Bizonyításfelvétel

1 A bizonyítási teher

1.1 Melyek a bizonyítási teherre vonatkozó szabályok?

A bizonyítási teherre vonatkozó általános szabályokat a portugál polgári törvénykönyv 342–348. cikke tartalmazza.

1.2 Vannak-e olyan szabályok, amelyek bizonyos tények tekintetében mentesítenek a bizonyítási teher alól? Milyen esetekben? Lehetséges-e egy konkrét jogi vélelmet bizonyítással megdönteni?

Igen, vannak szabályok, amelyek bizonyos tényeket kivonnak a bizonyítási teher köréből.

Az alábbi esetekben:

• A portugál polgári perrendtartás 412. cikke – Állítást vagy bizonyítást nem igénylő tények
• A portugál polgári törvénykönyv 350. cikke – Jogi vélelmek

A jogi vélelmeket azonban ellenbizonyítással meg lehet cáfolni, kivéve azokat az eseteket, amikor a törvény ezt nem teszi lehetővé (a portugál polgári törvénykönyv 350. cikkének (2) bekezdése).

1.3 Milyen mértékben kell a bíróságnak meggyőződnie valamely tényről ahhoz, hogy ítéletét e tény fennállására alapozza?

A bíró a bizonyítékokat szabadon, az egyes tényekre vonatkozó megfontolt meggyőződése alapján értékeli. A bizonyítékok szabad mérlegelése nem vonatkozik azon tényekre, amelyek bizonyításához a jog külön alakiságot ír elő, vagy azon tényekre, amelyeket kizárólag iratokkal lehet bizonyítani, illetve amelyek iratokkal vagy a felek megállapodásával vagy vallomásával teljes mértékben bizonyítottak (a portugál polgári perrendtartás 607. cikkének (5) bekezdése).

A bíróságnak minden előterjesztett bizonyítékot figyelembe kell vennie, függetlenül attól, hogy az attól a féltől származik-e vagy sem, akit a bizonyítás terhel, azon rendelkezések sérelme nélkül, amelyek a nem egy bizonyos érdekelt fél általi tényközlést irrelevánsnak nyilvánítanak (a portugál polgári perrendtartás 413. cikke).

Az egyes bizonyítási eszközök értéke azok jellegétől függően változik (a portugál polgári törvénykönyv 369–396. cikke).

2 A bizonyításfelvétel

2.1 A bizonyításfelvétel minden esetben valamelyik fél kérelmére történik, vagy bizonyos esetekben a bíró maga is kezdeményezheti azt?

A bizonyításfelvételhez nem mindig van szükség egy fél kérelmére.

A portugál jog rögzíti a „tényállás feltárásának elvét”, vagyis a bíró azon kötelezettségét, hogy akár hivatalból elvégezzen vagy elrendeljen minden olyan intézkedést, amely a jogvita igazságos és méltányos rendezéséről való döntéshez szükséges azon tények tekintetében, amelyek vizsgálatára jogszerűen jogosult (a portugál polgári perrendtartás 411. cikke).

2.2 Ha a bíróság helyt ad a fél bizonyításfelvételre vonatkozó kérelmének, mik a következő lépések?

A bíróság a tárgyalást megelőző perfelvételi meghallgatáson vagy adott esetben végzéssel meghatározza, hogy mely bizonyítási eszközök fogadhatók el és terjeszthetők elő (a portugál polgári perrendtartás 591. és 593. cikke).

A bizonyítás főszabály szerint a végső tárgyaláson történik (a portugál polgári perrendtartás 604. cikkének (3) bekezdése). Kivételes esetben azonban a bíróság előzetes bizonyításfelvételt is engedélyezhet (a portugál polgári perrendtartás 419. cikke).

Ha a tárgyalás befejezését követően a bíró megítélése szerint nem rendelkezik elegendő információval, újból megnyithatja a tárgyalást a kívánt személyek meghallgatása céljából és elrendelhet bármely egyéb szükséges intézkedést (a portugál polgári perrendtartás 607. cikkének (1) bekezdése).

2.3 Mely esetben utasíthatja el a bíróság a fél bizonyításfelvételre irányuló kérelmét?

Általánosságban, a portugál polgári perrendtartás 6. cikkében meghatározott eljárási kötelezettségnek megfelelően a bíró feladata, hogy elutasítsa az irreleváns vagy pusztán halogató bizonyítékokat.

Az alábbiakban található néhány olyan példa, amely a bizonyításfelvétel iránti kérelem teljes vagy részleges elutasításához vezethet:

• A tanúk számának korlátozása (a portugál polgári perrendtartás 511. cikke)
• Akadályok (a portugál polgári perrendtartás 496. cikke)
• Eskü és előzetes meghallgatás (a portugál polgári perrendtartás 513. cikke)
• Tények, amelyekre a fél a tanúvallomását alapozhatja (a portugál polgári perrendtartás 454. cikke).

2.4 Milyen bizonyítási eszközök léteznek?

A következő bizonyítási eszközök léteznek:

• Vélelmek (a portugál polgári törvénykönyv 349. cikke)
• Beismerő vallomások (a portugál polgári törvénykönyv 352. cikke)
• A fél nyilatkozatai (a portugál polgári perrendtartás 466. cikke)
• Igazoló dokumentum (a portugál polgári törvénykönyv 362. cikke)
• Szakértői bizonyíték (a portugál polgári törvénykönyv 388. cikke)
• Beismerő vallomások (a portugál polgári törvénykönyv 390. cikke)
• Tanúbizonyítás (a portugál polgári törvénykönyv 392. cikke)
• Ingó vagy ingatlan vagyontárgy bemutatása (a portugál polgári perrendtartás 416. cikkének (1) bekezdése)

2.5 Milyen módon vehető fel a tanúk vallomása, és különbözik-e ez a szakértő tanúk meghallgatásától? Melyek az írásbeli bizonyítékok és a szakértői jelentések/vélemények benyújtásának szabályai?

A portugál polgári perrendtartás 452., 456., 457., 466., 500., 501., 502., 503., 506., 518. és 520. cikke szerint a tanúvallomások beszerzésének különböző módjai vannak:

• A felek és tanúk személyes vagy technikai eszközökkel történő megjelenése a portugál polgári perrendtartás 502. cikke alapján
• Jogsegély iránti megkereséssel történő vizsgálat (a portugál polgári perrendtartás 500. cikkének b) pontja)
• Vizsgálat lakóhelyen vagy a szolgálatok székhelyén (a portugál polgári perrendtartás 503. cikke)
• Írásbeli meghallgatás (a portugál polgári perrendtartás 517. cikke)
• Írásbeli bizonyíték benyújtása (a portugál polgári perrendtartás 518. cikke)
• Közvetlen kommunikáció a bíróság és a tanúvallomást tevő személy között (a portugál polgári perrendtartás 520. cikke)
• Helyszíni vizsgálat (a portugál polgári perrendtartás 501. cikke)

A portugál polgári perrendtartás 486., 490. és 492. cikke szerinti szakértői bizonyítás módja a következőképpen különbözik a tanúvallomás fent említett módjától:

• A szakértők részt vesznek a végső tárgyaláson, ha bármelyik fél kéri, vagy ha a bíró erre utasítja őket. Az intézmények, laboratóriumok vagy hivatalos szolgálatok szakértőit videokonferencia útján hallgatják meg a munkahelyükön (a portugál polgári perrendtartás 486. cikke).
• A bíróság lefolytathatja a tárgyak vagy személyek vizsgálatát, helyszíni szemlét tarthat, vagy elrendelheti a tényállás rekonstruálását; a bírót szakértő is kísérheti, ha szükségesnek tartja (a portugál polgári perrendtartás 490. és 492. cikke).

Az írásbeli bizonyítékok, jelentések vagy szakértői vélemények benyújtására vonatkozó szabályokat a portugál polgári perrendtartás 416. cikke tartalmazza).

2.6 Van-e olyan bizonyítási mód, amely erősebb a többinél?

Igen, a bizonyító erő az egyes bizonyítási eszközök jellegétől függően változik (lásd az 1.3. kérdésre adott választ).

2.7 Van-e kötelezően előírt bizonyítási mód egyes tények bizonyítására?

Igen, különösen a következő esetekben:

• Írásbeli dokumentumra vonatkozó jogi követelmény (a portugál polgári törvénykönyv 364. cikke)
• A jogi forma megsértése (a portugál polgári törvénykönyv 220. cikke)

2.8 Kötelezi-e a jog a tanúkat a vallomástételre?

A portugál polgári perrendtartás 417. cikke értelmében minden személynek, függetlenül attól, hogy az ügyben félként vagy nem félként vesz részt, kötelessége közreműködni az igazság kiderítésében.

2.9 Milyen esetben tagadhatják meg a vallomástételt?

A portugál polgári perrendtartás 497. cikke határozza meg azokat az eseteket, amikor a tanú jogszerűen megtagadhatja a vallomástételt.

2.10 Alkalmazható-e szankció a tanúskodást megtagadó személlyel szemben, illetőleg a személy kényszeríthető-e a vallomástételre?

A portugál polgári perrendtartás 417. cikke értelmében minden személynek, függetlenül attól, hogy az ügyben félként vagy nem félként vesz részt, kötelessége közreműködni az igazság kiderítésében.

Az együttműködést megtagadó személyt pénzbírsággal sújtják, az esetleges kényszerítő eszközök alkalmazásának sérelme nélkül (a portugál polgári perrendtartás 417. cikkének (2) bekezdése).

Ha a tanú igazolatlanul nem jelenik meg, a bíróság pénzbírságot szabhat ki, vagy elrendelheti a tanú előállítását (a portugál polgári perrendtartás 508. cikkének (4) bekezdése).

2.11 Van-e olyan személy, akitől nem szerezhető be tanúvallomás?

Igen, a következő esetekben nem vehető fel bizonyítás:

• Azok a személyek, akik szellemi állapotuk miatt nem képesek a bizonyítandó tényekre vonatkozó vallomástételre, tanúként nem hallgathatók ki (a portugál polgári perrendtartás 495. cikke szerint).
• Azok a személyek, akik az ügyben félként tehetnek nyilatkozatot, nem tehetnek tanúvallomást (a portugál polgári perrendtartás 496. cikke).

2.12 Mi a bíró és a felek szerepe a tanú kihallgatásában? Milyen feltételekkel tehető tanúvallomás videokonferencia útján vagy egyéb technikai eszközök segítségével?

A bíró és a felek szerepét a tanúk meghallgatásában a portugál polgári perrendtartás 516. cikkében a tanúk vallomástételére vonatkozó szabályok szabályozzák.

A tanúk a végső tárgyaláson tesznek személyesen vagy videokonferencia útján vallomást (a portugál polgári perrendtartás 500. cikke). A tanúk technikai eszközökkel, például telekonferenciával történő kihallgatását a portugál polgári perrendtartás 502. cikke szabályozza.

3 A bizonyítékok értékelése

3.1 Ha az egyik fél nem jogszerűen szerezte be a bizonyítékokat, vonatkozik-e valamilyen korlátozás a bíróságra az ítélethozatallal kapcsolatban?

Igen. Erre példa a magán- és családi élet, valamint az emberi méltóság megsértésével szerzett bizonyítékok, amint azt a portugál polgári perrendtartás 490. cikke előírja).

3.2 Ha félként veszek részt az ügyben, bizonyítéknak számít-e a nyilatkozatom?

Igen. A fél azon beismerő nyilatkozata, amelyben a fél elismer valamely rá nézve hátrányos vagy a másik fél javára szolgáló tényt (a Portugál Polgári Törvénykönyv 352. cikke és a portugál polgári perrendtartás 452. cikke).

A bíróság szabadon mérlegeli a felek nyilatkozatait, kivéve, ha azok beismerést tartalmaznak (a portugál polgári perrendtartás 466. cikkének (3) bekezdése).

4 Ez a tagállam a bizonyításfelvételről szóló rendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározott-e más olyan hatóságokat, amelyek a rendelet alapján polgári vagy kereskedelmi ügyekben folytatott bírósági eljárások céljából hatáskörrel rendelkeznek bizonyításfelvételre? Amennyiben igen, milyen eljárásokban rendelkeznek hatáskörrel a bizonyításfelvételre? Csak bizonyításfelvételt kérhetnek vagy segíthetnek a bizonyításfelvételben egy másik tagállam kérelme alapján? Lásd még a bizonyításfelvételről szóló rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést.

Portugália nem jelölt meg semmilyen egyéb hatóságot, mivel az igazságügyi eljárások céljából történő bizonyításfelvétel a portugál bíróságok felelősségébe tartozik.

Alkalmazandó jog

A portugál polgári törvénykönyv

A portugál polgári perrendtartás

 

Megjegyzés:

A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontját, a bíróságokat, egyéb szerveket és hatóságokat nem kötik a jelen tájékoztatóban foglalt információk, azok az ítélkezési gyakorlat során kialakított értelmezés alapján módosulhatnak. Noha a tájékoztató rendszeresen frissítésre kerül, mindig tájékozódni kell a hatályos szabályozásról.