Vagyoni eszközök biztosítása egy uniós tagállamban indított követelések során

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Az ideiglenes és biztosítási intézkedések olyan védelmi intézkedések, amelyeket védelmi eljárás keretében lehet kérelmezni a bíróságtól. Az ideiglenes jogvédelem nem korlátozódik a védelmi eljárásokra, mivel a portugál jogrendszer más ideiglenes intézkedéseket biztosít meghatározott jogi helyzetek védelmére – pl.:

1. eltiltási vagy kizárási eljárások során hozott ideiglenes intézkedések;
2. távollevő személy vagyona feletti ideiglenes gondnokság;
3. ügygondnok kijelölése;
4. uratlan hagyatékot magában foglaló vagyon védelméhez szükséges intézkedések.

A védelmi intézkedések célja a periculum in mora (az attól való félelem, hogy a bírósági ítélet késedelme súlyos és/vagy helyrehozhatatlan kárt okoz az érvényesített jogban) megszüntetése, és a végső ítélet hatékony végrehajtásának biztosítása (lásd a polgári eljárásjogi törvény 2. cikkét).

A bíróság lépéseket tesz bizonyos intézkedések meghozatala iránt azon várakozás vagy feltételezés alapján, hogy ideiglenes ítéletét meg fogja erősíteni a végső ítélet.

Ha nem rendelik el az eljárásindítási kötelezettség megfordítását, a védelmi intézkedések védett jogokon alapuló ügyekre vonatkoznak (a polgári eljárásjogi törvény 364. cikke), azon feltételezés alapján védve vagy ideiglenesen feltételezve a végleges intézkedés hatásait, hogy az alapeljárásban meghozott határozat a kérelmező javára szól majd.

A periculum in mora fenyegetése felhatalmazza a bíróságot arra, hogy előzetesen és nagy vonalakban vizsgáljon olyan anyagi jogi jogviszonyokat, amelyeket majd alaposabb és hosszabb vizsgálat alá kell vonni; ha ez az előzetes vizsgálat a kérelmező javára szól, akkor a fenyegetés elkerülésének biztosítása céljából hozzák meg az intézkedéseket.

A védelmi intézkedések célja a kereset gyakorlati eredményeinek biztosítása, a súlyos kár elkerülése vagy a jogérvényesítés előrevetítése (hipotetikus eszköz), a lehető legnagyobb mértékben megvalósítva az egyensúlyt a gyorsaságra és a jogbiztonságra irányuló érdekek között.

A portugál polgári jog két típusú védelmi intézkedésről rendelkezik:

1. általános védelmi intézkedések;
2. nevesített védelmi intézkedések.

Az elsőt a polgári eljárásjogi törvény 362. cikke szabályozza, amely kimondja, hogy amennyiben valamely személy jogosan fél attól, hogy valamely másik személy súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozhat jogaiban, akkor, amennyiben a törvényben szereplő védelmi intézkedések egyike sem megfelelő az ügyében, kérheti a megfelelő biztosítási vagy megelőző intézkedést a veszéllyel érintett jog érvényesítésének biztosítása érdekében. A kérelmező érdeke alapulhat fennálló jogon, vagy a konstitutív eljárásban hozandó vagy már meghozott határozatból származó jogon. Nem lehet általános védelmi intézkedéseket alkalmazni akkor, amikor a nevesített védelmi intézkedések valamelyikével kifejezetten megelőzendő kár kockázatának elkerülése a cél.

A nevesített védelmi intézkedéseket kifejezetten meghatározza a polgári eljárásjogi törvény vagy külön jogszabály.

A portugál polgári eljárásjogi törvény a következő nevesített védelmi intézkedéseket tartalmazza:

1. ideiglenes birtokvédelem;
2. társasági határozatok felfüggesztése;
3. ideiglenes tartás;
4. ideiglenes kártérítés;
5. lefoglalás;
6. új tevékenység tilalma;
7. zárlat.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

Amennyiben valamely személy bizonyítja attól való jogos félelmét, hogy valamely másik személy súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozhat jogaiban, kérheti a megfelelő biztosítási vagy megelőző intézkedés meghozatalát a veszéllyel érintett jog érvényesítésének biztosítása érdekében. A kérelmező érdeke alapulhat fennálló jogon, vagy konstitutív eljárásban hozandó vagy már meghozott határozatból származó jogon.

Akkor hoznak ilyen intézkedéseket, ha nagymértékben valószínűsíthető a jog fennállása, és ha kellően megalapozott a megsértésének kockázata. A bíróság azonban megtagadhatja az intézkedéseket akkor, ha az alkalmazásukból fakadó, a kérelmezőt érintő kár jelentős mértékben meghaladná az intézkedés alkalmazásával a kérelmező által elkerülni kívánt kárt.

Az általános védelmi intézkedések kiegészítő jellegű alkalmazása függ továbbá az aktuális helyzetre megfelelő nevesített védelmi intézkedés hiányától is.

A polgári eljárásjogi törvény 362. cikkében hivatkozott, nevesítetlen védelmi intézkedéseknek a következő jogi követelményeknek kell eleget tenni:

1. valamely jog nyilvánvaló fennállása;
2. az attól való megalapozott félelem, hogy valamely másik személy súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozhat jogaiban (periculum in mora);
3. a biztosítási vagy megelőző intézkedésnek a veszélyeztetett jog érvényesíthetősége biztosítására való gyakorlati alkalmassága;
4. a kért intézkedést nem foglalhatja magában más védelmi eljárás.

Az elrendelendő intézkedések érdekében nagy vonalakban – summaria cognitio – bizonyítani kell az érvényesített jog valódiságának nagy valószínűségét (fumus bonis juris) és azt az igazolt félelmet, hogy a jogvita végső rendezésének természetes késedelme helyrehozhatatlan vagy nehezen helyrehozható kárt okozhat (periculum in mora). A bírónak hajlania kell arra a meggyőződésre, hogy az alapeljárás kimenetele a kérelmező javára szól majd, mivel a biztosítási intézkedések egyértelmű beavatkozást jelentenek az ellenérdekű fél jogaiba.

Ami a nevesített védelmi intézkedéseket illeti:

1. ideiglenes birtokvédelem: Erőszakkal elkövetett rablás esetén a tulajdonos – a tulajdont, a rablást és az erőszakot megalapozó tények állítása alapján – kérheti, hogy tulajdonát ideiglenesen adják vissza. A bíró a rabló idézése vagy kihallgatása nélkül elrendelheti a helyreállítást akkor, ha a bizonyítékok megvizsgálását követően úgy véli, hogy a kérelmező tulajdonos volt, és erőszakkal kirabolták.
2. társasági határozatok felfüggesztése: Ha bármilyen fajtájú szervezet vagy vállalat a jogszabályokkal, az alapító okirattal vagy alapszabállyal ellentétes határozatokat hoz, akkor bármely tag 10 napon belül (a határozatokat meghozó közgyűlés időpontjától, vagy attól az időponttól kezdődően, amikor a kérelmező tudomást szerzett azokról, amennyiben nem kapott szabályos meghívást a közgyűlésre) kérheti, hogy függesszék fel e határozatok végrehajtását. Igazolnia kell tagi minőségét és azt, hogy a határozatok végrehajtása jelentős kárt okozhat. A kérelemhez csatolni kell a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyv másolatát, és az éves rendes közgyűlések kivételével e jegyzőkönyvek másolata a határozathozatal okirati bizonyítékának helyébe lép.
3. ideiglenes tartás: A tartásra jogosult személy kérheti a neki járó havi összeg ideiglenes tartás formájában való megállapítását, feltéve, hogy nem került sor az első végleges kifizetésre. Ha a bíróság megkapta az ideiglenes tartás iránti kérelmet, kitűzi a tárgyalás napját, és a feleket felkéri a tárgyaláson való személyes, vagy az egyezségkötésre jogosult meghatalmazott útján való megjelenésre. A védekezést magán a tárgyaláson terjesztik elő, és a bíró törekszik a tartás megállapítására vonatkozó megállapodás elérésére, amelyet ítélet hagy jóvá.
   Bármelyik fél távolmaradása esetén, vagy ha eredménytelen az egyezségkötésére irányuló kísérlet, a bíró elrendeli a bizonyításfelvételt, majd szóbeli ítéletet hoz, amelyhez tömör indokolást kell adni.
4. ideiglenes kártérítés: Halál vagy testi sérülés miatti kártérítés iránti kérelmekkel összefüggésben a sértett fél és azok a személyek, akik a sértett féltől tartásra lehetnek jogosultak, valamint azok, akiknek az áldozat természetes kötelezettségből fakadó tartást fizetett, kérhetik meghatározott pénzösszeg megítélését a sérelemért járó ideiglenes kártérítésként megjelenő havi összeg formájában. A bíró megítéli a kért összeget, feltéve, hogy bizonyítják az elszenvedett sérelem eredményeképpen fellépő szükséghelyzetet, valamint az alperes kártérítési kötelezettségét. Az ideiglenes rendezést, amelyet a károk végleges rendezésekor figyelembe vesznek, a bíróság méltányosan határozza meg. Ez alkalmazandó azokra a helyzetekre is, amelyekben a kártérítés iránti igényt olyan károk alapozzák meg, amelyek súlyosan veszélyeztethetik a sértett fél megélhetését vagy lakhatását. Az ideiglenes tartásra vonatkozó fenti pontok mutatis mutandis alkalmazandók ezen intézkedésre.
5. lefoglalás: A lefoglalás lehetővé teszi annak a hitelezőnek, aki jogosan tart az igényét biztosító vagyon elvesztésétől, hogy kérje a vagyontárgyak bírósági úton való lefoglalását. A lefoglalást kérelmező személy előadja azokat a tényeket, amelyek valószínűsítik az igényjogosultság fennállását és igazolják az állítólagos félelmet, felsorolva a lefoglalandó vagyontárgyakat, a vizsgálat elvégzéséhez szükséges valamennyi információval együtt. Ha a lefoglalást az adós vagyonának vevője ellen kérik, akkor a kérelmező, amennyiben az adásvételt nem támadták meg bíróság előtt, ugyancsak előadja azokat a tényeket, amelyek valószínűsítik a jogvita lényegét.
   A bizonyítékok vizsgálatát követően a lefoglalást a másik fél meghallgatása nélkül elrendelik, feltéve, hogy a jogi követelményeket teljesítettnek tekintik.
   Hajók vagy rakományuk lefoglalása esetén a kérelmező az általános követelmények teljesítése mellett felelős annak bizonyításáért, hogy a lefoglalás az igény jellegéből fakadóan megengedett. Ebben az esetben nem kerül sor lefoglalásra akkor, ha az adós azonnal elfogadható biztosítékot nyújt a hitelezőnek, vagy két napon belül a bíró megfelelőnek tartja azt, hogy biztosítékadásig megtiltja a hajó elindulását.
6. új tevékenység tilalma: Bárki, aki úgy érzi, hogy kizárólagos vagy közös tulajdonjogát, vagy bármely más in rem vagy in personam használati vagy tulajdonjogát megsértették olyan új tevékenység vagy új szolgáltatás eredményeképpen, amely kárt okoz vagy okozhat neki, a tényekről való tudomásszerzést követő 30 napon belül kérheti a tevékenység vagy a szolgáltatás azonnali felfüggesztését. A kérelmező közvetlenül, a bírói utat mellőzve is megvalósíthatja a tiltást azzal, hogy a kifejlesztőt, vagy ennek sikertelensége esetén az illetékes vagy helyettes személyt két tanú előtt felszólítja a tevékenység abbahagyására. Ez a nem bírósági tiltás érvénytelen akkor, ha öt napon belül nem kérnek bírói jóváhagyást.
7. zárlat: Ha ésszerűen tartani kell ingó vagy ingatlan vagyon vagy dokumentumok elvesztésétől, elrejtésétől vagy eltékozlásától, kérhető azok zárolása. Ez a zárlat kapcsolódik a dolog meghatározására vagy a zárlat alá vett dolog feletti tulajdonjog bizonyítására vonatkozó eljáráshoz. Bárki kérheti zárlat elrendelését, akinek érdekében áll a dolgok vagy dokumentumok megőrzése, de csak a hitelezők kérhetik zárlat elrendelését olyan ügyekben, amelyek hagyaték megszerzéséhez vezethetnek. A kérelmezőnek nagy vonalakban bizonyítania kell a dolgon fennálló jogait és azokat a tényeket, amelyekre alapozza elvesztésük vagy eltékozlásuk veszélyét. Ha a dolgon fennálló jog folyamatban lévő vagy megindított eljárástól függ, a kérelmezőnek meg kell győznie a bíróságot a kérdéses kérelem valószínű érvényességéről. A szükséges bizonyíték bemutatása után a bíró elrendeli az intézkedéseket akkor, ha úgy hiszi, hogy a zárlat nélkül súlyos kockázatnak teszik ki a kérelmező érdekeit.

2.1 Az eljárás

Az új tevékenység tilalma kivételével, amely esetében fel lehet lépni először bírósági úton kívül, amelyet bírói jóváhagyás iránti kérelem követ, valamennyi egyéb védelmi intézkedés azon a bíróság elé terjesztett eredeti kérelmen alapul, amelyben a kérelmező nagy vonalakban bizonyítja a veszélyeztetett jogot és igazolja a kártól való félelmet. Ebben a kérelemben benyújtják a tanúk felsorolását és az egyéb kért bizonyítékot, legfeljebb öt tanúval.

Kérelemre a bíró az intézkedést elrendelő határozatában megszüntetheti a kérelmezőre háruló azon terhet, hogy megindítsa az alapeljárást abban az esetben, ha az eljárásban összegyűjtött anyag (a bírót) arra engedi következtetni, hogy a biztosított jog valódi, és az elrendelt intézkedés jellegénél fogva alkalmas a jogvita végső rendezésére. Ezt a mentesítést az utolsó tárgyalás befejezéséig lehet kérelmezni; nem kontradiktórius eljárások esetén az ellenérdekű fél kifogásolhatja az eljárásindítási kötelezettség megfordítását, az elrendelt intézkedés ellen előterjesztett fellebbezéssel együtt.

Az eljárásindítási kötelezettség megfordítására irányuló szabályozás mutatis mutandis alkalmazandó az ideiglenes birtokvédelemre, a társasági határozatok felfüggesztésére, az ideiglenes tartásra, az új alkotások tilalmára és a külön jogszabályban szereplő azon más intézkedésekre, amelyek jellegüknél fogva lehetővé teszik a jogvita végleges rendezését.

Ha a jogszabály nem rendelkezik arról, hogy az intézkedést az ellenérdekű fél meghallgatása nélkül hozzák meg, akkor az ellenérdekű felet a bíróság meghallgatja, kivéve, ha a tárgyalás súlyosan veszélyeztetné az intézkedés céljait vagy eredményességét.

Ha az intézkedés elrendelése előtt meghallgatják az ellenérdekű felet, akkor felhívják arra, hogy tíz napon belül élhet ellentmondással. A felhívást felváltja az értesítés akkor, ha az ellenérdekű felet már megidézték az alapügyben.

Ha az ellentmondásra nyitva álló határidő eltelik és az ellenérdekű felet meghallgatták, adott esetben elvégzik a szükséges vagy a bíróság által meghatározott bizonyítást.

Ha az ellenérdekű felet nem hallgatták meg, és az intézkedést meg fogják hozni, az ellenérdekű felet csak a határozathozatalt követően értesítik arról. Az értesítést követően az ellenérdekű fél az általános szabályok szerint fellebbezhet az intézkedést elrendelő határozat ellen, ha a tények alapján úgy véli, hogy nem kellett volna meghozni azt. Ellentmondással élhet akkor is, ha olyan tényeket vagy bizonyítékokat kíván előadni vagy bemutatni, amelyeket a bíróság nem vett figyelembe, és amelyek megszüntethetik a védelmi intézkedés jogalapját vagy annak mérséklését eredményezhetik. Az ellenérdekű fél bármelyik fent említett módon fellebbezhet az eljárásindítási kötelezettség megfordítása ellen. Ha az ellenérdekű fél ellentmondással él, a bíróságnak el kell döntenie azt, hogy fenntartja, mérsékli vagy visszavonja a korábban elrendelt intézkedést. Ez a határozat, és adott esetben az eljárásindítási kötelezettség megfordításának fenntartása vagy visszavonása jogorvoslattal megtámadható, és adott esetben a szükséges vagy a bíróság által hivatalból megállapított bizonyítás felvételéhez vezet.

Az illetékesség kérdéseit a polgári eljárásjogi törvény 78. cikke szabályozza, amelynek értelmében:

1. a lefoglalás és a zárlat iránti kérelmeket azon bírósághoz kell benyújtani, ahol meg kell indítani a kapcsolódó eljárást, vagy a vagyontárgyak helye szerinti bírósághoz, vagy amennyiben több kerületben találhatók a vagyontárgyak, azok egyikében;
2. új tevékenység tilalma esetén a tevékenység végzésének helye szerinti bíróság rendelkezik hatáskörrel;
3. a többi védelmi intézkedés esetén az a bíróság illetékes, amely előtt a kapcsolódó eljárást meg kell indítani.

Ha nem fordítják meg az eljárásindítási kötelezettséget, akkor az eljárásokat egyesítik a kereset előterjesztésekor; ha a keresetet valamely másik bíróság előtt terjesztik elő, akkor átteszik oda, és az a bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel a következő lépések megtételére.

Ha valamely eljárás keretében kérik védelmi intézkedések elrendelését, akkor a kérelmet az előtt a bíróság előtt kell benyújtani, ahol a kapcsolódó eljárás folyamatban van, kivéve, ha az eljárásban fellebbezést nyújtottak be; ebben az esetben csak akkor kerül sor egyesítésre, ha az eljárások lezárultak, vagy ha az alapeljárás iratait áthelyezik első fokra.

Kötelező az ügyvédi képviselet akkor, ha az intézkedés értéke meghaladja az 5 000,00 eurót, vagy ha a fellebbezés megengedett.

A védelmi intézkedések értékét a következőképen határozzák meg:

1. ideiglenes tartás és ideiglenes kártérítés esetében a kért havi összeg szorozva tizenkettővel;
2. ideiglenes birtokvédelem esetén annak a tárgynak az értéke, amelytől a tulajdonosát megfosztották;
3. társasági határozatok felfüggesztése esetén a veszteség mértéke;
4. új tevékenység tilalma és nevesítetlen védelmi intézkedések esetén a megelőzni kívánt veszteség mértéke;
5. lefoglalás esetén a biztosítandó jogosultság értékének összege;
6. zárlat esetén a zárlat alá vont dolgok értéke.

2.2 A főbb feltételek

A védelmi intézkedés elrendelése feltételeinek értékelése során a bíróságnak mindig meg kell vizsgálnia azt, hogy megalapozott-e a hivatkozott félelem, és hogy mennyire súlyos és nehéz lenne a szóban forgó jog esetleges megsértésének helyrehozatala. Értékeli azt is, hogy az állítólag veszélyeztetett jog biztosítására tekintettel a szóban forgó különös ügyben megfelelő-e a biztosítási vagy ideiglenes intézkedés. Meg kell állapítania azt, hogy mindenféle késedelem kockázatos.

A bíróság megvizsgálja azt is, hogy az eljárások valóban vagy esetlegesen függnek-e a biztosított jogon alapuló megindított vagy megindítandó eljárástól.

Ilyen eljárások esetén a bíróság előtt nagy vonalakban (azaz az alapeljárásnál kevésbé szigorú mértékben) alá kell támasztani, hogy valóban valószínűsíthető a biztosítandó jog fennállása, és hogy kellően igazolt az annak megsértésétől való félelem.

A nevesített védelmi intézkedések esetén teljesítendő egyéb feltételekről lásd az 1. és a 2. kérdésre adott válaszokat.

Valamennyi védelmi intézkedés sürgősnek tekintendő, elsőbbséget élvez valamennyi nem sürgős bírói intézkedéshez képest, és első fokon két hónapon belül határozni kell róla, vagy ha nem kell idézni az ellenérdekű felet, akkor 15 napon belül.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Védelmi intézkedések tárgya lehet valamennyi olyan jog és ingó vagy ingatlan vagyon, amelyet jogszabály nem zár ki teljesen vagy részben.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Mivel bíróság rendeli el ezeket, a védelmi intézkedések kötelező erővel rendelkeznek valamennyi közjogi és magánjogi jogalany vonatkozásában, és elsőbbséget élveznek minden más hatóság által tett intézkedés előtt (a Portugál Köztársaság Alkotmánya 205. cikkének (2) bekezdése). Az elrendelt védelmi intézkedést megsértő bármely személy minősített engedetlenség miatt büntethető, a végrehajtáshoz szükséges intézkedések mellett.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A kérelmező alapeljárás megindítására irányuló kötelezettség alóli mentesítése ellenére a védelmi intézkedés megszűnik, és elrendelését követően hatályát veszti:

1. ha a kérelmező az intézkedést elrendelő határozat jogerőre emelkedéséről szóló értesítést követő 30 napon belül nem indítja meg azt az eljárást, amelytől az intézkedés függ;
2. ha az eljárás megindítását követően az eljárás a kérelmező gondatlansága miatt 30 napnál hosszabb ideig szünetel;
3. ha a keresetet jogerős határozattal elutasítják;
4. ha az ellenérdekű felet felmentik, és a kérelmező nem tesz időben további lépéseket a korábbi intézkedései hatásainak kihasználása érdekében;
5. ha megszűnik a kérelmező által védeni kívánt jog.

A bizonyítási teher megoszlására vonatkozó szabályok sérelme nélkül, amint jogerőre emelkedik a védelmi intézkedést elrendelő és az eljárásindítási kötelezettséget megfordító határozat, az ellenérdekű felet tájékoztatják arról, hogy az értesítéstől számított 30 napon belül elő kell terjeszteni a védett jog fennállását megkérdőjelező kérelmet, ellenkező esetben a meghozott intézkedés a jogvita végleges részének minősül.

Ugyanez a szankció alkalmazandó akkor, ha az eljárás megindítását követően az eljárás a kérelmező gondatlansága miatt 30 napnál hosszabb ideig szünetel, vagy ha az ellenérdekű felet felmentik, és a kérelmező nem tesz időben további lépéseket a korábbi intézkedései hatásainak kihasználása érdekében.

Az elrendelt intézkedések hatályának megszűnése a kérelmező által indított kereset jogerős határozattal elbírált eredményességétől függ.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

A rendes fellebbezések akkor elfogadhatók, ha az eljárás értéke nagyobb, mint az azon bíróság esetében alkalmazandó értékhatár, amely előtt az intézkedést megtámadják, és a megtámadott határozat ezen összeg felénél nagyobb értékben hátrányos a fellebbező fél számára. Mindig lehet fellebbezni a védelmi intézkedés értékére vonatkozó határozatok ellen is arra hivatkozva, hogy az érték meghaladja a megtámadott határozatot meghozó bíróság esetében alkalmazandó értékhatárt, valamint a védelmi intézkedés iránti eredeti kérelem előzetes elutasítása ellen.

Az eljárásindítási kötelezettség megfordítását elrendelő határozatok ellen kizárólag a kért intézkedésről szóló határozat elleni fellebbezéssel együtt lehet fellebbezést benyújtani; a megfordítás elutasításáról szóló határozatok jogerősek és megfellebbezhetetlenek.

Nem lehet fellebbezést benyújtani a Legfelsőbb Bíróságnál a védelmi intézkedéseket elrendelő határozatok ellen, beleértve azokat, amelyek megállapítják az eljárásindítási kötelezettség megfordítását, kivéve azokat az eseteket, amikor a fellebbezés mindig elfogadható.

Az eljárásban részt vevő bármelyik pervesztes fél, és mindenki, aki nem az eljárásban részt vevő fél, de közvetlen és valós veszteséget szenved a védelmi intézkedés eredményeképpen, megtámadhatja az intézkedést.

A fellebbezés tárgyalására hatáskörrel rendelkező bíróság a megtámadott határozatot hozó bíróság helye szerinti igazságszolgáltatási körzet szerinti másodfokú bíróság.

A fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő a határozat közlésétől számított 15 nap. Ha a fellebbezés felvett bizonyíték újraértékelésére vonatkozik, a határidő meghosszabbodik 10 nappal.

A teljes elutasítást tartalmazó vagy az intézkedést el nem rendelő végzés ellen benyújtott fellebbezés felfüggesztő hatállyal bír. Egyéb esetekben pusztán átszármaztató hatállyal rendelkezik.

További információ

További információ elérhető az alábbi honlapokon:

Igazságügyi portál

Igazságügyi politikáért felelős főigazgatóság

CITIUS portál

Jogi dokumentumtár

Portugál Hivatalos Közlöny