Közvetítés az uniós tagállamokban

Portugália

Tartalomszolgáltató:
Portugália

A közvetítői eljárás a választottbíráskodás és a kis értékű követelésekkel foglalkozó bíróságok (julgados de paz – békebíróságok) mellett az alternatív vitarendezés (ADR) egyik mechanizmusa Portugáliában. A 2013. április 19-i 2013/29. sz. törvény (a közvetítői eljárásról szóló törvény) megállapítja a közvetítői eljárás – mint az egyik alternatív vitarendezési mechanizmus – nemzeti keretrendszerét. A törvény meghatározza a közvetítői eljárás Portugáliában általánosan – a közvetítői eljárás tárgyát képező jogvita jellegétől függetlenül – alkalmazandó alapelveit, valamint a polgári és a kereskedelmi közvetítői eljárásokra, a közvetítőkre és az állami közvetítői eljárásra vonatkozó jogi előírásokat. A közvetítői eljárásról szóló törvény a következő fogalommeghatározásokat tartalmazza:

  • „közvetítés”: az alternatív vitarendezés egyik formája, amelyet állami vagy magánszervezetek végeznek, és amely során egy jogvitában érintett két vagy több fél közvetítő segítségével igyekszik önként megegyezni;
  • „közvetítő”: olyan pártatlan és független harmadik személy, aki semmilyen cselekményt nem kényszeríthet a közvetítői eljárásban részt vevő felekre, és aki az említett feleknek segítséget nyújt a vitás ügyben történő végleges megegyezéshez.

A közvetítői eljárás és a közvetítés során létrejött megállapodások bemutatása

A közvetítői eljárás igénybevétele teljes mértékben önkéntes alapon történik. A közvetítői eljárás bizalmas. A titoktartásról csak közérdekre – különösen a gyermekek legfőbb érdekének védelmére – hivatkozva lehet lemondani, illetve akkor, ha valamely személy testi vagy lelki épsége veszélyben forog, vagy ha az a közvetítői eljárás során megkötött megállapodás alkalmazásához vagy végrehajtásához szükséges, és kizárólag olyan mértékben, amely a gyakorlatban szükséges az érdekeltek megvédéséhez. A közvetítői eljárás tartalma nem használható fel bizonyítékként a bíróságon.

A közvetítői eljárás során megkötött megállapodás végrehajtható, amennyiben:

  1. olyan jogvitára vonatkozik, amely közvetítői eljárás tárgyát képezheti, és a jog nem írja elő annak bíróság általi megerősítését;
  2. a felek jogosultak ilyen jellegű megállapodást kötni;
  3. a megállapodás a jogszabályban foglalt feltételek mellett lefolytatott közvetítői eljárás során jött létre;
  4. tartalma nem sérti a közrendet;
  5. az eljárás a közvetítők Igazságügyi Minisztérium által vezetett jegyzékén szereplő közvetítő részvételével ment végbe. A jegyzék itt tekinthető meg.

Az a közvetítési megállapodás, amely egy másik uniós tagállamban lefolytatott közvetítői eljárás eredményeként jött létre, és megfelel a fenti a) és d) pontnak, végrehajtható, amennyiben az adott ország jogrendszere szerint is végrehajtható.

Azok a területek, amelyeken megengedett és gyakori a közvetítői eljárás igénybevétele

A polgári, a kereskedelmi, a családjogi, a munkaügyi és a büntetőügyekben alkalmazható közvetítés. Az utóbbi három területen állami közvetítői rendszer áll rendelkezésre, és minden ilyen területnek sajátos szabályai vannak.

A békebíróságok (julgados de paz) közvetítői szolgálata minden olyan jogvitában közvetíthet, amely közvetítői eljárás tárgyát képezheti, akkor is, ha az nem tartozik a békebíróságok hatáskörébe.

A közvetítők jogállása

A közvetítői eljárásról szóló törvényben külön fejezet rögzíti a közvetítők jogait és kötelezettségeit (23–29. cikk). A közvetítők ezenkívül kötelesek a közvetítők európai magatartási kódexével összhangban eljárni.

A közvetítők képzéséért semmilyen állami szerv nem felel; képzésüket az igazságügyi politikával foglalkozó főigazgatóság (Direção-Geral da Política de Justiça) által akkreditált magánszervezetek biztosítják a 2013. november 27-i 345/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendeletnek (Portaria) megfelelően.

A közvetítői eljárás költsége

Az állami családjogi közvetítői szolgálat igénybevételéhez minden érintett félnek be kell fizetnie 50 eurót, kivéve a következő helyzetekben:

  • ha költségmentességet ítéltek meg;
  • ha az ügyet valamely igazságügyi hatóság határozata utalta közvetítői eljárásra a gyámsági eljárás jogi kereteiről szóló törvény (Regime Geral do Processo Tutelar Cível) 24. cikke alapján;
  • ha a felek kérelmére vagy hozzájárulásával valamely igazságügyi hatóság határozata, illetve valamely folyamatban lévő gyermekvédelmi eljárásban a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság közvetítői eljárásra utalta őket.

Az állami büntetőjogi közvetítői szolgálat ingyenesen igénybe vehető.

Az állami munkaügyi közvetítői szolgálat igénybevételéhez az ügyben érintett összes félnek be kell fizetnie egy 50 euró összegű díjat, a költségmentesség biztosításától függetlenül.

Az állami közvetítői szolgálatok igénybevételének említett díjain felül a szóban forgó szolgáltatások nyújtására jogosult bejegyzett közvetítők szintén díjat számítanak fel; ezek fix összegek, azonban attól függenek, hogy sikerül-e megállapodni, és hogy milyen intézkedésekre került sor a megállapodás érdekében.

Ha a békebíróságok által végzett közvetítés esetén megállapodás születik, minden fél köteles 25 euró megfizetésére.

magán közvetítői eljárás költségeit a felek által kiválasztott közvetítő állapítja meg.

További hasznos információk

Az állami közvetítői eljárás szabályozásáért felelős kormányzati szerv az igazságügyi politikával foglalkozó főigazgatóság (DGPJ), amely az alternatív vitarendezési hivatalán (Gabinete de Resolução Alternativa de Litígios – GRAL) keresztül jár el. Az igazságügyi politikával foglalkozó főigazgatóság. A DGPJ nem nyújt tájékoztatást arról, hogy hogyan kell közvetítőt keresni, azonban vezeti az állami közvetítői szolgálatok közvetítői jegyzékét. Az állami közvetítői eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint a közvetítői eljárásra vonatkozó határozat meghozatalát követően automatikusan sor kerül a közvetítő kiválasztására.

Utolsó frissítés: 25/01/2023

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.