Hogyan működik a rendszer?

Az európai elfogatóparancs egy uniós tagállam igazságügyi hatóságának megkeresése egy másik uniós tagállamban tartózkodó személy elfogása, valamint átadása érdekében, büntetőeljárás lefolytatása, vagy az első tagállamban kiszabott szabadságvesztés‑büntetés, illetve meghozott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából. Az eljárás a bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapul, és az összes uniós tagállamban

az igazságügyi hatóságok közötti közvetlen kapcsolattartás révén működik.

Az EEP alkalmazása során a hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a vádlottak és gyanúsítottak eljárási jogait – így a tájékoztatáshoz való jogot, az ügyvédi segítség és tolmács, valamint költségmentesség igénybevételéhez való jogot, a letartóztatás szerinti tagállam törvényi előírásainak megfelelően.

Miben különbözik a hagyományos kiadatástól?

1. Szigorú határidők
   Az elfogás helye szerinti állam az érintett személy letartóztatását követő legfeljebb 60 napon belül köteles határozatot hozni az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában.
   Amennyiben a személy hozzájárul az átadáshoz, úgy az átadási határozatot tíz napon belül meg kell hozni.
   A keresett személyt a lehető leghamarabb – az érintett hatóságok megállapodása szerinti időpontban, de legkésőbb az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában hozott jogerős határozat meghozatalától számított tíz napon belül – át kell adni.
2. A kettős büntethetőség vizsgálata – 32 bűncselekmény-kategória esetében már nem szükséges
   32 bűncselekmény-kategória esetében nem kell vizsgálni, hogy a cselekmény mindkét tagállamban bűncselekménynek minősül-e. Az az egyetlen követelmény, hogy a kibocsátó tagállamban a büntetési tétel felső határa legalább 3 évi szabadságvesztés legyen.
   Egyéb bűncselekmények esetében a személyek átadását ahhoz a feltételhez lehet kötni, hogy a cselekmény a végrehajtás szerinti tagállamban bűncselekménynek minősül.
3. Politikától való mentesség
   Az igazságügyi hatóságok önállóan, politikai befolyásolástól mentesen hozzák meg a határozatokat.
4. Saját állampolgárok átadása
   A tagállamok többé nem tagadhatják meg saját állampolgáraik átadását, kivéve, ha ők hajtják végre a keresett személyre kiszabott szabadságvesztés-büntetést.
5. Garanciák
   Az EEP-t végrehajtó tagállam az alábbiakra vonatkozó garanciákat igényelhet:
   a. egy bizonyos idő elteltével az illető személy jogosult felülvizsgálatot kérelmezni, ha a kiszabott büntetés életfogytiglani szabadságvesztés.
   b. a keresett személy az eljárás végén kiszabott szabadságvesztést a végrehajtás szerinti tagállamban is letöltheti, ha ennek a tagállamnak az állampolgára vagy ha ott van a szokásos tartózkodási helye.
6. Korlátozott megtagadási okok
   Egy tagállam kizárólag akkor tagadhatja meg a keresett személy átadását, ha a kötelező vagy mérlegelhető megtagadási okok egyike alkalmazandó:
   Kötelező okok
   – a személyt már elítélték ugyanazon bűncselekmény miatt (ne bis in idem)
   – kiskorúak (a személy a végrehajtás helye szerinti tagállamban még nem érte el a büntetőjogi felelősség korhatárát)
   – amnesztia (a végrehajtás helye szerinti tagállam büntetőeljárást folytathatott volna le az érintettel szemben, és a bűncselekmény az adott tagállamban meghirdetett amnesztia hatálya alá tartozik).
   Mérlegelhető okok – például:
   – a kettős büntethetőség hiánya az EEP-ről szóló kerethatározat 2. cikkének (2) bekezdésében felsorolt 32 bűncselekménytől eltérő bűncselekmények esetében
   – illetékesség
   – a végrehajtás szerinti tagállamban folyamatban lévő büntetőeljárás
   – elévülés, stb.

Az EEP végrehajtásáról szóló kézikönyv

Az érintett igazságügyi hatóságok napi munkájának megkönnyítse és egyszerűbbé tétele céljából az Európai Bizottság közzétette az Európai elfogatóparancs kibocsátásáról és végrehajtásáról szóló kézikönyvet   (2002 Kb) . A kézikönyv részletes iránymutatást tartalmaz az EEP kibocsátásának és végrehajtásának eljárási lépéseire vonatkozóan. A kézikönyv az Európai Unió Bíróságának az EEP-ről szóló kerethatározat egyes rendelkezéseinek értelmezése tárgyában hozott legfontosabb ítéleteit is tartalmazza.

A kézikönyv valamennyi nyelvi változata elérhető az alábbi linkeken: BG   (2700 Kb) , CS   (1854 Kb) , DA   (1766 Kb) , DE   (1659 Kb) , ET   (1783 Kb) , EL   (2439 Kb) , ES   (1649 Kb) , FR   (1892 Kb) , HR   (1789 Kb) , IT   (2141 Kb) , LV   (2158 Kb) , LT   (1865 Kb) , HU   (1908 Kb) , MT   (2560 Kb) , NL   (2047 Kb) , PL   (2200 Kb) , PT   (1968 Kb) , RO   (1926 Kb) , SL   (1797 Kb) , SK   (1977 Kb) , FI   (2172 Kb) , SV   (1591 Kb) .

Az EEP alkalmazására vonatkozó statisztikai adatok

2016-ben a keresett személyek átadása átlagosan az alábbiak szerint történt:

• hozzájárulással – 16 napon belül (az összes átadás mintegy 65%-a)
• hozzájárulás nélkül – kevesebb mint 2 hónapon belül.

Az EEP-re vonatkozó 2014-es kérdőívben szereplő válaszok   (1582 Kb) 

Az EEP-re vonatkozó 2015-ös kérdőívben szereplő válaszok   (1479 Kb) 

Az EEP-re vonatkozó 2016-ös kérdőívben szereplő válaszok   (1732 Kb) 

Nem minden tagállam esetében állnak rendelkezésre adatok, a 2015-ös és a 2016-os évre vonatkozóan közzétett adatok azonban teljesek.

Kapcsolódó linkek

Az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat