Melyik ország bírósága rendelkezik joghatósággal?

Románia
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Rendes polgári bírósághoz vagy különös hatáskörű bírósághoz (például munkaügyi bírósághoz) kell-e fordulnom?

Romániában a rendes bíróságok mellett egyes ügyek tekintetében a jogvita rendezésére külön kollégiumok és panelek működnek.

Az igazságszolgáltatás szervezetéről szóló 304/2004. sz. törvény szerint a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék (Înalta Curte de Casaţie şi Justiţie) 4 kollégiumra – Polgári Kollégium I, Polgári Kollégium II, Büntető Kollégium, Közigazgatási és Adóügyi Kollégium – a kilenc bíróból álló tanácsra és vegyes kollégiumokra osztható fel, amelyek mindegyike saját hatáskörrel rendelkezik. A fellebbviteli bíróságokon, a törvényszékeken és indokolt esetben a járásbíróságokon belül külön kollégiumok vagy panelek járnak el a polgári ügyekben, a büntető ügyekben, a gyermekeket érintő és családjogi ügyekben, a közigazgatási és adójogi ügyekben, a munkajogi, a társadalombiztosításra, a vállalkozásokra, a cégnyilvántartásra, a fizetésképtelenségre, a tisztességtelen versenyre vonatkozó, valamint a tengerjogi és folyami hajózási ügyekben. Különös hatáskörű bíróságokat indokolt esetben a fenti ügyek kezelésének céljából lehet létrehozni.

2 Ha a rendes polgári bíróságok rendelkeznek hatáskörrel (azaz e bíróságok feladata az ilyen ügyek elbírálása), hogyan tudhatom meg, hogy melyik bírósághoz kell fordulnom?

A polgári perrendtartás szabályozza a polgári ügyekre vonatkozó általános eljárást. A perrendtartás rendelkezései jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában a többi eljárásra is alkalmazandóak.

A polgári perrendtartás 94–97. cikkei határozzák meg a polgári bíróságok hatáskörét.

A járásbíróságok mint első fokon eljáró bíróságok tárgyalják a következő olyan kereseteket, amelyeknek tárgya pénzben (nem) mérhető:

  • azok a keresetek, amelyek a polgári törvénykönyv szerint a családjogi bíróságok hatáskörébe tartoznak;
  • a családi állapotok nyilvántartásaiba való feljegyzésekre vonatkozó keresetek;
  • a több emeletes épületek/lakóházak/különböző személyek tulajdonában álló terek nyilvántartásba vételére és a lakástulajdonosok szövetségének más természetes vagy jogi személyekkel kapcsolatos jogviszonyára vonatkozó kérelmek;
  • kilakoltatási kérelmek;
  • a közös falakra és árkokra, az épületek közti területekre és növényzetre, szolgalmi jogokra, terhekre, vagy a tulajdonjog egyéb korlátaira vonatkozó kérelmek;
  • a határmódosításra és a határkijelölésre vonatkozó kérelmek;
  • birtokvédelmi kérelmek;
  • az olyan cselekvési vagy tartózkodási kötelezettségekre vonatkozó kérelmek, amelyek értéke nem fejezhető ki pénzben;
  • a bírósági felosztásra vonatkozó kérelmek, azok értékétől függetlenül;
  • egyéb, pénzben kifejezhető értékű kérelmek, amelyek értéke 200 000 RON vagy annál alacsonyabb, függetlenül a felek jogképességétől;

A járásbíróságok tárgyalják az illetékes közigazgatási szervek és egyéb testületek határozataival szembeni fellebbezéseket. A járásbíróságok tárgyalnak emellett minden olyan keresetet, amelyet jogszabály a hatáskörükbe utal.

A törvényszékek járnak el:

  • első fokon eljáró bíróságként minden olyan kérelem tekintetében, amelyet jogszabály nem utal más bíróságok hatáskörébe;
  • fellebbviteli bíróságként az első fokon eljáró bírák által hozott ítéletek elleni fellebbezések tekintetében;
  • felülvizsgálati bíróságként a jogszabályban meghatározott esetek tekintetében;
  • emellett minden olyan kereset tekintetében, amelyet jogszabály a hatáskörükbe utal.

A fellebbviteli bíróságok tárgyalják:

  • első fokon eljáró bíróságként a közigazgatási és adóügyi jogvitákra vonatkozó kérelmeket;
  • fellebbviteli bíróságként az első fokon eljáró bírák által hozott ítéletek elleni fellebbezéseket;
  • felülvizsgálati bíróságként a jogszabályban meghatározott eseteket;
  • emellett minden olyan keresetet, amelyet jogszabály a hatáskörükbe utal.

A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék a következő ügyeket tárgyalja:

  • fellebbviteli bíróságok határozatai és más határozatok elleni fellebbezéseket a törvényben előírt esetekben;
  • a jogrend érdekében tett felülvizsgálatokat;
  • a korábbi ítéletekkel kapcsolatos, egyes jogi kérdések pontosítására irányuló kérelmeket;
  • emellett minden olyan keresetet, amelyet jogszabály a hatáskörébe utal;

2.1 Létezik-e különbségtétel alacsonyabb és magasabb fokú rendes polgári bíróságok (például körzeti bíróságok, illetve regionális bíróságok) között, és ha igen, melyik rendelkezik hatáskörrel az ügyemben?

A román polgári igazságszolgáltatási rendszer alacsonyabb és magasabb fokú bíróságokat különböztet meg, és a különböző szintű bíróságok funkcióbeli (ellátandó feladatok) és eljárási kritériumok szerint felosztott eltérő hatáskörrel rendelkeznek (érték, a jogvita tárgya vagy jellege).

A polgári perrendtartás hatásköri változtatásokat vezetett be, és hatáskörrel ruházta fel a törvényszékeket az ügyek első fokon történő érdemi tárgyalására. A járásbíróságok hatásköre a kisebb és/vagy kevésbé összetett követelések tárgyalására terjed ki, amelyek a gyakorlatban igen sokszor fordulnak elő.

A fellebbviteli bíróságok hatásköre elsősorban a fellebbezések tárgyalására terjed ki, míg a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék a felülvizsgálatok ügyében eljáró rendes bíróság, amely nemzeti szinten biztosítja a jogszabályok egységes értelmezését és alkalmazását.

2.2 Területi illetékesség („A” vagy „B” város bírósága rendelkezik-e illetékességgel az ügyemben?)

2.2.1 A területi illetékességre vonatkozó főszabály

A román polgári igazságszolgáltatási rendszer illetékességére vonatkozó szabályait a polgári perrendtartás 107. és azt követő cikkei határozzák meg.

Főszabály szerint az alperes lakóhelye vagy székhelye szerinti bírósághoz kell benyújtani a keresetet.

2.2.2 A főszabály alóli kivételek

Az illetékesség tekintetében különös szabályok is érvényesülnek, például:

  • amennyiben az alperes lakóhelye/székhelye nem ismert, a keresetet az alperes tartózkodási helye/képviseleti irodája szerinti bíróságon, ha pedig ez sem ismert, a felperes lakóhelye/székhelye/tartózkodási helye/képviseleti irodája szerinti bíróságon kell benyújtani;
  • a magánjogi jogi személyekkel szembeni keresetet az azok jogi személyiséggel nem rendelkező leányvállalata szerinti bíróságon is be lehet nyújtani;
  • az egyesülettel, gazdasági társasággal vagy más, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalannyal szembeni kereseteket az azok vezetésével vagy igazgatásával a tagok által megbízott személy szerint illetékességgel rendelkező bíróságon is be lehet nyújtani; ilyen személy hiányában az érintett szervezett bármelyik tagjára tekintettel illetékes bíróságon be lehet nyújtani a keresetet;
  • az állammal, kormányzati vagy önkormányzati szervekkel és intézményekkel, valamint más közjogi jogi személyekkel szembeni kereseteket a felperes lakóhelye/székhelye szerinti vagy az alperes hivatala szerinti bíróságon lehet benyújtani.
2.2.2.1 Mikor választhatok az alperes lakóhelye szerinti bíróság (a főszabály alkalmazásával meghatározott bíróság) és egy másik bíróság között?

A román polgári perrendtartás határozza meg a vagylagos illetékesség szabályait (113–115. cikk). Ezek szerint a következő bíróságok szintén rendelkeznek illetékességgel:

  • a felperes lakóhelye szerinti bíróság (származás megállapítására vonatkozó keresetek);
  • a jogosult lakóhelye szerinti bíróság (tartási kötelezettségek);
  • a szerződéses kötelezettség megállapodásban meghatározott helye szerinti bíróság;
  • az ingatlan fekvése szerinti bíróság (bérlet, ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés/igazolás/kijavítás);
  • az indulás/érkezés helye szerinti bíróság (szállítási megállapodások);
  • a kifizetés helye szerinti bíróság (váltók, csekkek, saját váltók vagy más értékpapírok);
  • a fogyasztó tartózkodási helye szerinti bíróság (a fogyasztók és vállalkozások közti megállapodásokból származó károkra irányuló kártérítés);
  • a jogellenes károkozás vagy a jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekmény helye, illetve a kár bekövetkeztének helye szerinti bíróság az ilyen ügyekből származó követelések tekintetében.

Amennyiben az alperes a tartózkodási helyén kívüli helyen rendszeresen üzleti tevékenységet/mezőgazdasági, kereskedelmi, ipari vagy ezekhez hasonló tevékenységet végez, az e tevékenységből származó követelésekre vagy e helyen végzett tevékenységből származó követelésekre vonatkozó keresetet a tevékenység végzésének a helye szerinti bírósághoz is be lehet nyújtani.

Biztosítási ügyek tekintetében a kártérítésre vonatkozó keresetet annál a bíróságnál is be lehet nyújtani, amelynek illetékességi területén a biztosított személy lakóhelye vagy hivatala vagy a biztosított értékek találhatók, illetve ahol a biztosítási kockázat bekövetkezett.

Az illetékesség megállapodásban történő kikötése semmis, ha azt a kártérítési igény keletkezése előtt teszik, míg a kötelező polgári felelősségbiztosítás tekintetében a kárt elszenvedett harmadik fél a lakóhelye/székhelye szerinti bíróságnál is indíthat közvetlen eljárást.

A védett személy lakóhelye/tartózkodási helye szerinti bíróság dönt az illetékességről azoknak a természetes személyeknek a védelmére vonatkozó keresetek tekintetében, akikre nézve a polgári törvénykönyv szerint a családjogi bíróság rendelkezik hatáskörrel. Az (ingatlanra vonatkozó) jogi aktusok megkötésének családjogi bíróság általi engedélyezésére irányuló kérelmek tekintetében az ingatlan fekvése szerinti bíróság is illetékes. Ez esetben az ítéletet meghozó családjogi bíróság megküldi az ítélet másolatát a védett személy lakóhelye/tartózkodási helye szerinti családjogi bíróságnak.

A házasság felbontására irányuló kereset ügyében az a járásbíróság illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye található. Amennyiben a házastársaknak nincs közös lakóhelye, vagy, amennyiben egyikük sem azon a helyen él, amelyre nézve a járásbíróság illetékes és ahol a közös lakóhely található, az alperes lakóhelye szerinti bíróság illetékes. Amennyiben az alperes nem Románia területén él és a román bíróságok rendelkeznek joghatósággal, a felperes lakóhelye szerinti bíróság illetékes. Amennyiben sem a felperes, sem az alperes nem Románia területén élnek, a felek megállapodhatnak, hogy a házasság felbontására irányuló keresetüket bármely román járásbírósághoz benyújthatják. Ilyen megállapodás hiányában a házasság felbontására irányuló keresetet a bukaresti járásbíróság 5. kerületénél kell benyújtani (a polgári perrendtartás 914. cikke).

Az egyedi munkaügyi jogviták feloldására irányuló kereseteket a felperes lakóhelye/munkavégzésének helye szerinti törvényszéken kell benyújtani (az 53/2003. sz. törvény – a Munka Törvénykönyve, 269. cikk).

2.2.2.2 Mikor kell az alperes lakóhelye szerinti bíróságtól (a főszabály alkalmazásával meghatározott bíróságtól) eltérő bíróságot választanom?

A kizárólagos illetékességre vonatkozó szabályok a polgári perrendtartás 117–121. cikkeiben találhatók. Ezek szerint:

  • az ingatlanjogokra vonatkozó kereseteket kizárólag az ingatlan fekvése szerinti bírósághoz lehet benyújtani. Amennyiben az ingatlan több bíróság illetékességi területén fekszik, a keresetet az alperes lakóhelye/tartózkodási helye szerinti bíróságon kell benyújtani, ha e bíróság egyike az illetékes bíróságoknak, ennek hiányában pedig bármely bírósághoz, amelynek területén az ingatlan fekszik. E rendelkezések vonatkoznak a birtokvédelmi keresetekre, a határkijelölésre vonatkozó keresetekre, az ingatlanjogok korlátozására vonatkozó keresetekre, valamint az ingatlan bírósági szétválasztására vonatkozó keresetekre, ha az osztatlan közös tulajdon nem öröklésből származik;
  • öröklési ügyekben az osztatlan közös tulajdon szétválasztásáig az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel a következő keresetekre:
    • a végrendeleti rendelkezések érvényessége vagy végrehajtása;
    • az öröklés, annak költségei és az örökösök esetleges egymás elleni követeléseinek költségei;
    • az elhunyt hagyományosai vagy hitelezői által valamelyik örökös vagy a végrendeletet végrehajtó személy elleni keresetei;
  • a gazdasági társaságokra vonatkozó keresetek tekintetében a felszámolási/nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárás befejezéséig az a bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel, amelynek területén a vállalkozás székhelye található;
  • az alperes hivatala szerinti törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik a fizetésképtelenség/hitelezői megállapodások tekintetében;
  • a kereskedők fogyasztókkal szemben benyújtott kérelmei tekintetében a fogyasztó lakóhelye szerinti bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel.
2.2.2.3 Maguk a felek kiköthetik-e olyan bíróság illetékességét, amely egyébként nem lenne illetékes?

A felek írásban, vagy folyamatban lévő jogviták esetén a bíróság előtti szóbeli megállapodásban megegyezhetnek, hogy a tulajdonaikra és egyéb jogaikra vonatkozó ügyeket az illetékességgel rendelkező bíróság helyett más bíróság tárgyalja, kivéve, ha a bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik. A fogyasztói jogok védelmére vonatkozó és jogszabályban meghatározott egyéb ügyekben a felek kizárólag a kártérítési igény felmerülését követően tehetnek illetékességi kikötést, az ezzel ellentétes megállapodások semmisek (a polgári perrendtartás 126. cikke).

A járulékos, kiegészítő és eseti kérelmeket annál a bíróságnál kell benyújtani, amely a főkövetelés tekintetében illetékes, akkor is, ha azok egyébként más bíróság hatáskörébe vagy illetékessége alá tartoznak, kivéve a fizetésképtelenségre vagy a hitelezői megállapodásra vonatkozó kereseteket. E rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha jogszabály határozza meg valamely különös kollégium vagy panel főkövetelésre vonatkozó illetékességét. Amennyiben a bíróság a felek egyike tekintetében kizárólagos illetékességgel rendelkezik, e bíróság minden félre vonatkozóan kizárólagos illetékességgel rendelkezik (a polgári perrendtartás 123. cikke).

Emellett a polgári perrendtartás 124. cikke szerint a főkövetelés tekintetében illetékes bíróság jár el a védelmek és kivételek ügyében is, kivéve a más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó előzetes kérdéseket, az eljárási kérdések tekintetében pedig az a bíróság jár el, amely előtt azok felmerültek.

A bíróságok eljárási jogosultságának általános hiányára mind a felek, mind a bíró az eljárás bármely szakaszában hivatkozhatnak. A hatáskör hiányára és az illetékesség közjogi jellegű hiányára való hivatkozást azon az első fokú tárgyaláson kell megtenni, amelyre a feleket megfelelően beidézték, az illetékesség magánjogi jellegű hiányára pedig kizárólag az alperes hivatkozhat védekezésében, vagy ha a védekezés nem kötelező, akkor legkésőbb azon az első fokú tárgyaláson, amelyre a feleket megfelelően beidézték. Amennyiben az illetékesség hiánya nem közjogi jellegű, az illetékességgel nem rendelkező bírósághoz keresetet benyújtó fél nem kérelmezheti az illetékesség hiányának megállapítását (az új polgári perrendtartás 130. cikke).

A határon átnyúló elemmel rendelkező polgári jogvitákban a felek számára a román jog szerint szabadon biztosított jogok tekintetében, ha a felek érvényesen megállapodtak, hogy e jogokra vonatkozó jogviták esetén a román bíróságok rendelkeznek joghatósággal, kizárólag a román joghatóságok járhatnak el az ügyben. Jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában a kereset elbírálására az a román bíróság jogosult, amely elé az alperest beidézték, ha az alperes a bíróságon megjelenik és az ügyben érdemben védekezik anélkül, hogy legkésőbb az első fokon eljáró bíróság által lefolytatott vizsgálati szakasz végéig kifogásolná a bíróság hatáskörét vagy illetékességét. A fenti két esetben a román bíróságok elutasíthatják a keresetet, ha az ügy összes körülménye alapján egyértelmű, hogy a jogvita semmilyen szempontból nem kapcsolódik szorosan Romániához (az új polgári perrendtartás 1066. cikke).

3 Ha különös hatáskörű bíróság rendelkezik hatáskörrel, hogyan állapíthatom meg, hogy melyikhez kell fordulnom?

Lásd az 1., 2., 2.1., 2.2., 2.2.2.1., 2.2.2.2. kérdésekre adott válaszokat.

Utolsó frissítés: 13/06/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit