Ha a bűncselekményt nem jelenti be, és nem hozza az igazságügyi hatóságok, a rendőrség vagy a csendőrség tudomására, nem fog tájékoztatást kapni, mivel a hatóságoknak nem lesz tudomásuk a bűncselekményről.
Ha a bűncselekményt (sértettként tett panaszától eltérő) bármely módon az igazságügyi hatóságok, a rendőrség vagy a csendőrség tudomására hozza, beidézik, hogy számoljon be az elszenvedett kárról és a bűncselekmény körülményeiről, és ekkor tájékoztatást fog kapni a jogairól.
Ha a bűncselekményt maga jelenti be a rendőrségnek, a csendőrségnek vagy az igazságügyi hatóságoknak, a tények bejelentését követően szintén meg fogják hallgatni, és tájékoztatni fogják a jogairól.
Ha francia állampolgár, akkor bármely franciaországi rendőrségen vagy csendőrörsön tehet panaszt. Panaszát Franciaországban bírálják el, ha a francia hatóságok rendelkeznek hatáskörrel, vagy az ügyet a francia hatóságok elé utalják annak az államnak a hatóságai, amelyben a bűncselekményt elkövették.
Ha külföldi állampolgárként Franciaországban elkövetett bűncselekmény sértettje, bármely franciaországi rendőrségen vagy csendőrőrsön tehet panaszt. A panasz meghallgatása vagy benyújtása során igénybe veheti tolmács segítségét. Az eredményről megfelelő módon fog tájékoztatást kapni, és jogai a francia állampolgárok jogaival azonos védelembe fognak részesülni, mivel a törvény állampolgárságon alapuló megkülönböztetés nélkül azonos szabályokat határoz meg a sértettek tájékoztatására és jogainak védelmére.
Ha európai uniós tagállam vagy Franciaországgal nemzetközi megállapodást aláíró állam állampolgára, akkor költségmentességre jogosult.
Végezetül, azok a sértettek, akik kerítés vagy emberkereskedelem miatt nyújtottak be panaszt, vagy tanúskodtak valakivel szemben, jogosultak munkavégzésre jogosító franciaországi ideiglenes tartózkodási engedélyre, kivéve, ha jelenlétük veszélyezteti a közrendet.
Amikor bejelent egy bűncselekményt, elkérik az elérhetőségeit annak érdekében, hogy a nyomozás során elérhető legyen. A jogairól és azok gyakorlásának módjáról szintén tájékoztatást kap.
Az Önt érintő nyomozás állásáról tájékoztatást kérhet a rendőrségtől, a csendőrségtől, az ügyészségtől vagy a vizsgálóbírótól (ha az ügyet elé utalták).
Egyes bűncselekmények esetében, ha magánfél, az eljárás állásáról minden hatodik hónapban tájékoztatást kap a vizsgálóbírótól.
Ha nyomozás véget ér, tájékoztatást kap a meghozott döntésről, ami lehet: megszüntetés, büntetőeljárás alá vonás alternatívája, a terhelt bíróság elé idézése. Ha tárgyalásra kerül sor, tájékoztatást kap a gyanúsított ellen felhozott vádakról, valamint a tárgyalás időpontjáról és helyéről.
Ha bírósági vizsgálat indul, az ügyész a nyomozás jogát átadja a vizsgálóbírónak. A vizsgálóbírónak tájékoztatni kell Önt arról, hogy bírósági vizsgálat indult, hogy Ön jogosult magánfél lenni, és arról, hogy jogait milyen módon tudja gyakorolni. Amennyiben kiskorú, e tájékoztatást törvényes képviselője részére adják meg.
A sértett részére adott tájékoztatásban a vizsgálóbíró arról is tájékoztatja, hogy amennyiben Ön magánfél, jogosult szabadon választott vagy az Ön kérelmére az ügyvédi kamara által kijelölt ügyvéd segítségét igénybe venni, megállapítva, hogy a költségeket Ön viseli, kivéve, ha költségmentességben részesülhet (lásd a feltételeket) vagy jogvédelmi biztosítással rendelkezik.
Nem feltétlenül kap tájékoztatást arról, hogy az állítólagos elkövetőt előzetes letartóztatásba helyezték vagy kiengedték a börtönből.
Másrészt, minden esetben tájékoztatást kap az előzetes letartóztatás állítólagos elkövető bírósági felügyeletével történő megszüntetéséről, ha az Ön védelme érdekében távolságtartási végzést hoztak.
Ha nem beszél vagy ért franciául eléggé, az a rendőrség vagy csendőrőrs, ahol a bűncselekmény bejelentette, tolmács szolgáltatásait veszi igénybe. A tolmács jelen van a meghallgatásai, valamint az ügyvéddel tartott megbeszélései, illetve a bírósági eljárás során.
A nyomozás során kérheti az ügyet elbíráló bírótól az akta lényeges részeinek lefordítását. E fordítás ingyenesen vehető igénybe, ha fontos iratokra vonatkozik, azonban ki kell fizetni, ha egyéb iratokra vonatkozik.
A sértett jogaira vonatkozó egyes iratokat már lefordították a leggyakoribb nyelvekre, és így azokat a rendőrség vagy a csendőrség átadja Önnek.
Amennyiben kommunikációját korlátozó fogyatékosságban szenved, a nyomozó tisztek vagy a bíró által kért tolmács fogja segíteni. A tolmács Önnel tart a tárgyalások, az ügyvéddel folytatott megbeszélések és a bírósági eljárás során.
Amennyiben nem tud olvasni, az iratokat felolvassák Önnek.
Amennyiben kiskorú, a tárgyalást az Ön korának és érettségi fokának megfelelően, különlegesen képzett meghallgatást végző személyek közreműködésével, esetenként pszichológus részvételével folytatják le. Amikor csak lehetséges, ha több mint egy meghallgatás szükséges, ugyanaz a nyomozó fogja Önt kikérdezni.
Egyes rendőrségeken a gyermekbarát környezet megteremtése és kevésbé formális meghallgatás érdekében külön helyiségek állnak rendelkezésre.
A meghallgatás során minden esetében kérheti, hogy azon egy Ön által választott felnőtt is részt vegyen.
Végezetül, ha a nyomozás súlyos bűncselekményekre vonatkozik, különösen szexuális jellegű bűncselekmények esetében, meghallgatását filmre vagy legalább hangrögzítőre veszik.
Áldozatoknak az áldozatsegítő egyesületek segítenek. Ezen egyesületek célja, hogy tanácsot, társadalmi és jogi segítséget vagy pszichológiai támogatást adjanak a bűncselekmények áldozatainak, akár részt vesznek a büntetőeljárásban, akár nem.
Az egyesületek a folyamatban lévő eljárásokkal érintett áldozatok segítése és támogatása érdekében áldozatsegítő irodákat működtetnek a regionális bíróságok mellett.
Ezen kívül szakegyesületek bizonyos bűncselekmény (például kapcsolati erőszak) áldozatainak tudnak megfelelő támogatást nyújtani.
Megfelelő módon tájékoztatást kap azon jogáról, hogy igénybe veheti hatóságok részét képező szolgálat vagy áldozatsegítő egyesület segítségét, és meg fogja kapni e szolgálat, illetve egyesület elérhetőségét. A törvény nem írja elő a rendőrség vagy a csendőrség számára, hogy közvetlenül kapcsolatba lépjen az áldozatsegítő egyesületekkel, de ha szociális segítők (szociális munkások vagy pszichológusok) a helyszínen tartózkodnak, akár mert erre megkérték őket, vagy mert ügyeletben vannak, segítséget nyújtanak az eljárással kapcsolatban.
Mindegyik közbiztonsági igazgatóság foglalkoztat tartományi áldozatsegítő munkatársat. E tisztviselők feladata az egyesületekkel való kapcsolattartás, az áldozatok fogadásának javítása, az áldozatok számára hasznos információk központosítása, és a büntetőeljárásnak a nyomozás állásáról való tájékoztatás érdekében történő nyomon követése.
Mindegyik tartományi csendőrség foglalkoztat „megelőzéssel foglalkozó/partneri/kapcsolattartó” áldozatsegítő munkatársat.
Amikor X ellen súlyos bűncselekmény elkövetése miatt panaszt tesznek, a rendőrtiszt automatikusan átadja a panaszosnak az áldozatsegítéssel kapcsolatos formanyomtatványt annak érdekében, hogy tájékoztassa őt arról, hogy mivel foglalkozik az áldozatsegítő és közvetítő nemzeti intézet (NAVEM), és átadja az áldozatsegítő egyesületek vagy szociális szolgálatok elérhetőségét.
Ezt követően az ügyész a bűncselekmény sértettjét közvetlenül az áldozatsegítő egyesülethez irányítja.
Nagyszámú embert érintő baleset (tömegbaleset vagy terrorcselekmény) esetében az áldozatsegítő egyesületek hozzáférhetnek az áldozatok listájához, és közvetlenül kapcsolatba léphetnek velük.
A nyomozás során az ügyész hozzájárulásával joga van ahhoz, hogy ne adja meg a magáncímét, és hogy címként a csendőrőrs vagy a rendőrség vagy – annak kifejezett hozzájárulásával – harmadik fél címét adhassa meg.
Végezetül, zárt tárgyalást is kérhet, amit a bírák nem tagadhatnak meg, ha Ön nemi erőszak, kínzás vagy szexuális erőszakkal társuló erőszakos cselekmények áldozata. Egyéb esetekben a tárgyalás csak akkor zárt, ha Ön vagy másik magánfél nem tiltakozik ellene.
A médiában semmilyen esetben adható ki a személyazonossága, kivéve, ha ahhoz hozzájárult.
Ezen felül az áldozatsegítő egyesületek által nyújtott szolgáltatások, és az általuk gyűjtött adatok teljesen bizalmasak.
Nem szükséges panaszt tenni ahhoz, igénybe vehesse az áldozatsegítő egyesületek segítségét.
Ha kapcsolati erőszak érte, a bántalmazó kötelezhető a családi otthon elhagyására, bizonyos helyektől távol tartható, vagy orvosi, illetve pszichológiai kezelés alá vonható.
Ha (volt) házastársa vagy (volt) élettársa bántalmazta, és ha súlyosan megfenyegették, az ügyész védelmi berendezés (SOS telefon) biztosítását rendelheti el. A kapcsolati erőszak áldozata a családjogi bíróságtól kérheti távoltartási végzés meghozatalát is, amely bizonyos korlátozásokat határoz meg az elkövetővel szemben, ha alapos okkal feltehető, hogy az állítólagos erőszakot elkövették, és az áldozat veszélynek van kitéve.
A bíróság bármely kapcsolat megakadályozása érdekében tett lépésekkel, például előzetes őrizet, bírósági felügyelet elrendelésével vagy más bírósági természetű korlátozással megvédheti Önt és családját az állítólagos elkövető lehetséges fenyegetéseivel vagy az általa kifejtett nyomásgyakorlással szemben.
Az áldozat védelme az igazságügyi hatóság feladata, amely bizonyos, például a kapcsolatfelvétel megtagadására vagy a meghatározott helyek, mint például az áldozat otthona megközelítésének tilalmára vonatkozó döntések meghozatalakor figyelembe veszi az áldozatot érintő kockázatokat és az áldozat szükségleteit. E tilalmakat elrendelő határozatokat továbbítják a rendőrségekre és a csendőrőrsökre, amelyek ezután kötelesek biztosítani azok betartását. Ha a vádlott vagy elítélt megsérti a tilalmat, letartóztatható, mivel a tilalom megsértése börtönbüntetés vagy új bűncselekménnyel való megvádolás alapjául szolgálhat.
Ha külön védelmi berendezést (SOS telefont) bocsátottak rendelkezésére, könnyen kapcsolatba léphet az ügyfélszolgálattal, amely haladéktalanul értesíti a legközelebbi rendőrséget vagy csendőrőrsöt, amelyek mozgósíthatók, és segítséget nyújthatnak, ha veszélyben van.
Az Önt kihallgató rendőrtiszt feladata a helyzetének és védelmi igényeinek személyes vizsgálatához szükséges előzetes információk begyűjtése. A rendőrtiszt továbbítja az információkat az eljárás lefolytató igazságügyi hatóságnak, amelyik, ha szükségesnek tartja, dönt az áldozatsegítő egyesület által elvégzendő alapos vizsgálat elrendeléséről. E személyre szabott vizsgálat egyik célja az elkövető általi megfélemlítés vagy megtorlás kockázatának meghatározása.
A fentiekben leírt vizsgálat arra is irányul, hogy meghatározza a büntetőeljárásban való részvétele miatti másodlagos sértetté válás kockázatát.
A különösen veszélyeztetett sértettek értékelést és támogatást kapnak az áldozatsegítő egyesülettől.
Ezen felül a sértett igényeitől függően számos védelmi intézkedést biztosítanak, mint például:
A kiskorú sértettet nemcsak a felnőttel azonos jogok illetik meg, hanem korából adódóan különleges jogokkal is rendelkezik. Ezért, ha a szülők (vagy a jogi képviselők) nem tudják a kiskorú érdekeinek védelmét biztosítani, az igazságügyi hatóság ideiglenes gondnokot (a gyermek rokonát vagy erre feljogosított személyt) jelöl ki, aki köteles a kiskorút képviselni, és jogait gyakorolni.
A gyermek érdekeinek védelmére automatikusan ügyvédet rendelnek ki, aki köteles jelen lenni a kiskorú valamennyi kihallgatásánál.
Bizonyos bűncselekmények, különösen a szexuális jellegűek esetében, a kiskorú személy a nyomozati szakaszban egészségügyi és pszichológiai vizsgálatoknak vethető alá annak értékelése érdekében, hogy milyen jellegű és mértékű traumát szenvedett el, és annak megállapítása érdekében, hogy a gyermeknek szüksége van-e megfelelő kezelésre vagy ellátásra. A bizonyos bűncselekmények, különösen szexuális jellegű bűncselekmények áldozatául esett kiskorú személy kihallgatását többszöri kihallgatásának elkerülése érdekében filmre kell venni.
És végezetül, minden egyes kihallgatáson, az elszenvedett bűncselekmény jellegétől függetlenül, a kiskorú az általa választott személlyel (közeli családtag, jogi képviselő, orvos vagy pszichológus) együtt vesz részt.
Az a személy, aki nem bűncselekmény közvetlen sértettje, minden további nélkül lehet közvetett sértett, és ebben az esetben őt bizonyos jogok illetik meg.
Az a közvetett sértett, aki úgy érzi, hogy kár érte, még ha az a kár nem vagyoni kár, magánfélként léphet fel a nyomozati szakaszban, vagy akkor, ha az ügy vizsgálóbíró elé kerül, vagy a tárgyaláson, ha az állítólagos elkövetőt bíróság elé állítják.
Másrészről, a bűncselekmény közvetlen sértettjétől eltérően, a közvetett sértettet nem feltétlenül idézik vagy tájékoztatják a tárgyalásról, ha nem nyújtott be előzetesen erre vonatkozó kérelmet.
Végezetül, a sértettnek meg kell határoznia az elszenvedett kár jellegét annak érdekében, hogy a bíró meg tudja állapítani, hogy e sértettet megilleti-e, vagyis megalapozott-e a magánfél jogállása.
Az a személy, aki nem bűncselekmény közvetlen sértettje, minden további nélkül lehet közvetett sértett, és ebben az esetben őt bizonyos jogok illetik meg.
Az a közvetett sértett, aki úgy érzi, hogy kár érte, még ha az a kár nem vagyoni kár, magánfélként léphet fel a nyomozati szakaszban, vagy akkor, ha az ügy vizsgálóbíró elé kerül, vagy a tárgyaláson, ha az állítólagos elkövetőt bíróság elé állítják.
Másrészről, a bűncselekmény közvetlen sértettjétől eltérően, a közvetett sértettet nem feltétlenül idézik vagy tájékoztatják a tárgyalásról, ha nem nyújtott be előzetesen erre vonatkozó kérelmet.
Végezetül, a sértettnek meg kell határoznia az elszenvedett kár jellegét annak érdekében, hogy a bíró meg tudja állapítani, hogy e sértettet megilleti-e, vagyis megalapozott-e a magánfél jogállása.
A közvetítés olyan bírósági intézkedés, amelynek végrehajtására akkor kerül sor, ha valószínű a sértettnek okozott kár megtérítése, a bűncselekményből eredő rendzavarás megszüntetése, vagy ha az valószínűleg hozzájárul az elkövető rehabilitációhoz.
A közvetítésről az ügyész a sértett hozzájárulásával vagy a sértett kérelmére határoz.
Ha az erőszakot a sértett házastársa, volt házastársa, bejegyzett élettársa, volt bejegyzett élettársa, élettársa vagy volt élettársa követte el, a közvetítésre csak akkor kerül sor, ha a sértett ahhoz kifejezetten hozzájárult. Ebben az esetben az erőszak elkövetője figyelmeztetésben is részesül.
Ha a sértett házastársa, volt házastársa, bejegyzett élettársa, volt bejegyzett élettársa, élettársa vagy volt élettársa a közvetítés után újból erőszakot követ el, közvetítés már nem vehető igénybe.
A közvetítés során, amellyel nyomozótiszt, az ügyész által kirendelt személy vagy közvetítő is megbízható, a végrehajtás elvéhez és módjaihoz hozzájáruló sértett biztonságának garantálása mellett a sértett kapcsolatba lép az elkövetővel. A sértett akarata ellenére nem szembesíthető az elkövetővel, és semmi esetre sem hagyható vele négyszemközt.
Ezen felül, ezen intézkedés nem alkalmazható, ha úgy tűnik, hogy az elkövető és a sértett kapcsolatba lépése a sértettet veszélynek fogja kitenni.
Valamennyi francia jogszabály elérhető a honlapon. A sértettek jogait a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv, pontosabban annak 10-2.–10-05., valamint D1-2.–D1-12. cikkei tartalmazzák.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
A rendőrségnek és a csendőrségnek nyújthat be panaszt, amelyek azt továbbítják a bűncselekmény elkövetésének vagy az elkövető lakóhelye vagy letartóztatásának helye szerinti ügyésznek.
Egyszerű levélben, közvetlenül is megkeresheti az ügyészt, elmagyarázva az elszenvedett kárt, megadva a bűncselekmények időpontját és helyét, valamint az Ön nevét és címét.
Bárki, aki nem sértett, bizonyos feltételek esetében szintén bejelentheti a bűncselekményt.
A sértett tájékoztatást kérhet a rendőrségtől, a csendőrségtől, az ügyészségtől vagy a vizsgálóbírótól (ha az ügyet elé utalták) az őt érintő nyomozás állásáról.
Bizonyos bűncselekmények esetében az eljárásban magánfél sértett a vizsgálóbírótól hathavonta jelentést fog kapni az ügy állásáról.
Ha nyomozás véget ér, a sértett tájékoztatást kap a meghozott döntésről, ami lehet: megszüntetés, büntetőeljárás alá vonás alternatívája, bírósági vizsgálat megindítása, terhelt bíróság elé idézése. Ha tárgyalásra kerül sor, a sértett tájékoztatást kap a gyanúsított ellen felhozott vádakról, valamint a tárgyalás időpontjáról és helyéről.
Bárki, aki bűncselekményt jelentett be, tájékoztatást kap az ügyésztől a fejleményekről.
Ha nincs ügyvédje, jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatást kaphat a bíróságokon, jogi központokban (maisons de la justice et du droit), jogi információs pontoknál (points d’accès au droit), városházaknál és közösségi központokban, ahol áldozatsegítő egyesületek önkéntes részvételen alapuló üléseket tartanak. Korától, állampolgárságától vagy pénzügyi lehetőségeitől függetlenül igénybe veheti az ügyvédeket is jelentő jogi szakemberek által e helyeken biztosított térítésmentes jogi tanácsadást.
Költségmentességben részesül, ha megfelel az alábbi feltételeknek:
A költségmentesség a következőkre vonatkozik:
A költségmentesség lehet teljes vagy részleges. Fontos az eljárás elején kérni a költségmentességet, mivel a kérelmet megelőzően felmerülő költségek megtérítésére nem kerül sor.
A költségmentességre vonatkozó információkat és kérelem-nyomtatványt az ügyvédjétől, a jogi központokban, a városházán, a lakóhelye szerinti vagy az ügyet elbíráló bíróságnál szerezheti be. A formanyomtatvány az alábbi oldalról is letölthető: https://www.service-public.fr/particuliers/vosdroits/R1444.
[1] A költségmentesség igénybevételének pénzügyi forrásokra vonatkozó feltételei:
Az Ön költségmentességi igényének megvizsgálása érdekében a hatóságok figyelembe veszik a kérelmét megelőző év január 1-je és december 31-e között kapott forrásait. E források magukban foglalják a bevételek minden formáját, de nem tartalmazzák a családi ellátásokat és bizonyos szociális juttatásokat. A házastársa, élettársa, eltartott gyermeke(i) és az Önnel közös háztartásban élő valamennyi személy forrásait is figyelembe veszik.
Meghatározott eljárásokhoz kapcsolódó költségeket, meghatározott feltételek esetében, fedezhet a jogvédelmi biztosítás, ha az kiterjed a jogi díjakra, a végrehajtó költségeire, az eljárási és tranzakciós költségekre vagy a szakértői vélemény költségére.
Ennek hiányában ítélethirdetéskor vagy a károk megtérítésének bíróság általi elrendelése során kérelmére az ilyen költségek megfizetésére az elítéltet kötelezik.
Ha az ügyész úgy határoz, hogy a nyomozás befejeztével megszünteti az eljárást, fellebbezést nyújthat be az eljárást megszüntető bíróság szerinti fellebbviteli bíróság mellett működő főügyészhez.
Ha a főügyész úgy véli, hogy a jogi eljárás szükséges, akkor utasítja az ügyészt, hogy emeljen vádat. Ha a főügyész követelését megalapozatlannak találja, tájékoztatják Önt, hogy fellebbezése kapcsán további lépésekre nem kerül sor.
Ezen felül, ha az ügyészhez benyújtott panaszt elutasítják, vagy ha e panasztól számított három hónap eltelt, akkor Ön magánfélként közvetlenül az illetékes vizsgálóbíróhoz nyújthat be panaszt.
Végezetül, kérheti, hogy az állítólagos elkövetőt közvetlenül a bíróság elé idézzék az idézés végrehajtó általi átadásával, amely esetben óvadékot kell fizetnie, amelynek értékét a bíróság az Ön pénzügyi forrásai tükrében határozza meg.
Önt értesíteni fogják a tárgyalás időpontjáról, és Ön azon részt vehet. Egyes esetekben a tárgyalás nem nyilvános, ebben az esetben Ön csak a vallomása idejéig maradhat a tárgyalóteremben. Nem vehet részt a teljes tárgyaláson, ha az nem nyilvános (zárt tárgyalás), kivéve, ha Ön az eljárásban magánfélként vesz részt.
Feltétel nélkül joga van arra, hogy a tárgyalás során az áldozatsegítő egyesület segítségét igénybe vegye. Ezen egyesületek tagjai segíthetnek Önnek a magánfélként történő fellépés kérelmezésekor, jelen lehetnek a különböző meghallgatásokon, és segíthetnek Önnek a hatóságok cselekményeinek és döntéseinek megértésében.
Tolmácsot kérnek az Ön számára, ha Önnek nehézséget okoz a francia nyelv megértése vagy használata.
A meghallgatáson a magánfél tanúkat hívhat, vagy tiltakozhat bizonyos tanúk meghallgatása ellen.
A sértett vagy magánfél a bíróság elnökén keresztül kérdéseket tehet fel a tanúnak és a vádlottnak/védőnek.
Végezetül, észrevételeket (írásbeli megjegyzéseket) tehet az eljárás technikai vonatkozásai, a jogszabályok és/vagy az ügy tényei kapcsán, amelyekre a bíró köteles válaszolni;
Azt követően, hogy a tényeket az igazságszolgáltatási rendszer vagy rendőrség és a csendőrség tudomására hozták, felveszik a kapcsolatot a sértettel annak meghallgatása végett.
A sértettnek nem feladata a gyanúsított megtalálása, vagy bűnösségének bizonyítása; ez az ügyész feladata. A sértett ugyanakkor kérhető az igazság megállapításának elősegítése érdekében szükséges adatok és bizonyíték (orvosi igazolások, tanúk személyazonossága stb.) benyújtására.
A sértett dönthet úgy, hogy magánfélként lép fel, ezáltal jogosult lesz az elszenvedett kár megtérítésére és ügyvéd igénybevételére.
Azt követően, hogy kötelezik a rendőrséget vagy a csendőrséget a nyomozás lefolytatására, e hatóságok kihallgatják a sértettet. A kihallgatás során a sértettet minden esetben tájékoztatják a jogairól:
Ha tanúként idézik meg, a sértett köteles a bíróság előtt megjelenni és tanúskodni.
A magánfélnek, ha ügyvéd képviseli, nem kell személyesen megjelennie. Ha azonban a magánfél vagy képviselője nem jelenik meg, azt úgy kell tekinteni, hogy követeléséről lemondott, kivéve, ha követelésük érvényesítését írásban jelezték a bíróságnak.
A magánfél, és a bíróság előtt tanúvallomás megtételére felszólított sértett, ha azt a tárgyaláson kezdeményezte, kérheti a meghallgatáson való megjelenésével kapcsolatban felmerült költségei megtérítését.
A tárgyaláson nyilatkozatokat tehet, és bizonyítékokat szolgáltathat; ennek során ugyanakkor tiszteletben kell tartani a kontradiktórius eljárás elvét, és a nyilatkozatokat, illetve bizonyítékok előzetesen továbbítani kell a védelemnek (az állítólagos elkövetőnek és/vagy ügyvédjének), valamint az ügyésznek.
Ön akár egyedül, akár ügyvéd közreműködésével felléphet magánfélként.
Összegszerűsítenie kell kártérítési követelését/kamatkövetelését (az azon cselekmények által okozott anyagi kár, szenvedés, időveszteség megtérítésére szolgáló pénzösszeg, amelyeknek Ön áldozatul esett). Az áldozatsegítő egyesület segítséget nyújthat Önnek ezen eljárás során.
A bírósági eljárás során a sértettet tájékoztatják a magánfélként való fellépéshez való, ügyvéd és meghatározott feltételek esetében a költségmentesség igénybevételére vonatkozó jogáról, valamint az áldozatsegítő egyesület általi segítség igénybevételének lehetőségéről.
A magánfélként fellépő sértettet tájékoztatják arról, hogy bizonyos esetekben kérheti a bűncselekmények sértettjei számára nyújtott kárenyhítéssel foglalkozó bizottságtól (CIVI) a károk és kamatok bíróság erre vonatkozó határozata alapján történő megtérítését.
A büntetőbíróságnál és a rendőrbíróságnál nem tekinthet be közvetlenül a bírósági iratokba; elsőként az ügyész hozzájárulását kell megszereznie.
Ugyanakkor, ha magánfélként lép fel, közvetlenül vagy ügyvédjén keresztül fordulhat e bíróságokhoz, vagy az iratokról másolatot kérhet.
Az esküdtbíróságnál a bűncselekményt rögzítő rendőrségi jelentésekről, írásbeli tanúvallomásokra és szakértői véleményekről ingyenes másolatokat kaphat, és az eljáráshoz kapcsolódó egyéb iratról másolatokat kaphat.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Nem fog tudni fellebbezni a bírósági ítélet ellen, ha nem kérte a büntetőeljáráshoz kártérítést követelő magánfélként való csatlakozást, mivel azzal, hogy Ön bűncselekmény áldozata lett, önmagában nem válik az eljárásban részt vevő féllé.
Ha kérte, hogy a büntetőeljárásban magánfélként részt vehessen, és a bíróság a kérelmet elfogadta, nem fellebbezhet a bűnösséget vagy ártatlanságot megállapító ítélet vagy a kiszabott büntetés ellen. Kizárólag az ítélet Önre vonatkozó részét támadhatja meg.
Ön minden esetben jogosult:
Amennyiben az eljárásban magánfélként vesz rész, jogosult továbbá:
Miközben az elkövető büntetését tölti, Ön jogosult:
1. az igazságügyi hatóságnak (autorité judiciaire, beleértve az ügyészt is) jelezni az érdekeit sértő bármely intézkedést;
2. kárának kártérítés vagy más megfelelő ellentételezés formájában történő megtérítését kérni; adott esetben megkérdezhetik Öntől, hogy hozzájárul-e helyreállító igazságszolgáltatási intézkedéshez;
3. kérése esetén a büntetőeljárásról szóló törvényben (Code de procédure pénale – CPP) meghatározott esetekben és feltételek esetén tájékoztatást kapni a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának végéről;
4. ha szükséges, lelki nyugalmának és biztonságának biztosítására vonatkozó igénye figyelembevételére.
Az igazságügyi hatóság köteles a büntetés végrehajtása során bármely formában biztosítania ezeket a jogokat.
A bírósági eljárás után igénybe veheti ügyvéd közreműködését, aki tájékoztatást ad Önnek a fellebbezés kívánatos voltáról, vagy arról, hogy hogyan lehet a végrehajtót megbízni.
Lehetősége van áldozatsegítő egyesületek segítségét időbeli korlátozás nélkül igénybe venni.
Ha az elkövetőt elítélik, tájékoztatást fog kapni az ítéletről, ha az olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek eltiltják az elkövetőt az Önnel való kapcsolatfelvételtől, vagy otthonának megközelítésétől.
Amennyiben az eljárásban magánfélként lép fel, meg fogja kapni a büntetést kiszabó ítélet másolati példányát.
Ha az elkövetőt börtönbe kerül, tájékoztatást kaphat a felajánlott próbára bocsátásról, és felkérik, hogy fejtse ki ezzel kapcsolatos véleményét.
Amikor valakit bizonyos bűncselekmény (nemi erőszak, emberölés vagy emberölési kísérlet, valamint a szexuális bűncselekmények többsége) elkövetése miatt ítélnek el, és sértettként vagy magánfél ezt kérelmezte, közvetlenül vagy ügyvédjén keresztül tájékoztatást fog kapni az elkövető büntetés letöltését követő szabadon bocsátásáról.
Szökés esetén az ügyésztől fog tájékoztatást kapni.
Ha fennáll a veszélye, hogy az elítélt személy kapcsolatba léphet a sértettel vagy a magánféllel, és ezt a kapcsolatfelvételt el kell kerülni, az ítéletek végrehajtásával foglalkozó bíróság, ha úgy határoz, hogy az elítélt személyt ideiglenesen vagy véglegesen szabadlábra kell helyezni, el foga tiltani az elítélt személyt a sértettel vagy magánféllel való kapcsolatfelvételtől, és szükség esetén attól, hogy a sértett vagy magánfél otthona vagy munkahelye közelébe menjen (a CPP 712-16-2. cikkének első bekezdése).
Ilyen eltiltást kell elrendelni, ha a személyt a CPP 706-47. cikkében szereplő bűncselekmények (amelyek közé a legtöbb szexuális bűncselekmény tartozik, a CPP 712-16-2. cikkének második bekezdése) valamelyikének elkövetése miatt ítélték el, kivéve, ha meghatározott okokból ellenkező határozat születik.
Ilyen esetekben a sértett vagy a magánfél tájékoztatást kap az intézkedésről és a következményekről, amelyekkel az elkövető szembesül, ha nem tesz eleget az eltiltásnak (lásd a CPP 712-16-2. cikkének alábbi harmadik bekezdését).
A magánfél kérésére az őt képviselő ügyvéd – de nem a magánfélnek nem minősülő sértett érdekében – részt vehet, és beadványokat intézhet azon bíróság előtti eljárásban, amely fontolóra vette a próbára bocsátás öt vagy annál több éves börtönbüntetésre ítélt (emprisonnement vagy réclusion) személy általi kérelmezését.
Ezen felül az ítéletek végrehajtásával foglalkozó bíróságok a határozat meghozatalát megelőzően közvetlenül vagy ügyvédjükön keresztül tájékoztathatják a sértettet vagy a magánfelet, hogy az erről való tájékoztatástól számított 15 napon belül észrevételeket tehetnek. A sértett vagy a magánfél az általa megfelelőnek tartott módon küldheti el észrevételeit a bíróságnak.
A sértett nem fellebbezhet az elítélt személy büntetésének végrehajtásával kapcsolatos határozatok ellen. A sértett új panaszt nyújthat be, ha az elkövető újabb bűncselekményeket követ el. Ha az elítélt személy megsérti kötelezettségeit vagy a rá vonatkozó tiltásokat, például megsérti a sértettel való kapcsolatfelvétel tilalmát, a sértett ezt jelentheti a próbára bocsátás feltételeit felügyelő bírónak vagy az ügyésznek.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
A hatályos jogszabályok lehetővé teszik bárki számára, aki áldozatnak tartja magát, hogy:
1) Számos módja van annak, hogy hogyan lehet polgári jogi igényt büntetőbíróságok előtt érvényesíteni:
– magánvádas eljárásra (action) akkor kerül sor, amikor az ügyész nem indítja meg a közvádas eljárást (a magánvádas eljárás a közvádas eljárás megindításával azonos joghatást vált ki).
Két mód lehetséges:
– beavatkozás (intervention), ha közvádas eljárás indult.
- a büntetőeljárásban magánfélként való fellépés kérelmezése.
A sértett az eljárásban magánfélként való fellépését a tárgyaláson, vagy a büntetőbíróság elnöklő bírájának címzett tértivevényes levélben, faxon küldött kérelem elküldésével kérheti kijelentve, hogy a sértett kártérítést követelő magánfélként kíván az eljárásban fellépni, és megjelölve a követelt kártérítés összegét. Erre ügyvéd közreműködésével is sor kerülhet.
2) A polgári bíróságokhoz a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint polgári kereset nyújtható be.
Ha a sértett polgári bíróságoknál nyújt be kártérítés iránti keresetet, akkor büntetőeljárásban nem léphet fel. Ha azonban a sértett kéri, hogy magánfélként léphessen fel a büntetőeljárásban, ez nem akadályozza meg, hogy igényét polgári bíróság előtt is érvényesítse.
Ha a sértettnek nehézséget okoz a kártérítés értékének behajtása, akkor végrehajtó (huissier de justice) megkeresésével polgári végrehajtási eljárást kezdeményezhet. A kérelmet postán kell az elítélt személy állandó lakóhelye (domicile) szerinti, ha pedig az elítélt személy börtönben van, a börtön helye szerinti regionális bíróság (tribunal de grande instance) elnökének elküldeni. A lefoglalás a következőkre terjedhet ki:
– az elítélt személy fennmaradó és rendelkezésre álló fizetésének része;
– az elítélt személy bankszámláján található pénzösszeg;
– az elítélt személy bizonyos vagyontárgyai.
Ha az elítélt személy önként nem fizet kártérítést a sértettnek, a sértett az ügyben a bűncselekmények sértettjeit kártérítés behajtásában segítő szolgálathoz (Service d’Aide au Recouvrement des Victimes d’Infractions – SARVI) fordulhat. A sértettnek elengedő igazolni, hogy részére jogerős (további jogorvoslati kérelemmel nem támadható) büntetőítélet kártérítést ítélt meg.
A felelős személy helyébe lépve a SARVI 1 000 euróig megtéríti a sértett kárát; ezen összeg felett legfeljebb 3 000 euró összegig 30 % előleget fizet. Az előleg megfizetése után a SARVI a különbözetet esedékességkor és akkor fizeti meg, ha behajtja a pénzt az elítélt személytől.
A SARVI megkeresésekor a sértettnek a behajtásban való segítségnyújtásra vonatkozó kérelem-formanyomtatványt (formulaire de demande d’aide au recouvrement) kell a regionális bíróságtól (például a bíróság egyedüli nyilvántartó hivatalától [guichet unique de greffe]), a sértettel való kapcsolattartásra kijelölt bíró hivatalától (greffe du juge délégué aux victimes) vagy az áldozatsegítő hivataltól (bureau d’aide aux victimes), a jogi központból (maison de la justice et du droit), jogi információs pontból (point d’accès au droit)vagy a városházból beszerezni, amely intézmények vállalják továbbá a kitöltött nyomtatvány SARVI-nak való továbbítását is.
A SARVI-hoz a kérelmet a kártérítést megítélő ítélet jogerőre emelkedésének napjától számított legfeljebb két hónapon, de nem több mint egy éven belül kell benyújtani.
A terrorcselekmények és más bűncselekmények áldozatait kártalanító alap (Fonds de garantie des victimes d’actes de terrorisme et d’autres infractions – FGTI) a terrorcselekmények áldozatait külön eljárás alapján kártalanítja. Az FGTI szintén kártalanítja:
– a nemi erőszak, szexuális zaklatás, lopás, csalás, hűtlen kezelés, zsarolás vagy vagyontárgy rongálásának vagy megsemmisítésének sértettjeit;
– a tartós fogyatékosságot vagy teljes munkaképtelenséget okozó bűncselekmény sértettjeit;
– az emberölés áldozatainak rokonait.
Annak érdekében, hogy az alap kártalanítást fizessen, a meghatározott feltételeknek megfelelő sértettnek közvetlenül kell a kérelmet a kérelmező állandó lakhelye vagy a bűncselekményt elbíráló büntetőbíróság helye szerinti regionális bíróság bűncselekmények sértettjei számára nyújtott kárenyhítéssel foglalkozó bizottsága (CIVI) részére benyújtania.
A kérelmet a bizottsághoz a bűncselekmény időpontjától számított három éven belül kell benyújtani. E határidő az utolsó büntetőítélet időpontjától számított egy évvel meghosszabbítható.
Ha a bűncselekményt Franciaországban követték el, a következő személyeknek nyújtható kártalanítás:
– francia állampolgárok;
– európai uniós tagállam állampolgárai.
Ha a bűncselekmény elkövetésére külföldön került sor, csak francia állampolgárok kaphatnak kártalanítást.
1) Súlyos személyi sérülés esetében:
A sértett a személyi sérülésből eredő kárért teljes kártalanításban részesülhet, ha a bűncselekmény következménye halál, csonkítás, tartós fogyatékosság vagy egy hónapos vagy annál hosszabb idejű teljes munkaképtelenség, vagy ha a bűncselekmény nemi erőszak, szexuális zaklatás vagy emberkereskedelem volt.
A bizottság figyelembe fogja venni a szociális intézmények, egészségbiztosítási társaságok, biztosítótársaságok stb. által fizetett juttatásokat. Ruhában és vagyonban keletkezett kárt nem térítenek meg.
2) Kisebb személyi sérülések és lopásból, csalásból, hűtlen kezelésből, zsarolásból vagy vagyontárgy rongálásából vagy megsemmisítéséből eredő anyagi kár esetében:
Ha a sértett kevesebb mint egy hónapos teljes munkaképtelenséget eredményező személyi sérülést szenvedett, vagy e bűncselekmények egyikének eredményeképpen vagyoni kár érte, a rendelkezésre álló kártalanításra szigorú szabályok és egy felső határ vonatkozik.
Az ilyen kártalanításra való jogosultsághoz a sértettnek a következő kiegészítő feltételeknek kell megfelelnie:
– a sértett forrásai nem haladhatják meg a részleges költségmentességre megállapított felső határ másfélszeresét (családi kiadások esetében kiegészítve);
– a sértett az elszenvedett kárért nem tudott a biztosítótársaságtól, szociális intézménytől vagy más esetleg felelős szervtől hatékony és megfelelő kártalanítást kapni;
– kizárólag anyagi kár esetében a sértett a bűncselekmény következtében súlyos anyagi vagy pszichológiai helyzetbe került.
Ha ezek a feltételek teljesültek, a sértett legfeljebb 4 500 euró összegű kártalanításban részesülhet.
Ha a vádlottat nem ítélik el, az Önt ért veszteség megtérítése iránti kártérítési pert indíthat a polgári bíróságon. Igazolnia kell, hogy az elkövető felelős az Önt ért kárért.
A bűncselekmények sértettjei számára nyújtott kárenyhítéssel foglalkozó bizottság (CIVI) előtti eljárás a büntetőeljárásoktól független eljárás, és a sértett akkor is benyújthat kérelmet a bizottsághoz, ha a büntetőbíróság nem hozott ítéletet vagy határozatot, és akkor is, ha a vádlottat felmentik.
A bűncselekmények sértettjei számára nyújtott kárenyhítéssel foglalkozó bizottság előtt eljárásban időközi kifizetést kérelmezhet, ha a kártérítési jogát nem vitatták, és ha az Önt ért kár nem határozható meg véglegesen, mivel nem tudja kiszámolni a teljes összeget, vagy mert a szociális jóléti intézmények nem közölték Önnel, hogy milyen összeget térítenek meg. A bizottság elnökének saját döntése alapján az időközi kifizetésre akkor is jogosult lehet, ha nem felel meg ezeknek a feltételeknek.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az áldozatsegítő szervezeteket az áldozatsegítő egyesületek jegyzéke tartalmazza: Annuaire des associations d’aide aux victimes.
A lakhelyéhez legközelebbi áldozatsegítő egyesületet keresheti fel.
Külön áldozatsegítő szolgálat:
Igen, az áldozatsegítő egyesületek által nyújtott segítség teljesen ingyenes.
Orvosi segítség:
Az áldozat orvoshoz fordulhat, és kórházat felkeresve sérüléseit megállapító igazolásokat kaphat.
Kapcsolati erőszak:
Veszély esetén, tekintet nélkül a családi állapotra, az áldozat az otthon használatát számára ideiglenesen megítélő és onnan az erőszakos társat kizáró védelmi határozat kiadása iránt sürgősségi kérelmet nyújthat be a regionális bíróság (tribunal de grande instance) családjogi ügyekben eljáró bírájához (juge aux affaires familiales).
Költségmentesség:
Mindegyik regionális bíróságnál van áldozatsegítő egyesület által működtetett áldozatsegítő iroda (bureau d’aide aux victimes). Ezek az irodák tájékoztatást, útmutatást adnak a bűncselekmények áldozatai részére, segítik őket, és elmagyarázzák nekik a bíróságok működését és az őket érintő esetleg folyamatban lévő eljárásokat. Ez lehetővé teszik az áldozatok számára, hogy nyomon tudják követni:
Az áldozatokat minden esetben támogatják abban, hogy őket megillető kártérítést követeljenek.
A segítségnyújtás ingyenes és bizalmas.
Az áldozatsegítő egyesületek az egész eljárás során ingyenes jogi és szociális jóléti információ biztosításával, valamint pszichológia tanácsadással segítik az áldozatokat. Ezen egyesületek képviselői az áldozatoknak segíthetnek a panasz benyújtása során, vagy amikor a büntetőeljárásban magánfélként akarnak fellépni. A képviselők részt vehetnek a büntetőügyek tárgyalásain, és segíthetnek az áldozatoknak megérteni a különböző szereplők eljárási lépéseit és döntéseit.
Az áldozatsegítő egyesületek jelen lehetnek a csendőrségen, rendőrségeken, kórházakban, bíróságokon, szociális jóléti intézményekben stb. Címeik és telefonszámaik elérhetők a bíróságokon, a csendőrségen vagy a rendőrségeken, valamint közvetlenül elérhetők ezen az oldalon.
Ezen általános áldozatsegítő egyesületek mellett számos egyéb, külön nem elismert egyesület van, amelyek olyan specifikus területeken tevékenykednek, mint például a személyi sérülés, kapcsolati erőszak, közúti balesetek, orvosi műhibák stb. A nők elleni erőszak áldozatainak támogatására specializálódott néhány egyesület ideiglenes szállást is tud biztosítani a nők és gyermekeik részére.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.