Manual

This guide covers the use of videoconferencing equipment in cross-border court proceedings in the European Union. It discusses the organizational, technical and legal aspects of the use of videoconferencing technology. Furthermore, it analyzes the use of equipment in courtrooms and witness rooms, and the use of portable equipment. The guidance applies to cases where videoconferencing is used for any part of legal proceedings, in particular for taking of evidence from remote locations in other EU Member States.

Last update: 18/01/2019

This page is maintained by the European Commission. The information on this page does not necessarily reflect the official position of the European Commission. The Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice with regard to copyright rules for European pages.

A HATÁROKON ÁTNYÚLÓ VIDEOKONFERENCIA-BESZÉLGETÉSEK AZ EU-BAN

1.1. Alkalmazási kör és háttér

1. Ezen útmutató a videokonferencia-berendezések határokon átnyúló bírósági eljárások során való felhasználását tárgyalja. A videokonferencia-technológia alkalmazásának szervezési, technikai és jogi szempontjait vizsgálja. Továbbá elemzi a berendezés tárgyalótermekben és tanúszobákban való felhasználását, valamint a hordozható eszközök alkalmazását. Az útmutató olyan esetekre vonatkozik, amikor a videokonferencia a jogi eljárások bármely részében – különösen a más uniós tagállamokban, távoli helyekről való bizonyítás felvétel érdekében – felhasználásra kerül.

2. Ezen útmutató a jogi szakembereknek, bírósági hivatalnokoknak és a technikai személyzetnek szóló tanácsokat és útmutatást tartalmaz. Megtárgyalja a videokonferencia-berendezés felhasználásával kapcsolatos gyakorlati megfontolásokat, melyek a jogi szakemberek és a bírósági személyzet különös érdeklődésére tarthatnak számot, majd megvizsgálja a sajátosan a technikai személyzet számára fontos technikai szempontokat.

Az útmutató melléklete a videokonferenciának a büntetőeljárásokban, polgári és kereskedelmi ügyekben való felhasználására vonatkozó jogi kerettel kapcsolatos részleteket tartalmazza. A további mellékletek a figyelembe veendő technikai szabványokat vázolják fel, és összefoglalást nyújtanak a videokonferencia határokon átnyúló bírósági eljárások során való felhasználási folyamatainak kulcsfontosságú lépéseiről. E dokumentum célja, hogy tanácsokkal és útmutatással segítse a felhasználót. Nem helyettesíti a munkára vonatkozó részletes útmutatásokat vagy a részletes működtetési útmutatókat.

3. E dokumentum főleg a videokonferenciának a büntető-, polgári- és kereskedelmi bíróságok jogi eljárásaiban való felhasználásával foglalkozik. Azonban a videokonferencia felhasználásával kapcsolatos sok technikai szempont általánosabban alkalmazható a videokonferencia szélesebb értelemben vett igazságszolgáltatási közösségen belüli használatára. A tanúk és szakértők kihallgatása nem mindig a bíróságokon történik, és lehetőség van a bíróságok és más helyek – pl. konzuli és diplomáciai képviseletek, börtönök, kórházak és menekültközpontok – közötti videokonferencia-kapcsolat létrehozására. Így e dokumentum a videokonferencia más eljárásokban való felhasználásához is alapul szolgálhat.

4. A határokon átnyúló polgári eljárásokban általában két olyan lehetséges helyzet adódhat, amikor videokonferencia révén kerülhet sor a tanúk és szakértők kihallgatására:

  • Közvetett bizonyítás felvétel, melynek során a megkeresett állam bírósága bonyolítja le pl. egy tanú kihallgatását (bizonyos feltételekkel, a megkereső bíróság képviselőinek részvételével);
  • Közvetlen bizonyítás felvétel, melynek során a megkereső bíróság közvetlenül, videokonferencia révén hallgat ki egy másik tagállamban lévő tanút.

5. A tárgyalást megelőző bűnügyi nyomozásokban a vizsgálóbíró vagy az ügyész dönthet úgy, hogy fenyegetett helyzetben levő tanút, illetve külföldön tartózkodó tanút vagy szakértőt videokonferencia vagy az audiovizuális távkapcsolatra lehetőséget teremtő bármely más megfelelő eszköz révén hallgat ki – a tanú beleegyezésével –, amennyiben a bíróságon való személyes megjelenése nem lehetséges vagy nem célszerű.

6. A szakértő tanúk rendelkezésre állását a késedelmek egyik okaként azonosították mind a polgári ügyekben (pl. orvosi szakértők és pszichológusok a gyermekfelügyeleti és gyermekgondozási esetekben), mind a büntetőügyekben (pl. törvényszéki vagy számítógépes szakértők). A videokonferencia-berendezés használata nagyobb rugalmasságot biztosít a bíróságoknak abban, hogy a más tagállamokból származó szakértő tanúktól mikor és hogyan kívánják meg a tanúvallomás-tételt. Mikor szakértő tanúk kihallgatására kerül sor, tanácsos a szakértővel még a kihallgatás előtt felvenni a kapcsolatot annak ellenőrzése érdekében, hogy milyen technikai berendezésre lehet szükség a kihallgatás alatt.

7. A veszélyeztetett és megfélemlített tanúk számára a videokonferencia olyan eszközt jelent, mely csökkenti a külföldi bíróságra való, a tanúra nézve megterhelő utazás által okozott stresszt és a rossz közérzetet. A külföldi bíróságok számára való tanúskodás esetében az elkülönített tanúszoba alkalmazása hasznosabbnak bizonyulhat a bírósági tárgyalóteremnél.

Utolsó frissítés: 18/01/2019

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

A HATÁROKON ÁTNYÚLÓ VIDEOKONFERENCIA-BESZÉLGETÉSEK AZ EU-BAN

1.2.  Az európai uniós jogi keret áttekintése

8. A bűnügyekben való kérelmeket általában nemzeti jogszabályok és az Európai Unió tagállamai között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-i egyezmény (a továbbiakban: a kölcsönös jogsegélyről szóló 2000. évi egyezmény) szabályozza.

9. Polgári ügyekben is sor kerülhet kérelmekre a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: a bizonyításfelvételről szóló 2001. évi rendelet) alapján.

10. A szabvány formanyomtatványok és az eljárásokkal kapcsolatos információk szintén megtalálhatók a polgári és kereskedelmi ügyekkel foglalkozó Európai Igazságügyi Hálózat weboldalán (az A link új ablakot nyit megEurópai Igazságügyi Atlaszán) és a büntetőügyekkel foglalkozó A link új ablakot nyit megEurópai Igazságügyi Hálózat weboldalán.

11. A videokonferencia uniós kereteken belüli felhasználásának további alkalmazási köre a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/80/EK tanácsi irányelvben található. Ezen irányelv 9. cikkének (1) bekezdése értelmében a kérelmezőt videokonferencia segítségével is meg lehet hallgatni. Ezenfelül a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése előirányozza a videokonferencia igénybevételével történő bizonyításfelvétel lehetőségét, amennyiben a technikai eszközök rendelkezésre állnak. A polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló, 2008. május 21-i 2008/52/EK irányelv hangsúlyozza, hogy az irányelv semmiképpen nem akadályozhatja a modern kommunikációs technológiák alkalmazását a közvetítési eljárásban.

12. Ezen eszközök legtöbbje az uniós tagállamok többségében már alkalmazandó (néhány tagállam fenntartással élt, különösen a vádlottak videokonferencia révén történő kihallgatásával kapcsolatban).

A videokonferencia megszervezése tekintetében különbségek vannak egyrészt a polgári és kereskedelmi eljárások, másrészt a büntetőeljárások között. A kihallgatás videokonferencia révén történő egvalósításához szükséges lépéseket és a szervezés tekintetében meglévő különbségeket a III. melléklet táblázata tartalmazza.

Utolsó frissítés: 18/01/2019

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

A VIDEOKONFERENCIÁVAL KAPCSOLATOS GYAKORLATI MEGFONTOLÁSOK

2.1. Előkészítő intézkedések

13. A határokon átnyúló bírósági eljárások során a cél az kell, hogy legyen, hogy a videokonferencia a lehető legnagyobb mértékben hasonlítson bármely bíróság azon szokásos eljárására, mikor is nyílt bírósági tárgyaláson kerül sor bizonyításfelvételre. A nemzeti igazságügyi eljárásokkal összehasonlítva viszonylag kevés eltérés található a határokon átnyúló eljárásokban. A videokonferencia felhasználásával történő, határokon átnyúló kihallgatás megszervezése megkívánja bizonyos formai intézkedések megtételét.

14. Polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel videokonferencia révén való lebonyolítására vonatkozó kérelmet szabvány formanyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatványok a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat Európai Igazságügyi Atlaszának weboldalán találhatók.

15. Büntetőügyekben nincs meghatározott kérelemnyomtatvány vagy fedőlap használatára vonatkozó kötelezettség. A büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat kidolgozott egy fedőlapot a jogsegélyt kérelmező levelekhez. A fedőlap használatával a megkereső és a megkeresett hatóságok közvetlen kapcsolatot tudnak majd létesíteni a jogsegélyt kérelmező levél tartalmával és/vagy végrehajtásával kapcsolatban. (lásd a III. mellékletet).

16. A kérelmeket postán, futárral, faxon (az összes tagállam esetén) vagy e-mailben (nem az összes tagállam esetén) lehet elküldeni. A tagállamokban érvényben lévő szabályokra vonatkozó néhány részlet megtalálható az Európai Igazságügyi Hálózat honlapjain.

Utolsó frissítés: 18/01/2019

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

A VIDEOKONFERENCIÁVAL KAPCSOLATOS GYAKORLATI MEGFONTOLÁSOK

2.2. A kérelem

17. A videokonferenciának a kölcsönös jogsegély keretében vagy bizonyításfelvételre történő használatára irányuló kérelem jellege eltér a polgári és a büntetőügyekben, amivel kapcsolatban a részletek a III. mellékletben találhatók.

Mind a polgári, mind a civil ügyek esetében rendelkezésre állnak a formanyomtatványok, melyeket a megkereső bíróság egy másik ország megkeresett bíróságának küldd el (büntetőügyekben a formanyomtatványok használata nem kötelező). A formanyomtatványokon szerepelnek az érintett felekkel és a képviselőikkel való kapcsolatfelvételhez használt adatok és a bíróságra vonatkozó részletes információk. Egyes esetekben a berendezés használati díjának kifizetésével és a videokonferencia során használandó nyelvvel kapcsolatos információ is megadható.

18. Polgári ügyekben a bizonyításfelvételről szóló 2001. évi rendelet két lehetőséget határoz meg a videokonferencia határokon átnyúló bizonyításfelvételben való felhasználására:

  • A 10–12. cikk értelmében a megkereső bíróság kérelmezheti egy másik tagállam megkeresett bíróságától, hogy maga vagy a felek videokonferencia útján jelen lehessenek vagy részt vehessenek a megkereső bíróság előtti bizonyításfelvételben. A megkeresett bíróság az ilyen kérelmet csak akkor utasíthatja el, ha az összeegyeztethetetlen a megkeresett bíróság tagállamának jogával, illetve ha az jelentős gyakorlati akadályba ütközik. Majd a 13. cikk a kérelem teljesítésére szolgáló kényszerítő intézkedéseket ír elő. Azonban a 14. cikk értelmében a tanú élhet a tanúvallomás megtagadásának jogával a megkereső vagy a megkeresett bíróság tagállamának jogával összhangban.
  • A 17. cikk értelmében a megkereső bíróság közvetlenül maga végzi egy másik tagállamban a bizonyításfelvételt, ezen tagállam központi szervének vagy hatáskörrel rendelkező hatóságának jóváhagyása mellett. A 17. cikk (4) bekezdése kimondja, hogy a központi szerv vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság köteles elősegíteni a videokonferenciák e célra való alkalmazását. A 17. cikk (2) bekezdése pontosítja, hogy közvetlen bizonyításfelvételnek csak akkor van helye, ha az önkéntes alapon foganatosítható.

A kényszerítő intézkedések lehetősége mellett a két módszer között a fő eltérést a bizonyításfelvételért felelős bíróság és az alkalmazandó jog jelenti.

19. A megkereső bíróság elküldi a megkeresett bíróságnak a videokonferenciára irányuló kérelmet és a szükséges információt, a bizonyításfelvételről szóló 2001. évi rendeletben szereplő A. vagy I. kérelemnyomtatvány kíséretében. A kérelemre a választ szintén formanyomtatvány felhasználásával kell megadni. Amennyiben egy másik tagállam bíróságának küldött, videokonferencia révén való részvételre irányuló kérelem elutasításra kerül, a bíróság az E. formanyomtatványt használja. Közvetlen bizonyításfelvétel esetén a központi szervnek vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságnak harminc napon belül tájékoztatnia kell – a J formanyomtatványt használva – a megkereső bíróságot, hogy a kérelmet elfogadják-e vagy sem. A kérelem elfogadása esetén a megkereső bíróság az általa meghatározott határidőn belül hozzájuthat a bizonyítékhoz.

20. Büntetőügyekben a megkeresett tagállamnak jóvá kell hagynia a videokonferenciával történő kihallgatást, amennyiben a videokonferencia használata nem ellentétes jogrendjének alapelveivel, és feltéve, hogy rendelkezik a kihallgatás lebonyolításához szükséges technikai eszközökkel. A kölcsönös jogsegélyre irányuló kérelem végrehajtása során el lehet rendelni kényszerítő intézkedéseket (például idézést, melyet a megjelenés elmulasztása esetén szankció kísér), amennyiben a kérelemben leírt bűncselekmény a megkeresett államban is büntetendőnek számít.

21. Amennyiben az alkalmazott videokonferencia-berendezést nem a megkereső bíróság bocsátja rendelkezésre, az adás minden költségét – beleértve a felszerelés és a működtetésére felvett technikai személyzet bérlési költségeit – kezdettől fogva a videokonferenciát kérelmező hatóság fedezi, melyet ez kötelezettségként terhel. A bizonyításfelvételről szóló 2001. évi rendelet értelmében az általános alapelv az, hogy a közvetett bizonyításfelvétel iránti kérelem nem vonhat maga után adók vagy költségek visszatérítésére vonatkozó igényt. Azonban ha a megkeresett bíróság úgy kívánja, a megkereső bíróságnak biztosítania kell a videokonferencia alkalmazásából eredő költségek megtérítését.

Utolsó frissítés: 18/01/2019

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

A VIDEOKONFERENCIÁVAL KAPCSOLATOS GYAKORLATI MEGFONTOLÁSOK

2.3. A szükséges előkészületek

22. A kérelem elfogadásakor megkezdődhetnek a gyakorlati előkészületek

23. Határokon átnyúló polgári és kereskedelmi eljárásokban egy másik tagállam bíróságának címzett kérelem esetén a megkeresett bíróság tájékoztatja a megkereső bíróságot és/vagy a feleket a bizonyításfelvétel időpontjáról és a részvételfeltételeiről. Mérlegelni kell annak lehetőségét, hogy kihallgatást megelőzően a kérelmező bírósággal konzultációt folytatassanak a kihallgatás időpontjáról. A megkeresett bíróság beidézi a tanúkat és adott esetben meghozza a szükséges kényszerítő intézkedéseket. A kérelmet a kézhezvételtől számított kilencven napon belül kell végrehajtani.

24. Közvetlen bizonyításfelvétel esetén a megkereső bíróság maga felel a kihallgatás megszervezéséért, és azért, hogy a tanút értesítsék a kihallgatás időpontjáról és helyszínéről, valamint arról, hogy a tanúvallomás önkéntes. A megkeresett tagállam központi szervének vagy hatáskörrel rendelkező hatóságának segítséget nyújt a megkereső bíróságnak, mivel e hatóságnak feladata a videokonferencia elősegítése. A megkereső bíróságnak ezenfelül azon feltételeknek is eleget kell tennie, melyeket a központi szerv vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság határozott meg, mely hatóság kijelölheti tagállama egyik bíróságát a megfelelés ellenőrzésére.

25. Büntetőügyekben a megkeresett tagállam igazságügyi hatósága beidézi az érintett személyt, a jogrendjével összhangban. Az érintett személy bírósági előtti megjelenésre való felszólításának módját a nemzeti jogszabályok szabályozzák.

26. Ezenfelül a megkereső bíróságnak és a megkeresett tagállamban lévő videokonferencia-létesítménynek (mely bíróság is lehet) le kell foglalnia a tárgyalótermeket vagy tanúszobákat. Amennyiben polgári ügyekben közvetlen bizonyításfelvétel esetén a kihallgatás során tolmácsolást is alkalmaznak, a megkereső bíróság felveszi a kapcsolatot a tolmácsokkal és megállapodik velük (a díjukról, a lehetséges utazási módokról és más költségekről).

27. A videokonferencia-berendezés használhatósága központi szerepet játszik a gyakorlati előkészületben. Mindig szükség van arra, hogy a bíróságok, börtönök vagy videokonferenciában részt vevő más helyszínek technikai szakértői jóval a videokonferenciát megelőzően felvegyék egymással a kapcsolatot annak érdekében, hogy biztosak lehessenek a videokonferencia-berendezés megfelelő működésében (kamerák, mikrofonok, képernyők, ISDN-vonalak stb.). Tanácsos a berendezést és a kapcsolatokat a tényleges videokonferencia előtt legalább egy nappal tesztelni. Ezenfelül hasznos lehet, ha az ISDN-telefonvonalak számait és a faxszámokat megküldik a bíróságok technikai személyzetének és hivatalnokainak.

Utolsó frissítés: 18/01/2019

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

A VIDEOKONFERENCIÁVAL KAPCSOLATOS GYAKORLATI MEGFONTOLÁSOK

2.4. Tolmácsolás

28. A határokon átnyúló videokonferencia során akár a megkereső, akár a megkeresett bíróságon szükség lehet tolmácsra. A tolmács dolgozhat valamilyen távoli helyszínről, miközben a fő felek egyazon helyen, például a tárgyalóteremben tartózkodnak (távtolmácsolás); vagy pedig – amennyiben egy távoli résztvevő (pl. az alperes vagy egy tanú) igényel tolmácsot – a tolmács tartózkodhat ugyanazon a helyen, mint ahol a távoli résztvevő, vagy pedig az esemény fő helyszínén (videokonferencián keresztüli távtolmácsolás).

28 a. Videokonferencia során a tolmácsolás használata nehézséget jelent (…) a kihallgatásban részvevők és a tolmács számára. Elképzelhető, hogy a tanú nincs hozzászokva a tolmácsokkal való együttműködéshez, és a távolság érzése problémákat okozhat a tolmácsolásban. A tolmácsoknak segít, ha a bíró koordinálja, hogy milyen sorrendben szólalnak fel a részt vevő felek.

29. A bizonyításfelvételt általában konszekutív tolmácsolás révén folytatják. A konszekutív tolmácsolás során a bíró központi szerepet játszik a tolmácsolás irányításában és a tanú vagy a tolmács részére a kihallgatás alatt adott útmutatásban. Tekintve a jogi környezetben zajló videokonferencia és tolmácsolás bonyolult jellegét, célszerű a tolmácsolás konszekutív módját választani olyan esetekben, amikor a tolmács nincs egy helyen azokkal, akik a tolmácsolást igénylik, mivel ez a forma több teret enged az olyan pontosításoknak, illetve közbevetéseknek, amelyek a maradéktalan és szöveghű átültetés biztosítása szempontjából esetleg szükségesek lehetnek.

29 a. A szimultán tolmácsolás nehezebb, mivel a tolmács számára speciális fülkét igényel, és szükséges hozzá, hogy a tolmácsolás külön e célt szolgáló berendezések (adó- és vevőberendezés, és fülhallgatók) segítségével jusson el a hallgatókhoz. Amikor a kihallgatás vagy tárgyalás során írásos dokumentáció benyújtására kerül sor, gyakran szükség lehet az írott szöveg szóbeli „prima vista” (azaz lapról, „kapásból” történő) fordítására. Amennyiben a tolmács nem tartózkodik abban a tárgyalóteremben, ahol a dokumentáció bemutatása történik, dokumentumkamerát kell használni a videokonferenciához.

30. Harmadik helyszínen – a tárgyalótermeken kívül – tartózkodó távtolmácsok alkalmazása esetében figyelmet kell fordítani az előkészítő intézkedésekre, az ezen harmadik helyszínnel kapcsolatos technikai berendezésre vonatkozó tájékoztatásra, valamint a helyszínek közötti kapcsolatok tesztelésére, még a tényleges kihallgatást megelőzően. Továbbá figyelmet kell fordítani a távtolmács helyszínén az akusztikára és a hang minőségére.

30 a. További figyelembe veendő szempont a videokonferencia és tolmácsolás helyszínéül szolgáló helyiség kialakítása, valamint a tolmács és a résztvevők egymáshoz képesti elhelyezkedése. A vizuális és nonverbális kommunikáció ugyanis rendkívül fontos segítség a tolmács számára a mondottak megértésében, az apró jelentésbeli nüanszok átadásában és az esetleges félreértések tisztázásában. Éppen ezért a tolmácsnak látnia kell a távoli résztvevők arcát, arckifejezését, és ha lehet, szájmozgását is. Mindez a résztvevőknek a tolmács számára képanyagot továbbító kamerához viszonyított elrendezésére is kihatással van. A tolmácsnak lehetőség szerint szemből kell látnia a távoli résztvevőket. Ugyanakkor arra is ügyelni kell, hogy a tolmács ne kerüljön a figyelem középpontjába pusztán azért, mert megjelenik a képernyőn. Másként megfogalmazva a kialakítással nem szabad olyan helyzetet teremteni, amelyben a fő feleknek el kell fordulniuk egymástól annak érdekében, hogy a tolmácsot láthassák.

30 b. Kellő figyelmet kell fordítani a közvetítés megbízhatóságának és zavartalanságának biztosítására is.

31. Tolmácsok videokonferencia-eljárás során való igénybevétele esetén az alábbi szempontokra kell figyelni:

  • a minőségi kommunikáció és tolmácsolás biztosítása;
  • a tolmácsolás során az olyan technikai problémák hatása, mint például a berendezés irányítása (pl. videoalapú tolmácsolás esetén a kameramozgás irányítása). Ez különösen a távtolmácsolás esetében kritikus, ahol a távoli helyszínen is garantálni kell a megfelelő látványt és a képet;
  • lényeges a kommunikáció irányítása: lehetőséget kell biztosítani a tolmács hozzászólására a kommunikáció irányításával kapcsolatban (tolmácsolási feladat előtt és alatt a tartalom pontosítását célzó kérdésre);
  • a hangminőség alapvető fontosságú, akárcsak az adatáttovábbítás időbeli eltérésének (körülbelül 0,5 másodperc) hatása az interakciós problémákra a tolmácsolás során.

32. Ami a tolmácsolás minőségét illeti, a tagállamok között eltérések vannak a bírósági tolmácsokra vonatkozóan előírt minősítések terén. Ezt figyelembe kell venni a videokonferenciának a kölcsönös jogsegély keretében vagy bizonyításfelvételre történő használatára irányuló kérelem esetében.

32 a. A videokonferenciával egybekötött tolmácsolás nehézségeinek elhárítása, valamint a jogi szakemberek körében esetlegesen élő negatív percepciók leküzdése érdekében hasznosnak bizonyulhatnak az alábbi ajánlások a videoalapú tolmácsolás lefolytatására vonatkozóan:

A. A tárgyalótermek videokonferencia-berendezésének megtervezése, beszerzése és telepítése

  • a szükségletek feltárása:
    fel kell mérni a specifikus helyzetet, úgymint ki beszél kihez, kinek kit kell látnia stb.,
  • szakértők bevonása a tervezési szakaszba:
    nagyon fontos a tervezés során többféle – tolmács/nyelvész, jogi és műszaki – szakértő véleményét kikérni az adott helyszín kialakításához,
  • kiváló minőségű technológia alkalmazása:
    valamennyi érintett fél számára minőségi akusztikát és videót kell biztosítani; igény szerint a tolmácsnak további szükséges berendezéseket kell rendelkezésre bocsátani; külön dokumentumkamerát kell telepíteni (a dokumentáció, képek, illetve a tolmácsolást segítő más anyagok bemutatásához). Nem szabad elfelejteni, hogy a szimultán tolmácsolás audio- és videominőség, valamint az ajakmozgás szinkronja tekintetében speciális (magasabb) követelményeket támaszt a konszekutív formához képest.
  • „tesztüzem” lefolytatása:
    ez különösen nagyobb mérvű beszerzések, valamint a videokonferencia-berendezés telepítése és bevezetése előtt célszerű. A teszt során fel kell tárni a kommunikációs folyamat szempontjából kritikus tényezőket, és ezek fényében meg kell tenni a szükséges lépéseket a javításra.
  • az új technológia lépésről-lépésre történő bevezetése:
    érdemes csekélyebb horderejű ügyekkel kezdeni a technológia hatásának lemérését minden egyes lépést értékelés követ, amelynek keretében fel kell mérni a következő lépésre gyakorolt következményeket is,
  • megfelelő munkakörnyezet kialakítása a tolmács számára:
    figyelemmel kell lenni az ergonomikus és csendes munkakörnyezetre, továbbá arra, hogy a tolmácsnak legyen lehetősége kezelni a berendezéseket.

B. A videokonferencián keresztüli távtolmácsolás zavartalan lefolyásának előmozdítása a tárgyalóteremben

  • képesített résztvevők és tolmácsok alkalmazása:
    a tisztességes eljárás garantálásához szükséges minőség biztosítása érdekében célszerű megfelelően képzett tolmácsokat, valamint a tolmácsokkal való munkában jártas bírósági alkalmazottakat segítségül hívni,
  • képzés biztosítása a tolmácsok és a bírósági alkalmazottak számára:
    ajánlatos idejekorán, még a technológia teljes körű alkalmazását megelőzően bevezető
    tájékoztatást tartani. Emellett célszerű folyamatos szakmai képzési lehetőséget biztosítani (mely kiterjed a tágabb összefüggések megértetésére, a technika szakszerű használatára, kommunikációs helyzetek gyakorlására, továbbá támogatást biztosító technikák – például stresszkezelés – elsajátítására),
  • kockázatértékelési eljárások elfogadása:
    eljárásokat kell kialakítani annak eldöntésére, hogy szükség van-e videokapcsolatra a tolmácsolással egyidejűleg, és ennek kapcsán tapasztalt tolmácsok véleményét kell kikérni,
  • iránymutatások/protokollok kidolgozása:
    ezek határozzák meg, hogy ki a felelős pl. a terem lefoglalásáért, az időzítésért, a tesztelésért, valamint a kapcsolat indításáért és vezérléséért, valamint ezek írják le a videokonferencia előtt, alatt és után a résztvevők által követendő eljárást (tolmács eligazítása, a konferencia megkezdése, bevezetés, a konferencia alatt betartandó szabályok, de-briefing),
  • rendelkezések meghibásodás esetére:
    szabályzatot célszerű kidolgozni a kommunikációs kapcsolat megszakadása vagy technikai probléma esetére, hiszen nem szerencsés a hiba elhárítását a tolmácsra hagyni,
  • a bevált gyakorlatok kódexe:
    az igazságszolgáltatási szervek, jogi szakemberek és tolmácsszervezetek folyamatos együttműködésben dolgozzanak ki közös kódexet a videokonferencia és a távtolmácsolás bevált gyakorlataihoz.
Utolsó frissítés: 18/01/2019

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

A VIDEOKONFERENCIÁVAL KAPCSOLATOS GYAKORLATI MEGFONTOLÁSOK

2.5. A kihallgatás

33. A legtöbb országban a bíró jelen van a megkereső hatóság helyszínén a videokapcsolat létrehozása előtt, és általában nem hagyja el a helyszínt a videokapcsolat megszüntetéséig. A bírák fontos szerepet játszanak a kihallgatás irányításában.

34. Büntetőügyekben a kihallgatást közvetlenül a megkereső tagállam igazságügyi hatósága által vagy annak irányításával, a megkereső tagállam jogszabályaival összhangban folytatják le (a kölcsönös jogsegélyről szóló 2000. évi egyezmény).

35. Polgári ügyekben a bizonyításfelvételről szóló 2001. évi rendelet 12. cikke kimondja, hogy amennyiben a megkereső bíróság tagállamának jogával összeegyeztethető, a megkereső bíróság képviselőinek – köztük az igazságügyi személyzet tagjainak – joguk van jelen lenni a megkeresett bíróság által végzett bizonyításfelvétel során. A bizonyításfelvételről szóló 2001. évi rendelet 17. cikke (közvetlen bizonyításfelvételre irányuló kérelmek) értelmében a bizonyításfelvételt a megkereső bíróság tagállamának jogával összhangban kinevezett bíró, illetve más személy végzi

36. Polgári vagy büntetőügyekben általában a bíró vagy a bírósági hivatalnok kezeli a berendezést. A tanú távoli helyen történő kihallgatásának a lehető legszorosabban követi a tanú tárgyalóteremben való kihallgatására vonatkozóan elfogadott gyakorlatot.

37. Az érintett személyeknek úgy kell tudniuk egymással konzultálni, hogy harmadik fél azt ne hallja. Előfordulhat olyan eset, amikor egy fél úgy kíván konzultálni ügyvédjével (akár tolmács segítségével vagy anélkül), hogy a bíró vagy egy másik fél azt ne hallja. Ezért szükséges a kölcsönös konzultáció lehetőségének olyan módon való biztosítása, hogy azt harmadik fél ne hallja. A tanúszobákban általában ki lehet kapcsolni a mikrofonokat, de a tárgyalótermekben csak a bírósági hivatalnok vagy a bíró kapcsolhatja ki őket.

38. Amennyiben az érintett fél és ügyvédje nincs jelen egyazon helyszínen, módot kellene adni nekik arra, hogy pl. biztonságos telefonvonal, mobiltelefon, vagy – ha erre lehetőség van – különálló videokonferencia-berendezés révén privát beszélgetést folytassanak. Ajánlott, hogy minden berendezést úgy állítsanak fel, hogy egyértelműen el legyen különítve a bírósági eljárásban részt vevő más felektől.

39. Előre el kell magyarázni az azt meghatározó eljárást, hogy a felek egymást hogyan szakíthatják félbe és hogyan tiltakozhatnak egy kérdés kapcsán. Bizonyos helyzetekben – amennyiben lehetséges – érdemes megfontolni azt, hogy a felek számára az összes szakmai felet bemutató áttekintést nyújtsanak, mivel ez megkönnyítheti az előre nem látható megszakítások kezelését.

Utolsó frissítés: 18/01/2019

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

A VIDEOKONFERENCIÁVAL KAPCSOLATOS GYAKORLATI MEGFONTOLÁSOK

2.6. Jegyzőkönyv a kihallgatásról

40. A határokon átnyúló büntetőeljárások során a kihallgatás befejezését követően a megkeresett tagállam igazságügyi hatóságának jegyzőkönyvet kell készítenie  a videokonferencia útján történő kihallgatásról . A jegyzőkönyv feltünteti a kihallgatás időpontját és helyszínét, a kihallgatott személy azonosságát, a kihallgatásban részt vevő minden egyéb személy azonosságát és funkcióját, a letett esküket, valamint hogy a kihallgatásra milyen technikai feltételek mellett került sor. E jegyzőkönyvet a megkeresett tagállam illetékes hatósága továbbítja a megkereső tagállam illetékes hatóságának.

41. Hasonlóképpen a határokon átnyúló polgári és kereskedelmi eljárásokban a bizonyításfelvételről szóló rendelet 10–12. cikke értelmében benyújtott (azaz közvetett) kérelmek esetében a megkeresett bíróság elküldi a megkereső bíróságnak a kérelem teljesítését megállapító iratokat, és adott esetben visszaküldi a megkereső bíróságtól kapott dokumentumokat. Az iratokhoz a bizonyításfelvételről szóló 2001. évi rendelet mellékletében szereplő H. formanyomtatványon mellékelni kell a teljesítés igazolását.

42. A polgári és kereskedelmi ügyekben közvetlen bizonyításfelvétel esetén, amennyiben az alkalmazott videokonferencia-berendezést nem a bíróság bocsátja rendelkezésre, az adás minden költségét – beleértve a felszerelés és a működtetésére felvett technikai személyzet bérlési költségeit – a videokonferenciát kérelmező fél fedezi. A közvetett bizonyításfelvétellel kapcsolatban az általános alapelv az, hogy a kérelem teljesítése nem vonhat maga után adók vagy költségek visszatérítésére vonatkozó igényt. Azonban ha a megkeresett bíróság úgy kívánja, a megkereső bíróságnak biztosítania kell a videokonferencia alkalmazásából eredő költségek megtérítését.

43. Büntetőügyekben, amennyiben a kölcsönös jogsegélyről szóló 2000. évi egyezmény alkalmazandó, a videokapcsolat létesítésének költségeit, a videokapcsolatnak a megkeresett tagállamban történő fenntartásának költségeit, valamint a tolmácsok díjazásának költségeit, a tanúk és szakértők számára fizetett költségtérítést, valamint a megkeresett tagállamban történő utazásuk során felmerült költségeket a megkereső tagállam megtéríti a megkeresett tagállamnak, kivéve ha a megkeresett tagállam ezek egészének vagy egy részének a megtérítéséről lemond.

44. Hasonlóképpen a polgári és kereskedelmi eljárásokban, amennyiben a megkeresett bíróság úgy kívánja, a megkereső bíróságnak kell biztosítania a szakértőknek és tolmácsoknak kifizetett díjak, valamint a videokonferenciával kapcsolatban felmerülő költségek haladéktalan visszatérítését (a bizonyításfelvételről szóló 2001. évi rendelet 18. cikkének alkalmazása).

Utolsó frissítés: 18/01/2019

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

TECHNIKAI SZEMPONTOK

3.1. A technikai követelmények háttere

45. Az útmutató e szakasza a videokonferencia és a videokonferencia-berendezések technikai szempontjait tárgyalja. Ezek közé tartozik a kamerák, a világítás, a képernyők és a mikrofonok elhelyezése. A rendelkezésre bocsátott berendezést úgy kell kiválasztani és felállítani, hogy a lehető legjobban támogassa a bírósági kihallgatás folyamatának különböző lépéseit. A videokonferencia részletes technikai szabványait a II. melléklet tartalmazza.

A valósághűség elve

46. A cél az kell, hogy legyen, hogy a videokonferencia a lehető legnagyobb mértékben hasonlítson bármely bíróság azon szokásos eljárására, mikor is nyílt bírósági tárgyaláson kerül sor bizonyításfelvételre. A lehetőségek maximális kiaknázása érdekében számos különbséget kell figyelembe venni. Egyes kérdések, melyek hagyományos bizonyításfelvétel esetén egyértelműek, videokonferencia révén való bizonyításfelvételkor új dimenziót nyernek: például annak biztosítása, hogy a tanú érti a videokonferencia gyakorlati menetét, és tudja, hogy kik és milyen szerepben vesznek részt a videokonferenciában. Az alább javasolt lista az olyan gyakorlati megfontolások ellenőrző jegyzéke, melyek előmozdítják a videokonferencia használatával kapcsolatos legjobb gyakorlatot.

  • Külföldi tanú videokonferencia segítségével történő kihallgatásánál figyelembe kell venni az időzónák közötti eltéréseket. Ügyelni kell arra, hogy az eljárás a tanúnak, a feleknek, képviselőiknek és a bíróságnak egyaránt megfeleljen.
  • A bírósági teremben a videokonferencia-eszközöket a lehető legnagyobb mértékben úgy kell felállítani és használni, hogy erősítse a felhasználókban azt az érzést, hogy hagyományos bírósági ülésen vesznek részt.
  • A videokonferenciában részt vevő feleknek tudomással kell bírniuk arról, hogy még a jelenleg rendelkezésre álló legfejlettebb rendszerek használata esetén is kis mértékű  eltérés áll fenn a kép és az azt kísérő hang fogadása között. Amennyiben ezt nem veszik kellő mértékben figyelembe, hajlamosak lesznek a tanúval együtt beszélni, akinek a hangja a másodperc töredékéig még hallható lesz azután, hogy a képernyőn úgy tűnik, hogy már befejezte mondatát.
  • A jelenlegi technológia jó minőségű, de a televízió képminőségét el nem érő képet biztosít. A képminőséget javítja, ha a videokonferencia képernyőin szereplő személyek testmozgásukat a minimumra korlátozzák.
Utolsó frissítés: 18/01/2019

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

TECHNIKAI SZEMPONTOK

3.2. Általános jellegű intézkedések és minőségi elvek

47. A videokonferencia rendszerét úgy kell felállítani, hogy az érintett személyek világos képet kapjanak arról, hogy mi történik a külföldi helyszínen (a megkereső vagy a megkeresett hatóság helyszínén). A vizuális és audiokapcsolat minőségét illetően az alapelv az, hogy az érintett személyek érdekeit megfelelően figyelembe kell venni. Következésképpen a videokonferencia rendszerének kiváló minőségűnek kell lennie. Csak így jelentheti a videokonferencián keresztül lefolytatott kihallgatás a szemtől-szembeni kihallgatás ésszerű alternatíváját. Konkrétabban ez azt jelenti, hogy a hangot és a képet pontosan harmonizálni kell, és észlelhető időbeli eltérés nélkül kell reprodukálni. Továbbá pontosan észlelhető kell, hogy legyen az érintett személyek külső megjelenése, arckifejezései és gesztusai.

Videokonferencia-berendezés

48. A videokonferencia-berendezés használatát megkönnyítendő a berendezés minden alkotóelemét a lehetőség szerinti mértékben ugyanolyan típusú berendezések és ugyanolyan beállítás alapján kell egységesíteni. A videokonferencia-berendezést lehetőség szerint integrálni kell a tárgyalóterem bevett munkafolyamataiba és infrastruktúrájába. A bírósági teremben a videokonferencia-eszközöket a lehető legnagyobb mértékben úgy kell felállítani és használni, hogy hagyományos bírósági ülés érzését keltse. Az alábbi szakaszokban a kép, világítás, hang és a berendezés (kamerák, mikrofonok és képernyők) elhelyezése és használata kerül tárgyalásra,

Utolsó frissítés: 18/01/2019

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

TECHNIKAI SZEMPONTOK

3.2.1. Videokonferencia-berendezés - Kép

49. A határokon átnyúló videokonferencia során a képernyőt három különböző nézetre lehet használni:

  • Fókuszáló nézet; a másik teremben helyet foglaló résztvevők képének továbbítására
  • Áttekintő nézet; a másik terem helyzetének áttekintésére
  • Információs nézet; dokumentumok és más információ továbbítására (ez a résztvevők „munkaállomásai”-n található bármely képernyőt is magában foglalja).

50. A tárgyilagosság biztosítása érdekében minden egyes résztvevőt ugyanolyan módon kell a képernyőn megjeleníteni. A világítás erőssége, a felbontás és a képkockák száma minden résztvevő esetében megfelelő kell, hogy legyen. A világításnak a lehető leginkább olyannak kell lennie, hogy az arckifejezések mindig azonnal észlelhetők legyenek, a szemek körül ne látszódjon árnyék, és a képernyőkön ne legyen tükröződés. A szemkontaktust a lehetőség szerint utánozni kell.

A berendezések elhelyezése

51. A berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az egyéb ügyeket az adott bírósági tárgyalóteremben videokonferencia nélkül is tárgyalni lehessen. Lehetőséget kell biztosítani a kamerák, képernyők, a világítás és a résztvevők olyan módon történő elhelyezésére, hogy az egész elrendezés alkalmas legyes videokihallgatásra és videoperbeszédre mind polgári ügyekben, mind büntetőeljárások során. A kamerák elhelyezésekor ügyelni kell arra, hogy lehetőség szerint elkerüljék a résztvevők felülről vagy alulról való filmezését, mivel ez torz képet adhat, és kihatással lehet arra, hogy a résztvevőket hogyan érzékelik.

Képernyők

52. A látószögnek és látótávolságnak olyannak kell lennie, hogy ugyanazt a kamerát minden résztvevő ugyanúgy használhassa. A képernyő méretének elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy a látószöget illetően biztosítsa, hogy a részt vevő személyeket lehetőség szerint ugyanolyan méretben mutassák, mint ahogy egy rendes ülésen látszanának. El kell érni a WXGA-szabvány minimumfelbontását. A képkockák/másodperc arányt illetően minimum 30 képkocka/másodperc lehet a követelmény. Az arckifejezéseknek azonnal észlelhetőnek kell lenniük, és a képernyő nézése kényelmes kell, hogy legyen.

Kamerák

53. A kamerákat lehetőség szerint rögzíteni kell, és számos előre beállított pozícióval kell rendelkezniük a pásztázásra, megdöntésre, ráközelítésre; az egyik lehetséges pozíciót elsődleges beállításként kell beprogramozni. Ez lehetővé teszi a berendezést működtető személynek, hogy a bírósági eljárás minimális félbeszakítása nélkül gyorsan nézetet válthasson. A fókuszáló kamerák szögének elég nagynak kell lennie annak biztosításához, hogy a résztvevő arca, vállai és felső teste világosan látható legyen. Minden résztvevőnek képesnek kell lennie szabadon mozogni és más személyek felé fordulni egy 80 x 80 centiméteres térben anélkül, hogy a képen kívül kerülnének.

54. Általában két kamera elegendő a bírósági teremben: egy követő kamera, mely a vizsgálóbíróra, az államügyészre vagy az ügyvédre irányul attól függően, hogy melyikük beszél (fix pontok), valamint egy másik kamera, mely szükség esetén áttekintő képet ad a bírósági teremről. Bizonyos helyzetekben az áttekintő képet az ülés elején egy követő kamera pásztázásával is fel lehet venni.

55. A hordozható berendezés nem képes több kamerát biztosítani, ezért ilyen berendezés használata esetén áttekintő nézetek korlátozottan adhatók. Bizonyos esetekben szükség lehet tanúszoba használatára, amihez kamerát kell telepíteni. Mérlegelni kell azt, hogy szükség vane arra, hogy az ilyen teremben tartózkodó tanú kommunikáljon a kamerák látószögén kívül elhelyezkedő jogi szakemberekkel.

Utolsó frissítés: 18/01/2019

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

TECHNIKAI SZEMPONTOK

3.2.2. Videokonferencia-berendezés - Hang

Beszéd

56. A beszédnek mindig azonnal érthetőnek kell lennie, és a videokonferencia során egy szó sem veszhet el. A hangminőségnek folyamatosnak kell lennie, külső interferencia nem zavarhatja meg. El kell kerülni annak a kockázatát, hogy a beszéd tömörítése a beszédhang minőségének romlását eredményezze. Ez azt jelenti, hogy meg kell felelni az ajakmozgás szinkronjára (az időbeli eltérés nem lehet nagyobb 0,15 másodpercnél), a visszhang blokkolására, a háttérzajra és a visszaverődésre vonatkozó bizonyos követelményeknek. Ezen szempontok különösen fontosak olyan helyzetekben, mikor a videokonferenciában tolmácsok is részt vesznek. Kívánatos, hogy bíró és a bírósági hivatalnok képes legyen a helyszínen állítani a hangerőt annak érdekében, hogy kompenzálja a beszéd hangerejében meglévő különbségeket.

Mikrofonok

57. A mikrofonokat olyan módon kell elhelyezni, hogy minden beszélő tisztán érthető legyen, és háttérzaj ne torzítsa a hangot. A mikrofonok lehetnek beépítettek (íróasztalokba vagy máshova), és lehallgatás ellen lehetőleg biztosítottnak és irányérzékenynek kell lenniük, valamint elnémító gombbal kell rendelkezniük. A kihallgatás során adódhat olyan helyzet, mikor a bírósági személyzetnek ki kell tudnia kikapcsolni a mikrofonokat (pl. az egyik fél konzultál az ügyvédjével).

Utolsó frissítés: 18/01/2019

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

A VIDEOKONFERENCIA-BERENDEZÉS MŰKÖDTETÉSE

3.3.  A videokonferencia-berendezés működtetése

Mobil berendezés

58. A mobil berendezésnek (képernyő + kamera + hangszóró + mikrofon + kellékek) akár különféle kombinációkban, akár egy meghatározott berendezéskészlettel kapcsolatban használhatónak kell lennie. A berendezésnek azonnal szállíthatónak kell lennie (de ebből nem következik, hogy kerekeken guruljon), különböző helyszínek között könnyen mozgathatónak és használatát tekintve rugalmasnak kell lennie. Következésképpen valószínűleg több korlátozás vonatkozik a mobil berendezés minőségére, mint a rögzített berendezésre (pl. Az egyszerre jó minőségben filmre vehető résztvevők számát tekintve).

59. A mobilberendezés az alábbi esetekre szolgálhat: tanúk kihallgatása esetén (pl. egy másik ország kérésére), ha a berendezés elromlik, rögzített berendezés ideiglenes kiegészítéseként vagy különleges helyszíneken, mint pl. börtönkórházakban. Azonban a mobil berendezés viszonylag törékeny és nehezen működtethető, mivel esetleg pl. a kamerák időigényes újrabeállítását igényelheti az új helyszínekhez való igazodás érdekében (nehéz az előre beállított pozíciókat használni).

A videokonferencia-berendezés működtetése

60. A videokonferencia-rendszer működtetése legkényelmesebben érintőképernyővel történik. Hasznos, ha a működtetés a lehető legfelhasználóbarátabb (azaz egyszerűbb), és ennélfogva csak korlátozott számú funkcióból áll, pl. be- és kikapcsolás, a kapcsolat létrehozása és befejezése, valamint be- és kijelentkezés.

61. Az audiovizuális rendszer használata során nem kívánhatja meg a működtető beavatkozását. Amennyiben probléma merül fel, a működtetőnek képesnek kell lennie felhívnia a helpdesket. A bírónak kell eldöntenie, hogy az ilyen módon félbeszakított videokonferencia-kapcsolatot befejezi-e.

Utolsó frissítés: 18/01/2019

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

TECHNIKAI SZEMPONTOK

3.3.1. Rögzítés és a dokumentumok felhasználása

62. A legtöbb esetben a videokonferencia eljárása nem kíván meg az ilyen eljárások esetén megszokott rögzítésen kívül egyéni rögzítést. Azon esetekben, mikor a videokonferencia iránti kérelem a videokonferencia eljárásának rögzítését is célozza, a kérelmező hatóság köteles szükség esetén gondoskodni rögzítőberendezésnek a megkeresett hatóság számára való biztosításáról, hogy a vallomást a megkeresett hatóság helyes formátumban rögzíthesse. Az eljárásokról készülő videofelvételek a résztvevő tagállamoktól függően korlátozások alá eshetnek.

63. A felek valószínűleg előre jelzik, mely dokumentumokra lesz szükség az eljárások során, és ezekről előre másolatokat bocsátanak a résztvevők rendelkezésére. A feleknek igyekezniük kell, hogy ebben megállapodásra jussanak. A legmegfelelőbb megoldás általában az, ha a dokumentummásolatok egy csomagját elkészítik előre, melyet aztán a megkereső hatóság elküld a megkeresett hatóságnak. Amennyiben technikailag lehetséges, a dokumentumokat a videokonferencia-berendezés részét képező külön dokumentumkamera használatával kell bemutatni.

64. Bizonyos helyzetekben a dokumentumkamera nem elegendő eszköz a dokumentumok cseréjére. Kamera használata esetén például közvetlenül nem lehetséges, hogy az ügyfél az ügyvédjével magánbeszélgetést folytasson a bemutatott dokumentumokról. Ezért esetleg könnyebben hozzá lehet férni a dokumentum faxon küldött másolatához.

65. A dokumentumok cseréje tekintetében a videokonferenciát hosszú távon ki lehetne egészíteni megosztott dokumentum-tárhelyekkel vagy dokumentumszerverekkel. Ezen eszközöket egyre nagyobb mértékben használják információmegosztásra, de az igazságszolgáltatás keretén belül fokozottan kell ügyelni arra, hogy minden ilyen jellegű tárhely biztonságos legyen és azonnal a felek rendelkezésre álljon, és csak az ügyben érintett, engedéllyel rendelkező felek számára legyen hozzáférhető. Az ilyen tárhelyekhez a megkereső és a megkeresett hatóság helyszínén lévő számítógépekkel lehetne hozzáférni.

Utolsó frissítés: 18/01/2019

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

TECHNIKAI SZEMPONTOK

3.3.2. Többpontú kapcsolatok és híd

66. A határokon átnyúló videokonferencia során arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy a megkereső hatóság rendszerét a megkeresett hatóság rendszereihez lehessen csatlakoztatni. A határokon átnyúló videokonferencia általában vizuális és audiokapcsolat létrehozását jelenti két helyszín (két pont) között: a megkereső és a megkeresett hatóság helyszíne között. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy egyszerre kettőnél több helyszín között kell létrehozni a (többpontú) kapcsolatot. Erre sor kerülhet például olyan esetben, mikor a tolmács egy harmadik helyről kapcsolódik a bírósági eljáráshoz. A kapcsolatokat egy harmadik fél által biztosított híd révén is létre lehet hozni.

67. A két pont közötti és a többpontú kapcsolatoknak a videokonferenciára vonatkozó nemzetközi szabványoknak is meg kell felelniük. Ezen szabványokat a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) dolgozta ki. Részletes listájuk ezen útmutató II. mellékletében található. A videokonferencia-rendszerek határokon átnyúló kapcsolatát annak megelőzése érdekében is biztosítani kell, hogy harmadik fél jogtalanul lehallgassa a felvételeket. IP–IP-kapcsolat használata esetén a részt vevő bíróságoknak meg kell egyezniük a kódolási módszerekről.

Utolsó frissítés: 18/01/2019

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

JOGI KERET A BÜNTETŐÜGYEKBEN

4.1. Jogi keret a büntetőügyekben

68. Büntetőügyekben a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. évi egyezmény 10. cikke határozza meg a határokon átnyúló ügyek jogi keretét. A következő szabályokat kell alkalmazni:

  1. a megkeresett tagállam igazságügyi hatósága egy képviselőjének – szükség esetén a hatóságot segítő tolmáccsal együtt – a kihallgatás során jelen kell lennie, és e képviselő felel a kihallgatni kívánt személy személyazonosságának a megállapításáért, valamint a megkeresett tagállam jogrendszere alapelveinek betartatásáért. Abban az esetben, ha a megkeresett tagállam igazságügyi hatóságának a képviselője úgy ítéli meg, hogy a kihallgatás folyamán a megkeresett tagállam jogrendszerének alapelvei sérülnek, azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a kihallgatás ezeknek az alapelveknek a betartásával folytatódjon;
  2. adott esetben a megkeresett és a megkereső tagállam illetékes hatóságai megállapodnak a kihallgatni kívánt személy védelmét szolgáló intézkedésekről;
  3. a kihallgatást a megkereső tagállam belső joga szerint és közvetlenül a megkereső tagállam igazságügyi hatósága által, vagy annak irányításával kell lefolytatni;
  4. a megkeresett tagállam a megkereső tagállam vagy a kihallgatni kívánt személy kérelmére gondoskodik arról, hogy szükség esetén a kihallgatni kívánt személynek tolmács álljon a rendelkezésére;
  5. a kihallgatni kívánt személy hivatkozhat a tanúvallomás megtagadásának jogára, amelyet akár a megkeresett, akár a megkereső tagállam joga biztosít számára.

69. A kölcsönös jogsegélyről szóló 2000. évi egyezmény 10. cikke megállapítja azt az elvet, amelynek értelmében a tagállamok kérelmezhetik, hogy egy más tagállamban tartózkodó személy kihallgatása videokonferencia útján történjen. Ilyen megkeresésre akkor kerülhet sor, ha a megkereső tagállam igazságügyi hatóságai az érintett személyt tanúként vagy szakértőként kívánják meghallgatni, és e személy számára nem célszerű vagy nem lehetséges a megkereső tagállamba utazni kihallgatás céljából. A „nem célszerű” körülmény például olyan esetekben állhat fenn, amikor a tanú nagyon fiatal, nagyon idős vagy rossz az egészségi állapota; a „nem lehetséges” esete például akkor fordulhat elő, ha a megkereső tagállamban való személyes megjelenés komoly veszélynek tenné ki a tanút.

70. A megkeresett tagállamnak bele kell egyeznie a videokonferenciába, amennyiben a kihallgatás nem ellentétes jogának alapelveivel, illetve ha rendelkezik az annak lebonyolításához szükséges műszaki kapacitással. Ebben az összefüggésben a „jog alapelveire” való hivatkozás azt vonja maga után, hogy egy megkeresés nem utasítható el pusztán abból az okból, hogy a megkeresett tagállam joga nem rendelkezik a tanúk és szakértők videokonferencia útján történő meghallgatásáról, vagy hogy a videokonferencia útján történő meghallgatás egy vagy több részletes feltétele a nemzeti jog szerint nem teljesülne. A szükséges technikai eszközök hiánya esetén a megkereső tagállam – a megkeresett tagállam beleegyezésével – biztosítja a meghallgatás lebonyolítását lehetővé tevő megfelelő berendezést.

71. A videokonferencia útján történő meghallgatásra irányuló megkeresés információt tartalmaz a kérelmet benyújtó hatóság, a kérelem tárgya és lehetőség szerint indoka, az érintett személy személyazonossága és állampolgársága, valamint szükség esetén az értesítendő személy neve és címe tekintetében. A megkeresés tartalmazza ezenfelül azt az okot is, amely miatt nem célszerű vagy nem lehetséges a tanú vagy szakértő személyes megjelenése, valamint az igazságügyi hatóság megnevezését és a kihallgatást végző személyek nevét. Erre az információra a kölcsönös jogsegélyről szóló 2000. évi egyezmény utal. A megkeresett állam igazságügyi hatósága az érintett személyt a belső joga által előírt formában idézi be.

72. A kölcsönös jogsegélyről szóló 2000. évi egyezmény 10. cikkének (8) bekezdése előírja, hogy amennyiben egy személy a videokonferencia útján történő kihallgatás során megtagadja a tanúvallomást vagy hamis tanúvallomást tesz, a kihallgatott személy tartózkodási helye szerinti államnak ugyanolyan módon kell tudnia eljárni e személy tekintetében, mintha az érintett személy a saját nemzeti eljárásainak megfelelően jelent volna meg a meghallgatáson.

Ez abból következik, hogy a videokonferencia útján történő meghallgatáson való tanúvallomás-tétel kötelezettsége – az említett bekezdés értelmében – a megkeresett állam jogából ered. A bekezdés célja különösen annak szavatolása, hogy amennyiben egy tanú nem tesz eleget tanúvallomás-tételi kötelezettségének, magatartása a videokonferencia alkalmazása nélküli hazai ügyekben alkalmazandókhoz hasonló következményekkel járjon.

73. A 10. cikk (9) bekezdése a videokonferencia alkalmazását a vádlottak kihallgatására is kiterjeszti. Az egyes tagállamok teljes körű mérlegelési jogkörrel rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak-e vagy sem az ilyen módon történő kihallgatásra irányuló megkeresések végrehajtásához. Az egyes tagállamok általános nyilatkozatot tehetnek, melyben kijelentik, hogy nem élnek e lehetőséggel. A kihallgatás lefolytatására minden esetben kizárólag a vádlott személy beleegyezését követően kerülhet sor.

Utolsó frissítés: 18/01/2019

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

A POLGÁRI ÉS KERESKEDELMI ÜGYEK JOGI KERETE

4.2. A polgári és kereskedelmi ügyek jogi kerete

74. A polgári és kereskedelmi ügyekben a videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre vonatkozó jogi keretet a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló, 1206/2001/EK rendelet szolgáltatja. A rendelet értelmében két olyan eset lehetséges, amikor határon átnyúló bizonyításfelvételre videokonferencia keretében kerülhet sor. Ezek a 10–12. cikk szerinti, megkeresett bíróság előtti bizonyításfelvétel, valamint a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel.

75. A 10–12. cikk kimondja, ho gy a felek és képviselőik jelen lehetnek a megkeresett bíróság előtti bizonyításfelvétel során, amennyiben az a megkereső bíróság tagállamának jogával összeegyeztethető. A megkeresett bíróság határozza meg a feltételeket, amelyek mellet a felek és képviselőik a 10. cikkel összhangban részt vehetnek a bizonyításfelvételen. A megkeresett bíróság értesíti őket az eljárás időpontjáról és helyszínéről.

A 11. cikk értelmében a megkeresett bíróság kérheti a feleket és a képviselőket, hogy – amennyiben azt tagállamának joga lehetővé teszi – legyenek jelen vagy vegyenek részt a bizonyításfelvételen. A megkereső hatóság képviselői dönthetnek úgy, hogy jelen lesznek a megkeresett bíróság általi bizonyításfelvételen, amennyiben ezt a megkereső bíróság szerinti tagállam joga lehetővé teszi. Ha a megkereső bíróság kéri képviselőinek részvételét a bizonyításfelvétel során, a megkeresett bíróság a 10. cikkel összhangban megállapítja azok részvételének feltételeit.

76. A felek vagy a megkereső bíróság jelenlétének vagy részvételének megkönnyítése érdekében a megkereső bíróság felkérheti a megkeresett bíróságot kommunikációs technológiák, többek között videokonferencia alkalmazására a bizonyításfelvétel során. A megkeresett bíróságnak teljesítenie kell ezt a kérelmet, kivéve, ha az nem egyeztethető össze jogával, illetve ha az jelentős gyakorlati akadályba ütközik. Amennyiben a megkeresett bíróság nem teljesíti a kérelmet, úgy erről tájékoztatnia kell a megkereső bíróságot.

Ha a technikai eszközök nem elérhetők, közös megállapodással azokat a bíróságok egymás rendelkezésre bocsáthatják.

77. A különös eljárás iránti, megkereső bíróság általi kérelem esetét kivéve, a megkeresett bíróság a saját tagállamának joga szerint teljesíti a kérelmet. Elnökli a meghallgatást, amelynek lebonyolítására általában a megkeresett hatóság hivatalos nyelvén kerül sor. A megkeresett bíróság feladata emellett a meghallgatás megszervezése és a tanúk beidézése. Szükség esetén kényszerítő intézkedések alkalmazására kerül sor, a megkeresett bíróság jogával összhangban. A tanú élhet a tanúvallomás megtagadásának jogával a megkereső vagy a megkeresett bíróság tagállamának jogával összhangban.

78. A 17. cikk értelmében a bíróság kérelmezheti, hogy más tagállamban közvetlenül bizonyítást folytathasson le, és e másik tagállam központi szervének vagy hatáskörrel rendelkező hatóságának kérelmet nyújt be. Közvetlen bizonyításfelvételre kizárólag önkéntes alapon, kényszerítő intézkedések alkalmazása nélkül kerülhet sor. A kérelmező bíróságnak tájékoztatnia kell a meghallgatandó személyeket arról, hogy a közvetlen bizonyításfelvétel önkéntes.

A kérelem benyújtását követően a megkeresett tagállam központi szerve vagy hatáskörrel rendelkező hatósága tájékoztatja a megkereső bíróságot arról, hogy elfogadásra került-e a kérelem, valamint a tagállamának joga értelmében teljesítendő esetleges feltételekről (például arról, hogy a bizonyításfelvételen való részvételre kijelölhető a megkeresett tagállam bírósága). A megkereső bíróság saját tagállamának jogával összhangban teljesíti a kérelmet, ugyanakkor a megkeresett tagállam joga szerinti feltételeket is tiszteletben kell tartania.

A 10. cikkhez hasonlóan a 17. cikk is ösztönzi a videokonferencia alkalmazását. A kérelmet a központi szerv vagy hatáskörrel rendelkező hatóság elutasíthatja, amennyiben az nem tartozik a bizonyításfelvételről szóló 2001. évi rendelet hatálya alá, amennyiben nem tartalmazza az összes szükséges információt, vagy amennyiben a közvetlen bizonyításfelvétel ellentmond a tagállama jogrendjét meghatározó alapelveknek.

Utolsó frissítés: 18/01/2019

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

TECHNIKAI SZABVÁNYOK

5. II. melléklet – Technikai szabványok

79. Az audiovizuális kommunikációs konferenciaberendezéseknek meg kell felelniük az ipari minimumszabványoknak a lokális és globális interoperabilitás elősegítése érdekében. Az alábbiak közös ipari szabványok (amelyeket főként a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) dolgozott ki).

Video

80. H.320 és H.310 szabvány (ISDN-en keresztüli video) Ezen szabványok iránymutatásokat tartalmaznak a videotömörítésre és -továbbításra, valamint az audio- és vezérlőjelekre vonatkozóan. Amikor az egyik gyártó videorendszere egy másik márkával lép kapcsolatba, mindkét videorendszer automatikusan a H.320-ra mint közös nevezőre lép vissza. A H.310 a gyorsabb ISDN-kapcsolatokra alkalmazandó szabvány.

81. H.323 szabvány (interneten keresztüli video) A H.323 szabvány az internetprotokollon alapuló hálózatokon keresztüli audio-, video- és adatkommunikáció alapjait határozza meg. A H.323 szabványnak megfelelő, különböző származású multimédiás termékek és alkalmazások interoperábilisak, a felhasználók anélkül kommunikálhatnak, hogy a kompatibilitással kellene törődniük.

Adatkonferencia

82. T.120 szabvány (adatkonferencia) A T.120 többpontú adatkommunikációra, multimédiás konferenciakörnyezetben alkalmazható adatmegosztási protokoll. Lehetővé teszi az interaktív rajzolótáblák használatát, a fájlátvitelt, a grafikus megjelenítéseket és az alkalmazások megosztását.

Kép és audio

83. H.263 és H.264. A 336-384 kbps (kilobit/másodperc) Common Intermediate Format (CIF) 30 képkocka/másodperc képminőségi szabvány A 30 képkocka/másodperc szabvány a televíziós műsorszóráshoz közeli minőséget biztosít. A Nemzetközi Távközlési Unió szabványai közül például a H.263 és a H.264 teljesíti ezt a követelményt.

84. H.239 – Kép a képben (PIP) A kép a képben vagy DuoVideo H.239 szabvány lehetőséget ad arra, hogy a codec legalább két képet jelenítsen meg a képernyőn.

85. Az audiokódolás szabványai: G.711 (Pulzuskód-moduláció (PCM) hangfrekvenciákra), G.722 (7 kHz-es audiokódolás 64 kbit/s tartományon belül) G.722.1 (Alacsony komplexitású kódolás 24 és 32 kbit/s-en kéz nélkül, alacsony keretvesztéssel működtetett rendszerek esetén).

86. Visszhangblokkoló, 100 és 7 000 Hz közötti frekvenciaválaszú mikrofonok, audioelnémítás, ki-/bekapcsolás és full-duplex audio.

87. H.281 – Kamerák távvezérlésére szolgáló protokoll a H.224 szabványt használó videokonferenciák esetében. A H.281 az ISDN (H.320) videokonferencia esetében a kamerák helyi és távvezérlésére vonatkozó szabvány, a mind manuálisan, mind előre programozott beállításokkal pásztázásra, megdöntésre, ráközelítésre képes kamerák tekintetében.

Csatornák, sávszélesség és bridge-technológia

88. Az olyan, teremben alkalmazott videokonferencia-rendszerekben, amelyek ISDN-t, vagy személyi számítógépen vagy egy nagyobb, terem-típusú rendszeren egyedüli alkalmazásként futó videorendszereket használnak, legalább 6 csatornának rendelkeznie kell 3 ISDN-vonal használatára vonatkozó kapacitással. Ez a kapacitás szükséges a 384 kbps eléréséhez 30 képkocka/másodperc esetén. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a kapcsolódó áramkörök sávszélessége és a codec feldolgozási kapacitása, annál jobb a kép minősége, különösen a nagyméretű képernyők esetében.

89. Szabványok codecekre: H.261, H.263 és H.264 szabvány. A codec elsődleges funkciója video és audio tömörítése és kibontása. Az egykimenetű rendszerből több azonos kimenet produkálható a „elosztóerősítő” nevű eszközzel.

90. A „Bandwidth On Demand Inter-Networking Group (BONDING)”-hez kapcsolódó, inverz multiplexerekre vonatkozó szabványok (csak ISDN és H.320) Az inverz multiplexerek kombinálják az egyedi 56K-s vagy 64K-s csatornákat nagyobb sávszélesség elérése érdekében, ami jobb képminőséget jelent.

91. H.243. – H.320/H.323 szabvány („bridge” technológia) A többpontú „bridge”-berendezésre a H.243 szabvány vonatkozik. A többpontú „bridge” minden résztvevőt összekapcsol, lehetővé téve, hogy a videokonferencia-rendszer két helyszínnél többhöz kapcsolódjon.

92. A H.460 a H.323 a videokonferencia-jelek tűzfalakon és hálózati címfordításon való keresztülvitelére vonatkozó szabvány. A H.460.18 és a H.460.19 szabványok lehetővé teszik a H.323 berendezések számára a hálózati címfordítás és a tűzfalak által állított akadályokon keresztül történő jelzés- és médiacserét.

Utolsó frissítés: 18/01/2019

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

A VIDEOKONFERENCIA HATÁROKON ÁTNYÚLÓ ELJÁRÁSOK SORÁN VALÓ HASZNÁLATÁNAK KULCSLÉPÉSEI

 

Lépés

Videokonferencia –

Polgári és kereskedelmi ügyek

Videokonferencia –

Büntetőügyek

 

1. Bizonyítás-felvételre irányuló kérelem

 

 

 

1.1. Részt-vevők

A bíróság megküldi a kérelmet

 

A kérelmet közvetlenül az eljárást megkezdő bíróság (a „megkereső bíróság”) küldi egy másik tagállam bizonyításfelvételt végző bíróságának (a „megkeresett bíróság”). A megkereső bíróság a megkeresett állam központi szervének vagy hatáskörrel rendelkező hatóságának közvetlen bizonyításfelvétel iránti kérelmet nyújt be (a 17. cikk szerint).

A bíróság, ügyész vagy más hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóság kérelmet nyújt be.

A kérelmeket közvetlenül a bíróság (a megkereső bíróság) vagy valamely más hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóság (pl. ügyész vagy kölcsönös jogsegély központ) továbbítja a megkeresett állam hatáskörrel rendelkező hatóságának.

 

1.2. A kérelem formája

A bizonyításfelvételről szóló, 2001. évi rendeletben található formanyomtatványok

 

A kérelmet a bizonyításfelvételről szóló 2001. évi rendelethez csatolt formanyomtatványok felhasználásával kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az olyan részleteket, mint az eljárásban részt vevő felek neve és címe, az ügy jellege és tárgya, a foganatosítandó bizonyításfelvétel leírása, stb. A használandó formanyomtatványok a következők:

A. formanyomtatvány: Kérelem bizonyításfelvételre (a 10–12. cikk szerint);

E. formanyomtatvány: Értesítés különös eljárásra és/vagy távközeléstechnikai-eszköz használatára irányuló kérelemről; I. melléklet: Kérelem közvetlen bizonyításfelvételre (a 17. cikk szerint);

Formanyomtatvány (nem kötelező):

Kölcsönös bűnügyi jogsegély iránti kérelmek

 

A videokonferencia útján történő meghallgatás iránti kérelem a kérelmet benyújtó hatóság adatain kívül információt tartalmaz a kérelem tárgya és lehetőség szerint indoka, az érintett személy személyazonossága és állampolgársága, valamint szükség esetén az igazságügyi hatóság, illetve a kihallgatást végző személy neve tekintetében.

 

Ezenfelül tartalmaznia kell azt az okot is, amely miatt nem célszerű vagy nem lehetséges a tanú vagy szakértő személyes megjelenése, valamint az igazságügyi hatóság megnevezését és a kihallgatást végző személy nevét.

 

 

1.3. A kérelem küldése

A formanyomtatványok az Európai Igazságügyi Atlasz weboldalán találhatók (a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat)

http://ec.europa.eu/justice_home/judicialatlascivil/html/te_documents_en.htm

 

A kérelmet postán, faxon (az összes tagállam esetén) vagy e-mailben (csak 13 tagállam esetén) lehet elküldeni.


 

1.4. A kérelem megválaszolá-sa

1. A megkeresett bíróság általi (nem közvetlen) bizonyításfelvétel

 

 

 

 

Átvételi elismervény: A 10–12. cikk szerint benyújtott kérelmek (vagyis a nem közvetlen bizonyításfelvételre irányuló kérelmek) esetén a megkeresett bíróság a kérelem átvételétől számított 7 napon belül a mellékletben szereplő „B” formanyomtatványon visszaigazolja a megkereső bíróságnak a kérelem átvételét.

Formanyomtatvány: A választ az 1206/2001/EK rendelet mellékletében található F. formanyomtatványon kell megküldeni.  Ez tartalmazza a bizonyításfelvétel időpontjáról és helyszínéről, valamint a részvétel feltételeiről szóló értesítést.

Határidők: A megkeresett bíróságnak harminc napon belül értesítenie kell a megkereső hatóságot, amennyiben a kérelem nem elfogadható vagy amennyiben a bizonyításfelvételhez további információra van szükség. Ezt az értesítést a bizonyításfelvételről szóló rendelet mellékletét képező C. formanyomtatvány felhasználásával kell megtenni.

Amennyiben a kérelem elfogadásra kerül, úgy azt a kézhezvételtől számított kilencven napon belül végre kell hajtani. Késedelem esetén a G. formanyomtatvánnyal kell értesíteni a megkereső bíróságot. Amennyiben a kérelmet elutasítják (H. formanyomtatvány), a megkeresett bíróság a kérelem átvételétől számított hatvan napul belül értesíti erről a megkereső bíróságot

A videokonferencia használatának elutasítása: A megkeresett bíróság az ilyen igényeket teljesíti, kivéve ha az nem egyeztethető össze a megkeresett bíróság tagállamának jogával, illetve ha az jelentős gyakorlati akadályba ütközik.

 

A kérelem elbírálásban illetékes bíróság a lehető leghamarabb elismeri a kérelem átvételét. Azonban

a kölcsönös jogsegélyről szóló 2000. évi egyezmény nem kötelezi a megkeresett bíróságot a kérelem átvételének elismerésére.

 

Az átvételi elismervényt a megkereső tagállam hatóságának küldik meg, feltüntetve benne a bíróság nevét, címét, telefon- és faxszámát, valamint lehetőség szerint a kérelem elbírálásáért felelős bíró nevét.

 

A megkeresett tagállam a jogsegély iránti megkeresést a lehető legrövidebb időn belül teljesíti, a megkereső tagállam által megadott eljárási és egyéb határidők lehető legnagyobb mértékű figyelembevételével. A megkereső tagállam indokolja az általa meghatározott határidőket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A videokonferencia használatának elutasítása: A megkeresett tagállam engedélyezi a videokonferencia útján történő kihallgatást , ha a videokonferencia alkalmazása nem ellentétes jogának alapelveivel, és ha rendelkezésére állnak a kihallgatás ily módon történő lefolytatásához szükséges technikai eszközök.

 

A 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel:

A kérelem átvételét követő 30 napon belül a központi szerv vagy hatáskörrel rendelkező hatóság a J. formanyomtatvány felhasználásával értesíti a megkereső bíróságot arról, hogy a kérelem elfogadásra került-e vagy sem, valamint a bizonyításfelvétel feltételeiről. Amennyiben a kérelem elfogadásra kerül, a központi szerv vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság kijelölheti tagállamának valamely bíróságát, hogy vegyen részt a bizonyításfelvételen, biztosítandó azt, hogy e cikket megfelelően alkalmazzák, és a meghatározott feltételeket betartják.

 

 

1.5. Hozzáférés a video-konferencia-berendezéshez

Ha a megkereső bíróság vagy a megkeresett bíróság számára nem elérhetők a fent említett technikai eszközök, közös megállapodással azokat a bíróságok egymás rendelkezésre bocsáthatják.

Amennyiben a megkeresett tagállamnak nem állnak rendelkezésére a kihallgatás videokonferencia útján történő lefolytatásához szükséges technikai eszközök, azokat kölcsönös megállapodás alapján a megkereső tagállam rendelkezésére bocsáthatja.

 

1.6. A video-konferenciát megelőző gyakorlati lépések

1. (Nem közvetlen) Bizonyításfelvétel a megkeresett bíróság előtt:

A megkereső bíróság: a megkereső bíróság és/vagy a felek értesítése a bizonyításfelvétel időpontjáról és helyszínéről, valamint a részvétel feltételeiről.

– a tanúk beidézése

A megkereső és a megkeresett bíróság:

– tárgyalóterem lefoglalása

– a videokonferencia-berendezés aktiválása (ideértve a kapcsolatok tesztelését is)

– tolmácsok és technikai személyzet biztosítása

2. Közvetlen bizonyításfelvétel:

A megkereső bíróság:

– a tanúk értesítése a bizonyításfelvétel időpontjáról és helyszínéről

A megkereső bíróság vagy videokonferencia-létesítmény (a központi szerv vagy hatáskörrel rendelkező hatóság segítségével):

– tárgyalóterem és videokonferencia-létesítmény lefoglalása

– a videokonferencia-berendezés aktiválása (ideértve a kapcsolatok tesztelését is)

– tolmácsok és technikai személyzet biztosítása

A megkeresett tagállam bírósága vagy más igazságügyi hatósága idézést intéz a személyhez, a jogrendjével összhangban.

 

A megkereső és a megkeresett bíróság vagy a videokonferencia-létesítmény:

– tárgyalóterem és videokonferencia-létesítmény lefoglalása

– a videokonferencia-berendezés aktiválása (ideértve a kapcsolatok tesztelését is)

– tolmácsok és technikai személyzet biztosítása

1.7. Nyelvek
és tolmácsolás

1. (Nem közvetlen) Bizonyításfelvétel a megkeresett bíróság előtt:

Nyelv

A bizonyításfelvétel során a megkeresett bíróság nyelvét kell használni.

 

 

Tolmács használata

A megkeresett bíróság a megkereső bíróság vagy a kihallgatni kívánt személy kérelmére gondoskodik arról, hogy szükség esetén a kihallgatni kívánt személynek tolmács álljon a rendelkezésére.

 

2. Közvetlen bizonyításfelvétel:

Nyelv

A központi szerv vagy hatáskörrel rendelkező hatóság által megszabott feltételekre is figyelemmel a bizonyításfelvétel a megkereső bíróság nyelvén zajlik.

Tolmács használata

A megkereső bíróság gondoskodik arról, hogy szükség esetén a kihallgatni kívánt személynek tolmács álljon a rendelkezésére.

 

Nyelvek

A kérelemben a megkereső bíróság értesíti a megkeresett bíróságot a használandó nyelvről.

A megkereső és a megkeresett bíróság adott esetben dönthet úgy, hogy az eljárás lefolytatására teljes egészében vagy részben idegen nyelven kerüljön sor.

Tolmács használata

A megkeresett tagállam a megkereső tagállam vagy a kihallgatni kívánt személy kérelmére gondoskodik arról, hogy szükség esetén a kihallgatni kívánt személynek tolmács álljon a rendelkezésére.

2.1. A meghallgatás video-konferencia útján történő lebonyolítása

A megkeresett bíróság joga alkalmazandó

A videokonferencia használatáról a megkeresett állam jogával összhangban döntenek. Ugyanakkor a megkereső bíróság kérheti, hogy a kérelmet tagállamának joga szerinti különös eljárás keretében teljesítsék. A megkeresett bíróság ezt teljesíti, kivéve ha az eljárás nem egyeztethető össze a megkeresett bíróság tagállamának jogával, illetve ha az jelentős gyakorlati akadályba ütközik.

A 17. cikk szerinti, a megkereső bíróság előtti közvetlen bizonyításfelvétel esetén a megkereső bíróság saját nemzeti jogával összhangban teljesíti a kérelmet.

 

A megkereső bíróság joga alkalmazandó

A videokonferencia használatáról a megkereső állam jogával összhangban döntenek. A megkeresett állam a megkereső állam által kifejezetten megadott alaki követelmények és eljárások szerint jár el, amennyiben a megadott alaki követelmények és eljárások nem ellentétesek a megkeresett tagállam jogának alapelveivel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A tanúvallomás megtagadása

A meghallgatni kívánt személynek joga van a tanúvallomást megtagadni, amennyiben ezt akár a megkeresett állam, akár a megkereső állam joga támogatja.

 

A 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel iránti kérelem csak önkéntes alapon, kényszerítő intézkedések alkalmazása nélkül foganatosítható.

 

 

A tanúvallomás megtagadása

A kihallgatni kívánt személynek joga van a tanúvallomást megtagadni, amennyiben ezt akár a megkeresett állam, akár a megkereső állam joga támogatja.

 

A megkeresett állam igazságügyi hatóságának jelenléte

A megkeresett tagállam igazságügyi hatósága egy képviselőjének – szükség esetén a hatóságot segítő tolmáccsal együtt – a kihallgatás során jelen kell lennie, és felel a kihallgatni kívánt személy személyazonosságának a megállapításáért, valamint a megkeresett tagállam jogrendszere alapelveinek betartatásáért.

 

 

2.2. Ki
felelős a video-konferencia útján történő meghallgatás-ért?

1. (Nem közvetlen) Bizonyításfelvétel a megkeresett bíróság előtt:

A megkeresett bíróság (a bizonyításfelvételről szóló 2001. évi rendelet 10–12. cikke értelmében a megkeresett állam bírósága)

 

2. Közvetlen bizonyításfelvétel

A megkereső bíróság (a bizonyításfelvételről szóló 2001. évi rendelet 17. cikke értelmében a megkereső állam bírósága)

 

 

A megkereső állam bírósága vagy ügyésze

2.3. A video-konferencia költségei

A megkereső bíróság biztosítja a szakértők és tolmácsok részére, valamint a videokonferencia lebonyolításával kapcsolatban kifizetett díjak megtérítését.

A kérelem teljesítése nem vonhat maga után adók vagy költségek visszatérítésére vonatkozó igényt. Azonban ha a megkeresett bíróság úgy kívánja, a megkereső bíróságnak biztosítania kell a videokonferencia alkalmazásából eredő költségek megtérítését.

 

A megkereső bíróság biztosítja a szakértők és tolmácsok részére, valamint a videokonferencia lebonyolításával kapcsolatban kifizetett díjak megtérítését. A megkeresett hatóság eltekinthet e költségek mindegyikének vagy egy részének visszatérítésétől.

Utolsó frissítés: 18/01/2019

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.