Vagyoni eszközök biztosítása egy uniós tagállamban indított követelések során

Franciaország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

  • Az ideiglenes intézkedések (sürgősségi eljárások, pénzletét, kilakoltatás, bírság terhe mellett elrendelt tiltó intézkedések, bizonyíték biztosítása) iránti kérelmeket tárgyaló bíróság az ilyen intézkedéseket sürgősség esetén bármikor elrendelheti.

Az ideiglenes intézkedések listája nem korlátozott; az ilyen intézkedések iránti kérelmeket tárgyaló bíróságoktól bármely sürgős intézkedés kérhető, amennyiben azzal szemben nem emelnek sikeresen kifogást, vagy ha azt jogvita fennállása indokolja (pénzletét, az ingatlant jogcím nélkül elfoglaló személy kilakoltatása, szakértői vélemény vagy kárfelmérés stb.). Ezenfelül a bíróság az ilyen eljárásokban sürgősséggel elrendelhet az azonnali károsodás megelőzéséhez (beleértve a megerősítési munkát) vagy a nyilvánvalóan jogellenes zavarás megszüntetéséhez szükséges bármely intézkedést.

  • Különös szabályozás vonatkozik a biztosítási intézkedésekre (megelőzés céljából történő lefoglalás és bírósági garancia), amelyek rendszerint a bíróság engedélyével lehetővé teszik, hogy a hitelező megtagadja az adós számára a vagyonának egészéhez vagy egy részéhez történő hozzáférést, és e vagyonra különös biztosítéki jogot alapítson az ítélet által még el nem ismert olyan követelések kiegyenlítésének biztosítása érdekében, amelyek behajtása veszélyeztetettnek tűnik.

Ezek a biztosítási intézkedések a következő két forma egyikét ölthetik:

  • biztosítási intézkedésként biztosítási célból történő lefoglalás, amely lehetővé teszi tárgyi eszközök (bútor, jármű stb.), immateriális eszközök (pénzösszeg, partneri jogok, értékpapírok stb.) vagy követelések (bankszámlák, bérleti díjak stb.) lefoglalását;
  • bíróság által ingatlanon, üzleti és cégértéken, üzletrészeken vagy értékpapírokon alapított zálogjog (jelzálogjog ideiglenes bejegyzése, részvények vagy értékpapírok zálogjoggal való megterhelése).

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

  • Ideiglenes intézkedések: a kérelmet (akkreditált bírósági végrehajtó [huissier de justice] által kézbesített) iratban kell a bíróság elé terjeszteni. Ez sürgős kontradiktórius eljárásokra vonatkozik.
  • Biztosítási intézkedések: főszabály szerint a bíróság előzetes engedélyére van szükség. A hitelező ugyanakkor mentesül ezen engedély beszerzésének kötelezettsége alól, ha végrehajtható meghagyásra vagy még nem végrehajtható bírósági határozatra hivatkozik. Ugyanez vonatkozik valamely elfogadott váltó, kötelezvény, csekk kifizetésének vagy (írott szerződés esetén) ingatlan bérleti díja megfizetésének elmulasztása esetére.

Ideiglenes intézkedések esetén a bíróság hatáskörének megállapítása a kérelem természetétől függ. A rendes hatáskört az általános hatáskörű bíróság (tribunal de grande instance) elnöke gyakorolja. A járásbíróságok (tribunaux d'instance) bírái, a kereskedelmi bíróságok (tribunaux de commerce) elnökei, a munkaügyi bíróságok (conseils des prud’hommes) és a mezőgazdasági bérlettel foglalkozó bíróságok (tribunaux paritaires des baux ruraux) ugyanakkor saját hatáskörükben sommás ítéletet is hozhatnak.

Biztosítási intézkedések esetén a végrehajtás helye szerinti általános hatáskörű bíróság elnöki tisztségét betöltő bíró rendelkezik hatáskörrel. A hatáskörrel rendelkező bíróság az adós tartózkodási helye szerint bíróság.

A felek a végrehajtás helye szerint illetékes bíróságon vagy a kérelmet tárgyaló bíróságon védelmüket saját maguk láthatják el. A felek ugyanakkor úgy dönthetnek, hogy ügyvéd segítségét vagy ügyvédi képviseletet vesznek igénybe.

A biztosítási célból történő lefoglalást akkreditált bírósági végrehajtó végzi. Erre bíróság által alapított zálogjog bejegyzése esetén nincs szükség. A zálogjog bejegyzésének jogi összetettségére tekintettel ugyanakkor a hitelezőket mindig jogi szakember segíti.

A biztosítási intézkedések költségét végső soron az adós viseli akkor is, ha azokat a hitelezőnek esetlegesen meg kell előlegeznie. A végrehajtási költségekre díjtáblázat vonatkozik, amely rögzíti az egyes végrehajtási cselekményekért és biztosítási intézkedésekért a bírósági végrehajtónak fizetendő díjat.

Az 1996. december 12-i 96-1080. sz. rendelet értelmében a bírósági végrehajtók díjazása a kérdéses ügytől függően halmozható vagy vagylagos, fix vagy arányos összegben kifejezett átalánydíjból áll, beleértve adott esetben a végrehajtási költségeket is.

Ami a biztosítási intézkedéseket illeti, a behajtott összegek alapján kiszámított arányos behajtási illeték kizárólag akkor esedékes, ha a bírósági végrehajtó elrendelte az esedékes összegek behajtását. Ezenfelül a fent említett rendelethez mellékelt nomenklatúra kizárja a további, szabad megállapodás tárgyát képező díjazás kikötésének lehetőségét, kivéve az üzletrészek és értékpapírok megelőzési célból történő lefoglalásának esetét.

2.2 A főbb feltételek

A bíróság csak engedélyezi az intézkedést, azonban azt nem foganatosítja. Az intézkedést az engedély jogosultjának kérésére a bírósági végrehajtó hajtja végre.

Amennyiben a bíróság előzetes engedélyére van szükség, a követelésnek „alapelven kell alapulnia”.

Biztosítási intézkedések alkalmazásának a sürgősség kifejezetten nem feltétele.

A hitelezőnek bizonyítania kell, hogy fennállnak „olyan körülmények, amelyek valószínűsíthetően veszélyeztetik” a követelések behajtását (például a vagyonát elrejtő adós rosszhiszeműsége, számos hitelező létezése stb.).

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Az adósnak a jog által „lefoglalási tilalom alatt állónak” (például a mindennapi létfenntartáshoz vagy valamely foglalkozás gyakorlásához szükséges vagyontárgyak) nem nyilvánított összes vagyontárgya biztosítási célból történő lefoglalás tárgyát képezheti. Ugyanez vonatkozik a követelésekre; a munkabér ugyanakkor nem képezheti biztosítási intézkedés tárgyát (akkor sem, ha bírósági határozat vagy más végrehajtható okirat alapján a díjazások letiltására vonatkozó eljárással összhangban letiltható).

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A biztosítási intézkedés keretében lefoglalt vagyontárgyakkal nem lehet rendelkezni. Az adós saját felelősségére továbbra is használhatja a vagyontárgyakat, azonban azokat nem idegenítheti el. Amennyiben az adós jogellenesen használja a lefoglalt vagyont, pénzbüntetéssel vagy szabadságvesztéssel sújtandó bűncselekményt követ el.

A lefoglalt pénzösszegeket számlán helyezik el.

A bíróság által alapított zálogjoggal terhelt vagyont az adós értékesítheti, azonban a hitelező ezt nyomon követheti, és a szóban forgó vagyontárgyak eladási árából kifizetésre jogosult.

A biztosítási intézkedés keretében lefoglalt vagyon az adós felügyelete alatt áll, aki annak „felelős őrzője”. A lefoglalás harmadik felekkel szemben nem foganatosítható. Ezzel ellentétben a bíróság által elrendelt (kereskedelmi vagy vagyont terhelő) zálogjogra – amelynek fennállását közzé kell tenni – bárkivel szemben lehet hivatkozni.

Az ügyfeleinek egyike vonatkozásában biztosítási célból alkalmazni kívánt letiltás iránti kérelmet kézhez vevő bank (és általánosságban véve valamennyi harmadik fél) köteles a bírósági végrehajtóval közölni az adóssal szemben fennálló összes kötelezettségét (az adós nevére nyitott összes számlát és az adós számláján nyilvántartott valamennyi összeget). Amennyiben a bank a tájékoztatást jogszerű indok nélkül megtagadja, a tartozás adós helyett történő megfizetésére kötelezhető.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A biztosítási intézkedést a végzésnek az engedélyező bíróság általi kibocsátásától számított három hónapon belül meg kell tenni. Ellenkező esetben az engedély érvénytelenné válik.

Amennyiben a hitelező még nem kezdeményezte a követelésének elismerését célzó eljárást, azt az intézkedés megtételének hónapjában kell megindítania. Ellenkező esetben az intézkedés érvénytelenné válik.

A biztosítási intézkedést legkésőbb nyolc napon belül közölni kell az adóssal. Az adós jogosult a bírósághoz fellebbezést benyújtani, hogy az intézkedést vagy az engedélyt megtámadja. A bíróság a tárgyalás napjának előzetes kitűzésére is jogosult; erre az időpontra a feleket az intézkedés megvitatása céljából beidézi. Főszabály szerint az adós általi megtámadás elfogadható, amennyiben a biztosítási célból történő lefoglalást nem foganatosították azt követően, hogy a hitelező a követeléséről bírósági határozatot szerzett be.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az adós a határozatot az intézkedéssel egy időben megtámadhatja.

A végrehajtás helye szerinti, a biztosítási intézkedés engedélyezésére hatáskörrel rendelkező bíróság tárgyalja a határozat megtámadását is. Határozataival szemben a fellebbviteli bíróságra fellebbezés nyújtható be.

Mivel az adós az intézkedés engedélyezéséről magával az intézkedéssel egy időben értesül, a határozat megtámadására az intézkedés megtámadására vonatkozó szabályokkal egyező szabályok vonatkoznak, és arra csak addig van lehetőség, amíg az intézkedést nem foganatosították.

A fellebbezés a biztosítási intézkedés hatályát nem szakítja meg, és az mindaddig fennmarad, amíg a bíróság a megszüntetést el nem rendeli, vagy az intézkedés érvénytelenségét meg nem állapítja.

Kapcsolódó linkek

Legifrance weboldal

Az igazságügyi minisztérium (Ministère de la Justice) honlapja

A francia országos végrehajtói kamara (Chambre Nationale des Huissiers de Justice) honlapja

Utolsó frissítés: 04/01/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.