1 Rendes polgári bírósághoz vagy különös hatáskörű bírósághoz (például munkaügyi bírósághoz) kell-e fordulnom?
A polgári peres ügyek a megyei bíróságok (maakohus) hatáskörébe tartoznak. A megyei bíróságok elsőfokú bíróságként járnak el polgári peres ügyekben. A polgári peres ügyek számos területet érintenek, beleértve a különböző szerződésekkel és kötelezettségekkel, valamint a családjoggal és az örökléssel kapcsolatos jogvitákat, a dologi joggal kapcsolatos jogvitákat, a vállalatok és nonprofit szervezetek tevékenységével és irányításával kapcsolatos ügyeket, illetve a csődeljárással és a munkajoggal kapcsolatos ügyeket. Polgári peres eljárás a megyei bírósághoz benyújtott keresetlevéllel kezdeményezhető. A bírósághoz benyújtandó keresetlevél megnevezi azt a személyt, akivel szemben a követelést támasztják, a követelés tárgyát, a követelés indokolását (azaz jogalapját) és a követelést alátámasztó bizonyítékokat.
Valamely személlyel szembeni, egy meghatározott összeg kifizetése iránti, magánjogi kapcsolatból származó követelés kérésre gyorsított fizetési meghagyásos eljárás során is tárgyalható. Támogatási vagy hitelezői követeléssel kapcsolatos gyorsított fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezéséhez a https://www.e-toimik.ee/ honlapon keresztül lehet kapcsolatba lépni a megyei bíróság fizetési meghagyásos ügyekkel foglalkozó osztályával. Nem alkalmazható gyorsított fizetési meghagyásos eljárás a 6 400 EUR-t meghaladó követelések (hitelezői követelés) esetén, és ez az összeg a fő- és a mellékkövetelést is magában foglalja. Hasonlóképpen nem indítható gyorsított eljárás, ha a követelt támogatás meghaladja a havi 200 EUR-t. Nem indítható gyorsított fizetési meghagyásos eljárás, ha az adós nem a gyermek születési anyakönyvi kivonatában megnevezett szülő. A gyorsított fizetési meghagyásos eljárásokban a Pärnu megyei bíróság Haapsalu bírósága (Pärnu Maakohtu Haapsalu kohtumaja) jár el.
A felek bizonyos jogvitákban peren kívüli vitarendező bizottságokhoz fordulhatnak, mielőtt élnének a bíróság előtti jogorvoslat jogával. Például a munkaügyi jogvitákban valamely munkaügyi vitarendező bizottság (töövaidluskomisjon) jár el. A munkaügyi vitarendező bizottság olyan független testület, amely egyéni munkaügyi jogvitákban jár el az esetleges bírósági tárgyalásokat megelőzően. A munkavállalóknak és a munkáltatóknak is joguk van valamely bizottsághoz fordulni, és mentesülnek az állami illetékek alól. Munkaügyi vitarendező bizottsághoz lehet fordulni a munkaügyi jogviták rendezése érdekében. E jog gyakorlásával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a bíróság a 10 000 EUR-t nem meghaladó pénzügyi követelések esetén jár el. A 10 000 EUR-t meghaladó pénzügyi követelések a bíróságok joghatósága alá tartoznak. A munkaügyi vitarendező bizottsághoz benyújtott kérelemben fel kell tüntetni a jogvitával kapcsolatos releváns körülményeket. Például a munkaszerződés megszüntetésének megtámadása esetén fel kell tüntetni a megszüntetés idejét és okát. Ismertetni kell a felek közötti vita természetét, például hogy a munkavállaló vagy a munkáltató mit mulasztott el megtenni, vagy miben járt el illegálisan. Minden keresetlevelet és követelést alá kell támasztani, ezért fel kell tüntetni az okirati bizonyítékokkal (munkaszerződéssel, kölcsönös megállapodásokkal vagy a munkavállaló és a munkáltató közötti levelezéssel stb.) alátámasztott körülményeket, illetve a más bizonyítékokra és tanúkra vonatkozó információkat. Ezeket a munkavállaló vagy a munkáltató követelését alátámasztó okirati bizonyítékokat mellékelni kell a benyújtott kérelemhez. Ha a kérelmező szükségesnek tartja tanú beidézését a megbeszélésre, a kérelemben fel kell tüntetni a tanú nevét és címét.
A fogyasztók és a kereskedők közötti szerződésekből eredő követelések esetében a fogyasztói panaszokkal foglalkozó bizottságok (tarbijakaebuste komisjon) járhatnak el. A fogyasztói panaszokkal foglalkozó bizottságok illetékesek eljárni a fogyasztók és a kereskedők közötti szerződésekből fakadó jogviták esetén, ha a felek nem tudták megállapodás útján rendezni a jogvitát, és ha a jogvita tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások értéke legalább 20 EUR. A haláleset, fizikai sérülés vagy egészségkárosodás következtében felmerülő követelések ügyében nem valamely bizottság, hanem a bíróság jár el.
A bizottságok nem járnak el egészségügyi szolgáltatásokkal, jogi szolgáltatásokkal, valamint ingatlantulajdonok vagy épületek átruházásával kapcsolatos jogvitákban, illetve olyan jogvitákban, amelyeknek a rendezésére vonatkozó eljárást más törvények szabályozzák. Az ilyen jogvitákban az illetékes intézmény vagy bíróság jár el. Például az ingatlan-bérbeadással kapcsolatos jogvitákra vonatkozó eljárásról az ingatlan-bérbeadással kapcsolatos jogviták rendezéséről szóló törvény (üürivaidluse lahendamise seadus) rendelkezik.
A fogyasztói panaszokkal foglalkozó bizottságok illetékesek eljárni a hibás termékekből eredő károkkal kapcsolatos jogvitákban, ha ez a kár megállapítható. Amennyiben a károkozás ténye megállapítást nyert, de a kár pontos nagysága nem határozható meg, például nem pénzbeli károk vagy jövőbeli károk esetén, a kártérítés összegét a bíróság állapítja meg.
2 Ha a rendes polgári bíróságok rendelkeznek hatáskörrel (azaz e bíróságok feladata az ilyen ügyek elbírálása), hogyan tudhatom meg, hogy melyik bírósághoz kell fordulnom?
Fontos ismerni a joghatóság elveit, hogy tudjuk, melyik bíróság illetékes eljárni egy ügyben. A joghatóság három részre oszlik: 1) általános joghatóság, amely az érintett személy lakóhelyétől függ; 2) választható joghatóság; 3) kizárólagos joghatóság (lásd a 2.2. szakaszt).
2.1 Létezik-e különbségtétel alacsonyabb és magasabb fokú rendes polgári bíróságok (például körzeti bíróságok, illetve regionális bíróságok) között, és ha igen, melyik rendelkezik hatáskörrel az ügyemben?
Az alsóbb és felsőbb fokú bíróságok eltérnek egymástól, mert az észt bírósági rendszer három fokot ismer.
A megyei bíróságok (maakohus) elsőfokú bíróságként járnak el minden polgári peres ügyben. Törvényi úton előírható, hogy bizonyos ügyekben csak adott megyei bíróságok járjanak el, ha ez felgyorsítja a tárgyalásokat vagy más módon hatékonyabbá teszi az eljárást.
A kerületi bíróságok (ringkonnakohus) felülvizsgálják a megyei bíróságok által a polgári peres ügyekben hozott határozatokat a területi illetékességüknek megfelelően a határozatok és bírósági döntések elleni fellebbezések alapján. A kerületi bíróságok a törvény által a joghatóságuk alá rendelt egyéb ügyekben is ítélkeznek.
A Legfelsőbb Bíróság (Riigikohus) felülvizsgálja a kerületi bíróságok által a polgári peres ügyekben hozott határozatokat a semmiségi panaszok és a bírósági döntések elleni fellebbezések alapján. A Legfelsőbb Bíróság emellett eljár a hatályban lévő bírósági határozatok felülvizsgálatára vonatkozó kérvények ügyében, a jogszabályokban meghatározott esetekben kijelöl egy, az eljáráshoz megfelelő joghatósággal rendelkező bíróságot, és ítélkezik a jogszabályok által a joghatósága helyezett más ügyekben.
Az ügyben először a megyei bíróság mint elsőfokú bíróság jár el és hoz ítéletet. Ha az érintett fél nem elégedett az ítélettel, joga van fellebbezést benyújtani egy felsőbb bírósághoz, azaz a kerületi bírósághoz. A kerületi bíróságok másodfokú bíróságok, ezért felülvizsgálják a megyei és a közigazgatási bíróságok által hozott határozatokat a fellebbezések és a bírósági határozatok elleni fellebbezések alapján. A kerületi bíróságok testületileg ítélkeznek a polgári peres ügyekben: a fellebbezéseket egy három főből álló bírói testület bírálja el.
A Legfelsőbb Bíróság a legmagasabb fokon eljáró bíróság, és a semmisségi panaszok, valamint a bírósági határozatok felülvizsgálatára irányuló kérvények ügyében jár el. A megsemmisítés a jogi alapon nem hatályba lépett bírósági ítéletek elleni fellebbezést és az ítéletek felülvizsgálatát jelenti egy magasabb fokon eljáró bíróságon a tények újraértékelése nélkül. A bírósági határozatok felülvizsgálata a már hatályba lépett határozatok és döntések újbóli vizsgálatát jelenti új körülmények felmerülése esetén az eljárásban részt vevő fél kérelme alapján.
Semmisségi panaszt bármelyik, az eljárásban részt vevő és az alsóbb fokú bíróság ítéletével elégedetlen fél benyújthat a Legfelsőbb Bírósághoz. Fellebbezés csak képzett képviselő által nyújtható be, személyesen nem. A Legfelsőbb Bíróság befogadja a semmiségi panaszt, ha a fellebbezésben megfogalmazott állítások következtében felmerül az a kérdés, hogy az alsóbb fokú bíróság helytelenül alkalmazta-e az anyagi jogot vagy súlyos megsértették-e az eljárásjogot, ami igazságtalan döntéshez vezethetett. A Legfelsőbb Bíróság emellett befogadja a semmisségi panaszt, ha az ügyben folytatott tárgyalás alapvető fontosságú lenne a jogbiztonság garantálása és az egységes ítélkezési gyakorlat kialakítása, illetve a jog továbbfejlesztése szempontjából.
2.2 Területi illetékesség („A” vagy „B” város bírósága rendelkezik-e illetékességgel az ügyemben?)
A joghatóság valamely személy joga és kötelezettsége eljárási jogainak gyakorlására egy adott bíróság előtt. A joghatóság lehet általános, választható vagy kizárólagos.
Az általános joghatóság meghatározza azt a bíróságot, amelyhez kereset nyújtható be valamely személy ellen, és ahol egyéb eljárási cselekmények hajthatók végre valamely személy vonatkozásában, kivéve, ha a törvény úgy rendelkezik, hogy a kereset benyújtható másik bírósághoz, illetve a cselekmény végrehajtható másik bíróságon.
A választható joghatóság meghatározza azt a bíróságot, amelyhez kereset nyújtható be valamely személy ellen, és ahol egyéb eljárási cselekmények hajthatók végre valamely személy vonatkozásában az általános joghatóságon túl. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonjog érvényesítése iránt, valamely természetes személy elleni kereset éppúgy benyújtható a hosszú távú lakóhely szerint illetékes bírósághoz is. Ha a személy más államban rendelkezik lakóhellyel, a tulajdonjog érvényesítése iránti kereset benyújtható a kereset tárgyát képező tulajdon helyszíne szerint illetékes bírósághoz, illetve az adott személy más tulajdonának helyszíne szerint illetékes bírósághoz is.
A kizárólagos joghatóság meghatározza azt az egyetlen bíróságot, amely eljárhat egy polgári peres ügyben. A kérvények alapján indított ügyekben a joghatóság kizárólagos, ha a törvény másképp nem rendelkezik. A kizárólagos joghatóság megállapítható például az ingatlantulajdon helyszíne, a jogi személy székhelye stb. alapján.
2.2.1 A területi illetékességre vonatkozó főszabály
A természetes személyek elleni kereset a lakóhely szerint illetékes bírósághoz, a jogi személyek elleni kereset a székhelyük szerint illetékes bírósághoz nyújtható be. Ha a természetes személy lakóhelye ismeretlen, a kereset az utolsó ismert lakóhelye szerint illetékes bírósághoz nyújtható be.
2.2.2 A főszabály alóli kivételek
Az olyan észt állampolgár elleni kereset, aki más államban él, és akinek esetében területen kívüli hatály érvényesül, illetve egy másik államban munkát vállaló észt állampolgárságú köztisztviselő elleni kereset az adott személy utolsó észtországi lakóhelye szerint illetékes bírósághoz nyújtható be. Ha az adott személy nem rendelkezett észtországi lakóhellyel, az ellene szóló kereset a Harju megyei bíróságon (Harju Maakohus) nyújtható be. Az Észt Köztársaság testületei vagy az önkormányzatok elleni kereset az érintett állami vagy önkormányzati testület székhelye szerint illetékes bírósághoz nyújtható be. Ha az adott állami testület nem határozható meg, a keresetet a Harju megyei bírósághoz kell benyújtani. Ha az önkormányzati testület nem határozható meg, a keresetet a vidéki vagy városi önkormányzat székhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.
Az Észt Köztársaság testületei vagy az önkormányzatok elleni kereset az érintett állami vagy önkormányzati testület székhelye szerint illetékes bírósághoz nyújtható be.
Ha az adott állami testület nem határozható meg, a keresetet a Harju megyei bírósághoz kell benyújtani. Ha az önkormányzati testület nem határozható meg, a keresetet a vidéki vagy városi önkormányzat székhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. A felperes a lakóhelye szerint illetékes bírósághoz is benyújthatja a keresetét.
2.2.2.1 Mikor választhatok az alperes lakóhelye szerinti bíróság (a főszabály alkalmazásával meghatározott bíróság) és egy másik bíróság között?
A törvény által meghatározott esetekben az adott személy kiválaszthatja azt a bíróságot, amelyhez kereset nyújtható be valamely személy ellen, és ahol egyéb eljárási cselekmények hajthatók végre valamely személy vonatkozásában az általános joghatóságon túl.
- A tulajdonjog érvényesítése iránti, valamely természetes személy elleni kereset a lakóhely szerint illetékes bírósághoz is benyújtható, ha az adott személy hosszabb ideje rendelkezik ott lakóhellyel munkaviszonyból, egyéb szolgálati viszonyból, tanulmányokból vagy egyéb hasonló okokból kifolyólag.
- A telephely szerinti joghatóság – az alperes gazdasági vagy szakmai tevékenységével kapcsolatos keresetek a telephely szerint illetékes bírósághoz is benyújthatók.
- A jogi személy bejegyzett székhelye szerinti joghatóság – a tagságból kifolyólag jogi személy, beleértve a vállalatokat, vagy annak tagja, partnere vagy részvényese keresetet nyújthat be a tagságából vagy részvételéből kifolyólag a jogi személy valamely tagja, partnere vagy részvényese ellen a jogi személy székhelye szerint illetékes bírósághoz.
- A vagyontárgy fekvése szerinti joghatóság – ha egy személy más államban rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel, a tulajdonjog érvényesítése iránti kereset benyújtható a kereset tárgyát képező vagyontárgy fekvése szerint illetékes bírósághoz, vagy az adott személy más vagyontárgyának fekvése szerint illetékes bírósághoz. Ha a vagyontárgyat nyilvános nyilvántartásba vették, a kereset az adott nyilvántartás fekvése szerint illetékes bírósághoz nyújtható be. Ha a vagyontárggyal kapcsolatban a kötelmi jog alapján nyújtanak be keresetet, a kereset az adós lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes bírósághoz nyújtható be. Valamely eszközzel biztosított követelés esetén a kereset az eszköz fekvése szerint illetékes bírósághoz nyújtható be.
- Jelzáloggal biztosított vagy dologi teherrel terhelt követelésre vonatkozó joghatóság – jelzáloggal biztosított vagy dologi teherrel terhelt követelés behajtása vagy hasonló követelés iránti kereset az ingatlantulajdon fekvése szerint illetékes bírósághoz is benyújtható, amennyiben az adós a jelzáloggal biztosított vagy dologi teherrel terhelt, nyilvántartásba vett ingatlan tulajdonosa.
- Lakástulajdonjogból eredő követelésekre vonatkozó joghatóság – a lakásszövetkezetek vagy a lakástulajdonosok egyéb szövetkezeteinek tagjai ellen indított kereset, amelynek alapja a tagok közös tulajdonjoga, a közös tulajdonjogú ingatlan kezelése vagy a lakástulajdonjogban való fizikai részesedés, a nyilvántartásba vett, lakástulajdonjoggal terhelt ingatlan fekvése szerint illetékes bírósághoz is benyújtható.
- Joghatóság a szerződés teljesítésének helye alapján – egy szerződésből eredő követelés vagy egy szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kereset azon hely szerint illetékes bírósághoz is benyújtható, ahol a kérdéses szerződéses kötelezettséget teljesítenie kellene. Ingó vagyon értékesítéséről szóló szerződés esetében az a hely tekintendő a kötelezettség teljesítési helyének, ahová az ingó vagyont szállították vagy szállították volna a vevőnek, illetve szolgáltatási szerződés esetén az a hely, ahol a szolgáltatást biztosították vagy biztosították volna. Egyéb esetekben a telephely, illetve annak hiányában az adós lakóhelye vagy székhelye tekintendő a kötelezettség teljesítési helyének. Ezek a rendelkezések alkalmazandók, kivéve, ha a felek másként egyeztek meg.
- A fogyasztó lakóhelye szerinti joghatóság – a kötelmi jogról szóló törvény (võlaõigusseadus) 35., 46., 52., 208(4), 379., 402., 635(4), 709., 734. és 866. szakaszában meghatározott szerződésekből vagy kapcsolatokból eredő kereseteket, illetve az észtországi székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozásokkal kötött egyéb szerződésekből eredő kereseteket a fogyasztó a lakóhelye szerint illetékes bírósághoz is benyújthatja. A fentiek nem vonatkoznak a szállítási szerződésekből eredő keresetekre.
- Biztosítási szerződésből eredő keresetekre vonatkozó joghatóság – a kötvénytulajdonos, a kedvezményezett vagy más olyan személy, aki a biztosítási szerződés alapján szolgáltatás teljesítését követelheti a biztosítótól, a lakóhelye vagy a székhelye szerint illetékes bírósághoz nyújthat be biztosítási szerződésből eredő keresetet a biztosító ellen. Felelősségbiztosítás, valamint építkezésre, ingatlantulajdonra illetve az építkezéssel vagy ingatlantulajdonnal együtt ingó vagyonra vonatkozó biztosítás esetén a biztosító elleni kereset a kárt okozó cselekmény vagy esemény helyszíne vagy a károkozás helyszíne szerint illetékes bírósághoz is benyújtható.
- Joghatóság a munkavállaló lakóhelye vagy a munkavégzésének helye alapján – a munkavállaló a lakóhelye vagy a munkavégzése helye szerint illetékes bírósághoz is benyújthatja a munkaszerződésére alapított keresetét.
- Váltókból vagy csekkekből eredő keresetekre vonatkozó joghatóság – a váltókból vagy csekkekből eredő keresetek a váltók vagy csekkek kifizetési helye szerint illetékes bírósághoz is benyújthatók.
- A bűncselekménnyel okozott károkból eredő keresetekre vonatkozó joghatóság – a bűncselekménnyel okozott károkért járó kártérítés iránti keresetek a kárt okozó cselekmény vagy esemény helyszíne vagy a károkozás helyszíne szerint illetékes bírósághoz is benyújthatók.
- Tengeri biztosítási kárigényekből, mentési munkákból vagy mentési szerződésekből eredő keresetekre vonatkozó joghatóság – a tengerparti területekről szóló törvényben (laeva asjaõigusseadus) meghatározott egy vagy több tengeri biztosítási kárigényből eredő kereset az alperes hajójának helyszíne vagy a hajó anyakikötője szerint illetékes bírósághoz is benyújtható. A mentési munkákból vagy a mentési szerződésből eredő keresetek a mentési munkák helyszíne szerint illetékes bírósághoz is benyújthatók.
- Vagyon felosztása iránti keresetekre vonatkozó joghatóság – az örökösödési jog megállapítása iránti kereset, az örökösnek a vagyon birtokosa elleni keresete, a hagyatéki vagy örökösödési szerződésből eredő kereset, a kötelesrész iránti kereset vagy a vagyon felosztása iránti kereset az örökhagyónak a halála idején bejegyzett lakóhelye szerint illetékes bírósághoz is benyújtható. Ha az örökhagyó észt állampolgár volt, de a halála idején nem rendelkezett észtországi lakhellyel, a kereset az örökhagyó utolsó észtországi lakóhelye szerint illetékes bírósághoz is benyújtható. Ha az örökhagyó nem rendelkezett észtországi lakóhellyel, a kereset a Harju megyei bírósághoz (Harju Maakohus) nyújtható be.
- Alperesi pertárs elleni kereset és egyetlen alperes iránti több kereset – a több alperes iránti kereset a felperes által kiválasztott egyik alperesi pertárs lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes bírósághoz nyújtható be. Ha több keresetet nyújtanak be egy alperes ellen ugyanazon tény alapján, valamennyi kereset ahhoz a bírósághoz nyújtható be, amelyhez az ugyanabból a tényből eredő egy vagy több követelés iránti kereset benyújtható.
- A viszontkeresetekre és a harmadik személyek független követelései iránti keresetekre vonatkozó joghatóság – a viszontkereset ahhoz a bírósághoz nyújtható be, amelyhez az eredeti keresetet benyújtották, amennyiben eleget tesznek a viszontkereset benyújtására vonatkozó feltételeknek, és a viszontkereset nem esik kizárólagos joghatóság alá. A fentiek olyan esetekben is érvényesek, ahol a viszontkeresetet az általános rendelkezések értelmében külföldi bírósághoz kellene benyújtani.
- A harmadik személyek független követelései iránti kereset a fő keresetet tárgyaló bírósághoz nyújtható be.
- Csődeljárásokra vonatkozó joghatóság – a csődeljárásokra vagy csődvagyonra vonatkozó, a csődbe ment személy, a csődbiztos vagy a csődbizottság tagja ellen benyújtott kereset, beleértve valamely vagyonnak a csődvagyonból való kizárása iránti kereset a csődöt kimondó bírósághoz nyújtható be. A követelés elfogadása iránti kereset is benyújtható a csődöt kimondó bírósághoz. A csődbe ment személy a csődvagyon vonatkozásában is a csődöt kimondó bírósághoz nyújthat be keresetet, többek között a visszaállítással kapcsolatban.
2.2.2.2 Mikor kell az alperes lakóhelye szerinti bíróságtól (a főszabály alkalmazásával meghatározott bíróságtól) eltérő bíróságot választanom?
A törvény által meghatározott esetekben a joghatóság kizárólagos. A kizárólagos joghatóság meghatározza azt az egyetlen bíróságot, amely eljárhat egy polgári peres ügyben. A kérvények alapján indított ügyekben a joghatóság kizárólagos, ha a törvény másképp nem rendelkezik.
1) Az ingatlantulajdon fekvésén alapuló joghatóság – az alábbi tárgyú keresetek az ingatlantulajdon fekvése szerint illetékes bírósághoz nyújthatók be:
- az ingatlantulajdonnal kapcsolatos tulajdonjog, a korlátozott dologi jog vagy egyéb dologi teher meglétének elismerése, vagy az ilyen jogok vagy terhek hiányának elismerése iránti követelések, illetve az ingatlantulajdonra vonatkozó egyéb jogokkal kapcsolatos követelések;
- az ingatlantulajdon határainak meghatározása vagy az ingatlantulajdon felosztása;
- az ingatlantulajdon birtokjogának védelme;
- a lakástulajdonjogból eredő dologi joggal kapcsolatos követelések;
- az ingatlantulajdonra vonatkozó kötelező végrehajtással kapcsolatos követelések;
- ingatlantulajdonnal kapcsolatos bérleti szerződésekkel vagy kereskedelmi szerződésekkel, illetve egyéb, az ingatlantulajdonnak a kötelmi jog értelmében történő használatára vonatkozó szerződésekkel vagy az ilyen szerződések érvényességével kapcsolatos követelések.
A telki szolgalmi joggal, a dologi teherrel vagy az elővásárlási joggal kapcsolatos kereseteket a szolgalmi vagy a terhelt ingatlantulajdon helyszíne szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.
2) Az általános szerződési feltételek megszüntetése iránti kereset – a tisztességtelen általános szerződési feltételek megszüntetése iránti keresetet vagy a feltétel alkalmazását ajánló személy által a feltétel ajánlásának megszüntetése és visszavonása iránti keresetet (a kötelmi jogról szóló törvény [võlaõigusseadus] 45. szakasza) az alperes telephelye szerint illetékes bírósághoz, vagy annak hiányában az alperes lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. Ha az alperes nem rendelkezik észtországi telephellyel, lakóhellyel vagy székhellyel, a keresetet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelynek területi illetékessége alatt az általános szerződési feltételt alkalmazták.
3) Jogi személy testülete által hozott határozat visszavonására vagy az érvénytelenségének megállapítására vonatkozó joghatóság – a jogi személy testülete által hozott határozat visszavonása vagy az érvénytelenségének megállapítása iránti kereset a jogi személy székhelye szerint illetékes bírósághoz nyújtandó be.
4) Házassági ügyekre vonatkozó joghatóság
A házassági ügyek olyan polgári peres ügyek, amelyekben az alábbiak tárgyában járnak el:
- a házasság felbontása;
- a házasság érvénytelenítése;
- a házasságkötés megtörténtének vagy meg nem történtének megállapítása;
- a közös vagyon felosztása vagy a házastársak közötti tulajdonjogi viszonyból származó egyéb követelések;
- a házastársi kapcsolatból eredő, az egyik házastárs által a másik ellen benyújtott követelések.
Észt bíróság akkor illetékes házassági ügyekben eljárni, ha:
- legalább az egyik házastárs észt állampolgár, vagy a házasságkötés idején észt állampolgár volt;
- mindkét házastárs észtországi lakóhellyel rendelkezik;
- az egyik házastárs észtországi lakóhellyel rendelkezik, kivéve, ha a leendő ítéletet egyértelműen nem ismernék el azokban az országokban, amelyeknek a házastársak az állampolgárai.
Ahhoz, hogy egy házassági ügyben észt bíróság járjon el, a keresetet a házastársak közös lakóhelye szerint illetékes bírósághoz, illetve annak hiányában az alperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. Ha az alperes lakóhelye nem Észtországban található, a keresetet a felek közös kiskorú gyermekének lakóhelye szerint illetékes bírósághoz, illetve közös kiskorú gyermek hiánya esetén a felperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.
Ha egy eltűnt személy vagyonát gondnokság alá helyezik, ha valamely személy mellé a korlátozott cselekvőképessége miatt gyámot neveznek ki, vagy ha börtönbüntetéssel sújtanak egy személyt, az ilyen személy elleni, a házasság felbontása iránti kereset a felperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz is benyújtható.
5) A leszármazási és tartási ügyekre vonatkozó joghatóság – a leszármazási ügy olyan polgári peres ügy, amelyben a leszármazás megállapítása iránti, illetve a gyermek születési anyakönyvi kivonatában vagy a népességnyilvántartásban a szülőt megnevező bejegyzést megtámadó kereset ügyében járnak el. Észt bíróságok akkor járhatnak el leszármazási ügyekben, ha legalább az egyik fél az Észt Köztársaság állampolgára, vagy legalább az egyik fél észtországi lakhellyel rendelkezik. Ahhoz, hogy észt bíróság eljárjon egy leszármazási ügyben, a keresetet a gyermek lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. Ha a gyermek lakhelye nem Észtországban található, a keresetet az alperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. Ha az alperes lakhelye nem Észtországban található, a keresetet a felperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.
Tartási ügyekben is ezek a rendelkezések alkalmazandók. A tartási ügy olyan polgári peres ügy, amelyben az alábbi keresetekkel kapcsolatban járnak el:
- a szülő törvényes tartási kötelezettségének teljesítése a kiskorú gyermeke iránt;
- a szülőket érintő tartási kötelezettség teljesítése;
- a házastársakat érintő tartási kötelezettség teljesítése;
- egyéb törvényes tartási kötelezettség teljesítése.
2.2.2.3 Maguk a felek kiköthetik-e olyan bíróság illetékességét, amely egyébként nem lenne illetékes?
Ha az ügy egyidejűleg több észt bíróság joghatósága alá tartozik, a kérvényezőnek jogában áll kiválasztani, melyik bírósághoz nyújtja be a kérvényét. Ilyen esetekben az a bíróság jár el az ügyben, amelyik először kapta meg a kérvényt.
Ha a keresetet az alperes lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes bírósághoz vagy a kizárólagos joghatósággal rendelkező bírósághoz nyújtják be, az ügyet azon a bíróságon tárgyalják, amelynek területi illetékessége kiterjed az alperes lakóhelyére vagy székhelyére, vagy arra a helyre, amely alapján a kizárólagos joghatóságot megállapították. Ha a joghatóság megállapításához használt több hely egyetlen megyei bíróság területi illetékessége alá tartozik, de különböző bíróságok szolgáltatási területére esik, a felperes választja ki azt a bíróságot, ahol tárgyalják az ügyét. Amennyiben a felperes nem választ bíróságot, a bíróság határozza meg, hol tárgyalják az ügyet.
A kérvények alapján indított ügyeket azon a bíróságon tárgyalják, amelynek területi illetékessége kiterjed a joghatóság megállapításához használt helyre. Ha a joghatóság megállapításához használt több hely egyetlen megyei bíróság területi illetékessége alá tartozik, de különböző bíróságok szolgáltatási területére esik, a bíróság határozza meg, hol tárgyalják az ügyet.
3 Ha különös hatáskörű bíróság rendelkezik hatáskörrel, hogyan állapíthatom meg, hogy melyikhez kell fordulnom?
A gyorsított fizetési meghagyásos eljárásokban a Pärnu megyei bíróság Haapsalu bírósága (Pärnu Maakohtu Haapsalu kohtumaja) jár el. Egyéb polgári peres ügyekben a joghatóság fent említett elvei érvényesülnek.
Kapcsolódó hivatkozások
Bírósági rendszer
