1 Melyek az intézkedések különböző típusai?
Az intézkedés típusa a biztosítandó követelés jellegétől függ. A polgári perrendtartás (kodeks postępowania cywilnego) 747. cikke értelmében a pénzkövetelések az alábbi módokon biztosíthatók:
- ingóságok, munkabérek és illetmények, bankszámla- vagy egyéb követelések vagy más vagyoni jog lefoglalása,
- a kötelezett személy ingatlanának kényszerjelzáloggal való megterhelése,
- olyan ingatlanra vonatkozó rendelkezési vagy terhelési tilalom elrendelése, amelynek tekintetében nem áll rendelkezésre ingatlan- és jelzálog-nyilvántartási bejegyzés, vagy amelynek tekintetében e bejegyzés elveszett vagy megsemmisült,
- vízi jármű vagy építés alatt álló vízi jármű tengeri jelzáloggal való megterhelése,
- épületeken fennálló szövetkezeti tulajdonjoggal való rendelkezésre vonatkozó tilalom elrendelése,
- a kötelezett személy vállalkozásának vagy mezőgazdasági üzemének, illetve a kötelezett személy vállalkozásának vagy annak valamely részének vagy mezőgazdasági üzemének részét képező szervezeti egység vagyonfelügyelet alá helyezése.
Pénzköveteléstől eltérő követelés biztosítása esetén a bíróság az érintett ügyben általa megfelelőnek ítélt biztosítási intézkedést rendeli el, ideértve a pénzkövetelések biztosítására szolgáló intézkedéseket is (a polgári perrendtartás 755. cikke). A bíróság különösen
- megállapíthatja az eljárás feleinek vagy résztvevőinek jogait és kötelezettségeit az érintett eljárás időtartamára,
- rendelkezési tilalmat rendelhet el az eljárás tárgyát képező eszközökre vagy jogokra vonatkozóan,
- felfüggesztheti a végrehajtási eljárást vagy a valamely ítélet végrehajtására irányuló más eljárást,
- rendezheti a (kiskorú) gyermekek felügyeletével és a velük való kapcsolattartással kapcsolatos kérdéseket,
- elrendelheti megfelelő tények feljegyzését az ingatlan- és jelzálog-nyilvántartásba vagy más vonatkozó nyilvántartásba.
Az eljárás feleinek és résztvevőinek érdekeit figyelembe kell venni a biztosítás formájának megválasztásakor, így biztosítva a jogosult személy megfelelő jogi védelmét és a kötelezett személy túlzott megterhelésének elkerülését.
2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?
2.1 Az eljárás
Biztosítási intézkedés elrendelésére irányuló eljárás a következőképpen indulhat:
- az eljárás fele vagy résztvevője által az ügyben elsőfokú eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz benyújtott kérelem nyomán. Ha e bíróság nem állapítható meg, azon hely bírósága rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, ahol a biztosítási intézkedésről szóló határozatot végre kell hajtani, vagy ennek hiányában, illetve ha a biztosítási intézkedésről szóló határozatot különböző bíróságok illetékességi területén kell végrehajtani, a Varsó fővárosi kerületi bíróság (sąd rejonowy). Az eljárás során benyújtott biztosítási intézkedés iránti kérelmet az azon fokon eljáró bíróság vizsgálja meg, amelyen az ügy folyamatban van, kivéve, ha ez a bíróság a legfelsőbb bíróság (Sąd Najwyższy). Ezekben az esetekben az elsőfokú bíróság dönt a biztosítási intézkedés elrendeléséről (a polgári perrendtartás 734. cikke),
- hivatalból azokban az esetekben, amelyekben az eljárás hivatalból is megindítható (a polgári perrendtartás 732. cikke).
A biztosítási intézkedés iránti kérelmet írásban kell benyújtani. Annak meg kell felelnie a beadványokkal szemben támasztott követelményeknek, és meg kell jelölnie a biztosítási intézkedés formáját, pénzkövetelés esetén pedig a biztosíték összegét (amely nem haladhatja meg az érvényesített követelésnek a biztosítási intézkedésről szóló határozat meghozatalának napjától számított kamatokkal és a biztosítási intézkedés költségeivel, valamint adott esetben az eljárás tervezett költségeivel növelt összegét), valamint a kérelmet megalapozó körülményeket is. A biztosítási intézkedés iránti kérelem eljárás megindítása előtt történő benyújtása esetén röviden az ügy tárgyát is ismertetni kell (a polgári perrendtartás 736. cikke).
Biztosítási intézkedés az eljárás megindítása előtt vagy az eljárás során rendelhető el. Miután a jogosult személy végrehajtható okiratot szerzett, biztosítási intézkedés csak olyan követelés biztosítására rendelhető el, amelynek esetében még nem járt le a teljesítési határidő (a polgári perrendtartás 736. cikkének (2) bekezdése).
Ha a biztosítási intézkedés elrendelésére az eljárás megindítása előtt kerül sor, a bíróság meghatározza azt a határidőt, amelyen belül a biztosítási intézkedés megszüntetésének terhe mellett be kell nyújtani az eljárás megindítása iránti kérelmet (a polgári perrendtartás 733. cikke).
A biztosítási intézkedés iránti kérelmet – különös előírások eltérő rendelkezése hiányában – indokolatlan késedelem nélkül meg kell vizsgálni a bírósághoz történő benyújtásának napjától számított egy héten belül. Ha valamely jogi aktus értelmében bizonyos kérelmeket tárgyaláson kell megvizsgálni, e tárgyalást a kérelem benyújtásának napjától számított egy hónapon belüli időpontra kell kitűzni (a polgári perrendtartás 733. cikke).
A biztosítási intézkedésre bírósági ítélet alapján kerül sor.
2.2 A főbb feltételek
Minden bíróság vagy választott bíróság által vizsgált polgári ügyben kérhető biztosítási intézkedés (a polgári perrendtartás 730. cikke).
A biztosítási intézkedés elrendelésének feltételei a következők: a követelést és a biztosítási intézkedéshez fűződő jogi érdeket indokolni kell. Akkor fűződik jogi érdek a biztosítási intézkedéshez, ha biztosítási intézkedés elrendelése nélkül lehetetlen vagy rendkívül nehéz lesz az ügyben hozott ítélet végrehajtása, vagy máskülönben lehetetlen vagy rendkívül nehéz lesz az eljárás céljának elérése (a polgári perrendtartás 7301. cikke).
Jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában a biztosítási intézkedés nem irányulhat a követelés kielégítésére (a polgári perrendtartás 731. cikke).
A bíróság a biztosítási intézkedésről szóló határozat végrehajtását függővé teheti attól, hogy a jogosult személy a kötelezett személynek a biztosítási intézkedésről szóló határozat végrehajtásából eredő követelései biztosítására meghatározott összeget letétbe helyezzen, kivéve abban az esetben, ha a jogosult személy az államkincstár, valamint ha a biztosítási intézkedés tartási követelés, rokkantsági nyugdíj vagy a munkavállalót munkajogi ügyben megillető, a munkavállaló teljes havi díjazását nem meghaladó összeg biztosítására szolgál (a polgári perrendtartás 739. cikke).
3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege
3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?
Az alábbiakra rendelhető el biztosítási intézkedés:
- ingóságok,
- munkabérek és illetmények,
- bankszámla- vagy egyéb követelések vagy más vagyoni jog,
- ingatlan,
- vízi járművek vagy építés alatt álló vízi járművek,
- helyiségen fennálló szövetkezeti tulajdonjog,
- vállalkozás vagy mezőgazdasági üzem, valamint vállalkozás vagy annak valamely része vagy mezőgazdasági üzem részét képező szervezeti egység.
Nem rendelhető el biztosítási intézkedés végrehajtás alól mentes eszközökre, követelésekre vagy jogokra. Romlandó áruk akkor szolgálhatnak biztosítékként, ha a kötelezett személynek nincs a jogosult személy követeléseinek biztosítására alkalmas más vagyona, és az áruk azonnal értékesíthetők.
3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?
A biztosítási intézkedés elrendelésére irányuló eljárás fő célja annak biztosítása, hogy a bíróság előtt folyamatban lévő ügyekben a jogosult személy (többnyire a hitelező) védelmet nyerjen a késedelem esetleges kedvezőtlen hatásaival szemben, és hogy javuljon a jogosult személy helyzete a végrehajtási eljárásban, ha a bírósági eljárás és a biztosítási intézkedés tárgyát végrehajtható követelés képezi. A biztosítási intézkedés révén kivételesen pénzbeli juttatásban is részesülhet a jogosult személy.
Ezenfelül a biztosítási intézkedés válaszul szolgálhat a jogosult személy jogos érdekeinek sérelmére a kötelezett személy által tett lépésekre.
A biztosítási intézkedés kötelezett személyre gyakorolt hatásai különböznek a biztosítási intézkedés formája szerint, és az alábbiak lehetnek:
- ingóságok lefoglalása esetén az ingóságok lefoglalás utáni kezelése nincs hatással az eljárás további menetére, és a lefoglalt ingóságokra irányuló végrehajtási eljárás a vevővel szemben is lefolytatható,
- a vállalkozás vagy a mezőgazdasági üzem tulajdonosa bankszámlájának biztosítékként való lefoglalása esetén a kötelezett személy csak az aktuális munkabérek és illetmények kifizetéséhez szükséges, a bíróság által meghatározott összegeket emelheti le a munkabéradóval és jogszabályban meghatározott egyéb összegekkel, valamint a működési költségekkel együtt,
- korlátozottan használhatók a lefoglalt egyéb követelések és vagyoni jogok (a használat módját a bíróság határozza meg),
- a végrehajtó az összes lefoglalt eszközt értékesíti az értékpapírszámlán vagy a pénzügyi eszközökkel folytatott kereskedésre vonatkozó szabályok szerinti más számlán nyilvántartott pénzügyi eszközökhöz fűződő jogokkal együtt, és a befolyt összeget a bíróság letéti számláján helyezi el,
- ingatlanra és épületeken fennálló szövetkezeti tulajdonjogra vonatkozó rendelkezési vagy terhelési tilalom elrendelése,
- vízi jármű vagy építés alatt álló vízi jármű tengeri jelzáloggal való megterhelése,
- a kötelezett személy kezelési jogoktól való megfosztása és vagyonfelügyelet elrendelése azzal, hogy a vagyonfelügyeletből származó bevétel biztosítékként szolgál,
- tartással kapcsolatos ügyekben a kötelezett személy meghatározott összeget köteles fizetni a jogosult személynek egyszeri alapon vagy időszakosan.
3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?
A kötelezett személy bármikor kérheti a biztosítási intézkedést elrendelő jogilag kötelező határozat hatályon kívül helyezését vagy módosítását, ha a biztosítási intézkedés indoka megszűnik vagy megváltozik (a polgári perrendtartás 742. cikke).
A biztosítási intézkedés megszüntetésére kerül sor, ha
- a kötelezett személy a bíróság letéti számláján letétbe helyezi a jogosult személy által a biztosítási intézkedés iránti kérelemben biztosítékként kért összeget,
- a követelést vagy kérelmet jogszerűen visszaküldik vagy visszautasítják,
- a követelést vagy kérelmet elutasítják, vagy az eljárást megszüntetik,
- a jogosult személy nem érvényesíti a követelés egészét az eljárásban, vagy az eljárás megindítása előtt biztosított követelésektől eltérő követeléseket érvényesít,
- a biztosított követelésnek helyt adó ítélet jogerőssé válik (a biztosítási intézkedés az ítélet jogerőre emelkedését követő egy hónap elteltével szűnik meg),
- a jogosult személy nem kér további végrehajtási intézkedéseket a követelésnek helyt adó ítélet jogerőre emelkedésétől számított két héten belül olyan ügyekben, amelyekben a biztosítási intézkedésre ingóságok, munkabérek és illetmények, bankszámla- vagy egyéb követelések, más vagyoni jog lefoglalása révén vagy a kötelezett személy vállalkozásának vagy mezőgazdasági üzemének, illetve a kötelezett személy vállalkozásának vagy annak valamely részének vagy mezőgazdasági üzemének részét képező szervezeti egység vagyonfelügyelet alá helyezése révén került sor.
4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?
Mind a jogosult, mind a kötelezett személy fellebbezéssel élhet az elsőfokú bíróság biztosítási intézkedésről szóló határozatával szemben (a polgári perrendtartás 741. cikke).
