Vagyoni eszközök biztosítása egy uniós tagállamban indított követelések során

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A lett jogszabályok szerint a jogerős határozat megszületéséig rendelkezésre álló ideiglenes és biztosítási intézkedések célja lehet a tényleges vagy lehetséges követelés biztosítása, valamely vitatott, szellemi tulajdonhoz fűződő jog védelmének biztosítása vagy bizonyíték biztosítása. Az intézkedéseket kizárólag bíróság rendelheti el valamely érdekelt fél kérelmére. Az eljárást a polgári eljárásról szóló törvény (Civilprocesa likums) szabályozza.

A kereset előterjesztésekor vagy azt megelőzően a következő intézkedések állnak rendelkezésre a követelés biztosítására:

• az alperes tulajdonát képező ingó dolgok zár alá vétele vagy az alperes vagyonának zárolása;
• tilalom (aizlieguma atzīme) bejegyzése az adott ingóság nyilvántartásába vagy más nyilvános nyilvántartásba;
• a követelés biztosításának bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba vagy a hajólajstromba;
• hajó lefoglalása tengeri követeléssel összefüggésben;
• az alperes eltiltása bizonyos cselekményektől;
• harmadik személyektől járó kifizetések zárolása, ideértve a hitelintézeteknél vagy más pénzügyi intézményeknél tartott vagyon zárolását is;
• végrehajtás elhalasztása (többek között annak megtiltása, hogy a végrehajtó átutalja a pénzt vagy átadja a vagyontárgyat a pernyertes hitelezőnek vagy a pervesztes félnek, továbbá vagyontárgy értékesítésének felfüggesztése).

Követelés csak akkor biztosítható, ha vagyoni természetű.

Ha a követelést úgy biztosítják, hogy tilalmat jegyeznek be az adott ingóságra vonatkozó, vagy egyéb nyilvántartásba, a határozatban fel kell tüntetni a bejegyzendő tilalom típusát is.

Amennyiben a kereset tárgya valamely ingó vagy ingatlan dolog feletti tulajdonjog, vagy ha a kereset tulajdonjog megerősítésére irányul, a követelés biztosítható a vitatott ingóság zár alá vételével, illetve valamely tilalomnak az ingatlan-nyilvántartás megfelelő szakaszába való bejegyzésével.

Amennyiben a kereset tárgya pénzkövetelés, a követelés biztosítható ingatlanfedezettel úgy, hogy az ingatlan-nyilvántartás megfelelő szakaszába jelzálogjogot (ķīlas tiesības atzīme) jegyeznek be.

Ha a kereset tárgya valamely ingatlannal kapcsolatos dologi jog, a követelés biztosítható úgy, hogy az ingatlan-nyilvántartás megfelelő szakaszában terhelésre utaló bejegyzést (apgrūtinājuma atzīme) rögzítenek.

Hajókat csak tengeri követeléssel kapcsolatban lehet lefoglalni.

A vagyontárgy értékesítésének felfüggesztése tilos azokban az esetekben, amikor a követelés pénztartozás behajtására irányul.

Harmadik személyektől járó kifizetések zárolása – ideértve a hitelintézeteknél vagy más pénzügyi intézményeknél tartott vagyon zárolását is – tilos azokban az esetekben, amikor a követelés a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozó kártérítésre irányul.

Szellemi tulajdonhoz fűződő joggal kapcsolatos vitákban a következő ideiglenes intézkedések hozhatók:

• azon ingó dolog zár alá vétele, amellyel a panaszos állítása szerint a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértése megvalósul;
• azon áruk visszahívásának kötelezettsége, amellyel a panaszos állítása szerint a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértése megvalósul;
• az alperes vagy azon személyek eltiltása bizonyos cselekményektől, akik a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésére használt szolgáltatásokat nyújtják, vagy akik az ilyen jogsértés elkövetését lehetővé teszik.

Bizonyítékok biztosítása

Ha valaki okkal feltételezi, hogy a számára szükséges bizonyítékok benyújtása idővel lehetetlenné vagy nehézkessé válik, kérheti az adott bizonyíték biztosítását.

A bizonyíték biztosítása iránti kérelmet az eljárás bármely szakaszában – vagy akár a bíróság előtti keresetindítást megelőzően is – be lehet nyújtani.

A keresetindítás előtt a bizonyíték biztosítását az a kerületi (rajona tiesa) vagy városi bíróság (pilsētas tiesa) rendelheti el, amelynek területén a biztosítandó bizonyíték található. A keresetindítást követően a bizonyíték biztosítását az ügyben eljáró bíróság rendelheti el.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Követelés biztosítása

Amennyiben okkal feltételezhető, hogy a bíróság adott ügyben hozott határozatának végrehajtása nehézkessé vagy lehetetlenné válik, a bíróság vagy a bíró a felperes indokolással ellátott kérelmére eljárva határozatot hozhat a követelés biztosításáról. Követelés csak akkor biztosítható, ha vagyoni természetű. A követelés biztosítása iránti kérelmet az eljárás bármely szakaszában – vagy akár a bíróság előtti keresetindítást megelőzően is – be lehet nyújtani.

A követelés biztosítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:

• a bíróság nevét, ahová a kérelmet benyújtották;
• a kérelmező vezeték- és utónevét, személyazonosító számát, és nyilvántartott tartózkodási helyét, vagy ennek hiányában a tényleges tartózkodási helyét; jogi személy esetén – a nevét, nyilvántartási számát és székhelyét. Amennyiben a kérelmező hozzájárul a bírósággal történő elektronikus kommunikációhoz, és ha a polgári perrendtartás 56. cikk (2³) bekezdésében felsorolt személyek közé tartozik, fel kell tüntetnie az e-mail-címét és ha nyilvántartásba lett véve az online bírósági kapcsolattartó rendszerben, a nyilvántartási hivatkozást is. A kérelmező továbbá megadhat egy másik címet is a bírósággal való kapcsolattartáshoz:
• az alperes és bármely harmadik fél vezeték- és utónevét, személyazonosító számát, és nyilvántartott tartózkodási helyét, vagy ennek hiányában a tényleges tartózkodási helyét; jogi személy esetén – a nevét, nyilvántartási számát és székhelyét. Amennyiben ismert, fel kell tüntetni az alperes személyazonosító számát vagy nyilvántartási számát;
• a kérelmező képviselőjének vezeték- és keresztnevét, személyazonosító számát, és levelezési címét (ha a keresetet a képviselő nyújtja be); jogi személy esetén – a nevét, nyilvántartási számát és székhelyét. Amennyiben a kérelmező képviselője rendelkezik lettországi nyilvántartott tartózkodási hellyel vagy levelezési címmel, és hozzájárul, hogy elektronikus úton tartson kapcsolatot a bírósággal, fel kell tüntetni egy e-mail-címet és ha nyilvántartásba lett véve az online bírósági kapcsolattartó rendszerben, a nyilvántartási hivatkozást is. Ha a kérelmező képviselőjének nyilvántartott tartózkodási helye vagy levelezési címe Lettországon kívül van, fel kell tüntetni az e-mail-címét és a részvételét az online kapcsolattartó rendszerben. Ha a kérelmező lépviselője ügyvéd, a kamara e-mail-címét is fel kell tüntetni;
• a követelés tárgyát;
• a követelés összegét;
• a kérelmező által végrehajtatni kívánt követelést biztosító eszközöket;
• azon körülményeket, amelyekkel a kérelmező igazolja a követelés biztosításának szükségességét.

A követelés keresetindítás előtti biztosítására irányuló kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely a keresetet tárgyalni fogja. Ha a felek abban állapodtak meg, hogy vitájukat választottbíróság előtt rendezik, a kérelmet az adós vagy a dolog helye szerinti rendes bírósághoz kell benyújtani.

A vagyontárgy értékesítésének felfüggesztése tilos azokban az esetekben, amikor a követelés pénztartozás behajtására irányul.

Harmadik személyektől járó kifizetések zárolása – ideértve a hitelintézeteknél vagy más pénzügyi intézményeknél tartott vagyon zárolását is – tilos azokban az esetekben, amikor a követelés a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozó kártérítésre irányul.

Az egyik fél kérelmének tárgyalása során a bíróság helyettesítheti a követelés biztosításának eszközét más eszközökkel,

A jövőbeni felperes kérelmet nyújthat be a követelés biztosítására még a keresetindítás előtt – vagy akár a követelés lejárta előtt –, ha az adós a kötelezettség teljesítésének megkerülése céljával máshova viszi vagy elidegeníti a dolgot, a hitelező tájékoztatása nélkül kiüríti lakóhelyét, vagy más olyan cselekményeket hajt végre, amelyek arra utalnak, hogy nem jóhiszeműen jár el. A követelés biztosítására irányuló kérelem keresetindítás előtti benyújtásakor a jövőbeni felperesnek bizonyítékot kell előterjesztenie jogainak és annak alátámasztására, hogy a követelés biztosítása szükséges.

A követelés biztosítására irányuló kérelemről a bíróság vagy a bíró legkésőbb a következő napon határoz anélkül, hogy előzetesen értesítené az alperest vagy az egyéb érdekelt feleket. Határozatának meghozatalakor a bíróság vagy a bíró az egyértelmű formális jogalapot veszi figyelembe. Ha a bíróság vagy a bíró helyt ad a követelés biztosítása iránti kérelemnek, előírhatja, hogy a felperes meghatározott összegnek a végrehajtó letéti számlájára történő elhelyezésével adjon biztosítékot bármely olyan veszteségért, amely az alperesnél a követelés biztosítására irányuló intézkedés következtében felmerülhet.

Ha határozat születik a tényleges vagy lehetséges követelés biztosítása tárgyában, a bíróság végrehajtási végzést (izpildu raksts) ad ki, amelyet végrehajtónak (zvērināts tiesu izpildītājs) kell átadni végrehajtásra.

A követelést a határozat jogerőre emelkedéséig biztosítják. Ha a kereset tárgyában nem születik határozat, vagy ha az eljárást megszüntetik, a bírósági határozat hatálytalanítja a követelést biztosító intézkedést. A követelést a határozat jogerőre emelkedéséig biztosítják. Ha a követelést elutasítják, a bíróság ítélete hatályon kívül helyezi a követelésre vonatkozó biztosítási intézkedést.

Ha a követelés biztosításának tárgyában még a keresetindítás előtt határozat születik, és a keresetet végül nem nyújtják be a bírósághoz a bíróság által meghatározott határidőn belül, a bíró dönthet úgy, hogy a jövőbeni felperes vagy alperes kérelmére visszavonja a követelést biztosító intézkedést.

Ideiglenes intézkedések

Ha okkal feltételezhető, hogy a szellemi tulajdon jogosultjának jogai sérülnek vagy sérülhetnek, a bíróság a felperes indokolással ellátott kérelme alapján ideiglenes intézkedéseket rendelhet el. Az ideiglenes intézkedések iránti kérelemben fel kell tüntetni a meghozandó ideiglenes intézkedést (a polgári eljárásról szóló törvény 250.¹⁰ szakasza).

Az ideiglenes intézkedések iránti kérelmet az eljárás bármely szakaszában – akár a bíróság előtti keresetindítást megelőzően is – be lehet nyújtani.

Az ideiglenes intézkedések iránti kérelemről a bíróság vagy a bíró a kérelem kézhezvételétől, illetve – amennyiben az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet magával a keresettel együtt nyújtják be – az eljárás megindításától számított 10 napon belül dönt.

Ha a késedelem helyreállíthatatlan kárt okozhat a szellemi tulajdonhoz fűződő jog jogosultja számára, a bíróság vagy a bíró legkésőbb az ideiglenes intézkedés iránti kérelem kézhezvételét követő napon dönt az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről anélkül, hogy erről előzetesen értesítené az alperest vagy a többi érdekeltet. Ha az ideiglenes intézkedést elrendelő határozatot az alperes vagy az egyéb érdekeltek távollétében hozzák, legkésőbb a határozat végrehajtásakor értesíteni kell őket a határozatról.

Ha a bíróság vagy a bíró helyt ad a követelés kereset benyújtása előtti biztosítására irányuló kérelemnek, előírhatja, hogy a felperes meghatározott összegnek a végrehajtó letéti számlájára történő elhelyezésével vagy egyenértékű garanciával adjon biztosítékot bármely olyan veszteségért, amely az alperesnél vagy a szolgáltatóknál az ideiglenes intézkedés következtében felmerülhet.

A felperes kérelmére a bíróság más intézkedéseket léptethet a korábban elrendelt ideiglenes intézkedések helyébe.

Az ideiglenes intézkedéseket valamely érdekelt fél kérelmére ugyanaz a bíróság visszavonhatja.

Amennyiben a bíróság elutasítja a keresetet, a határozat hatálytalanítja az ideiglenes intézkedést is. Az ideiglenes intézkedés a határozat jogerőre emelkedéséig hatályban marad.

Ha a kereset tárgyában nem születik határozat, vagy ha az eljárást megszüntetik, a bírósági határozat hatálytalanítja az ideiglenes intézkedést. Az ideiglenes intézkedés a határozat jogerőre emelkedéséig hatályban marad.

Ha az ideiglenes intézkedés elrendelése tárgyában még a keresetindítás előtt határozat születik, és a keresetet végül nem nyújtják be a bírósághoz a bíróság által meghatározott határidőn belül, a bíró dönthet úgy, hogy a jövőbeni felperes, más érdekelt fél vagy a jövőbeni alperes kérelmére visszavonja az ideiglenes intézkedést.

Ha az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a keresettel egyidejűleg nyújtják be, az ideiglenes intézkedést elrendelő határozatot a határozat meghozatalától számított 30 napon belül végre kell hajtani. A határozat ellen emelt másodlagos kifogásnak (blakus sūdzība) nincs halasztó hatálya a határozat végrehajtására.

Az ideiglenes intézkedéseket azon az alapon elrendelő határozatot, hogy a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozhat a szellemi tulajdonhoz fűződő jog jogosultjának, azután kell végrehajtani, miután a felperes elhelyezte a bíróság vagy a bíró által meghatározott összeget a végrehajtó letéti számlájára, vagy azzal egyenértékű garanciát adott. A végrehajtható okiratot a meghatározott összeg vagy az azzal egyenértékű garancia átvételét követően kézbesítik.

Az azon ideiglenes intézkedést elrendelő határozatot, amely szerint zár alá kell venni azt az ingó dolgot, amellyel a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat állítólag megsértik, a polgári eljárásról szóló törvényben a követelés ingó vagyonból történő behajtására meghatározott eljárásnak megfelelően kell végrehajtani.

Az azon ideiglenes intézkedést elrendelő határozatot, amely bizonyos cselekményektől való eltiltást vagy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat állítólagosan sértő áruk visszahívására szóló kötelezettséget ír elő, a végrehajtó hajtja végre, és arról az alperest vagy más érdekelt felet saját kezű aláírásával igazoltan vagy ajánlott levélben értesítik.

Ha az ideiglenes intézkedést visszavonják, ezt az a végrehajtó hajtja végre, amely az intézkedést eredetileg elrendelő határozatot végrehajtotta.

Ha az ideiglenes intézkedést visszavonják, ezt az a végrehajtó hajtja végre, amely az intézkedést eredetileg elrendelő határozatot végrehajtotta.

Továbbá, a polgári eljárásról szóló törvény 30.⁵ fejezete rendelkezik az erőszakkal szembeni ideiglenes védelemről.

Az erőszakkal szembeni ideiglenes védelem a házasság felbontására vagy érvénytelenítésére irányuló keresetekben, személyi sérülés miatt indított keresetekben, a tartásdíj behajtására irányuló keresetekben, illetve ha a felek közös háztartásban élnek, a közös otthon megosztására vagy használati rendjének meghatározására irányuló keresetekben, valamint a gyámságból és a láthatási jogból eredő keresetekben rendelhető el.

Az erőszakkal szembeni ideiglenes védelem iránti kérelmet benyújthatja a házastárs vagy a volt házastárs, a szülő–gyermek viszonyban álló személyek, a gondnoksági vagy más, családon kívüli gondozási viszonyban álló személyek, a rokonságban álló személyek, a jelenleg vagy korábban közös háztartásban élő személyek, a közös gyermekkel rendelkező vagy közös gyermeket váró személyek, függetlenül attól, hogy házasok-e vagy együtt éltek-e, valamint azok a személyek, akik között szoros személyes vagy intim kapcsolat van vagy volt.

Az erőszakkal szembeni ideiglenes védelmet biztosító intézkedések közül több is kiszabható egyidejűleg.

Ha valamely személy olyan erőszakos fizikai, szexuális, pszichológiai vagy gazdasági cselekmény áldozata, amelyre korábbi vagy jelenlegi házastársak vagy egyébként rokonságban álló személyek között kerül sor, függetlenül attól, hogy az erőszaktevő fél egy háztartásban élt vagy él az áldozattal, a bíróság vagy bíró erőszakkal szembeni ideiglenes védelmi intézkedést rendelhet el az adott személy indokolással ellátott kérelmére vagy a rendőrségen keresztül benyújtott kérelemre.

Hasonló intézkedések állnak rendelkezésre, ha a személyt bántalmazzák, azaz vele szemben kényszerítő cselekményt vagy cselekményeket alkalmaznak, például zaklatásnak, szexuális erőszaknak, fenyegetésnek, megalázásnak, megfélemlítésnek vagy más olyan bántalmazásnak teszik ki, amelynek célja sérelem okozása az áldozatnak, az áldozat megbüntetése vagy megfélemlítése.

Az erőszakkal szembeni ideiglenes védelem iránti kérelmet az eljárás bármely szakaszában – vagy akár a bíróság előtti keresetindítást megelőzően is – be lehet nyújtani.

Bizonyítékok biztosítása

Ha valaki okkal feltételezi, hogy a számára szükséges bizonyítékok benyújtása idővel lehetetlenné vagy nehézkessé válik, kérheti az adott bizonyíték biztosítását. A bizonyíték biztosítása iránti kérelmet az eljárás bármely szakaszában – vagy akár a bíróság előtti keresetindítást megelőzően is – be lehet nyújtani.

A bizonyíték biztosítása iránti kérelmet bírósági tárgyalás során bírálják el, amelyre megidézik a kérelmezőt és az érdekelt feleket is. A bíróság azonban e személyek bármelyikének távollétében is megtárgyalhatja a kérelmet.

Ha a bizonyíték biztosítása iránti kérelmet a keresetindítás előtt nyújtják be, a bíróság vagy a bíró a kérelem kézhezvételétől számított 10 napon belül dönt arról.

A bizonyíték a lehetséges érdekeltek megidézése nélkül csak sürgős esetben biztosítható, többek között szellemi tulajdonjogok tényleges vagy lehetséges megsértése esetén, vagy ha nem állapítható meg, hogy kik lehetnek az érdekeltek.

Ha a bizonyíték biztosítását elrendelő határozatot az alperes vagy az egyéb érdekelt felek távollétében hozzák, legkésőbb a határozat végrehajtásakor értesíteni kell őket a határozatról.

Ha a bíró a keresetindítás előtt helyt ad a bizonyíték biztosítása iránti kérelemnek, határidőt szab a keresetindításra, amely nem lehet 30 napnál hosszabb.

Ha a bíró helyt ad a bizonyíték kereset benyújtása előtti biztosítására irányuló kérelemnek, előírhatja, hogy a felperes meghatározott összegnek a végrehajtó letéti számlájára történő elhelyezésével vagy egyenértékű garanciával adjon biztosítékot bármely olyan veszteségért, amely az alperesnél a bizonyíték biztosítására irányuló intézkedés következtében felmerülhet.

A bírósági tárgyalás jegyzőkönyvét és a bizonyíték biztosítása során begyűjtött iratokat az alapügyben eljáró bíróság által meghatározott ideig megőrzik.

Ha az esetet elbíráló bíróság nem tudja beszerezni a másik városban vagy kerületben található bizonyítékot, a bíróság vagy a bíró megkeresi a megfelelő bíróságot, hogy tegye meg a megfelelő eljárási lépéseket az első bíróság nevében.

2.2 A főbb feltételek

Ideiglenes intézkedéseket csak akkor lehet elrendelni, ha okkal feltételezhető, hogy a bíróság dologi jellegű jogvitában hozott ítéletének végrehajtása nehézkessé vagy lehetetlenné válik, illetve ha a szellemi tulajdon jogosultjának jogai sérülnek vagy sérülhetnek, vagy a szükséges bizonyítékok benyújtása lehetetlenné vagy nehézkessé válik.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

A szellemi tulajdon ideiglenes védelme iránti kérelemben fel kell tüntetni a kért ideiglenes intézkedést.

A rendelkezésre álló ideiglenes intézkedések a következők:

• azon ingó dolog zár alá vétele, amellyel a panaszos állítása szerint a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértése megvalósul;
• azon áruk visszahívásának kötelezettsége, amellyel a panaszos állítása szerint a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértése megvalósul;
• az alperes vagy azon személyek eltiltása bizonyos cselekményektől, akik a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésére használt szolgáltatásokat nyújtják, vagy akik az ilyen jogsértés elkövetését lehetővé teszik.

A követelés biztosítására irányuló kérelemben fel kell tüntetni a követelés biztosításának kívánt eszközét.

A követelés biztosítására a következő intézkedések állnak rendelkezésre:

• az alperes tulajdonát képező ingó dolgok zár alá vétele vagy az alperes vagyonának zárolása;
• tilalom (aizlieguma atzīme) bejegyzése az adott ingóság nyilvántartásába vagy más nyilvános nyilvántartásba;
• a követelés biztosításának bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba vagy a hajólajstromba;
• hajó lefoglalása tengeri követeléssel összefüggésben;
• az alperes eltiltása bizonyos cselekményektől;
• harmadik személyektől járó kifizetések zárolása, ideértve a hitelintézeteknél vagy más pénzügyi intézményeknél tartott vagyon zárolását is;
• végrehajtás elhalasztása (többek között annak megtiltása, hogy a végrehajtó átutalja a pénzt vagy átadja a vagyontárgyat a pernyertes hitelezőnek vagy a pervesztes félnek, továbbá vagyontárgy értékesítésének felfüggesztése).

Az erőszakkal szembeni ideiglenes védelem iránti kérelemben fel kell tüntetni a kiszabandó intézkedést.

Az alábbi intézkedések állnak rendelkezésre az erőszakkal szembeni ideiglenes védelem biztosítására:

• elrendelhető, hogy az alperes hagyja el azt az otthon, ahol a felperes szokásosan tartózkodik, és megtiltható az alperesnek, hogy oda visszatérjen vagy ott tartózkodjon;
• megtiltható, hogy az alperes a felperes szokásos lakóhelyéül szolgáló otthont egy meghatározott távolságon belül megközelítse;
• az alperes eltiltható bizonyos helyek látogatásától;
• az alperes eltiltható a felperessel való találkozástól, a vele való fizikai vagy vizuális kapcsolatfelvételtől;
• az alperes eltiltható a felperessel folytatott bármilyen kommunikációtól;
• az alperes eltiltható attól, hogy más személyek közvetítésével próbáljon találkozni vagy kommunikálni a felperessel;
• az alperes eltiltható a felperes személyes adatainak használatától;
• a bíróság vagy a bíró egyéb tilalmakat vagy kötelezettségeket is megállapíthat az alperesre nézve annak érdekében, hogy a felperest ideiglenes védelemben részesítse az erőszakkal szemben.

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Az ingó és ingatlan dolgok, köztük a hajók, a készpénz és hitelintézeteknél vagy más pénzügyi intézményeknél tartott vagyon.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A hitelező ingóságát oly módon veszik zár alá, hogy leltárt vesznek fel a dolgokról, a dolgokat leplombálják (feltüntetve, hogy ki és milyen módon vette zár alá a dolgot), és védelem alá helyezik. A dolgot nem plombálják le, ha a plombálás kárt okozhat benne vagy jelentősen befolyásolhatja értékét.

A végrehajtó természetes személyre bízza a zár alá vett dolgot, aki az átvételt aláírásával tanúsítja. Az adós vagy családtagjai továbbra is használhatják a dolgot, ha a dolog tulajdonságaiból eredően annak használata nem jár a dolog romlásával vagy nem csökkenti jelentősen annak értékét.

Ha a bíróság vagy a bíró helyt ad a követelés keresetindítás előtti biztosítása iránti kérelemnek, előírhatja, hogy a jövőbeni felperes meghatározott összegnek a végrehajtó letéti számlájára történő elhelyezésével adjon biztosítékot bármely olyan veszteségért, amely az alperesnél a követelés biztosítására irányuló intézkedés következtében felmerülhet. Az adós által hitelintézetnél vagy máshol tartott letétek vagy egyéb biztosítékok csak bírósági végrehajtható okirat, illetve végrehajtói végzés vagy ügyészi végzés alapján zárolhatók.

Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő, behajtásra vagy a követelés biztosítására utaló bejegyzés eredményeképpen a tulajdonosnak már nem lesz lehetősége, hogy bármit bejegyeztessen a nyilvántartásba.

Ha a bíró helyt ad a bizonyíték keresetindítás előtti biztosítása iránti kérelemnek, előírhatja, hogy a jövőbeni felperes meghatározott összegnek a végrehajtó letéti számlájára történő elhelyezéséve vagy egyenértékű garanciával adjon biztosítékot bármely olyan veszteségért, amely az alperesnél a bizonyíték biztosítására irányuló intézkedés következtében felmerülhet.

Az ideiglenes intézkedés lehetővé teszi a szerző számára, hogy akár nem vagyoni jellegű polgári jogi követelésének biztosítására is bírósághoz forduljon, így csökkenthető a szellemi tulajdonnal kapcsolatos lehetséges jogsértések száma és a szerzőt ért károk mértéke. Ezen intézkedések révén megelőzhetők a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogsértések, és helyreállíthatók a szerző jogsértéssel érintett jogai és jogos érdekei.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A követelés biztosítására irányuló intézkedések mindaddig hatályosak, amíg a határozat jogerőre nem emelkedik, vagy amíg az eljárást meg nem szüntetik, illetve ameddig a bíró vissza nem vonja a követelés biztosítására irányuló intézkedést, vagy ahelyett elő nem ír másik intézkedést.

Az ideiglenes intézkedés a határozat jogerőre emelkedéséig hatályban marad.

Az ideiglenes intézkedéseket valamely érdekelt fél kérelmére ugyanaz a bíróság visszavonhatja. Amennyiben a bíróság elutasítja a keresetet, a határozat hatálytalanítja az ideiglenes intézkedést is. Ha a kereset tárgyában nem születik határozat, vagy ha az eljárást megszüntetik, a bírósági határozat hatálytalanítja az ideiglenes intézkedést. Az ideiglenes intézkedés a határozat jogerőre emelkedéséig hatályban marad.

Ha az ideiglenes intézkedés elrendelése tárgyában még a keresetindítás előtt határozat születik, és a keresetet végül nem nyújtják be a bírósághoz a bíróság által meghatározott határidőn belül, a bíró dönthet úgy, hogy a jövőbeni felperes, más érdekelt fél vagy a jövőbeni alperes kérelmére mérlegeli a bizonyíték biztosítását.

Ha a bizonyíték biztosításának tárgyában még a keresetindítás előtt határozat születik, és a keresetet végül nem nyújtják be a bírósághoz a bíróság által meghatározott határidőn belül, a bíró dönthet úgy, hogy a jövőbeni felperes vagy alperes kérelmére visszavonja a bizonyítékot biztosító intézkedést.

Az erőszakkal szembeni ideiglenes védelem a határozat jogerőre emelkedéséig hatályban marad. Bizonyos esetekben a bíróság ítéletében előírhatja, hogy az erőszakkal szembeni ideiglenes védelem az ítélet jogerőre emelkedését követően is hatályban maradjon, de csak legfeljebb az ettől az időponttól számított egy évig. Ha az erőszakkal szembeni ideiglenes védelmet olyan alperessel szemben rendelték el, akinek szokásos tartózkodási helye a felperes otthonában található, például ha az alperest felszólították, hogy hagyja el a felperes szokásos tartózkodási helyéül szolgáló otthont, és megtiltották, hogy oda visszatérjen vagy ott tartózkodjon, vagy ha az alperest eltiltották attól, hogy a felperes szokásos tartózkodási helyéül szolgáló otthont egy bizonyos távolságon belül megközelítse, a bíróság elrendelheti, hogy az erőszakkal szembeni ideiglenes védelem legfeljebb 30 napig az ítélet jogerőre emelkedését követően is hatályban maradjon.

Az erőszakkal szemben ideiglenes védelmet biztosító intézkedések addig maradnak hatályban, amíg a bíró azokat visszavonó határozata jogerőre nem emelkedik, vagy amíg az ideiglenes védelmet biztosító intézkedést határozat útján fel nem váltja másik intézkedéssel.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Követelés biztosítása

Valamely fél indokolással ellátott kérelmére a követelés biztosítására irányuló intézkedést az azt elrendelő bíróság vagy az ügy érdemi elbírálására jogosult bíróság visszavonhatja.

A követelés biztosítására irányuló intézkedés másik intézkedéssel történő felváltásáról szóló bírósági határozattal szemben, a követelés biztosítására irányuló kérelmet elutasító határozattal szemben, illetve a követelés biztosítására irányuló intézkedés visszavonására vonatkozó kérelmet elutasító határozattal szemben másodlagos kifogás (blakus sūdzība) terjeszthető elő tíz napon belül.

Ha a követelés biztosítására irányuló kérelemnek helyt adnak, a felperes másodlagos kifogást nyújthat be a bírósági határozat azon része ellen, amely előírja a felperes számára, hogy adjon biztosítékot minden olyan veszteségért, amely a felperes követelésének biztosítására irányuló intézkedés eredményeként felmerülhet.

Ha a követelés biztosítására irányuló határozatot valamely érdekelt fél távollétében hozzák meg, a másodlagos kifogás benyújtására nyitva álló tíznapos határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor az adott fél megkapja a határozatot.

Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes intézkedéseket valamely érdekelt fél kérelmére ugyanaz a bíróság visszavonhatja.

A felperesnek a korábban elrendelt ideiglenes intézkedés másik intézkedéssel való felváltására irányuló kérelme tárgyában hozott határozattal szemben, az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasításáról szóló határozattal szemben vagy az ideiglenes intézkedés visszavonására irányuló kérelem elutasításáról szóló határozattal szemben másodlagos kifogással lehet élni.

Ha az ideiglenes védelmet elrendelő határozatot valamely érdekelt fél távollétében hozzák meg, a másodlagos kifogás benyújtására nyitva álló tíznapos határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a határozatot kézbesítették.

Bizonyítékok biztosítása

A bizonyíték biztosítására irányuló kérelemnek helyt adó határozat nem támadható meg. Az alperes ugyanakkor kérheti a bizonyíték biztosítására irányuló intézkedés eredményeként felmerült kárának megtérítését, ha:

• a bizonyítékot a keresetindítás előtt biztosították, és a keresetet végül nem nyújtják be a bíróság által előírt határidőn belül;
• az alperes elleni keresetet elutasították;
• a keresetet nem bírálják el;
• az eljárást megszüntették, mert a keresetet olyan személy terjesztette elő, aki arra nem volt jogosult, vagy mert a felperes visszavonta a keresetet.

A bizonyíték biztosítására irányuló kérelem elutasításáról szóló bírói határozattal szemben vagy a jövőbeni felek idézése nélkül hozott határozattal szemben másodlagos kifogást lehet előterjeszteni. Ha a bizonyíték biztosítását elrendelő határozatot valamely érdekelt fél távollétében hozzák meg, a másodlagos kifogás benyújtására nyitva álló tíznapos határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a határozatot kézbesítették vagy feladták.

Erőszakkal szembeni ideiglenes védelem

Valamely fél indokolással ellátott kérelmére az erőszakkal szembeni ideiglenes védelemre irányuló intézkedést az azt elrendelő bíróság vagy az ügy érdemi elbírálására jogosult bíróság más intézkedéssel válthatja fel.

Valamely fél indokolással ellátott kérelmére az erőszakkal szembeni ideiglenes védelemre irányuló intézkedést az azt elrendelő bíróság vagy az ügy érdemi elbírálására jogosult bíróság visszavonhatja.

Az erőszakkal szembeni ideiglenes védelemre irányuló intézkedés másik intézkedéssel történő felváltásáról szóló határozattal szemben, az erőszakkal szembeni ideiglenes védelemre irányuló kérelmet elutasító határozattal szemben, illetve az erőszakkal szembeni ideiglenes védelemre irányuló intézkedés visszavonására vonatkozó kérelmet elutasító határozattal szemben másodlagos kifogás terjeszthető elő tíz napon belül. Ha a határozatot valamely érdekelt fél távollétében hozzák meg, a másodlagos kifogás benyújtására nyitva álló tíznapos határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a határozatot kézbesítették.