Vagyoni eszközök biztosítása egy uniós tagállamban indított követelések során

Belgium
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A biztosítási intézkedések (mesures conservatoires/bewarende maatregelen) célja a jogok biztosítása. A hitelezők a gyakorlatban arra használhatják ezeket az intézkedéseket, hogy megvédjék magukat annak kockázatával szemben, hogy az adós nem fizet.

Ha a biztosítási intézkedések önmagukban nem elegendőek, a bíróság ideiglenes intézkedéseket (mesures provisoires/voorlopige maatregelen) rendelhet el, amelyek jogkövetkezményei hasonlók az eljárás során várt határozatéhoz. A jogerős határozat helyben hagyhatja vagy hatályon kívül helyezheti ezeket az ideiglenes intézkedéseket.

A bíróság ideiglenes intézkedéseket vagy biztosítási intézkedéseket rendelhet el az adós vagyontárgyaira vonatkozóan. Az adósság behajtásával kapcsolatban az az elv érvényesül, hogy az adós valamennyi ingó (készpénz, bútorok, ékszerek, értékpapírok) és ingatlan vagyonával (föld, épületek, lakóépületek) felel a tartozás kiegyenlítéséért. A hitelező az adós jogosultságaival (bankszámla, munkabér) szemben is támaszthat követelést.

1.1. Biztosítási intézkedések

A. Megelőző biztosítási intézkedés

Sürgős esetben bármelyik hitelező a bírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy rendeljen el megelőző biztosítási intézkedést (saisie conservatoire/bewarend beslag) az adós lefoglalható vagyontárgyai vonatkozásában (a bíróságokról szóló törvénykönyv [Code judiciaire/Gerechtelijk Wetboek] 1413. cikke). Az adós a továbbiakban nem rendelkezhet szabadon a biztosítási intézkedés alá vont vagyontárgyaival. Nem adhatja el, nem ajándékozhatja el, illetve nem terhelheti jelzáloggal őket. A rendelkezési jogtól való megfosztás csupán viszonylagos jogkövetkezménnyel jár: csak az ideiglenes intézkedést kezdeményező hitelező javára alkalmazandó. Az adós továbbra is a vagyontárgyak tulajdonosa marad, továbbá megilleti a használat és a hasznok szedésének joga.

B. Bírósági letétbe helyezés

A vitatott vagyontárgyak a biztosítás érdekében bírósági letétbe helyezhetők a jogerős ítélet meghozataláig (a polgári törvénykönyv [Code civil/Burgerlijk Wetboek] 1955. és azt követő cikkei). A bírósági letétbe helyezésre a felek megállapodása alapján kerülhet sor (séquestre conventionnel/conventioneel sekwester), valamint a bíróság is elrendelheti (séquestre judiciaire/gerechtelijk sekwester). Ellentétben a rendes letétbe helyezéssel, a bírósági letétbe helyezés ingatlan vagyontárgyakra is alkalmazható (a polgári törvénykönyv 1959. cikke).

C. Vagyonleltár

A vagyonleltár (inventaire/inventaris vagy boedelbeschrijving) célja a hitelezők, a házastárs vagy az örököstársak kérésére a hagyaték, a házastársi közös vagyon vagy a közös tulajdon elemeit képező vagyontárgyak meghatározása (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1175. cikke). A vagyonleltárt kérő felek kijelölhetik azt a közjegyzőt, aki közokiratban rögzíti a vagyontárgyakat. Vita esetén a békebíróság (juge de paix/vrederechter) jelöli ki a közjegyzőt (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1178. cikke). A békebíróság rendelkezik továbbá hatáskörrel a jogviták elbírálására.

D. Zárlat

A zárlat (apposition des scellés/verzegeling) azzal a következménnyel jár, hogy a vagyontárgyakkal a gyakorlatban nem lehet rendelkezni. Komoly indok fennállása esetében a hitelező, a házastárs vagy az örökös kérheti a hagyaték, a házastársi közös vagyon vagy a közös tulajdon elemeit képező vagyontárgyak zárlatát (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1148. cikke). A kérelmet a békebírósághoz kell benyújtani. A békebíróság az eredeti kérelmező, illetve a hitelező, a házastárs vagy az örökös kérelmére elrendelheti a zárlat feloldását. A zárlat feloldásával szembeni kifogást szintén a békebíróság elé kell terjeszteni.

1.2. Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes intézkedések visszavonhatók és visszafordíthatók. Ezeket ideiglenes intézkedés iránti eljárás (référé/kort geding) keretében vagy az üggyel kapcsolatos alapeljárásban lehet elrendelni.

1.3. Előzetes végrehajtás

A meghozott, de még fellebbezéssel megtámadható határozat szigorú feltételek mellett előzetesen végrehajtható lehet.

A törvényben meghatározott kivételekkel, illetve a bíróság különös indokolással ellátott ellentétes határozatának hiányában, az 1414. cikk sérelme nélkül az alapeljárásban hozott jogerős határozat ellen benyújtott kifogás (opposition/verzet) felfüggeszti annak végrehajtását.

A törvényben meghatározott kivételekkel, illetve a bíróság különös indokolással ellátott ellentétes határozatának hiányában, az 1414. cikk sérelme nélkül az alapeljárásban hozott jogerős határozat a fellebbezésre (appel/hoger beroep) tekintet nélkül előzetesen végrehajtható, biztosíték nyújtása nélkül, kivéve ha a bíróság elrendelte biztosíték nyújtását (a bíróságokról szóló törvény 1397. cikke).

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

A. Megelőző biztosítási intézkedés

Az a személy, akinek a javára ítéletet hoztak, még akkor is, ha erre külföldön került sor, felhívhatja a bírósági végrehajtót (huissier de justice/gerechtsdeurwaarder), hogy vonja megelőző biztosítási intézkedés alá a pervesztes fél vagyontárgyait. Ilyen ítélet hiányában a megelőző biztosítási intézkedés bírósági végzéssel rendelhető el.

A kérelmet a biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíróhoz (juge des saisies/beslagrechter) kell benyújtani, és azt ugyanolyan módon vizsgálják meg, mint az ideiglenes intézkedés iránti eljárásokban benyújtott kérelmeket (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1395. cikke). Az idézés kibocsátása és a meghallgatás között legalább két napnak kell eltelnie, de ez az időtartam sürgős esetekben lerövidíthető.

A megelőző biztosítási intézkedés iránti egyoldalú kérelmet (requête unilatérale/eenzijdig verzoekschrift) ügyvéd terjeszti a biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíró elé, aki engedélyezheti a biztosítási intézkedést. A biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíró nyolc napon belül határoz. A végzést és a biztosítási intézkedésről szóló értesítést a bírósági végrehajtó kézbesíti az adósnak, annak érdekében, hogy az tudomást szerezzen az ellene indított eljárásról.

A végzés további alakiság nélkül előzetesen végrehajtható, de csak a felek között bír kötelező erővel. A biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíró a körülmények megváltozása alapján bármikor megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti a végzést. A bírósági végrehajtó részére fizetendő díjat (a hivatalos lapban 1977. február 8-án közzétett) 1976. november 30-i királyi rendelet állapítja meg.

B. Bírósági letétbe helyezés

Megállapodás alapján történő bírósági letétbe helyezés esetén elegendő a felek közötti érvényes megállapodás, nincs szükség bírósági végzésre. A bírósági letétbe helyezést a bíróság is elrendelheti.

Mindkét esetben letétkezelőt (gardien judiciaire/gerechtelijke bewaarder) jelölnek ki, a megállapodásban vagy pedig a bíróság végzésében. A letétkezelő köteles az elvárható gondossággal eljárni a rábízott vagyontárgyakat illetően. A bírósági letétbe helyezés végén vissza kell szolgáltatnia a vagyontárgyakat. A letétkezelő a törvény által meghatározott díjazásra jogosult (a polgári törvénykönyv 1962. cikkének harmadik bekezdése).

C. Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes intézkedéseket a bíróságtól kell kérni, mind az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban, mind az alapeljárásban. Választottbírók is elrendelhetnek ideiglenes intézkedéseket (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1696. cikke).

Az elsőfokú bíróság (tribunal de première instance/rechtbank van eerste aanleg) elnöke bármely olyan sürgős esetben elrendelhet ideiglenes intézkedést, amely nem esik a törvény erejénél fogva kívül a bíróságok hatáskörén (a bíróságokról szóló törvénykönyv 584. cikkének első bekezdése). Az ilyen intézkedés ideiglenes, és nem járhat végleges és visszavonhatatlan joghatásokkal. A munkaügyi bíróság (tribunal du travail/arbeidsrechtbank), illetve a kereskedelmi bíróság (tribunal de commerce/rechtbank van koophandel) elnöke szintén bármely olyan sürgős esetben elrendelhet ideiglenes intézkedést, amely nem esik kívül a bíróságának hatáskörén.

Az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban hozott végzés nem prejudikálhatja az alapeljárásban az ügy érdemében hozott ítéletet, ami azt jelenti, hogy csak a felek között kötelező. Az alapeljárás bíróságát az ilyen végzés semmilyen módon nem kötheti; a biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíró csak ideiglenes intézkedéseket rendelhet el.

A házasság felbontására irányuló eljárásban a családjogi bíróság (tribunal de la famille/familierechtbank) elnöke a házastársak és gyermekeik személyére, tartására és vagyontárgyaira vonatkozó ideiglenes intézkedéseket rendelhet el (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1280. cikkének első bekezdése).

A bírósági végrehajtó kézbesíti az elrendelt intézkedésekről szóló értesítést az ellenérdekű félnek, és felhívja arra, hogy tegyen eleget ezen intézkedéseknek, szükség esetén hatósági végrehajtás vagy ismételten kiszabható kényszerítő bírság terhe mellett. A bírósági végrehajtó részére fizetendő díjat (a hivatalos lapban 1977. február 8-án közzétett) 1976. november 30-i királyi rendelet állapítja meg.

Első fokon eljárva a békebíróság ideiglenes intézkedéseket rendelhet el azon időszakra, amelynek során azok a házastársak vagy bejegyzett élettársak, akiknek kapcsolata megromlott, továbbra is együtt élnek. Az ilyen intézkedések például a családi otthonra, a gyermekekre vagy a gyermekek vagyonára vonatkozhatnak. Ezen intézkedések pusztán ideiglenes jellegűek, és a házastársak vagy bejegyzett élettársak együttélésének megszűnésével hatályukat vesztik. Nem határozhatják meg tartósan a házasság felbontását követő hosszú távú helyzetet. A házasság felbontását követő végleges állapotot az elsőfokú bíróságnak kell meghatároznia.

D. Előzetes végrehajtás

Az ítélet végrehajtási záradékot tartalmaz. Ugyanakkor mindaddig, amíg az ítélet felfüggesztő hatállyal megtámadható, nem lehet végrehajtani. A törvényben meghatározott kivételekkel, illetve a bíróság különös indokolással ellátott ellentétes határozatának hiányában a végrehajtás mindaddig fel van függesztve, amíg az ellen kifogást lehet támasztani, de azt nem függeszti fel a felsőbb bírósághoz előterjeszthető fellebbezés vagy a semmítőszék (Cour de cassation/Hof van Cassatie) elé terjeszthető felülvizsgálati kérelem (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1397. cikke).

Az ítéletet meghozó bíróság engedélyezheti annak előzetes végrehajtását, kivéve, ha ezt a törvény tiltja (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1399. cikke), mint például a személyállapoti perekben.

Amennyiben az előzetes végrehajtás lehetséges, arra az azt kérő fél kockázatára kerül sor. A bíróság e fél számára előírhatja, hogy az ítélet előzetes végrehajtása előtt szolgáltasson biztosítékot (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1400. cikke). Ez azt jelenti, hogy a fél előzetesen végrehajtathatja az ítéletet, de pénzösszeget vagy bankgaranciát kell letétbe helyeznie a letéti pénztárnál (Caisse des dépôts et consignations/Deposito- en Consignatiekas). Ennek indoka az, hogy az ítéletet a fellebbviteli eljárásban megváltozathatják, és az alperes kompenzációra lehet jogosult.

2.2 A főbb feltételek

A. Megelőző biztosítási intézkedés

Megelőző biztosítási intézkedés csak sürgős esetekben rendelhető el, amennyiben a követelés biztosan fennálló, likvid és lejárt.

A sürgősség azt feltételezi, hogy veszélybe került az adós fizetőképessége, ami veszélyezteti a hitelezőnek az adós vagyontárgyain fennálló jogait. A megelőző biztosítási intézkedés nem használható a nyomásgyakorlás eszközeként, hanem akkor megengedett, ha objektív kritériumok alapján megállapítható, hogy az adós pénzügyi helyzete veszélyeztetett. Sürgős helyzetnek kell fennállnia mind a megelőző biztosítási intézkedés elrendelésekor, mind akkor, amikor a bíróságnak döntenie kell annak fenntartásáról.

A követelésnek biztosan fennállónak, vagyis kellően megalapozottnak és észszerűen nem kifogásolhatónak kell lennie. Emellett likvidnek kell lennie. Összegének ugyanis meghatározottnak, vagy legalább előzetes becslés alapján meghatározhatónak kell lennie. Amennyiben a követelés pontos összegét még nem határozták meg, a bíróság azt becsléssel állapítja meg. Végül a követelésnek lejártnak kell lennie: másként fogalmazva a hitelezőnek jogosultnak kell lennie a kifizetés követelésére. A bíróságokról szóló törvénykönyv 1415. cikke úgy pontosítja e követelményt, hogy a jövőbeli időszakos jövedelmekkel (tartással, bérleti díjjal, kamattal) kapcsolatos követelések, valamint a feltételes vagy potenciális követelések esetében is elrendelhető a megelőző biztosítási intézkedés.

B. Bírósági letétbe helyezés

A bíróság elrendelheti a biztosítási intézkedés alá vont ingók, illetve az olyan ingó vagy ingatlan vagyontárgyak bírósági letétbe helyezését, amelyek tulajdonjoga vagy birtoka vitatott két vagy több személy között; az olyan dolgok bírósági letétbe helyezése is elrendelhető, amelyeket az adós a tartozás rendezése érdekében felkínál (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1961. cikke). Általánosságban e szabályok akkor alkalmazandók, ha az ügy körülményei indokolttá teszik a bírósági letétbe helyezést, mint olyan biztosítási intézkedést, amely garantálja, hogy a dolgok változatlan állapota fennmarad, anélkül, hogy veszélyeztetné a végső döntést. A sürgősség nem releváns kérdés. A bíróságnak ugyanakkor körültekintően kell eljárnia a bírósági letétbe helyezés elrendelésénél, mivel az olyan súlyos és kivételes intézkedés, amely csak megfelelő és fontos indokok alapján rendelhető el.

C. Ideiglenes intézkedések

Ideiglenes intézkedés iránti eljárás csak akkor kezdeményezhető, ha az ügy annyira sürgős, hogy azonnali intézkedések hiányában a kérelmező jelentős kárt vagy súlyos hátrányt szenvedne el. A sürgősség tehát lényeges követelmény az ideiglenes intézkedés iránti eljárás során.

Az alapeljárásban elrendelt ideiglenes intézkedéseknek szintén sürgős jellegűeknek kell lenniük. Ezért ezeket „sürgős ideiglenes intézkedéseknek” (mesures provisoires urgentes/dringende voorlopige maatregelen) is nevezik, amennyiben elrendelésüket a békebíróságtól kérik.

D. Előzetes végrehajtás

Az előzetes végrehajtás engedélyezésére vagy elutasítására vonatkozó döntés meghozatala során a bíróság által figyelembe vett szempont a hitelező azon kockázata, hogy az ellenérdekű fél szükségtelenül késlelteti vagy akadályozza a határozat végrehajtását. Ha az ellenérdekű fél kizárólag azért terjeszt elő ellentmondást vagy fellebbezést, hogy akadályozza a határozat végrehajtását, az elegendő indokot szolgáltat a határozatot hozó bíróság számára, hogy elrendelje annak előzetes végrehajtását. Ez azonban bizonyos esetekben tilos (lásd fent).

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A. Megelőző biztosítási intézkedés

A vagyontárgyak bármely típusára (ingó, ingatlan, immateriális) elrendelhető megelőző biztosítási intézkedés. Egyes vagyontárgyak azonban nem vagy csak részben képezhetik megelőző biztosítási intézkedés tárgyát. A megelőző biztosítási intézkedés kizártsága a jogszabályból, a vagyontárgy jellegéből, illetve a vagyontárgy és az adós közötti kapcsolatból következhet.

A megelőző biztosítási intézkedések alól kivont vagyontárgyak listáját a bíróságokról szóló törvénykönyv 1408. cikke tartalmazza. Összefoglalva, ezek közé tartoznak az adós alapvető szükségleti cikkei, az adós vagy a gyermekeinek tanulmányaihoz vagy szakképzéséhez szükséges tárgyak, az adós szakmájához szükséges felszerelés, a vallásgyakorláshoz szükséges tárgyak, továbbá az élelmiszerek és a tüzelőanyag. A bíróságokról szóló törvénykönyv 1410. cikkének (2) bekezdése tartalmazza azokat a követeléseket, így a családi támogatásokat és a minimálbért, amelyek esetében a megelőző biztosítási intézkedés kizárt.

Az adós munkabére és hasonló jövedelme csak részlegesen vonható megelőző biztosítási intézkedés alá. Az érintett összegeket a bíróságokról szóló törvénykönyv 1409. cikkének (1) bekezdése tartalmazza, és azokat minden évben királyi rendelettel kiigazítják a fogyasztói árindex alapján. A bíróságokról szóló törvénykönyv 1410. cikkének (1) bekezdése kiterjeszti a részleges megelőző biztosítási intézkedés alkalmazási körét az ideiglenes és végleges tartásdíjra, a nyugdíjra, a munkanélküli támogatásokra, valamint a keresőképtelenségi és rokkantsági ellátásokra.

A megelőző biztosítási intézkedés alá vont vagyontárgyakat a bírósági végrehajtó hivatalos jegyzőkönyvben rögzíti, azok esetleges jövőbeli értékesítése céljából, kivéve ha a bírósági végrehajtó közvetítésével sikerül megállapodásra jutni a hitelezővel. Büntetőeljárás terhe mellett szigorúan tilos eltüntetni a bírósági végrehajtó által jegyzőkönyvbe vett vagyontárgyakat.

B. Bírósági letétbe helyezés

A bíróság elrendelheti az adós biztosítási intézkedés alá vont ingó vagyontárgyai, illetve az olyan ingó vagy ingatlan vagyontárgyai bírósági letétbe helyezését, amelyek tulajdonjoga vagy birtoka vitatott két vagy több személy között; az olyan dolgok bírósági letétbe helyezése is elrendelhető, amelyeket az adós a tartozás rendezése érdekében felkínál (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1961. cikke).

C. Ideiglenes intézkedések

Ideiglenes intézkedéseket ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében bármilyen típusú ügyben el lehet rendelni. Az elsőfokú bíróság elnöke hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az általános jog szerinti bármely polgári jogvitában ilyen döntést hozzon. A munkajog, illetve a kereskedelmi jog hatálya alá tartozó ügyekben a munkaügyi bíróság vagy a kereskedelmi bíróság elnöke jár el.

A családjogi bíróság azon időszakra rendelhet el ideiglenes intézkedéseket, amelynek során a felek továbbra is együtt élnek. Az ilyen intézkedések például a családi otthonra, a gyermekekre vagy a gyermekek vagyonára vonatkozhatnak. Ez azonban csak házastársakra (a polgári törvénykönyv 223. cikkének (1) bekezdése) és bejegyzett élettársakra (a polgári törvénykönyv 1479. cikkének (1) bekezdése) vonatkozik, élettársakra nem.

D. Előzetes végrehajtás

Főszabály szerint a bíróság rendelkezése alapján bármely ítélet előzetesen végrehajtható, kivéve, ha ezt a törvény tiltja (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1399. cikke).

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A. Megelőző biztosítási intézkedés

Az adós nem veszíti el a megelőző biztosítási intézkedés alá vont vagyontárgyak tulajdonjogát, illetve használati jogát, sem a hasznok szedésének jogát (használat, bérbeadás, jövedelem, nyereség). A megelőző biztosítási intézkedés joghatása csupán az, hogy a vagyontárgyak nem értékesíthetők, illetve nem terhelhetők meg jelzáloggal. A rendelkezési jog ezen elvonása azt jelenti, hogy az adós által ennek ellenére kötött ügyletek önmagukban érvényesek, de nem hatályosak a hitelezővel szemben. A hitelező figyelmen kívül hagyhatja az ilyen ügyleteket és úgy járhat el, mintha azok nem léteznének.

B. Bírósági letétbe helyezés

Az általános letétbe helyezéshez hasonlóan a bírósági letétbe helyezés azt jelenti, hogy a vagyontárgyakat ténylegesen a letétkezelő birtokába adják. A letétkezelő kizárólag a vagyontárgyak megőrzését szolgáló intézkedéseket teheti meg.

C. Ideiglenes intézkedések

Nem értelmezhető.

D. Előzetes végrehajtás

Az előzetes végrehajtás azt jelenti, hogy a határozatot annak ellenére végrehajtják, hogy fennáll a fellebbezés alapján történő megváltozásuk lehetősége, illetve hogy ellentmondással éltek. A kérelmező viseli a végrehajtással kapcsolatos kockázatokat (lásd fent).

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A. Megelőző biztosítási intézkedés

A megelőző biztosítási intézkedés időbeli hatálya korlátozott, főszabály szerint három évben. A biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíró ugyanakkor rövidebb időtartamot is megállapíthat. A megelőző biztosítási intézkedés megújítható, amennyiben az előbbi határidő még nem telt el. A megújítás – amely valójában a fennálló határidő meghosszabbítását jelenti – akkor lehetséges, ha érvényes okok állnak fenn a megelőző biztosítási intézkedés megújítására és a helyzet sürgőssége nem változott.

B. Bírósági letétbe helyezés

A törvény semmilyen határidőt nem állapít meg a bírósági letétbe helyezést illetően. Amennyiben már nem áll fenn annak kockázata, hogy a vagyontárgyak állapota nem őrizhető meg, és így veszélyeztetett a végső döntés, a bírósági letétbe helyezést feloldják.

C. Ideiglenes intézkedések

A törvény semmilyen határidőt nem állapít meg az ideiglenes intézkedéseket illetően. A jogvitában hozott jogerős döntés helyben hagyhatja vagy hatályon kívül helyezheti ezeket az intézkedéseket.

D. Előzetes végrehajtás

Nem értelmezhető.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

A. Megelőző biztosítási intézkedés

Amennyiben a biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíró megtagadja a megelőző biztosítási intézkedés engedélyezését, a hitelező a kézbesítéstől számított egy hónapon belül fellebbezést nyújthat be a bírósági végzéssel szemben (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1419. cikkének első bekezdése és 1031. cikke). Az ügyet ugyanúgy bírálják el, mint az elsőfokú bíróság előtt: a határozatot zárt ülésen (en chambre du conseil/in raadkamer) hozzák meg. Ha ilyenkor engedélyezik a megelőző biztosítási intézkedést és az adós kifogásolni kívánja azt, akkor érintett harmadik személyként (tierce opposition/derdenverzet) kifogást kell emelnie a fellebbviteli bíróság (cour d’appel/hof van beroep) előtt.

Amennyiben a biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíró engedélyezi a megelőző biztosítási intézkedést, az adós vagy más érdekelt fél érintett harmadik személyként hasonlóképp kifogást emelhet e végzéssel szemben (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1419. cikke). A kifogást a megelőző biztosítási intézkedést engedélyező végzés kézbesítését követő egy hónapon belül kell benyújtani, és azt a végzést kibocsátó bíró bírálja el (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1125. cikke). Amennyiben a biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíró nem függeszti fel a végrehajtást, az ilyen kifogásnak nincs felfüggesztő hatálya.

B. Bírósági letétbe helyezés

A felek közötti megállapodáson alapuló bírósági letétbe helyezés esetén nem értelmezhető.

A bíróság által elrendelt bírósági letétbe helyezés olyan bírósági határozat, amellyel szemben a bíróságokról szóló törvénykönyvben rögzített rendes úton lehet jogorvoslattal élni.

C. Ideiglenes intézkedések

Az a fél, aki úgy véli, hogy számára sérelmes az ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében kibocsátott végzés, ellentmondással élhet vagy fellebbezést terjeszthet elő. Az elsőfokú bíróság vagy a kereskedelmi bíróság elnöke által hozott végzés ellen benyújtott fellebbezést a fellebbviteli bíróság bírálja el. A munkaügyi bíróság elnöke által hozott végzés ellen benyújtott fellebbezést a munkaügyi fellebbviteli bírósághoz (cour du travail/arbeidshof) kell benyújtani.

Az ellentmondásra vagy fellebbezésre nyitva álló határidő a végzés bírósági végrehajtó általi kézbesítésétől számított egy hónap az idézéssel kezdeményezett eljárások (assignation/dagvaarding) és az önkéntes megjelenés (comparution volontaire/vrijwillige verschijning) esetén, illetve a végzés különleges ajánlott levélben történő kézbesítésétől (pli judiciaire/gerechtsbrief) számított egy hónap, ha a végzést egyoldalú kérelem alapján hozták.

D. Előzetes végrehajtás

Az előzetes végrehajtással szemben nem lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbviteli bíróság semmilyen körülmények között nem tilthatja meg vagy függesztheti fel a határozat végrehajtását (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1402. cikke).

Utolsó frissítés: 24/10/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.