Közvetítés az uniós tagállamokban

Észtország

Bírósági eljárás helyett megpróbálhatja jogvitáit közvetítés útján megoldani. Olyan alternatív vitarendezési eljárásról van szó, amelynek során közvetítő segít a jogvitában érintett feleknek abban, hogy megállapodásra jussanak. Észtországban a kormány és a jogászok is tisztában vannak a közvetítés előnyeivel.

Tartalomszolgáltató:
Észtország

Kihez kell fordulni?

A békéltetés a békéltető vagy a békéltető testület polgári ügyekben végzett tevékenységét jelenti. A békéltetést a békéltetésről szóló törvény szabályozza. A békéltetésről szóló törvényt a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló 2008/52/EK irányelv észt jogba történő átültetése érdekében fogadták el.

A békéltetésről szóló törvény szerint békéltető lehet bármely olyan természetes személy, akit a felek felkértek arra, hogy békéltetőként eljárjon. Ügyvédek és közjegyzők is eljárhatnak békéltetőként. A külön törvény szerint a békéltetéssel állami vagy helyi önkormányzati szerv is megbízható.

A közjegyzők listája a Közjegyzői Kamara weboldalán található.

A békéltetőként is eljáró ügyvédek listája az Észt Ügyvédi Kamara weboldalán található.

Kapcsolatba léphet a következő nem kormányzati szervezetekkel:

  • Közvetítők Észtországi Egyesülete észt és angol nyelven is tájékoztatást nyújt.
  • Az Észt Gyermekjóléti Unió a gyermekek jogainak érvényesítésével foglalkozó nonprofit szervezet. Tevékenységei közé tartozik a különválást vagy a házasság felbontását tervező szülőknek való tanácsadás, amelynek során arra ösztönzik őket, hogy gyermekeik érdekeinek védelme érdekében vegyék igénybe békéltetők szolgáltatásait. Az Unió képzéseket szervez a családjogi közvetítés témakörében.
  • Az Észt Biztosítási Egyesület keretében megkezdte működését egy biztosítási közvetítő, aki a biztosítottak és a biztosítók vagy biztosítási ügynökök közötti vitákkal foglalkozik.

Az Igazságügyi Minisztériumon belül létrehozott Szerzői Jogi Bizottság a békéltetésről szóló törvény 19. szakasza értelmében vett békéltető testület. A Bizottság a szerzői jogi védelem alatt álló művek vagy a szomszédos jogok által védett teljesítmények bizonyos esetekben történő szabad felhasználását megengedő intézkedések iránti kérelmekkel foglalkozik.

A kollektív munkaügyi viták rendezéséről szóló törvény szerint kollektív munkaügyi vita (kollektív szerződés rendelkezéseivel kapcsolatos vita) esetén a felek jogosultak állami békéltetőhöz fordulni. Az állami békéltető olyan pártatlan szakértő, aki a munkaügyi vita feleit segíti egyezség elérésében. A kollektív munkaügyi viták állami békéltetője Meelis Virkebau – e-mail: meelis.virkebau@riikliklepitaja.ee. További tájékoztatást az állami békéltető weboldalán találhat.

Bizonyos eljárásokban közvetítő lehet az igazságügyi biztos is. Bár az „ombudsman” fogalmát az igazságügyi biztosról szóló törvény nem használja, az igazságügyi biztos ellátja az ombudsman feladatait is. Ennek keretében vizsgálja, hogy a kormányzati szervek tiszteletben tartják-e az emberek alapvető jogait és szabadságait, valamint a megfelelő kormányzás elvét, továbbá vizsgálja a helyi önkormányzatokat, a közjogi jogi személyeket és a közfeladatokat ellátó magánszerveket. 2011 óta az igazságügyi biztos ellátja továbbá a gyermek jogairól szóló egyezmény 4. cikke szerinti gyermekjogi ombudsman feladatait is, valamint békéltetést végez a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos jogvitákban. További információk találhatók az igazságügyi biztos hivatalának weboldalán.

Mely területen megengedett és/vagy leggyakoribb a közvetítés igénybevétele?

A békéltetésről szóló törvény szerinti békéltetési eljárás általában minden olyan polgári jogvita megoldására igénybe vehető, amelynek tárgya alkalmas a békéltetésre. Békéltetési eljárás érhető el azon polgári jogi viták esetében, amelyek magánjogi jogviszonyt érintenek, és amelyeket a megyei bíróság bírál el. Bár összehasonlító statisztikák nem állnak rendelkezésre, valószínű, hogy a közvetítés a családjog területén gyakoribb.

Az igazságügyi biztos oldja meg a hátrányos megkülönböztetéshez kapcsolódó jogvitákat, amennyiben valamely magánszemély olyan nyilatkozatot terjeszt elő, amely szerint őt nem, faj, nemzetiség (etnikai származás), bőrszín, nyelv, származás, vallás, politikai vagy egyéb nézet, anyagi vagy szociális helyzet, életkor, fogyatékosság, szexuális beállítottság vagy a törvényben meghatározott egyéb jellemző alapján hátrányos megkülönböztetés érte. Az alapvető jogok megsértése esetén közvetítők is eljárhatnak.

Állami békéltető jár el békéltetőként a kollektív munkaügyi vitákban.

Vannak sajátos szabályok e téren?

Az észt jog szerint a békéltetés igénybevétele általában önkéntes. A békéltetésre irányadó szabályok és a békéltetés során született megállapodás végrehajtásának feltételei a békéltetésről szóló törvényben találhatók.

Az észt polgári perrendtartás tartalmaz egy különös szabályt a bíró olyan helyzetekben megvalósított békéltető tevékenységéről, amikor valamelyik szülő megsérti a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó végzést. A perrendtartás 563. szakaszának megfelelően az egyik szülő kérelmére a bíróság mindkét szülőt maga elé idézheti annak érdekében, hogy az ilyen jogvitát egyezséggel rendezzék. A bíróság személyes megjelenésre kötelezi a szülőket, és tájékoztatja őket a távolmaradás lehetséges jogkövetkezményeiről (bírság vagy elzárás).

A polgári perrendtartás emellett kimondja, hogy amennyiben az ügy tényállása, illetve az addig lefolyt eljárás alapján a bíróság az ügy megoldása érdekében szükségesnek ítéli, arra kötelezheti a feleket, hogy vegyenek részt a békéltetésről szóló törvény szerinti békéltetési eljárásban.

Az Észt Biztosítási Egyesület biztosítási békéltetőjének eljárási szabályzata elérhető az interneten.

Az igazságügyi biztos segítségével végzett békéltetést az igazságügyi biztosról szóló törvény szabályozza. A kollektív munkaügyi viták elintézését, az állami békéltető tevékenységét, valamint az eljárásban részt vevő felek jogait és kötelezettségeit a kollektív munkaügyi viták rendezéséről szóló törvény szabályozza.

A Szerzői Jogi Bizottság által lefolytatott békéltetési eljárás sajátos jellemzői a szerzői jogi törvényben találhatók.

Tájékoztatás és képzés

A békéltetésről szóló törvény alapján eljáró békéltetőkkel kapcsolatos tájékoztatás (ideértve a közjegyzőket és az ügyvédeket is) a békéltetőként eljáró személyek weboldalán érhető el. A közjegyzők listája a Közjegyzői Kamara weboldalán található. A békéltetőként is eljáró ügyvédek listája az Észt Ügyvédi Kamara weboldalán található.

Az igazságügyi biztos gyermekjogi ombudsmani minőségében végzett békéltetői tevékenységével kapcsolatos tájékoztatás az igazságügyi biztos weboldalán található. A hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos jogvitákra vonatkozó információk az igazságügyi biztos weboldalán is megtalálhatók.

Az állami békéltető békéltetői tevékenységével kapcsolatos tájékoztatás az állami békéltető weboldalán található meg.

A közvetítők képzését a magánszféra (pl. a Közvetítők Egyesülete) végzi. A közvetítők képzésére nem vonatkoznak külön szabályok.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A békéltetésről szóló törvény alapján a békéltetés nem ingyenes: a békéltetés költsége a békéltető és az érintett felek közötti megállapodás tárgya.

Azokban az esetekben, amelyekben a bíróság javasolja az eljárásban részt vevő feleknek, hogy forduljanak békéltetőhöz, vagy elrendeli, hogy a felek a békéltetésről szóló törvény szerinti békéltetési eljárásnak megfelelően járjanak el, minden olyan fél, aki nem képes a békéltetési eljárás költségeinek viselésére, illetve azok viselésére csak részben vagy részletfizetés útján képes, kérelmezheti, hogy költségmentesség keretében az Észt Köztársaság költségére részben vagy egészben mentesítsék a békéltetési eljárás költségeinek megfizetése alól.

Amennyiben az igazságügyi biztos jár el békéltetőként, nem kell díjat fizetni. Ugyanakkor felmerülhetnek egyéb költségek a békéltetési eljárással összefüggésben. Az igazságügyi biztos dönt arról, hogy kinek kell viselnie ezeket a költségeket.

A kollektív munkaügyi vita állami közvetítő részvételével való megoldása szintén ingyenes. A kollektív munkaügyi vita megoldása során felmerült költségeket a vétkes fél viseli, vagy azokat a felek megállapodása alapján osztják meg.

Az Észt Biztosítási Egyesület ajánlatkérője által felszámított igazgatási díj 50 euró, a biztosítási békéltető díja pedig legfeljebb 160 euró. A társadalombiztosítási járulékokkal és a munkanélküliségi biztosítás járulékaival együtt ez összesen 214,08 eurót tesz ki. A békéltetés sikertelensége esetén a biztosítási békéltető díjának csak a felét kell megfizetni.

Van lehetőség a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás végrehajtására?

A békéltetésről szóló törvény szerint a békéltetési eljárás eredményeként megkötött megállapodást azt követően lehet végrehajtani, hogy a végrehajthatóvá nyilvánítására irányuló megfelelő eljárást kérelemre lefolytatták (a polgári perrendtartás 627.1 vagy 627.2 szakasza). A közjegyző vagy ügyvéd által lefolytatott békéltetési eljárás eredményeként megkötött megállapodást a közjegyzői okiratokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően közjegyző is végrehajthatóvá nyilváníthatja. A gyermekekkel való kapcsolattartási jogra irányuló eljárásokban született megállapodások végrehajthatóságára vonatkozó különös szabályok a polgári perrendtartás 563. szakaszában találhatók.

Az igazságügyi biztos által jóváhagyott békéltetési eljárás eredményeként létrejött összes megállapodás végrehajtható.

Az állami békéltető segítségével kollektív munkaügyi vita rendezése érdekében megkötött megállapodás mindkét félre nézve kötelező, és az aláírásának napjától hatályos, kivéve, ha a felek ettől eltérő hatálybalépési időpontban állapodtak meg. Az ilyen jellegű megállapodások azonban nem minősülnek végrehajtható jogcímnek.

Utolsó frissítés: 14/01/2022

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.