

Információk keresése régiónként
A polgári perrendtartásról szóló törvény minden természetes és jogi személy számára biztosítja a lehetőséget, hogy bíróság előtt védje meg sérelmet szenvedett vagy vitatott polgári jogait, valamint a jogszabályok által védeni rendelt érdekeit. Főszabály szerint minden polgári jogi jogvitával rendes bírósági eljárás keretében a bíróságok foglalkoznak. Kizárólag jogszabályban meghatározott, kivételes esetben egyéb, peren kívüli eljárással is rendezhetők a polgári jogi jogviták. Ha jogszabály úgy rendelkezik, a bíróság a természetes vagy jogi személyek által előterjesztett azon kereseteket is elbírálja, amelyek természetüknél fogva nem képezik polgári jogi jogvita tárgyát. Mindazonáltal az egyes jogvitákkal kapcsolatos hatásköréről minden esetben a bíróság vagy a bíró dönt. Amennyiben a bíróság vagy a bíró megállapítja, hogy a jogvita nem tartozik a hatáskörébe, az erre vonatkozó határozatában meg kell jelölnie a szervet, amelynek feladata az adott jogvita elbírálása.
Lettországban nincsenek szakosított bíróságok, amelyek csak meghatározott típusú polgári ügyekkel foglalkoznak. A hatáskörre és illetékességre vonatkozó általános szabályok alól azonban vannak bizonyos kivételek, amelyek meghatározzák, milyen szintű bíróságnak kell tárgyalnia az ügyet első fokon.
A polgári ügyeket az adott hely szerint illetékes elsőfokú bíróság bírálja el érdemben. A jogszabályokban meghatározott ügyeket törvényszék tárgyalja.
Az ügyet mindaddig nem vizsgálhatja érdemben egy felsőbb szintű bíróság, míg az alsóbb szintű bíróság meg nem tárgyalta azt. Az elsőfokú bíróság polgári ügyekben az a kerületi vagy városi bíróság (rajona (pilsētas) tiesa), illetve törvényszék (apgabaltiesa), amelynek az ügy a hatáskörébe és illetékességébe tartozik. Polgári peres eljárásokban az ügyeket érdemben az ügyfajta és a pertárgy tekintetében hatáskörrel és a jogvita helyén illetékességgel rendelkező bíróság tárgyalja.
Amennyiben az ügy bírósági hatáskörbe tartozik, főszabály szerint a kerületi vagy városi bíróság tárgyalja meg, ugyanakkor bizonyos, jogszabályokban meghatározott ügyeket a törvényszék bírál el. Az alábbi ügyeket tárgyalja első fokon törvényszék:
Ha egyetlen ügy több követelést is magában foglal, és egyes követelések a kerületi vagy a városi bíróság, míg mások a törvényszék hatáskörébe tartoznak, vagy amennyiben törvényszék hatáskörébe tartozó viszontkeresetet nyújtottak be kerületi vagy városi bírósághoz, az ügyet a törvényszék bírálja el.
A hivatali titokkal kapcsolatos polgári ügyekben a rigai törvényszék (Rīgas apgabaltiesa) jár el elsőfokú bíróságként.
A polgári ügyeket a tárgyuktól függően eltérő szintű bíróságoknak osztják ki első fokon: az ügyeket a követelés kategóriája és jellege alapján sorolják be. Ugyanakkor az azonos szintű bíróságok saját illetékességi területtel rendelkeznek.
Az illetékességgel kapcsolatos általános eljárási szabályok (a polgári perrendtartásról szóló törvény 26. szakasza) szerint a természetes személlyel szembeni követelést az e személy bejelentett lakóhelye szerinti bíróság elé kell terjeszteni. A jogi személlyel szembeni követelést a jogi személy székhelye szerinti bíróság elé kell terjeszteni. Ennek megfelelően az ügy tárgya és az illetékességi szabályok határozzák meg, mely elsőfokú bíróság foglalkozik majd az üggyel.
A polgári perrendtartásról szóló törvény a polgári ügyekben az illetékességre vonatkozó szabályok alóli kivételeket is tartalmaz, amelyek értelmében a felperes megválaszthatja, hogy az illetékességre vonatkozó általános rendelkezések alapján indít pert, tehát az alperes bejelentett lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes bírósághoz nyújtja be a keresetet, vagy a jogszabályban választható bíróságként megjelölt másik, azonos szintű, elsőfokú bíróságon indít pert.
Ha az alperes nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel, akkor a tényleges lakóhelye szerinti bírósághoz kell benyújtani a keresetet.
Ha az alperes tényleges lakóhelye nem ismert, és nem rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel Lettországban, akkor bármely ingatlanának helye, vagy utolsó ismert lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani a keresetet.
Egyes, jogszabályban meghatározott esetekben a felperest megilletik bizonyos jogok, amelyek alapján eldöntheti, hogy az alperes bejelentett lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes bírósághoz nyújtja be a keresetet, vagy másik bíróságon indít pert.
Az illetékes bíróság felperes általi kiválasztásának szabályait a polgári perrendtartásról szóló törvény 28. szakasza tartalmazza, amely részletesen felsorolja az ügytípusokat, valamint a választható bíróságokat, amelyekhez a kereset benyújtható:
Ha a fent említett esetekben a felperes nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel, a kereset a felperes tényleges lakóhelye szerint illetékes bírósághoz is benyújtható.
A polgári perrendtartásról szóló törvény emellett a polgári ügyekben kizárólagos illetékességet megállapító rendelkezést is tartalmaz, amely felülírja nemcsak az általános illetékességet, de az illetékesség minden egyéb formáját is. Az alábbi esetekben az illetékességet a kereset típusa határozza meg.
Az ingatlanhoz vagy annak kellékeihez fűződő tulajdonjogokkal vagy egyéb dologi jogokkal kapcsolatos vagy ilyen jogok ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére vagy onnan való törlésére és az ingatlan földmérési nyilvántartásból való törlésére irányuló keresetet az ingatlan helye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.
Amennyiben a keresetet egy örökhagyó hagyatékával szemben indítják, és nincsen ismert és elismert örökös, vagy olyan örökös, aki elfogadta volna az örökséget, akkor az örökhagyó bejelentett vagy tényleges lakóhelye szerinti bíróság illetékes. Ha azonban az örökhagyó bejelentett vagy tényleges lakóhelye Lettországon kívül van vagy ismeretlen, akkor a hagyatéki vagyon vagy annak egy részének helye szerinti bíróság illetékes.
Kizárólagos illetékességet más jogi aktusok is előírhatnak.
Az alábbi rendelkezések a különös bírósági eljárások tárgyát képező ügyekre is vonatkoznak:
Az örökbefogadás jóváhagyása iránti kérelmet az örökbefogadó bejelentett lakóhelye vagy annak hiányában tényleges lakóhelye szerint illetékes bírósághoz, az örökbefogadás érvénytelenítése iránti kérelmet pedig a kérelmező bejelentett lakóhelye vagy annak hiányában tényleges lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.
Külföldi állampolgár vagy külföldön élő személy örökbefogadás jóváhagyása iránti kérelmét az örökbefogadott bejelentett lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. Ha azonban az örökbefogadott családon kívüli gondozásban részesül, akkor a kérelmet a családon kívüli gondozás nyújtásának helye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani (a polgári perrendtartásról szóló törvény 259. szakaszának (2) bekezdése).
A személy cselekvőképességének mentális zavar vagy más egészségügyi rendellenesség miatti korlátozása iránti kérelmet az érintett személy bejelentett lakóhelye vagy annak hiányában tényleges lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. Ha az érintett személyt egészségügyi intézményben helyezték el, akkor a kérelmet az egészségügyi intézmény helye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani (a polgári perrendtartásról szóló törvény 264. szakasza).
A jogi személy fizetésképtelenségével kapcsolatos ügyet a kötelezett székhelye szerint illetékes bíróság bírálja el. Az 1346/2000/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti fizetésképtelenségi eljárás megindítására a kötelezett fő érdekeltségeinek központja szerinti bíróság rendelkezik joghatósággal. Ha azonban a fizetésképtelenségi eljárás a rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerint indul meg, az ügyet a kötelezett 2. cikk h) pontjában meghatározott „telephelye” szerint joghatósággal rendelkező bíróság bírálja el (a polgári perrendtartásról szóló törvény 363.1 szakasza).
A természetes személy fizetésképtelenségével kapcsolatos ügyet a kötelezett bejelentett lakóhelye vagy annak hiányában tényleges lakóhelye szerint illetékes bíróság bírálja el. Az 1346/2000/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti fizetésképtelenségi eljárás megindítására a kötelezett fő érdekeltségeinek központja szerinti bíróság rendelkezik joghatósággal. Ha azonban a fizetésképtelenségi eljárás a rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerint indul meg, az ügyet a kötelezett 2. cikk h) pontjában meghatározott „telephelye” szerint joghatósággal rendelkező bíróság bírálja el (a polgári perrendtartásról szóló törvény 363.22 szakasza).
A hitelintézetek fizetésképtelenségével vagy felszámolásával kapcsolatos ügyeket a hitelintézet székhelye szerint illetékes bíróság bírálja el (a polgári perrendtartásról szóló törvény 364. szakasza).
Közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítéssel (saistību bezstrīdus piespiedu izpildīšana) kapcsolatos ügyek:
Bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítéssel (saistību piespiedu izpildīšana brīdinājuma kārtībā) kapcsolatos ügyek:
A bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelmet a kötelezett bejelentett lakóhelye vagy annak hiányában tényleges lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes kerületi vagy városi bíróság ingatlan-nyilvántartási hivatalánál kell benyújtani (a polgári perrendtartásról szóló törvény 406.2 szakasza).
Igen, van ilyen lehetőség: A lett jogszabályok lehetővé teszik, hogy a felek közös megegyezéssel válasszák meg az illetékes bíróságot. Szerződéskötéskor a felek kiköthetik, mely elsőfokú bíróság előtt kívánják rendezni a szerződéssel vagy a szerződéses feltételek teljesítésével kapcsolatosan felmerülő esetleges jövőbeli jogvitáikat. A jogvita tárgyát illetően hatáskörrel rendelkező bíróságot nem változtathatják meg, vagyis nem szabhatják meg, milyen szintű bíróság tárgyalja az ügyet első fokon (a polgári perrendtartásról szóló törvény 25. szakasza), valamint a kizárólagos illetékességet sem módosíthatják (a polgári perrendtartásról szóló törvény 29. szakasza). Az illetékességről való megállapodásra két korlátozás vonatkozik:
A lett jogszabályok értelmében az általános hatáskörrel rendelkező bíróságok polgári és büntetőügyekben is eljárnak. Más országoktól eltérően Lettországban nincsenek sem szakosított bíróságok (például családjogi bíróságok), sem pedig olyan bírák, akik bizonyos jogi kérdésekre szakosodtak.
Ahogy arról a fentiekben már szó esett, először az elsőfokú bíróság vizsgálja érdemben a polgári ügyet, amely mindaddig nem kerülhet felsőbb szintű bíróság elé, míg az alsóbb szintű bíróság el nem bírálta azt. Az elsőfokú bíróság polgári ügyekben az a kerületi vagy városi bíróság, illetve törvényszék, amelynek az ügy a hatáskörébe és illetékességébe tartozik. Főszabály szerint minden polgári jogi jogvita a bíróságok hatáskörébe tartozik, amelyek rendes bírósági eljárások keretében bírálják el e jogvitákat.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.