La versione originale in lingua francese di questa pagina è stata modificata di recente. La versione linguistica visualizzata è attualmente in fase di traduzione.
Il nuovo testo è stato già tradotto nelle lingue seguenti.
Swipe to change

Vagyoni eszközök biztosítása egy uniós tagállamban indított követelések során

Belgio
Contenuto fornito da
European Judicial Network
Rete giudiziaria europea (in materia civile e commerciale)

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A biztosítási intézkedések célja a jogok biztosítása. A hitelezők a gyakorlatban arra használhatják ezeket az intézkedéseket, hogy megvédjék magukat annak kockázatával szemben, hogy az adós nem fizet.

Ha a biztosítási intézkedések önmagukban nem elegendőek, a bíróság ideiglenes intézkedéseket rendelhet el, amelyek jogkövetkezménye hasonló az eljárás során várt határozatéhoz. A jogerős határozat megerősítheti vagy hatályon kívül helyezheti ezeket az ideiglenes intézkedéseket.

A bíróság ideiglenes vagy biztosítási intézkedéseket rendelhet el az adós vagyontárgyaival kapcsolatban. Az adósság behajtásával kapcsolatban az az elv érvényesül, hogy az adós valamennyi ingó (készpénz, bútorok, ékszerek, értékpapírok) és ingatlan vagyonával (föld, épületek, lakóépületek) felel a tartozás kiegyenlítéséért. A hitelező az adós jogosultságaival (bankszámla, bér és fizetés) szemben is támaszthat követelést.

1.1. Biztosítási intézkedések

A. Előzetes lefoglalás

A hitelező sürgős esetekben bírósághoz fordulhat, hogy az engedélyezze az adós lefoglalható vagyontárgyainak előzetes lefoglalását (a Polgári perrendtartás 1413. szakasza). Az adós ezt követően nem rendelkezhet szabadon az előzetesen lefoglalt vagyontárgyaival. Nem adhatja el, nem ajándékozhatja el, illetve nem terhelheti jelzáloggal őket. A rendelkezési jogtól való megfosztás csupán viszonylagos jogkövetkezménnyel jár: csak a lefoglalást kezdeményező hitelező érdekében kerül rá sor. Az adós továbbra is a vagyontárgyak tulajdonosa, és haszonélvezeti jog illeti meg.

B. Zár alá vétel

A zár alá vétel a jogvita tárgyát képező vagyontárgyak letétbe helyezése, amelyeket a jogerős határozat meghozataláig meg kell őrizni (a Polgári törvénykönyv 1955. és azt követő szakaszai). A zár alá vételben megegyezhetnek a felek (zár alá vétel megegyezés alapján) vagy elrendelheti a bíróság (bírósági zár alá vétel). A szokásos letétbe helyezéstől eltérően a zár alá vétel ingatlan vagyonra is alkalmazható (a Polgári törvénykönyv 1959. szakasza).

C. Leltár

A leltár összeállításának célja a hagyaték, a házastársi közös tulajdon vagy az osztatlan közös tulajdon értékének meghatározása (a Polgári perrendtartás 1175. szakasza) a hitelező, a házastárs vagy az örökös kérelmére. A leltár összeállítását kérelmező személyek jogosultak arra, hogy kiválasszák azt a közjegyzőt, aki elkészíti a vagyontárgyakat leltárba vevő okiratot. Amennyiben nem tudnak megegyezni, a békebíró jelöli ki a közjegyzőt (a Polgári perrendtartás 1178. szakasza). Jogvita esetén a békebíróság illetékes annak rendezésére.

D. Pecséttel való lezárás

A vagyontárgyak pecséttel való lezárása azt jelenti, hogy az adott vagyontárgyakkal a továbbiakban nem lehet rendelkezni. Ha komoly érdek megvédéséről van szó, a hitelezők, a házastárs vagy az örökösök kérhetik, hogy pecséttel zárják le azokat a vagyontárgyakat, amelyek a házastársi közös tulajdon, a hagyaték vagy az osztatlan közös tulajdon részét képezik (a Polgári perrendtartás 1148. szakasza). A pecséttel való lezárást a békebíró rendeli el. A békebíró a pecséttel való lezárást kérelmező személy, a hitelezők, a házastárs vagy az örökösök kérelme alapján elrendelheti a feloldást. A pecséttel való lezárás feloldásának megtámadása esetén a békebíró jár el az ügyben.

1.2. Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes vagy az ideiglenesen végrehajtható intézkedések olyan intézkedések, amelyek visszavonhatók és megmásíthatók. A kifejezetten ezekre irányuló eljárások vagy az érdemi eljárások során rendelhetik el őket.

1.3. Ideiglenes végrehajtás

Ideiglenes végrehajtásra vagy előzetes végrehajtásra szigorú feltételek mellett, a jogerőre még nem emelkedett ítéletek meghozatalát követően van lehetőség. Más szóval, amíg lehetőség van fellebbezés vagy ellentmondás benyújtására az ítélet ellen, az csak annak bizonyítéka, amit előtártak, de ebben a szakaszban elvileg még nem hajtható végre. Ez negatív következményekkel járhat arra a félre nézve, amelyik azt próbálja elérni, hogy a másik fél teljesítse a kötelezettségét vele szemben. A felperes bizonyos esetekben bírósághoz fordulhat, hogy az rendelje el az ítélet ideiglenes végrehajtását. Az ideiglenes végrehajtás egyik formája az adós vagyontárgyainak előzetes lefoglalása.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

A. Előzetes lefoglalás

Az a személy, akinek a javára ítéletet hoztak, még akkor is, ha erre külföldön került sor, utasíthatja a bírósági végrehajtót, hogy helyezze előzetes lefoglalás alá a pervesztes vagyontárgyait. Amennyiben nem hoztak ítéletet a hitelező javára, bírósági végzésre van szükség az előzetes lefoglalás végrehajtásához. Választottbíró nem rendelhet el előzetes lefoglalást (a Polgári perrendtartás 1696. szakasza).

A kérelmeket a lefoglalási ügyekkel foglalkozó bírósághoz nyújtják be, és ugyanolyan módon járnak el, mint az ideiglenes intézkedések céljából indított eljárások során (a Polgári perrendtartás 1395. szakasza). Az idézés kibocsátása és a bírósági megjelenés között eltelt időt legalább 2 napban kell megállapítani, de sürgős esetekben ez az idő lerövidíthető.

Az előzetes lefoglalás iránti egyoldalú kérelmet az ügyvéd nyújtja be a lefoglalási ügyekben eljáró bírósághoz, amely elrendelheti az előzetes lefoglalást. A lefoglalási ügyekben eljáró bíróságnak 8 napon belül határozatot kell hoznia. Ezt követően a bírósági végrehajtónak a lefoglalási végzéssel együtt kézbesítenie kell a határozatot az adós részére annak érdekében, hogy az adós értesüljön a lefoglalásról.

A határozat ideiglenesen végrehajtható, és csak relatív jogerővel és megfellebbezhetetlenséggel bír. A lefoglalási ügyekben eljáró bíróság a megváltozott körülményekre való tekintettel bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja a határozatot. A bírósági végrehajtó díjazását az 1976. november 30-i királyi rendelet határozza meg (Moniteur belge/Belgisch Staatsblad, 1977. február 8.).

B. Zár alá vétel

A megegyezés alapján történő zár alá vétel esetén nincs szükség bírósági végzésre, elegendő a felek közötti érvényes megállapodás. A bírósági zár alá vételt azonban a bíróságnak kell elrendelnie.

Mindkét esetben zárgondnokot jelölnek ki megegyezés révén vagy a bíróság által. A zárgondnoknak kellő gondossággal kell eljárnia, hogy megőrizze a rábízott vagyontárgyakat. A zár alá vétel feloldásakor köteles visszaszolgáltatni a vagyontárgyakat. A zárgondnok a törvény által meghatározott díjazásra jogosult (a Polgári törvénykönyv 1962. szakaszának (3) bekezdése).

C. Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes intézkedések iránt minden esetben kérelmet kell benyújtani a bírósághoz közbenső eljárás vagy érdemi eljárás formájában. Választottbírók is rendelhetnek el ideiglenes intézkedéseket (a Polgári perrendtartás 1696. szakasza).

Sürgős esetekben az elsőfokú bíróság elnöklő bírója ideiglenesen végrehajtható határozatot hoz minden olyan ügyben, amely a törvény értelmében a bíróságok joghatósága alá tartozik (a Polgári perrendtartás 584. szakaszának (1) bekezdése). Az ideiglenes végrehajthatóság azt jelenti, hogy a határozat csupán ideiglenes, nem jogerős, és visszavonható. A kereskedelmi bíróság és a munkaügyi bíróság elnöklő bírója is hozhat ideiglenesen végrehajtható határozatot a hatáskörébe tartozó sürgős ügyekben.

A közbenső eljárás során hozott határozat nem sértheti az alapeljárást, ami azt jelenti, hogy csak relatív jogerővel és megfellebbezhetetlenséggel bír. Az ilyen ítélet nem kötelező érvényű az alapeljárásban eljáró bíróságra nézve, azaz a közbenső eljárást lefolytató bíróság csak ideiglenes intézkedéseket hozhat.

A házasság felbontására irányuló eljárásokban például az elsőfokú bíróság elnöklő bírója ideiglenes intézkedéseket rendelhet el a házastársak, valamint a gyermekeik személyére, vagyonára és tartására vonatkozóan (a Polgári perrendtartás 1280. szakaszának (1) bekezdése).

A bírósági végrehajtó hivatalosan értesíti a másik felet az elrendelt intézkedésekről és felszólítja azok teljesítésére, szükség esetén rendőri fellépés és/vagy a bíróság által kiszabott büntetés kilátásba helyezése mellett. A bírósági végrehajtó díjazását az 1976. november 30-i királyi rendelet határozza meg (Moniteur belge/Belgisch Staatsblad, 1977. február 8.).

Az elsőfokú bíróságon a kapcsolat megromlása esetén folytatott eljárás során a békebíró ideiglenes intézkedéseket rendelhet el arra az időszakra vonatkozóan, amíg a házastársak vagy a törvényes élettársi kapcsolatban élő személyek továbbra is együtt élnek. Az ilyen intézkedések vonatkozhatnak például a családi otthonra, illetve a gyermekek személyére vagy vagyonára. Az ilyen intézkedések pusztán ideiglenes jellegűek, és az együttélés megszűnésével hatályukat vesztik. A házastársak számára azonban nincs lehetőség a házasság felbontására irányuló eljárás ilyen módon történő lefolytatására. A házasság végleges felbontását az elsőfokú bíróság mondja ki.

D. Ideiglenes végrehajtás

A határozat végrehajtható jogosultság megállapítását képezi. Amíg a határozat nem válik jogerőssé, nem hajtható végre. Felfüggesztik a végrehajtását, amennyiben ellentmondás vagy fellebbezés nyújtható be ellene, de nem függesztik fel azért, mert lehetőség van valamely jogkérdésen alapuló semmisségi panasz benyújtására a Semmítőszéken (a Polgári perrendtartás 1397. szakasza).

A jogerős határozatot hozó bíró a törvény által meghatározott esetek kivételével engedélyezheti annak ideiglenes végrehajtását (a Polgári perrendtartás 1398. szakasza). Ezek közé az esetek közé tartozik a házasság felbontása, a különválás, a házassági akadály és a házasság érvénytelenítése. Továbbá akkor sincs lehetőség ideiglenes végrehajtásra, ha a határozat 2 500 EUR-nál kisebb, rögzített összegű követelésre vonatkozik (a Polgári perrendtartás 1399. szakasza).

Amennyiben lehetőség van ideiglenes végrehajtásra, arra a felperes felelőssége mellett kerül sor. A bíróság ilyen esetekben feltételekhez kötheti a határozat végrehajthatóságát, és biztosíték adására kötelezheti a felperest (a Polgári perrendtartás 1400. szakaszának (1) bekezdése). A felperes kezdeményezheti a végrehajtást, de köteles befizetni egy bizonyos összeget a letéti és bizományi kasszába (Deposito- en Consignatiekas) vagy köteles bankgaranciát adni. Természetesen előfordulhat, hogy a fellebbezést követően módosítják a határozatot, és a fellebbezést benyújtó fél kártérítésre lehet jogosult.

2.2 A főbb feltételek

A. Előzetes lefoglalás

Előzetes lefoglalás csak sürgős esetekben rendelhető el, és amennyiben a követelés biztos, rögzített összegű és érvényesíthető.

A sürgősség feltételezi, hogy veszélybe került az adós fizetőképessége, ami veszélyezteti a hitelezőnek az adós vagyontárgyaival szembeni követelését. Az előzetes lefoglalás nemcsak a nyomásgyakorlás eszközeként használható, de akkor is engedélyezett, ha tárgyilagosan megállapítható, hogy az adós pénzügyi helyzete rosszabbodhat. Az ügynek sürgősnek kell lennie a lefoglaláskor, illetve akkor is, amikor a bíróságnak döntenie kell a lefoglalás végrehajtásáról.

A kérelmező követelésének biztosnak kell lennie, ami azt jelenti, hogy megfelelően jogosnak kell tűnnie, és nem lehet ésszerű okok alapján kifogásolni. A követelésnek ezenkívül rögzített összegre kell vonatkoznia. Az adósság összegét meg kell határozni, vagy legalább előzetes becslés alapján meghatározhatónak kell lennie. Ha az adósság pontos összegét még nem határozták meg, a lefoglalási eljárást lefolytató bíróság becslést végez. Végül az adósságnak esedékesnek kell lennie; a hitelezőnek jogosultnak kell lennie a követelés érvényesítésére. A Polgári perrendtartás 1415. szakasza pontosabban meghatározza ezt a követelményt, és eszerint a jövőbeli időszakos jövedelmekkel (tartással, bérleti díjjal, kamattal) kapcsolatos követelések és még az ideiglenes vagy lehetséges követelések esetében is elrendelhető az előzetes lefoglalás.

B. Zár alá vétel

A bíróság bírósági zár alá vételt rendelhet el a lefoglalási végzés hatálya alá eső ingó vagyonra, az olyan ingó vagy ingatlan vagyonra, amelynek tulajdonjoga két vagy több személy közötti jogvita tárgya, valamint az adós által az adósság rendezésére felajánlott tárgyakra (a Polgári törvénykönyv 1961. szakasza). Ez általánosságban azt jelenti, hogy az ügy körülményei a későbbi jogerős határozat sérelme nélkül indokolják a zár alá vétel mint biztosítási intézkedés alkalmazását annak érdekében, hogy biztosítsák a zár alá vett javak állapotának megőrzését. A sürgősség nem szempont. A bíróságnak ugyanakkor körültekintően kell alkalmaznia a zár alá vételt, mert ez olyan súlyos és kivételes intézkedés, amely csak indokolt esetben rendelhető el.

C. Ideiglenes intézkedések

Az ügy csak akkor tárgyalható közbenső eljárás során, ha olyan sürgős, hogy az azonnali rendezése hiányában a felperes bizonyos mértékű veszteséget vagy jelentős hátrányt szenvedhet. A sürgősség ezért fontos követelmény a közbenső eljárás kezdeményezése szempontjából.

Az érdemi tárgyalások során is a sürgősség függvényében hoznak ideiglenes intézkedéseket. Ezért nevezik „sürgős ideiglenes intézkedéseknek” ezeket a békebíróságon kérelmezhető intézkedéseket.

D. Ideiglenes végrehajtás

Az ideiglenes végrehajtás elrendeléséről történő döntéskor a bíróságok azt a kockázatot veszik figyelembe, amelyet a kérelmező vállal azzal, ha a másik fél szükségtelenül késlelteti vagy akadályozza a határozat végrehajtását. Ha a másik fél kizárólag azért nyújt be ellentmondást vagy fellebbezést, hogy akadályozza a határozat végrehajtását, az elegendő indokot szolgáltat az eredeti határozatot hozó bíróság számára, hogy elrendelje annak ideiglenes végrehajtását. Bizonyos típusú ügyekben azonban tilos az ideiglenes végrehajtás (lásd fent).

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A. Előzetes lefoglalás

Bármilyen vagyontárgy (ingóságok, ingatlan vagyon, immateriális javak) lefoglalható. A vagyontárgyak bizonyos típusai azonban nem (vagy csak részben) foglalhatók le. Azt, hogy mi nem foglalható le, a törvény, a vagyontárgyak jellege, illetve a vagyontárgyak és az adós közötti kapcsolat határozza meg.

A nem lefoglalható vagyontárgyak felsorolását a Polgári perrendtartás 1408. szakasza tartalmazza. Összefoglalva, ezek közé tartoznak az adós alapvető szükségleti cikkei, az adós vagy a gyermekeinek tanulmányaihoz vagy szakképzéséhez szükséges tárgyak, az adós szakmai felszerelése, élelmiszerek, tüzelőanyag és a vallásgyakorláshoz szükséges tárgyak. A Polgári perrendtartás 1410. szakaszának (2) bekezdése összefoglalóan meghatározza a lefoglalásból kizárt pénzösszegeket. Ide tartoznak a családi támogatások és a létminimumhoz szükséges jövedelmek.

Az adós bére, fizetése, illetve az ennek megfelelő jövedelmek csak részben foglalhatók le. Az érintett összegeket a Polgári perrendtartás 1409. szakaszának (1) bekezdése határozza meg, és évente királyi rendelettel igazítják ki a fogyasztói árindex alapján. A Polgári perrendtartás 1410. szakaszának (1) bekezdése a részben lefoglalható összegek alkalmazási körét kiterjeszti olyan jövedelemforrásokra, mint például a tartás, a nyugdíjak, a munkanélküli járadék, a munkahelyi baleseti juttatások vagy a rokkantsági ellátás.

A lefoglalható vagyontárgyakat a bírósági végrehajtó jelöli ki és veszi hivatalos jegyzőkönyvbe a lehetséges későbbi értékesítés céljából, kivéve, ha megegyezésre tud jutni a hitelezővel. A bírósági végrehajtó által nyilvántartásba vett vagyontárgyak továbbadása vagy elrejtése bűncselekménynek számít, és szigorúan tilos.

B. Zár alá vétel

A bíróság bírósági zár alá vételt rendelhet el a lefoglalási végzés hatálya alá eső ingó vagyonra, és az olyan ingó vagy ingatlan vagyonra, amelynek tulajdonjoga két vagy több személy közötti jogvita tárgya, valamint az adós által az adósság rendezésére felajánlott tárgyakra (a Polgári törvénykönyv 1961. szakasza).

C. Ideiglenes intézkedések

Minden ügy rendezhető közbenső eljárással. A polgári joggal kapcsolatos magánjogi viták minden típusa az elsőfokú bíróság elnöklő bírájának hatáskörébe tartozik. A munkajogi vagy a kereskedelmi jogi jogvitákat a munkaügyi bíróság, illetve a kereskedelmi bíróság elnöklő bírája elé kell terjeszteni.

A kapcsolat megromlása esetén a békebíróság ideiglenes intézkedéseket rendelhet el az együttélés teljes időtartamának vonatkozásában. Az ilyen intézkedések vonatkozhatnak például a családi otthonra, illetve a gyermekek személyére vagy vagyonára. Ez a rendelkezés kizárólag házaspárokra (a Polgári törvénykönyv 223. szakaszának (1) bekezdése) és törvényesen bejegyzett élettársakra (a Polgári törvénykönyv 1479. szakaszának (1) bekezdése) vonatkozik, a törvényesen nem bejegyzett élettársakra nem.

D. Ideiglenes végrehajtás

A bíróság elvileg minden határozat ideiglenes végrehajtását elrendelheti, kivéve, ha azt a törvény tiltja (a Polgári perrendtartás 1398. szakasza). Ezek közé az ügyek közé tartozik a házasság felbontása, a különválás, a házassági akadály és a házasság érvénytelenítése. Továbbá akkor sincs lehetőség az ideiglenes végrehajtásra, ha a határozat 2 500 EUR-nál kisebb, rögzített összegű követelésre vonatkozik (a Polgári perrendtartás 1399. szakasza).

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A. Előzetes lefoglalás

Az előzetesen lefoglalt vagyontárgyak tulajdonosa nem veszíti el a vagyontárgyak tulajdonjogát vagy haszonélvezeti jogát (használat, bérlet, haszon, haszonélvezeti jog). Csak annyiban korlátozzák azokat, hogy a tulajdonos nem értékesítheti, illetve nem terhelheti meg jelzáloggal őket. Az adós nem rendelkezhet az érintett vagyontárgyak felett, ami azt jelenti, hogy az adós által a lefoglalt vagyontárgyakkal kapcsolatban az említett tilalom ellenére végzett cselekedetek érvényesek, de nem használhatók a hitelező érdekei ellen. A hitelező így figyelmen kívül hagyhatja az ilyen cselekedeteket, és meg nem történtnek tekintheti azokat.

B. Zár alá vétel

A bírósági letétbe helyezés egyéb formáihoz hasonlóan a zár alá vétel is azt jelenti, hogy a vagyontárgyak ténylegesen a zárgondnok birtokába kerülnek. A zárgondnok csak a megőrzésük érdekében intézkedhet velük kapcsolatban.

C. Ideiglenes intézkedések

Tárgytalan.

D. Ideiglenes végrehajtás

Az ideiglenes végrehajtás azt jelenti, hogy az ítéletet akkor is végrehajtják, ha elképzelhető, hogy a fellebbezés vagy ellentmondás benyújtását követően módosítják. A kérelmező vállalja a végrehajtás kockázatát (lásd fent).

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A. Előzetes lefoglalás

Az előzetes lefoglalás főszabály szerint 3 évre korlátozódik. A lefoglalási eljárást lefolytató bíróság azonban ennél rövidebb időtartamot is megszabhat. A lefoglalás az eredeti határidő lejártát megelőzően megújítható. A megújítást – amely valójában a meglévő határidő meghosszabbítását jelenti – csak indokolt esetben és az ügy változatlan sürgőssége mellett engedélyezik.

B. Zár alá vétel

Zár alá vétel esetében a törvény nem szab meg határidőt. Ha már nem áll fenn annak a kockázata, hogy nem tudják eredeti állapotukban megőrizni a vagyontárgyakat, és hogy esetleg nem születik végleges megoldás, feloldják a zár alá vételt.

C. Ideiglenes intézkedések

A törvény nem határoz meg konkrét érvényességi időt az ideiglenes intézkedések esetében. A jogerős határozat megerősítheti vagy visszavonhatja az ideiglenes intézkedéseket.

A békebíróság által elrendelt sürgős ideiglenes intézkedések csak a házasság felbontására irányuló eljárás kezdetéig alkalmazandók. Ezt követően az elsőfokú bíróság rendelkezik hatáskörrel, és az ideiglenes intézkedések iránti kérelmek az elsőfokú bíróság elnöklő bírájához nyújthatók be.

D. Ideiglenes végrehajtás

Tárgytalan.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

A. Előzetes lefoglalás

Amennyiben a lefoglalási eljárást lefolytató bíróság elutasítja az előzetes lefoglalás elrendelését, a kérelmező a határozat kihirdetésétől számított 1 hónapon belül fellebbezést nyújthat be a határozat ellen (a Polgári perrendtartás 1419. szakaszának (1) bekezdése és az 1031. szakasz). Az ügyet ugyanolyan módon kezelik, ahogy az eredeti bíróság előtt kezelték, és a határozatot zárt tárgyaláson (chambre du conseil/raadkamer) hozzák meg. Ha a fellebbezést követően továbbra is hatályos a lefoglalási határozat, az adósnak, aki tiltakozni kíván a lefoglalás ellen, harmadik fél által kezdeményezett eljárás keretében a fellebbviteli bírósághoz kell fordulnia.

Ha a lefoglalási eljárást lefolytató bíróság elrendeli az előzetes lefoglalást, az adós vagy bármely érdekelt fél harmadik fél által indított eljárást kezdeményezhet a határozat ellen (a Polgári perrendtartás 1419. szakasza). A harmadik fél által indított eljárást a lefoglalás elrendeléséről szóló határozat kézbesítésétől számított 1 hónapon belül kell kezdeményezni, és a vitatott határozatot hozó bíróságon folytatják le (a Polgári perrendtartás 1125. szakasza). A harmadik fél által indított eljárásnak nincs felfüggesztő hatálya, kivéve, ha a lefoglalási eljárást lefolytató bíróság engedélyezi a határozat végrehajtásának felfüggesztését.

B. Zár alá vétel

Nem alkalmazandó a felek megállapodásán alapuló zár alá vétel esetében.

A bírósági zár alá vételre bírósági határozattal kerül sor, amely ellen a Polgári perrendtartás rendelkezéseinek megfelelően fellebbezés nyújtható be.

C. Ideiglenes intézkedések

Bármely fél, amelyet hátrányosan érint valamely közbenső eljárás során hozott határozat, ellentmondással élhet vagy fellebbezést nyújthat be. Az elsőfokú bíróság vagy a kereskedelmi bíróság elnöklő bírója által hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések ügyében a fellebbviteli bíróság jár el. A munkaügyi bíróság elnöklő bírója által hozott határozatok elleni fellebbezéseket a munkaügyi fellebbviteli bírósághoz kell benyújtani.

Ha az eljárás idézéssel vagy a bíróság előtti önkéntes megjelenéssel kezdődik, az ellentmondás vagy fellebbezés a határozat kézbesítésétől számított 1 hónapon belül nyújtható be. Egyoldalú kérelem alapján hozott határozat esetén, ha a bíróság írásban értesíti a feleket a határozatról, az értesítéstől számított 1 hónapon belül nyújtható be ellentmondás vagy fellebbezés.

D. Ideiglenes végrehajtás

Az ideiglenes végrehajtás ellen nem nyújtható be fellebbezés. A fellebbviteli bíróság semmilyen körülmények között nem tilthatja meg vagy függesztheti fel a határozat végrehajtását (a Polgári perrendtartás 1402. szakasza).

Utolsó frissítés: 14/11/2014

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Commenti

Usa il formulario qui di seguito per condividere i tuoi commenti e le tue osservazioni sul nostro nuovo sito web