

A polgári peres ügyek a megyei bíróságok (maakohus) hatáskörébe tartoznak. A megyei bíróságok elsőfokú bíróságként járnak el polgári peres ügyekben. A polgári peres ügyek számos területet érintenek, beleértve a különböző szerződésekkel és kötelezettségekkel, valamint a családjoggal és az örökléssel kapcsolatos jogvitákat, a dologi joggal kapcsolatos jogvitákat, a vállalatok és nonprofit szervezetek tevékenységével és irányításával kapcsolatos ügyeket, illetve a csődeljárással és a munkajoggal kapcsolatos ügyeket. Polgári peres eljárás a megyei bírósághoz benyújtott keresetlevéllel kezdeményezhető. A bírósághoz benyújtandó keresetlevél megnevezi azt a személyt, akivel szemben a követelést támasztják, a követelés tárgyát, a követelés indokolását (azaz jogalapját) és a követelést alátámasztó bizonyítékokat.
Valamely személlyel szembeni, egy meghatározott összeg kifizetése iránti, magánjogi kapcsolatból származó követelés kérésre gyorsított fizetési meghagyásos eljárás során is tárgyalható. Támogatási vagy hitelezői követeléssel kapcsolatos gyorsított fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezéséhez a https://www.e-toimik.ee/ honlapon keresztül lehet kapcsolatba lépni a megyei bíróság fizetési meghagyásos ügyekkel foglalkozó osztályával. Nem alkalmazható gyorsított fizetési meghagyásos eljárás a 6 400 EUR-t meghaladó követelések (hitelezői követelés) esetén, és ez az összeg a fő- és a mellékkövetelést is magában foglalja. Hasonlóképpen nem indítható gyorsított eljárás, ha a követelt támogatás meghaladja a havi 200 EUR-t. Nem indítható gyorsított fizetési meghagyásos eljárás, ha az adós nem a gyermek születési anyakönyvi kivonatában megnevezett szülő. A gyorsított fizetési meghagyásos eljárásokban a Pärnu megyei bíróság Haapsalu bírósága (Pärnu Maakohtu Haapsalu kohtumaja) jár el.
A felek bizonyos jogvitákban peren kívüli vitarendező bizottságokhoz fordulhatnak, mielőtt élnének a bíróság előtti jogorvoslat jogával. Például a munkaügyi jogvitákban valamely munkaügyi vitarendező bizottság (töövaidluskomisjon) jár el. A munkaügyi vitarendező bizottság olyan független testület, amely egyéni munkaügyi jogvitákban jár el az esetleges bírósági tárgyalásokat megelőzően. A munkavállalóknak és a munkáltatóknak is joguk van valamely bizottsághoz fordulni, és mentesülnek az állami illetékek alól. Munkaügyi vitarendező bizottsághoz lehet fordulni a munkaügyi jogviták rendezése érdekében. E jog gyakorlásával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a bíróság a 10 000 EUR-t nem meghaladó pénzügyi követelések esetén jár el. A 10 000 EUR-t meghaladó pénzügyi követelések a bíróságok joghatósága alá tartoznak. A munkaügyi vitarendező bizottsághoz benyújtott kérelemben fel kell tüntetni a jogvitával kapcsolatos releváns körülményeket. Például a munkaszerződés megszüntetésének megtámadása esetén fel kell tüntetni a megszüntetés idejét és okát. Ismertetni kell a felek közötti vita természetét, például hogy a munkavállaló vagy a munkáltató mit mulasztott el megtenni, vagy miben járt el illegálisan. Minden keresetlevelet és követelést alá kell támasztani, ezért fel kell tüntetni az okirati bizonyítékokkal (munkaszerződéssel, kölcsönös megállapodásokkal vagy a munkavállaló és a munkáltató közötti levelezéssel stb.) alátámasztott körülményeket, illetve a más bizonyítékokra és tanúkra vonatkozó információkat. Ezeket a munkavállaló vagy a munkáltató követelését alátámasztó okirati bizonyítékokat mellékelni kell a benyújtott kérelemhez. Ha a kérelmező szükségesnek tartja tanú beidézését a megbeszélésre, a kérelemben fel kell tüntetni a tanú nevét és címét.
A fogyasztók és a kereskedők közötti szerződésekből eredő követelések esetében a fogyasztói panaszokkal foglalkozó bizottságok (tarbijakaebuste komisjon) járhatnak el. A fogyasztói panaszokkal foglalkozó bizottságok illetékesek eljárni a fogyasztók és a kereskedők közötti szerződésekből fakadó jogviták esetén, ha a felek nem tudták megállapodás útján rendezni a jogvitát, és ha a jogvita tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások értéke legalább 20 EUR. A haláleset, fizikai sérülés vagy egészségkárosodás következtében felmerülő követelések ügyében nem valamely bizottság, hanem a bíróság jár el.
A bizottságok nem járnak el egészségügyi szolgáltatásokkal, jogi szolgáltatásokkal, valamint ingatlantulajdonok vagy épületek átruházásával kapcsolatos jogvitákban, illetve olyan jogvitákban, amelyeknek a rendezésére vonatkozó eljárást más törvények szabályozzák. Az ilyen jogvitákban az illetékes intézmény vagy bíróság jár el. Például az ingatlan-bérbeadással kapcsolatos jogvitákra vonatkozó eljárásról az ingatlan-bérbeadással kapcsolatos jogviták rendezéséről szóló törvény (üürivaidluse lahendamise seadus) rendelkezik.
A fogyasztói panaszokkal foglalkozó bizottságok illetékesek eljárni a hibás termékekből eredő károkkal kapcsolatos jogvitákban, ha ez a kár megállapítható. Amennyiben a károkozás ténye megállapítást nyert, de a kár pontos nagysága nem határozható meg, például nem pénzbeli károk vagy jövőbeli károk esetén, a kártérítés összegét a bíróság állapítja meg.
Fontos ismerni a joghatóság elveit, hogy tudjuk, melyik bíróság illetékes eljárni egy ügyben. A joghatóság három részre oszlik: 1) általános joghatóság, amely az érintett személy lakóhelyétől függ; 2) választható joghatóság; 3) kizárólagos joghatóság (lásd a 2.2. szakaszt).
Az alsóbb és felsőbb fokú bíróságok eltérnek egymástól, mert az észt bírósági rendszer három fokot ismer.
A megyei bíróságok (maakohus) elsőfokú bíróságként járnak el minden polgári peres ügyben. Törvényi úton előírható, hogy bizonyos ügyekben csak adott megyei bíróságok járjanak el, ha ez felgyorsítja a tárgyalásokat vagy más módon hatékonyabbá teszi az eljárást.
A kerületi bíróságok (ringkonnakohus) felülvizsgálják a megyei bíróságok által a polgári peres ügyekben hozott határozatokat a területi illetékességüknek megfelelően a határozatok és bírósági döntések elleni fellebbezések alapján. A kerületi bíróságok a törvény által a joghatóságuk alá rendelt egyéb ügyekben is ítélkeznek.
A Legfelsőbb Bíróság (Riigikohus) felülvizsgálja a kerületi bíróságok által a polgári peres ügyekben hozott határozatokat a semmiségi panaszok és a bírósági döntések elleni fellebbezések alapján. A Legfelsőbb Bíróság emellett eljár a hatályban lévő bírósági határozatok felülvizsgálatára vonatkozó kérvények ügyében, a jogszabályokban meghatározott esetekben kijelöl egy, az eljáráshoz megfelelő joghatósággal rendelkező bíróságot, és ítélkezik a jogszabályok által a joghatósága helyezett más ügyekben.
Az ügyben először a megyei bíróság mint elsőfokú bíróság jár el és hoz ítéletet. Ha az érintett fél nem elégedett az ítélettel, joga van fellebbezést benyújtani egy felsőbb bírósághoz, azaz a kerületi bírósághoz. A kerületi bíróságok másodfokú bíróságok, ezért felülvizsgálják a megyei és a közigazgatási bíróságok által hozott határozatokat a fellebbezések és a bírósági határozatok elleni fellebbezések alapján. A kerületi bíróságok testületileg ítélkeznek a polgári peres ügyekben: a fellebbezéseket egy három főből álló bírói testület bírálja el.
A Legfelsőbb Bíróság a legmagasabb fokon eljáró bíróság, és a semmisségi panaszok, valamint a bírósági határozatok felülvizsgálatára irányuló kérvények ügyében jár el. A megsemmisítés a jogi alapon nem hatályba lépett bírósági ítéletek elleni fellebbezést és az ítéletek felülvizsgálatát jelenti egy magasabb fokon eljáró bíróságon a tények újraértékelése nélkül. A bírósági határozatok felülvizsgálata a már hatályba lépett határozatok és döntések újbóli vizsgálatát jelenti új körülmények felmerülése esetén az eljárásban részt vevő fél kérelme alapján.
Semmisségi panaszt bármelyik, az eljárásban részt vevő és az alsóbb fokú bíróság ítéletével elégedetlen fél benyújthat a Legfelsőbb Bírósághoz. Fellebbezés csak képzett képviselő által nyújtható be, személyesen nem. A Legfelsőbb Bíróság befogadja a semmiségi panaszt, ha a fellebbezésben megfogalmazott állítások következtében felmerül az a kérdés, hogy az alsóbb fokú bíróság helytelenül alkalmazta-e az anyagi jogot vagy súlyos megsértették-e az eljárásjogot, ami igazságtalan döntéshez vezethetett. A Legfelsőbb Bíróság emellett befogadja a semmisségi panaszt, ha az ügyben folytatott tárgyalás alapvető fontosságú lenne a jogbiztonság garantálása és az egységes ítélkezési gyakorlat kialakítása, illetve a jog továbbfejlesztése szempontjából.
A joghatóság valamely személy joga és kötelezettsége eljárási jogainak gyakorlására egy adott bíróság előtt. A joghatóság lehet általános, választható vagy kizárólagos.
Az általános joghatóság meghatározza azt a bíróságot, amelyhez kereset nyújtható be valamely személy ellen, és ahol egyéb eljárási cselekmények hajthatók végre valamely személy vonatkozásában, kivéve, ha a törvény úgy rendelkezik, hogy a kereset benyújtható másik bírósághoz, illetve a cselekmény végrehajtható másik bíróságon.
A választható joghatóság meghatározza azt a bíróságot, amelyhez kereset nyújtható be valamely személy ellen, és ahol egyéb eljárási cselekmények hajthatók végre valamely személy vonatkozásában az általános joghatóságon túl. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonjog érvényesítése iránt, valamely természetes személy elleni kereset éppúgy benyújtható a hosszú távú lakóhely szerint illetékes bírósághoz is. Ha a személy más államban rendelkezik lakóhellyel, a tulajdonjog érvényesítése iránti kereset benyújtható a kereset tárgyát képező tulajdon helyszíne szerint illetékes bírósághoz, illetve az adott személy más tulajdonának helyszíne szerint illetékes bírósághoz is.
A kizárólagos joghatóság meghatározza azt az egyetlen bíróságot, amely eljárhat egy polgári peres ügyben. A kérvények alapján indított ügyekben a joghatóság kizárólagos, ha a törvény másképp nem rendelkezik. A kizárólagos joghatóság megállapítható például az ingatlantulajdon helyszíne, a jogi személy székhelye stb. alapján.
A természetes személyek elleni kereset a lakóhely szerint illetékes bírósághoz, a jogi személyek elleni kereset a székhelyük szerint illetékes bírósághoz nyújtható be. Ha a természetes személy lakóhelye ismeretlen, a kereset az utolsó ismert lakóhelye szerint illetékes bírósághoz nyújtható be.
Az olyan észt állampolgár elleni kereset, aki más államban él, és akinek esetében területen kívüli hatály érvényesül, illetve egy másik államban munkát vállaló észt állampolgárságú köztisztviselő elleni kereset az adott személy utolsó észtországi lakóhelye szerint illetékes bírósághoz nyújtható be. Ha az adott személy nem rendelkezett észtországi lakóhellyel, az ellene szóló kereset a Harju megyei bíróságon (Harju Maakohus) nyújtható be. Az Észt Köztársaság testületei vagy az önkormányzatok elleni kereset az érintett állami vagy önkormányzati testület székhelye szerint illetékes bírósághoz nyújtható be. Ha az adott állami testület nem határozható meg, a keresetet a Harju megyei bírósághoz kell benyújtani. Ha az önkormányzati testület nem határozható meg, a keresetet a vidéki vagy városi önkormányzat székhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.
Az Észt Köztársaság testületei vagy az önkormányzatok elleni kereset az érintett állami vagy önkormányzati testület székhelye szerint illetékes bírósághoz nyújtható be.
Ha az adott állami testület nem határozható meg, a keresetet a Harju megyei bírósághoz kell benyújtani. Ha az önkormányzati testület nem határozható meg, a keresetet a vidéki vagy városi önkormányzat székhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. A felperes a lakóhelye szerint illetékes bírósághoz is benyújthatja a keresetét.
A törvény által meghatározott esetekben az adott személy kiválaszthatja azt a bíróságot, amelyhez kereset nyújtható be valamely személy ellen, és ahol egyéb eljárási cselekmények hajthatók végre valamely személy vonatkozásában az általános joghatóságon túl.
A törvény által meghatározott esetekben a joghatóság kizárólagos. A kizárólagos joghatóság meghatározza azt az egyetlen bíróságot, amely eljárhat egy polgári peres ügyben. A kérvények alapján indított ügyekben a joghatóság kizárólagos, ha a törvény másképp nem rendelkezik.
1) Az ingatlantulajdon fekvésén alapuló joghatóság – az alábbi tárgyú keresetek az ingatlantulajdon fekvése szerint illetékes bírósághoz nyújthatók be:
A telki szolgalmi joggal, a dologi teherrel vagy az elővásárlási joggal kapcsolatos kereseteket a szolgalmi vagy a terhelt ingatlantulajdon helyszíne szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.
2) Az általános szerződési feltételek megszüntetése iránti kereset – a tisztességtelen általános szerződési feltételek megszüntetése iránti keresetet vagy a feltétel alkalmazását ajánló személy által a feltétel ajánlásának megszüntetése és visszavonása iránti keresetet (a kötelmi jogról szóló törvény [võlaõigusseadus] 45. szakasza) az alperes telephelye szerint illetékes bírósághoz, vagy annak hiányában az alperes lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. Ha az alperes nem rendelkezik észtországi telephellyel, lakóhellyel vagy székhellyel, a keresetet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelynek területi illetékessége alatt az általános szerződési feltételt alkalmazták.
3) Jogi személy testülete által hozott határozat visszavonására vagy az érvénytelenségének megállapítására vonatkozó joghatóság – a jogi személy testülete által hozott határozat visszavonása vagy az érvénytelenségének megállapítása iránti kereset a jogi személy székhelye szerint illetékes bírósághoz nyújtandó be.
4) Házassági ügyekre vonatkozó joghatóság
A házassági ügyek olyan polgári peres ügyek, amelyekben az alábbiak tárgyában járnak el:
Észt bíróság akkor illetékes házassági ügyekben eljárni, ha:
Ahhoz, hogy egy házassági ügyben észt bíróság járjon el, a keresetet a házastársak közös lakóhelye szerint illetékes bírósághoz, illetve annak hiányában az alperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. Ha az alperes lakóhelye nem Észtországban található, a keresetet a felek közös kiskorú gyermekének lakóhelye szerint illetékes bírósághoz, illetve közös kiskorú gyermek hiánya esetén a felperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.
Ha egy eltűnt személy vagyonát gondnokság alá helyezik, ha valamely személy mellé a korlátozott cselekvőképessége miatt gyámot neveznek ki, vagy ha börtönbüntetéssel sújtanak egy személyt, az ilyen személy elleni, a házasság felbontása iránti kereset a felperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz is benyújtható.
5) A leszármazási és tartási ügyekre vonatkozó joghatóság – a leszármazási ügy olyan polgári peres ügy, amelyben a leszármazás megállapítása iránti, illetve a gyermek születési anyakönyvi kivonatában vagy a népességnyilvántartásban a szülőt megnevező bejegyzést megtámadó kereset ügyében járnak el. Észt bíróságok akkor járhatnak el leszármazási ügyekben, ha legalább az egyik fél az Észt Köztársaság állampolgára, vagy legalább az egyik fél észtországi lakhellyel rendelkezik. Ahhoz, hogy észt bíróság eljárjon egy leszármazási ügyben, a keresetet a gyermek lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. Ha a gyermek lakhelye nem Észtországban található, a keresetet az alperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. Ha az alperes lakhelye nem Észtországban található, a keresetet a felperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.
Tartási ügyekben is ezek a rendelkezések alkalmazandók. A tartási ügy olyan polgári peres ügy, amelyben az alábbi keresetekkel kapcsolatban járnak el:
Ha az ügy egyidejűleg több észt bíróság joghatósága alá tartozik, a kérvényezőnek jogában áll kiválasztani, melyik bírósághoz nyújtja be a kérvényét. Ilyen esetekben az a bíróság jár el az ügyben, amelyik először kapta meg a kérvényt.
Ha a keresetet az alperes lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes bírósághoz vagy a kizárólagos joghatósággal rendelkező bírósághoz nyújtják be, az ügyet azon a bíróságon tárgyalják, amelynek területi illetékessége kiterjed az alperes lakóhelyére vagy székhelyére, vagy arra a helyre, amely alapján a kizárólagos joghatóságot megállapították. Ha a joghatóság megállapításához használt több hely egyetlen megyei bíróság területi illetékessége alá tartozik, de különböző bíróságok szolgáltatási területére esik, a felperes választja ki azt a bíróságot, ahol tárgyalják az ügyét. Amennyiben a felperes nem választ bíróságot, a bíróság határozza meg, hol tárgyalják az ügyet.
A kérvények alapján indított ügyeket azon a bíróságon tárgyalják, amelynek területi illetékessége kiterjed a joghatóság megállapításához használt helyre. Ha a joghatóság megállapításához használt több hely egyetlen megyei bíróság területi illetékessége alá tartozik, de különböző bíróságok szolgáltatási területére esik, a bíróság határozza meg, hol tárgyalják az ügyet.
A gyorsított fizetési meghagyásos eljárásokban a Pärnu megyei bíróság Haapsalu bírósága (Pärnu Maakohtu Haapsalu kohtumaja) jár el. Egyéb polgári peres ügyekben a joghatóság fent említett elvei érvényesülnek.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.