Közvetítés az uniós tagállamokban

Finnország

Ahelyett, hogy bírósághoz fordulnánk, jogvitánkat próbáljuk meg inkább közvetítés útján megoldani. Ez egy olyan alternatív vitarendezési lehetőség, amelynek keretében a jogvitában részes feleket közvetítő segíti abban, hogy azok megállapodásra jussanak. Finnországban a kormány és a gyakorló jogászok előtt jól ismertek a közvetítés előnyei.

Tartalomszolgáltató:
Finnország

Kihez kell fordulni?

A büntetőügyekben és egyes polgári ügyekben folytatott közvetítés általános igazgatása, irányítása és felügyelete a Szociális Minisztérium feladata. Az állami területi egészségügyi hivataloknak kell biztosítaniuk, hogy a közvetítési szolgáltatások az ország minden részében rendelkezésre álljanak és azokat megfelelően végrehajtsák.

A közvetítéssel kapcsolatos információk a Nemzeti Egészségügyi és Népjóléti Intézet (THL) honlapján érhetők el.

A bíróságokhoz csatolt közvetítési szolgálatokat a kerületi bíróságok irányítják. Polgári jogi jogvitákban a kerületi bíróságok dönthetnek közvetítés kezdeményezéséről. A közvetítés célja, hogy segítse a jogvitában részes feleket a mindkét fél számára elfogadható megoldás megtalálásában. A közvetítéssel elért eredmények ennélfogva általánosságban a jog szigorú alkalmazása helyett inkább azon alapulnak, ami az adott körülmények között ésszerű megoldás. A kerületi bíróságokra vonatkozóan további információk a finn Igazságügyi Minisztérium honlapján állnak rendelkezésre. Az igazságügyi közvetítésről brosúra is rendelkezésre áll.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

A közvetítést polgári és büntetőügyekben egyaránt alkalmazzák.

A közvetítést a leginkább polgári jogi jogvitákban, különösen kisebb jelentőségű polgári ügyekben alkalmazzák. Nem kell azonban minden polgári jogi jogvitában bírósághoz kapcsolódó közvetítést folytatni. A fogyasztói jogvitákat például fogyasztóvédelmi tanácsadó és a Fogyasztói Panaszbizottság is kezelheti. A büntetőügyek vonatkozásában azonban külön közvetítési eljárás létezik.

A rendes bíróságok elé terjesztett polgári ügyekben és jogvitákban a bíróságokhoz kapcsolódó közvetítésről szóló törvényben (663/2005. sz. törvény) meghatározottaknak megfelelően folytatható közvetítés. A bíróságokhoz kapcsolódó közvetítés célja a jogviták békés rendezése. A bíróságokhoz kapcsolódó közvetítés előfeltételei a következők: az ügy legyen alkalmas a közvetítésre, és a közvetítés a felek követeléseire tekintettel megfelelő legyen. A jogvitában résztvevő valamely vagy mindkét fél benyújthat írásban közvetítés iránti kérelmet az ügy bíróság elé terjesztése előtt. A kérelmet írásban kell benyújtani, feltüntetve a jogvita tárgyát és azt, hogy a felek álláspontjai miben térnek el. Ezen túlmenően meg kell indokolni, hogy az ügy miért alkalmas a közvetítésre.

Az egyeztetés (közvetítés) olyan polgári ügyekben is alkalmazható, amelyekben legalább az egyik fél természetes személy. A polgári ügyek – a bűncselekmény miatti kártérítési igénnyel kapcsolatos ügyek kivételével – azonban csak akkor terjeszthetők egyeztetésre, ha a jogvita – az ügy tárgyára és az ügyben előterjesztett kérelmekre figyelemmel – csekély jelentőségű. A törvényben a büntetőügyekkel kapcsolatos egyeztetésre vonatkozóan előírtak megfelelő módon alkalmazandók a polgári ügyekben folytatott egyeztetés esetében is.

Az egyeztetés akkor folytatható le, ha a felek az egyeztetéshez személyesen és önként hozzájárultak. A feleknek képesnek kell lenniük az egyeztetés jelentőségének és az egyeztetési eljárás során született megoldásoknak a megértésére. Így tehát a felekkel, mielőtt hozzájárulnának az egyeztetéshez, ismertetni kell az egyeztetéssel kapcsolatos jogaikat és az egyeztetési eljárásban elfoglalt helyzetüket. Minden fél jogosult arra, hogy hozzájárulását az egyeztetési eljárás során bármikor visszavonja.

A fiatalkorúaknak az egyeztetéshez személyesen kell hozzájárulniuk. Ezen túlmenően egy fiatalkorú személy egyeztetésben való részvételéhez gyámjának vagy más jogi képviselőjének a hozzájárulására is szükség van. Cselekvőképtelen felnőttek egyeztetésben akkor vehetnek részt, ha képesek az ügy megértésére, és az eljárás lefolytatásához személyesen hozzájárulnak.

Egyeztetés olyan büntetőügyek esetében alkalmazható, amelyeket – a bűncselekmény jellege és elkövetési módja, a gyanúsított és áldozat közötti kapcsolat, valamint a bűncselekmény egészéhez kapcsolódó más kérdések figyelembe vételével – egyeztetésre alkalmasnak tartanak. Fiatalkorú áldozatokkal kapcsolatos bűncselekmények nem utalhatók egyeztetésre, ha az áldozat életkora vagy a bűncselekmény jellege okán különös védelmet igényel.

A közvetítés iránti kérelmek a közvetítési irodába érkeznek, amely a közvetítési eljárás során mindvégig együttműködik a különféle hatóságokkal. Minden egyes közvetítési ügyet egy, a közvetítési irodában dolgozó szakemberek által kiválasztott önkéntes közvetítőhöz rendelnek. A közvetítők a közvetítést és az azzal kapcsolatos gyakorlati teendőket a közvetítési irodával együttműködésben látják el. Az iroda személyzete iránymutatást biztosít a közvetítők számára, és munkájuk során felügyeli őket.

Vannak-e külön szabályok e téren?

Büntetőügyekben egyeztetésre csak olyan felek között kerülhet sor, akik az egyeztetéshez személyesen és önként hozzájárultak, továbbá akik képesek megérteni az egyeztetés jelentőségét és az egyeztetési eljárás során született megoldásokat. Polgári ügyekben (bíróságokhoz kapcsolódó közvetítés) a közvetítés megindításához valamennyi fél hozzájárulása szükséges.

Finnországban nemzeti szintű közvetítői magatartási kódex, valamint a közvetítőkre vonatkozó ágazati (vagyis szakterületek szerinti, pl. családjog, egészségügy, építésügy) magatartási kódexek vannak érvényben.

Tájékoztatás és képzés

A bíróságokhoz kapcsolódó közvetítésről szóló brosúra a finn Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhető.

A közvetítők számára a Nemzeti Egészségügyi és Népjóléti Intézet (THL) szervez képzéseket.

Az intézet statisztikai információkat is összeállít a büntető- és polgári ügyekben folytatott közvetítésről, nyomon követi és lefolytatja a közvetítési tevékenységekkel kapcsolatos kutatásokat, valamint koordinálja az e területen végzett fejlesztési tevékenységeket. Ezt a munkát a büntető- és polgári ügyekben folytatott közvetítéssel foglalkozó tanácsadó testület segíti.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A büntetőügyekben folytatott közvetítés díjmentes szolgáltatás. Ennek keretében egy bűncselekmény áldozata és elkövetője pártatlan közvetítő jelenlétében találkozhatnak az áldozatnak okozott lelki és anyagi kár megvitatása, valamint a kártérítési intézkedésekben való megállapodás céljából (1016/2005. sz. törvény).

A közvetítés a felek számára kevesebb költséggel jár, mint egy tárgyalás. Minden fél csak a saját költségeit viseli, és nem köteles az ellenérdekű fél költségeinek megfizetésére. Ha a felek úgy kívánják, jogi tanácsadót vehetnek igénybe. A felek jogsegélyirodánál jogi segítségnyújtás iránt is folyamodhatnak.

A bírósági közvetítés során közvetítőként a kerületi bíróság egy bírája jár el. A jogvitákban folytatott közvetítés a bírák rendes feladatai közé tartozik. Ha az ügy valamely területre vonatkozó különleges szaktudást igényel, a közvetítő – a felek hozzájárulásával – segítőt vehet igénybe, akinek a díját a felek fizetik meg.

A bírósági közvetítésért – a bíróságok által kezelt valamennyi ügyhöz hasonlóan – díjat kell fizetni.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A 2008/52/EK irányelv lehetővé teszi a jogvitában részes felek számára, hogy kérhessék a közvetítés során létrejött írásbeli megállapodás végrehajthatóvá nyilvánítását. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, hogy az ilyen kérelmekkel mely bíróságokhoz vagy egyéb hatóságokhoz lehet fordulni.

Finnország még nem közölt ilyen értelmű információt.

Kapcsolódó linkek

Az igazságügyi közvetítésről szóló brosúra, A közvetítéssel foglalkozó honlap (Nemzeti Egészségügyi és Népjóléti Intézet (THL)

Utolsó frissítés: 09/02/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.