Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.
Swipe to change

Közvetítés az uniós tagállamokban

Luxemburg

Ahelyett, hogy bírósághoz fordulnánk, jogvitánkat próbáljuk meg inkább közvetítés útján megoldani. Ez olyan alternatív vitarendezési lehetőség, amelynek keretében a jogvitában részes feleket közvetítő segíti abban, hogy azok megállapodásra jussanak. A Luxemburgi Nagyhercegségben a kormány és a gyakorló jogászok előtt jól ismertek a közvetítés előnyei.

Tartalomszolgáltató:
Luxemburg

Kihez kell fordulni?

Luxemburgban nincs a közvetítői szakma szabályozásáért felelős központi szerv.

Az ágazati (bank, biztosítás, stb.) közvetítés, a közigazgatási ügyekben közvetítésért felelős Országgyűlési Biztos, valamint a Gyermekek Jogaiért felelős Országgyűlési Biztosi Bizottság mellett az alábbi szervezetek foglalkoznak közvetítéssel:

Mely jogterületeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

Közvetítés elsősorban az alábbi területeken vehető igénybe:

  • közigazgatási ügyek,
  • büntetőügyek,
  • családjogi ügyek,
  • kereskedelmi ügyek,
  • szomszédok közötti viták.

A polgári és kereskedelmi közvetítés egy kölcsönös megegyezésen alapuló és bizalmas folyamat, amelyet független, pártatlan és képzett közvetítő vezet. Kiterjedhet az egész vitára vagy annak egy részére. Ide tartozik mind a megállapodáson alapuló, mind a bírósági utalásos közvetítés, és fontos szerepet játszik a családi közvetítés is.

A megállapodáson alapuló közvetítés (médiation conventionnelle) esetében a jogi eljárás során bármelyik fél az ítélethozatalig bármikor javasolhatja a közvetítés igénybevételét, függetlenül bármely bírósági vagy döntőbírósági eljárástól.

A bírósági utalásos közvetítés(médiation en justice or médiation judiciaire) esetében a már bíróság elé került polgári jogi, kereskedelmi vagy családi vita esetében a bíróság az ítélethozatalig bármikor közvetítői útra utalhatja az ügyet. Ez nem vonatkozik a Semmítőszék előtti ügyekre, illetve az ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokra. A bíróság saját kezdeményezésére, vagy a felek együttes kérelmére is felkérheti a feleket közvetítő igénybevételére. A felek hozzájárulása mindkét esetben szükséges. Bizonyos korlátozott számú, jól körülhatárolt, családjogi kérdést felvető esetekben a bíróság közvetítői intézkedést javasolhat a felek számára. Ilyenkor ingyenesen tájékoztató ülést tart, ahol elmagyarázzák a közvetítés elveit, hatásait és az eljárást.

Büntetőügyekben az ügyész bizonyos feltételek fennállása esetén a vádemelésről való döntés előtt közvetítéshez folyamodhat, amennyiben valószínű, hogy az:

  • jóvátételt nyújt az áldozatnak;
  • megoldja a bűncselekményből származó nehézségeket; vagy
  • hozzájárul az elkövető rehabilitációjához.

A közvetítés igénybevétele nem zárja ki a későbbi vádemelést, például amennyiben megsértik a közvetítésre vonatkozó előírásokat.

Vannak-e külön szabályok e téren?

A közvetítés igénybe vétele teljes egészében önkéntes.

Külön jogszabályok vonatkoznak a közigazgatási és a büntetőügyekben, valamint az egyes ágazatokban történő közvetítésre.

Tájékoztatás és képzés

Közvetítés büntetőügyekben

Az 1999. május 6-i törvény és az 1999. május 31-i nagyhercegi rendelet vezette be büntetügyekben a közvetítést. A vádemelésről előtt az ügyész dönthet úgy, hogy közvetítéshez folyamodik, amennyiben megítélése szerint ez várhatóan jóvátételt nyújt az áldozatnak, megoldja a bűncselekményből származó nehézségeket, vagy hozzájárul az elkövető rehabilitációjához. Amennyiben az ügyész úgy dönt, hogy közvetítéshez folyamodik, bármely, a megfelelő engedéllyel rendelkező közvetítőt kinevezhet.

Hitelesítés:

A büntetőügyekben történő közvetítéshez a hitelesítésért az igazságügyi miniszterhez kell fordulni, aki a kérelemről a főügyésszel történő konzultációt követően határoz.

Polgári jogi és kereskedelmi közvetítő

A 2012. február 24-i törvény az új polgári eljárásjogi kódex új címmel történő bővítése révén megalkotja a polgári jogi és kereskedelmi ügyekben történő közvetítés nemzeti jogi keretét. A törvény a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló, 2008. május 21-i 2008/52/EK európai parlamenti és a tanács irányelvet ülteti át. Az irányelvben a határon átnyúló vitákra irányadó elveket a nemzeti vitákra is alkalmazza. A törvényt kiegészíti a 2012. június 25-i nagyhercegi rendelet, amely szabályozza, hogyan lehet hitelesített közvetítővé válni a bírói utalásos és a családi közvetítő eljárások céljából, a közvetítő külön képzést és az ingyenes tájékoztató ülés tartását.

A közvetítő olyan harmadik személy, akinek az a feladata, hogy a vita megoldása céljából egyszerre, vagy szükség esetén külön-külön beszélgessen felekkel. A közvetítő nem erőltet megoldást a felekre, hanem arra bátorítja őket, hogy baráti légkörben állapodjanak meg.

A bírósági utalásos és a családi közvetítő szolgáltatások nyújthatóak hitelesítéssel vagy anélkül. A hiteles közvetítő olyan természetes személy, akinek e tevékenységét az Igazságügyi Minisztérium hagyta jóvá.

A megállapodáson alapuló közvetítés és a több országot érintő ügyek esetében a felek igénybe vehetnek engedély nélküli közvetítőt.

Hitelesítés:

Az Igazságügyi Minisztérium hitelesíti a közvetítőket. Polgári jogi és kereskedelmi ügyekben nincs szükség hitelesítésre megállapodáson alapuló közvetítési szolgáltatás nyújtásához.

Bármely természetes személy kérheti a hitelesítést, aki teljesíti az új polgári eljárásjogi kódexet a polgári jogi és kereskedelmi ügyekben történő közvetítéssel kiegészítő 2012. február 24-i törvényben (1) lefektetett és a 2012. június 25-i, a bírósági utalásos és a családi közvetítésre vonatkozó hitelesítési eljárást, a közvetítői képzést és az ingyenes tájékoztató ülés tartását meghatározó nagyhercegi rendeletben (2) részletezett feltételeket.

A fent említett 2008/52/EK irányelv és a közvetítésről szóló 2012. február 24-i törvény 1250-1. cikke (1) bekezdésének 3. albekezdése értelmében azoknak a közvetítőknek, akik valamely más Európai Uniós tagállamban eleget tesznek azonos vagy lényegében megegyező feltételeknek, nem kell hitelesítést szerezniük a Luxemburgi Nagyhercegségben.

A hitelesítés határozatlan időre szól.

Az új polgári eljárásjogi kódex 1251-1. cikkének (2) bekezdése és a fent említett 2012. június 25-i nagyhercegi rendelet meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket egy természetes személynek meg kell felelnie az engedély megszerzéséhez:

  1. garantálniuk kell a jó hírnevet, a hozzáértést, a képzést, a függetlenséget és az elfogulatlanságot;
  2. be kell mutatniuk egy, a luxemburgi rendőrségi nyilvántartás alapján kiállított erkölcsi bizonyítványt, vagy azon származási országuk, ahol az utolsó öt évben tartózkodtak, illetékes hatósága által kiállított hasonló dokumentumot;
  3. teljes cselekvőképeséggel kell rendelkezniük, és jogosultnak kell lenniük politikai jogaik gyakorlására; és
  4. közvetítői képzéssel kell rendelkezniük, amely lehet:
  • a Luxemburgi Egyetemen, vagy azonos szintű képzést nyújtó egyetemen, felsőoktatási intézményben vagy más intézményben egy európai uniós tagállam jogszabályaival és közigazgatási előírásaival összhangban szerzett közvetítési mesterfokozat; vagy
  • a 2012. június 25-i nagyhercegi rendelet 2. cikke szerinti három év szakmai tapasztalat, amelyet közvetítői képzés egészít ki; vagy
  • az Európai Unió valamely tagállamában elismert közvetítői képzés.

A Luxemburgi Egyetem a közvetítés terén külön (mester fokozatú) képzési programot hirdet.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítés gyakran ingyenes. Az esetlegesen fizetendő díj egyértelműen fel lesz tüntetve.

A megállapodáson alapuló közvetítés esetében a közvetítői díj szabad megegyezés tárgya. Ebben az esetben ellenkező megállapodás hiányában a díjak és a költségek egyenlően oszlanak meg a felek között.

A bírósági utalásos és a családi közvetítés esetében a díjakat nagyhercegi rendelet szabályozza.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A polgári jogi és kereskedelmi közvetítés eredményeként létrejött megállapodás a bírósági határozattal egyező bizonyító erővel bír. Az ilyen megállapodások a 2008/52/EK irányelv alapján végrehajthatóak az Európai Unióban tekintet nélkül arra, hogy Luxemburgban vagy az Európai Unió más tagállamában kötötték őket. A hatáskörrel rendelkező bíróság jóváhagyja a megállapodás egészét vagy egyes részeit, amitől az végrehatjhatóvá válik.

Az irányelvet a 2012. február 24-i törvény ülteti át, amely a közvetítést a korábbi jogi eljárásokkal azonos rangra emeli.

Kapcsolódó linkek

Igazságügyi Minisztérium

Közvetítés és Hiteles Közvetítők Luxemburgi Szövetsége (ALMA asbl)

A Luxembourgi Ügyvédi Kamara Közvetítési Központja (CMBL)

A Közvetítő Központ

A Családjóléti Közvetítő Központ

Utolsó frissítés: 20/12/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit