Vagyoni eszközök biztosítása egy uniós tagállamban indított követelések során

Luxemburg
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A luxemburgi jogban számos olyan intézkedés létezik, amelynek célja a követeléseiket rendező bírósági eljárás lefolytatására váró felek jogainak védelme.

Ezek két csoportra oszthatók:

  • olyan intézkedések, amelyeket a bíróság kontradiktórius eljárás nélkül rendel el: ezekben az esetekben az egyik fél ideiglenes intézkedés vagy óvintézkedés iránti egyoldalú kérelmet nyújt be a bírósághoz, amely az adott fél által szolgáltatott információk alapján hoz határozatot; és
  • olyan intézkedések, amelyeket a bíróság kontradiktórius eljárást követően rendel el: ezekben az esetekben a bíróság a határozatát nyilvános tárgyalást (vagy esetenként zárt ülést (en chambre du conseil)) követően hozza meg, amelyen a felek lehetőséget kapnak az álláspontjuk ismertetésére; a tárgyalást (a bírósági végrehajtó által kézbesített) idézéssel (assignation) vagy a jogszabályokban előírt eljárástól függően a hivatalvezető útján hívják össze.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró (juge des référés) sürgős esetekben minden olyan ideiglenes intézkedést elrendelhet, amellyel szemben nem merül fel súlyos kifogás, illetve amelynek elrendelése valamely jogvita fennállása alapján indokolt.

A bíró emellett a saját végzései végrehajtásával kapcsolatos problémák ügyében is dönthet.

Az elnöklő bíró vagy az őt helyettesítő bíró bármikor elrendelheti a közvetlenül fenyegető károk megelőzése vagy valamely nyilvánvalóan jogellenes magatartás megszüntetése érdekében szükséges biztosítási vagy az eredeti állapot helyreállítására irányuló intézkedéseket.

2.1 Az eljárás

A kérelem benyújtása nyomán az adott célból tartandó meghallgatásra szóló idézést (assignation) bocsátanak ki az ilyen meghallgatások esetében szokásos napon és időpontban történő megjelenésre vonatkozóan.

Sürgős esetekben azonban az elnök vagy az őt helyettesítő bíró engedélyezheti, hogy a felet meghatározott időpontban akár hétvégére, munkaszüneti napra vagy olyan napra is beidézzék, amely rendszerint nem minősül munkanapnak; ilyen esetben a meghallgatásra a bíróságon vagy a bíró saját otthonában kerül sor, amelyet a bíró erre az alkalomra a nyilvánosság számára elérhetővé tesz.

Sürgős esetekben a kerületi bíróság elnöke vagy az őt helyettesítő bíró bármely olyan ideiglenes intézkedést elrendelhet, amely ellen nem merül fel súlyos ellenvetés, vagy amelyet valamely jogvita indokolttá tesz. Emellett egy ítélet vagy bármely egyéb végrehajtható okirat végrehajtásával kapcsolatos nehézségek ügyében is eljárhatnak. Amennyiben a gyorsított eljárás egy végrehajtható okirat vagy ítélet végrehajtásával kapcsolatos nehézségekre vonatkozik, az intézkedés végrehajtásának helye szerinti bíróság illetékes.

Az elnöklő bíró vagy az őt helyettesítő bíró bármikor elrendelheti a közvetlenül fenyegető károk megelőzése vagy valamely nyilvánvalóan jogellenes magatartás megszüntetése érdekében szükséges ideiglenes vagy az eredeti állapot helyreállítására irányuló intézkedéseket. Annak megakadályozása érdekében, hogy bizonyítékok vesszenek el, elrendelhetnek bármilyen esetlegesen szükséges vizsgálati intézkedést, beleértve a tanúk meghallgatását.

Számos konkrét jogszabályi rendelkezés vonatkozik az ideiglenes vagy biztonsági intézkedésekre konkrét ügyekben (például ingatlan-bérlet, közös tulajdonban lévő ingatlan, tulajdonközösség, öröklés, házassági vagyonjogi rendszerek stb. esetén). A konkrét hatásköri és illetékességi szabályokat általában a bíróságot ideiglenes intézkedés meghozatalára jogosító jogszabályokban állapítják meg. Nincsenek általános hatásköri és illetékességi szabályok, kivéve, hogy főszabály szerint a jogvitát érdemben tárgyaló bíróság elnöklő bírája jogosult meghozni az ideiglenes intézkedéseket.

Konkrét eljárási rendelkezés hiányában, az intézkedés elrendelését kérelmező félnek az ideiglenes intézkedés meghozatalára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróhoz (juridiction des référés) kell fordulnia. Az érintett összegtől függően ez valamely békebíró (juge de paix – legfeljebb 15 000 EUR-ig) vagy a kerületi bíróság (tribunal d’arrondissement) ideiglenes intézkedésekről határozó bírája (juge des référés). Az említett bírák általános hatáskörrel rendelkeznek arra nézve, hogy ideiglenes és biztonsági intézkedéseket rendeljenek el a közvetlenül fenyegető károk megelőzése vagy a nyilvánvalóan jogellenes magatartás megszüntetése érdekében.

Főszabály szerint az ügyvédi képviselet nem kötelező.

2.2 A főbb feltételek

A bíróság általában csak akkor fogadhat el ideiglenes intézkedéseket, ha megítélése szerint valóban szükség van rájuk, vagy sürgősség esete áll fenn.

Ha egy hitelező vagyontárgyak lefoglalása iránti kérelmet nyújt be, a bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy a követelés a benyújtott iratok és magyarázatok alapján legalább elviekben jól megalapozott-e.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Az ideiglenes intézkedések egy személy teljes ingó vagyonára vonatkozhatnak. Csak a napi létfenntartáshoz szükségesnek tartott egyes vagyontárgyak mentesülnek a lefoglalás alól. Lásd a következő ismertetőt is: „A bírósági határozatok végrehajtása – Luxemburg”.

A luxemburgi jog lehetővé teszi a bérek és fizetések, valamint az azt helyettesítő bevételek (nyugdíjak, járadékok stb.) lefoglalását. Ugyanakkor a jövedelemnek a létfenntartáshoz alapvetőnek tartott része mindig mentesül a lefoglalás alól.

A hitelező ingatlant azonban nem foglalhat le, mert az jogerős bírósági határozathoz kötött.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Az esetek többségében az ideiglenes intézkedést elrendelő bíróság határozza meg annak jogkövetkezményeit. Határidőt szabhat meg, illetve bizonyos vagyontárgyakra vagy cselekményekre korlátozhatja a végzését.

Ha a bíróság az egyik fél egyoldalú kérelme alapján engedélyezi a lefoglalást, a jogszabályok meghatározzák azt a határidőt, amelyen belül az érvényesítés iránti kérelem (demande de validation) benyújtható a bírósághoz. Ha ez idő alatt nem kérelmezik az érvényesítést, a lefoglalás automatikusan semmissé válik.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Az ideiglenes intézkedések olyan intézkedések, amelyek meghozatalára a törvény annak érdekében jogosítja fel a bíróságokat, hogy ideiglenesen szabályozzák a felek közötti jogvitákat, amíg nem születik végleges megoldás az ügy teljes körű tárgyalásának végén.

Az Európai Közösségek Bíróságának fogalommeghatározása szerint „az ideiglenes, többek között a biztonsági intézkedések… célja a ténybeli vagy a jogi helyzet fenntartása olyan jogok védelme érdekében, amelyek elismerését nem az ügyben illetékes bíróságon keresik.”

Ideiglenes intézkedések hozhatók egy helyzet rosszabbodásának megakadályozása érdekében is.

A gyakorlatban az ilyen intézkedések lehetővé teszik a hitelezők számára, hogy megvédjék magukat a nem fizetés kockázatával szemben az alábbi két módszer egyikével: az adós nem rendelkezhet a vagyontárgyaival, vagy nyilvántartásba veszik a vagyontárgyakkal kapcsolatos terhet, így azok adásvétele esetén a későbbi tulajdonosoktól is behajtható a tartozás.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

A kontradiktórius meghallgatást követően hozott ideiglenes intézkedés ellen fellebbezés nyújtható be. A fellebbezésre azonban a határozat kézbesítésétől számítva csupán 15 nap áll rendelkezésre.

Az egyoldalú kérelmek alapján hozott határozatok ellen nem nyújtható be fellebbezés. Az intézkedést tévesnek tartó fél új ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújthat be a bírósághoz, amely felfüggeszti az egyoldalú kérelem alapján hozott eredeti intézkedés hatályát.

Kapcsolódó linkek

http://www.legilux.lu/

Utolsó frissítés: 11/01/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.