Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.
Swipe to change

Közvetítés az uniós tagállamokban

Szlovénia

A bírósághoz való fordulás helyett miért ne választaná a vita közvetítés útján történő megoldását? Ez egyfajta alternatív vitarendezés, ahol a közvetítő abban segít, hogy a felek megegyezésre jussanak. Szlovéniában mind a kormányzat, mind pedig a gyakorló jogászok jól ismerik a közvetítés előnyeit.

Tartalomszolgáltató:
Szlovénia

Kihez kell fordulni?

A bírósági ügyekben folytatott alternatív vitarendezésről szóló törvény (ZARSS, a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja 97/09. és 40/12. sz. – ZUJF), amelyet 2009. november 19-én fogadtak el, alternatív vitarendezési program elfogadását és hatályba léptetését írja elő az elsőfokú és a másodfokú bíróságok számára annak érdekében, hogy a felek alternatív eszközöket vehessenek igénybe kereskedelmi jogi, munkaügyi, családjogi és egy polgári jogi jogviták rendezésére. A bíróságok e program keretében kötelesek lehetővé tenni a felek számára, hogy közvetítést vegyenek igénybe az alternatív vitarendezés egyéb formái mellett.

Az alternatív vitarendezési programok keretében a bíróságokon működő közvetítők központi nyilvántartását a Közigazgatási Minisztérium vezeti.

Több nem kormányzati szerv tevékenykedik a közvetítés terén:

Az alternatív vitarendezési tanács az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium égisze alatt működik. A tanácsot 2009. márciusban hozták létre, koordinációs és konzultatív szerepet betöltő központosított, független minisztériumi tanácsadó testületként.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

A közvetítés polgári jogi, családjogi, kereskedelmi, munkaügyi és más, ingatlannal kapcsolatos jogvitákban olyan követelések esetében vehető igénybe, amelyek felett a felek rendelkezhetnek és amelyeket egyezséggel rendezhetnek. A közvetítés jogszabály kizáró rendelkezésének hiányában más ügyekben is megengedett.

Közvetítésre leggyakrabban polgári, családjogi és kereskedelmi ügyekben kerül sor.

Vannak-e külön szabályok e téren?

A közvetítés igénybevétele önkéntes. A polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott közvetítésről szóló törvény (ZMCGZ, a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja 56/08. sz.) általánosságban hivatkozik a közvetítésre – vagyis a bírósági eljárásokhoz kapcsolódó, és a bíróságon kívüli közvetítésről tesz említést. A törvény megállapítja a közvetítési eljárások alapvető szabályait, amelyekre nézve máskülönben önszabályozási mechanizmusok lennének irányadók. Például meghatározza a közvetítés kezdetét és végét, a közvetítővé kinevezhető személyeket, a közvetítők alapvető magatartási szabályait, a vitarendezési megállapodás formáját, a végrehajtás biztosításának lehetséges módját, stb. A felek eltérhetnek a törvény rendelkezéseitől, a közvetítő pártatlanságának elvét kimondó, valamint a közvetítésnek a jogvesztő és elévülési határidőkre gyakorolt hatását szabályozó előírások kivételével.

A Közvetítők Szlovén Szövetsége elfogadta a közvetítők magatartási szabályzatát, amely azonban csak a szövetség tagjaira vonatkozik.

Tájékoztatás és képzés

A közvetítéssel illetve a közvetítők elérhetőségeivel kapcsolatos fontos információk több nem kormányzati szervezet honlapján elérhetők, többek között az alábbiakon:

A közvetítők képzését különböző nem kormányzati szervezetek, valamint az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium bírósági képzési központja biztosítja.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A bíróságokon a ZARSS alapján működő közvetítés, a szülők és gyermekek közötti viszonyból származó jogviták, valamint a munkaviszony megszüntetéséből eredő munkaügyi jogviták esetén jelenleg ingyenes a felek számára; és a felek csak az ügyvédeik díját fizetik. A bíróságok minden egyéb jogvita esetén – a kereskedelmi jogviták kivételével – a közvetítés első három órája tekintetében fedezik a közvetítő díját.

A magánszervezetek különféle díjakat számíthatnak fel a közvetítésért.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A közvetítés eredményeként létrejött megállapodás önmagában véve közvetlenül nem hajtható végre. A felek megállapodhatnak, hogy az egyezségi megállapodást közvetlenül végrehajtható közjegyzői okiratba, bírósági egyezségbe vagy választottbírósági ítéletbe foglalják.

Kapcsolódó linkek

Utolsó frissítés: 23/03/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.