Mediation in EU countries

Mediation is at varying stages of development in Member States. There are some Member States with comprehensive legislation or procedural rules on mediation. In others, legislative bodies have shown little interest in regulating mediation. However, there are Member States with a solid mediation culture, which rely mostly on self-regulation.

More and more disputes are being brought to court. As a result, this has meant not only longer waiting periods for disputes to be resolved, but it has also pushed up legal costs to such levels that they can often be disproportionate to the value of the dispute.

Mediation is in most cases faster and, therefore, usually cheaper than ordinary court proceedings. This is especially true in countries where the court system has substantial backlogs and the average court proceeding takes several years.

This is why, despite the diversity in areas and methods of mediation throughout the European Union, there is an increasing interest for in this means of resolving disputes as an alternative to judicial decisions.

Please select the relevant country's flag to obtain detailed national information.

Last update: 18/01/2019

This page is maintained by the European Commission. The information on this page does not necessarily reflect the official position of the European Commission. The Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice with regard to copyright rules for European pages.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Közvetítés a tagállamokban - Belgium

Per indítása helyett miért ne oldanánk meg a konfliktust közvetítéssel (mediációval)? A közvetítés alternatív vitarendezési mód, ahol egy közvetítő segíti a feleket a megegyezésben. Belgiumban a kormány és az érintett szakemberek fogékonyak a közvetítés előnyeire.

Kihez kell fordulni?

A Szövetségi Közvetítési Bizottság.

Noha a Szövetségi Közvetítési Bizottság maga nem végez közvetítést, de szabályozza a szakmát, és naprakész nyilvántartást vezet a minősített közvetítőkről.

A Bizottság titkársága A link új ablakot nyit megflamand és A link új ablakot nyit megfrancia nyelveken ad felvilágosítást. A Bizottság A link új ablakot nyit mege-mail útján és postai úton is elérhető az alábbi címen:

SPF Justice (Szövetségi Igazságügyi Közszolgálat)
Commission fédérale de médiation (Szövetségi Közvetítési Bizottság)
Rue de la Loi, 34
1040 Bruxelles
Tel: (+32) 2 224 99 01
Fax: (+32) 2 224 99 07

A Szövetségi Közvetítési Bizottság (a közvetítők minősítése által) biztosítja a közvetítés minőségét és fejlesztését.

A közvetítők listája A link új ablakot nyit megflamand és A link új ablakot nyit megfrancia nyelveken áll rendelkezésre.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

A közvetítés a következő területeken vehető igénybe:

  • polgári jog (beleértve a családi jogvitákat),
  • kereskedelmi jog,
  • munkajog,
  • létezik büntetőjogi és kártérítési közvetítés is, de e területek nem tartoznak a Szövetségi Közvetítési Bizottság hatáskörébe.

A közvetítés leggyakoribb területe a polgári jog, pontosabban a családi ügyek.

Melyek a követendő szabályok?

A közvetítés igénybevétele a felek önkéntes döntésén alapul, és az eljárás sikertelensége esetén nem von büntetést maga után.

Nemrégiben bevezetett családjogi rendelkezések szerint a bíró köteles tájékoztatni a feleket a közvetítés létéről és lehetőségéről.

Létezik közvetítői „Magatartási Kódex”, amely A link új ablakot nyit megflamand és A link új ablakot nyit megfrancia nyelveken áll rendelkezésre.

Tájékoztatás és képzés

Számos információ áll rendelkezésre az internetes honlapon A link új ablakot nyit megflamand és A link új ablakot nyit megfrancia nyelveken, ahol tájékoztatást adnak a közvetítés különböző ismérveiről (a közvetítés lefolyása, költsége, címek stb.).

Szakmabeliek rovata

Az internetes honlap e része tájékoztatást ad a közvetítők minősítési szempontjairól és képesítési feltételeiről.

A Szövetségi Közvetítési Bizottság szabályozta a közvetítők képzését, de magát a képzést a magánszektor nyújtja.

A képzési program egy 60 órás közös törzsanyagot foglal magában, amely legalább 25 óra elméleti képzésre és legalább 25 óra gyakorlati képzésre oszlik.

  • A közös törzsanyag a közvetítés általános elveit (etika / filozófia), a különböző alternatív vitarendezési módok tanulmányozását, az alkalmazandó jogot, valamint a közvetítés szociológiai, pszichológiai vetületit és a közvetítés folyamatát fedi le.
  • A gyakorlati képzési rész lefedi a program témaköreit, és szerepjátékokon keresztül fejleszti a tárgyalási és kommunikációs készséget.

A közös törzsanyagon kívül a képzés a különböző közvetítési típusokra jellemző tárgyakat is tartalmaz (legalább 30 órát, amely szabadon osztható fel az elméleti és gyakorlati képzési formák között).

Vannak a családi, a polgári, a kereskedelmi és társasági közvetítéssel foglalkozó speciális tárgyak is.

Minősítési szempontok

  • a közvetítők minősítési szempontjai,
  • a közvetítői minősítés elnyerése céljából beadott pályázati anyagra vonatkozó Iránymutatások a 2005. február 21-i törvény alapján,
  • a közvetítői elismerési kérelem jegyzéke (Word).

Képzési szempontok/ továbbképzés

Alapképzés

  • A képzőközpontok és a minősített közvetítők képzésének feltételeit és minősítési eljárásait rögzítő, 2007. február 1-i határozat
  • A Szövetségi Közvetítési Bizottság által minősített közvetítőképző intézmények

Továbbképzés

  • A minősített közvetítők továbbképzési köztelezettségeit, és a kapcsolódó képzési programok minősítési szempontjait meghatározó, 2008. december 18-i határozat

Magatartási Kódex

  • A minősített közvetítő magatartási kódexe (Word)

Panaszkezelés

  • A minősítés-visszavonási eljárásról, a magatartási kódexből következő szankciók meghatározásáról és a szankciók alkalmazására vonatkozó eljárásról szóló határozat

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítés nem ingyenes. A közvetítő tiszteletdíja a magánközvetítő és a felek közötti megállapodás tárgyát képezi. A tiszteletdíj összegét törvény nem szabályozza. Általában a felek fele-fele arányban fizetik ki a tiszteletdíjat.

A közvetítő tiszteletdíjának kifizetésére segély is igénybe vehető, amennyiben az adott fél szerény jövedelemmel rendelkezik, és azzal a feltétellel, hogy a közvetítő minősített.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A A link új ablakot nyit meg2008/52/EK európai irányelv értelmében lehetséges a közvetítés eredményeképpen létrejött írásbeli megállapodás végrehajtásának kérelmezése. A tagállamok megjelölik az ilyen típusú kérelmek befogadására hatáskörrel rendelkező bíróságokat vagy más hatóságokat. Belgium még nem adta meg ezt az információt.

Ugyanakkor a Bírósági Szabályzat 1733. és 1736. cikkeinek értelmében lehetőség van a közvetítés útján létrejött megállapodás bíróság általi jóváhagyására, amellyel a megállapodás hitelessé és végrehajthatóvá válik. Formailag ebben az esetben a megállapodás ítéletté válik.

A jóváhagyásnak létezik egy alternatívája is. A közvetítés útján létrejött megállapodás közjegyző által közjegyzői okiratba is foglalható. A megállapodás ebben az esetben bírósághoz fordulás nélkül is hitelessé és végrehajthatóvá válik. Erre csak a felek egyetértése esetén van lehetőség.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megSzövetségi Igazságügyi Közszolgálat

A link új ablakot nyit megSzövetségi Közvetítési Bizottság

Utolsó frissítés: 06/08/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata bolgár nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Közvetítés a tagállamokban - Bulgária

Miért ne próbálhatná meg bírósági eljárás helyett közvetítés útján rendezni jogvitáját? A közvetítés olyan alternatív vitarendezési módszer, amelynek során a jogvitában érintett feleket közvetítő segíti abban, hogy megállapodásra jussanak. Bulgária kormánya és gyakorló igazságügyi szakemberei tisztában vannak a közvetítés előnyeivel.

Kihez kell fordulni?

Bulgária Igazságügyi Minisztériuma a hasznos közszolgáltatást nyújtó nonprofit szervezetek központi nyilvántartásának részeként létrehozta a közvetítők nyilvántartását.

Az A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium honlapja az alábbiakról nyújt információkat:

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

A közvetítés számos jogterületen igénybe vehető. Erre vonatkozóan azonban nincsenek jogszabályi rendelkezések vagy korlátozások. Eddig a legtöbb bejegyzett közvetítő kereskedelmi vagy üzleti közvetítésre szakosodott.

Vannak-e külön szabályok e téren?

A közvetítés igénybevétele teljes mértékben önkéntes alapon történik. Noha a közvetítés bírósági eljárás nélküli, alternatív vitarendezést tesz lehetővé, igénybevétele nem előfeltétele annak, hogy valaki bírósági eljárást kezdeményezzen.

Nem létezik a közvetítőkre vonatkozó magatartási kódex. Mindazonáltal etikai előírásokat is tartalmaz a közvetítésről szóló törvény és a 2007. március 15-i 2. rendelet, amely meghatározza, hogy milyen feltételekkel és milyen eljárást követően kaphatnak engedélyt a közvetítési szolgáltatást nyújtó szervezetek.

Tájékoztatás és képzés

Közvetítői képzést a magánszférában működő szervezetek nyújtanak.

A képzés témái közé tartoznak többek között a jogi eljárások, a közvetítőkre alkalmazandó etikai szabályok, továbbá a közvetítésről szóló törvényben és a 2007. március 15-i 2. rendeletben meghatározott eljárás.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítés nem ingyenes; annak díja a közvetítő és az érintett felek közötti megállapodás tárgyát képezi.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A A link új ablakot nyit meg2008/52/EK irányelv (melynek célja, hogy ösztönözze és elősegítse a közvetítést, mint az Unión belüli, határokon átnyúló jogviták alternatív rendezési módját) értelmében lehetővé kell tenni annak kérelmezését, hogy a közvetítés eredményeképpen létrejött írásbeli megállapodás végrehajtható legyen.

A tagállamoknak tájékoztatniuk kell erről a bíróságokat és az egyéb olyan hatóságokat, amelyek jogosultak ilyen kérelmek fogadására.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megKözvetítői nyilvántartás

A link új ablakot nyit megKözvetítői nyilvántartás (keresés)

Utolsó frissítés: 17/12/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Közvetítés a tagállamokban - Csehország

Bírósági eljárás helyett miért ne rendezné vitáit közvetítés (mediáció) útján?

Ez az alternatív vitarendezés egyik formája, ahol a vitában érintett felek közvetítő segítségével juthatnak megegyezésre. A közvetítés előnye az, hogy a vitarendezés e formájának igénybevételével időt és – gyakran – pénzt takaríthat meg a bírósági ügyekhez képest.

Kihez kell fordulni?

Büntetőügyekben a közvetítés célja a bűncselekmény következményeinek az elkövető és a sértett közötti rendezése; e tekintetben a közvetítésért felelős központi szerv a Cseh Köztársaság A link új ablakot nyit megPártfogó Felügyelői és Közvetítői Szolgálata. A Szolgálat az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt működik.

Ha polgári ügyben kíván közvetítést igénybe venni, forduljon az ilyen szolgáltatást nyújtó közvetítők valamelyikéhez. A Cseh Köztársaságban működő közvetítők elérhetőségei több weboldalon megtalálhatók a „mediace” (közvetítés) keresőkifejezés alapján.

Közvetítői jegyzék található például a Cseh Közvetítői Egyesület, a Cseh Ügyvédi Kamara és a Cseh Köztársaság Választottbírósági és Közvetítői Egyesületének weboldalán. A Cseh Köztársaság Pártfogó Felügyelői és Közvetítői Szolgálata az érintett körzeti bíróságok illetékességi területe szerint jár el; elérhetőségei megtalálhatók a Szolgálat weboldalán. A közvetítésről szóló 202/2012. törvény alapján nyilvántartásba vett közvetítők – Igazságügyi Minisztérium által vezetett – jegyzékét rövidesen közzéteszik.

A közvetítés területén számos egyéb nem kormányzati szervezet és testület tevékenykedik.

Mely területeken lehetséges és/vagy leggyakoribb a közvetítés igénybevétele?

A közvetítés a jog minden területén igénybe vehető, kivéve, ahol ezt jogszabály kizárja. Ide tartozik a családjog, a kereskedelmi jog és a büntetőjog. A polgári eljárási törvénykönyv szerint a bíróság elnöke – ésszerűnek és megfelelőnek vélt esetben – arra kötelezheti az eljárásban részes feleket, hogy közvetítő jelenlétében tartsanak egy háromórás, előzetes egyeztetést. Ilyenkor az eljárás legfeljebb három hónapra felfüggeszthető.

Vannak-e speciális szabályok e téren?

Igen, a közvetítést jelenleg a közvetítésről szóló 202/2012. törvény, valamint – büntetőügyekben – a Cseh Köztársaság Pártfogó Felügyelői és Közvetítői Szolgálatáról szóló 257/2000. törvény szabályozza.

Tájékoztatás és képzés

A 202/2012. törvény alapján eljáró, nyilvántartásba vett közvetítőnek sikeres szakmai vizsgát kell tennie az Igazságügyi Minisztérium által kijelölt bizottság előtt. A 257/2000. törvény alapján a Pártfogó Felügyelői és Közvetítői Szolgálat felügyelete alatt eljáró közvetítőnek sikeres minősítő vizsgát kell tennie.

A büntető igazságszolgáltatási rendszerben tevékenykedő közvetítők képzését a Pártfogó Felügyelői és Közvetítői Szolgálat biztosítja; a büntetőjogon kívüli közvetítés terén számos testület és oktatási intézmény kínál képzést.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A Pártfogó Felügyelői és Közvetítői Szolgálat által nyújtott közvetítés ingyenes, vagy az állam viseli a költségeket.

Ha egy polgári ügyben a bíróság felfüggeszti az eljárást, és a feleket – közvetítő részvételével zajló –előzetes egyeztetés tartására kötelezi, a közvetítői egyeztetés első három órájáért a végrehajtási szabályokban meghatározott díjat kell fizetni (minden megkezdett óráért 400 CZK összeget), amelyet a felek egyenlő arányban viselnek (ha a felek mentességet élveznek a bírósági díjak fizetése alól, akkor a díjat az állam fizeti). Ha a közvetítés időtartama meghaladja a három órát, a további költségeket a felek egyenlő arányban viselik, a közvetítő és a közvetítésben (vagyis az eljárásban) érintett felek által közösen meghatározott összeghatárig.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A A link új ablakot nyit meg2008/52/EK irányelv lehetővé teszi a vitában érintett felek számára annak kérelmezését, hogy a közvetítés eredményeképpen létrejövő írásbeli megállapodás végrehajtható legyen. Polgári ügyben a közvetítői eljárás felei közötti megállapodás a további eljárás keretében jóváhagyásra benyújtható a bírósághoz. A büntetőeljárás keretében a Pártfogó Felügyelői és Közvetítői Szolgálat által végzett közvetítés eredményét az ügyész és a bíróság is figyelembe veheti a konkrét ügyben történő döntéshozatalkor.

Utolsó frissítés: 05/03/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Közvetítés a tagállamokban - Dánia

Dániában lehetőség van arra, hogy magánkezdeményezés alapján vegyük igénybe a közvetítő szolgáltatásait. A magánszemélyként igénybe vett közvetítést a jog nem szabályozza, a közvetítés költségeit pedig a felek viselik. Emellett a jog a járási bíróságok, a felsőbíróságok, illetve a Tengerészeti és Kereskedelmi Bíróság előtt lévő polgári jogi ügyekben lehetőséget biztosít a közvetítésre, büntetőjogi esetekben pedig a konfliktusrendezésre (lásd alább).

Közvetítés polgári jogi ügyekben

Az igazságszolgáltatási törvény 27. fejezete rögzíti a járási bíróságok, a felsőbíróságok, illetve a Tengerészeti és Kereskedelmi Bíróság előtt folyamatban lévő polgári jogi ügyekben történő bírósági közvetítés szabályait.

A felek kérésére a bíróság bírósági közvetítőt jelölhet ki, aki segít a feleknek abban, hogy közös megegyezéssel rendezzék a köztük lévő vitás kérdést (bírósági közvetítés).

Az eljárás célja, hogy lehetőséget biztosítson a bíróság elé vitt ügyekben részes feleknek, hogy amennyiben úgy kívánják, a hagyományos, a hatályos jogon alapuló bírósági egyeztető eljárástól vagy a bírósági ítélettől eltérő módon próbálják meg rendezni a vitás kérdést. A bírósági közvetítés lehetőséget teremt a vitás kérdés közös megegyezéssel történő rendezésére, ez mindkét fél számára kielégítőbb megoldás, mivel a közvetítés során kidolgozott megállapodás esetében nagyobb befolyásuk van az események alakulására, és figyelembe tudják venni a háttérben meghúzódó érdekeiket, szükségletüket és a megegyezést követő időt.

A közvetítő lehet a szóban forgó bíróság egy, a közvetítői szerep betöltésére kijelölt bírája vagy tisztviselője, vagy olyan ügyvéd, akit a Bírósági Igazgatóság a közvetítői szerep betöltésére az érintett felsőbírósági körzetben kijelölt.

A közvetítő a felekkel konzultálva határozza meg a közvetítés menetét. A felek beleegyezésével a közvetítő külön-külön is tarthat velük megbeszéléseket.

Hacsak másképpen nem állapodnak meg, a felek mindegyike maga viseli saját bírósági közvetítési költségeit.

Amennyiben a közvetítés eredményeként közös megegyezés jön létre, erről hivatalos feljegyzés készíthető, amelyet követően az ügyet le lehet zárni.

Az igazságszolgáltatási törvény  478. cikke (1) bekezdésének második pontja értelmében a bíróság vagy más hatóság előtti megállapodás végrehajtható, amennyiben a jog lehetővé teszi a bírósági határozatok végrehajtását.

A 478. cikk (1) bekezdésének negyedik pontja értelmében a bíróságon kívüli, rendezetlen tartozásokra vonatkozó írásos megállapodás is végrehajtható, amennyiben a megállapodás kifejezetten rögzíti, hogy az végrehajtás alapjául szolgálhat.

Az igazságszolgáltatási törvény a következő oldalon található meg: A link új ablakot nyit megA joggal kapcsolatos információk.

Közvetítés büntetőügyekben

A bűncselekményekkel kapcsolatos konfliktusrendezési tanácsokról szóló, 2009. június 12-i 467. sz. törvény, amely 2010. január 1-jén lép hatályba, országos szintű, állandó rendszert vezet be a büntetőügyekben történő konfliktusrendezésre.

Minden rendőrségi körzet rendőrbiztosa konfliktusrendezési tanácsot állít fel, ahol a bűncselekményt követően az áldozat és az elkövető semleges közvetítő jelenlétében találkozhat.

Konfliktusrendezési tanács keretében csak akkor kerülhet sor közvetítésre, ha a felek beleegyeznek a részvételbe. A gyermekek és 18 év alatti fiatalkorúak azonban csak törvényes képviselőjük beleegyezésével vehetnek részt a közvetítésben. Konfliktusrendezési tanács keretében csak akkor kerülhet sor közvetítésre, ha az elkövető a lényegi pontok tekintetében beismerte a bűncselekmény elkövetését.

A közvetítő – a felekkel való egyeztetést követően – meghatározza a konfliktusrendezési tanács menetrendjét. A konfliktusrendezés során a közvetítő segít a feleknek a bűncselekmény megvitatásában, és segíthet nekik bármely megállapodás kidolgozásában, amelyet a felek kötni kívánnak.

A konfliktusrendezés keretében történő közvetítés nem helyettesíti a bűncselekmény elkövetéséért járó büntetést vagy egyéb jogi következményt.

A bűncselekményekkel kapcsolatos konfliktusrendezési tanácsokról szóló törvény a következő oldalon található meg: A link új ablakot nyit megA joggal kapcsolatos információk.

Kihez fordulhat?

Polgári jogi ügyekben az ügyben eljáró bírósághoz fordulhat. Az adott bíróság elérhetőségeit (cím, telefonszám stb.) a következő honlapon keresztül érheti el: A link új ablakot nyit megDomstolsstyrelsen (A link új ablakot nyit megBírósági Igazgatóság).

Büntetőjogi ügyekben az ügyben eljáró körzeti  rendőrséghez fordulhat. Az adott rendőrségi körzet elérhetőségeit (cím, telefonszám stb.) a következő honlapon keresztül érheti el: A link új ablakot nyit megDán Országos Rendőrség.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

Lásd fent.

Vannak-e külön szabályok e téren?

Lásd fent.

Tájékoztatás és képzés

Lásd fent.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

Lásd fent.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

Lásd fent.

Utolsó frissítés: 13/08/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata német nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Közvetítés a tagállamokban - Németország

A bírósági eljárás helyett miért ne próbálná meg vitáját közvetítés útján rendezni? Ez olyan alternatív vitarendezési eszköz, ahol a vitában érdekelt feleket közvetítő segíti a megegyezés elérésében. Németországban az állami szervek dolgozói, valamint a jogi szakmák képviselői is ismerik a közvetítés előnyeit.

Kihez lehet fordulni?

Közvetítői szolgáltatásokat számos szervezet nyújt. A teljesség igénye nélkül a nagyobb egyesületek közé tartoznak a következők:

Ezek az egyesületek segítik azokat a feleket, akik közvetítőt kívánnak igénybe venni.

Mely területeken megengedett és/vagy legelterjedtebb a közvetítés?

A közvetítés főszabályként minden olyan esetben megengedett, amikor a felek vitás és egyéb ügyeinek rendezésére a törvény nem írja elő a bírósági út igénybevételét. A közvetítés a családjog, az öröklési jog és a kereskedelmi jog területén a leggyakoribb.

Vannak-e külön szabályok e téren?

Németországban 2012. július 26-án lépett hatályba a közvetítési törvény (a közvetítés és a bíróságon kívüli egyéb vitarendezési eljárások előmozdításáról szóló, 2012. július 21-i törvény [Bundesgesetzblatt I¸ 1577. o.] 1. cikke). Németországban ez a törvény szabályozza először a közvetítést. A törvény emellett átülteti az európai közvetítési irányelvet (a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló, 2008. május 21-i 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, HL L 136., 2008.5.24., 3. o.). A közvetítési törvény túlhalad az európai irányelv előírásain: az irányelv csak a határokon átnyúló polgári és kereskedelmi jogvitákra vonatkozik, a közvetítési törvény hatálya azonban a Németországban végzett valamennyi közvetítői tevékenységre kiterjed, függetlenül a vita típusától és a felek lakóhelyétől.

A német közvetítési törvény csak általános alapelveket rögzít. A közvetítési eljárás során a közvetítőknek és a feleknek jelentős mozgástérrel kell rendelkezniük. A törvény először meghatározza a „közvetítés” és a „közvetítő” fogalmát, hogy a közvetítést elhatárolja a többi vitarendezési eljárástól. Eszerint a közvetítés olyan strukturált eljárás, amelynek során a felek önként és a saját felelősségükre, egy vagy több közvetítő segítségével tesznek kísérletet vitájuk kölcsönös rendezésére. A közvetítők döntési jogkörrel nem rendelkező, független és pártatlan személyek, akik végigvezetik a feleket a közvetítési eljáráson. A törvény szándékosan nem határozza meg a közvetítési eljárás lefolytatásának részletes szabályait. Ugyanakkor a közvetítők függetlenségének és semlegességének biztosítása érdekében különböző nyilatkozattételi kötelezettségeket és a tevékenységre vonatkozó korlátozásokat ír elő. Emellett a törvény kifejezetten rendelkezik a közvetítők és segítőik titoktartási kötelezettségéről.

A törvény a kölcsönös vitarendezés előmozdítása érdekében különböző ösztönzőket illeszt be az egyes eljárásjogi kódexekbe (így a polgári eljárási kódexbe is). Így ha a felek polgári bíróság előtt keresetet indítanak, nyilatkozniuk kell arról, hogy megkísérelték-e a vitát – például közvetítés útján – bíróságon kívül rendezni, és hogy véleményük szerint szól-e valami egy ilyen eljárás ellen. A bíróság javasolhatja továbbá a feleknek közvetítési eljárás vagy egyéb, bíróságon kívüli vitarendezési eljárás igénybevételét, és ha a felek ezt nem fogadják el, a bíróság felfüggesztheti az eljárást. A közvetítési eljárásban jelenleg nem vehető igénybe költségmentesség.

A szövetségi kormány a törvény hatálybalépése után öt évvel köteles a Bundestag részére jelentést tenni a törvény hatásairól. Azt is vizsgálnia kell, hogy szükség van-e további jogalkotási intézkedésekre a közvetítők képzése és továbbképzése terén.

Tájékoztatás és képzés

Általános tájékoztatás a szövetségi igazságügyi minisztérium weboldalán (A link új ablakot nyit meghttp://www.bmj.de/) érhető el.

A közvetítői szakmára nem vonatkoznak kifejezett jogi előírások, és gyakorlására sem vonatkoznak korlátozások. A közvetítőnek saját felelőssége alapján kell gondoskodnia saját maga megfelelő képzéséről és továbbképzéséről. Így szerezheti meg az ahhoz szükséges ismereteket és tapasztalatot, hogy a feleket megbízható módon tudja végigvezetnsi a közvetítési eljáráson. A törvény rögzíti, hogy főszabály szerint milyen ismeretek, kompetenciák és módszerek biztosíthatják a megfelelő képzettséget. Aki ezeket a feltételeket teljesíti, az eljárhat közvetítőként. Nincs előírva sem meghatározott alsó korhatár betöltése, sem egyetemi szintű alapképzés megszerzése.

A szövetségi igazságügyi minisztérium rendeleti úton további képzési és továbbképzési feltételeket határozhat meg. Aki az ilyen rendelet követelményeinek megfelelő képzést sikeresen elvégzi, jogosult a hivatalos közvetítő (zertifizierter Mediator) megjelölés használatára.

Erre irányuló hivatalos kezdeményezés eddig nem történt.

Közvetítői képzést egyesületek, szervezetek, egyetemek, vállalkozások és magánszemélyek nyújtanak.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítésért díjat kell fizetni. A fizetendő összeg a konkrét közvetítő és az érintett felek megállapodásának tárgya.

A közvetítés díjára vonatkozóan nincsenek szabályok, és statisztikák sem állnak rendelkezésre e tekintetben. A 80 és 250 euró közötti óradíj reálisnak tekinthető.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A közvetítés eredményeként létrejött megállapodás főszabály szerint ügyvéd vagy közjegyző segítségével végrehajtható (a polgári eljárásról szóló törvény 796. §-ának a)-c) pontja, valamint 794. §-a (1) bekezdésének 5. pontja).

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megSzövetségi Családjogi Közvetítői Munkaközösség

A link új ablakot nyit megSzövetségi Közvetítői Egyesület

A link új ablakot nyit megSzövetségi Gazdasági és Munkaügyi Közvetítői Egyesület

A link új ablakot nyit megKözvetítői Központ

A link új ablakot nyit megNémet Ügyvédi Egyesület

Utolsó frissítés: 12/04/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Közvetítés a tagállamokban - Észtország

Bírósági eljárás helyett megpróbálhatja jogvitáit közvetítés útján megoldani. Olyan alternatív vitarendezési eljárásról van szó, amelynek során közvetítő segít a jogvitában érintett feleknek abban, hogy megállapodásra jussanak. Észtországban a kormány és a jogászok is tisztában vannak a közvetítés előnyeivel.

Kihez kell fordulni?

Észtországban különbséget kell tenni közvetítés (mediáció) és békéltetés között. A közvetítés széles értelemben vett fogalom, amely felölel minden olyan tevékenységet, amelynek során független harmadik fél lép be a bármilyen ügyben vitában álló emberek közé, a választottbírót megillető jogosítványok nélkül.

Bizonyos eljárásokban közvetítő lehet az igazságügyi biztos is. Bár az „ombudsman” fogalmát az igazságügyi biztosról szóló törvény nem használja, az igazságügyi biztos ellátja az ombudsman feladatait is. Ennek keretében vizsgálja, hogy a kormányzati szervek tiszteletben tartják-e az emberek alapvető jogait és szabadságait, valamint a megfelelő kormányzás elvét, továbbá vizsgálja a helyi önkormányzatokat, a közjogi jogi személyeket és a közfeladatokat ellátó magánszerveket. 2011 óta az igazságügyi biztos ellátja továbbá a gyermekek jogairól szóló egyezmény 4. cikke szerinti gyermekügyi ombudsman feladatait is. További információk az igazságügyi biztos hivatalának A link új ablakot nyit megweboldalán találhatók.

Az észt jog szerint a békéltetés a békéltető vagy a békéltető testület polgári ügyekben végzett tevékenységét jelenti. A békéltetést a békéltetésről szóló törvény, a közvetítést pedig a közvetítésről szóló külön törvény szabályozza. A békéltetésről szóló törvényt a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló 2008/52/EK irányelv észt jogba történő átültetése érdekében fogadták el.

A békéltetésről szóló törvény szerint békéltető lehet bármely olyan természetes személy, akit a felek felkértek arra, hogy békéltetőként eljárjon. Ügyvédek és közjegyzők is eljárhatnak békéltetőként. A külön törvény szerint a békéltetéssel állami vagy helyi önkormányzati szerv is megbízható.

A békéltetőként is eljáró közjegyzők listája a Közjegyzői Kamara A link új ablakot nyit megweboldalán található.

A békéltetőként is eljáró ügyvédek listája a Közjegyzői Kamara A link új ablakot nyit megweboldalán található.

A Szociális Minisztérium a családi közvetítők és békéltetők tevékenységeinek fejlesztését tervezi.

Kapcsolatba léphet továbbá a következő nem kormányzati szervezetekkel:

  • A A link új ablakot nyit megKözvetítők Észtországi Egyesülete észt és angol nyelven is biztosít tájékoztatást. Kapcsolattartó: A link új ablakot nyit megAnneli Liivamägi.
  • Az A link új ablakot nyit megÉszt Gyermekjóléti Unió a gyermekek jogainak érvényesítésével foglalkozó nonprofit szervezet. Tevékenységei közé tartozik a különválást vagy a házasság felbontását tervező szülőknek való tanácsadás, amelynek során arra ösztönzik őket, hogy gyermekeik érdekeinek védelme érdekében vegyék igénybe békéltetők szolgáltatásait. Az Unió képzéseket szervez a családjogi közvetítés témakörében.
  • Az A link új ablakot nyit megÉszt Biztosítási Egyesület keretében megkezdte működését egy biztosítási közvetítő, aki a biztosítottak és a biztosítók vagy biztosítási ügynökök közötti vitákkal foglalkozik.

A kollektív munkaügyi viták rendezéséről szóló törvény szerint a feleknek joguk van állami békéltetőhöz fordulni kollektív munkaügyi vita (kollektív szerződés rendelkezéseivel kapcsolatos vita) esetén. Az állami békéltető olyan pártatlan szakértő, aki a munkaügyi vita feleit segíti egyezség elérésében.

A kollektív munkaügyi viták állami békéltetőjének elérhetősége: Henn Pärn, állami békéltető, e-mail: Henn.Parn@riikliklepitaja.ee. További tájékoztatást az állami békéltető A link új ablakot nyit megweboldalán találhat.

Mely területen megengedett és/vagy leggyakoribb a közvetítés igénybevétele?

A békéltetésről szóló törvény szerinti békéltetési eljárást általában bármilyen polgári jogvita megoldására igénybe lehet venni. Az olyan polgári jogi viták esetében, amelyek magánjogi jogviszonyt érintenek, és amelyeket a megyei bíróság bírál el, igénybe vehető békéltetési eljárás. Bár összehasonlító statisztikák nem állnak rendelkezésre, valószínű, hogy a közvetítés a családjog területén gyakoribb.

Az igazságügyi biztos oldja meg a hátrányos megkülönböztetéshez kapcsolódó jogvitákat, amennyiben valamely magánszemély olyan nyilatkozatot terjeszt elő, amely szerint őt nem, faj, nemzetiség (etnikai származás), bőrszín, nyelv, származás, vallás, politikai vagy egyéb nézet, anyagi vagy szociális helyzet, életkor, fogyatékosság, szexuális beállítottság vagy a törvényben meghatározott egyéb jellemző alapján hátrányos megkülönböztetés érte. Az alapvető jogok megsértése esetén közvetítők is eljárhatnak.

Állami békéltető jár el békéltetőként a kollektív munkaügyi vitákban.

Vannak sajátos szabályok e téren?

Az észt jog szerint a békéltetés igénybevétele általában önkéntes.

A Közvetítők Észtországi Egyesülete kialakított egy olyan szakmai képzést, amelyet azoknak a békéltetőknek kell elvégezniük, akik családjogi közvetítőként kívánnak eljárni Észtországban.

Az észt polgári perrendtartás tartalmaz egy sajátos szabályt a bíró békéltető tevékenységét illetően olyan helyzetekben, amikor valamely szülő megsérti a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó végzést. A perrendtartás 563. szakaszának megfelelően az egyik szülő kérelmére a bíróság mindkét szülőt maga elé idézheti annak érdekében, hogy az ilyen jogvitát egyezséggel rendezzék. A bíróság személyes megjelenésre kötelezi a szülőket, és tájékoztatja őket a távolmaradás lehetséges jogkövetkezményeiről (bírság vagy elzárás).

A polgári perrendtartás emellett kimondja, hogy amennyiben az ügy tényállása, illetve az addig lefolyt eljárás alapján a bíróság az ügy megoldása érdekében szükségesnek ítéli, arra kötelezheti a feleket, hogy vegyenek részt a békéltetésről szóló törvény szerinti békéltetési eljárásban.

Az igazságügyi biztos által végzett békéltetést az igazságügyi biztosról szóló törvény 355–3515. szakasza szabályozza.

A kollektív munkaügyi viták megoldását, az állami békéltető tevékenységét, valamint az eljárásban résztvevő felek jogait és kötelezettségeit a kollektív munkaügyi viták megoldásáról szóló törvény szabályozza.

Az Észt Biztosítási Egyesület biztosítási közvetítőjének eljárási szabályzata elérhető az A link új ablakot nyit meginterneten.

A Szociális Minisztérium elősegíti a családjogi közvetítés fejlesztését, többek között a családjogi közvetítésre vonatkozó általános képesítés meghatározásával. A jövőben az állam vagy a helyi kormányzat felajánlhatja a közvetítést, és átvállalhatja egyes közvetítési szolgáltatások költségeit.

Tájékoztatás és képzés

A békéltetésről szóló törvény alapján eljáró békéltetőkkel kapcsolatos tájékoztatás (ideértve a közjegyzőket és az ügyvédeket is) a békéltetőként eljáró személyek weboldalán érhető el. A békéltetőként is eljáró közjegyzők listája a Közjegyzői Kamara A link új ablakot nyit megweboldalán található meg. Ugyanez az információ ügyvédek esetében az Észt Ügyvédi Kamara A link új ablakot nyit megweboldalán érhető el.

Az igazságügyi biztos békéltetői tevékenységével kapcsolatos tájékoztatás az igazságügyi biztos A link új ablakot nyit megweboldalán található.

Az állami békéltető békéltetői tevékenységével kapcsolatos tájékoztatás az állami békéltető A link új ablakot nyit megweboldalán található meg.

A közvetítők képzését a magánszféra (pl. a Közvetítők Egyesülete) végzi. A közvetítők képzésére nem vonatkoznak külön szabályok.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A békéltetésről szóló törvény alapján a békéltetés nem ingyenes: a békéltetés költsége a békéltető és az érintett felek közötti megállapodás tárgya. A Közvetítők Egyesületének honlapján található adatok szerint 2013-ban a családi békéltetés 60 euróba került alkalmanként. A közvetítés költsége egyenlően oszlik meg a felek között.

Amennyiben a bíróság ítéli szükségesnek békéltető vagy közvetítő felkérését a jogvita megoldása érdekében, a gazdaságilag hátrányosabb helyzetben lévő fél támogatást kérhet az államtól a költségek fedezésére.

Amennyiben az igazságügyi biztos jár el békéltetőként, nem kell díjat fizetni. Ugyanakkor felmerülhetnek egyéb költségek a békéltetési eljárással összefüggésben. Az igazságügyi biztos dönt arról, hogy kinek kell viselnie ezeket a költségeket.

A kollektív munkaügyi vita állami közvetítő részvételével való megoldása szintén ingyenes. A kollektív munkaügyi vita megoldása során felmerült költségeket a vétkes fél viseli, vagy azokat a felek megállapodása alapján osztják meg.

Az Észt Biztosítási Egyesület biztosítási közvetítője által felszámított igazgatási díj 50 euró, a biztosítási békéltető díja pedig legfeljebb 160 euró. A békéltetés sikertelensége esetén a biztosítási békéltető díjának csak a felét kell megfizetni.

Van lehetőség a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás végrehajtására?

A békéltetésről szóló törvény alapján a békéltetési eljárás eredményeként megkötött megállapodás végrehajtható, azt követően, hogy az annak végrehajthatóvá nyilvánítására irányuló, megfelelő, kérelemre induló eljárást lefolytatták (a polgári perrendtartás 6271. és 6272. szakasza). A közjegyző vagy ügyvéd által lefolytatott békéltetési eljárás eredményeként megkötött megállapodást közjegyző is végrehajthatóvá nyilváníthatja a közjegyzői okiratokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően.

Az állami békéltető segítségével kollektív munkaügyi vita megoldása érdekében megkötött megállapodás mindkét félre kötelező, és aláírásának napjától hatályos, kivéve, ha a felek ettől eltérő hatálybalépési időpontban állapodtak meg. Ugyanakkor az ilyen megállapodás nem jelent végrehajtási jogcímet.

Utolsó frissítés: 11/12/2014

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata angol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Közvetítés a tagállamokban - Írország

Kihez kell fordulni?

A közvetítői szolgálat biztosítására nincs központi állami szervezet.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

A közvetítést leginkább személyi sérüléssel kapcsolatos, családjogi és kereskedelmi ügyekben, valamint az egyenlő bánásmódra vonatkozó jogszabályok által tiltott megkülönböztetés miatt benyújtott panasszal kapcsolatos ügyekben veszik igénybe.

Vannak-e külön szabályok e téren?

Személyi sérülések

A közvetítés igénybevétele általában önkéntes. A közvetítés igénybevételét a polgári jogi felelősségről és a bíróságokról szóló, 2004. évi törvény (Civil Liability and Courts Act) (15. és 16. cikke) biztosítja. A 15. cikk bevezeti a közvetítői egyeztetés fogalmát. A bíróság elrendelheti, hogy a személyi sérülés miatt indított eljárás felei egymással személyesen tárgyaljanak és próbálják meg az ügyet rendezni. Amennyiben az egyik fél ennek a bírói rendelkezésnek nem tesz eleget, a bíróság elrendelheti, hogy a későbbiekben felmerülő költségeket ez a fél fizesse meg.

Ilyen ügyekben a közvetítő – bizonyos feltételek fennállása esetén – olyan személy lehet, akit „az igazságügyi, esélyegyenlőségi és jogreformügyi miniszter által az e cikk végrehajtása céljából határozatban kijelölt testület” nevezett ki.

További információért keresse fel a következő honlapokat: A link új ablakot nyit meg2004. évi törvény a polgári jogi felelősségről és a bíróságokról (a 15. cikkben megjelölt testületek), 2005. évi rendelet és a A link új ablakot nyit meg2004. évi törvény a polgári jogi felelősségről és a bíróságokról (a 15. cikkben megjelölt testületek), 2005. évi 2. számú rendelet.

Családjog

A családjog területén a különválásra irányuló per / házassági bontóper felei jogi képviselője részére számos törvény előírja, hogy egyeztessen (értelemszerűen) a felperessel vagy az alperessel a közvetítés igénybevételének lehetőségéről. Ennek célja annak elősegítése, hogy a különválás, illetve a házasság felbontása az élettársak/házasfelek közös megegyezésén alapulhasson. A jogi képviselő köteles a felek részére átadni azoknak a személyeknek a nevét és címét, akik jogosultak közvetítői szolgáltatást nyújtani egymástól elhidegült élettársak/házasfelek részére, valamint köteles igazolni a bíróság számára, hogy eleget tett ezeknek a követelményeknek. Amennyiben erre az igazolásra nem kerül sor, a bíróság elnapolhatja a tárgyalást annyi időre, amennyi meglátása szerint a jogi képviselő számára ahhoz szükséges, hogy a felekkel a közvetítői eljárás lehetőségéről való egyeztetést lefolytassa.

További információért kérjük, keresse fel a A link új ablakot nyit megCsaládvédelmi Ügynökség és a A link új ablakot nyit megCsaládjogi Közvetítői Szolgálat honlapját.

Kereskedelmi Ügyek

Egy, a kereskedelmi ügyek jegyzékébe felvett ügy tárgyalásakor a bíró (aA link új ablakot nyit meg Legfelsőbb Bíróságok Eljárási Szabályzatának 2004. évi 63A. szakasza alapján [Eljárások kereskedelmi ügyekben]) az egyik fél kérelmére vagy hivatalból határozhat úgy, hogy „az eljárást vagy az eljárásban érintett egyik kérdés tárgyalását elnapolja egy huszonnyolc napot meg nem haladó, általa ahhoz elegendőnek ítélt időszakra, hogy a felek megfontolják, hogy az eljárást vagy az eljárásban érintett kérdést közvetítéssel, békéltetéssel vagy választottbíróság útján próbálják megoldani és amennyiben a felek így döntenek, meghosszabbítja ezt a határidőt azért, hogy a felek meg tudjanak felelni e szabályzat előírásainak vagy a Bíróság rendeleteinek.”

Esélyegyenlőségi Közigazgatási Döntőbíróság

Az Esélyegyenlőségi Közigazgatási Döntőbíróságról további információt az A link új ablakot nyit megállampolgári tájékoztató honlapon, valamint az A link új ablakot nyit megEsélyegyenlőségi Közigazgatási Döntőbíróság honlapján talál.

Tájékoztatás és képzés

Főszabály szerint a közvetítők képzése nem állami feladat. A Családvédelmi Ügynökség feladatai közé tartozik ugyanakkor a képzés biztosítása családjogi ügyekben való közvetítés területén. A képzésre olyanok jelentkezhetnek, akik már elvégeztek egy 60 órás általános közvetítői tanfolyamot, és túljutottak egy szigorú kiválasztási eljáráson.

További információért keresse fel a A link új ablakot nyit megCsaládvédelmi Ügynökség honlapját.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítés általában nem díjmentes; a díjazás a magánközvetítő és a felek közötti megállapodástól függ.

A A link új ablakot nyit megCsaládjogi Közvetítői Szolgálat és az A link új ablakot nyit megEsélyegyenlőségi Közigazgatási Döntőbíróság ugyanakkor ingyenes szolgáltatást is nyújthatnak.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeképpen létrejött megállapodás?

A közvetítés eredményeképpen létrejött megállapodás a szerződésekre vonatkozó szabályok szerint hajtható végre.

Utolsó frissítés: 01/05/2010

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata görög nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Közvetítés a tagállamokban - Görögország

A bírósági eljárás helyett miért ne próbálná meg vitáját közvetítés útján rendezni? Ez olyan alternatív vitarendezési (AVR) eszköz, ahol a vitában érdekelt feleket közvetítő segíti a megegyezés elérésében. Görögország kormánya és igazságügyben dolgozók felismerték a közvetítés előnyeit.

Kihez kell fordulni?

Görögországban közvetítői szolgáltatást a következő szervek nyújtanak:

  • A 2008/52/EK irányelvet a nemzeti jogba átültető 2010. évi 3898. törvény értelmében (Kormányzati Közlöny, I. sorozat, 211. szám, 2010.12.16.) közvetítő egy külön erre minősített ügyvéd lehet. A fent említett törvény által létrehozott Közvetítői Minősítő Bizottság (Επιτροπή Πιστοποίησης Διαμεσολαβητών) az Igazságügyi, Átláthatósági és Emberi Jogi Minisztérium fennhatósága alatt működik, feladata a közvetítők minősítése. A minősítés megszerzéséhez a közvetítőnek a Közvetítői Minősítő Tanács két tagjából, valamint egy igazságügyi tisztviselőből álló vizsgabizottság előtt vizsgát kell tennie. A közvetítők minősítéséért és a minősítéshez szükséges közokiratok kiadásáért az Igazságügyi, Átláthatósági és Emberi Jogi Minisztérium Igazságügyi Igazgatási Főigazgatóságának Jogi Szakmák és Végrehajtók Főosztálya (Τμήμα Δικηγορικού Λειτουργήματος και Δικαστικών Επιμελητών) felel. Ez a főosztály gondoskodik az engedélyezett közvetítőképző intézmények és a minősített közvetítők jegyzékének összeállításáért, és juttatja el a jegyzéket a bíróságokhoz. A minősített közvetítők jegyzéke az A link új ablakot nyit megIgazságügyi, Átláthatósági és Emberi Jogi Minisztérium honlapján található.
  • A Munkaügyi, Szociális Biztonsági és Jóléti Minisztérium olyan kormányzati szolgáltatást üzemeltet, amely lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy munkaügyi jogvitájukban hivatalos meghallgatást kérjenek. Az eljárást a Munkaügyi Felügyelet (Επιθεώρηση Εργασίας) irányítja. A munkáltató számára szakosított felügyelő tűz ki meghallgatást álláspontja kifejtésére. Ez a meghallgatás elkülönül a bírósági eljárásoktól.
  • A Fogyasztóvédelmi Ombudsman (Συνήγορος του Καταναλωτή) a fogyasztói jogok védelmére létrehozott független hatóság, amely a Területfejlesztési és Versenyképességi Minisztérium fennhatósága alatt működik. Az ombudsman egyfelől bíróságon kívüli szerv, melynek küldetése a fogyasztói jogviták konszenzusos alapon történő rendezése, másfelől tanácsadó intézmény, mely a hatáskörébe tartozó problémák rendezésében együttműködik a kormánnyal. Ezen túlmenően az ombudsman felügyeli a helyi prefektusi tanácsok (Νομαρχιακές Αυτοδιοικήσεις) mellett működő, A link új ablakot nyit megbékés vitarendezéssel foglalkozó tanácsokat (Επιτροπές Φιλικού Διακανονισμού) is, melyek akkor járhatnak el, ha nincs folyamatban párhuzamos bírósági eljárás.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

A közvetítés a következő esetekben vehető igénybe:

  • polgári és kereskedelmi ügyek;
  • a fent írtak alapján munkajogi ügyekben és a fogyasztói jogviták rendezésére;
  • a családon belüli erőszak áldozatai esetén (2006. évi 3500. törvény), valamint
  • egyes olyan bűncselekmények esetén, melyekről a 2010. évi 3094. törvény rendelkezik.

Vannak-e külön szabályok e téren?

Görögország a 2010. évi 3898. törvénnyel (Kormányzati Közlöny, I. sorozat, 211. szám, 2010.12.16.) átültette nemzeti jogába a A link új ablakot nyit meg2008/52/EK irányelvet.

A fent említett törvény értelmében a magánjogi jogviták a felek beleegyezése esetén akkor képezhetik közvetítés tárgyát, ha a felek szabadon rendelkezhetnek a jogvita tárgya felett. Egy jogvita közvetítésre történő átadására vonatkozó megállapodás valamilyen dokumentummal vagy azon bíróság nyilvántartásával bizonyítható, amely előtt a jogvita folyamatban van; a megállapodás az anyagi kötelmi jog hatálya alá tartozik.

A közvetítés a következő esetekben lehetséges: a) a felek a jogi eljárás előtt vagy után közvetítésben állapodnak meg; b) a bíróság, amely előtt az ügy folyamatban van, az ügy valamennyi vetületének figyelembevételével felhívja a feleket a közvetítés igénybevételére; a felek beleegyezése függvényében a bíróságnak ekkor három-hat hónapra el kell halasztania az ügy tárgyalását; c) egy másik tagállami bíróság közvetítést rendel el; d) a közvetítést törvény írja elő.

Az igazságügyi, átláthatósági és emberi jogi miniszter 109088. sz. határozata a) megállapítja a közvetítők minősítésének konkrét feltételeit, továbbá rendelkezik a minősítésnek egy másik tagállamban való elismertetésére irányuló eljárásról; az elismertetés és a minősítés ideiglenes vagy végleges elveszítése a Közvetítői Minősítő Tanács előzetes hozzájárulásához van kötve; b) megalkotja a minősített közvetítők etikai kódexét; c) meghatározza azokat a különleges feltételeket, melyek fennállta esetén szankciók alkalmazhatók az etikai kódex megsértése miatt; a szankciók, melyek alkalmazásához a Közvetítői Minősítő Tanács előzetes hozzájárulása szükséges, a következők lehetnek: a minősítés ideiglenes vagy végleges elveszítése; végül d) kitér minden egyéb vonatkozó vetületre.

A közvetítői folyamatban minden egyes fél vagy ezek jogi képviselője a saját ügyvédjével együtt jelenik meg.

A közvetítőt a felek vagy az általuk választott személy jelöli ki.

A közvetítői folyamat mikéntjében a mediátor a felekkel közösen egyezik meg, a folyamatnak a felek bármikor véget vethetnek. A közvetítői folyamat a bizalomra épít, ezért a megbeszélésekről feljegyzés nem készül. A mediátor a közvetítői folyamat részeként bármelyik féllel felveheti a kapcsolatot, és bármelyik féllel találkozhat. A közvetítő az egyik féllel lezajlott találkozás során megszerzett információkat e fél beleegyezése nélkül nem adhatja át a másik félnek.

A közvetítőnek javasolt személy a megbízatást nem köteles elfogadni. A közvetítés során a mediátor csak szándékos félrevezetés miatt vonható felelősségre.

A közvetítő a közvetítési folyamatról feljegyzést készít, mely a következőket tartalmazza:

a) a közvetítő teljes neve;

b) a közvetítés helye és ideje;

c) a közvetítő folyamatban rész vevő valamennyi személyek teljes neve;

d) a megállapodás, melynek értelmében a közvetítés létrejött;

e) a közvetítés alatt a felek által kialakított megállapodás vagy a megállapodás meghiúsulásának megerősítése, továbbá a jogvita oka.

A közvetítést követően a mediátor, a felek és ezek ügyvédei aláírják a közvetítésről szóló feljegyzést. Legalább az egyik fél kérésére a mediátor gondoskodik arról, hogy a feljegyzés eredeti példánya letétbe kerüljön azon régió elsőfokú egyesbíróságának titkárságán, ahol a közvetítés lezajlott. Ez díjköteles, melynek alapját és kiigazított összegét a pénzügyminiszter és az igazságügyi, átláthatósági és emberi jogi miniszter közös határozatban állapította meg. Amennyiben a közvetítés nem jár eredménnyel, a közvetítésről készített feljegyzést a közvetítő egyedül is aláírhatja.

A közvetítésről készített feljegyzésnek az elsőfokú egyesbíróság titkárságán történő letétbe helyezését követően a feljegyzés – amennyiben a felek között egy végrehajtható követelésre vonatkozó egyezséget tartalmaz – a polgári eljárásjogi törvénykönyv 904. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti végrehajtható okiratnak minősül.

Az alternatív vitarendezés gyakorlati alkalmazása

Görögországban az egyetlen működőképesnek tekinthető alternatív vitarendezési mechanizmus a választottbíráskodás:

A görög csődtörvénykönyv 99. cikkének ff) pontja szerint természetes vagy jogi személynek a csődbírósághoz (πτωχευτικό δικαστήριο) intézett kérelmére valamely ügylet lebonyolításához közvetítő jelölhető ki.

A csődbíróság elbírálja a kérelem jogszerűségét, és a szakértői jegyzékből közvetítőt jelölhet ki. A mediátor szerepe az, hogy az adós vállalkozása fennmaradásának biztosítása érdekében valamennyi alkalmas eszközt felhasználjon az adós és a (törvényileg meghatározott) hitelezői többség közötti megállapodás létrehozására.

A közvetítő a hitelintézetektől vagy pénzügyi intézményektől az adós gazdasági tevékenységét érintő bármely olyan információt bekérhet, amely a közvetítői folyamat sikeressége szempontjából célravezető lehet.

Amennyiben nem születik megállapodás, a közvetítő erről haladéktalanul értesíti a bíróság elnökét, aki megindítja a csődbírósági eljárást. Ezzel a közvetítő szerepe véget ér.

Tájékoztatás és képzés

A Közvetítői Minősítő Tanács feladata a közvetítők minősítése; ezenfelül gondoskodik arról, hogy a mediátorképző intézmények megfeleljenek az előírásoknak és a minősített közvetítők betartsák az etikai kódexet, továbbá törvényben meghatározott szankciókra vonatkozó ajánlásokat fogalmaz meg az igazságügyi, átláthatósági és emberi jogi miniszter felé.

A közvetítők képzését olyan nem profitorientált gazdasági társaság láthatja el, melynek tagja legalább egy ügyvédi kamara és legalább egy országos kamara, és a Közvetítői Minősítő Tanács ajánlása alapján az Igazságügyi, Átláthatósági és Emberi Jogi Minisztérium Igazságügyi Igazgatási Főigazgatóságának Jogi Szakmák és Végrehajtók Főosztálya által kibocsátott engedély szerint működik. Az igazságügyi, átláthatósági és emberi jogi miniszter, a pénzügyminiszter, a versenyképességi és hajózási miniszter, valamint az oktatásért, az egész életen át tartó tanulásért és a vallásügyért felelős miniszter javaslatára kiadott 2011. évi 123. elnöki rendelet megállapítja a mediátorképző intézmények engedélyezésére és működésére vonatkozó külön feltételeket, az alap- és továbbképzési programok tartalmát, a képzés időtartamát és helyét, az oktató személyzetre vonatkozó képesítési követelményeket, a résztvevők számát, valamint az előírásoknak nem megfelelő képzőintézmény ellenében hozható szankciókat. A szankció pénzbüntetés vagy a működési engedély ideiglenes vagy végleges bevonása lehet. A szankciók kiválasztására és alkalmazására vonatkozó kritériumokat a fent említett elnöki rendelet tartalmazza. Az intézményi engedély megszerzéséhez a képzőintézménynek illetéket kell fizetnie, melynek alapját és kiigazított összegét a pénzügyminiszter és az igazságügyi, átláthatósági és emberi jogi miniszter közös határozatban állapította meg.

Az Igazságügyi, Átláthatósági és Emberi Jogi Minisztérium minden alkalmas eszközt felhasznál – különös tekintettel az Internetre – annak érdekében, hogy a nyilvánosságot tájékoztassa a közvetítéshez való hozzáférés módjairól.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítők legfeljebb 24 órára – ideértve a felkészülési időt is – óradíjat kapnak. A mediátorok a jogvitában érintett felekkel a díjazás más módjában is megállapodhatnak. A közvetítői díj ellenkező megállapodás hiányában egyenlően oszlik meg a felek között. A felek ügyvédjük díját saját maguk fizetik. A közvetítésért járó óradíj alapját és kiigazított legmagasabb összegét az igazságügyi, átláthatósági és emberi jogi miniszter határozatban állapítja meg.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A közvetítést követően a mediátor, a felek és az ügyvédek feljegyzést írnak alá a közvetítésről. Amennyiben ezt legalább az egyik fél kéri, a mediátor gondoskodik arról, hogy a feljegyzés eredeti példánya letétbe kerüljön azon régió elsőfokú egyesbíróságának titkárságán, ahol a közvetítés lezajlott. Ez díjköteles, melynek alapját és kiigazított összegét a pénzügyminiszter és az igazságügyi, átláthatósági és emberi jogi miniszter közös határozatban állapította meg. Ha a közvetítés nem jár eredménnyel, a közvetítésről készített feljegyzést a közvetítő egyedül is aláírhatja.

A közvetítésről készített feljegyzésnek az elsőfokú egyesbíróság titkárságán történő letétbe helyezését követően a feljegyzés – amennyiben a felek között egy végrehajtható követelésre vonatkozó egyezséget tartalmaz – a polgári eljárásjogi törvénykönyv 904. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti végrehajtható okiratnak minősül.

A törvényileg megindított közvetítési folyamattal a folyamat lezárultáig a követelésekre megszabott határidő és időkorlát felfüggesztésre kerül. A polgári törvénykönyv 261. cikkére is figyelemmel a felfüggesztett határidők és időkorlátok újra érvénybe lépnek, mihelyt a sikertelen közvetítésről feljegyzés készül, vagy az egyik fél a másik félnek és a közvetítőnek a közvetítési folyamatot lezáró feljegyzést vagy más jogi aktust juttat el.

A 2008/52/EK irányelv 10. cikke értelmében a kérvényeket azon régió elsőfokú egyesbíróságának – az illetékes hatóságnak – a titkárságán kell benyújtani, ahol a közvetítés lezajlott (lásd az irányelv 6. cikkének (1) és (2) bekezdését).

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megAthéni Ügyvédi Kamara

A link új ablakot nyit megMunkaügyi, Szociális Biztonsági és Jóléti Minisztérium

A link új ablakot nyit megFogyasztóvédelmi Ombudsman

A link új ablakot nyit megIgazságügyi, Átláthatósági és Emberi Jogi Minisztérium

Görög Közvetítői és Választottbírósági Központ

Utolsó frissítés: 25/06/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Közvetítés a tagállamokban - Spanyolország

Az utóbbi években a spanyol igazságszolgáltatást egyre inkább hátráltatja a peres eljárások számának növekedése, amely nehezíti az igazságügyi rendszer zavartalan működését.

Ezért jelenleg is zajlik a jelenlegi modellnél hatékonyabb vitarendezési alternatívák keresése.

A választottbíráskodás és a békéltetés mellett az egyik lehetséges megoldás a közvetítés (mediáció).

Kihez kell fordulni?

Lásd a „Hogyan találhatok közvetítőt Spanyolországban?” című részt.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

A 2008. május 21-i 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet a polgári jogi és kereskedelmi ügyekben folytatott közvetítésről szóló, 2012. július 6-i 5/2012. sz. törvény ültette át a spanyol jogba. Ez a törvény az autonóm közösségek által elfogadott rendelkezések sérelme nélkül megállapítja a közvetítési gyakorlat minimális szabályozási keretét.

Közvetítés a munkajog területén

Munkajogi kérdésekben nagyon gyakori, hogy a felek közvetítőhöz fordulnak. Bizonyos esetekben még a bírósági eljárás előtt kötelező sort keríteni a közvetítési kísérletre. A kollektív munkaügyi vitáknál jellemzően közvetítést vesznek igénybe, míg egyes autonóm közösségekben az egyéni vitás ügyekben is kérhetik közvetítő közbenjárását.

Az autonóm közösségekben e kérdésekkel a munkaügyi mediációs testületek foglalkoznak. Azokban a vitás esetekben, amelyek nem tartoznak az A link új ablakot nyit megautonóm közösségek testületeinek hatáskörébe, a nemzeti szintű Országos Mediációs és Választottbíráskodási Szolgálat (Servicio Interconfederal de Mediación y Arbitraje, SIMA) nyújt ingyenes közvetítő szolgáltatást.

A munkaügyi bíróságokról szóló 36/2011. sz. törvény újonnan bevezetett általános szabályként előírja, hogy minden keresethez be kell nyújtani egy igazolást az egyeztetés vagy a mediáció előzetes megkísérléséről. E kísérletre az illetékes közigazgatási szolgálat, a Mediációs, Választottbíráskodási és Egyeztetési Szolgálat (Servicio de Mediación, Arbitraje y Conciliación, SMAC), vagy az esetleges kollektív megállapodás szerinti, e funkciót betöltő testület előtt lehet sort keríteni. A vonatkozó törvénycikk ugyanakkor bizonyos eljárásokat mentesít ezen előírás alól.

A 36/2011. sz. törvény nem csupán a peres eljárás előtti egyeztetés, hanem a megindított bírósági eljárás kapcsán is kifejezetten utal a mediáció lehetőségére.

Közvetítés a polgári és a családjog területén

A polgári jogi és kereskedelmi ügyekben folytatott közvetítésről szóló 5/2012. sz. törvény módot ad arra, hogy a feleket az előzetes meghallgatás során tájékoztassák a jogvita rendezése céljából rendelkezésükre álló közvetítés lehetőségéről. A bíróság az eljárás célját figyelembe véve fel is hívhatja a feleket egy olyan megállapodás elérésére, amely szükségtelenné tenné a bírósági eljárás folytatását, illetve engedélyezheti, hogy a felek a közvetítés vagy a választottbíráskodás igénybevétele érdekében az eljárás szüneteltetését kérjék.

Az 5/2012. sz. törvény lényeges változást hozott e jogi területen, mivel a polgári perrendtartásba kifejezett utalást emelt be a közvetítésre mint az eljárást lezáró nem bírósági módszerek egyikére.

A spanyol mediációs rendszerben a családjog az a terület, ahol a közvetítés folyamata a leginkább strukturált és maximálisan fejlettnek mondható.

Központi kormányzati szinten a 15/2005. sz. törvény hozott jelentős előrelépést, mivel a közvetítést a családjogi viták rendezésére szolgáló önkéntes alternatív eszköznek ismeri el, és az önrendelkezést tartja a spanyol jogrendszer egyik legértékesebb elemének: rendelkezése szerint a felek bármikor kérhetik a bíróságtól az eljárás szüneteltetését annak érdekében, hogy családi mediációt vegyenek igénybe és kísérletet tegyenek a jogvita megállapodással történő megoldására.

Emellett a polgári perrendtartási törvény is lehetőséget ad arra, hogy a felek közvetítés igénybevétele céljából közös megegyezéssel az eljárás szüneteltetését kérjék. Nem írja elő ugyanakkor, hogy a bíróság eleve függessze fel az eljárást annak érdekében, hogy a feleket a megfelelő helyre irányítsa információkért, és nem is javasol ilyen lépést.

A családjog területén nyújtott közvetítési szolgáltatások az egyes autonóm területeken jelentősen eltérnek egymástól, sőt egy autonóm közösségen belül, a települések között is nagy különbségek tapasztalhatók e téren. Egyes autonóm közösségekben (például Katalóniában) maga az autonóm közösség nyújtja a szolgáltatást, míg máshol ezt az önkormányzatok (Ayuntamientos) szervezik.

Az autonóm közösségek, egyetemek, helyi önkormányzatok és szövetségek segítségével a különböző spanyol bíróságokon indított mediációs kezdeményezéseket a Bírói Testületek Általános Tanácsa (Consejo General del Poder Judicial) támogatja és felügyeli.

Közvetítés a büntetőjog területén

A büntetőjog területén a közvetítés célja egyrészt az elkövető visszavezetése a társadalomba, másrészt a sértettnek okozott károk megtérítése.

A fiatalkorúakra (14–18 év) vonatkozó büntető igazságszolgáltatás területén a közvetítés – a fiatalkorúak átnevelésének eszközeként – kifejezetten kötelező. Ezen a területen a közvetítést a fiatalkorúakkal foglalkozó ügyészség (Fiscalía de Menores) támogató csoportjai végzik, bár e tevékenységet az autonóm közösségek szervezetei és más testületek (például szövetségek) is végezhetik.

A felnőttekre vonatkozó büntető igazságszolgáltatás területén nincs mediációról szóló rendelkezés; a gyakorlatban azonban egyes tartományokban folytatnak közvetítést egyrészt a büntetőjog és a büntetőeljárás vádalkut és a büntetésnek a kár megtérítésével összefüggő csökkentését lehetővé tevő szabályai alapján, másrészt az alkalmazható nemzetközi jogszabályok alapján.

A közvetítést általában kisebb súlyú cselekmények, pl. szabálysértések esetében alkalmazzák, bár ha a körülmények indokolják, bűncselekmények esetén is alkalmazható.

Ami a családon belüli erőszakot illeti, a nemi alapú erőszakkal szembeni átfogó védelmi intézkedésekről szóló 1/2004. sz. sarkalatos törvény a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos ügyekben kifejezetten tiltja a közvetítést. Mindazonáltal egyre többen támogatják a mediációt e jogterületen is, mivel célszerű lenne mindig az egyedi eset körülményeit kell vizsgálni annak megítéléséhez, hogy a közvetítés helyénvaló-e vagy sem. E tekintetben a Bírói Testületek Általános Tanácsa 2001. évi, családon belüli nemi alapú erőszakról szóló jelentése kiemelte, hogy a családon belüli erőszakhoz kapcsolódó vétségeket vagy bűncselekményeket polgári jogi bíróság elé kell utalni.

A spanyol büntetőbíróságokon (Juzgados de Instrucción, Juzgados de lo Penal, Audiencias Provinciales) indított mediációs kezdeményezéseket a Bírói Testületek Általános Tanácsa támogatja és felügyeli. A legtöbb közvetítési eljárásra eddig Katalóniában és Baszkföldön került sor.

Közvetítés a vitatott közigazgatási eljárások területén

A vitatott közigazgatási eljárásokról szóló törvény nem rendelkezik kifejezetten a harmadik fél által elősegített alternatív vitarendezési eszköz használatáról, de nem is tiltja azt.

A törvény viszont a szükségtelen bírósági eljárások számának csökkentése és a jelentős számú jogvita olcsó és gyors módon történő rendezésének elősegítése érdekében lehetőséget biztosít arra, hogy a közigazgatási tevékenységek jogszerűségét egyéb, a bírósági eljárást kiegészítő módon is felül lehessen vizsgálni.

A polgári jogi, kereskedelmi jogi, büntetőjogi, családjogi és munkajogi bíróságok keretein belül közvetítési szolgáltatást nyújtó igazságügyi szervekről, valamint a különböző szakmai szövetségek által biztosított bíróságon kívüli közvetítési szolgáltatásokról az A link új ablakot nyit megIgazságügyi Portál ad tájékoztatást.

Vannak-e külön szabályok e téren?

A közvetítést többnyire egy titoktartásra kötelezett, pártatlan harmadik fél hajtja végre.

A felek ügyvédeik bevonásával dönthetnek a közvetítés igénybevételéről, majd erről tájékoztatják a bíróságot, vagy a bíróság keresheti meg őket, ha úgy ítéli meg, hogy az ügy közvetítés tárgya lehet.

Büntetőügyek esetében általában először az elkövetőnek ajánlják fel a közvetítést, és az ő hozzájárulása esetén ajánlják fel ez a sértettnek is.

Tájékoztatás és képzés

A polgári jogi és kereskedelmi ügyekben folytatott közvetítésről szóló 5/2012. sz. törvény előírja, hogy a közvetítőnek az egyetemi végzettségen vagy felsőfokú szakképesítésen túl a megfelelően akkreditált intézmények célzott tanfolyamán szerzett speciális képzettséggel is rendelkeznie kell, amelynek megszerzésével az ország egész területén végezhet közvetítési tevékenységet.

A családjog területén csak néhány autonóm közösség bizonyos törvényei és rendeletei tartalmaznak rendelkezéseket a közvetítési tevékenységhez szükséges képzésről. A közvetítőknek általában egyetemi diplomával kell rendelkezniük, amely mellett mintegy 100–300, főként gyakorlati órából álló mediátor-szakképzést kell végezniük.

A mediátor-szakképzést általában az egyetemek és a szakmai kamarák (pl. pszichológusi vagy ügyvédi kamara) biztosítják.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A bírósághoz kapcsolódó közvetítés általában költségmentes.

Az autonóm közösségek és a SIMA által munkaügyi ügyekben nyújtott szolgáltatások szintén költségmentesek.

A családjog területén a bíróságokkal együttműködő intézmények által nyújtott szolgáltatások általában díjmentesek. Katalóniában a költségmentességre nem jogosult személyek számára a közvetítési eljárás árát szabályzat rögzíti.

A büntetőjog területén az állami szervezetek által nyújtott közvetítés díjmentes.

A bírósághoz kapcsolódó közvetítéstől eltekintve, a felek szabadon fordulhatnak közvetítőhöz, a tiszteletdíjról a közvetítő és a felek szabadon állapodnak meg. A közvetítés költségei kapcsán az 5/2012. sz. törvény kifejezetten előírja, hogy eltérő megállapodás hiányában a költségeket egyenlő arányban osztják fel a felek között, függetlenül attól, hogy a közvetítés megállapodással végződött, vagy sem.

A bíróságon kívüli vitarendezés előmozdítása érdekében az igazságszolgáltatás és a Nemzeti Toxikológiai és Igazságügyi Intézet által alkalmazott díjakról szóló 10/2012. sz. törvény a díjak visszatérítéséről rendelkezik abban az esetben, ha a bíróságon kívüli vitarendezéssel megtakarítható a nyújtott szolgáltatások költségeinek egy része.

Végrehajthatóvá lehet-e tenni a közvetítés eredményeként létrejött megállapodást?

Az 5/2012. sz. törvény értelmében a felek a közvetítési eljárás révén elért megállapodást okiratba foglaltathatják.

Ha a közvetítéssel elért megállapodást más államban kell alkalmazni, akkor a megállapodásnak meg kell felelnie a Spanyolország által alkalmazott nemzetközi egyezmények követelményeinek és az európai uniós szabályoknak.

Ha a megállapodás a bírósági eljárás megindulása után lefolytatott közvetítés során jött létre, a feleknek a polgári perrendtartási törvény értelmében kérniük kell a bíróságot a megállapodás jóváhagyására.

A közvetítéssel elért megállapodás érvényre juttatása a feleknek a megállapodás tárgyával kapcsolatos cselekvési szabadságától függ.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megSPANYOL ORSZÁGOS MEDIÁCIÓS ÉS VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁSI SZOLGÁLAT

Utolsó frissítés: 26/03/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Közvetítés a tagállamokban - Franciaország

Peres eljárás indítása helyett miért ne oldaná meg a konfliktust közvetítés útján? Ez egy alternatív konfliktusrendezési formát takar, amelyben közvetítő segít a feleknek abban, hogy megállapodásra jussanak egymással. Franciaországban a kormány és a szakemberek tisztában vannak a közvetítés előnyeivel.

Kihez kell fordulni?

Franciaországban nincs a közvetítői hivatás szabályozásáért felelős központi vagy kormányzati hatóság. Jelenleg nem tervezik ilyen hatóság létrehozását.

A családjog területén azonban működnek nem kormányzati szervezetek:

  • Az A link új ablakot nyit megAPMF (Association Pour la Médiation Familiale – Családjogi Közvetítő Egyesület) tagjainak száma 2012-ben 700 volt, többségük családjogi közvetítő. Az egyesület régiók szerint lebontott, könnyen hozzáférhető közvetítői névjegyzéket biztosít.
  • A A link új ablakot nyit megFENAMEF (Fédération Nationale des Associations de Médiation Familiales – A Családjogi Közvetítő Egyesületek Országos Szövetsége) 2012-ben több mint 480 helyszínen biztosított találkozóhelyet családjogi közvetítés céljára, továbbá a közvetítő szolgálatok helyét közlő jegyzéket biztosít.

Érdemes tanulmányozni a következőket is:

  • A A link új ablakot nyit megCMAP (Centre de Médiation et d’Arbitrage de Paris – Párizsi Közvetítői és Választottbíráskodási Központ) a (nagy)vállalkozások közötti jogvitákkal foglalkozik.
  • 2012-ben az A link új ablakot nyit megIEAM (l’Institut d’Expertise, d’Arbitrage et de Médiation – Szakértői, Választottbíráskodási és Közvetítői Intézet) több mint 100, a gazdaság és pénzügyek, a jog és adóügy, az orvostudomány, az építőipar és a közbeszerzés, az ipar, a nyersanyagok és a közlekedés, illetve szállítás területén bonyolított vitarendezés területén tevékenykedő bírósági szakértőt és szakembert tömörített.
  • Az A link új ablakot nyit megFMCML (Fédération des Médiateurs et Chargés de Mission libéraux – Szabadfoglalkozású Közvetítők és Meghatalmazottak Szövetsége) hozzávetőleg 100 olyan szakértőt tömörít, akik közvetítőként járhatnak el amellett, hogy számos szakterületen (építőipar, ingatlanügyek, ipar, szolgáltatások, kereskedelem, szociális ügyek és adózás, információtechnológia, környezetvédelem, orvosi és paramedicinális kérdések) készítenek szakvéleményt.
  • 2012-ben az A link új ablakot nyit megFNCM (Fédération Nationale des Centres de Médiation – Közvetítői Központok Országos Szövetsége) 79 – régiók szerint szerveződött – ügyvédi kamarai közvetítői központot képviselt. Tagjai főként ügyvédek; a szövetség az Ügyvédi Kamarák Országos Tanácsa (Conseil national des barreaux; CNB) támogatásában részesül, és számtalan kapcsolata van bírósági berkekben. A szövetség honlapján névjegyzék található.
  • Az 1993-ban alakult A link új ablakot nyit megANM (Association Nationale des Médiateurs – Közvetítők Országos Egyesülete) 2012-ben mintegy 20 egyesületet és 300 tagot képviselt, ez utóbbiakat 11 regionális küldöttségbe tömörítette. Az egyesület dolgozta ki a közvetítők országos magatartási kódexét. Az egyesület honlapján névjegyzék található.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

A francia jogban a felek minden jogterületen igénybe vehetik a közvetítést, ha az nem sérti a „közrendi magatartási szabályokat” (ordre public de direction). Nem köthető közvetítési megállapodás például a házasság vagy a házasságfelbontás kötelező érvényű szabályainak megkerülése érdekében.

Közvetítést leginkább családi ügyekben (a családjogi bíróságon, családjogi közvetítő (médiateur familial) közreműködésével), valamint kisebb jogvitákban vesznek igénybe (a helyi bíróság vagy a járásbíróság előtt, békéltető (conciliateur de justice) közreműködésével).

Milyen szabályok vannak e téren?

Közvetítés igénybevétele

Közvetítés kizárólag a felek előzetes hozzájárulásával vehető igénybe.

Ha azonban már elindult a bírósági eljárás, „a jogvitát tárgyaló bíróság a felek hozzájárulásával – a felek álláspontjáról való meggyőződés és nézeteik ütköztetése érdekében – harmadik személyt jelölhet ki, hogy megoldást találhassanak a jogvitára” (a polgári eljárásjogi törvénykönyv 131-1. cikke).

A szülői felügyelet gyakorlása vagy válóperrel kapcsolatos átmeneti intézkedések sajátos területein a bíróság azt is elrendelheti a felek számára, hogy vegyenek részt egy ingyenes és semmiféle szankcióval nem járó, közvetítési tárgyú tájékoztatáson (a polgári törvénykönyv 255. és 373-2-10. cikke).

A 2011. november 16-i 2011-1540. sz. törvényerejű rendelet (ordonnance) átültette a 2008/52/EK irányelvet a francia jogba. Az irányelv létrehozza azt a keretrendszert, amellyel a felek – harmadik fél, a közvetítő segítségével – könnyebben rendezhetik jogvitáikat békés úton. A törvényerejű rendelet kiterjesztette az irányelv hatályát, hogy ne csak a határokon átnyúló közvetítésre, hanem az országon belüli közvetítésre is vonatkozzon, a munkaszerződéshez vagy az állam közhatalmi hatáskörébe tartozó közigazgatási jog (droit administratif régalien) hatálya alá tartozó szerződésekhez kapcsolódó jogviták kivételével.

A 2011. november 16-i törvényerejű rendelet a közvetítés általános keretrendszerének létrehozása érdekében módosítja az 1995. február 8-i törvényt (loi). A törvényerejű rendelet meghatározza a közvetítés fogalmát, ismerteti a közvetítő által teljesítendő feltételeket és megerősíti a titoktartás elvét, amely elengedhetetlen a közvetítési folyamat sikeréhez.

A törvényerejű rendelet megerősíti azt az elvet, hogy a jogvitát tárgyaló bíróság az eljárás bármely szakaszában közvetítőt jelölhet ki, aki a gyakorlatban békéltető (conciliateur de justice) is lehet. A bíróság a házasságfelbontást és a házastársi közösség megszüntetését érintő ügyekben az előzetes békéltetési kísérleteket nem utalhatja közvetítő hatáskörébe. Amennyiben a felek nem állapodtak meg közvetítésről, a bíróság utasíthatja őket közvetítővel való találkozásra, hogy az kifejtse számukra a közvetítés célját és működését. A hatályos jog szerint ilyen jellegű tájékoztatásokat csak békéltetők és családjogi közvetítők tarthatnak.

A fent említett 2011. november 16-i törvényerejű rendeletet (ordonnance) végrehajtó 2012. január 20-i 2012-66. sz. rendelet (décret) a békés úton történő vitarendezésről szóló V. kötettel (Livre V) egészíti ki a polgári eljárásjogi törvénykönyvet, hogy egyértelművé tegye a szerződés szerinti közvetítésre, illetve békéltetésre, valamint a békés úton történő vitarendezésre (procédure participative) irányadó szabályokat. Ez az ötödik kötet a törvénykönyv békéltetéssel foglalkozó VI. címéhez és a bírósági közvetítéssel foglalkozó VIa. címéhez kapcsolódik. Módosult az 1978. március 20-i 78-381. sz. rendelet (décret) is, és immár csak a békéltetői tisztségre irányadó szabályokat tartalmazza.

A közvetítésre irányadó szabályok

Országos szinten nincs a közvetítőkre vonatkozó magatartási kódex.

A Párizsi Kereskedelmi és Iparkamara (Chambre de commerce et d’industrie) létrehozott egy magatartási kódexet, amelynek a betartását maga felügyeli.

A családjogi közvetítőkre a családjogi közvetítőket tömörítő két szövetség – az A link új ablakot nyit megAPMF és a A link új ablakot nyit megFENAMEFetikai kódexe, illetve chartája irányadó, függetlenül attól, hogy közvetlenül vagy az őket foglalkoztató szerv közreműködésével lépnek be ezekbe a szövetségekbe. Ezek a kódexek, illetve charták a Családjogi Közvetítés Országos Tanácsadó Testülete (Conseil National Consultatif de la Médiation Familiale, CNCMF) által a családjogi közvetítésről szóló, 2003. április 22-én elfogadott etikai szabályokat veszik át. A honlap szerint „az APMF határozza meg a hivatás magatartási kódexét, amely megállapítja a hivatás gyakorlásának etikai szabályait és a családjogi közvetítés franciaországi gyakorlásának feltételeit. Ez a kódex minden szakemberre nézve kötelező.”

2008 márciusában az A link új ablakot nyit megFNCM a közvetítők európai magatartási kódexén alapuló etikai kódexet fogadott el.

Tájékoztatás és képzés

A közvetítésre vonatkozóan nincs hivatalos országos honlap.

A családjog kivételével francia jogszabályok jelenleg nem rendelkeznek a közvetítéssel kapcsolatos külön képzésről, ezen a területen egy 2003. december 2-i rendelet (décret)és egy 2004. február 12-i miniszteri rendelet (arrêté) bevezette a családjogi közvetítői oklevelet (diplôme de médiateur familial).

A családjogi közvetítés területén a jogszabályok az elismert központok által nyújtott képzésről, valamint a képzés befejezését vagy a közvetítő által megszerzett ismeretek és tapasztalatok elismertetését célzó igazolási eljárást követően a régió prefektusa által kibocsátott oklevélről rendelkeznek. A képzési központokat a területük szerint illetékes Egészségügyi és Szociális Ügyek Regionális Igazgatósága (Direction régionale des affaires sanitaires et sociales, DRASS) hagyja jóvá. Ezekben a központokban a hallgatók három évre ütemezve 560 órás, legalább 70 óra gyakorlatot tartalmazó képzésben vesznek részt. A képzés vizsgával zárul.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

Amennyiben a felek alternatív vitarendezési módszerként – akár bírósági eljárás keretében, akár bíróságon kívül – veszik igénybe a közvetítést, közvetítői díjat kell fizetniük. Ha a felek bírósági eljárás során veszik igénybe a közvetítést, a közvetítői díj a költségmentesség keretébe tartozhat. A közvetítői díjat minden esetben a perköltségeket megállapító bíró (magistrat taxateur) határozza meg a közvetítő feladatának befejeződését követően, költségfeljegyzés vagy költségkimutatás benyújtását követően (az 1991. december 19-i 91-1266. sz. rendelet (décret) 119. cikke).

A perköltségeket megállapító bíró meghatározza a letét összegét és a javadalmazást (a polgári eljárásjogi törvénykönyv 131-6. és 131-3. cikke). Mivel a jogszabályok nem rendelkeznek pontosan meghatározott díjtáblázatról, a családjogi közvetítési szolgáltatások egységköltsége változó. A családjogi közvetítési szolgáltatásban részesülő szolgálatok az igazságügyi minisztérium, a munkaügyért, a szociális ügyekért, a családügyért és a szolidaritásért felelős minisztérium, a családi ellátások országos pénztára (Caisse nationale d’allocations familiales, CNAF) és a mezőgazdasági társadalombiztosítási központi pénztár (Caisse centrale de mutualité sociale agricole, CCMSA) által aláírt országos megállapodás keretében kötelezettséget vállaltak arra, hogy a felek jövedelmétől függően országos szinten változó díjtáblát alkalmaznak. A bíró értékelésére is figyelemmel a feleket konzultációnként terhelő pénzügyi hozzájárulás 5 eurótól 131,21 euróig terjedhet.

A családjog területén a Családi Ellátások Országos Alapja egy olyan megállapodásrendszert vezetett be, amely lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy bizonyos előírások betartása esetén családjogi közvetítési szolgáltatásban részesüljenek.

Végrehajthatóvá lehet-e tenni a közvetítés eredményeként létrejött megállapodást?

Bírósági eljárás indításának hiányában a polgári eljárásjogi törvénykönyv 1565. cikke arról rendelkezik, hogy a felek között létrejött megállapodás – a végrehajthatóvá tétele céljából – benyújtható a jogvita tekintetében hatáskörrel rendelkező bírósághoz.

Amennyiben indult bírósági eljárás, a polgári eljárásjogi törvénykönyv 131-12. cikke arról rendelkezik, hogy – a felek kérelmére – az ügyet tárgyaló bíróság hagyhatja jóvá a felek által hozzá benyújtott megállapodást.

A polgári végrehajtási eljárásokról szóló törvénykönyv (code des procédures civiles d’exécution) L 111-3 1. cikke arról rendelkezik, hogy a bírósági vagy bíróságon kívüli közvetítés útján létrejött, a rendes bíróságok vagy a közigazgatási bíróságok által végrehajthatóvá tett megállapodások végrehajtható okiratok.

Utolsó frissítés: 13/02/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Közvetítés a tagállamokban - Horvátország

A Horvát Köztársaság kormánya – az igazságügyi minisztériumon keresztül – jelentős (jogszabályi, pénzügyi és technikai) támogatást nyújt a közvetítés fejlesztéséhez és előmozdításához, amely az igazságügyi reformstratégia egyik fontos részévé vált.

Bírósági és bíróságon kívüli közvetítés

Közvetítésre valamennyi rendes és szakosított, első- és másodfokú bíróságon (városi, megyei, kereskedelmi és a Legfelsőbb Kereskedelmi Bíróságon) az eljárás bármely szakaszában – így a fellebbezés során is – sor kerülhet. A közvetítést kizárólag az érintett bíróság bírája végzi, aki képzésben részesült a közvetítés terén, és aki a bíróság elnöke által az éves szignálás során összeállított bírói közvetítői listán szerepel. A bírói közvetítő sosem végezhet közvetítést olyan jogvitában, amelynek elbírálására ő a kijelölt bíró.

A bíróságon kívüli közvetítést sok éve eredményesen végzik a Horvát Gazdasági Kamara, a Horvát Kereskedelmi- és Iparkamara, a Horvát Munkaadók Szövetsége, a Horvát Közvetítői Szövetség, a Horvát Ügyvédi Kamara, a Horvát Biztosítási Hivatal, valamint a Horvát Köztársaság Kormányának Társadalmi Partnerségi Hivatala melletti közvetítőközpontok. Ugyanakkor választott közvetítők segítségével e központokon kívül is folytatható közvetítés.

A közvetítésről szóló 18/11. törvény (Narodne novine – a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye), továbbá a közvetítői nyilvántartásról, valamint a közvetítői intézményekre és közvetítőkre vonatkozó akkreditációs standardokról szóló szabályok (NN, 59/11) szerint a közvetítői nyilvántartást az igazságügyi minisztérium kezeli.

Alternatív Vitarendezési Bizottság

Az igazságügyi minisztérium létrehozta és kinevezte az Alternatív Vitarendezési Bizottságot, amelynek tagjai közé a bíróságok, az ügyészség, a Horvát Köztársaság Kormányának Társadalmi Partnerségi Hivatala, a Horvát Gazdasági Kamara, a Horvát Munkaadók Szövetsége, a Horvát Kereskedelmi- és Iparkamara, valamint az igazságügyi minisztérium képviselői tartoznak.

A Bizottság feladata az alternatív vitarendezés fejleményeinek nyomon követése, a meglévő programok végrehajtásának ellenőrzése, valamint az alternatív vitarendezést előmozdító intézkedésekre irányuló javaslatok tétele. A Bizottság emellett a hatáskörébe tartozó megkeresésekkel kapcsolatosan véleményt nyilvánít és válaszokat ad.

Az Alternatív Vitarendezési Bizottság 2009. november 26-i ülésén elfogadták a közvetítők etikai kódexét.

Jogszabályi keret

A közvetítést mint vitarendezési módot első alkalommal egy külön jogszabály szabályozta: a közvetítésről szóló törvény (NN 163/03, hatálybalépés napja: 2003. október 24), amely az Európa Tanács polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott közvetítésre vonatkozó ajánlásaiban, valamint az Európai Uniónak a polgári és kereskedelmi jogviták alternatív rendezéséről szóló ún. zöld könyve alapelveinek némelyikét is magában foglalta. A törvényt 2009-ben módosították, majd 2011 elején új törvényt fogadtak el a közvetítésről (NN 18/11), amely a Horvát Köztársaság európai uniós csatlakozásának időpontjában lépett teljes körűen hatályba.

A közvetítésről szóló törvényen túl – amely e terület legfontosabb szabályozója – más jogszabályok is rendelkeznek részlegesen erről a kérdésről, a jogszabály végrehajtását pedig végrehajtási rendeletek biztosítják.

A közvetítési eljárás

A közvetítési eljárás egy jogvita egyik részes fele kezdeményezésére indul, amelyet a másik fél elfogad, vagy mindkét fél közösen kezdeményezi a jogvita békés rendezését, vagy egy harmadik fél (pl. bírósági eljárásban a bíró) indítványára veszi kezdetét.

A közvetítő olyan személy vagy személyek, akik a felek közötti megállapodás értelmében lefolytatják a közvetítést. A közvetítők kötelező képzésben vesznek részt (a sikeres közvetítés egyik alapvető eleme a közvetítő tapasztalata és készségei), és folyamatos szakmai továbbképzésben részesülnek. Az Igazságügyi Akadémia a közvetítők számára képzéseket szervező és nyújtó legfontosabb szervezet.

A közvetítés a felek által egyeztetett módon zajlik. A közvetítő a közvetítés során biztosítja a felekkel szembeni tisztességes és egyenlő bánásmódot. A közvetítő a közvetítési eljárás során külön-külön is találkozhat a felekkel, és – a felek eltérő megállapodása hiányában – a közvetítő az egyik féltől kapott információkat és adatokat kizárólag az érintett fél hozzájárulásával oszthatja meg a másik féllel. A közvetítő részt vehet az egyezség megszövegezésében, és ajánlásokat tehet annak tartalmára nézve.

A közvetítés útján elért egyezség az azt aláíró felekre nézve kötelező. Amennyiben a felek bizonyos kötelezettségeket vállaltak az egyezség értelmében, ezeket az előírt időben kötelesek teljesíteni. A közvetítés útján elért egyezség végrehajtható okirat, amennyiben olyan teljesítési kötelezettséget tartalmaz, amelynek tekintetében a felek megállapodásra jutottak, és amennyiben a közvetlen végrehajtást engedélyező nyilatkozatot tartalmaz (végrehajtási záradék).

A felek eltérő megállapodása hiányában minden fél saját költségeit viseli, a közvetítés költségeit pedig egyenlő arányban, vagy kifejezett jogszabályi rendelkezésnek vagy a közvetítő intézmény szabályainak megfelelően viselik.

A legtöbb közvetítési szakértő szerint bármely olyan jogvita alkalmas közvetítésre, amely a felek által szabadon gyakorolható jogokkal kapcsolatos, és ezekben az esetekben a szembenálló feleket szinte minden esetben a vita békés megoldására kell ösztönözni. A közvetítés különösen alkalmas az üzleti viták (vagyis kereskedelmi viták) rendezésére, továbbá határokon átnyúló (ahol az egyik fél az Európai Unió másik tagállamában rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel), polgári és kereskedelmi viták esetében. Meg kell jegyezni, hogy a határokon átnyúló viták körébe nem tartoznak bele a vámügyi, adóügyi vagy közigazgatási eljárások, továbbá a hatalomgyakorlás során megvalósuló cselekményekért vagy mulasztásokért fennálló állami felelősséghez kapcsolódó viták.

További linkek

A link új ablakot nyit megKözvetítő keresése

A link új ablakot nyit megTovábbi információ

Utolsó frissítés: 20/07/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Közvetítés a tagállamokban - Olaszország

Bírósági eljárás helyett miért ne próbálná meg vitáját közvetítés útján rendezni? Ez egy olyan alternatív vitarendezési eszköz, ahol a vitában érdekelt feleket közvetítő segíti a megegyezés elérésében. Olaszország kormánya és az igazságügyben dolgozók különösen hatékony eszköznek tartják a közvetítést.

1. Kihez kell fordulni?

A polgári és kereskedelmi közvetítés rendszerét – amelynek célja az olyan jogok tekintetében kialakuló vitás kérdések rendezése, amelyekről a felek szabadon lemondhatnak vagy amelyeket szabadon átruházhatnak – Olaszországban a 28/2010. törvényerejű rendelet (decreto legislativo) vezette be.

A közvetítési szolgáltatásokat közvetítői szervezetek nyújtják, amelyek lehetnek állami vagy magánszervezetek, és amelyek szerepelnek a közvetítői szervezetek – Igazságügyi Minisztérium által vezetett – nyilvántartásában (registro degli organismi di mediazione).

Az akkreditált közvetítői szervezetek nyilvántartása az Igazságügyi Minisztérium honlapján (A link új ablakot nyit meghttp://www.giustizia.it/) érhető el.

A nyilvántartás segítségével Ön kapcsolatba léphet a választása szerinti közvetítői szervezettel, és igénybe veheti az adott szervezetben tagsággal rendelkező közvetítők szolgáltatásait. További információk közvetlenül a szóban forgó szervezettől kérhetők.

2. A jog mely területein lehetséges, illetve legelterjedtebb a közvetítés?

A közvetítői szervezetek segíthetnek az olyan jogok tekintetében kialakuló vitás kérdések bíróságon kívüli rendezésében, amelyekről a felek szabadon lemondhatnak vagy amelyeket szabadon átruházhatnak (diritti disponibili). A közvetítés igénybevétele önkéntes, bár azt javasolhatja bíró vagy előírhatja a felek közötti szerződés is.

3. Vannak-e különös szabályok e téren?

A polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott közvetítésre vonatkozó szabályokat jelenleg a már említett 28/2010. törvényerejű rendelet és a 180/2010. miniszteri rendelet (decreto ministeriale) tartalmazza.

4. Képzés

A közvetítői tevékenységet folytatni kívánó személynek teljesítenie kell a 18/2010. miniszteri rendelet 4. cikke (3) bekezdésének b) pontjában foglalt követelményeket, így különösen: legalább hároméves tanulmányokat követően szerzett egyetemi diplomával egyenértékű oklevéllel vagy diplomával kell rendelkeznie, vagy szakmai egyesület vagy szervezet tagjának kell lennie és igazolnia kell egyrészt az Igazságügyi Minisztérium által akkreditált képzési szolgáltató által nyújtott, legalább kétéves, az ismeretek felfrissítésére szolgáló tanfolyam elvégzését, másrészt azt, hogy a kétéves továbbképzési időszak során gyakornokként legalább húsz közvetítési ügyben közreműködött.

A szükséges képzések közvetítők általi elvégzését tanúsító bizonyítványokat kiállító képzési szolgáltatók az előírt feltételeket teljesítő, az Igazságügyi Minisztérium által akkreditált állami vagy magánszervezetek.

5. Milyen költségekkel jár a közvetítés?

Az eljárás megindításának, valamint magának a közvetítésnek a díjából álló közvetítési díjat (indennità di mediazione) meghatározó kritériumokat a 180/2010. miniszteri rendelet tartalmazza.

Az összegeket a rendelet mellékletében szereplő A. táblázat határozza meg. A díj a vita tárgyát képező összegtől függően változik.

6. Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A 28/2010. törvényerejű rendelet 12. cikke értelmében amennyiben ez nem sérti a közrendet vagy az alapvető jogszabályokat, úgy a megállapodást bármely fél kérelmére jóvá kell hagynia azon alsóbb bíróság (tribunale) elnökének, amelynek illetékességi területén a közvetítői szervezet székhelye van. A 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke szerinti, határokon átnyúló viták esetében a megállapodást azon alsóbb bíróság elnökének kell jóváhagynia, amelynek illetékességi területén a megállapodást végre kell hajtani.

A jóváhagyott megállapodás végrehajtási jogcímet keletkeztet dolgokra (espropriazione forzata), meghatározott cselekményre (esecuzione in forma specifica) vagy jelzálogjog (ipoteca giudiziale) érvényesítésére vonatkozóan.

7. Ingyenes-e a hozzáférés a közvetítők adatbázisához?

Jelenleg nincs a közvetítőket tartalmazó nyilvános adatbázis, de az Igazságügyi Minisztérium rendszeresen közzéteszi azon közvetítői szervezetek listáját, amelyekhez az egyéni közvetítők tartoznak. Az érdeklődök a közvetítői szervezetek tevékenységét felügyelő – a minisztérium honlapján keresztül elérhető – minisztériumi hivataltól kérhetnek tájékoztatást arra nézve, hogy mely közvetítők tagjai a közvetítői szervezeteknek.

Utolsó frissítés: 06/03/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata görög nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Közvetítés a tagállamokban - Ciprus

Kihez kell fordulni?

Kérjük, a ciprusi közvetítéssel kapcsolatos tájékoztatásért forduljon egy A link új ablakot nyit megCipruson bejegyzett ügyvédhez.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

Bármely vita rendezésére igénybe vehető közvetítés, amennyiben a részes felek ehhez hozzájárulnak.

Vannak-e külön szabályok e téren?

Eltérően az alternatív vitarendezés másik formájától (választottbíráskodás), kifejezetten a közvetítői eljárásra vonatkozó jogszabályok nincsenek, ezért a közvetítés során nem kell különleges szabályokat figyelembe venni.

Megjegyzés: a családjogi ügyekben történő közvetítés egyes kérdései tárgyában törvényjavaslatot terjesztettek a Képviselőház (Βουλή των Αντιπροσώπων) elé, amelyet jelenleg is tárgyalnak.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítésnek nincs rögzített költsége; az alapvetően az ügy bonyolultságától és a közvetítő elismertségétől függ.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A közvetítés eredményeként nem ítélet születik, amely a bírósági ítélettel azonos módon végrehajtható lenne.

Utolsó frissítés: 08/02/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata lett nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Közvetítés a tagállamokban - Lettország

A bírósági eljárás helyett miért nem próbálja meg közvetítés segítségével megoldani a vitás kérdést? Ez egy alternatív vitarendezési (ADR) eszköz, amely során egy közvetítő segít az egymással vitában álló feleknek abban, hogy megállapodásra jussanak. Lettország kormánya és igazságügyi szereplői tudatában vannak a közvetítés előnyeinek.

Kihez fordulhat?

Lettországban a közvetítés alkalmazása a polgári jogviták rendezésében jelenleg még gyerekcipőben jár. Nincs olyan központi kormányzati szerv, amely felelős lenne a közvetítői szakma szabályozásáért.

A Közvetítési Tanács

A link új ablakot nyit megA Közvetítési Tanács (Mediācijas padome) egy 2011. július 25-én alapított szervezet, amely több, a közvetítés területén tevékenykedő, Lettországban nyilvántartásba vett szervezetet is összefog. Célja a közvetítők számára a közös képzési szabványok kidolgozása és a képzési programok szabályozásának bevezetése, a képesítéssel rendelkező közvetítők számára magatartási kódex elkészítése és elfogadása, az ilyen képesítők képviselete, a nemzeti és helyi hatóságok számára a Tanács álláspontjának közvetítése, valamint a közvetítéssel kapcsolatos jogalkotási kérdésekben és jogi gyakorlatokra vonatkozóan véleményalkotás.

A Közvetítési Tanácsot a következő szervezetek alapították:

  • „Közvetítés és AVR” (Mediācija un ADR);
  • „Integrált Közvetítés Lettországban” (Integrētā mediācija Latvijā);
  • „Társadalmi Integráció” (Áldozattámogató Központ) (Integrācija sabiedrībai (Cietušo atbalsta centrs));
  • A Kereskedelmi Közvetítők Egyesülete (Komercmediatoru asociācija).

A „Közvetítés és AVR” szervezet

A A link új ablakot nyit meg„Közvetítés és AVR” (Mediācija un ADR) 2005. április 7-én jött létre. Céljai:

  • az alternatív vitarendezési módszerek (közvetítés, békéltetés, pártatlan tényfeltárás, szakértői jelentések, választottbíróság, stb.) progresszív bevezetésének és használatának elősegítése Lettországban;
  • a döntéshozatali eljárásokban való részvétel, pl. az állami szervek által felállított munkacsoportok keretében;
  • a tagok szakmai képesítései erősítésének, valamint a lehető legmagasabb szintű közvetítési és AVR szolgáltatások nyújtásának elősegítése;
  • az alternatív vitarendezési szakemberek együttműködésének megteremtése a közös célkitűzések elérése érdekében;
  • együttműködés nemzetközi szervezetekkel, valamint más természetes és jogi személyekkel.

A szervezet tanácsot ad a vitában álló feleknek és azok képviselőinek a szakértő kiválasztásához, valamint előadásokat és szemináriumokat is tart a közvetítés és az alternatív vitarendezés témájában. A szervezet több tagja is polgári és büntetőügyekre szakosodott gyakorló közvetítő. A tagok tárgyalásvezetési és közvetítési szakértelmükre Lettországban és külföldön tettek szert egyesült államokbeli, egyesült királysági, németországi és más államokbeli tapasztalt közvetítők és vitarendezők mellett.

Az „Integrált Közvetítés Lettországban” szervezet

Az A link új ablakot nyit meg„Integrált Közvetítés Lettországban” (Integrētā mediācija Latvijā — IMLV) 2007. augusztus 10-én alakult. Célja egy olyan társadalom megvalósítása, ahol a vitákat sikeresen tudják rendezni, ahol mindegyik fél érdekeit egyenlően képviselik, és a vitarendezési folyamat emberséges, igazságos és együttműködésen alapszik. Az IMLV a németországi Integrált Közvetítés (Integrierte Mediation) elnevezésű szervezettel szoros együttműködésben alakult. Együttműködést az oktatás, a kiegészítő képzés, a felügyelet, a közvetítési szolgáltatások bevezetése és a bevált gyakorlatok alkalmazása területén terveznek.

Az IMLV célja a közvetítés fejlődésének előmozdítása regionális, nemzeti és nemzetközi szinten az intézmények és szervezetek vitarendezési eljárásaiba, valamint szakértők munkájába és általában a társadalomba történő integrálása révén.

E cél elérése érdekében az IMLV a következő feladatokat látja el:

  • az integrált közvetítés elképzelésének népszerűsítése és fejlesztése Lettországban a vitarendezés korszerű és kiemelkedő minőségű formájaként;
  • szakértők, szervezetek és intézmények együttműködésének előmozdítása;
  • az integrált közvetítés koncepcióinak és előnyeinek meghatározása és népszerűsítése;
  • a társadalom tájékoztatása és felvilágosítása az integrált közvetítés koncepcióiról és lehetőségeiről;
  • az integrált közvetítés sikereinek szélesebb körben való megismertetése;
  • a közvetítésről és a közvetítés különféle területekbe történő integrálásának lehetőségeiről szóló képzés szervezése;
  • tanulmányok és felmérések készítése.

Az IMLV különféle szakembereket – többek között gyakorló közvetítőket – hoz összeköttetésbe egymással, akiknek célja, hogy a munkájuk során közvetítési szaktudásokat alkalmazni tudják, és hogy a közvetítésről mint sikeres vitarendezési lehetőségről szemléletformálást végezzenek a nyilvánosság körében.

A „Társadalmi Integráció” szervezet (Áldozattámogató Központ)

A „Társadalmi Integráció” szervezet A link új ablakot nyit megÁldozattámogató Központja 2003-ban kezdte meg működését. Fő célja a bűncselekmények sértettjeinek támogatása. A központban 2004 óta 20, a közvetítői eljárásokat jól ismerő közvetítő dolgozik, akik polgári és közigazgatási jogviták rendezésén tevékenykednek.


Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

Közvetítés több területen is igénybe vehető. Leginkább a családjogi és a kereskedelmi jogi kapcsolatok területén kialakuló polgári viták esetében veszik igénybe.

Vonatkoznak-e különleges szabályok a közvetítésre?

A közvetítés igénybevétele teljes mértékben önkéntes.

A közvetítésben való részvétel nem előfeltétele az egyes bírósági eljárástípusok kezdeményezésének vagy folytatásának.

A közvetítők tevékenységét Lettországban nem szabályozza semmilyen külső jogszabály vagy rendelet.

Információ és képzés

Közvetítéssel foglalkozó honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.mediacija.lv/.

A „Közvetítés és AVR”, valamint a „Társadalmi Integráció” szervezet rendelkezik olyan oktatókkal, akik alapszintű közvetítési képzést tartanak a leendő közvetítők számára. Ezen túlmenően szakmai és személyes környezetben használható alapvető konfliktus oldási képességekről is szerveznek tanfolyamot.

Mennyibe kerül a közvetítés?

A polgári viták megoldására biztosított közvetítés nem ingyenes. A közvetítés díja különféle tényezőktől függ: a közvetítő képzettségétől és tapasztalatától, a vita összetettségétől, a szükséges közvetítési ülések számától és egyéb tényezőktől.

Mindazonáltal a gyermekek érdekeit és jogait érintő ügyekben a Rigai Családjogi Bíróság Kül- és Békítésügyi Testülete (Rīgas Bāriņtiesas Ārlietu un samierināšanas pārvalde) ingyenes szolgáltatást nyújt Riga város lakosai számára. A viták legtöbbször a gyermekek lakhelyével, a gyermeklátogatási jogokkal, a gyermekelhelyezéssel és a gyermekneveléssel kapcsolatos kérdéseket érintik.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeképpen létrejött megállapodás?

A A link új ablakot nyit meg2008/52/EK irányelv értelmében a közvetítési eljárásban részt vevő vitás felek kérhetik a közvetítés eredményeképpen létrejött írásos megállapodás végrehajthatóvá nyilvánítását. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, hogy az ilyen kérelmekkel mely bíróságokhoz vagy egyéb hatóságokhoz lehet fordulni.

Lettország még nem küldött ilyen jellegű tájékoztatást.

Linkek

Mediācija.lv

Utolsó frissítés: 08/12/2014

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Közvetítés a tagállamokban - Litvánia

A bírósághoz való fordulás helyett miért ne választaná a vita közvetítés útján történő megoldását? Ez egyfajta alternatív vitarendezés, ahol a közvetítő abban segít, hogy a felek megegyezésre jussanak. Litvániában mind a kormányzat, mind pedig a gyakorló jogászok jól ismerik a közvetítés előnyeit.

Kihez kell fordulni?

Nincs a közvetítés (tarpininkavimas) tekintetében felelős központi vagy kormányzati szerv, és Litvánia ilyen szerv létrehozását nem is tervezi.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

Az egyeztető jellegű közvetítés (taikinamasis tarpininkavimas) polgári (azaz általános hatáskörű bíróságokon polgári eljárás keretében tárgyalt) jogvitákban alkalmazható.

Vannak-e külön szabályok e téren?

A közvetítés szabályozását a polgári jogi jogvitákban folytatott egyeztető közvetítésről szóló törvény (Civilinių ginčų taikinamojo tarpininkavimo įstatymas) tartalmazza. Ennek keretében a közvetítés igénybevétele teljesen önkéntes. Nincsenek sajátos szabályok, és a közvetítőket magatartási szabályzat sem köti.

Tájékoztatás és képzés

Nemzeti képzési programot egyelőre nem vezettek be. Azonban képzést nyújt az Igazságügyi Minisztérium (Teisingumo ministerija) képzési központja, valamint magánszervezetek is. A magánszervezetek tevékenysége nem szabályozott.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A polgári jogi jogvitákban folytatott egyeztető közvetítésről szóló törvény szerint az egyeztető közvetítés ellenérték fejében vagy ingyenesen végezhető. Ha ellenérték fejében végzik, az eljárás csak azt követően kezdődhet, hogy a közvetítő az eljárásban részt vevő mindkét féllel írásbeli megállapodást kötött a fizetendő díjról és a fizetés módjáról.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A A link új ablakot nyit meg2008/52/EK irányelv a jogvitában érintettek számára lehetővé teszi, hogy a közvetítés eredményeként létrejött írásbeli megállapodás végrehajthatóvá nyilvánítását kérjék. A tagállamok ezt közlik a bíróságokkal és az ilyen kérelmek intézésére illetékes más hatóságokkal.

A polgári jogi jogvitákban folytatott egyeztető közvetítésről szóló törvény szerint a jogvitában érdekelt felek választhatnak bíróságot. Ez lehet a jogvitában érintett felek lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes területi bíróság.

Utolsó frissítés: 18/02/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Közvetítés a tagállamokban - Luxemburg

Ahelyett, hogy bírósághoz fordulnánk, jogvitánkat próbáljuk meg inkább közvetítés útján megoldani. Ez olyan alternatív vitarendezési lehetőség, amelynek keretében a jogvitában részes feleket közvetítő segíti abban, hogy azok megállapodásra jussanak. A Luxemburgi Nagyhercegségben a kormány és a gyakorló jogászok előtt jól ismertek a közvetítés előnyei.

Kihez kell fordulni?

Luxemburgban nincs a közvetítői szakma szabályozásáért felelős központi szerv.

Az ágazati (bank, biztosítás, stb.) közvetítés, a közigazgatási ügyekben közvetítésért felelős A link új ablakot nyit megOrszággyűlési Biztos, valamint a A link új ablakot nyit megGyermekek Jogaiért felelős Országgyűlési Biztosi Bizottság mellett az alábbi szervezetek foglalkoznak közvetítéssel:

Mely jogterületeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

Közvetítés elsősorban az alábbi területeken vehető igénybe:

  • közigazgatási ügyek,
  • büntetőügyek,
  • családjogi ügyek,
  • kereskedelmi ügyek,
  • szomszédok közötti viták.

A polgári és kereskedelmi közvetítés egy kölcsönös megegyezésen alapuló és bizalmas folyamat, amelyet független, pártatlan és képzett közvetítő vezet. Kiterjedhet az egész vitára vagy annak egy részére. Ide tartozik mind a megállapodáson alapuló, mind a bírósági utalásos közvetítés, és fontos szerepet játszik a családi közvetítés is.

A megállapodáson alapuló közvetítés (médiation conventionnelle) esetében a jogi eljárás során bármelyik fél az ítélethozatalig bármikor javasolhatja a közvetítés igénybevételét, függetlenül bármely bírósági vagy döntőbírósági eljárástól.

A bírósági utalásos közvetítés(médiation en justice or médiation judiciaire) esetében a már bíróság elé került polgári jogi, kereskedelmi vagy családi vita esetében a bíróság az ítélethozatalig bármikor közvetítői útra utalhatja az ügyet. Ez nem vonatkozik a Semmítőszék előtti ügyekre, illetve az ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokra. A bíróság saját kezdeményezésére, vagy a felek együttes kérelmére is felkérheti a feleket közvetítő igénybevételére. A felek hozzájárulása mindkét esetben szükséges. Bizonyos korlátozott számú, jól körülhatárolt, családjogi kérdést felvető esetekben a bíróság közvetítői intézkedést javasolhat a felek számára. Ilyenkor ingyenesen tájékoztató ülést tart, ahol elmagyarázzák a közvetítés elveit, hatásait és az eljárást.

Büntetőügyekben az ügyész bizonyos feltételek fennállása esetén a vádemelésről való döntés előtt közvetítéshez folyamodhat, amennyiben valószínű, hogy az:

  • jóvátételt nyújt az áldozatnak;
  • megoldja a bűncselekményből származó nehézségeket; vagy
  • hozzájárul az elkövető rehabilitációjához.

A közvetítés igénybevétele nem zárja ki a későbbi vádemelést, például amennyiben megsértik a közvetítésre vonatkozó előírásokat.

Vannak-e külön szabályok e téren?

A közvetítés igénybe vétele teljes egészében önkéntes.

Külön jogszabályok vonatkoznak a közigazgatási és a büntetőügyekben, valamint az egyes ágazatokban történő közvetítésre.

Tájékoztatás és képzés

Közvetítés büntetőügyekben

Az 1999. május 6-i törvény és az 1999. május 31-i nagyhercegi rendelet vezette be büntetügyekben a közvetítést. A vádemelésről előtt az ügyész dönthet úgy, hogy közvetítéshez folyamodik, amennyiben megítélése szerint ez várhatóan jóvátételt nyújt az áldozatnak, megoldja a bűncselekményből származó nehézségeket, vagy hozzájárul az elkövető rehabilitációjához. Amennyiben az ügyész úgy dönt, hogy közvetítéshez folyamodik, bármely, a megfelelő engedéllyel rendelkező közvetítőt kinevezhet.

Hitelesítés:

A büntetőügyekben történő közvetítéshez a hitelesítésért az igazságügyi miniszterhez kell fordulni, aki a kérelemről a főügyésszel történő konzultációt követően határoz.

Polgári jogi és kereskedelmi közvetítő

A 2012. február 24-i törvény az új polgári eljárásjogi kódex új címmel történő bővítése révén megalkotja a polgári jogi és kereskedelmi ügyekben történő közvetítés nemzeti jogi keretét. A törvény a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló, 2008. május 21-i 2008/52/EK európai parlamenti és a tanács irányelvet ülteti át. Az irányelvben a határon átnyúló vitákra irányadó elveket a nemzeti vitákra is alkalmazza. A törvényt kiegészíti a 2012. június 25-i nagyhercegi rendelet, amely szabályozza, hogyan lehet hitelesített közvetítővé válni a bírói utalásos és a családi közvetítő eljárások céljából, a közvetítő külön képzést és az ingyenes tájékoztató ülés tartását.

A közvetítő olyan harmadik személy, akinek az a feladata, hogy a vita megoldása céljából egyszerre, vagy szükség esetén külön-külön beszélgessen felekkel. A közvetítő nem erőltet megoldást a felekre, hanem arra bátorítja őket, hogy baráti légkörben állapodjanak meg.

A bírósági utalásos és a családi közvetítő szolgáltatások nyújthatóak hitelesítéssel vagy anélkül. A hiteles közvetítő olyan természetes személy, akinek e tevékenységét az Igazságügyi Minisztérium hagyta jóvá.

A megállapodáson alapuló közvetítés és a több országot érintő ügyek esetében a felek igénybe vehetnek engedély nélküli közvetítőt.

Hitelesítés:

Az Igazságügyi Minisztérium hitelesíti a közvetítőket. Polgári jogi és kereskedelmi ügyekben nincs szükség hitelesítésre megállapodáson alapuló közvetítési szolgáltatás nyújtásához.

Bármely természetes személy kérheti a hitelesítést, aki teljesíti az új polgári eljárásjogi kódexet a polgári jogi és kereskedelmi ügyekben történő közvetítéssel kiegészítő 2012. február 24-i törvényben (1) lefektetett és a 2012. június 25-i, a bírósági utalásos és a családi közvetítésre vonatkozó hitelesítési eljárást, a közvetítői képzést és az ingyenes tájékoztató ülés tartását meghatározó nagyhercegi rendeletben (2) részletezett feltételeket.

A fent említett 2008/52/EK irányelv és a közvetítésről szóló 2012. február 24-i törvény 1250-1. cikke (1) bekezdésének 3. albekezdése értelmében azoknak a közvetítőknek, akik valamely más Európai Uniós tagállamban eleget tesznek azonos vagy lényegében megegyező feltételeknek, nem kell hitelesítést szerezniük a Luxemburgi Nagyhercegségben.

A hitelesítés határozatlan időre szól.

Az új polgári eljárásjogi kódex 1251-1. cikkének (2) bekezdése és a fent említett 2012. június 25-i nagyhercegi rendelet meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket egy természetes személynek meg kell felelnie az engedély megszerzéséhez:

  1. garantálniuk kell a jó hírnevet, a hozzáértést, a képzést, a függetlenséget és az elfogulatlanságot;
  2. be kell mutatniuk egy, a luxemburgi rendőrségi nyilvántartás alapján kiállított erkölcsi bizonyítványt, vagy azon származási országuk, ahol az utolsó öt évben tartózkodtak, illetékes hatósága által kiállított hasonló dokumentumot;
  3. teljes cselekvőképeséggel kell rendelkezniük, és jogosultnak kell lenniük politikai jogaik gyakorlására; és
  4. közvetítői képzéssel kell rendelkezniük, amely lehet:
  • a Luxemburgi Egyetemen, vagy azonos szintű képzést nyújtó egyetemen, felsőoktatási intézményben vagy más intézményben egy európai uniós tagállam jogszabályaival és közigazgatási előírásaival összhangban szerzett közvetítési mesterfokozat; vagy
  • a 2012. június 25-i nagyhercegi rendelet 2. cikke szerinti három év szakmai tapasztalat, amelyet közvetítői képzés egészít ki; vagy
  • az Európai Unió valamely tagállamában elismert közvetítői képzés.

A Luxemburgi Egyetem a közvetítés terén külön A link új ablakot nyit meg(mester fokozatú) képzési programot hirdet.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítés gyakran ingyenes. Az esetlegesen fizetendő díj egyértelműen fel lesz tüntetve.

A megállapodáson alapuló közvetítés esetében a közvetítői díj szabad megegyezés tárgya. Ebben az esetben ellenkező megállapodás hiányában a díjak és a költségek egyenlően oszlanak meg a felek között.

A bírósági utalásos és a családi közvetítés esetében a díjakat nagyhercegi rendelet szabályozza.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A polgári jogi és kereskedelmi közvetítés eredményeként létrejött megállapodás a bírósági határozattal egyező bizonyító erővel bír. Az ilyen megállapodások a 2008/52/EK irányelv alapján végrehajthatóak az Európai Unióban tekintet nélkül arra, hogy Luxemburgban vagy az Európai Unió más tagállamában kötötték őket. A hatáskörrel rendelkező bíróság jóváhagyja a megállapodás egészét vagy egyes részeit, amitől az végrehatjhatóvá válik.

Az irányelvet a 2012. február 24-i törvény ülteti át, amely a közvetítést a korábbi jogi eljárásokkal azonos rangra emeli.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium

A link új ablakot nyit megKözvetítés és Hiteles Közvetítők Luxemburgi Szövetsége (ALMA asbl)

A link új ablakot nyit megA Luxembourgi Ügyvédi Kamara Közvetítési Központja (CMBL)

A link új ablakot nyit megA Közvetítő Központ

A link új ablakot nyit megA Családjóléti Közvetítő Központ

Utolsó frissítés: 20/12/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Közvetítés a tagállamokban - Magyarország

Ha konfliktusba vagy vitába kerül (munkaügyi vita, családi konfliktus stb.) lehetősége nyílik arra, hogy egy a vitában nem érintett, kívülálló fél segítségét is igénybe vegye. Ez a személy, a közvetítő segíteni tud abban, hogy az összes vitában érintett fél számára elfogadható megállapodást dolgozzanak ki. A közvetítői eljárásban való részvétel önkéntes és titoktartási kötelezettséget von maga után. Kétféle közvetítő közül választhat: a piacon dolgozó mediátorok szolgálataiért óradíjat kell fizetni, amely a közvetítő és a felek közötti megállapodás tárgyát képezi, azonban szolgáltatásait bírósági eljárás nélkül is igénybe veheti. Ha már azonban elindult a bírósági eljárás, akkor bírósági közvetítőhöz is fordulhat, akinek nem kell óradíjat fizetni, mert ingyenesen jár el.

Mediátor (IM névjegyzékben szereplő közvetítő)

Kihez kell fordulni?

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján az igazságügyért felelős minisztérium feladata a közvetítők és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyek névjegyzékbe történő felvétele.

A közvetítők és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyek adatbázisa az A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium honlapján érhető el.

A honlapon általános tájékoztatás található a felhasználók részére, illetve a A link új ablakot nyit meghonlap felvételi adatlapokat is tartalmaz közvetítők és közvetítőket foglalkoztató jogi személyek részére.A közvetítői névjegyzékben név, szakterület, nyelvismeret és megye alapján lehet keresni a közvetítőket. Jogi személyek esetében a keresések a néven, a megyén és a rövidített néven alapulnak. Továbbá 2014. március 15. napjától lehetőség van mind a közvetítők, mind pedig a közvetítőket foglalkoztató jogi személyek esetében az úgynevezett „Alávetési nyilatkozatot tett” közvetítők közötti keresésre is. Ezen közvetítők az igazságügyi miniszter felé tett alávetési nyilatkozatukkal vállalták, hogy a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvényben foglalt kötelező közvetítői eljárás lefolytatására irányuló felkéréseket elfogadják.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény a polgári jogvitákra terjed ki, de kizárja a közvetítés igénybevételét a sajtóhelyreigazítási eljárásokban, a közigazgatási perekben, a gondnokság alá helyezésre, a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló perben, a végrehajtási perben, az apaság és a származás megállapítására irányuló eljárásban és az alkotmányjogi panasz alapján indított eljárásban.

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény hatálya nem terjed ki továbbá a külön törvényben szabályozott más közvetítői vagy békéltetői eljárásra, továbbá a választottbírósági eljárás során lefolytatandó közvetítésre. Ilyen eljárások lehetnek például: a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény szerinti, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 82/A-82/K. §-ai szerinti, vagy az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény szerinti közvetítői eljárások, továbbá speciális eljárási szabályok alkalmazandók a gyámhatósági eljárásban folytatott közvetítői eljárásra a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 30/A-30/D. §-a alapján.

Vannak-e külön szabályok e téren?

A közvetítés igénybevétele önkéntes, de vannak bizonyos előnyei az illetékekről szóló törvény és a polgári perrendtartás vonatkozásában.

Ha a felek az első tárgyalás után közvetítésben vesznek részt, és a létrejött megállapodást az elnöklő bíró jóváhagyja, akkor csak az egyébként alkalmazandó illeték felét kell megfizetni. A közvetítőnek fizetendő díj + HÉA (de legfeljebb 50 000 forint) is levonható ebből a már csökkentett összegből. Az egyetlen megkötés az, hogy az illeték végösszege nem lehet kisebb az eredeti illetékösszeg 30%-ánál. A csökkentés nem alkalmazható, ha a törvény nem engedélyezi a közvetítést.

Ha a felek a polgári eljárás előtt veszik igénybe a közvetítést, akkor csak a közvetítői díj + HÉA összegével, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett illetéket kell megfizetni, amely nem lehet kevesebb az illeték eredeti összegének 50%-ánál. A csökkentés nem alkalmazható, ha a törvény nem engedélyezi a közvetítést, vagy ha a felek a közvetítés során elért megegyezés ellenére bírósághoz fordulnak (kivéve, ha a bírósághoz fordulás indoka az – az önkéntes teljesítés elmaradása miatt – a megállapodásban foglaltak érvényre juttatása).

A közvetítőkre vonatkozóan nincs nemzeti magatartási szabályzat, de a közvetítő egyesületek többsége betartja a közvetítők európai magatartási kódexét.

Munkajogi vitákra létezik egy speciális magatartási kódex, amelyet a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat készített.

A már megindult bírósági eljárások tekintetében egyes bíróságokon is elérhető a közvetítés, amely a felek számára illetékmentes; részletes szabályai és a bíróságok listája a bíróságok központi internetes A link új ablakot nyit meghonlapján található.

Tájékoztatás és képzés

A közvetítéssel vagy a nemzeti közvetítőképző intézménnyel kapcsolatban nem áll rendelkezésre speciális angol nyelvű tájékoztató honlap.

Az Igazságügyi Minisztérium honlapján megtalálhatóak a szakmai alapképzéseket lebonyolító A link új ablakot nyit megintézmények listája.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítés nem ingyenes; a díj a közvetítő és a felek közötti megállapodás tárgyát képezi.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A A link új ablakot nyit meg2008/52/EK irányelv szerint lehetővé kell tenni annak kérelmezését, hogy a közvetítés eredményeként létrejött írásbeli megállapodás tartalmát nyilvánítsák végrehajthatóvá. A tagállamok értesítik a Bizottságot, hogy az ilyen kérelmekkel mely bíróságokhoz vagy egyéb hatóságokhoz lehet fordulni.

Lehetőség van arra, hogy a felek végrehajthatóvá nyilváníttassák a közvetítés eredményeként létrejött megállapodásuk tartalmát. A bíróságtól vagy egy közjegyzőtől kérhetik a megállapodás bíróság által jóváhagyásra kerülő egyezségbe illetve közokiratba foglalását, amely azt követően végrehajtható lesz.

Kapcsolódó linkek

A magyar közvetítők adatbázisának honlapja

Utolsó frissítés: 06/04/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Közvetítés a tagállamokban - Málta

A bírósághoz való fordulás helyett miért ne választaná a vita közvetítés útján történő megoldását? Ez egyfajta alternatív vitarendezés, ahol a közvetítő abban segít, hogy a felek megegyezésre jussanak. Máltán mind a kormányzat, mind pedig a gyakorló jogászok jól ismerik a közvetítés előnyeit.

Kihez kell fordulni?

Máltán a közvetítésért felelős kormányzati szerv a Máltai Közvetítői Központ, amely a A link új ablakot nyit megközvetítésről szóló 2004. évi törvény 474. fejezete alapján jött létre. A Mediációs Központ olyan fórum, ahová a vitás felek fordulhatnak, vagy ahová őket annak érdekében utalhatják, hogy a vitájukat közvetítő segítségével rendezzék.

A Központtal a Máltai Közvetítői Központ hivatalvezetőjén keresztül lehet felvenni a kapcsolatot, a következő címen: Palazzo Laparelli, South Street, Valletta VLT 1100.

Telefonon a +35621251110 számon hívható, e-mailben pedig a A link új ablakot nyit megmediation.mjha@gov.mt címen érhető el.

A Központ a felek rendelkezésére bocsátja a Központ megfelelő akkreditációjával rendelkező közvetítők jegyzékét, és felkéri a feleket, hogy a jegyzékről válasszanak ki egy általuk kölcsönösen elfogadható közvetítőt.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

Közvetítés polgári jogi, családjogi, szociális, kereskedelmi és munkaügyekben lehetséges.

Vannak-e külön szabályok e téren?

A közvetítés önkéntes eljárás. Mindazonáltal bármely eljárás felei közös kérelemmel fordulhatnak a bírósághoz annak érdekében, hogy függessze fel az eljárást mindaddig, amíg megkísérlik vitájukat közvetítés útján rendezni. A bíróság jogosult továbbá saját kezdeményezésére is felfüggeszteni az eljárást, és a feleket arra utasítani, hogy próbálják meg a vitájukat közvetítés útján rendezni. Meg kell jegyezni azonban, hogy családjogi ügyekben a közvetítés kötelező, különösen különválás, a gyermek láthatása, a gyermek ellátása és felügyelete, valamint gyermek- és házastárs-tartási ügyek esetén.

A Máltai Közvetítői Központ etikai kódexszel rendelkezik, amelynek szabályait a közvetítőknek a közvetítői eljárás során be kell tartaniuk.

A kódex tartalmazza az alapvető betartandó rendelkezéseket. Például úgy rendelkezik, hogy a Központ Kormányzótanácsa fegyelmi eljárást indíthat bármely közvetítő ellen, akinek a magatartása nem felel meg a kódex alapelveiben előírt magatartásnak, vagy azzal ellentétes, és bármely közvetítőnek a nevét, akiről megállapítható, hogy a kódex bármely rendelkezését megsértette vagy helytelenül járt el, a Kormányzótanács által szükségesnek ítélt időre leveszik a közvetítők jegyzékéről.

Tájékoztatás és képzés

A Máltai Közvetítői Központ időről időre képzéseket szervez közvetítők számára. Az első ilyen – a közvetítési képességekről szóló – tanfolyamot 2008 júliusában tartották. 2009. április 16–18. között került sor a második tanfolyamra, amelynek célja a közvetítői képességek fejlesztése volt, és a különválás pszichológiai, társadalmi és jogi szempontjaira összpontosított.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A díjjegyzéket a 2008. évi 309. sz. jogi közlemény 2. és 4. szabályzata tartalmazza.

Családjogi közvetítés esetén a felek vagy szabadon választanak egy közvetítőt (az akkreditált közvetítők jegyzékéről), és ennek költségeit maguk viselik, vagy pedig a bíróság hivatalvezetője nevez ki közvetítőt a Közvetítői Központ által továbbított jegyzékről, rotációs alapon. Utóbbi esetben a költségeket a bíróság viseli.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A A link új ablakot nyit meg2008/52/EK irányelv értelmében lehetővé kell tenni annak kérelmezését, hogy a közvetítés eredményeként létrejött írásbeli megállapodás tartalma végrehajtható legyen. A tagállamok közlik, hogy mely bíróságok vagy egyéb hatóságok jogosultak az ilyen kérelmek befogadására.

Jelenleg zajlik a közvetítésről szóló 2004. évi máltai törvény módosítása, a fenti rendelkezés törvénybe iktatása érdekében.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megMáltai Közvetítői Központ

A közvetítésről szóló 2004. évi máltai törvény

2008/52/EK irányelv

Utolsó frissítés: 19/08/2015

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Közvetítés a tagállamokban - Hollandia

Ha nem akar bírósághoz fordulni, próbálja inkább közvetítés útján megoldani jogvitáját! Ez egy alternatív vitarendezési módszer (ADR), melyben a közvetítő segít a jogvitában részt vevő feleknek egyezségre jutni. Hollandia kormánya és igazságügyi szakemberei tisztában vannak a közvetítés előnyeivel.

Kihez lehet fordulni?

A Holland Közvetítői Intézet (NMI) önálló intézet, amelynek célja a közvetítéssel kapcsolatos ismeretterjesztés Hollandiában, valamint az elérhető szolgáltatások színvonalának emelése. E célból az NMI több modellt és szabályt is kidolgozott.

Az NMI továbbá vezeti az országos közvetítői nyilvántartást, amelyben csak a képesített közvetítők szerepelnek. Ehhez a közvetítőknek el kell végezniük egy, az NMI által elismert alapfokú közvetítői képzést, majd elméleti és értékelő vizsgát kell letenniük. Az NMI által nyilvántartásba vett közvetítők kötelesek ismereteiket és készségeiket naprakészen tartani, amit az NMI ellenőriz. A nyilvántartás a következő címen érhető el: A link új ablakot nyit megNMI – közvetítői nyilvántartás.

Az oldal független tájékoztatást nyújt továbbá a hollandiai közvetítésről és közvetítőkről. Az oldalon Ön érdeklődése és preferenciái szerint, igényeinek megfelelő szempontok alapján kereshet információkat. Kereshet például olyan közvetítőt, aki meghatározott területen rendelkezik szakértelemmel.

Az NMI címe: Westblaak 150, 3012 KM Rotterdam. Postacíme: P.O. Box 21499, 3001 AL Rotterdam. Tel.: 010 - 201 23 44, fax: 010 - 201 23 45, e-mail: A link új ablakot nyit meginfo@nmi-mediation.nl.

A közvetítők kérhetik az NMI-nél nyilvántartásba vételüket, ebben az esetben be kell tartaniuk a közvetítők magatartási kódexét. A nyilvántartásba vétel – csakúgy, mint a magatartási kódex elfogadása – önkéntes, de ha a közvetítő a holland támogatott jogi segítségnyújtási vagy bírósági kirendelési rendszer keretében kíván tevékenykedni, akkreditációt kell szereznie és értékelő vizsgát kell letennie, és nyilvántartásba kell vetetnie magát az NMI-nél.

Hollandia emellett „Mediation naast rechtspraak” elnevezéssel kezdeményezést fogadott el a bíróságokhoz kapcsolódó közvetítés tárgyában. Ez azt jelenti, hogy az Ön ügyét tárgyaló kerületi bíróság vagy fellebbviteli bíróság figyelmezteti Önt a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségére. Ezt megteheti írásban, a feleknek küldött levéllel, amely tartalmaz egy tájékoztató füzetet, egy közvetítéssel kapcsolatos kérdéssort, valamint egy válasznyomtatványt. Az is lehetséges, hogy a bíró jelzi a tárgyaláson, hogy az Ön ügyében közvetítési eljárásra kerülhet sor, és e lehetőség igénybevételét javasolja Önnek és a másik félnek.

Ön saját elhatározása alapján is felkeresheti a közvetítői irodát. Mindegyik kerületi bíróságon és fellebbviteli bíróságon lesz olyan ügyintéző, aki válaszol az Ön kérdéseire, eljuttatja a másik félhez az Ön közvetítői eljárás igénybevételére vonatkozó javaslatát, segíti a feleket a megfelelő közvetítő megtalálásában, és megszervezi az első találkozót.

A közvetítésről további információkat kaphat a következő szervektől:

  • A A link új ablakot nyit megJogi Szolgáltatások Irodája (Het Juridisch Loket) P.O. Box 487, 3500 AL Utrecht. Tel.: 0900-8020 (0,10 euró percenként).
  • Az utrechti székhelyű A link új ablakot nyit megKöltségmentességi Tanács (Raad voor Rechtsbijstand): Jaarbeursplein 15, 3521 AM Utrecht, P.O. Box 24080, 3502 MB Utrecht. Tel.: 088-7871012 (Registration Department – nyilvántartási osztály).

Mely területeken megengedett és/vagy legelterjedtebb a közvetítés?

A közvetítés minden esetben megengedett, leggyakrabban a polgári jog és a közjog területén veszik igénybe.

Vannak-e külön szabályok e téren?

A közvetítés igénybevétele teljes mértékben önkéntes. A közvetítők számára létezik magatartási kódex.

Tájékoztatás és képzés

A A link új ablakot nyit megHolland Közvetítői Intézet (NMI) tájékoztatást nyújt a közvetítésről és nyilvántartásba veszi a közvetítőket.

Az NMI a közvetítés és a közvetítők tekintetében az ország egész területén független minőségbiztosítást nyújt, valamint nyilvános A link új ablakot nyit megközvetítői nyilvántartást is üzemeltet.

Az NMI nyilvántartásában szereplő közvetítők megfelelő képzettséggel rendelkeznek, és jogosultak arra, hogy az NMI közvetítési szabályaival összhangban közvetítőként járjanak el. Ezek a közvetítők követik az NMI minőségbiztosítási rendszerét.

Ahhoz, hogy az NMI nyilvántartásba vegyen egy közvetítőt, utóbbinak két alapvető követelménynek kell eleget tennie:

  • közvetítői képzés sikeres teljesítése az NMI által akkreditált intézetnél;
  • a vonatkozó tudásanyagot értékelő vizsga letétele.

Az NMI több közvetítőképző intézetet is akkreditált. Az intézetek képzési programjainak skálája a hatnapos alaptanfolyamtól a 20 vagy több napos tanfolyamokig terjed. E tanfolyamok valamelyikének sikeres teljesítése az NMI közvetítői nyilvántartásába vétel két előfeltételének egyike.

A nyilvántartásába vétel második alapfeltétele a vonatkozó tudásanyagot felmérő vizsga letétele. A holland kormány A link új ablakot nyit megstatisztikát vezet a közvetítésről (angol nyelvű összefoglaló is elérhető).

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

Polgári jogviták rendezésekor a közvetítés nem ingyenes.

A költségek mértéke az ügy típusától függ. Néhány eljárás összetett és időigényes, ezért magasabb költségekkel jár. Vannak olyan ügyek is, amelyeknél a közvetítés során ajánlatos szakosodott ügyvédhez fordulni. Előfordul, hogy a közvetítő elé utalás arra készteti a feleket, hogy problémáikat maguk oldják meg, ami azt jelzi, hogy a közvetítés alkalmas arra, hogy megelőzze a jogvita eszkalálódását.

Ha a felek megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkeznek, kötelesek maguk állni a közvetítés költségeit: Az államilag finanszírozott ügyvéd vagy közvetítő igénybevételére való jogosultság jövedelemhatára:

  • házastársak, bejegyzett élettársak, illetve együtt élő személyek esetében: évi 35 200 EUR.
  • egyedülálló személyek esetében: évi 24 900 EUR.

E pénzügyi korlátok mellett nem jogosultak a költségmentességre azok a felek, akik egy meghatározott értékhatár fölötti, az adóhivatalnak bejelentendő vagyonnal rendelkeznek. Ebbe beletartozik a második otthon, másik ingatlan, megtakarítások, készpénzbeli megtakarítások, vagyontárgyak stb. A házastársak, a bejegyzett élettársak, illetve az együtt élő személyek esetében a pontos értéket a nemzeti adóhatóságoktól származó adatok alapján határozzák meg.

Ha a felek vagyona az irányadó küszöbérték alá esik, az ügyvédi vagy közvetítői költség finanszírozásához az állam hozzájárul. Mindazonáltal az állam soha nem fedezi a teljes összeget. Mindegyik félnek részt kell vállalnia a költségek viseléséből. Ennek összege 0–4 óra esetén 51 EUR, 5 óra vagy annál hosszabb idő esetén pedig 102 EUR (közvetítésenként, nem felenként). Ügyvéd esetén a fizetendő hozzájárulás összege magasabb. Ezek az adatok tájékoztató jellegűek, és jogilag nem kötelező erejűek. A pontos összegek megtalálhatók a A link új ablakot nyit megKöltségmentességi Tanács weboldalán.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A link új ablakot nyit megA 2008/52/EK irányelv lehetővé teszi a vitában érintett felek számára annak kérelmezését, hogy a közvetítés eredményeképpen létrejövő írásbeli megállapodás végrehajtható legyen. Az ilyen kérelmek fogadására hatáskörrel rendelkező bíróságokat és más hatóságokat a tagállamok jelölik ki. Az irányelv végrehajtásának mindenkori állásáról szóló információk a Költségmentességi Tanácstól szerezhetők.

Linkek

Holland Közvetítői Intézet

Utolsó frissítés: 11/04/2013

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata német nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Közvetítés a tagállamokban - Ausztria

A bírósághoz való fordulás helyett miért ne választaná a vita közvetítés útján történő megoldását? Ez egyfajta alternatív vitarendezés, ahol a közvetítő abban segít, hogy a felek megegyezésre jussanak. Ausztriában mind a kormányzat, mind pedig a gyakorló jogászok jól ismerik a közvetítés előnyeit.

Miért ne rendezné jogvitáját bírósági eljárás helyett közvetítés (mediáció) útján?

A közvetítés olyan alternatív vitarendezési eljárás, ahol a probléma megoldásában közvetítő (mediátor) segíti a feleket.

Hová lehet fordulni?

A Szövetségi Igazságügyi Minisztérium A link új ablakot nyit megközvetítői névjegyzéket vezet. Ide csak azokat a közvetítőket veszik fel, akik rendelkeznek az ehhez szükséges megfelelő képzettséggel.

Nincs olyan hatóság, amely a közvetítői szolgáltatásokkal kapcsolatban illetékes lenne.

Közvetítést bizonyos kereskedelmi, illetve nem kereskedelmi egyesületek is végeznek, egyes nem kormányzati szervezetek pedig támogatást nyújtanak a közvetítőknek.

Mikor indokolt a közvetítői eljárás?

A közvetítés olyan polgári jogi ügyekben szolgálja a konfliktusok megoldását, amelyek eldöntése egyébként a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik. A közvetítési eljárás igénybevétele önkéntes. Az eljárás célja, hogy az érdekelt felek maguk rendezhessék a vitát.

Bizonyos szomszédjogi viták esetén a bírósági eljárást megelőzően – egyeztető fórum igénybevétele, bíróság előtti egyezségi kísérlet vagy közvetítés útján – meg kell kísérelni a vita bíróságon kívüli rendezését.

Vannak-e különös szabályok e téren?

Nincs olyan rendelet vagy magatartási kódex, amely kifejezetten a közvetítőkre vonatkozna.

A közvetítőket nem szakterület szerint veszik névjegyzékbe; nincsenek tehát pl. családjogra, orvosi vagy építészeti ügyekre specializálódott közvetítők. A nyilvántartásba vett közvetítők tevékenységi körét viszont feltüntetik a nevük mellett.

A vonatkozó A link új ablakot nyit megrendelkezések szerint bárki felvehető a „nyilvántartásba vett közvetítők” névjegyzékébe, aki az előírt képzettséggel rendelkezik. Ugyanakkor a „közvetítő” megjelölés nem áll törvényi oltalom alatt.

Tájékoztatás és képzés

A link új ablakot nyit megItt találhat további információkat – egyebek mellett – a közvetítők ausztriai képzéséről és a nyilvántartásba vételükre vonatkozó követelményekről. Az információk csak német nyelven érhetők el.

Mennyibe kerül a közvetítés?

A közvetítés nem ingyenes.

A közvetítői díj mértékét a magánközvetítő és a vitában álló felek közötti megállapodás határozza meg.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A 2008/52/EK irányelv lehetővé teszi a felek számára, hogy kérjék a közvetítés eredményeképpen létrejött írásbeli megállapodás tartalmának végrehajthatóvá nyilvánítását. A tagállamok közlik, hogy mely bíróságok vagy egyéb állami szervek illetékesek az ilyen kérelmek ügyében.

A közvetítés eredményeképpen létrejött megállapodás tartalma csak akkor végrehajtható, ha azt bíróság előtti egyezség keretében vagy közjegyző előtt kötik, és utóbbi esetben közjegyzői okiratba foglalják.

Utolsó frissítés: 23/05/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata lengyel nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Közvetítés a tagállamokban - Lengyelország

A bírósági út helyett próbáljuk meg a jogvitákat közvetítés segítségével megoldani. A közvetítés egy alternatív vitarendezési megoldási forma, amely során a felek közvetítő segítségével kívánnak megállapodni egymással. Lengyelországban mind a kormány, mind pedig a jogászok tisztában vannak a közvetítés előnyeivel.

Kihez kell fordulni?

2010-ben az Igazságügyi Minisztérium létrehozott egy, a közvetítési ügyekért felelős részleget, amely jelenleg a Nemzetközi Együttműködési és Emberi Jogi Főosztály Bűncselekemények sértettjei és a közvetítés előmozdításáért felelős osztályán belül működik. A közvetítéssel kapcsolatos tevékenységekről a háttérinformációk az A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium (Ministerstwo Sprawiedliwości) weboldalán találhatók.

Az elmúlt években az Igazságügyi Minisztérium kiemelt figyelmet fordított a lengyelországi közvetítés, valamint az alternatív vitarendezés más formáinak fejlesztésével és népszerűsítésével kapcsolatos kérdésekre, valamint arra, hogy hatékonyabbá és az állampolgárok számára hozzáférhetőbbé tegye az igazságszolgáltatást.

2010-ben a Minisztérium kezdeményezésére létrehozták a közvetítői koordinátorok hálózatát.
Jelenleg nyolc fellebbviteli bíróságon, valamennyi regionális bíróságon és hat kerületi bíróság területén összesen 120 koordinátor (bírák, pártfog felügyelők és közvetítők) tevékenykedik.

Az igazságügyi miniszter munkáját tanáccsal és véleménnyel segíti az Alternatív vitarendezést és konfliktusmegoldást segítő szociális tanács (Społeczną Radą ds. Alternatywnych Metod Rozwiązywania Konfliktów i Sporów) (a továbbiakban: alternatív vitarendezési tanács – email: A link új ablakot nyit megadr_rada@ms.gov.pl), amely jelentős szerepet játszik a közvetítés és a a kommunikáció elképzelésének népszerűsítésében a kormányzat, az igazságszolgáltatás és a környezeti közvetítők között.

A tanácsot első alkalommal a 2005. augusztus 1-jei miniszteri rendelet nevezte ki tanácsadó testületnek a miniszter mellé a tágabb értelemben vett alternatív vita- és konfliktusrendezés kérdéseiben. A tanács első megbízatása idején elért eredményekről többek között az alábbi dokumentumok számolnak be:

Az alternatív vitarendezési tanács második megbízatását a 2009. április 3-i (2011. július 1-jei igazságügyi miniszteri rendelettel módosított) igazságügyi miniszteri rendelettel nyerte el. Ezen időszak alatt a tanács által készített legfontosabb dokumentum a következő volt:Változások véghezvitele a rendszerben (Założenia do zmian systemowych) (2012. március).

A tanács jelenleg 23 fős, a tudomány területének képviselőiből és gyakorlott közvetítőkből áll, valamint a lentebb bemutatott civil szervezetek, akadémiai intézmények és kormányzati részlegek is képviseltetik magukat benne.

A tanács hatáskörébe mindenekelőtt a viták alternatív megoldására irányuló országos rendszer szabályainak kidolgozása tartozik, valamint:

  • az alternatív vitarendezési rendszer uniós jogi előírásoknak való megfeleltetése,
  • a lengyel jogrendszerben egységes közvetítői modell kidolgozása,
  • a közvetítői eljárás normáinak fejlesztése,
  • az alternatív vitarendezési mechanizmusok mint konfliktuskezelési megoldások előmozdítása az igazságszolgáltatás és az igazságügyi dolgozók, bűnüldöző hatóságok és az állampolgárok körében,
  • intézményi környezet megteremtése, ahol az alternatív vitarendezés különféle formái kifejlődhetnek,
  • ad hoc projektek felvállalása a lengyelországi közvetítés fejlesztése érdekében.

Számos civil szervezet és magáncég is fontos szerepet játszik a közvetítés népszerűsítésében és belső normáinak kidolgozásában. E szervezetek meghatározták saját képzési követelményeiket, a jövendőbeli közvetítőkkel szemben támasztott követelményeket, a közvetítési eljárás módszereit, valamint etikai és a jó szakmai gyakorlatokra vonatkozó szabályokat. Ezek belső szabályok és csak a szervezeti tagsággal rendelkező közvetítőkre vonatkoznak.

A legjelentősebb egyesületek közé a következők tartoznak:

Ezeken túlmenően különböző szakmai szervezetek is intézményesített keretek között népszerűsítik a közvetítést. Ezek közé tartozik:

Civil szervezeteknek – törvényi kötelezettségeik keretein belül – és egyetemeknek is lehet állandó közvetítőik (stały mediator). Ezekről a listákról és központokról a kerületi bíróságok elnökei nyújtanak információt. A kerületi bíróságok elnökei vezetik a büntetőügyekben és a fiatalkorúakkal kapcsolatos ügyekben igénybe vehető közvetítők listáit.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

Közvetítést többfajta jogvita során lehet igénybe venni. A lengyel jog szerint az alábbi típusú ügyekben vehetünk igénybe közvetítést:

  • polgári jogi
  • kereskedelmi jogi
  • munkajogi
  • családjogi
  • fiatalkorúakkal kapcsolatos
  • büntetőjogi
  • igazságszolgáltatási, közigazgatási

A közvetítésről részletes információk találhatók A link új ablakot nyit megaz Igazságügyi Minisztérum által készített brosúrákon és tájékoztató füzetekben.

A közvetítés igénybevétele manapság a büntető és polgári eljárásokban a legelterjedtebb. 2011–2012 során a leginkább a családjog és a kereskedelmi jog területén nőtt a közvetítések száma.

Vannak-e külön szabályok e téren?

A közvetítés önkéntes módja a viták és konfliktusok feloldásának, alapja a következők valamelyike lehet:

  • Közvetítői egyezség ( bíróságon kívüli közvetítés)
  • Bírósági határozat közvetítésre felkérésről (bíróság által elrendelt közvetítés).

Ha a felek nem választanak közvetítőt, a bíróság jogosult kinevezni valakit a megfelelő képesítésekkel rendelkező személyek listájáról, hogy résztvegyen az eljárásban. Büntetőügyekben és fiatalkorúakkal kapcsolatos ügyekben a bíróság nevezi ki a közvetítőt.

A közvetítést többek között a polgári eljárásról szóló, a büntető eljárásról szóló, a fiatalkorúakat érintő ügyekben alkalmazandó eljárásról szóló, valamint a perköltségekről szóló törvény is szabályozza. Az egyes ügytípusokra vonatkozó közvetítési eljárást szabályozó alárendelt jogi aktusokat is elfogadták.

A fiatalkorúakra nézve a szabályozás meghatározza a következőket:

  • a közvetítői eljárások lefolytatására felhatalmazott intézményekre és személyekre vonatkozó feltételeket;
  • a közvetítői eljárások lefolytatására felhatalmazott intézmények és személyek regisztrációját;
  • a közvetítők képzését;
  • a közvetítők aktákhoz való hozzáférésének mértékét és feltételeit,
  • a közvetítői eljárás folyamatáról és eredményéről való jelentés formáját és kiterjedését.

A büntetőügyekre vonatkozó szabályozás a következőket tartalmazza:

A közvetítői eljárások lefolytatására felhatalmazott intézményekre és személyekre vonatkozó feltételeket.

  • A közvetítői eljárások lefolytatására felhatalmazott intézmények és személyek kinevezését és elbocsátását.
  • A közvetítők aktákhoz való hozzáférésének mértékét és feltételeit.
  • A közvetítői eljárásban követendő módszert és eljárást.

A családjogi ügyekben további előírások vonatkoznak a közvetítők képzettségére és tapasztalataira (pszichológia, tanári képzés, szociológia vagy jog, és gyakorlati készségek a családjogi ügyekben történő közvetítés lebonyolításához).

Végrehajtási szabályok rögzítik a polgári ügyekben eljáró közvetítők díjazását és visszatéríthető költségei (lásd lentebb: Milyen költségekkel jár a közvetítés?)

Tájékoztatás és képzés

A lengyelországi közvetítésről szóló alapinformációk A link új ablakot nyit megaz Igazságügyi Minisztérium honlapján találhatók meg, beleértve többek között a közvetítésre és a nemzetközi közvetítésre vonatkozó jogi eszközök kivonatait, valamint A link új ablakot nyit megaz alternatív vitarendezési tanács által kidolgozott dokumentumokat és ajánlásokat, valamint a közvetítést népszerűsítő poszterek elektronikus változatait is. A link új ablakot nyit megA közvetítést népszerűsítő tevékenységekről is naprakész információk találhatók, valamint a Nemzetközi Konfliktus-feloldási Nappal kapcsolatos nemzeti és regionális szinten szervezett tevékenységekről is. A honlap egy helyre gyűjti össze a A link új ablakot nyit megmás országokról szóló információkat, jogi eszközök fordításait és jó gyakorlatokra példákat.

A közvetítési kérdések az általános jogi képzés részei, az ügyészek és bírák képzésében is helyet kapnak, továbbá a bírák és ügyészek képzési programjában isA link új ablakot nyit meg szerepel a Bírák és ügyészek Nemzeti Iskolája (Krajowa Szkola Sądownictwa i Prokuratury) keretében.

Az Igazságügyi Minisztérium által megbízott közvetítői koordinátorok felkészítése a szerepükre különböző területeken zajlott: kommunikáció, csapat menedzsment és közvetítőkkel való együttműködés.

A közvetítők a közvetítői központok, egyetemek és más szervezetek által kínált kurzusok közül választhatnak.

Az Igazságügyi Minisztérium vezeti a közvetítésről a statisztikákat, többek között:

  • a bírósági közvetítésre felkérésekről,
  • az elért egyezségekről,
  • az egyezségek feltételeiről (büntetőügyekben és fiatalkorúakkal kapcsolatos ügyekben),
  • a bíróságon kívüli közvetítési eljárások számáról (polgári jogi ügyekben).

A projektalapú tevékenységekkel kapcsolatban 2010–2011 folyamán a közvetítés különböző típusairól és azok gyakorlati használatáról szóló útmutatókat, kiadványokat és szórólapokat terjesztettek a bíróságokon, tartományi rendőr-főkapitányságokon és közvetítői központokban. Televíziós, rádiós és hirdetőtáblás kampány is zajlott a közvetítésről a lakosság tájékoztatása céljából. Az Igazságügyi Minisztérium rendszeresen frissíti és terjeszti az eljárási dokumentumokhoz és poszterekhez kapcsolódó kiadványokat és szórólapokat, amelyek ingyenesen elérhetők a Minisztérium honlapján is.

Lengyelországban öt éve tartják a Nemzetközi Konfliktus-feloldási Napját, és az igazságügyi miniszter nemzeti konferenciát szervez a téma kapcsán. Ezen kívül több tucat kisebb konferencia, esemény, szeminárium és vitarendezvény kerül megszervezésre számos városban regionális és helyi szinten az esemény megünneplése alkalmából.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítéssel kapcsolatos információk ingyenesen elérhetők az Igazságügyi Minisztérium honlapján. A link új ablakot nyit megKutatások szerint a közvetítés költséghatékonyabb, mint a bírósági eljárás.

A büntető eljárásokban és fiatalkorúak büntető ügyeiben alkalmazott közvetítés ingyenes, mivel ennek költségeit az állam magára vállalja. Minden más típusú ügyben a közvetítés díja általában a közvetítő és a felek megállapodásától függ. A közvetítő vállalhatja ugyanakkor, hogy pro bono alapon végzi a közvetítést.

Polgári jogi ügyekben a peres felek viselik a költségeket. A peres felek általában – ellenkező megállapodás hiányában – egyenlő arányban viselik a költségeket. A bírósági döntés alapján indult közvetítői eljárás esetében a közvetítő tiszteletdíjának mértéke nem ingatlannal kapcsolatos viták esetén 60 PLN (körülbelül 15 EUR) az első közvetítői ülésre, és 25 PLN (körülbelül 6 EUR) minden azt követő ülésre. Ha az eljárás ingatlannal kapcsolatos, a közvetítő tiszteletdíja a vita tárgyát képező ingatlan értékének 1%-a (nem kevesebb, mint 30 PLN (körülbelül 7,5 EUR) és nem több, mint 1000 PLN (körülbelül 250 EUR). A közvetítő jogosult költségei megtérítésére is (például a levelezés, a telefon és a helyiség bérlés költségeinek fedezésére). A költségekre az ÁFA-t rá kell számolni.

Ha a közvetítés eredményeként megállapodás születik, a bírósági költségek 75%-át visszatérítik annak a félnek, aki a bírósághoz fordult. Bontóperes és különválási ügyekben a költségek 100%-át visszatérítik.

Bíróságon kívüli közvetítés esetén a közvetítő tiszteletdíja és a költségei megtérítése a közvetítő központ számításai szerint alakul vagy a felek a mediáció megkezdése előtt megállapodnak róluk a közvetítővel. A felek akkor sem mentesülnek a közvetítő költségeinek megtérítése alól, ha a bírósági költsége megtérítése alól mentességet kapnak. A közvetítő mindkét típusú (bírósági és bíróságon kívüli) közvetítés esetén lemondhat a tiszteletdíjáról.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

Polgári jogi ügyekben ha a peres felek megállapodásra jutottak, az egyezséget csatolják a jegyzőkönyvhöz. A közvetítő tájékoztatja a feleket arról, hogy az egyezség aláírásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azt a bíróságnak jóváhagyás végett benyújtsák. A közvetítő az egyezséget és a jegyzőkönyvet benyújtja a bíróságnak, a jegyzőkönyv másolatát pedig megküldi a feleknek. A bíróság azonnal folytatja az eljárást, hogy jóváhagyja vagy végrehajthatónak nyilvánítja a közvetítői egyezséget. A bíróság részben vagy egészben elutasítja az egyeség jóváhagyását vagy nem nyilvánítja azt végrehajthatónak, ha az egyezség jogszabályba vagy jóerkölcsbe ütközik, célja a törvény megkerülése, zavaros, vagy az alkalmazott jogos érdekével ellentétes ellentmondásokat tartalmaz. A bíróság által jóváhagyott és végrehajthatónak nyilvánított közvetítői egyezség a bírósági egyezséggel azonos hatályú és végrehajtható.

A családjogi ügyekben létrejött egyezségre sor kerülhet a házastársak kibékülése kapcsán, meghatározhatja a különválás feltéteit, tisztázhatja a szülői felügyeleti vagy a gyermekkel való kapcsolattartási kérdéseket, a tartást és gyerektartást, valamint ingatlannal és lakhatással kapcsolatos kérdéseket. A szülők vagy házastársak különválása után az olyan kérdésekről is születhet egyezség, mint például az útlevél kérelmezése, a gyermek oktatásáról való döntés, más családtagokkal való kapcsolattartás és a gyermek nevén lévő ingatlan kezelése.

Polgári jogi ügyekben a közvetítői eljárás megindulása megszakítja az elévüli időt.

A büntetőügyekben és fiatalkorúakkal kapcsolatos ügyekben a közvetítői eljárás során elért egyezség nem helyettesíti a bírósági ítéletet és nem kötelező a bíróságra nézve, de a bíróságnak figyelembe kell vennie az eljárás végén a döntés tartalmát. Az egyezségben foglalt feltételek lehetnek például: hivatalos bocsánatkérés, anyagi és nem anyagi károkért való felelősségvállalás, közösségi szolgálat, a veszteséget elszenvedett fél felé kötelezettségvállalás, a társadalom felé kötelezettségvállalás és így tovább.

Utolsó frissítés: 30/09/2014

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Közvetítés a tagállamokban - Portugália

Bírósági eljárás helyett miért ne próbálná meg vitás ügyét közvetítés (mediáció) útján rendezni? Ez egy alternatív vitarendezési mód, ahol a vitában érintett feleket közvetítő segíti a megállapodás elérésében. Portugália kormánya és jogi szakemberei is felismerték a közvetítői eljárás előnyeit.

Kivel kell felvenni a kapcsolatot?

Portugáliában az Igazságügyi Politikai Főigazgatóság (Direção-Geral da Política de Justiça) elnevezésű központi kormányzati szerv felel a közvetítői tevékenységek szabályozásáért.

A főigazgatóság az Igazságügyi Minisztérium irányítása alá tartozik, címe:

Av. D. João II, Lote 1.08.01-E, Torre H, Pisos 2/3 1990-097 Lisbon.

Kapcsolat:

  • E-mail A link új ablakot nyit megcorreio@dgpj.mj.pt
  • Telefon: (+351) 217924000
  • Fax: (+351) 217924048 vagy 217924090.

A főigazgatóság honlapján a legtöbb információ megtalálható, amit a nyilvános közvetítői eljárásról, továbbá az egyéb alternatív vitarendezési eljárásokról tudni lehet.

Közvetítő kereséséhez a honlap nem nyújt segítséget, azonban tartalmaz egy közvetítői listát. Miután a felek a nyilvános közvetítői szolgáltatásokra vonatkozó szabályoknak megfelelően döntöttek a közvetítői eljárás megindításáról, az eljáró közvetítőt automatikusan választja ki a rendszer.

Portugáliában nem működnek civil szervezetek a közvetítői eljárás területén, ugyanakkor léteznek olyan magánszervezetek, amelyek közvetítői szolgáltatásokat és közvetítőknek szóló képzéseket egyaránt nyújtanak.

Mely területeken lehetséges és/vagy leggyakoribb a közvetítés?

A közvetítői eljárás különböző területeken vehető igénybe.

Portugália intézkedéseket vezetett be a közvetítés különböző jogterületeken – úgy mint a családjog, a munkajog, a büntetőjog, a polgári jog és a kereskedelmi jog terén – történő igénybevételének népszerűsítéséért.

A családjogi, munkajogi és büntetőjogi közvetítés felépítése sajátos, és e területeken szakosodott közvetítők dolgoznak. A polgári és kereskedelmi jogi közvetítés a rendes bírósági eljárás része, amely a kis értékű követelések bírósága (Julgados de Paz – Békebíróság) előtt zajlik.

Közvetítésre a fent említett bírósági eljárásokon kívül is van lehetőség, amelyet rendszerint igazságszolgáltatáson kívüli közvetítésként jelölnek. Ugyanakkor a közvetítés ezen fajtája nem azonos a Julgados de Paz hatáskörébe tartozó eljárással. Ha ugyanis az igazságszolgáltatáson kívüli közvetítés során nem sikerül megegyezésre jutni, az ügyet nem lehet bíróság elé utalni – eltérően a polgári és kereskedelmi ügyektől, amelyek a Julgados de Paz hatáskörébe tartoznak.

Léteznek különleges eljárási szabályok?

A közvetítői eljárás választása teljesen önkéntes alapú.

Nincs külön nemzeti magatartási szabályzat a közvetítők számára. Tevékenységüket a közvetítők európai magatartási kódexének megfelelően végzik, bizonyos jogi és adminisztratív előírásokkal összhangban, amelyek meghatározzák tevékenységüket és a hivatásuk gyakorlásának követelményeit. Léteznek iránymutatások a közvetítői eljárás lefolytatására, valamint azon módszerekre vonatkozóan, amelyek segítségével építő jellegű kommunikáció vagy viszony alakítható ki a felekkel, más iránymutatások pedig az egyezségre irányuló javaslat megtételében segítik a közvetítőt.

A közvetítők magatartását egy nyilvános közvetítői rendszer ellenőrzi, amelynek típusa a szakterülettől függ. A nyilvános rendszer keretében felügyelő bizottság működik, amely ellenőrzi a közvetítők tevékenységét. A közvetítőknek nyújtott képzés során alkalmazott szempontok célja, hogy a közvetítők elsajátítsák az európai kódexben meghatározott etikai szabályokat és alapelveket.

A közvetítés minden egyes területének – családjog, munkajog, büntetőjog, polgári jog és kereskedelmi jog – megvan a maga jogi keretszabályozása, ideértve az eljárás lefolytatására vonatkozó iránymutatásokat is.

Jelen pillanatban a nyilvános közvetítői rendszerek – ideértve a Julgados de Paz előtt zajló polgári és kereskedelmi közvetítést – csak a Portugáliában zajló jogviták esetében alkalmazhatók, a portugál törvények adta eljárási és indítványozási keretek között.

Tájékoztatás és képzés

Információk az Igazságügyi Politikai Főigazgatóság honlapjának közvetítésről szóló szakaszában találhatók.

A portugál hatóságok statisztikát vezetnek a közvetítői eljárás igénybevételéről. Az Igazságügyi Politikai Főigazgatóság nyilvántartja, hogy hány közvetítői eljárás indult és hány fejeződött be akár eredményesen akár eredménytelenül, és mennyi ideig tartottak az egyes eljárások.

Portugáliában nincs állami képzési testület közvetítők számára, csak magánszervezetek nyújtanak ilyen képzést. E képzéseket a portugál Igazságügyi Minisztérium akkreditálja. Az akkreditáláshoz szükséges feltételek: meghatározott óraszám, különböző tanítási módszerek és speciális képzési terv, amely megfelel a vonatkozó jogszabályoknak.

Azoknak a magánszervezeteknek, amelyek az Igazságügyi Politikai Főigazgatóság által összeállított listára felkerülni kívánó közvetítőket képzik, meg kell felelniük a képzéssel kapcsolatos feltételeknek. A képzési program biztosítja, hogy a végzett közvetítők képesek legyenek az eléjük kerülő vitás ügyeket megfelelő szakmai szinten kezelni, legyen szó akár családjogi, munkajogi, büntető- vagy polgári jogi esetek megoldásáról.

Mennyibe kerül a közvetítői eljárás?

Amennyiben családjogi ügyben bíróság határoz a közvetítés alkalmazásáról, úgy a szülői felügyeleti jogról szóló törvény 147. cikkének C. pontja értelmében az eljárás díjmentes. Minden más ügy díjköteles, kivéve a költségmentesség eseteit.

Amennyiben a közvetítői eljárás a felek kérelmére indul, az egyes felek által fizetendő díj mértéke az ügy természetétől függ, az alábbiak szerint:

  • Családjogi közvetítés: 50 euró eljáró felenként
  • Büntetőjogi mediáció: amennyiben az ügyész, az alperes vagy a felperes indítványozza, az eljárás díjmentes
  • Munkajogi mediáció: 50 euró eljáró felenként
  • Polgári és kereskedelmi ügyek: 25 euró eljáró felenként (a közvetítési eljárás ezen fajtája a Julgados de Paz előtt is folyhat, mely estben a díjat akkor kell megfizetni, ha sikerül egyezségre jutni).

Amennyiben nehéz anyagi helyzetben lévő feleknek kell a közvetítői eljáráshoz kapcsolódó díjat megfizetniük, lehetőség van költségmentesség kérelmezésére, amelynek megadása esetén az illetékes szerv (Társadalombiztosítási Intézet – Instituto de Segurança Social) mentesíti őket a díjfizetés alól.

Hasznos linkek

A link új ablakot nyit megIgazságügyi Politikai Főigazgatóság

A link új ablakot nyit megKis értékű ügyek bíróságának ellenőrző tanácsa

Utolsó frissítés: 29/12/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Közvetítés a tagállamokban - Románia

Ahelyett, hogy a bíróságra mennénk, miért ne oldanánk meg a vitákat közvetítés útján? A közvetítés az alternatív vitarendezés (alternative dispute resolution – ADR) egyik formája, amely során egy közvetítő segíti a vitás feleket abban, hogy megállapodásra jussanak. A román kormány és a jogi szakma szem előtt tartja a közvetítés előnyeit.

Kihez kell fordulni?

Romániában a közvetítésről szóló 192/2006. törvény által létrehozott A link új ablakot nyit megKözvetítési Tanács (Consiliul de Mediere) felel a közvetítés felügyeletéért. A Tanács független jogi személy, amely a köz érdekében jár el, székhelye Bukarestben található.

A 192/2006. törvény lefektette a közvetítés létrehozásának jogszabályi kereteit, amelyek között a közvetítői szakma működik.

A Közvetítési Tanács tagjait a közvetítők választják, és a A link új ablakot nyit megromániai igazságügyi minisztérium hagyja jóvá.

A Közvetítési Tanács fő feladata az alábbi területeken történő döntéshozatal:

  • a közvetítés területére vonatkozó képzési követelmények megállapítása a legjobb nemzetközi gyakorlat alapján, továbbá annak ellenőrzése, hogy a szakmabeliek ezeket betartják-e;
  • a közvetítők engedélyezése és a Közvetítők Névjegyzékének kezelése és frissítése;
  • a közvetítők képzési programjának jóváhagyása;
  • az engedélyezett közvetítők Etikai Kódexének és a fegyelmi felelősségükre vonatkozó szabályzatnak az elfogadása;
  • a Közvetítési Tanács szervezeti és működési szabályzatának elfogadása;
  • javaslattétel a közvetítésre vonatkozó jogszabályok módosítására vagy megfeleltetésére.

A A link új ablakot nyit megKözvetítési Tanács elérhetőségei a következők:

Cím: Cuza Vodă utca, 64, 4. szektor, Bukarest

Telefon: 004 021 315 25 28; 004 021 330 25 60; 004 021 330 25 61

Fax: 004 021 330 25 28

E-mail cím: A link új ablakot nyit megsecretariat@cmediere.ro, A link új ablakot nyit megConsiliul_de_mediere@yahoo.com

A Közvetítők Szakmai Szervezeteinek Országos Jegyzéke

A A link új ablakot nyit megKözvetítési Tanács létrehozta a A link új ablakot nyit megKözvetítők Szakmai Szervezeteinek Országos Jegyzékét. A Jegyzék felsorolja azokat a nem kormányzati szervezeteket, amelyek támogatják a közvetítést és képviselik a közvetítők szakmai érdekeit.

Az alábbi felsorolás a közvetítési szolgáltatásokat végző szakmai szervezeteket tartalmazza:

A közvetítők névjegyzéke

A 192/2006. törvény 12. §-a alapján az engedélyezett közvetítők a A link új ablakot nyit megKözvetítési Tanács által vezetett és a Románia Hivatalos Közlönyének I. Részében közzétett „közvetítők névjegyzékében” kerülnek nyilvántartásba vételre.

A „közvetítők névjegyzéke” ezen kívül elérhető a A link új ablakot nyit megKözvetítési Tanács és az A link új ablakot nyit megigazságügyi minisztérium hivatalos honlapján.

Az engedélyezett közvetítők listája az alábbiakról tartalmaz információt:

  • a közvetítők tagsága a szakmai szervezetekben,
  • a diplomájukat kiadó felsőoktatási intézmény,
  • az általuk elvégzett közvetítői képzési program,
  • azok az idegen nyelvek, amelyeken közvetítési szolgáltatásokat nyújtanak,
  • elérhetőségi adataik.

Aki érdeklődik vitája közvetítés útján való rendezése iránt, a közvetítők névjegyzékének (listájának) a bíróságokon és az igazságügyi minisztérium honlapján történő közzétételét követő egy hónapon belül kapcsolatba léphet egy közvetítővel.

A Közvetítési Tanácsot jogszabály kötelezi a közvetítők névjegyzékének (listájának) rendszeres – legalább évente egyszer történő – aktualizálására, valamint arra, hogy a változásokat közölje a bíróságokkal, helyi önkormányzati szervekkel és az igazságügyi minisztériummal.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

A 192/2006. törvény 2. §-a polgári, büntető és családjogi ügyekkel kapcsolatos jogvitákban, valamint a jogszabályok rendelkezései alapján más jogterületeken is megengedi, hogy a felek közvetítőhöz forduljanak. A fogyasztóvédelmi jogviták, valamint az olyan jogokkal kapcsolatos viták, amelyekről le lehet mondani, szintén eldönthetők közvetítés útján. Azonban a személyhez fűződő jogokkal és az olyan jogokkal kapcsolatos ügyek, amelyekről nem lehet lemondani, nem képezhetik közvetítés tárgyát.

Vannak-e külön szabályok e téren?

A közvetítés igénybevétele önkéntes alapon történik. A felek nem kötelesek a közvetítési szolgáltatások igénybevételére, és bármely szakaszban megszüntethetik a közvetítési eljárást. Más szóval a felek bármikor szabadon választhatnak más vitarendezési módot, vagyis bírósági vagy választottbírósági eljárást. Az érdekelt felek a bírósághoz fordulást megelőzően és a bírósági eljárás során is kapcsolatba léphetnek közvetítővel.

Azonban a közvetítésre vonatkozó több nemzeti jogszabály kötelezi a bírókat, hogy bizonyos esetekben tájékoztassák a feleket a közvetítés választásának lehetőségéről és annak előnyeiről. Más esetekben azoknak a feleknek, akik a közvetítést vagy más alternatív vitarendezési eljárást választják, pénzügyi ösztönzést kínálnak.

2007. február 17-én a A link új ablakot nyit megKözvetítési Tanács jóváhagyta a közvetítők Etikai Kódexét. A Kódex a közvetítők névjegyzékében szereplő összes közvetítőre nézve kötelező.

Tájékoztatás és képzés

A Romániában végzett közvetítéssel kapcsolatban a legfőbb információforrás a Közvetítési Tanács honlapja.

Közvetítői képzést csak a magánszféra nyújt, azonban a A link új ablakot nyit megKözvetítési Tanács felel a képzési programok szolgáltatóinak engedélyezéséért, annak biztosítása érdekében, hogy az összes tanfolyam azonos színvonalú képzést nyújtson.

A A link új ablakot nyit megKözvetítési Tanács hivatalos honlapján a képzési programok szolgáltatóinak listája is megtalálható.

A tanfolyamok rendszeres időközönként indulnak. Jelenleg egy olyan képzési program működik, amely a közvetítők bevezető képzésének tekinthető (80 órás képzés). A program meghatározza a tanulmányi célokat, a program végére elsajátítandó készségeket, és az értékelés módját. A Közvetítési Tanács által engedélyezett 8 szolgáltató felel a segédanyagok és a feladatok kialakításáért, a nemzeti képzési program által meghatározott kereteken belül.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítés nem ingyenes; a díj mértéke a magán közvetítő és a felek közötti megállapodás tárgyát képezi.

A helyi vagy az országos hatóságok jelenleg nem biztosítanak jogi vagy pénzügyi támogatást a közvetítői szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A A link új ablakot nyit meg2008/52/EK irányelv lehetővé teszi a közvetítés eredményeként létrejött írásbeli megállapodás végrehajthatóvá nyilvánításának kérelmezését. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, hogy az ilyen kérelmekkel mely bíróságokhoz vagy egyéb hatóságokhoz lehet fordulni.

Románia még nem tett eleget e tájékoztatási kötelezettségének.

Utolsó frissítés: 10/06/2013

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Közvetítés a tagállamokban - Szlovénia

A bírósághoz való fordulás helyett miért ne választaná a vita közvetítés útján történő megoldását? Ez egyfajta alternatív vitarendezés, ahol a közvetítő abban segít, hogy a felek megegyezésre jussanak. Szlovéniában mind a kormányzat, mind pedig a gyakorló jogászok jól ismerik a közvetítés előnyeit.

Kihez kell fordulni?

A bírósági ügyekben folytatott alternatív vitarendezésről szóló törvény (ZARSS, a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja 97/09. és 40/12. sz. – ZUJF), amelyet 2009. november 19-én fogadtak el, alternatív vitarendezési program elfogadását és hatályba léptetését írja elő az elsőfokú és a másodfokú bíróságok számára annak érdekében, hogy a felek alternatív eszközöket vehessenek igénybe kereskedelmi jogi, munkaügyi, családjogi és egy polgári jogi jogviták rendezésére. A bíróságok e program keretében kötelesek lehetővé tenni a felek számára, hogy közvetítést vegyenek igénybe az alternatív vitarendezés egyéb formái mellett.

Az alternatív vitarendezési programok keretében a bíróságokon működő A link új ablakot nyit megközvetítők központi nyilvántartását a Közigazgatási Minisztérium vezeti.

Több nem kormányzati szerv tevékenykedik a közvetítés terén:

Az alternatív vitarendezési tanács az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium égisze alatt működik. A tanácsot 2009. márciusban hozták létre, koordinációs és konzultatív szerepet betöltő központosított, független minisztériumi tanácsadó testületként.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

A közvetítés polgári jogi, családjogi, kereskedelmi, munkaügyi és más, ingatlannal kapcsolatos jogvitákban olyan követelések esetében vehető igénybe, amelyek felett a felek rendelkezhetnek és amelyeket egyezséggel rendezhetnek. A közvetítés jogszabály kizáró rendelkezésének hiányában más ügyekben is megengedett.

Közvetítésre leggyakrabban polgári, családjogi és kereskedelmi ügyekben kerül sor.

Vannak-e külön szabályok e téren?

A közvetítés igénybevétele önkéntes. A polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott közvetítésről szóló törvény (ZMCGZ, a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja 56/08. sz.) általánosságban hivatkozik a közvetítésre – vagyis a bírósági eljárásokhoz kapcsolódó, és a bíróságon kívüli közvetítésről tesz említést. A törvény megállapítja a közvetítési eljárások alapvető szabályait, amelyekre nézve máskülönben önszabályozási mechanizmusok lennének irányadók. Például meghatározza a közvetítés kezdetét és végét, a közvetítővé kinevezhető személyeket, a közvetítők alapvető magatartási szabályait, a vitarendezési megállapodás formáját, a végrehajtás biztosításának lehetséges módját, stb. A felek eltérhetnek a törvény rendelkezéseitől, a közvetítő pártatlanságának elvét kimondó, valamint a közvetítésnek a jogvesztő és elévülési határidőkre gyakorolt hatását szabályozó előírások kivételével.

A Közvetítők Szlovén Szövetsége elfogadta a A link új ablakot nyit megközvetítők magatartási szabályzatát, amely azonban csak a szövetség tagjaira vonatkozik.

Tájékoztatás és képzés

A közvetítéssel illetve a közvetítők elérhetőségeivel kapcsolatos fontos információk több nem kormányzati szervezet honlapján elérhetők, többek között az alábbiakon:

A közvetítők képzését különböző nem kormányzati szervezetek, valamint az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium A link új ablakot nyit megbírósági képzési központja biztosítja.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A bíróságokon a ZARSS alapján működő közvetítés, a szülők és gyermekek közötti viszonyból származó jogviták, valamint a munkaviszony megszüntetéséből eredő munkaügyi jogviták esetén jelenleg ingyenes a felek számára; és a felek csak az ügyvédeik díját fizetik. A bíróságok minden egyéb jogvita esetén – a kereskedelmi jogviták kivételével – a közvetítés első három órája tekintetében fedezik a közvetítő díját.

A magánszervezetek különféle díjakat számíthatnak fel a közvetítésért.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A közvetítés eredményeként létrejött megállapodás önmagában véve közvetlenül nem hajtható végre. A felek megállapodhatnak, hogy az egyezségi megállapodást közvetlenül végrehajtható közjegyzői okiratba, bírósági egyezségbe vagy választottbírósági ítéletbe foglalják.

Kapcsolódó linkek

Utolsó frissítés: 23/03/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Közvetítés a tagállamokban - Szlovákia

Bírósághoz fordulás helyett miért nem próbálják meg a jogvitát közvetítés révén megoldani? Olyan alternatív vitarendezési (AVR) intézkedésről van szó, amelynek során közvetítő segít a jogvitában résztvevőknek abban, hogy megállapodásra jussanak. A szlovák kormány és jogászok tisztában vannak a közvetítés előnyeivel.

Kihez kell fordulni?

A A link új ablakot nyit megSzlovák Igazságügyi Minisztérium honlapján van egy A link új ablakot nyit megközvetítésnek szentelt rész, amely csak szlovák nyelven érhető el.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

A közvetítési mechanizmusokat a közvetítésről szóló 420/2004 törvény tartalmazza, amely az alábbiakról szóló törvényeket egészíti ki:

  • a közvetítés végrehajtása,
  • a közvetítés alapelvei, valamint
  • a közvetítés szervezése és hatásai.

Ez a törvény a polgári jogi, a családjogi, a kereskedelmi kötelmi jogi, valamint a munkajogi jogviszonyokra vonatkozik.

A közvetítés olyan bíróságon kívüli eljárás, amely keretében a közvetítő valamely szerződéses vagy egyéb jogviszonyban felmerülő konfliktus rendezését kísérli meg. Az eljárás során a vitában álló két vagy több fél a közvetítő segítségével tárgyalásokat folytat a vitás kérdés megoldása érdekében.

A 99/1963 törvény (Polgári Eljárási Törvénykönyv) 99. cikk (1) bekezdésének harmadik, módosított mondata értelmében: „Egyedi mérlegelés alapján az első meghallgatás előtt, továbbá az eljárás folyamán a bíróság felkérheti a feleket, hogy vegyenek részt egy, a Közvetítői Névjegyzékben szereplő közvetítővel rendezett nem hivatalos találkozón a vitás kérdés közvetítői eljárás útján való rendezése érdekében.”

Tájékoztatás és képzés

A Szlovák Igazságügyi Minisztérium honlapjának A link új ablakot nyit megközvetítésrőlszóló része szlovák nyelven bocsát rendelkezésre a témában információkat. További információk az A link új ablakot nyit megEurópai Igazságügyi Hálózat honlapján olvashatók.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítés térítés ellenében nyújtott szolgáltatás. A közvetítő számára fizetett térítés egyedileg kerül megállapításra és általában óradíjon vagy átalánydíjon alapul. A közvetítés üzleti céllal végzett tevékenység és nincsenek előre meghatározott költségei.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeképpen létrejött megállapodás?

A link új ablakot nyit megA 2008/52/EK irányelv lehetővé teszi a vitában érintett felek számára, hogy kérjék a közvetítés eredményeképpen létrejött írásbeli megállapodásuk végrehajthatóvá nyilvánítását. A tagállamok erről tájékoztatják a bíróságokat és egyéb olyan hatóságokat, amelyekhez hatáskörük alapján beérkezhetnek ilyen kérelmek.

A közvetítés Szlovákiában nem hivatalos, önkéntes és bizalmas folyamat a konfliktusok bíróságon kívüli, közvetítő segítségével történő megoldására. A közvetítés célja, hogy mindkét fél számára elfogadható megállapodás szülessen.

A közvetítési folyamatból származó megállapodásnak írott formában kell rendelkezésre állnia. Elsősorban a megállapodásban érintett felekre vonatkozik és rájuk nézve kötelező erejű. A megállapodás alapján a jogosult fél kérheti a határozat bírósági végrehajtását, feltéve, hogy a megállapodás

  • közjegyzői okirat formájában jött létre;
  • egy választottbírói testület bíróságon létrejött egyezségként jóváhagyja.

Ha a közvetítés során nem születik megállapodás, az ügy bíróság elé vihető.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megSzlovák Igazságügyi Minisztérium

Utolsó frissítés: 18/03/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Közvetítés a tagállamokban - Finnország

Ahelyett, hogy bírósághoz fordulnánk, jogvitánkat próbáljuk meg inkább közvetítés útján megoldani. Ez egy olyan alternatív vitarendezési lehetőség, amelynek keretében a jogvitában részes feleket közvetítő segíti abban, hogy azok megállapodásra jussanak. Finnországban a kormány és a gyakorló jogászok előtt jól ismertek a közvetítés előnyei.

Kihez kell fordulni?

A büntetőügyekben és egyes polgári ügyekben folytatott közvetítés általános igazgatása, irányítása és felügyelete a Szociális Minisztérium feladata. Az állami területi egészségügyi hivataloknak kell biztosítaniuk, hogy a közvetítési szolgáltatások az ország minden részében rendelkezésre álljanak és azokat megfelelően végrehajtsák.

A közvetítéssel kapcsolatos információk a A link új ablakot nyit megNemzeti Egészségügyi és Népjóléti Intézet (THL) honlapján érhetők el.

A bíróságokhoz csatolt közvetítési szolgálatokat a kerületi bíróságok irányítják. Polgári jogi jogvitákban a kerületi bíróságok dönthetnek közvetítés kezdeményezéséről. A közvetítés célja, hogy segítse a jogvitában részes feleket a mindkét fél számára elfogadható megoldás megtalálásában. A közvetítéssel elért eredmények ennélfogva általánosságban a jog szigorú alkalmazása helyett inkább azon alapulnak, ami az adott körülmények között ésszerű megoldás. A kerületi bíróságokra vonatkozóan további információk a A link új ablakot nyit megfinn Igazságügyi Minisztérium honlapján állnak rendelkezésre. Az A link új ablakot nyit megigazságügyi közvetítésről brosúra is rendelkezésre áll.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

A közvetítést polgári és büntetőügyekben egyaránt alkalmazzák.

A közvetítést a leginkább polgári jogi jogvitákban, különösen kisebb jelentőségű polgári ügyekben alkalmazzák. Nem kell azonban minden polgári jogi jogvitában bírósághoz kapcsolódó közvetítést folytatni. A fogyasztói jogvitákat például fogyasztóvédelmi tanácsadó és a Fogyasztói Panaszbizottság is kezelheti. A büntetőügyek vonatkozásában azonban külön közvetítési eljárás létezik.

A rendes bíróságok elé terjesztett polgári ügyekben és jogvitákban a bíróságokhoz kapcsolódó közvetítésről szóló törvényben (663/2005. sz. törvény) meghatározottaknak megfelelően folytatható közvetítés. A bíróságokhoz kapcsolódó közvetítés célja a jogviták békés rendezése. A bíróságokhoz kapcsolódó közvetítés előfeltételei a következők: az ügy legyen alkalmas a közvetítésre, és a közvetítés a felek követeléseire tekintettel megfelelő legyen. A jogvitában résztvevő valamely vagy mindkét fél benyújthat írásban közvetítés iránti kérelmet az ügy bíróság elé terjesztése előtt. A kérelmet írásban kell benyújtani, feltüntetve a jogvita tárgyát és azt, hogy a felek álláspontjai miben térnek el. Ezen túlmenően meg kell indokolni, hogy az ügy miért alkalmas a közvetítésre.

Az egyeztetés (közvetítés) olyan polgári ügyekben is alkalmazható, amelyekben legalább az egyik fél természetes személy. A polgári ügyek – a bűncselekmény miatti kártérítési igénnyel kapcsolatos ügyek kivételével – azonban csak akkor terjeszthetők egyeztetésre, ha a jogvita – az ügy tárgyára és az ügyben előterjesztett kérelmekre figyelemmel – csekély jelentőségű. A törvényben a büntetőügyekkel kapcsolatos egyeztetésre vonatkozóan előírtak megfelelő módon alkalmazandók a polgári ügyekben folytatott egyeztetés esetében is.

Az egyeztetés akkor folytatható le, ha a felek az egyeztetéshez személyesen és önként hozzájárultak. A feleknek képesnek kell lenniük az egyeztetés jelentőségének és az egyeztetési eljárás során született megoldásoknak a megértésére. Így tehát a felekkel, mielőtt hozzájárulnának az egyeztetéshez, ismertetni kell az egyeztetéssel kapcsolatos jogaikat és az egyeztetési eljárásban elfoglalt helyzetüket. Minden fél jogosult arra, hogy hozzájárulását az egyeztetési eljárás során bármikor visszavonja.

A fiatalkorúaknak az egyeztetéshez személyesen kell hozzájárulniuk. Ezen túlmenően egy fiatalkorú személy egyeztetésben való részvételéhez gyámjának vagy más jogi képviselőjének a hozzájárulására is szükség van. Cselekvőképtelen felnőttek egyeztetésben akkor vehetnek részt, ha képesek az ügy megértésére, és az eljárás lefolytatásához személyesen hozzájárulnak.

Egyeztetés olyan büntetőügyek esetében alkalmazható, amelyeket – a bűncselekmény jellege és elkövetési módja, a gyanúsított és áldozat közötti kapcsolat, valamint a bűncselekmény egészéhez kapcsolódó más kérdések figyelembe vételével – egyeztetésre alkalmasnak tartanak. Fiatalkorú áldozatokkal kapcsolatos bűncselekmények nem utalhatók egyeztetésre, ha az áldozat életkora vagy a bűncselekmény jellege okán különös védelmet igényel.

A közvetítés iránti kérelmek a közvetítési irodába érkeznek, amely a közvetítési eljárás során mindvégig együttműködik a különféle hatóságokkal. Minden egyes közvetítési ügyet egy, a közvetítési irodában dolgozó szakemberek által kiválasztott önkéntes közvetítőhöz rendelnek. A közvetítők a közvetítést és az azzal kapcsolatos gyakorlati teendőket a közvetítési irodával együttműködésben látják el. Az iroda személyzete iránymutatást biztosít a közvetítők számára, és munkájuk során felügyeli őket.

Vannak-e külön szabályok e téren?

Büntetőügyekben egyeztetésre csak olyan felek között kerülhet sor, akik az egyeztetéshez személyesen és önként hozzájárultak, továbbá akik képesek megérteni az egyeztetés jelentőségét és az egyeztetési eljárás során született megoldásokat. Polgári ügyekben (bíróságokhoz kapcsolódó közvetítés) a közvetítés megindításához valamennyi fél hozzájárulása szükséges.

Finnországban nemzeti szintű közvetítői magatartási kódex, valamint a közvetítőkre vonatkozó ágazati (vagyis szakterületek szerinti, pl. családjog, egészségügy, építésügy) magatartási kódexek vannak érvényben.

Tájékoztatás és képzés

A bíróságokhoz kapcsolódó közvetítésről szóló brosúra a A link új ablakot nyit megfinn Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhető.

A közvetítők számára a Nemzeti Egészségügyi és Népjóléti Intézet (THL) szervez képzéseket.

Az intézet statisztikai információkat is összeállít a büntető- és polgári ügyekben folytatott közvetítésről, nyomon követi és lefolytatja a közvetítési tevékenységekkel kapcsolatos kutatásokat, valamint koordinálja az e területen végzett fejlesztési tevékenységeket. Ezt a munkát a büntető- és polgári ügyekben folytatott közvetítéssel foglalkozó tanácsadó testület segíti.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A büntetőügyekben folytatott közvetítés díjmentes szolgáltatás. Ennek keretében egy bűncselekmény áldozata és elkövetője pártatlan közvetítő jelenlétében találkozhatnak az áldozatnak okozott lelki és anyagi kár megvitatása, valamint a kártérítési intézkedésekben való megállapodás céljából (1016/2005. sz. törvény).

A közvetítés a felek számára kevesebb költséggel jár, mint egy tárgyalás. Minden fél csak a saját költségeit viseli, és nem köteles az ellenérdekű fél költségeinek megfizetésére. Ha a felek úgy kívánják, jogi tanácsadót vehetnek igénybe. A felek jogsegélyirodánál jogi segítségnyújtás iránt is folyamodhatnak.

A bírósági közvetítés során közvetítőként a kerületi bíróság egy bírája jár el. A jogvitákban folytatott közvetítés a bírák rendes feladatai közé tartozik. Ha az ügy valamely területre vonatkozó különleges szaktudást igényel, a közvetítő – a felek hozzájárulásával – segítőt vehet igénybe, akinek a díját a felek fizetik meg.

A bírósági közvetítésért – a bíróságok által kezelt valamennyi ügyhöz hasonlóan – díjat kell fizetni.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A A link új ablakot nyit meg2008/52/EK irányelv lehetővé teszi a jogvitában részes felek számára, hogy kérhessék a közvetítés során létrejött írásbeli megállapodás végrehajthatóvá nyilvánítását. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, hogy az ilyen kérelmekkel mely bíróságokhoz vagy egyéb hatóságokhoz lehet fordulni.

Finnország még nem közölt ilyen értelmű információt.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megAz igazságügyi közvetítésről szóló brosúra, A link új ablakot nyit megA közvetítéssel foglalkozó honlap (Nemzeti Egészségügyi és Népjóléti Intézet (THL)

Utolsó frissítés: 14/10/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Közvetítés a tagállamokban - Svédország

Polgári jogi jogvita esetén ahelyett, hogy bírósághoz fordulna, választhatja a vita közvetítés útján történő megoldását is. Ez egyfajta alternatív vitarendezés, ahol a közvetítő abban segít, hogy a felek megegyezésre jussanak. Svédországban mind a kormányzat, mind pedig a gyakorló jogászok jól ismerik a közvetítés előnyeit. A közvetítést büntetőjogi ügyek esetében is alkalmazzák, de az nem képezi a büntetés részét és nem helyettesítheti a büntetőeljárást. A bűncselekmények kapcsán alkalmazott közvetítés célja, hogy az elkövető jobban érzékelje, milyen következményekkel járt az általa elkövetett bűncselekmény, az áldozat pedig lehetőséget kapjon a vele történtek feldolgozására.

Közvetítés polgári jogi ügyekben

Kihez kell fordulni?

Svédországban a közvetítői szakma szabályozására nincs központi szervezet. A közvetítéssel kapcsolatban a A link új ablakot nyit megSvéd Nemzeti Bíróságigazgatási Szervezettől (Domstolverket) kérhető tájékoztatás. A Bíróságigazgatási Szervezet összeállította azon személyek jegyzékét, akik valamely bíróságon nyilatkozatot tettek arról, hogy hajlandóak közvetítőként fellépni – a jegyzék ugyancsak a A link új ablakot nyit meghttp://www.domstol.se/ weboldalon található.

Kereskedelmi ügyekben a A link új ablakot nyit megStockholmi Kereskedelmi Kamara és a A link új ablakot nyit megNyugat-svédországi Kereskedelmi és Iparkamara tevékenykedik a közvetítés területén.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

Számos területen nyílik lehetőség közvetítésre, de alkalmazása polgári jogi ügyekben a legelterjedtebb.

Közvetítő igénybevételére a bírósági eljárás keretében van lehetőség.

Vannak-e külön szabályok e téren?

A közvetítés igénybevétele teljes mértékben önkéntes. Nincsenek különleges szabályok, nincs például a közvetítőkre vonatkozó magatartási kódex.

Tájékoztatás és képzés

A közvetítőképzésre vonatkozóan nem áll rendelkezésre különleges tájékoztatás, és nincs országos képzési intézmény sem a közvetítők számára.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítés nem ingyenes; a díjazást a magánközvetítő és a felek közötti megállapodás szabályozza. A költségeket a felek egyenlő mértékben viselik.

Közvetítés büntetőjogi ügyekben

Kihez kell fordulni?

2008. január 1. óta Svédország minden hatósága köteles felajánlani a közvetítés lehetőségét, ha a bűncselekményt 21 év alatti személy követte el. Mind a helyi hatóságok, mind pedig a rendőrség kezdeményezheti a kérdés felvetését, hogy érdekelt-e a törvénysértő a közvetítésben való részvételben.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

Közvetítésre az elkövető életkorától függetlenül lehetőség van. A közvetítés a büntetőeljárás bármely szakaszában igénybe vehető. A közvetítésről szóló törvény tehát nem tartalmaz az életkorra vonatkozó felső korlátot, 2008. január 1. óta azonban Svédország minden hatóságának fel kell ajánlania a közvetítés lehetőségét, ha a bűncselekményt 21 év alatti személy követte el.

Vannak-e külön szabályok e téren?

A közvetítés nem a büntetés/szankció része. A közvetítés feltételei a következők:

  • Igénybevétele mindkét fél számára önkéntes.
  • A bűncselekményt bejelentették a rendőrségen és az elkövető elismerte részességét.
  • A körülményekre tekintettel a közvetítés megfelelőnek minősül.

Tájékoztatás és képzés

A törvény értelmében a közvetítőként kiválasztott személynek kompetensnek és becsületesnek kell lennie. A közvetítőnek emellett pártatlannak kell lennie.

A közvetítésről további információt a helyi hatóságoktól vagy a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácstól (Brottsförebyggande rådet) kaphat.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítés mind az áldozat, mind az elkövető számára ingyenes.

Utolsó frissítés: 18/03/2013

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata angol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Közvetítés a tagállamokban - Anglia és Wales

A bírósághoz fordulás helyett miért ne próbálná meg jogvitáját közvetítés útján rendezni? Ez egy alternatív vitarendezési (AVR) mechanizmus, melynek során egy semleges közvetítő segíti a jogvita feleit a megegyezés elérésében. Angliában és Walesben a kormányzat és a gyakorló jogászok is jól ismerik a közvetítés előnyeit, és elkötelezettek a közvetítés népszerűsítése mellett annak érdekében, hogy a felek a megfelelő ügyekben bírósághoz fordulás helyett közvetítés útján rendezzék jogvitájukat. Az egyes ügyekben (a szokásos feltételek teljesülése esetén) költségmentesség biztosítható.

Kihez kell fordulni?

Az Igazságügyi Minisztérium (Ministry of Justice) felelős a – csak Angliára és Walesre vonatkozó – polgári és családjogi közvetítési szakpolitikáért és a közvetítés népszerűsítéséért.

Polgári jogi közvetítés

Azért, hogy a közvetítés megfelelő minősége biztosítható legyen a bíróság által közvetítő elé utalt polgári jogvitákban (az Anglia és Wales joghatósága alá tartozó családjogi viták kivételével), az Igazságügyi Minisztérium, valamint a Her Majesty’s Courts and Tribunals Service (HMCTS – Őfelsége Bírósági és Közigazgatási Döntőbírósági Szolgálata) két olyan polgári jogi közvetítői eljárást alakított ki, amellyel a felek – a követelés értékétől függően – rendezhetik jogvitáikat. A Small Claims Mediation Service (kis értékű követelések közvetítői szolgálata) a kis értékű – általában 10 000 GBP alatti – követelések ügyeivel kapcsolatban a HMCTS által működtetett belső szolgálat. A magasabb (10 000 GBP feletti) értékű ügyekre vonatkozóan az Igazságügyi Minisztérium a A link új ablakot nyit megPolgári Jogi Közvetítői Tanáccsal (Civil Mediation Council, CMC) együttműködve akkreditációs rendszert vezetett be, amelyen keresztül a közvetítői szolgáltatást nyújtó szervezetek kérelmezhetik, hogy bekerüljenek a polgári jogi közvetítői névjegyzékbe, a bíróságok pedig a megfelelő ügyekben eléjük utalják a feleket. A CMC a polgári és kereskedelmi jogi közvetítőket képviselő szervezet.

Családjogi közvetítés

A családjogi közvetítés esetében önszabályozás érvényesül, a közvetítők számos tagságon alapuló szervezethez vagy akkreditáló testülethez csatlakozhatnak. Ezek a szervek a családjogi közvetítés normáinak összehangolása érdekében, egymással együttműködve létrehozták a A link új ablakot nyit megCsaládjogi Közvetítői Tanácsot (Family Mediation Council, FMC). Az FMC további feladata, hogy alapító tagszervezeteit, illetve általában a családjogi közvetítőket szakmai kérdésekben a kormánnyal szemben képviselje.

Az FMC nem kormányzati szerv, mely központi jelentőséggel bír tagszervezetei számára. Utóbbiak valamennyien nem kormányzati szervezetek/egyesületek, illetve az FMC alapító tagjai. Ezek közül a legfontosabbak a következők:

  • ADR Group (Alternatív Vitarendezési Csoport)
  • Family Mediation Association (Családjogi Közvetítői Egyesület)
  • National Family Mediation (Nemzeti Családjogi Közvetítés)
  • College of Family Mediators (Családjogi Közvetítők Testülete)
  • Resolution (Vitarendezés)
  • The Law Society (Jogászegylet)

A kormány jelenleg nem tervezi szabályozó szerv létrehozását a polgári vagy családjogi közvetítéssel kapcsolatban.

Akkreditált polgári jogi közvetítőt az A link új ablakot nyit megigazságügyi weboldalon elérhető polgári jogi közvetítői névjegyzékben találhat. A névjegyzékben megkeresheti a lakóhelyéhez közel működő közvetítőket. A közvetítés költsége a jogvita értékétől függő, rögzített összegű díjon alapul. A közvetítés költségeit fedezni nem tudó és a vonatkozó feltételeknek megfelelő felek részére ingyenes közvetítői szolgáltatást nyújt a LawWorks. A LawWorks elérhető a 01483 216 815 telefonszámon, vagy a A link új ablakot nyit megLawWorks weboldalán.

A GovUK (korábbi nevén DirectGov) weboldalon elérhető a családjogi közvetítői szolgáltatások keresője: A link új ablakot nyit megCsaládjogi közvetítői szolgáltatások keresője. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a családjogi közvetítői segélyvonal már nem működik.

A költségmentességről – egyebek mellett arról, hogy Ön jogosult lehet-e költségmentességre – többet megtudhat az új Költségmentességi Információs Szolgálattól, amely a Gov.UK weboldal vonatkozó A link új ablakot nyit megcheck-legal-aid rovatából érhető el.A link új ablakot nyit meghttps://www.gov.uk/check-legal-aid

Mely területen lehetséges és/vagy leggyakoribb a közvetítés igénybevétele?

A közvetítéssel számos mindennapi polgári és kereskedelmi jogvita rendezhető, ideértve a lakhatási kérdéseket, az üzleti és a munkahelyi jogvitákat, a kis értékű és egyéb követeléseket, a telekhatárokkal kapcsolatos vitákat, a munkaügyi és szerződéses jogvitákat, a személyi sérülésekkel és a gondatlansággal kapcsolatos követeléseket, valamint az olyan, közösségen belüli jogvitákat, mint a zavarással vagy zaklatással kapcsolatos problémák.

A közvetítés a családjogi vitákkal kapcsolatban is alkalmazható, ideértve a házasság felbontását és megszűnését, az élettársi kapcsolat megszűnését, valamint a gyermekekre vonatkozó törvényi előírások alkalmazását, ideértve a láthatást és az elhelyezést. A közvetítés nem korlátozódik a korábbi élettársakra vagy házastársakra. Családjogi közvetítés segítségével például olyan megállapodás is elérhető, melynek értelmében a nagyszülők továbbra is kapcsolatot tarthatnak unokáikkal.

Vannak-e speciális szabályok e téren?

Polgári jogi közvetítői eljárás

A polgári jogi közvetítést a törvény nem szabályozza, és az a bírósági eljárásnak sem előfeltétele. A polgári perek felei azonban kötelesek komolyan megfontolni a közvetítés lehetőségét, mielőtt bírósághoz fordulnának.

A Fellebbviteli Bíróság (Court of Appeal), a Felsőbíróság (High Court) és a megyei bíróságok (County Courts) polgári kollégiumainak gyakorlatát és eljárásait a polgári perrendtartás (civil procedure rules, CPR) szabályozza. A CPR eljárási kódexének elsődleges célkitűzése az, hogy segítséget nyújtson a bíróságoknak az ügyek méltányos elbírálásában. Ezen elsődleges célkitűzésnek az is része, hogy a bíróságnak aktívan kell foglalkoznia az ügyekkel. Ennek keretében az érintett feleket alternatív vitarendezési eljárás igénybevételére kell ösztönözni, ha a bíróság szerint az adott esetben ez a megfelelő eljárás.

Bár a közvetítés igénybevétele teljesen önkéntes, a polgári perrendtartás rendelkezik a megítélendő költségekkel kapcsolatos döntéshozatal során irányadó szempontokról. A bíróságnak figyelembe kell vennie a vita rendezése érdekében az eljárás előtt és közben tett esetleges erőfeszítéseket. Ha tehát a pernyertes fél korábban nem volt hajlandó elfogadni a közvetítés igénybevételére vonatkozó ésszerű javaslatot, a bíró dönthet úgy, hogy a pervesztes fél nem köteles megtéríteni a pernyertes fél költségeit.

Családjogi közvetítői eljárás

A családjogi közvetítés jelenleg teljesen önkéntes eljárás. 2011 áprilisa óta a felpereseknek (nemcsak az állami finanszírozásban részesülőknek) minden esetben meg kell fontolniuk a közvetítés igénybevételét, és e célból közvetítői tájékoztató és értékelő találkozón (Mediation Information and Assessment Meeting – MIAM) kell részt venniük. Csak ezt követően nyújthatnak be keresetet a vonatkozó A link új ablakot nyit megelnöki jegyzőkönyv alapján. Ha a leendő alperest erre felkérik, neki is részt kell vennie a találkozón. Ha a felperes bíróság elé viszi az ügyet, ki kell töltenie az FM1 formanyomtatványt és csatolnia kell a keresethez. Ezzel igazolja, hogy mentesült a találkozón való részvétel kötelezettsége alól, vagy részt vett a találkozón és a közvetítést nem ítélték megfelelőnek, illetve részt vett a találkozón, de az nem járt sikerrel vagy nem tudtak valamennyi kérdést rendezni.

A Family Justice Review ajánlásaira reagálva a kormány 2013 februárjában beépített egy rendelkezést a gyermekekről és a családokról szóló törvényjavaslatba, amellyel a közvetítői tájékoztató és értékelő találkozón való részvételre vonatkozó jelenlegi elvárást a jogszabályi kötelezettség szintjére emelte (korlátozott kivételekkel, például a családon belüli erőszak bizonyítottsága esetén).

Az FM1 formanyomtatvány kitöltése és keresethez csatolása – mint azt fentebb említettük – szintén jogszabályi követelmény lesz. A törvényjavaslat elfogadása és rendelkezéseinek végrehajtása 2014 tavaszára várható.

Az alternatív vitarendezési (AVR) módszerek alkalmazását a polgári perrendtartáshoz hasonlóan a családjogi perrendtartás (Family Procedure Rules; a bírósági eljárással kapcsolatos átfogó szabályrendszer) is ösztönzi.

A szakmai előírásoknak való megfelelés

Az angliai és walesi közvetítőket nem köti külön nemzeti szintű magatartási kódex. A CMC-akkreditációnak azonban feltétele, hogy a polgári jogi közvetítő megfeleljen egy magatartási kódexnek, amelynek mintájául az A link új ablakot nyit megeurópai uniós magatartási kódex szolgál. A szakma önszabályozó, a kormánynak pedig nem feladata bármiféle önkéntes kódexnek való megfelelés ösztönzése.

Az FMC minden alapító tagja köteles gondoskodni arról, hogy tagjai (a családjogi közvetítők) megfeleljenek az A link új ablakot nyit megFMC magatartási kódexének.

Tájékoztatás és képzés

A polgári jogi közvetítésre, a szolgáltatásokra és a díjakra vonatkozó információk elérhetők a kormány weboldaláról az A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium weboldalán, a polgári jogi közvetítésről szóló részben.A link új ablakot nyit meghttp://civilmediation.justice.gov.uk/

A polgári jogi közvetítői névjegyzék keresője segít megtalálni azokat a közvetítőket, akik a felek számára megfelelő helyen tudnak közvetítési szolgáltatásokat nyújtani. A CMC weboldala, valamint a CMC tagszervezeteinek weboldalai további tájékoztatást nyújtanak a közvetítésről és a közvetítői szolgáltatásokról.

A családjogi közvetítői szolgáltatások keresője segítségével megtalálhatók a felhasználó lakóhelyének közelében működő közvetítők. Az FMC tagszervezeteinek weboldalai további tájékoztatást nyújtanak a közvetítői szolgáltatásokról.

Az angliai és walesi polgári jogi közvetítőknek nincs nemzeti szintű képzési szerve. A polgári jogi közvetítők képzésére a magánszférában kerül sor, önszabályozó módon. A szakma magát szabályozza, és tagjait is maga képzi.

A családjogi közvetítők szakmai háttere igen sokféle (jogi, terapeuta és szociális munkás végzettséggel egyaránt rendelkezhetnek), a törvény pedig nem írja elő, hogy külön szakképzésben részesüljenek. Az egyes tagságon alapuló / akkreditációs szervezetek azonban saját képzési és szakmai normákat állapítanak meg, és ezek tartalmazzák a képzési követelményeket. Azon közvetítőknek, akik szerződés alapján nyújtanak államilag finanszírozott közvetítést, különösen magas akkreditációs és képzési szintet kell elérniük az első közvetítői tájékoztató és értékelő találkozó lebonyolításához és a közvetítői szolgáltatások nyújtásához.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A költségek közvetítőnként változnak, az állam ezt a kérdést általános jelleggel nem szabályozza. Polgári ügyekben a közvetítés költsége a vitatott értékhez és a közvetítői eljárás várható időtartamához igazodik. Az online polgári jogi közvetítői névjegyzék segítségével nyújtott közvetítés díjai megtalálhatók az igazságügyi weboldalon. A LawWorks jótékonysági szervezet ingyenes közvetítést nyújt azoknak, akik nem tudják megfizetni a díjat. A LawWorks elérhető a 01483216815 telefonszámon, vagy a A link új ablakot nyit megLawWorks Mediation weboldalán.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

Az Egyesült Királyságban a The Cross-Border Mediation (EU Directive) Regulations 2011 (a határokon átnyúló közvetítésről szóló uniós irányelv alapján elfogadott 2011. évi rendeletek; SI 2011/1133. sz.) útján végrehajtott A link új ablakot nyit meg2008/52/EK irányelv értelmében a határokon átnyúló jogvita felei kérhetik a közvetítés eredményeként létrejött írásbeli megállapodás végrehajthatóvá nyilvánítását, amennyiben az egyik fél a jogvita időpontjában valamely tagállamban rendelkezik lakóhellyel. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, hogy az ilyen kérelmekkel mely bíróságokhoz vagy egyéb hatóságokhoz lehet fordulni.

Az illetékes angliai és walesi bíróságok adatai A link új ablakot nyit megŐfelsége Bírósági és Közigazgatási Döntőbírósági Szolgálatának honlapján érhetők el.

Ha a bíróság előtt indított polgári jogvita felei a közvetítés eredményeképpen megállapodásra jutottak, a bíróságtól kérhetik megállapodásuk bírói jóváhagyását. Ha a bíróság méltányosnak ítéli az elért megállapodást, azt jóváhagyja. Ezzel a megállapodás jogilag kötelező erejű és végrehajtható „egyezséggé” válik.

Ha a családjogi vita felei egymás között, jogtanácsosaik vagy közvetítés útján megállapodásra jutottak, kérhetik a bíróságtól megállapodásuk jogilag kötelező erejű bírósági „egyezséggé” minősítését, feltéve, hogy a bíróság méltányosnak ítéli a szóban forgó megállapodást. Ennek valószínűsége nagyobb a pénzügyi tárgyú, mint a gyermekekkel kapcsolatos megállapodások esetében.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megPolgári Jogi Közvetítői Tanács, A link új ablakot nyit megCsaládjogi Közvetítői Tanács, A link új ablakot nyit megOnline polgári jogi közvetítői névjegyzék, A link új ablakot nyit megCsaládjogi közvetítői szolgáltatások keresője, A link új ablakot nyit megKözvetítők európai uniós magatartási kódexe A link új ablakot nyit megAz FMC magatartási kódexe, A link új ablakot nyit megLawWorks Mediation

Utolsó frissítés: 13/06/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Közvetítés a tagállamokban - Észak-Írország

A bírósághoz való fordulás helyett miért ne választaná a vita közvetítés útján történő megoldását? Ez olyan alternatív vitarendezés, amelynek révén egy közvetítő segít a vitában részes feleknek megegyezésre jutni. Észak-Írországban mind a kormány, mind a gyakorló jogászok jól ismerik a közvetítés előnyeit.

Észak-Írországban nincs olyan minisztérium, amely felügyelné a közvetítési szolgáltatásokat. Vannak azonban közvetítő szervezetek és tanácsadói rendszerek.

Kihez kell fordulni?

Az A link új ablakot nyit megÉszak-ír Jogi Társaság (Law Society of Northern Ireland) alternatív A link új ablakot nyit megvitarendezési szolgálatot működtet, amellyel a jogviták rendezése során biztosít közvetítési szolgáltatásokat. Ez a szolgáltatás nem korlátozódik a bíróság előtti vitákra, azaz a vita bármely szakaszában igénybe vehető.

A vitarendezési szolgálat solicitorok és barristerek testületén keresztül látja el feladatát, ezeket a szakembereket képzésben részesítik, és feljogosítják arra, hogy a vitában érintett felek nevében közvetítőként járjanak el.

Más önkéntes szervezetek, úgymint a A link új ablakot nyit megRelate és a A link új ablakot nyit megBarnardos, családjogi ügyekben nyújtanak tanácsadási és közvetítési szolgáltatásokat. A A link új ablakot nyit megMunkajogi Hivatal (Labour Relations Agency) munkajogi vitákban működtet választottbírósági rendszert.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

A főbb területek a polgári/kereskedelmi jogi viták és a családjogi, a munkahelyi, valamint a közösségi közvetítés.

Vannak-e külön szabályok e téren?

Észak-Írország jogrendszerében nincs bírósági közvetítőrendszer. A bíróságok azonban elnapolják az ügyeket, ha van esély arra, hogy a kérdés közvetítéssel rendezhető – A link új ablakot nyit megÉszak-ír Bírósági Szolgálat (Northern Ireland Court Service)

A vitarendezési szolgálatok szabályait és eljárását az A link új ablakot nyit megÉszak-ír Jogi Társaság állapítja meg.

Tájékoztatás és képzés

A vitarendezési szolgálatot működtető solicitorok és barristerek testületét a Jogi Társaság képzi és tanúsítja.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítés díja a szolgáltatótól függ, ezt az állam nem szabályozza.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A közvetítés révén elért és a felek által aláírt megállapodás a bírósághoz benyújtott kereset bíróság általi elbírálásával azonos joghatású. A megállapodás a felek közötti kötelező erejű szerződésként akkor is végrehajtható, ha bíróság előtt nem indult eljárás.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megÉszak-ír Jogi Társaság

A link új ablakot nyit megVitarendezési szolgálat

A link új ablakot nyit megRelate

A link új ablakot nyit megBarnardos

A link új ablakot nyit megMunkajogi Hivatal

Utolsó frissítés: 06/03/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata angol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Közvetítés a tagállamokban - Skócia

Ahelyett, hogy bírósághoz fordulnánk, jogvitánkat próbáljuk meg inkább közvetítés útján megoldani. Ez egyfajta alternatív vitarendezési (AVR) módszer, ahol a közvetítő abban segít, hogy a felek megegyezésre jussanak. Skóciában mind a kormányzat, mind pedig a gyakorló jogászok jól ismerik a közvetítés lehetséges előnyeit.

Az Egyesült Királyságon belül a közvetítés a Skócia joghatósága alá tartozó területen egyedi szervezettel rendelkezik és külön rendelkezések szabályozzák.

Kihez kell fordulni?

Skóciában a közvetítéssel kapcsolatos szakpolitikáért a skót kormány Alkotmányügyi, Jogi és Bírósági Igazgatóságának Jogrendszerügyi Osztálya (Legal System Division, Constitution, Law and Courts Directorate) felel.

A közvetítéssel kapcsolatos fontosabb címek a következők:

  • Skót Közvetítési Hálózat (Scottish Mediation Network), 18 York Place, Edinburgh, EH1 3EP
  • SACRO (Közösségek megőrzése a jogsértések csökkentése révén – Safeguarding Communities Reducing Offending), 29 Albany Street, Edinburgh EH1 3QN
  • Skót Közösségi Közvetítési Hálózat (Scottish Community Mediation Network) 21 Abercromby Place, Edinburgh EH3 6QE. Relationships Scotland, 18 York Place, Edinburgh, EH1 3EP
  • Skóciai Kapcsolatok (Relationships Scotland), 18 York Place, Edinburgh, EH1 3EP

Mely területeken lehetséges és/vagy a leggyakoribb a közvetítés igénybevétele?

Közvetítés minden jogterületen igénybe vehető. A közvetítést leggyakrabban családjogi és szomszédjogi vitákban veszik igénybe. Kereskedelmi és üzleti vitákat is egyre nagyobb számban próbálnak közvetítés útján megoldani. Közvetítést kell lehetővé tenni a kiegészítő oktatási támogatási igényekkel (additional support needs) kapcsolatos vitákban, továbbá rendelkezésre kell bocsátani a békéltetés lehetőségét a fogyatékkal élőket érintő megkülönböztetések miatti panaszok (disability discrimination claims) esetében.

Vannak-e speciális szabályok e téren?

Az egyre elterjedtebb közvetítői szakma Skóciában nem tartozik kötelező jogi szabályozás alá. A közvetítés igénybevétele egyúttal semmilyen bírósági eljárás megindításának nem feltétele. A közvetítés igénybevétele teljes mértékben önkéntes.

Ugyanakkor Skóciában a közvetítésre magatartási kódex vonatkozik. A kódex figyelembe veszi az egyes területek, így például a családjog, az orvostudomány vagy építőipar szakmai eltéréseit. A skót kormány támogatja a Skót Közvetítői Hálózat (Scottish Mediation Network – SMN) és a A link új ablakot nyit megSkót Közvetítési Nyilvántartás (Scottish Mediation Register – SMR) munkáját és fejlesztését. Skóciában az SMN minden tagja köteles a közvetítésre vonatkozó magatartási kódexet betartani. Az SMR nyilvántartásban szereplő közvetítők és közvetítői szolgáltatások feltehetően magasabb színvonalat is képviselnek. Mindkét fenti kezdeményezés honlapja díjmentes és könnyen használható, a közvetítőknek pedig be kell tartaniuk a kódexet, amennyiben meg kívánnak jelenni a honlapokon.

Hogyan kaphat tájékoztatást a közvetítésről?

A közvetítésről a A link új ablakot nyit megSkót Közvetítői Hálózat (SMN) honlapján kaphat információt, a A link új ablakot nyit megSkót Közvetítési Nyilvántartás (SMR) pedig arra nézve ad tájékoztatást, hogy hogyan találhat közvetítőt Skóciában. Mindkét honlap elérhető a nyilvánosság számára, és valamennyi információhoz ingyenes hozzáférést biztosít.

A A link új ablakot nyit megSkót Közvetítési Nyilvántartás a közvetítők és közvetítői szolgáltatások független nyilvántartása. Ez a honlap a különféle közvetítéssel foglalkozó személyekre vonatkozó információkhoz biztosít ingyenes hozzáférést. A honlapot a A link új ablakot nyit megSkót Közvetítői Hálózat (SMN) tartja fenn.

A honlapon szereplő adatokat a közvetítők legalább évente egyszer frissítik.

A Skót Közvetítési Nyilvántartás a felhasználók számára az általuk kiválasztott közvetítő szakmai hozzáértését kívánja biztosítani, annak tanúsításával, hogy az adott közvetítő eleget tesz a minimumkövetelményeknek. Ezeket a A link új ablakot nyit megkövetelményeket független A link új ablakot nyit megKövetelményügyi Testület (Standards Board) határozza meg. Azok a közvetítők, akik szerepelnek az SMR-ben, használhatják a „A link új ablakot nyit megSkót Közvetítési Nyilvántartásban szereplő közvetítő” megnevezést, valamint nevük mellett feltüntethetik az SMR logót.

Amennyiben A link új ablakot nyit megszabályozó szervezet tanúsítja, hogy egy közvetítő teljesítette a szervezet kiegészítő ágazati követelményeit, a nyilvántartásban a közvetítő adatai mellett e szervezet „jelképe” is feltüntethető.

Tájékoztatás és képzés

Az SMN hálózat honlapján 2004 óta „közvetítői térképet” is feltüntet. Az információk megjelenítését több ízben is fejlesztették – ezt a tevékenységet a skót kormány finanszírozta. A honlap elérhetőségét számos tájékoztató füzetben és internetes hivatkozások útján is feltüntetik. Jelenleg a Skót Közvetítési Nyilvántartás feladata egységes keresési pontot biztosítani a képzett közvetítők kiválasztásához.

Az SMN iroda telefonos megkereséseket is fogad, amelyeket a megfelelő közvetítői szolgálathoz irányítanak.

Az SMR feltünteti a közvetítőik képzettségét, hogy a feleknek a közvetítő kiválasztásához több információ álljon rendelkezésre.

Skóciában a közvetítés különböző területein képzési programok is vannak. Valamennyi képzési program időtartama legalább 30 óra, és a következőkre kell kiterjednie:

  • a közvetítés elvei és gyakorlata
  • a közvetítési eljárás szakaszai
  • etika és értékek a közvetítésben
  • a viták jogi vonatkozásai (ha vannak)
  • a közvetítés során hasznos kommunikációs ismeretek
  • tárgyalási ismeretek és alkalmazásuk
  • a konfliktusok hatásai és kezelésük módja
  • az eljárások különbözősége.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítés költsége közvetítőnként változik, és nem tartozik állami szabályozás alá.

Magánszemélyek részére a közvetítés általában díjmentes, ha a vita gyermekeket, szomszédok közötti vagy közösségi konfliktusokat érint, illetve ha kiegészítő oktatási támogatási igényekre vagy fogyatékkal élőket érintő megkülönböztetések miatti békéltetésre vonatkozik.

A magánközvetítők díjazása napi 200 GBP és 2000 GBP közötti.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A A link új ablakot nyit meg2008/52/EK irányelv lehetővé teszi a vitában érintett felek számára annak kérelmezését, hogy a közvetítés eredményeképpen létrejövő írásbeli megállapodás végrehajtható legyen. A tagállamok tájékoztatják erről a bíróságokat és az ilyen kérelmek átvételére jogosult egyéb hatóságokat.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megSkót Közvetítői Hálózat, A link új ablakot nyit megSkót Közvetítési Nyilvántartás, A link új ablakot nyit megkövetelmények, A link új ablakot nyit megA Skót Közvetítési Nyilvántartásban szereplő közvetítő, szabályozó szervezet

Utolsó frissítés: 11/10/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.