Melyik ország bírósága rendelkezik joghatósággal? (Joghatósági összeütközések)

A joghatóság a meghatározott területen biztosított igazságszolgáltatásra vonatkozó jogot és hatáskört jelenti. Ez magában foglalja a bíróságok személyekre, tulajdonra vagy eseményekre vonatkozó ügyek tárgyalására irányuló hatáskörét, és a beavatkozási jogkört, például személyek letartóztatására vagy vagyon lefoglalására.

Az Európai Unión (EU) belüli szabad mozgáshoz való jog, a tagállamok joghatóságának kiterjesztése felé mutató tendencia és az elmúlt évtizedekben bekövetkezett technológiai fejlődés következményeként egyre több az olyan eset, amikor ugyanazon tényállás kapcsán több tagállam is joghatósággal rendelkezik a nyomozásra és a büntetőeljárás lefolytatására.

Ha a tagállamok nem lennének kötelesek tájékoztatni egymást az olyan ügyekről, amelyek joghatósági összeütközéshez vezethetnek, vagy konzultálni egymással a joghatósági összeütközések rendezése érdekében, ez ahhoz vezethetne, hogy az eljárást nem abban a tagállamban folytatnák le, amely erre a leginkább alkalmas (például ha a vonatkozó bizonyítékok és a tanúk egy másik tagállamban találhatók), vagy különböző tagállamokban párhuzamos eljárások folynának.

E kockázatok enyhítése érdekében fogadták el 2009 végén a joghatósági összeütközésekről szóló kerethatározatot. E jogi aktus célja, hogy a büntetőeljárások lefolytatása tekintetében ösztönözze a tagállamok közötti szorosabb együttműködést:

  • az olyan helyzetek megelőzése érdekében, amikor ugyanazon személlyel szemben ugyanazon cselekmények miatt különböző tagállamokban párhuzamos büntetőeljárások vannak folyamatban, valamint
  • hogy közösen megoldást találjanak a párhuzamos büntetőeljárások hátrányos következményeinek elkerülésére.

A kerethatározat e célt oly módon kívánja elérni, hogy kötelező konzultációs eljárást vezet be azokban az ügyekben, amelyek kapcsán különböző tagállamokban párhuzamos büntetőeljárások vannak folyamatban. Ha a konzultációs eljárás keretében nem sikerül konszenzust elérni, az érintett tagállamok az Eurojust elé utalják az ügyet.

A büntetőeljárásokra általánosságban vonatkozó kerethatározat mellett számos uniós jogi aktus létezik még, amely joghatósági szabályokra és büntetőeljárások összehangolására vonatkozó különleges szabályokat tartalmaz, ilyen például:

Az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat (a 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 16. cikke)

A terrorizmusról szóló kerethatározat (a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat 9. cikke)

Az információs rendszerek elleni támadásokról szóló kerethatározat (a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat 10. cikke)

A szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló kerethatározat (a 2008/841/IB tanácsi kerethatározat 7. cikke)

Az Európai Ügyészség (az EPPO) létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló tanácsi rendelet (az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet 26. cikke)

Utolsó frissítés: 27/03/2020

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.