Közvetítés az uniós tagállamokban

Luxemburg

Bírósági eljárás helyett megpróbálhatja jogvitáit közvetítés útján megoldani. A közvetítés az alternatív vitarendezés (ADR) egyik formája, amelynek során közvetítő segít a jogvitában érintett feleknek abban, hogy megállapodásra jussanak. Luxemburgban a kormány és a jogászok is tisztában vannak a közvetítés előnyeivel.

Tartalomszolgáltató:
Luxemburg

Kihez fordulhatok?

A közvetítőkkel kapcsolatos szabályozásért semmilyen központi szerv nem felel.

Az egyes ágazatokban (banki tevékenységek, biztosítás stb.) végzett közvetítésen kívül, valamint a közigazgatási ügyekkel kapcsolatos közvetítésért felelős ombudsman és az Ombudskommittee fir t’Rechter vun de Kanner (a gyermekjogokkal foglalkozó ombudsmani bizottság) mellett a következő jogi szervezetek vesznek részt a közvetítésben:

Mely területeken megengedett és/vagy a legelterjedtebb a közvetítés?

A közvetítés elsősorban a következő ügyekben alkalmazható:

  • közigazgatási ügyek;
  • büntetőügyek;
  • családjogi ügyek;
  • kereskedelmi ügyek; valamint
  • szomszédok közötti jogviták.

A polgári és kereskedelmi jogi közvetítés olyan beleegyezésen alapuló, bizalmas eljárás, amelyet egy független, pártatlan és hozzáértő közvetítő folytat le. A közvetítés vonatkozhat a jogvita egészére vagy annak csupán egy részére is. Idetartozik a megállapodáson alapuló közvetítés, valamint a bíróság által előírt közvetítés is, a családjogi közvetítés pedig fontos szerepet tölt be.

megállapodáson alapuló közvetítés (médiation conventionnelle) esetében a fél a felek előadásainak befejezéséig az eljárás bármely szakaszában javasolhatja a másik/többi félnek, hogy a bírósági, illetve választottbírósági eljárástól függetlenül vegyenek igénybe közvetítői eljárást az ügyben.

bíróság által előírt közvetítés (médiation en justice vagy médiation judiciaire) esetében az adott polgári, kereskedelmi vagy családjogi jogvita már bíróság elé került; a bíróság bármikor közvetítői eljárásra utalhatja az ügyet, mindaddig, amíg a felek be nem fejezték az előadásaikat. Ez nem vonatkozik a semmítőszék előtti ügyekre, valamint az ideiglenes intézkedések meghozatalával kapcsolatos eljárásra. A bíróság hivatalból vagy a felek együttes kérelmére is felhívhatja a feleket a közvetítői eljárás igénybevételére. A felek hozzájárulására azonban mindkét esetben szükség van. A bíróság néhány pontosan meghatározott, családjogi kérdéseket felvető ügyben közvetítési intézkedést javasolhat a feleknek. Ilyen esetben a bíróság ingyenes tájékoztató eseményt szervez a közvetítés alapelveinek, eljárásának és hatásainak ismertetése céljából.

büntetőügyekben a vádemelésről való döntéshozatal előtt az ügyész bizonyos feltételekkel közvetítői eljárás igénybevétele mellett dönthet, ha az várhatóan:

  • jóvátételt nyújt az áldozatnak; vagy
  • megoldja a bűncselekmény által okozott problémákat; vagy
  • hozzájárul az elkövető rehabilitációjához.

A közvetítés igénybevétele nem zárja ki a vádemelésre vonatkozó későbbi döntést, például abban az esetben, ha megsértik a közvetítői eljárás feltételeit.

Vannak sajátos szabályok e téren?

A közvetítői eljárás teljes mértékben önkéntes.

A közigazgatási ügyekben, a büntetőügyekben és az egyes ágazatokban folytatott közvetítésre külön jogszabályok irányadók.

Tájékoztatás és képzés

A büntetőügyekben eljáró közvetítők

Az 1999. május. 6-i törvény és az 1999. május 31-i nagyhercegi rendelet bevezette a büntetőügyekben alkalmazott közvetítés rendszerét. A vádemelésről történő határozathozatal előtt az ügyész közvetítés igénybevétele mellett dönthet, ha úgy véli, hogy az várhatóan jóvátételt nyújt majd az áldozatnak, megoldja a bűncselekmény által okozott problémákat, vagy hozzájárul az elkövető rehabilitációjához. Ha az ügyész a közvetítés alkalmazása mellett dönt, bárkit kijelölhet közvetítőnek, aki erre vonatkozó jóváhagyással rendelkezik.

Jóváhagyás:

Ha valaki szeretne büntetőügyekben jóváhagyott közvetítővé válni, az igazságügyi miniszterhez fordulhat, aki a legfőbb ügyésszel folytatott konzultációt követően dönt a jóváhagyásról.

A polgári és a kereskedelmi ügyekben eljáró közvetítők

Az új polgári perrendtartás új címmel történő kiegészítése révén a 2012. február 24-i törvény létrehozta a polgári és büntetőügyekben alkalmazott közvetítés nemzeti jogszabályi keretét. A törvény átülteti a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló 2008/52/EK irányelvet (2008. május 21.). Átveszi az irányelv által a határokon átnyúló jogviták tekintetében rögzített alapelveket, és azokat a belföldi jogvitákra is alkalmazza. A törvényt kiegészíti a 2012. június 25-i nagyhercegi rendelet, amely a bíróság által előírt és a családjogi közvetítés érdekében eljáró közvetítők jóváhagyásának eljárásáról, a közvetítéssel kapcsolatos speciális képzési programról és az ingyenes tájékoztató események megszervezéséről szól.

A közvetítő olyan harmadik személy, akinek az a feladata, hogy a jogvita elintézése érdekében együtt – vagy szükség esetén külön-külön – meghallgassa a feleket. A közvetítő semmilyen megoldást nem kényszerít rá a felekre, hanem arra ösztönzi őket, hogy békés úton kössenek egyezséget.

A bíróság által előírt és a családjogi közvetítési szolgáltatásokat nyújtó közvetítők jóváhagyott és nem jóváhagyott közvetítők lehetnek. A jóváhagyott közvetítő olyan természetes személy, akit az igazságügyi miniszter akkreditált e feladatkör ellátására.

A megállapodáson alapuló közvetítés, valamint a határokon átnyúló jogviták esetében a felek olyan közvetítőt is igénybe vehetnek, aki nem rendelkezik jóváhagyással.

Jóváhagyás:

A közvetítők jóváhagyása az igazságügyi miniszter felelősségi körébe tartozik. A polgári és a kereskedelmi ügyekben a közvetítőknek nincs szükségük jóváhagyásra ahhoz, hogy megállapodás alapján közvetítést végezzenek.

Minden természetes személy kérelmezheti a jóváhagyását, ha teljesíti a következőkben foglalt feltételeket: 1. a 2012. február 24-i törvény, amely a polgári és a kereskedelmi ügyekben végzett közvetítést belefoglalja az új polgári perrendtartásba; valamint 2. a 2012. június 25-i nagyhercegi rendelet, amely a bíróság által előírt és a családjogi közvetítés érdekében eljáró közvetítők jóváhagyásának eljárásáról, a közvetítéssel kapcsolatos speciális képzési programról és az ingyenes tájékoztató események megszervezéséről szól.

A fent említett 2008/52/EK irányelv, valamint a közvetítésről szóló 2012. február 24-i törvény 1251-3. cikke (1) bekezdésének 3. pontja szerint a Luxemburgi Nagyhercegségben mentesülnek a jóváhagyás alól azok a közvetítői szolgáltatásokat nyújtó személyek, akik megfelelnek az Európai Unió valamely másik tagállamában alkalmazott, a luxemburgi feltételekkel egyenértékű vagy azokhoz lényegében hasonló feltételeknek.

A jóváhagyás határozatlan időre szól.

Az új polgári perrendtartás 1251-3. cikkének (2) bekezdése és a fent említett 2012. június 25-i nagyhercegi rendelet állapítja meg azokat a feltételeket, amelyeket minden olyan természetes személynek teljesítenie kell, aki jóváhagyást kíván szerezni:

  1. kötelesek garanciákat benyújtani a jó hírnevük, a szakértelmük, a képzéseik, a függetlenségük és a pártatlanságuk tekintetében;
  2. be kell mutatniuk a luxemburgi rendőrségi nyilvántartásból lekért erkölcsi bizonyítványt, illetve egy hasonló dokumentumot, amelyet annak az országnak az illetékes hatóságai állítottak ki, amelyben a megelőző öt évben a lakóhelyük volt;
  3. rendelkezniük kell a polgári jogokkal, és jogosultnak kell lenniük a politikai jogok gyakorlására; valamint
  4. speciális közvetítői képzettséggel kell rendelkezniük a következők formájában:
  • a Luxemburgi Egyetem közvetítői mesterdiplomája, illetve az Európai Unió valamely tagállamának törvényei, egyéb jogszabályai vagy közigazgatási rendelkezései szerint kijelölt egyetem, felsőoktatási intézmény vagy ezeknek megfelelő szintű képzést nyújtó egyéb szervezet közvetítői mesterdiplomája; vagy
  • három év szakmai tapasztalat és a közvetítésre vonatkozó speciális képzés, a 2012. június 25-i nagyhercegi rendelet 2. cikkében foglaltaknak megfelelően; vagy
  • az Európai Unió valamely tagállama által elismert közvetítői képzés.

A Luxemburgi Egyetem speciális közvetítői képzést (mesterképzést) nyújt.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítés sok esetben ingyenes. Ha díjat számítanak fel érte, azt egyértelműen jelzik.

megállapodáson alapuló közvetítés esetében a közvetítők díjai szabad megállapodás tárgyát képezik. A díjakat és a költségeket egyenlő arányban kell elosztani a felek között, kivéve, ha ettől eltérően állapodnak meg.

bíróság által előírt közvetítés és a családjogi közvetítés esetében a díjakat egy nagyhercegi rendelet állapítja meg.

Van lehetőség a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás végrehajtására?

polgári és a kereskedelmi közvetítésből eredő megállapodások ugyanolyan bizonyító erővel rendelkeznek, mint a bírósági határozatok. Attól függetlenül, hogy Luxemburgban vagy egy másik uniós tagállamban jöttek-e létre, a szóban forgó közvetítési megállapodások a 2008/52/EK irányelv értelmében végrehajthatók. A végrehajthatóságot a megállapodás illetékes bíróság általi részben vagy egészben történő jóváhagyása biztosítja.

Az irányelvet a 2012. február 24-i törvény ültette át, amely a közvetítést a meglévő bírósági eljárásokkal azonos szintre helyezte.

Kapcsolódó internetes oldalak

Igazságügyi Minisztérium

A Közvetítés és a Jóváhagyott Közvetítők Luxemburgi Szövetsége (ALMA asbl)

Polgári és kereskedelmi jogi közvetítési központ (CMCC)

Polgári és kereskedelmi jogi közvetítési központ (CMCC asbl)

Közvetítési központ (asbl)

Családjóléti közvetítési központ

Utolsó frissítés: 14/01/2022

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.