Vagyoni eszközök biztosítása egy uniós tagállamban indított követelések során

Szlovákia
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A szlovák jog ismeri a „sürgős intézkedések”, a „biztosítási intézkedések”, valamint a „bizonyítékok megőrzésének” fogalmát. A vonatkozó rendelkezések megtalálhatóak a 160/2015. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 324. szakaszában és az azt követő szakaszaiban, valamint – különleges eljárások esetében – a polgári nemperes eljárásról szóló törvénykönyv 161/2015. sz. törvényének 360. szakaszában és az azt követő szakaszaiban.

A bíróság egy biztosítási intézkedés segítségével a hitelező pénzbeli követelésének biztosítására megállapíthat az adós személyi tulajdonát, jogait vagy más vagyontárgyait terhelő díjat, amennyiben attól tart, hogy a végrehajtás veszélybe kerülhet.

A bíróság akkor rendel el sürgős intézkedést, ha a körülményeket azonnal szabályozni kell, vagy attól tart, hogy a végrehajtás meghiúsul, és a bírói úton érvényesíteni próbált célt biztosítási intézkedéssel nem lehet elérni. Ez a határozat egy bírósági határozat jövőbeli végrehajtásának eredményességét is garantálhatja.

A bizonyítékok megőrzésének fogalma lehetővé teszi, hogy az eljárást megelőzően (bármilyen típusú, akár tanútól, akár szakértőtől, vagy hasonló személytől származó) bizonyítékot – nem hivatalból, hanem – egy perbeli indítvány alapján őrizzenek. Várhatóan ezt a perbeli indítványt az a személy kezdeményezi, aki egy olyan eljárás kezdeményezéséhez szükséges helyzetben van, amelyben a bizonyítékok megőrzésének eredménye felhasználható.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Sürgős vagy biztosítási intézkedés elrendelésére az ügy elbírálására hatáskörrel rendelkező körzeti bíróság illetékes.

A bíróság sürgős vagy biztosítási intézkedést perbeli indítvány alapján rendel el. Nincs szükség perbeli indítványra, ha a sürgős vagy biztosítási intézkedés olyan eljárást egészít ki, amelyet a bíróság hivatalból indíthat.

A törvény nem ír elő kötelező jogi képviseletet.

A vonatkozó törvény szerint az intézkedés elrendelése vagy megszüntetése iránti perbeli indítványra 33 EUR bírósági illeték szabható ki.

A bizonyítékok megőrzésének nincs díja. Az állam fizeti azon bizonyítékok költségét, amelyeket az előleg nem fedez. A bíróság azonban elrendelheti, hogy a bírósági illeték alól nem mentesülő fél a bizonyítékok költségeire előleget helyezzen letétbe, anélkül, hogy ezzel elvesztené a későbbi visszafizetésre való jogosultságot.

A törvény ebben az esetben sem ír elő kötelező jogi képviseletet.

A bizonyítékok peres és nem peres eljárásokban is őrizhetőek ily módon.

2.2 A főbb feltételek

A bíróság az eljárás előtt, alatt és után is elrendelhet sürgős intézkedést. Biztosítási intézkedéseknél a biztosítási intézkedésről szóló végzés kiállításával kerül az illeték kiszabásra.

A bizonyítékok perbeli indítvány alapján az alapeljárás előtt, alatt és után is őrizhetőek, amennyiben attól tartanak, hogy ezt követően egyáltalán nem vagy csak nagy nehézségekkel lehet majd a bizonyítékokat felvenni. A bizonyítékok megőrzése annak a bíróságnak a hatáskörébe tartozik, amely az ügy elbírálására hatáskörrel rendelkezik, vagy amelynek illetékességi területén található a veszélyeztetett bizonyíték. A polgári perrendtartás az általános rendelkezéseken kívül szellemi tulajdonjogi ügyekben is tartalmaz a bizonyítékok megőrzésére vonatkozó külön rendelkezéseket.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A bíróság hozhat olyan sürgős intézkedést, amely valamely fél számára különösen a következőket írja elő:

a) tartás fizetése a szükséges mértékben;

b) a gyermeknek a másik szülő felügyelete vagy a bíróság által kinevezett személy felügyelete alá való helyezése;

c) ha foglalkoztatásban áll, a fizetése legalább egy részének átadása, amennyiben a felperes komoly okok miatt nem dolgozik;

d) valamely pénzösszeg vagy vagyontárgy bírósági megőrzés alá helyezése;

e) egyes vagyontárgyakkal vagy jogokkal való nem rendelkezés;

f) valamilyen konkrét tevékenység elvégzése, az attól való tartózkodás vagy annak tűrése;

g) ideiglenes tartózkodás az abba a házba vagy lakásba való belépéstől, ahol egy közeli hozzátartozó vagy a fél gondozásában vagy felügyelete alatt álló személy lakik, és akivel kapcsolatban az erőszak megalapozott gyanúja felmerül;

h) szellemitulajdon-jogot sértő vagy veszélyeztető magatartástól való tartózkodás.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A sürgős intézkedés típusok meghatározásai például szolgálnak, ami azt jelenti, hogy a bíróság más területekre vonatkozó sürgős intézkedéseket is elrendelhet.

Az a sürgős vagy biztosító intézkedés, amely alapján valamelyik félnek vagyontárgyakkal vagy jogokkal való rendelkezéstől kell tartózkodnia, a vagyontárgyakkal vagy jogokkal való rendelkezési tilalomnak minősül, amennyiben például attól tartanak, hogy az alperes azokat elherdálhatja (más személyre átruházhatja, megsemmisítheti vagy megkárosíthatja stb.).

A bíróság a sürgős vagy biztosítási intézkedésre vonatkozó határozatot a felek meghallgatása nélkül is meghozhatja. Más szavakkal élve, a feleket nem szükséges meghallgatni a határozathozatal előtt. Ez az elv azzal a ténnyel kapcsolatos, hogy a meghallgatás megakadályozhatja a sürgős és a biztosítási intézkedés célját, valamint azzal a ténnyel, hogy főszabályként az ilyen jellegű bírósági tevékenység során bizonyítást nem vesznek fel. Ez nem jelenti azt, hogy a bíróság nem rendelheti el a felek meghallgatását. Amennyiben így tesz, a bíróságnak a bizonyítás felvételi eljárásra vonatkozó valamennyi szabályt be kell tartania. Ha a bíróság kizárólag okiratok formájában vesz fel bizonyítást, ez a bizonyításfelvétel nem nyilvános tárgyaláson történik. E helyett a bíróság a mérlegelési jogkörét a felek közreműködése nélkül gyakorolja.

A sürgős intézkedés kézbesítéskor válik végrehajthatóvá, kivéve, ha külön jogszabály másként rendelkezik.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A sürgős vagy biztosítási intézkedés megszűnik:

a) azon idő lejártával, amelyre elrendelték;

b) ha az alapeljárás elindítása után rendelték el és az elsőfokú vagy a fellebbviteli bíróság a keresetet elutasítja vagy megszünteti az eljárást;

c) ha döntésében a bíróság határidőt szab ki az alapeljárásban egy perbeli indítvány előterjesztésére, de a határidőig a perbeli indítványt nem terjesztik elő;

d) ha a bíróság az alapeljárásbeli keresetnek helyt ad;

e) ha a végrehajtás állapota alapján már nem szükséges.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

A sürgős vagy biztosítási intézkedést elrendelő végzés ellen fellebbezésnek helye van. A jogorvoslat elbírálására illetékes bíróság a hatáskörrel rendelkező fellebbviteli bíróság, azaz a sürgős vagy biztosítási intézkedést elrendelő elsőfokú bíróság felett álló másodfokú bíróság.

A fellebbezést a döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül ahhoz a bírósághoz nyújtják be, amely döntését fellebbezik. A fellebbezés benyújtásának nincs halasztó hatálya.

Utolsó frissítés: 14/01/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.