A büntetőeljárásról szóló törvény nem szabályozza, hogy minek kell szerepelnie az áldozat részére a bűncselekmény elkövetését követően, de az arra vonatkozó feljelentés előtt adott tájékoztató lapon. Mindenki jogosult kapcsolatba lépni az ügyészséggel, ahol lehetősége van bűncselekmény miatt feljelentést tenni, nyilatkozatot tenni, illetve az ügyész hatáskörébe tartozó kérdésre vonatkozó beadványt benyújtani. Az ügyészséggel kapcsolatba lépő személyt fel kell világosítani arról, hogyan jelentheti be a bűncselekményt és tájékoztatni kell a jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos egyéb alapvető információkról.
A rendőrök kötelesek a hivatalból üldözendő bűncselekményekre vonatkozó feljelentésekről jegyzőkönyvet felvenni.
Emellett mindenki jogosult megfelelő rendőri védelemre, ha e védelem nyújtásának észszerű alapja van.
A hét megyei bíróság által létrehozott áldozat- és tanúsegítő osztályok érzelmi támogatást és a jogaikra vonatkozó tájékoztatást biztosítanak az áldozatok számára (ideértve a technikai és a gyakorlati tájékoztatást is). Ezek az osztályok a tanúk valamint az áldozatok és a tanúk családtagjai részére is támogatást és tájékoztatást kínálnak. A tájékoztatást és a támogatást az eljárás minden szakaszában igénybe lehet venni. Az áldozat akkor is tájékoztatást és segítséget kap, ha nem tesz feljelentést a bűncselekmény miatt. Ezen osztályok emellett az áldozatok és a tanúk igényeitől függően az e célból működő civil társadalmi intézményekhez és szervezetekhez is irányíthatják e személyeket.
Az áldozatok és a polgári felek jogaira vonatkozó rendelkezéseket az állampolgárságra való tekintet nélkül kell alkalmazni, mivel a horvát büntető jogszabályok mindenkire vonatkoznak, aki Horvátországban bűncselekményt követ el. Az eljárás felei és az eljárásban résztvevő személyek jogosultak anyanyelvük használatára.
A rendőrség, az ügyészség és a bíróságok a büntetőeljárásról szóló törvény és a bűncselekmények áldozatairól (pénzügyi kártérítésről) szóló törvény szerint kötelesek a bűncselekmények áldozatainak az e jogszabályokban meghatározott jogaikra vonatkozó tájékoztatást nyújtani. Ez azt jelenti, hogy az ügyészség és a bíróságok a büntetőeljárás előtt és annak bármely szakaszában kötelesek megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a megvádolt személy kártalanítsa a sértett felet a bűncselekmény által okozott bármely veszteségért/kárért, és hogy tájékoztassák a sértett felet – szóban az áldozat által értett nyelven, írásban pedig horvát vagy angol nyelven – arról, hogy jogosult az anyanyelve használatára, egy vagyonjogi igény benyújtására és arra, hogy kártalanítást kapjon. Az ügyészség és a bíróságok emellett kötelesek az áldozatot kérelmére általános tudnivalókkal és tájékoztatással ellátni arra vonatkozóan, hogyan érvényesítheti követelését és mely iratokat kell mellékelnie. Az áldozatok kártérítési jogaira vonatkozó tájékoztatók a kártérítési igénybejelentő nyomtatványhoz hasonlóan horvát és angol nyelven érhetők el. E dokumentumok horvát és angol nyelvű verziója a horvát Igazságügyi Minisztérium honlapjáról tölthető le.
Minden, bűncselekmény miatt feljelentéssel élő áldozat tájékoztatást kap a jogairól a rendőrségtől. Az áldozat szóbeli tájékoztatása után a rendőr írásban is tájékoztatja az áldozatot a jogairól és az áldozatok védelmét és támogatását célzó szolgáltatásokra vonatkozó bármely rendelkezésre álló információról, ideértve az ingyenesen hívható áldozatsegítő segélyvonalat is.
A horvát nyelvi ismeretekkel egyáltalán nem rendelkező személyek számára a rendőrségen más nyelven is elérhető a jogokra vonatkozó tájékoztató.
A bűncselekmények és szabálysértések áldozatainak országos telefonközpontjában (116-006) dolgozó önkéntesek érzelmi támogatást, a jogokra vonatkozó tájékoztatás és gyakorlati tájékoztatást biztosítanak. Emellett az áldozatokat az illetékes szolgálatokhoz és szervezetekhez irányíthatják annak biztosítása érdekében, hogy az áldozatok további információt, támogatást és segítséget kapjanak. A segélyvonal hétköznap reggel 8 és este 8 között érhető el és az ott dolgozók horvát és angol nyelven fogadják a hívásokat.
(a) Az áldozat és a sértett fél a vádemeléstől vagy a bűncselekményre vonatkozó feljelentésétől számított két hónapon belül jogosult tájékoztatást kérni az ügyészségtől a vád/feljelentés kapcsán meghozott intézkedésekről. E személyeket az ügyészség észszerű határidőn belül, de legkésőbb a kérelemtől számított harminc napon belül értesíti a meghozott intézkedésekről, kivéve, ha a kérelem hátráltatja az eljárás eredményességét. Az ilyen információk visszatartásáról szóló határozatot közölni kell a kérelmet benyújtó áldozattal vagy sértett féllel.
(b) Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha:
A nyomozás felfüggesztéséről szóló határozatot meg kell küldeni a sértett félnek és a terheltnek, akit azonnal szabadon kell engedni, ha őrizetbe vették vagy letartóztatták. A határozatról szóló levél mellett a sértett felet tájékoztatni kell arról, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény 55. cikke szerint hogyan láthatja el saját maga a vádat.
(c) A feljelentés vizsgálatát és a ügyészség információs rendszerében folytatott ellenőrzést követően az ügyész indokolt határozattal elutasítja a feljelentést, ha a feljelentésből egyértelmű az, hogy:
Az ügyész feljelentés elutasítására vonatkozó határozatával szemben nincs lehetőség fellebbezésre.
A büntetőeljárásról szóló törvény ellenkező rendelkezésének hiányában az ügyész nyolc napon belül értesíti az áldozatot a feljelentés elutasításáról szóló határozatáról és annak indoklásáról. Az ügyész ezen túl tájékoztatást nyújt arról, hogyan képviselheti az áldozat a vádat. Az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a feljelentő személyt és a terheltet a feljelentés elutasítására vonatkozó határozatáról, ha ezt bármelyik fél kérelmezi.
Amennyiben az ügyész magából a feljelentésből nem tudja megítélni, hogy az állítások hitelt érdemlőek-e, vagy ha a feljelentésben található információk alapján nincs elegendő ok a nyomozás megindítására vagy a bizonyítékgyűjtésre vonatkozó határozat meghozatalához, az ügyész maga folytat le vizsgálatokat, vagy erre utasítja a rendőrséget.
(d) Az őrizetért felelős tisztségviselő köteles haladéktalanul szabadon engedni az őrizetbe vett vagy letartóztatott személyt, ha:
(e) Az ügyész idézést bocsáthat ki a tanúk és szakértők számára, hogy azok nyújtsanak segítséget a bizonyításfelvételhez. Az idézést az ügyész felhatalmazása alapján a nyomozó is megküldheti. A bíróság beidézheti a tanút vagy szakértőt, hogy a tárgyaláson tegyen vallomást vagy a bíróság előtt jelenjen meg. Az illetékes hatóság előre meghatározza a bizonyítékok felvételének helyét és idejét. A beidézett személyt figyelmeztetni kell távolmaradásának következményeire.
A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat jogosult:
Külön jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában a nyomozási bíró vehet fel bizonyítást a 14 év alatti gyermekkorú tanútól. A meghallgatás során a bíró és a felek nem lehetnek jelen a gyermekkel egy helyiségben, a meghallgatást szakképzett asszisztens által működtetett audio-videó eszköz segítségével kell lefolytatni. A meghallgatáson pszichológus, gyermekek oktatásával foglalkozó szakember vagy más szakképzett személy vesz részt. A meghallgatáson emellett a szülő vagy a gyám is részt vehet, kivéve, ha részvétele a nyomozás vagy a gyermek érdekeivel ellentétes. A felek a szakember útján a nyomozási bíró hozzájárulásával tehetnek fel kérdéseket a gyermekkorú tanúnak. A meghallgatást audio-videó eszköz segítségével rögzíteni kell, a felvételt le kell pecsételni és csatolni kell a jegyzőkönyvhöz. A gyermekkorú tanút kizárólag kivételes körülmények esetén lehet második meghallgatásra beidézni, amelyet ugyanilyen eljárás szerint kell lefolytatni.
Külön jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában a nyomozási bíró vehet fel bizonyítást a 14 és 18 éves kor közötti gyermekkorú tanútól. A gyermekek kikérdezése során, különösen ha bűncselekmény áldozatai, gondosan kell eljárni annak biztosítása érdekében, hogy ez ne érintse hátrányosan a mentális egészségüket. Különös gondosságot kell tanúsítani a gyermek védelme érdekében.
Azt a tanút, aki idős kora, betegsége vagy fogyatékossága következtében nem tud eleget tenni az idézésnek, saját lakásában vagy más tartózkodási helyén is meg lehet hallgatni. E tanúkat szakértő által működtetett audio-videó eszköz segítségével is meg lehet hallgatni. Amennyiben azt a tanú körülményei indokolják, a vizsgálatot olyan módon is le lehet folytatni, amely lehetővé teszi a felek számára, hogy anélkül tegyenek fel a tanúnak kérdéseket, hogy vele egy helyiségben tartózkodnának. Szükség esetén a meghallgatást audio-videó eszköz segítségével rögzíteni kell, a felvételt pedig le kell pecsételni és csatolni kell a jegyzőkönyvhöz. Az áldozat kérésére ugyanez az áldozatvizsgálati eljárás követhető a szexuális szabadság vagy a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, az emberkereskedelem vagy a családon belüli bűncselekmény áldozatai esetén is. Az ilyen tanúkat kizárólag kivételes körülmények esetén lehet második meghallgatásra beidézni, ha azt a bíróság szükségesnek ítéli.
A hét megyei bíróság (zágrábi, eszéki, spliti, rijekai, sziszeki, zadari és vukovári) által létrehozott áldozat- és tanúsegítő osztályok segítséget nyújtanak az e bíróságok és az e városok helyi bíróságai előtt vallomást tevő áldozatok és tanúk számára. Ezek az osztályok emellett segítséget nyújtanak a szabálysértési ügyekben eljáró bíróságok előtt a családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetekben is, továbbá az áldozatok és a tanúk igényeitől függően szakosodott civil társadalmi intézményekhez és szervezetekhez is irányíthatják őket.
A tájékoztatást és a segítséget telefonon, illetve az áldozat/tanú bírósági épületbe való belépésekor lehet igénybe venni. A tájékoztatás történhet e-mailben is.
További információt a horvát Igazságügyi Minisztérium honlapján talál.
Az áldozat szóbeli tájékoztatásakor a rendőr írásban is tájékoztatja az áldozatot a jogairól és az áldozatok védelmét és támogatását célzó szolgáltatásokra vonatkozó bármely rendelkezésre álló információról, ideértve az ingyenesen hívható áldozatsegítő segélyvonal telefonszámát is. A jogokról tájékoztató ismertetőben a következő szervezetek elérhetőségei is szerepelnek:
Az illetékes hatóságok kizárólag a jogszabályban meghatározott célból, a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feladataik ellátása során gyűjthetnek személyes adatokat.
Személyes adatokat kizárólag a törvényben vagy más jogszabályban meghatározott esetekben lehet kezelni, és ez az adatkezelés kizárólag abból a célból történhet, amiért az információt gyűjtötték. Lehetséges az ilyen információ további feldolgozása, kivéve, ha ez ellentétes az adatgyűjtés céljával és feltéve, hogy az illetékes szervek jogosultak az adatok jogszabályban meghatározott más célú feldolgozására, valamint a további feldolgozás e másik cél érdekében szükséges és azzal arányos.
A személyek egészségére és szexuális életére vonatkozó személyes adatokat kizárólag kivételes esetben lehet kezelni, ha a legalább ötéves börtönbüntetéssel büntetendő bűncselekményt más módon nem lehetséges leleplezni vagy büntetőeljárás alá vonni, illetve, ha ennek hiányában a leleplezés/büntetőeljárás alá vonás aránytalanul nagy nehézséggel járna.
Faji vagy etnikai hovatartozásra, politikai véleményre, vallási vagy filozófiai meggyőződésre, illetve szakszervezeti tagságra vonatkozó személyes adatok nem kezelhetők.
A büntetőeljárás céljából gyűjtött személyes adatokat külön jogszabály szerint csak akkor lehet továbbítani kormányzati szerveknek és más jogi személyeknek, ha az ügyészség vagy a bíróság véleménye szerint erre jogszabályban meghatározott célból szükség van. Amennyiben ilyen adatok továbbítására kerül sor, a megfelelő jogi személyek figyelmét fel kell hívni arra, hogy kötelesek az érintett személyek adatainak védelmére.
A vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a személyes adatokat más büntetőeljárásokban, más olyan eljárásokban, amelyek Horvátországban elkövetett büntetendő tevékenységekhez kapcsolódnak, nemzetközi büntetőbíráskodásban nyújtott segítségre vonatkozó eljárásokban, illetve nemzetközi rendőrségi együttműködés során fel lehet használni.
Az áldozat akkor is részesül a megfelelő bíróság áldozat- és tanúsegítő osztálya vagy civil társadalmi szervezet által nyújtott tájékoztatásban és segítségben, ha nem tesz bűncselekmény miatt feljelentést.
A rendőrség feladatairól és hatásköréről szóló törvény 99. cikke szerint a rendőrség – külön jogszabályban meghatározott ellenkező rendelkezés hiányában és az ilyen intézkedésekre nyitva álló ésszerű határidőn belül – megfelelő védelemben részesíti az áldozatot és minden más olyan személyt, akik a büntetőeljárásban információval szolgáltak vagy információval szolgálhatnak, illetve védi az ilyen személyekhez közel álló személyeket, ha e személyeket vagy a hozzájuk közel álló személyeket az elkövető vagy a büntetőeljárásban részt vevő más személy miatt veszély fenyegeti. A rendőrség által biztosított védelem 24 órás fizikai védelmet jelent.
A szabálysértési törvény 130. cikke szerint a rendőrség ideiglenesen, legfeljebb nyolc napig óvintézkedést hozhat azzal a személlyel szemben, akiről jogosan feltételezhető, hogy ő követte el a jogsértést. A gyakorlatban ezt általában olyan intézkedéseket jelent, amelyek megtiltják a gyanúsított számára bizonyos helyek vagy területek látogatását (kitiltás az áldozat otthonából), bizonyos személyek felkeresését, illetve a bizonyos személyekkel való kapcsolat fenntartását vagy felvételét. A rendőrség nyolc napon belül indítványt tesz az illetékes szabálysértési bíróságnál, amely ezt követően dönt arról, hogy a meghozott óvintézkedést felfüggeszti vagy meghosszabbítja. Emellett a szabálysértési eljárás során a bíróság a családon belüli erőszakról (és azzal szembeni védelemről) szóló törvény szerint az elkövetővel szemben a következő intézkedéseket hozhatja:
A szabálysértési törvény szerint a bíróság emellett egyéb védelmi vagy óvintézkedéseket is alkalmazhat annak megelőzése érdekében, hogy a gyanúsított megközelítse vagy zaklassa az áldozatot.
Ezen túl a büntetőeljárásról szóló törvény szerint a bíróság és az ügyész a terhelt őrizetbevétele helyett egy vagy több óvintézkedést rendelhet el, ideértve az elkövető meghatározott hely vagy terület látogatásától, meghatározott személy megközelítésétől, meghatározott személlyel való kapcsolat felvételétől vagy fenntartásától való eltiltását, illetve az olyan intézkedéseket, amelyek tiltják, hogy az elkövető kövesse vagy zaklassa az áldozatot vagy más személyt, illetve az áldozat otthonából való kitiltást.
Az áldozat a rendőrségtől szerezheti be a valamennyi jogára vonatkozó tájékoztatást, ideértve a védelemhez való jógára, a rendelkezésre álló védelem típusaira és a rendőrség által az áldozat védelmében hozható intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást.
A nyomozás befejezését és a megfelelő iratok illetékes büntető igazságszolgáltatási hatóságokhoz való benyújtását követően a rendőrség már nem vizsgálja tovább az áldozat igényeit, kivéve az elrendelt védelmi vagy óvintézkedések végrehajtása tekintetében. Amennyiben olyan új körülményekre vonatkozó bejelentés érkezik, amely az elkövető általi ismételt fenyegetésre utal, a rendőrség az értékelése és az ügyben fennálló tények alapján további intézkedéseket hoz az áldozat védelme érdekében.
A büntető igazságszolgáltatási rendszer (a nyomozás és a bírósági eljárás során) olyan módon működik, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény szerint tiszteletben tartsa az áldozat jogait és büntetőeljárási jogállását. Az áldozat vizsgálatát megelőzően a nyomozást lefolytató bűnüldöző hatóság a bűncselekmények áldozatainak támogatást és segítséget nyújtó testületekkel, szervezetekkel és intézményekkel együttműködésben egyedileg értékeli az áldozat helyzetét. Az áldozat helyzetének egyedi értékelése kiterjed annak meghatározására is, hogy az áldozat érdekében szükséges-e különleges védelmi intézkedések alkalmazása. Amennyiben erre szükség van, a bűnüldöző hatóság meghatározza az alkalmazandó védelmi intézkedéseket (az áldozat kihallgatásának különleges módszerei, kommunikációs technológiák alkalmazása az áldozat és az elkövető közötti vizuális kapcsolat elkerülése érdekében, illetve jogszabályban meghatározott egyéb intézkedések). Amennyiben a bűncselekmény áldozata gyermek, vélelmezni kell a különleges védelmi intézkedések alkalmazásának szükségességét, és meg kell határozni a különleges védelmi intézkedéseket. Az áldozat helyzetének egyedi értékelése során különös figyelmet kell fordítani az áldozat személyes jellemzőire, a bűncselekmény típusára és természetére, valamint az elkövetésének körülményeire. Különleges figyelmet kell fordítani azokra az áldozatokra, akik súlyos bűncselekmény következtében jelentős károkat szenvedtek, az áldozat egyes személyes jellemzői miatt elkövetett bűncselekmények áldozataira, illetve az olyan áldozatokra, akiknek az elkövetőhöz fűződő kapcsolata különösen veszélyeztetetté teszi őket.
A büntető igazságszolgáltatási rendszer (a nyomozás és a bírósági eljárás során) olyan módon működik, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény szerint tiszteletben tartsa az áldozat jogait és büntetőeljárási jogállását. Az áldozat vizsgálatát megelőzően a nyomozást lefolytató bűnüldöző hatóság a bűncselekmények áldozatainak támogatást és segítséget nyújtó testületekkel, szervezetekkel és intézményekkel együttműködésben egyedileg értékeli az áldozat helyzetét. Az áldozat helyzetének egyedi értékelése kiterjed annak meghatározására is, hogy az áldozat érdekében szükséges-e különleges védelmi intézkedések alkalmazása. Amennyiben erre szükség van, a bűnüldöző hatóság meghatározza az alkalmazandó védelmi intézkedéseket (az áldozat kihallgatásának különleges módszerei, kommunikációs technológiák alkalmazása az áldozat és az elkövető közötti vizuális kapcsolat elkerülése érdekében, illetve jogszabályban meghatározott egyéb intézkedések). Amennyiben a bűncselekmény áldozata gyermek, vélelmezni kell a különleges védelmi intézkedések alkalmazásának szükségességét, és meg kell határozni a különleges védelmi intézkedéseket. Az áldozat helyzetének egyedi értékelése során különös figyelmet kell fordítani az áldozat személyes jellemzőire, a bűncselekmény típusára és természetére, valamint az elkövetésének körülményeire. Különleges figyelmet kell fordítani azokra az áldozatokra, akik súlyos bűncselekmény következtében jelentős károkat szenvedtek, az áldozat egyes személyes jellemzői miatt elkövetett bűncselekmények áldozataira, illetve az olyan áldozatokra, akiknek az elkövetőhöz fűződő kapcsolata különösen veszélyeztetetté teszi őket.
A bűncselekmények gyermekáldozatai az alábbi további jogokkal rendelkeznek:
Gyermeknek minősül minden 18 év alatti személy.
A gyermekkorú tanút vagy áldozatot a nyomozási bíró hallgatja meg a bizonyítási tárgyaláson és az idézést a gyermek szülőjének vagy gyámjának kell küldeni.
A bűncselekmények áldozatairól (pénzügyi kártérítésről) szóló törvény szerint, ha a bűncselekmény közvetlen áldozata az erőszakos bűncselekmény következtében meghal, a közvetett áldozat (a közvetlen áldozat házastársa, élettársa, szülője, nevelt gyermeke, nevelőszülője, mostohaanyja, mostohaapja, mostohagyermeke, illetve az a személy, akivel a közvetlen áldozat azonos nemű kapcsolatban élt) a bűncselekmények áldozatairól (pénzügyi kártérítésről) szóló törvényben meghatározott pénzügyi kártalanításra jogosult.
Ha a közvetett áldozatot az elhunyt (közvetlen) áldozat támogatta, akkor legfeljebb 70 000 kuna összegű kártalanításra jogosult a törvényes tartás elvesztése miatt, és legfeljebb 5000 kuna összegű kártalanításra a felmerült szokásos temetési költségek fedezésére.
Bármely személy, akinek a családtagja bűncselekmény áldozataként életét vesztette, sértett félként jogosult a büntetőeljárásban részt venni és kártérítést követelni (büntető vagy polgári eljárásban).
„Közvetett áldozat” a közvetlen áldozat házastársa, élettársa, gyermeke, szülője, nevelt gyermeke, nevelőszülője, mostohaanyja, mostohaapja, mostohagyermeke, illetve az a személy, akivel a közvetlen áldozat azonos nemű kapcsolatban élt.
A nagyszülők és az unokák szintén lehetnek közvetett áldozatok, ha valamelyikük közvetlen áldozat volt és tartósan közös háztartásban éltek, ahol a nagyszülők töltötték be a szülők szerepét.
A házasságon kívüli és az azonos neműek közötti kapcsolatokra a horvát jogszabályokat kell alkalmazni.
Amennyiben a bűncselekmény áldozata meghal, a közvetett áldozatok kártérítésre jogosultak (a törvényes tartás elvesztése és a szokásos temetési költségek miatt).
Horvátországban a fiatalkorú és fiatal felnőtt bűnelkövetők esetében a feltételes lehetőség alapelve alapján működik egy áldozat-elkövető közvetítési modell a büntetőeljárást megelőző szakaszban a fiatalkorúak bíróságáról szóló törvény szerint, amely előírja, hogy a fiatalkorú és fiatal felnőtt bűnelkövetők kötelesek részt venni a bíróságon kívüli egyezség keretében történő közvetítési folyamatban. Ennek értelmében ha a fiatalkorú elkövető teljesíti ezt a kötelezettségét, akkor nem kerül sor tárgyalásra.
2013 óta Horvátországban összesen 60 közvetítő jár el, akik egy egyéves programban, 170 órás (előadásokból, feladatokból, szerepjátékból, gyakorlati mentorálási feladatokból és szupervízióból álló) képzés keretében szerezték meg szaktudásukat. Horvátországban kizárólag ezek a szakemberek jogosultak helyreállító igazságszolgáltatás lefolytatására büntetőügyekben. Ezek a közvetítők a horvát Szociálpolitikai és Ifjúsági Minisztériumtól, a peren kívüli egyezségeket támogató egyesülettől és az UNICEF-től kapták tanúsítványaikat.
Ennek eredményeként minden horvát megyében található peren kívüli egyezség szolgálat.
A büntetőeljárásról szóló törvény
A bűncselekmények áldozatairól (pénzügyi kártérítésről) szóló törvény
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Bűncselekmény miatt az illetékes ügyészségnél lehet feljelentést tenni írásban, szóban vagy más módon.
Ha szóban tesz feljelentést a bűncselekmény miatt, akkor figyelmeztetik a hamis panasz benyújtásának következményeire. Szóban tett feljelentés esetén írásbeli jegyzőkönyvet vesznek fel, míg a telefonon vagy más telekommunikációs eszköz útján tett feljelentést lehetőség szerint elektronikus úton rögzítik, és arról formális feljegyzést készítenek.
A bűncselekmény miatt feljelentéssel élő áldozatok írásbeli visszaigazolást kapnak, amely tartalmazza a feljelentés tárgyát képező bűncselekmény alapadatait. Azok az áldozatok, akik nem beszélik vagy nem értik a hatóságok által használt nyelvet, a bűncselekmény miatt saját nyelvükön is tehetnek feljelentést, és számukra tolmácsot vagy más olyan személyt kell biztosítani, aki érti és beszéli mind az illetékes hatóság, mind pedig az áldozat nyelvét. A hatóságok által használt nyelvet nem értő vagy beszélő áldozatok kérhetik, hogy térítésmentesen az általuk ismert nyelvre fordítsák le a visszaigazolást.
Ha büntető feljelentést a bírósághoz, a rendőrséghez vagy nem a megfelelő ügyészséghez nyújtják be, ott átveszik azt és haladéktalanul továbbítják az illetékes ügyészséghez.
Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ügyészség haladéktalanul nyilvántartásba veszi a feljelentést.
Amennyiben az ügyész csak híradásból értesült a bűncselekmény elkövetéséről vagy csak az áldozattól kap erre vonatkozó bejelentést, hivatalos feljegyzést készít, nyilvántartásba veszi azt az egyéb bűncselekmények nyilvántartásában és a jogszabályban meghatározott módon jár el.
Amennyiben a büntető feljelentés nem tartalmazza a bűncselekmény részleteit, így az ügyész nem tudja azonosítani a feljelentés tárgyát képező bűncselekményt, azt az egyéb bűncselekmények között nyilvántartásba veszi és felkéri a feljelentőt, hogy 15 napon belül szolgáljon további információval.
Ha a büntető feljelentést tevő személy nem szolgál további információval, az ügyész erről hivatalos feljegyzést készít. A további információ benyújtására rendelkezésre álló határidő elteltét követően az ügyész ezt nyolc napon belül jelenti a felettes ügyésznek. A felettes ügyész elrendelheti, hogy a büntető feljelentést vegyék nyilvántartásba büntető feljelentésként.
Két hónappal a panasz vagy büntető feljelentés benyújtását követően az áldozat vagy a sértett fél a panasszal/feljelentéssel kapcsolatban megtett intézkedésekre vonatkozó tájékoztatási kérelemmel fordulhat az ügyészhez. Az ügyésznek erre észszerű határidőn, de legkésőbb az írásbeli kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül kell válaszolnia, kivéve, ha a válaszadás akadályozná az eljárást. Amennyiben az ügyész a tájékoztatás megtagadása mellett dönt, erről értesítenie kell az áldozatot/sértett felet.
A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat jogosult az eljárás eredményére vonatkozó tájékoztatásra.
A fent említett jogok mellett a szexuális bűncselekmények valamint az emberkereskedelem áldozatai a meghallgatásukat megelőzően jogi tanácsadóval való ingyenes konzultációra jogosultak és számukra képviselő jelölhető ki. A tanácsadó/képviselő költségeit az állam viseli.
A gyermekkorú áldozatok valamennyi fent említett joggal rendelkeznek, emellett az állam által fizetett képviselőre is jogosultak .
A bűncselekmények áldozatai elsődleges és másodlagos jogi segítségnyújtásra jogosultak. E segítséget az erőszakos bűncselekmények azon áldozatai, akik a bűncselekmény áldozataként elszenvedett sérelmük miatt kártérítést kérnek, térítésmentesen vehetik igénybe.
Az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló törvény határozza meg az elsődleges és másodlagos jogi segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezéseket.
Az elsődleges jogi segítségnyújtás az általános jogi tájékoztatást, a jogi tanácsadást, a hatóságokhoz, az Emberi Jogok Európai Bíróságához és a nemzetközi egyezmények és belső eljárási szabályzatok szerint a nemzetközi szervezetekhez címzett beadványokat, a hatóságok előtt folyó eljárásokban való képviseletet, valamint a peren kívüli megegyezés során való jogi segítségnyújtást foglalja magában.
Elsődleges jogi segítségnyújtás bármely jogi ügyben nyújtható, feltéve, hogy:
Az elsődleges jogi segítségnyújtást kérelmező személyeknek közvetlenül kell felvenniük a kapcsolatot az elsődleges jogi segítségnyújtást nyújtó szolgáltatóval.
A másodlagos jogi segítségnyújtás a jogi tanácsadásra, a munkavállaló munkáltatóval szembeni jogainak védelmére irányuló eljárásokban tett beadványokra, a bírósági eljárásokban tett beadványokra, a bírósági eljárásban való képviseletre, a jogviták egyezséggel történő rendezése során nyújtott jogi segítségre, valamint az ügyvédi költségek és bírósági illetékek alóli mentességre terjed ki.
Másodlagos jogi segítségnyújtás biztosítható, ha:
A másodlagos jogi segítségnyújtást a kérelmező gazdasági helyzetének előzetes értékelése nélkül kell jóváhagyni, ha a kérelmező:
A másodlagos jogi segítségnyújtást kérelmező személyeknek a kérelmeiket az illetékes hatósághoz az erre kijelölt nyomtatványon kell benyújtaniuk.
A bűnösnek talált terhelteket a bíróság kötelezi a perköltségek megfizetésére, kivéve, ha részleges vagy teljes költségmentességre jogosultak.
Amennyiben a büntetőeljárást felfüggesztik, a bíróság felmenti a terheltet vagy ejtik a vádakat, a bíróság az ítéletében/végzésében kimondja, hogy a büntetőeljárás e törvény 145. cikke (2) bekezdésének 1–5. pontjai szerinti költségeit, a terhelt elkerülhetetlen költségeit, valamint a védelem oldalán eljáró ügyvéd elkerülhetetlen költségeit és díjait jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában az állam viseli.
Azok az áldozatok, akiknek büntető feljelentését elutasították, a büntetőeljárást maguk is megindíthatják.
Amennyiben az ügyész úgy véli, hogy a bűncselekmény hivatalból történő üldözése vagy valamely feljelentett személy tekintetében az eljárás lefolytatása nem megalapozott, erről nyolc napon belül értesítenie kell az áldozatot és tájékoztatnia kell, hogy a büntetőeljárást maga is megindíthatja. Ezt a bíróságnak kell megtennie, ha az határozatot hoz az eljárás megszüntetéséről amiatt, hogy az ügyész más ügyekben ejtette a vádat.
E törvény alapján a büntetőeljárásban a sértett fél a következőkre jogosult:
A bűncselekmények áldozatai olyan természetes személyek, akik a bűncselekmény következtében testi vagy pszichológiai sérüléseket, vagyoni károkat, illetve az alapvető jogaik és szabadságaik súlyos sérelmét szenvedték el. A bűncselekmény áldozata lehet még azon személy házastársa, partnere, élettársa, nem formális élettársa és leszármazója/leszármazói, akinek halála a bűncselekmény közvetlen következménye volt, illetve ezek hiányában azon személy felmenője/felmenői vagy testvére(i), akinek halála a bűncselekmény közvetlen következménye volt. Szintén a bűncselekmény áldozatának minősül az elhunyt által törvényesen eltartott bármely személy.
Sértett fél a bűncselekmény áldozata vagy olyan jogi személy, amelyet a bűncselekmény következtében sérelem ért és a büntetőeljárásban sértett félként vesz részt.
Az eljárás feleinek vagy az abban résztvevő személyeknek a jogállása nem e személyek kívánságától, hanem a személy büntetőügyben betöltött szerepétől függ. A jogszabályokban meghatározott feltételek mellett bárki lehet a fenti szerepek bármelyikében; a választásuk az általuk sértett félként vagy a bűncselekmény áldozataként gyakorolni kívánt jogokra terjed ki.
A bűncselekmény áldozata a következőkre jogosult:
A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat a következőkre jogosult:
Az áldozatok e törvény szerinti jogai mellett a gyermekkorú áldozatok a következő jogokkal rendelkeznek:
Az e törvény 43. cikkében hivatkozott áldozati jogok mellett a szexuális bűncselekmények és az emberkereskedelem áldozatai a következő jogokkal rendelkeznek:
A nyomozási szakaszban a bűncselekmények magánvádlóként vagy sértett félként eljáró áldozatai felhívhatják a figyelmet egyes tényekre és benyújthatnak olyan bizonyítékokat, amelyek alapvető fontosságúak a bűncselekmény megállapítása, az elkövető(k) személyazonosságának megállapítása és a kapcsolódó kártérítési keresetben szereplő követelések alátámasztása tekintetében.
Az ügyészség és a bíróság a büntetőeljárást megelőzően és annak során bármikor köteles megfontolni azt a lehetőséget, hogy a terhelttel megtéríttetheti a sértett félnek a bűncselekménnyel okozott veszteségeket. Emellett kötelesek a sértett felet a jogszabály szerinti bizonyos jogokról tájékoztatni (pl. a sértett fél anyanyelv használatára vonatkozó joga, a kapcsolódó kártérítési kereset benyújtásának joga, stb.).
Azokat a személyeket, akik feltehetően a bűncselekményre, az elkövetőre vagy egyéb fontos körülményekre vonatkozó információval rendelkeznek tanúként be lehet idézni.
A sértett fél, a felperesként eljáró sértett fél és a magánvádló tanúként meghallgathatható.
A kizárólag az állami hatóságok számára fenntartott jogok kivételével a magánvádlót ugyanazok a jogok illetik meg, mint az ügyészt.
E törvény alapján a sértett fél jogosult:
A kizárólag az állami hatóságok számára fenntartott jogok kivételével a vádat ellátó áldozatot ugyanazok a jogok illetik meg, mint az ügyészt.
A kizárólag az állami hatóságok számára fenntartott jogok kivételével a magánvádlót ugyanazok a jogok illetik meg, mint az ügyészt. A magánvádlóra ugyanazok az eljárási rendelkezések vonatkoznak, mint a sértett félre és a felperesre.
A tárgyaláson a vezető bíró felhívja a feleket arra, hogy határozzák meg a fő tárgyaláson előterjesztendő bizonyítékokat. Mindegyik fél észrevételeket tehet a másik fél beadványaira.
A nyomozási szakaszban a bűncselekmények magánvádlóként vagy sértett félként eljáró áldozatai felhívhatják a figyelmet egyes tényekre és benyújthatnak olyan bizonyítékokat, amelyek alapvető fontosságúak a bűncselekmény megállapítása, az elkövető(k) személyazonosságának megállapítása és a kártérítési keresetben szereplő követelések alátámasztása tekintetében.
A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat a következőkre jogosult:
A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat betekinthet az ügy irataiba.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat fellebbezhet az ítélettel szemben.
Az erre felhatalmazott személyek az ítélet másolatának kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhetnek az első fokú ítélettel szemben.
Fellebbezést bármelyik peres fél, a védőügyvéd és a sértett fél nyújthat be.
A sértett fél fellebbezhet a bíróság büntetőeljárás költségeiről vagy kártérítési keresetről döntő ítéletével szemben. Amennyiben azonban az ügyész átvette a vádat a magánvádlóként eljáró sértett féltől, ez utóbbi személy bármilyen, az ítéletek megtámadására alkalmas jogalapra hivatkozva fellebbezhet.
A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat fellebbezhet az ítélettel szemben és követelheti a korábbi helyzet visszaállítását.
Az áldozatok és a tanúk a büntető (vagy szabálysértési) eljárás ítélethozatalt megelőző bármely szakaszában tájékoztatásért és támogatásért fordulhatnak a megyei bíróságok meghatározott osztályaihoz.
Amennyiben az áldozat vagy a tanú az ítélet meghozatalát követően fordul az ilyen áldozat- és tanúsegítő osztályhoz, az osztály ellátja a hatáskörébe tartozó minden információval, és e személyeket az áldozatok és tanúk igényeire szakosodott egyéb szervekhez és szolgálatokhoz irányítja.
Az Igazságügyi Minisztérium független áldozat- és tanúsegítő szolgálata szolgál az áldozatnak, a sértett feleknek vagy családjuknak az elkövető börtönből való szabadságra bocsátására (automatikus vagy feltételes szabadságra bocsátására) vonatkozó információval. Ezt az információt meg kell osztani a súlyos bűncselekmények – például az élet és a testi épség elleni bűncselekmények, a szexuális bűncselekmények, az erőszakos bűncselekmények vagy a háborús bűncselekmények – áldozataival és az azok következtében sértett féllé váló személyekkel.
Kivételes esetben, ha a szolgálat véleménye szerint az elhúzódó családon belüli erőszak vagy a nőkkel szembeni erőszak áldozatának összehangolt kiegészítő segítségre van szüksége, a szolgálat értesíti a családon belüli erőszak és nőkkel szembeni erőszak megelőzéséért és azzal szembeni küzdelemért felelős megyei csoport koordinátorát az áldozat meghallgatásáról és az őt érintő problémákról, valamint felkéri a megyei csoportot a megfelelő intézkedések meghozatalára. Amennyiben indokolt, ezt az információt az illetékes rendőrséghez és az illetékes szociális ellátási központhoz is el lehet juttatni, ha a (gyermek/felnőtt korú) áldozat nem jogképes, vagy az illetékes pártfogó felügyelethez, ha az elkövetőt feltételesen bocsátották szabadságra és rendszeresen köteles a pártfogó felügyeletnek jelentést tenni.
Kivételes esetben, ha szolgálat a (fentiekben felsorolt bűncselekményektől eltérő bűncselekmények) áldozatától beszerzett információk alapján megalkotott véleménye szerint az áldozatnak kétségtelenül sürgős kiegészítő segítségre és védelemre van szüksége, az áldozat hozzájárulásával az illetékes rendőrségi egységet is felkérheti az intézkedés meghozatalára.
Áldozatsegítést emellett civil társadalmi szervezetek is nyújtanak, közvetlenül a bűncselekmény elkövetését követően, a büntetőeljárás során, valamint a tárgyalást követően – vagyis a jogerős ítélet meghozatalát követően – is. A civil társadalmi szervezetek által nyújtott támogatás és segítség azok hatáskörétől függ.
A jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatással ellátott végzést kézbesítik a vádlónak, a terheltnek és ügyvédjének, a sértett félnek (ha ez utóbbi jogosult a fellebbezésre), annak a félnek, akinek tulajdonát a végzéssel lefoglalják, valamint annak a jogi személynek, amelynek bevételét le kell foglalni.
Annak a sértett félnek, aki nem jogosult fellebbezni, a végzést és a korábbi helyzet visszaállításának követelésére irányuló jogára vonatkozó információt a jogszabályban meghatározottak szerint kell kézbesíteni. A jogerős végzést a sértett félnek kérelemre kézbesítik.
A büntetőeljárásról szóló törvény szerint az áldozat az erre irányuló kérése alapján késedelem nélküli tájékoztatásra jogosult a rendőrségtől az elkövető őrizetének vagy fogvatartásának megszűnése esetén, kivéve, ha e tájékoztatás veszélyt jelentene az elkövetőre nézve. Az áldozatot emellett értesíteni kell a védelmében meghozott intézkedésekről, ha ilyen intézkedéseket rendeltek el.
A büntetés-végrehajtási intézetek és a börtönök nem értesítik az áldozat- és tanúsegítő szolgálatot a megszökött rabokról, hanem kizárólag a rendőrséget tájékoztatják az elkövető szökéséről; e szabályok módosítása azonban a közeljövőben várható.
Az áldozatok az erre irányuló kérelmük alapján haladéktalanul tájékoztatásra jogosultak az elkövető őrizetből vagy letartóztatásból való szabadon bocsátásáról és a börtönből való szökéséről vagy szabadon bocsátásáról, valamint az áldozat biztonsága érdekében meghozott intézkedésekről.
A súlyos bűncselekmények – pl. az élet és a testi épség elleni bűncselekmények, a szexuális bűncselekmények, az erőszakos bűncselekmények és a háborús bűncselekmények – áldozatait értesíteni kell az elkövető automatikus vagy feltételes szabadságra bocsátásáról.
Az erőszakos bűncselekmény áldozata által tett bármely nyilatkozatot és az áldozatra vonatkozó minden egyéb fontos információt figyelembe kell venni annak eldöntése során, hogy az elkövető részesülhet-e a hétvégék büntetés-végrehajtási intézeten vagy börtönön kívül való eltöltésére vonatkozó kedvezményben. Az áldozat által tett nyilatkozatok a feltételes szabadságra bocsátási ügyirat részét képezik. A hatályos szabályozás azonban nem teszi lehetővé az áldozat számára, hogy részt vegyen a feltételes szabadságra bocsátásról való döntéshozatalban és/vagy, hogy e döntéssel szemben fellebbezzen.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
A különös szabályozás szerint a minimum öt éves börtönbüntetéssel büntethető bűncselekmények olyan áldozatai, akik súlyos pszichofizikai traumát szenvedtek vagy, akikre a bűncselekmény súlyos hatással volt, a büntetőeljárásban való vallomástételt vagy a kártérítési kereset benyújtását megelőzően tanácsadásra jogosultak; a tanácsadó díját az állam viseli.
Büntetőeljárásban kártérítési keresetet az ilyen követelések polgári eljárásban való érvényesítésére jogosult személyek nyújthatnak be.
A bűncselekmények kártérítési keresetet benyújtó áldozatainak jelezniük kell, hogy részesültek-e kártérítésben vagy benyújtottak-e kártérítési keresetet.
A kártérítési keresetre vonatkozó határozat jogerőre emelkedését és végrehajthatóvá válását követően a sértett fél kérheti az első fokú határozatot hozó bíróságtól, hogy adják át neki a határozat hitelesített másolatát, végrehajthatóságának feltüntetése mellett.
Amennyiben a határozat nem jelöli meg, hogy annak mennyi időn belül kell eleget tenni, a határozat által megállapított kötelezettséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell teljesíteni. E határidőt követően a kötelezettségek teljesítése végrehajtás útján kikényszeríthető.
A szándékos bűncselekmény áldozatának külön jogszabály szerint az állami költségvetés terhére is nyújtható kártalanítás. Amennyiben az áldozat kártérítési követelésének helyt adnak, a kártérítés összege a megítélt összegtől függ; a kártérítési keresetről döntő bíróság ugyanezt az intézkedést hozza meg, ha az áldozat az állami költségvetés terhére már kártalanításban részesült.
A 2013. július 1-je után Horvátországban elkövetett szándékos erőszakos bűncselekmények áldozatai akkor jogosultak kártalanításra:
Az áldozat az alábbiak tekintetében jogosult kártalanításra:
Az áldozat számára akkor is megítélhető a kártalanítás, ha az elkövető ismeretlen vagy, ha nem indul büntetőeljárás.
A horvát jog szerint nincs lehetőség sürgősségi kifizetésekre.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
A bűncselekmények és szabálysértések áldozatainak szóló országos segélyvonal (116-006) érzelmi támogatást nyújt, tájékoztat az áldozatok jogairól, gyakorlati információkkal és iránymutatással szolgál azzal kapcsolatban, hogy mely szervek és szervezetek nyújthatnak további információt, segítséget és támogatást.
A segélyvonal ingyenes szolgáltatás,
amely hétköznap 8.00 és 20.00 között érhető el horvát és angol nyelven.
A bűncselekmények és szabálysértések áldozatainak szóló országos segélyvonal (116-006) általános támogató szolgáltatás.
További információt itt találhat: https://pzs.hr/
Egyéb erre szakosodott civil társadalmi szervezetek is nyújthatnak telefonos támogatást és segítséget az egyes bűncselekmények áldozatainak és a gyermekeknek. További információ a horvát Igazságügyi Minisztérium honlapján érhető el, ahol a megyei szintű szervezetek felsorolása, továbbá a bűncselekmények áldozatai és a tanúi részére nyújtott támogatási és együttműködési hálózatban (Mreža podrške i suradnje za žrtve i svjedoke kaznenih djela) szereplő civil társadalmi szervezetekre vonatkozó információk is megtalálhatók.
116 006 | A bűncselekmények és szabálysértések áldozatainak szóló országos segélyvonal | Hétköznap 8.00–20.00 |
116 000 | Eltűnt gyermekek országos segélyvonala Eltűnt és bántalmazott gyermekek központja | 24/7 |
116 111 | Hrabri telefon segélyvonal gyermekek számára | Hétköznap 9.00–20.00 |
0800·0800 | Hrabri telefon segélyvonal szülők számára | Hétköznap 9.00–20.00 |
0800 77 99 | Emberkereskedelemmel kapcsolatos segélyhívószám | Minden nap 10.00–18.00 |
0800 55 44 | Konzultációs központ azon nők számára, akik erőszak áldozatai Zágrábi női menedékhely | Hétköznap 11.00–17.00 |
0800 655 222 | Segélyhívószám azon nők és gyermek számára, akik erőszak áldozatai Ženska pomoć sada női segélyvonal | 24/7 |
0800 200 144 | B.a.B.e. ingyenes jogi segítségnyújtás a családon belüli erőszak áldozatainak | Hétköznap 9.00–15.00 |
01 6119 444 | Szexuális erőszak áldozatainak támogató központja Ženska soba szexuális jogok központja | Hétköznap 10.00–17.00 |
01 48 28 888 | Pszichológiai segítségnyújtás TESA pszichológiai segítségnyújtó központ | Hétköznap 10.00–22.00 |
01 48 33 888 | Plavi telefon segélyvonal | Hétköznap 9.00–21.00 |
01 4811 320 | Ingyenes jogi segítségnyújtás A jogi egyetem jogklinikája, Zágráb | Hétköznap 10.00–12.00, szerda és csütörtök 17.00–19.00 |
Igen.
Az áldozat- és tanúsegítő osztályok a következőket nyújtják:
ÁLDOZAT- ÉS TANÚSEGÍTŐ OSZTÁLYOK | ||
Eszéki Megyei Bíróság | Cím: | Europska avenija 7, 31 000 Osijek, Horvátország |
Tel.: | 031/228-500 | |
e-mail: | ||
Rijekai Megyei Bíróság | Cím: | Žrtava fašizma 7, 51000 Rijeka, Horvátország |
Tel.: | 051/355-645 | |
e-mail: | ||
Sziszeki Megyei Bíróság | Cím: | Trg Ljudevita Posavskog 5, 44000 Sisak, Horvátország |
Tel.: | 044/524-419 | |
e-mail: | ||
Spliti Megyei Bíróság | Cím: | Gundulićeva 29a, 21000 Split, Horvátország |
Tel.: | 021/387-543 | |
e-mail: | ||
Vukovári Megyei Bíróság | Cím: | Županijska 33, 32000 Vukovar, Horvátország |
Tel.: | 032/452-529 | |
e-mail: | ||
Zadari Megyei Bíróság | Cím: | Borelli 9, 23 000 Zadar, Horvátország |
Tel.: | 023/203-640 | |
e-mail: | ||
Zágrábi Megyei Bíróság | Cím: | Trg N.Š. Zrinskog 5, 10 000 Zagreb, Horvátország |
Tel.: | 01/4801-062 |
A horvát Igazságügyi Minisztérium áldozat- és tanútámogató szolgálata (Služba za podršku žrtvama i svjedocima):
A szervezet típusától és hatáskörétől függően, különböző segítség és támogatás állhat rendelkezésére: pszichológiai, érzelmi, jogi, gyakorlati, lakhatással, orvosi ellátással, biztonsággal és a bíróság előtti nyilatkozatokkal kapcsolatos segítség.
További információt és e szervezetek megyék szerinti listáját az Igazságügyi Minisztérium honlapján találja.
Folyamatban van tizenkét pártfogó felügyeleti iroda létrehozatala Horvátországban. Ezek célja a büntetőjogi szankciók végrehajtása emberi dimenziójának megteremtése, az elkövetők társadalomba való hatékonyabb integrációjának biztosítása, valamint az áldozatok, a sértett felek és az áldozatok és az elkövetők családjainak való segítség nyújtása.
A nemzeti pártfogó felügyelet szolgálat közreműködik az elkövetők börtönből való szabadulását követő közösségbe való visszailleszkedésében. Ennek keretében segítséget nyújt e személyek számára a lakóhely- és munkahelykeresésben, valamint felkészíti őket, továbbá az áldozatokat, a sértett feleket és az áldozatok családjait az elkövető szabadon bocsátására. A szolgálat emellett gondoskodik az áldozatoknak, sértett feleknek, valamint az áldozatok és az elkövetők családjainak nyújtott pszichoszociális támogatásról is.
Amennyiben a szabadulni készülő elkövetőt szexuális bűncselekmény, az élet és a testi épség elleni bűncselekmény vagy erőszakos bűncselekmény miatt tartják fogva, a pártfogó felügyelet szolgálat köteles erről késlekedés nélkül értesíteni az áldozatokat, a sértett feleket és családjaikat.
Az egyes pártfogó felügyeleti hivatalok, valamint az Igazságügyi Minisztérium pártfogó felügyeleti osztályának elérhetőségeit itt találja.
A bűncselekmények áldozatai a rendőrséghez fordulhatnak e-mailben: policija@mup.hr vagy prevencija@mup.hr, illetve a 192 (24/7) vagy +385 1 3788 111 telefonszámon.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.