).

Nyomozati célú iratok (3)

A nyomozást a királyi ügyész által kijelölt vizsgálóbíró vagy a bűncselekmény állítólagos sértettjének büntetőügyben előterjesztett kártérítési igény útján gyakorolt irányítása és felügyelete mellett folytatják le.

Mit tehet a vizsgálóbíró?

Használhatja a királyi ügyész rendelkezésére álló eszközöket, és jelentős kényszerintézkedéseket is bevethet: letartóztatási parancsot adhat ki, lehallgattathat telefonbeszélgetéseket, átkutatást végeztethet beleegyezés nélkül is, még átfogóbb átkutatási módszereket alkalmazhat, stb.

Ki kell hallgatnia a vizsgálóbírónak?

A vizsgálóbíró csak akkor köteles kihallgatni önt, ha letartóztatási parancsot adnak ki.

Tájékoztatnia kell a bírónak arról, hogy eljárás folyik ellenem?

A bírónak elvileg meg kell vádolnia önt, ha komoly bizonyíték utal az ön bűnösségére. A kihallgatást követően vagy levélben vádolják meg önt, és ez feljogosítja arra, hogy hozzáférést kérjen a büntetőügyi iratokhoz és további nyomozást kérjen.

Lehallgathatja a bíró a telefonhívásaimat?

Igen, meghatározott jogi feltételek betartásával.

Kifogásolhatom az átkutatást?

Az otthonát akkor kutathatják át, ha a bíró aláírta az átkutatási engedélyt, és ha az átkutatást – ellenkező megállapodás hiányában – 5 óra és 21 óra között folytatják le.

Alkalmazhat a bíró fizikai kényszert annak érdekében, hogy DNS-mintát adjak?

Igen, bizonyos feltételekkel.

Mit tehetek a jogaimat sértő nyomozás ellen?

Büntetőügyi kérvényt nyújthat be (vö. a Tájékozódás című szakasszal).

Hozzáférhetek az ügyiratokhoz a vizsgálatok alatt?

Ha megvádolják, de nem tartják fogva, a vizsgálóbírónak küldött kérelem útján kérhet hozzáférést az ügyiratokhoz, a vizsgálóbíró azonban megtagadhatja a hozzáférést, amit természetesen meg kell indokolnia. Ha a bíró egyáltalán nem válaszol, vagy elutasítja a kérelmet, ön jogosult fellebbezést benyújtani a vádtanácshoz.

Kérhetem, hogy végezzenek el bizonyos nyomozati cselekményeket?

Igen, függetlenül attól, hogy fogva tartják-e. Kérelem benyújtásával teheti meg ezt. A vizsgálóbíró elutasíthatja a kérelmet, ha úgy véli, hogy a cselekmény nem elengedhetetlen az igazság feltárásához vagy kedvezőtlenül befolyásolja a nyomozást. Élhet fellebbezési jogával.

Speciális eset: előzetes letartóztatás (4)

Hogyan kell lefolytatni a bíró előtti kihallgatást?

A letartóztatási parancs kiadása előtti kihallgatást az őrizetbe vételtől számított 24 órán belül kell lefolytatni, egyéb esetben a parancs érvénytelen lesz. A kihallgatásnak különösen a parancs kiadásának lehetőségére és a kérdéses tényekre kell kiterjednie.

Az ügyvédje nem lehet jelen a kihallgatás során.

Kihallgathat a bíró utólag is?

Ön kérheti gyorsított kihallgatását. Ez az egyetlen kihallgatási mód, amelyen az ügyvédje jelen lehet.

Mikor találkozhatok az ügyvédemmel?

A vizsgálóbíró általi első kihallgatása után.

Vitathatom a letartóztatási parancs jogszerűségét vagy indokait?

Nem fellebbezhet a letartóztatási parancsot kibocsátó döntés ellen.

A parancs kibocsátásától számított öt napon belül meg kell jelennie a Bírói Tanács előtt. Az ezt megelőző napon hozzáférhet az ügyének irataihoz. Szabadon bocsátását az ügyvédje vagy saját maga kérheti.

Az ügyvédje csak a Bírói Tanács előtti első megjelenés alkalmával és a fellebbezéskor hivatkozhat a parancs szabálytalanságára. Ha a letartóztatási parancsot megerősítik, fellebbezési jog illeti meg önt. 15 napon belül kell megjelennie a vádtanács előtt. Ha ezeket a határidőket nem tartják be, azonnal szabadon bocsátják önt.

A fogva tartás megerősítése egy (vagy három) hónapig érvényes. Ön minden meghallgatáson vitathatja a letartóztatási parancs helytállóságát és/vagy a bűnösségre utaló megalapozott jeleket. Az ügyiratokat minden megjelenés előtt két nappal az ön rendelkezésére bocsátják.

Kommunikálhatok harmadik felekkel a fogva tartás során?

Mindig kommunikálhat az ügyvédjével.

A vizsgálóbíró azonban legfeljebb három napig megtilthatja, hogy bárki mással kapcsolatba lépjen.

Mikor bocsáthatnak szabadon?

Bármikor szabadon bocsáthatja a vizsgálóbíró, vagy bármikor szabadon bocsáthatják a vizsgálatot folytató bíróság határozata alapján, amikor megjelenik a bíróság előtt. Szabadon bocsátását feltételekhez vagy óvadékhoz köthetik.

Más ország állampolgára vagyok. Jelen kell lennem a nyomozás során?

Letartóztatási parancsot adhatnak ki ön ellen, ha fennáll annak a veszélye, hogy elkerülje az igazságszolgáltatást. A vizsgálóbíró vagy a nyomozó bíróságok óvadék ellenében szabadon bocsáthatják. A kifizetett pénzösszeget visszakapja, ha az eljárás valamennyi szakaszában megjelenik.

Ha szabadlábon maradhat, akkor megkérik, hogy jelenjen meg a meghallgatásokon, valamint általában az ügy érdemi tárgyalását lefolytató bíróság előtt. A vizsgálóbíró feltételül szabhatja az óvadék ellenében történő szabadon bocsátáshoz, hogy ön nem hagyja el az országot. Ezek a feltételek három hónapra meghosszabbíthatók. A Bírói Tanács előtt támadhatja meg őket.

A nyomozás lezárása (5)

Mit tehetek, ha elhúzódnak a vizsgálatok?

Egy év elteltével indokolt kérelmet nyújthat be arra vonatkozóan, hogy az ügyet tegyék át ahhoz a vádtanácshoz, amely a vizsgálatokat irányítja majd.

Megváltoztathatók a vádpontok a tárgyalás előtt?

A királyi ügyész elolvassa a bíró által megküldött iratokat, és megállapítja a vádakat, amelyek alapján a vádlott ügyét megtárgyalják a bíróság előtt. Benyújthat arra vonatkozó beadványokat is, hogy az ügy nem tárgyalható, vagy kérheti a bírót, hogy további vizsgálatokat végezzen el. A királyi ügyész vagy az ügy kimeneteléről döntést hozó Bírói Tanács megváltoztathatja a büntetőjogi minősítést ebben a szakaszban.

Vallhatom magam bűnösnek a meghallgatás előtt egyes vádpontokban vagy valamennyi vádpontban?

Nem, mert vélelmezik az ártatlanságát mindaddig, amíg jogerősen el nem ítéli az ügyet érdemben tárgyaló bíróság.

Hogyan zárul le az ügy?

A Bírói Tanács az alábbi döntéseket hozhatja a vizsgálóbírói jelentés, a büntetőügyben kártérítést kérő bármely fél, az ügyész és a védelem meghallgatása után:

  • a vádlottat a megfelelő bíróság előtti tárgyalásra bocsátja;
  • úgy dönt, hogy az ügy nem tárgyalható;
  • felfüggesztést engedélyez: a tényeket megállapítottnak tekintik, de nem szabnak ki büntetést; a bíró próbaidőt állapít meg, amely köthető teljesítendő feltételekhez;
  • a szociális védelmi jogot alkalmazza (elzárást határoz meg).

Milyen jogok illetnek meg ebben a szakaszban?

Elolvashatja az ügye iratait, és lemásolhat dokumentumokat a Bírói Tanács előtti meghallgatást megelőzően. Kérheti azt is, hogy folytassanak le további vizsgálatokat. Ha a vizsgálóbíró megtagadja ezek elvégzését, ön a vádtanácshoz jogosult fellebbezni.

Fellebbezhetek?

Nem fellebbezhet a tárgyalásra bocsátás ellen, kivéve a nyomozás egy részét, a bizonyítékok megszerzését vagy a tárgyalásra bocsátó végzést érintő szabálytalanság, mulasztás vagy semmisségi ok esetében, amennyiben a büntetőeljárás elfogadhatatlanságát vagy megszüntetését alátámasztó okra hivatkozik.

Vádolhatnak olyan bűncselekménnyel, amely miatt az Európai Unió egy másik tagállamában már eljárás alá vontak?

Elviekben nem.

Utolsó frissítés: 05/05/2014

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Dėmesio! Šiame puslapyje originalo kalba (prancūzų) neseniai atlikta pakeitimų. Puslapį jūsų pasirinkta kalba šiuo metu rengia mūsų vertėjai.
Jis jau išverstas į šias kalbas: nyderlandų.

3. Jogaim a bíróság előtt

Hol kerül sor az eljárásra?

  • A legkevésbé súlyos ügyeket (a többek között a mezőgazdasági törvénykönyv megsértése miatt 1 EUR és 25 EUR közötti összegű bírsággal büntethető cselekményeket) és a közlekedési szabályok megsértését (halálos balesetek stb.) a rendőrbíróságok tárgyalják;
  • a törvény által szabálysértéssé minősített bűntetteket vagy vétségeket (amelyekre azonnali enyhítő körülmények vonatkoztak) a büntetőbíróságok tárgyalják;
  • a legsúlyosabb bűncselekményeket (amelyekre vonatkozóan nem lehetséges vagy nem kívánatos, hogy enyhítő körülményeket vegyenek figyelembe) az esküdtbíróság tárgyalja.

Nyilvános a tárgyalás?

A tárgyalás elvileg nyilvános és olyan teremben kerül rá sor, amely mindenki számára látogatható (nézők, újságírók), kivéve ha ez biztonsági okokból nem lehetséges.

Ha ön szexuális bűncselekményben (például erőszakos közösülés) érintett, kérheti, hogy a bíróság zártan tárgyalja az ügyet, azaz a bírósági tárgyalóterembe való belépést a tárgyalásban érintett személyekre korlátozza.

Ha az ügy olyan elkövető fogva tartását érinti, aki súlyos elmezavar miatt nem felelős a cselekményeiért, az elkövető kérheti az ügy zárt tárgyalását, ami ellen az ügyész kifogást emelhet.

Ki tárgyalja az ügyet?

A rendőrbíróságok vagy büntetőbíróságok esetében hivatásos bírók. Az esküdtbíróság előtt azonban 12 esküdt dönt arról, hogy bűnös-e a vádlott. Ezután három bíróval együtt határoznak a büntetésről.

Megváltoztathatók a vádak az eljárás során?

Az ön ellen felhozott tényeket az ügyészség és a bíró is különbözőképpen kezelheti. Például ha ön betörte egy autó ablakát, akkor lehetséges, hogy az ügyészség lopási kísérlet miatt folytat eljárást ön ellen, míg ön valójában csak az ablakot akarta betörni. A bíróság minősítheti másként a történteket és vélheti úgy, hogy károkozási esetről van szó. Erről azonban értesítenie kell önt, hogy ön ezen új vád alapján védekezhessen.

Mi történik, ha az eljárás során bűnösnek vallom magam egyes vádpontokban vagy minden vádpontban?

A büntetést nem enyhítik automatikusan.

Milyen jogaim vannak az eljárás során?

Jelen kell lennem a tárgyaláson? Végig jelen kell lennem a teljes tárgyalási szakaszban?

Mindig képviselheti ügyvéd. Kivételes esetekben személyesen kell megjelennie, ha a bíróság ezt végzés útján szükségesnek ítéli. A bíróságnak biztosítania kell, hogy ön a meghallgatás előtt megkapja a végzést.

Sor kerülhet a tárgyalásra a távollétemben?

Ha ön nincs jelen, vagy nem képviseli ügyvéd, hogy feleljen a vádakra, a tárgyalást ön nélkül tartják meg, és a távollétében hoznak ítéletet.

Ha más tagállamban élek, részt vehetek a tárgyaláson videokapcsolat útján is?

Nem.

Biztosítanak tolmácsom, ha nem értem a bíróság nyelvét?

Igen.

Kell, hogy legyen ügyvédem?

Nem, kivéve az esküdtbíróság előtt.

Biztosítanak nekem ügyvédet?

Igen, bizonyos feltételekkel (lásd az A link új ablakot nyit meg1. ismertetőt).

Lecserélhetem az ügyvédemet?

Igen, akár indokolás nélkül is.

Felszólalhatok a tárgyaláson?

Igen.

Kötelező felszólalnom a tárgyaláson?

Nem, nem kötelező felszólalnia.

Mi a következménye annak, ha nem mondok igazat az eljárás során?

Joga van ahhoz, hogy ne mondjon olyat, ami terhelő lenne önre nézve, és hogy belátása szerint dolgozza ki védelmi stratégiáját. Ebbe beletartozik a hallgatás joga is.

Milyen jogaim vannak az ellenem felhozott bizonyítékokkal kapcsolatban?

Megtámadhatom az ellenem benyújtott bizonyítékokat?

Igen.

Hogyan?

Úgy, hogy a meghallgatáson kéri a bírótól, hogy folytassák a nyomozást.

Miért?

Hogy igazolják a vádak valószínűtlenségét.

Milyen fajta bizonyítékot nyújthatok be a védelmemben?

Bármilyen iratot benyújthat, kérhet szakértői másodvéleményt, kérheti új tanú meghallgatását, stb.

Igénybe vehetek magánnyomozót, hogy mellettem szóló bizonyítékokat gyűjtsön?

Igen.

Elfogadható az ilyen bizonyíték?

Igen.

Megkérhetek tanúkat arra, hogy mellettem tanúskodjanak?

Igen.

Én vagy az ügyvédem tehetünk fel kérdéseket más tanúknak az ügyben?

Igen, a rendőrség vagy a bíró útján.

Én vagy az ügyvédem megkérdőjelezhetjük azt, amit mondanak?

Igen.

Figyelembe veszik a bűnügyi előéletemre vonatkozó adatokat?

Igen.

  • Milyen típusú adatokat vesznek figyelembe?

A korábbi elmarasztaló ítéleteket.

  • Milyen körülmények között? Melyik szakaszban?

Az adatok alapján megduplázhatják a maximális büntetést, és megakadályozhatják önnek kedvező intézkedések alkalmazását.

  • Figyelembe veszik a más tagállamban született korábbi elmarasztaló ítéleteket?

Igen, ezeket továbbítani lehet a bírónak.

Mi történik az eljárás végén?

Milyen lehetséges kimenetelei lehetnek az eljárásnak?

  • A tárgyalást érvényteleníthetik, ha fontos szabályt sértettek meg. Új tárgyalást írhatnak ki;
  • vagy felmenthetik, ha nincs elég bizonyíték ahhoz, hogy ésszerű kétséget kizáró módon igazolják az ön bűnösségét;
  • emellett elmarasztaló ítélet is születhet.

Elmarasztaló ítélet esetében a bírónak a bűncselekmények természetétől és az ön bűnügyi előéletétől függően 5 lehetősége van:

  • szabadságvesztés kiszabása;
  • közérdekű munkára kötelezés: egy éven belüli ingyen munkavégzés a közösség számára, ellenkező esetben szabadságvesztés vagy bírság kiszabása;
  • bírság kiszabása;
  • a büntetés végrehajtásának vagy az ítélethozatalnak feltételekkel (tartózkodás további büntetendő cselekmények elkövetésétől, képzésben való részvétel, távolmaradás bizonyos területektől stb.) vagy feltétel nélkül, 1-től 5 évig terjedő időtartamra történő felfüggesztése;
  • a bűnösség egyszerű megállapítása.

Milyen szerepe van a sértettnek a tárgyalás során?

A sértett hozzászólhat a rá vonatkozó tényekhez, és pénzbeli kártérítést igényelhet.

Hogyan?

Szóban vagy írásbeli igény benyújtásával.

Melyik szakaszban?

A meghallgatáson, rögtön azután, hogy a bíró kikérdezte önt.

További információkat a sértettek jogairól szóló részben talál.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA bíróságok címe

A link új ablakot nyit megAz Igazságügyi Minisztérium honlapja

A link új ablakot nyit megA büntetés-végrehajtási intézmények címe

Utolsó frissítés: 05/05/2014

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Dėmesio! Šiame puslapyje originalo kalba (nyderlandų) neseniai atlikta pakeitimų. Puslapį jūsų pasirinkta kalba šiuo metu rengia mūsų vertėjai.
Jis jau išverstas į šias kalbas: prancūzų.

4. Jogaim a bíróság határozatának meghozatala után

Fellebbezhetek?

Fellebbezhetek az eljárás során meghozott ítélet/végzés vagy büntetés ellen?

Az ön jelenléte vagy ügyvéd általi képviselet nélkül hozott ítélet mulasztási ítélet. Speciális jogorvoslati lehetőség az ítélet érvénytelenítése iránti kérelem benyújtása, amire mindig van lehetősége. Lehetőség van fellebbezésre is.

Ha az ítéletet az ön jelenlétében hozták, az ítélet két fél jelenlétében hozott ítéletnek minősül. A jogorvoslati lehetőség fellebbezés, amely csak akkor áll rendelkezésre, ha a határozatot bíróság bocsátja ki. Nem lehet tehát fellebbezni a Fellebbviteli Bíróság és az esküdtbíróság ítéletei ellen.

Hogyan és kihez nyújthatok be kérelmet és fellebbezést?

Ha fogva tartják, az ítélet érvénytelenítése iránti kérelmet és a fellebbezést a büntetés-végrehajtási intézet bírósági irodájához lehet benyújtani. Ha nem tartják fogva, az ítélet érvénytelenítése iránti kérelmet bírósági tisztviselő segítségével lehet benyújtani, a fellebbezést pedig a határozatot meghozó bíróság hivatalához kell beadni.

Milyen határidőn belül kell benyújtani a kérelmet és a fellebbezést?

A fellebbezést 15 napon belül kell benyújtani.

  • Az ítélet érvénytelenítése iránti kérelemre vonatkozó határidő az írásos határozat vádlottnak történő kézbesítését követő napon kezdődik.
  • A fellebbezési határidő az ítélethozatali tárgyalást követő napon kezdődik.

Mi a fellebbezés alapja?

A megállapított tényekkel való egyet nem értés vagy jogi indokok.

Mi történik, ha fellebbezek?

Mi történik, ha fogva tartanak, mikor fellebbezést nyújtok be?

Ha a fellebbezés arra az ügyre vonatkozik, amellyel kapcsolatban fogva tartják és szabadságvesztést szabtak ki önre, börtönben marad, amíg új határozatot nem hoznak. Az új eljárás során be lehet nyújtani óvadék ellenében való feltételes szabadon bocsátásra vonatkozó kérelmet is.

Ha másik ügy miatt tartják fogva, a fellebbezés nem érinti az ön fogva tartását.

Mennyi időt vesz igénybe a fellebbezés megtárgyalása?

Az ítélet érvénytelenítése iránti kérelem esetében a kérelemtől számított 15 napon belül tartanak meghallgatást, ha ön szabadlábon van, és 3 napon belül, ha fogva tartják. A fellebbezést a benyújtásától számított legfeljebb 60 napon belül tárgyalják.

Nyújthatok be új bizonyítékot a fellebbezéshez?

Igen.

Milyen szabályok érvényesek?

Ugyanazok a szabályok, mint az első bíró előtti meghallgatás esetében (lásd a A link új ablakot nyit meg3. ismertetőt).

Mi történik a fellebbezési meghallgatáson?

A bíró először megvizsgálja, hogy a fellebbezést időben nyújtották-e be, majd ismét elbírálja az előterjesztett tényeket és az esetlegesen kiszabandó büntetést.

Milyen döntést hozhat a bíróság?

Mi történik, ha a fellebbezésnek helyt adnak vagy elutasítják?

Ha az ítélet érvénytelenítése iránti kérelemnek vagy a fellebbezésnek helyt adnak, két lehetséges forgatókönyv van:

  • az eljárást érvénytelennek minősítik, vagy felmentik önt, ami azt jelenti, hogy azonnal szabadon bocsátják, ha addig fogva tartották;
  • enyhébb büntetést szabnak ki.

Ha a fellebbezést elutasítják,

  • az ítélet érvénytelenítése iránti kérelem esetében az elmarasztaló ítéletet helybenhagyják, de soha nem súlyosbítják;
  • fellebbezés esetén az elmarasztaló ítéletet helybenhagyják vagy súlyosbítják.

Lehet fellebbezni felsőbb bíróság/másik bíróság ítélete ellen?

A Fellebbviteli Bírósághoz lehet fellebbezni az ítélet bíróság általi érvénytelenítése iránti kérelem ügyében hozott határozat ellen. A Fellebbviteli Bíróság hivatala előtt tett nyilatkozat útján 15 napon belül felülvizsgálati kérelmet lehet előterjeszteni a Semmítőszékhez. Ez nem függeszti fel az ítélet végrehajtását.

Milyen feltételekkel lehet fellebbezni?

A felülvizsgálati kérelem csak a jog vagy az eljárási szabályok megsértése esetén indokolt.

Ha az első határozat téves volt, kapok kártérítést?

Igen, ha fogva tartották az üggyel kapcsolatban.

Milyen összegű kártérítést kapok?

Olyan összeget, amely kárpótolja a fogva tartás miatt elszenvedett veszteségért.

Hogyan igényelhetem?

A Szövetségi Igazságügyi Osztályhoz benyújtott írásbeli kérelem útján.

Ha helyt adnak a fellebbezésemnek, továbbra is büntetett előéletű leszek?

Nem.

Mikor válik jogerőssé az elmarasztaló ítélet?

Ha a mulasztási ítélet közlésétől számított 15 napon belül nem nyújtanak be kérelmet az ítélet érvénytelenítése iránt.

Ha sem ön, sem az ügyészség nem nyújt be fellebbezést az ítélet meghozatalától számított 25 napon belül.

Ha más tagállam állampolgára vagyok, kiutasíthatnak a Belgiumban lefolytatott eljárást követően?

Igen.

Automatikus az átadás?

Nem, minden esetben szükség van Belgium és a másik tagállam jóváhagyására.

Milyen feltételekkel adhatnak át más tagállamnak?

  • 1. eset: hogy az ön származási országában hajtsák végre a Belgiumban hozott, legalább 6 havi szabadságvesztést kiszabó, fellebbezéssel meg nem támadható ítéletet (lásd még: A link új ablakot nyit megIgazságszolgáltatás A-tól Z-ig)

a) az ön hozzájárulásával, de csak abban az esetben, ha rendelkezik belgiumi tartózkodási engedéllyel. Lásd az A link új ablakot nyit megeurópai egyezményt.

b) az ön hozzájárulása nélkül, ha egyáltalán nem vagy már nem rendelkezik belgiumi tartózkodási engedéllyel (lásd az A link új ablakot nyit megeurópai egyezményt), vagy ha európai elfogatóparancsot adtak ki ön ellen Belgiumban, azzal a biztosítékkal, hogy visszaküldik önt a származási országába.

  • 2. eset: az ön hozzájárulása nélkül, hogy olyan európai elfogatóparancs alapján járjanak el ön ellen a származási országában, amelyet az a tagállam bocsátott ki, amelynek ön az állampolgára. Ha mégis itt kell letöltenie a büntetését, előfordulhat, hogy Belgium megvárja a büntetés letöltését, mielőtt átadja önt annak a tagállamnak, ahonnan származik, vagy ideiglenesen átadhatja önt az ottani ítélet meghozatala céljából azzal a biztosítékkal, hogy később visszaküldik önt, hogy a Belgiumban kiszabott büntetését Belgiumban töltse le. Ha Belgiumban van a szokásos tartózkodási helye, kérheti Belgiumtól, hogy azzal a feltétellel adja át önt, hogy a külföldön kiszabott büntetését Belgiumban tölthesse le.
  • 3. eset: az ön hozzájárulása nélkül, hogy olyan európai elfogatóparancs alapján töltse le büntetését a származási országában, amelyet az a tagállam bocsátott ki, amelynek ön az állampolgára. Ha mégis itt kell letöltenie a büntetését, előfordulhat, hogy Belgium megvárja a büntetés letöltését, mielőtt átadná önt a származási országának. Ha Belgiumban van a szokásos tartózkodási helye, kérheti Belgiumtól, hogy tagadja meg az elfogatóparancs végrehajtását, hogy ön a származási országa helyett Belgiumban tölthesse le a büntetést.

Fellebbezhetek a kiutasításomra vonatkozó döntés ellen?

Igen, kivéve ha engedélyezték az önkéntes átadását.

A Belgiumban kiszabott büntetésnek az ön származása szerinti tagállamban való letöltése céljából történő visszaküldés (1. eset) részeként az ítélet érvénytelenítése és felfüggesztése iránti kérelmeket 60 napon belül lehet az Államtanács elé terjeszteni, valamint bírói felülvizsgálat is kérhető a sürgős kérelmeket intéző bírótól.

Az ön származási országa által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtásának (2. és 3. eset) részeként a sürgős kérelmeket intéző bíró a Bírói Tanács általi letartóztatástól számított 15 napon belül alapellenőrzést és -felülvizsgálatot végez. A Bírói Tanács általi döntés meghozatalától számított 24 órán belül fellebbezést lehet benyújtani a vádtanácshoz (lásd a A link új ablakot nyit meg3. ismertetőt). A vádtanács döntésétől számított 24 órán belül további fellebbezés nyújtható be a Semmítőszékhez.

Ha elítélnek Belgiumban, ismét eljárás alá vonhatnak ugyanazért a bűncselekményért?

Nem.

A vádakra/elmarasztaló ítéletre vonatkozó információk

Bekerülnek az elmarasztaló ítéletre és a kapcsolódó vádakra vonatkozó információk a büntetett előéletemre vonatkozó adatok közé?

Igen.

Hogyan és hol tartják nyilván ezeket az adatokat?

A Szövetségi Igazságügyi Osztály által kezelt „Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal”-ként ismert adatbázisban tárolják.

Mennyi ideig őrzik meg az adatokat?

A rendőrségi büntetéseket (1–7 napi elzárás, 1 EUR és 25 EUR közötti bírság, 20 és 45 óra közötti közérdekű munka) tartalmazó ítéletek 3 év elteltével már nem jelennek meg a bűnügyi nyilvántartási kivonaton.

Az egyéb elmarasztaló ítéletek tartósan a rendszerben maradnak. Rehabilitációs eljárás útján azonban van lehetőség az eltávolításukra.

A hozzájárulásom nélkül is nyilvántarthatják az adatokat?

Igen.

Kifogásolhatom az adatok nyilvántartását?

Nem.

Ki férhet hozzá a rám vonatkozó adatokhoz?

Az igazságügyi és rendőrségi hatóságok korlátozás nélkül hozzáférhetnek.

A bűnügyi nyilvántartás nem keverendő össze a bűnügyi nyilvántartási kivonattal, amelyet egyes közhivatalok vagy bizonyos magánszemélyek (munkáltató stb.) kérnek, és amely nem tartalmaz minden, a nyilvántartásban szereplő adatot. A bűnösség egyszerű megállapítása, a legfeljebb 6 havi szabadságvesztés és a maximum 500 EUR összegű vagy a közlekedési szabályok megsértéséért kiszabott, a jogosítvány 3 éven túli bevonásával nem járó bírságok például az elmarasztaló ítélet meghozatalától számított 3 év 25 nap elteltével már nem jelennek meg. Továbbá az akár egyszerű, akár próbaidőt tartalmazó felfüggesztett büntetéseket sem tartalmazza a kivonat.

Utolsó frissítés: 05/05/2014

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Dėmesio! Šiame puslapyje originalo kalba (nyderlandų) neseniai atlikta pakeitimų. Puslapį jūsų pasirinkta kalba šiuo metu rengia mūsų vertėjai.
Jis jau išverstas į šias kalbas: prancūzų.

5. Kisebb szabályszegések

Hogyan kezelik a kisebb közlekedési szabályszegéseket?

Ha a helyi rendőrség a közlekedési szabályok megsértését észleli, formanyomtatványt küldhet a bejelentés szerinti jármű tulajdonosának annak érdekében, hogy kiderüljön, ki vezette a járművet az eset idején. A királyi ügyész ezután felkínálhatja önnek azt a lehetőséget, hogy elkerülje a büntetőeljárást, ha banki átutalás útján megfizet egy adott, hozzáadottérték-adóval növelt összeget a földnyilvántartással és ingatlanokkal foglalkozó hatóságnak.

Ennek az összegnek a megfizetésével elkerülhető, hogy rendőrbíróság elé idézzék önt, valamint hogy ezáltal magasabb legyen a bírság összege, és önnek további bírósági költségeket kelljen megfizetnie.

Az azonban, hogy beleegyezik az ilyen módon történő fizetésbe, arra utal, hogy elismeri a hibáját és felelősségét az olyan esetekben, amelyek során a szabályszegése kárt okozott másnak.

Ki foglalkozik ezekkel a szabályszegésekkel?

Az adott rendőrségi bűnüldöző hatóságok feladata az ilyen egyezségek felajánlása. Az adóhatóságon belüli, bűnügyi bírságokkal foglalkozó csoport kezeli a befizetések könyvelését, és tájékoztatja az ügyészt a befizetésekről.

Milyen eljárásban intézik a szabályszegéseket?

A javasolt egyezséget tértivevényes levél vagy rendőrtiszt által kiadott értesítés útján juttatják el a szabályszegést elkövető személynek. A fizetési határidő 15 naptól 3 hónapig terjedhet, kivételes esetekben akár 6 hónap is lehet.

Milyen szankciók vonatkoznak az elkövetőre?

Nemfizetés vagy a felajánlott egyezség elutasítása esetén az ügyész rendőrbíróság elé idézi az elkövetőt, hogy a jogszabályoknak megfelelően megkapja büntetését (bírság, elzárás, vezetői engedély bevonása).

Más tagállamok állampolgárait is eljárás alá vonják az ilyen szabályszegésekért?

Igen.

Hogyan?

A szabályszegést észlelő rendőrtiszt egyezséget ajánl fel.

Ha ezt elutasítják, a rendőrtiszt követelheti a minimális törvényes bírság azonnali megfizetését, ennek hiányában helyben lefoglalhatja az érintett járművet.

Ha az egyezséget nem fogadják el, az előre befizetett összeg visszatéríthető vagy levonható a rendőrbíróság ítéletét követően.

Hogyan kezelik az egyéb kisebb szabályszegéseket?

Antiszociális magatartással (parkolási díjak, köztisztaság) a körzeti hatóságok foglalkoznak. Nemfizetés esetén a helyi körzeti bíróság előtt folytathatnak eljárást ön ellen.

Szociális és adóügyekben, valamint a labdarúgó-mérkőzések biztonságát, a vasúti közlekedést és egyéb tömegközlekedést tekintve specializált hatóságok jogosultak beszedni az igazgatási bírságokat. Különféle bírói felülvizsgálatokra kerülhet sor a polgári bíróság előtt.

Megjelennek ezek a szabályszegések a bűnügyi előéletemre vonatkozó adatok között?

A közúti közlekedési szabályszegések belekerülnek a bűnügyi nyilvántartásba. Az igazgatási bírságok és a labdarúgásra vonatkozó törvénnyel kapcsolatos bírságok nem kerülnek bele.

Utolsó frissítés: 05/05/2014

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.