Kézikönyv

1.1. Alkalmazási kör és háttér

1. Ezen útmutató a videokonferencia-berendezések határokon átnyúló bírósági eljárások során való felhasználását tárgyalja. A videokonferencia-technológia alkalmazásának szervezési, technikai és jogi szempontjait vizsgálja. Továbbá elemzi a berendezés tárgyalótermekben és tanúszobákban való felhasználását, valamint a hordozható eszközök alkalmazását. Az útmutató olyan esetekre vonatkozik, amikor a videokonferencia a jogi eljárások bármely részében – különösen a más uniós tagállamokban, távoli helyekről való bizonyítás felvétel érdekében – felhasználásra kerül.

2. Ezen útmutató a jogi szakembereknek, bírósági hivatalnokoknak és a technikai személyzetnek szóló tanácsokat és útmutatást tartalmaz. Megtárgyalja a videokonferencia-berendezés felhasználásával kapcsolatos gyakorlati megfontolásokat, melyek a jogi szakemberek és a bírósági személyzet különös érdeklődésére tarthatnak számot, majd megvizsgálja a sajátosan a technikai személyzet számára fontos technikai szempontokat.

Az útmutató melléklete a videokonferenciának a büntetőeljárásokban, polgári és kereskedelmi ügyekben való felhasználására vonatkozó jogi kerettel kapcsolatos részleteket tartalmazza. A további mellékletek a figyelembe veendő technikai szabványokat vázolják fel, és összefoglalást nyújtanak a videokonferencia határokon átnyúló bírósági eljárások során való felhasználási folyamatainak kulcsfontosságú lépéseiről. E dokumentum célja, hogy tanácsokkal és útmutatással segítse a felhasználót. Nem helyettesíti a munkára vonatkozó részletes útmutatásokat vagy a részletes működtetési útmutatókat.

3. E dokumentum főleg a videokonferenciának a büntető-, polgári- és kereskedelmi bíróságok jogi eljárásaiban való felhasználásával foglalkozik. Azonban a videokonferencia felhasználásával kapcsolatos sok technikai szempont általánosabban alkalmazható a videokonferencia szélesebb értelemben vett igazságszolgáltatási közösségen belüli használatára. A tanúk és szakértők kihallgatása nem mindig a bíróságokon történik, és lehetőség van a bíróságok és más helyek – pl. konzuli és diplomáciai képviseletek, börtönök, kórházak és menekültközpontok – közötti videokonferencia-kapcsolat létrehozására. Így e dokumentum a videokonferencia más eljárásokban való felhasználásához is alapul szolgálhat.

4. A határokon átnyúló polgári eljárásokban általában két olyan lehetséges helyzet adódhat, amikor videokonferencia révén kerülhet sor a tanúk és szakértők kihallgatására:

  • Közvetett bizonyítás felvétel, melynek során a megkeresett állam bírósága bonyolítja le pl. egy tanú kihallgatását (bizonyos feltételekkel, a megkereső bíróság képviselőinek részvételével);
  • Közvetlen bizonyítás felvétel, melynek során a megkereső bíróság közvetlenül, videokonferencia révén hallgat ki egy másik tagállamban lévő tanút.

5. A tárgyalást megelőző bűnügyi nyomozásokban a vizsgálóbíró vagy az ügyész dönthet úgy, hogy fenyegetett helyzetben levő tanút, illetve külföldön tartózkodó tanút vagy szakértőt videokonferencia vagy az audiovizuális távkapcsolatra lehetőséget teremtő bármely más megfelelő eszköz révén hallgat ki – a tanú beleegyezésével –, amennyiben a bíróságon való személyes megjelenése nem lehetséges vagy nem célszerű.

6. A szakértő tanúk rendelkezésre állását a késedelmek egyik okaként azonosították mind a polgári ügyekben (pl. orvosi szakértők és pszichológusok a gyermekfelügyeleti és gyermekgondozási esetekben), mind a büntetőügyekben (pl. törvényszéki vagy számítógépes szakértők). A videokonferencia-berendezés használata nagyobb rugalmasságot biztosít a bíróságoknak abban, hogy a más tagállamokból származó szakértő tanúktól mikor és hogyan kívánják meg a tanúvallomás-tételt. Mikor szakértő tanúk kihallgatására kerül sor, tanácsos a szakértővel még a kihallgatás előtt felvenni a kapcsolatot annak ellenőrzése érdekében, hogy milyen technikai berendezésre lehet szükség a kihallgatás alatt.

7. A veszélyeztetett és megfélemlített tanúk számára a videokonferencia olyan eszközt jelent, mely csökkenti a külföldi bíróságra való, a tanúra nézve megterhelő utazás által okozott stresszt és a rossz közérzetet. A külföldi bíróságok számára való tanúskodás esetében az elkülönített tanúszoba alkalmazása hasznosabbnak bizonyulhat a bírósági tárgyalóteremnél.

Utolsó frissítés: 18/01/2019

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit