A szakpolitika általános leírása

Videokonferencia – kinek és miért?

A videokonferencia olyan eszköz, amely nagy lehetőségeket rejt magában az EU és 28 tagállama számára.

Több tagállam rendelkezik gyakorlati tapasztalatokkal a videokonferenciák szervezése terén, az országon belül különböző régiók különböző hatóságai között vagy akár más országokkal.

Az EU tagállamai az európai e-igazságszolgáltatás keretében megállapodtak, hogy együttműködnek a videokonferencia alkalmazásának elősegítése érdekében és megosztják egymással tapasztalataikat és a bevált gyakorlatokat. Ezt a tevékenységet a meglévő jogi kereteken belül és a tagállami és uniós szintű eljárási garanciák tiszteletben tartásával végzik.

A határon átnyúló ügyekben alapvető jelentőséggel bír a különböző tagállamok igazságügyi hatóságai közötti kommunikáció. A videokonferencia e kommunikáció megkönnyítésének és ösztönzésének egyik lehetséges módja.

A videokonferencia-berendezések használata nagyobb rugalmasságot biztosít a bíróságok számára a tekintetben, hogy mikor és hogyan hallgassák meg a más tagállamokból származó tanúkat vagy szakértőket.

• A tanú vagy szakértő szempontjából kényelmesebb lehet, ha meghallgatásához nem kell utaznia.
• A kiszolgáltatott helyzetben levő vagy megfélemlített tanúk számára a videokonferencia kisebb megterhelést jelent, mint egy emberekkel teli tárgyalóteremben való meghallgatás.
• Szükség esetén a tolmácsolás is biztosítható lehet videokonferencia útján.
• A videokonferencia alkalmazása emellett az összes érintett számára csökkenti a költségeket.

A jogszabályi keretek

A jelenlegi uniós jogszabályok számos lehetőséget biztosítanak videokonferencia szervezésére határokon átnyúló ügyekben, főként a tanúk, szakértők vagy sértettek videokonferencia útján történő meghallgatására, az alábbi jogi aktusokkal összhangban:

• az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyegyezmény (10. cikk).
• a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló tanácsi rendelet (a 10. cikk (4) bekezdése és a 17. cikk (4) bekezdése).
• a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló tanácsi irányelv (a 9. cikk (1) bekezdése).
• a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet (a 8. cikk és a 9. cikk (1) bekezdése).
• a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló tanácsi kerethatározat (a 11. cikk (1) bekezdése).
• a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv.

A csatolt tájékoztató füzet rövid áttekintést nyújt a jogszabályi keretekről – részletesebb információkat a kézikönyv tartalmaz.

Jövőbeli tervek

A tagállamok megállapodtak arról, hogy folytatni kell a videokonferenciák alkalmazásának megkönnyítésére irányuló munkát. A jövőben ennek érdekében – szükség esetén – további eszközöket kell elhelyezni az Európai Igazságügyi Portálon. A jövőbeli tervek között különösen az alábbiak szerepelhetnek:

• a videokonferencia alkalmazását szabályozó uniós, illetve tagállami jogszabályokra mutató hivatkozások;
• összesített információk a videokonferencia-berendezéssel rendelkező valamennyi tagállami bíróságról;
• a videokonferenciák gyakorlati szervezését szolgáló eszközök (elektronikus formanyomtatványok, hosszú távon esetleg egy foglalási rendszer);
• a tagállami útmutatókra vagy kézikönyvekre mutató hivatkozások, ahol ilyenek rendelkezésre állnak;
• a határokon átnyúló eljárásokban szervezett videokonferenciák példáit tartalmazó rész, valamint a bevált gyakorlatokat összefoglaló gyűjtemény;
• a képzésre vonatkozó információk, és online képzési modulok;
• a tolmácsokat tartalmazó összekapcsolt adatbázisokra mutató hivatkozás.

Kapcsolódó dokumentumok

Tájékoztató füzet  (3078 Kb)