Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.
Swipe to change

Közvetítés az uniós tagállamokban

Észtország

Bírósági eljárás helyett megpróbálhatja jogvitáit közvetítés útján megoldani. Olyan alternatív vitarendezési eljárásról van szó, amelynek során közvetítő segít a jogvitában érintett feleknek abban, hogy megállapodásra jussanak. Észtországban a kormány és a jogászok is tisztában vannak a közvetítés előnyeivel.

Tartalomszolgáltató:
Észtország

Kihez kell fordulni?

Észtországban különbséget kell tenni közvetítés (mediáció) és békéltetés között. A közvetítés széles értelemben vett fogalom, amely felölel minden olyan tevékenységet, amelynek során független harmadik fél lép be a bármilyen ügyben vitában álló emberek közé, a választottbírót megillető jogosítványok nélkül.

Bizonyos eljárásokban közvetítő lehet az igazságügyi biztos is. Bár az „ombudsman” fogalmát az igazságügyi biztosról szóló törvény nem használja, az igazságügyi biztos ellátja az ombudsman feladatait is. Ennek keretében vizsgálja, hogy a kormányzati szervek tiszteletben tartják-e az emberek alapvető jogait és szabadságait, valamint a megfelelő kormányzás elvét, továbbá vizsgálja a helyi önkormányzatokat, a közjogi jogi személyeket és a közfeladatokat ellátó magánszerveket. 2011 óta az igazságügyi biztos ellátja továbbá a gyermekek jogairól szóló egyezmény 4. cikke szerinti gyermekügyi ombudsman feladatait is. További információk az igazságügyi biztos hivatalának weboldalán találhatók.

Az észt jog szerint a békéltetés a békéltető vagy a békéltető testület polgári ügyekben végzett tevékenységét jelenti. A békéltetést a békéltetésről szóló törvény, a közvetítést pedig a közvetítésről szóló külön törvény szabályozza. A békéltetésről szóló törvényt a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló 2008/52/EK irányelv észt jogba történő átültetése érdekében fogadták el.

A békéltetésről szóló törvény szerint békéltető lehet bármely olyan természetes személy, akit a felek felkértek arra, hogy békéltetőként eljárjon. Ügyvédek és közjegyzők is eljárhatnak békéltetőként. A külön törvény szerint a békéltetéssel állami vagy helyi önkormányzati szerv is megbízható.

A békéltetőként is eljáró közjegyzők listája a Közjegyzői Kamara weboldalán található.

A békéltetőként is eljáró ügyvédek listája a Közjegyzői Kamara weboldalán található.

A Szociális Minisztérium a családi közvetítők és békéltetők tevékenységeinek fejlesztését tervezi.

Kapcsolatba léphet továbbá a következő nem kormányzati szervezetekkel:

  • A Közvetítők Észtországi Egyesülete észt és angol nyelven is biztosít tájékoztatást. Kapcsolattartó: Anneli Liivamägi.
  • Az Észt Gyermekjóléti Unió a gyermekek jogainak érvényesítésével foglalkozó nonprofit szervezet. Tevékenységei közé tartozik a különválást vagy a házasság felbontását tervező szülőknek való tanácsadás, amelynek során arra ösztönzik őket, hogy gyermekeik érdekeinek védelme érdekében vegyék igénybe békéltetők szolgáltatásait. Az Unió képzéseket szervez a családjogi közvetítés témakörében.
  • Az Észt Biztosítási Egyesület keretében megkezdte működését egy biztosítási közvetítő, aki a biztosítottak és a biztosítók vagy biztosítási ügynökök közötti vitákkal foglalkozik.

A kollektív munkaügyi viták rendezéséről szóló törvény szerint a feleknek joguk van állami békéltetőhöz fordulni kollektív munkaügyi vita (kollektív szerződés rendelkezéseivel kapcsolatos vita) esetén. Az állami békéltető olyan pártatlan szakértő, aki a munkaügyi vita feleit segíti egyezség elérésében.

A kollektív munkaügyi viták állami békéltetőjének elérhetősége: Henn Pärn, állami békéltető, e-mail: Henn.Parn@riikliklepitaja.ee. További tájékoztatást az állami békéltető weboldalán találhat.

Mely területen megengedett és/vagy leggyakoribb a közvetítés igénybevétele?

A békéltetésről szóló törvény szerinti békéltetési eljárást általában bármilyen polgári jogvita megoldására igénybe lehet venni. Az olyan polgári jogi viták esetében, amelyek magánjogi jogviszonyt érintenek, és amelyeket a megyei bíróság bírál el, igénybe vehető békéltetési eljárás. Bár összehasonlító statisztikák nem állnak rendelkezésre, valószínű, hogy a közvetítés a családjog területén gyakoribb.

Az igazságügyi biztos oldja meg a hátrányos megkülönböztetéshez kapcsolódó jogvitákat, amennyiben valamely magánszemély olyan nyilatkozatot terjeszt elő, amely szerint őt nem, faj, nemzetiség (etnikai származás), bőrszín, nyelv, származás, vallás, politikai vagy egyéb nézet, anyagi vagy szociális helyzet, életkor, fogyatékosság, szexuális beállítottság vagy a törvényben meghatározott egyéb jellemző alapján hátrányos megkülönböztetés érte. Az alapvető jogok megsértése esetén közvetítők is eljárhatnak.

Állami békéltető jár el békéltetőként a kollektív munkaügyi vitákban.

Vannak sajátos szabályok e téren?

Az észt jog szerint a békéltetés igénybevétele általában önkéntes.

A Közvetítők Észtországi Egyesülete kialakított egy olyan szakmai képzést, amelyet azoknak a békéltetőknek kell elvégezniük, akik családjogi közvetítőként kívánnak eljárni Észtországban.

Az észt polgári perrendtartás tartalmaz egy sajátos szabályt a bíró békéltető tevékenységét illetően olyan helyzetekben, amikor valamely szülő megsérti a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó végzést. A perrendtartás 563. szakaszának megfelelően az egyik szülő kérelmére a bíróság mindkét szülőt maga elé idézheti annak érdekében, hogy az ilyen jogvitát egyezséggel rendezzék. A bíróság személyes megjelenésre kötelezi a szülőket, és tájékoztatja őket a távolmaradás lehetséges jogkövetkezményeiről (bírság vagy elzárás).

A polgári perrendtartás emellett kimondja, hogy amennyiben az ügy tényállása, illetve az addig lefolyt eljárás alapján a bíróság az ügy megoldása érdekében szükségesnek ítéli, arra kötelezheti a feleket, hogy vegyenek részt a békéltetésről szóló törvény szerinti békéltetési eljárásban.

Az igazságügyi biztos által végzett békéltetést az igazságügyi biztosról szóló törvény 355–3515. szakasza szabályozza.

A kollektív munkaügyi viták megoldását, az állami békéltető tevékenységét, valamint az eljárásban résztvevő felek jogait és kötelezettségeit a kollektív munkaügyi viták megoldásáról szóló törvény szabályozza.

Az Észt Biztosítási Egyesület biztosítási közvetítőjének eljárási szabályzata elérhető az interneten.

A Szociális Minisztérium elősegíti a családjogi közvetítés fejlesztését, többek között a családjogi közvetítésre vonatkozó általános képesítés meghatározásával. A jövőben az állam vagy a helyi kormányzat felajánlhatja a közvetítést, és átvállalhatja egyes közvetítési szolgáltatások költségeit.

Tájékoztatás és képzés

A békéltetésről szóló törvény alapján eljáró békéltetőkkel kapcsolatos tájékoztatás (ideértve a közjegyzőket és az ügyvédeket is) a békéltetőként eljáró személyek weboldalán érhető el. A békéltetőként is eljáró közjegyzők listája a Közjegyzői Kamara weboldalán található meg. Ugyanez az információ ügyvédek esetében az Észt Ügyvédi Kamara weboldalán érhető el.

Az igazságügyi biztos békéltetői tevékenységével kapcsolatos tájékoztatás az igazságügyi biztos weboldalán található.

Az állami békéltető békéltetői tevékenységével kapcsolatos tájékoztatás az állami békéltető weboldalán található meg.

A közvetítők képzését a magánszféra (pl. a Közvetítők Egyesülete) végzi. A közvetítők képzésére nem vonatkoznak külön szabályok.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A békéltetésről szóló törvény alapján a békéltetés nem ingyenes: a békéltetés költsége a békéltető és az érintett felek közötti megállapodás tárgya. A Közvetítők Egyesületének honlapján található adatok szerint 2013-ban a családi békéltetés 60 euróba került alkalmanként. A közvetítés költsége egyenlően oszlik meg a felek között.

Amennyiben a bíróság ítéli szükségesnek békéltető vagy közvetítő felkérését a jogvita megoldása érdekében, a gazdaságilag hátrányosabb helyzetben lévő fél támogatást kérhet az államtól a költségek fedezésére.

Amennyiben az igazságügyi biztos jár el békéltetőként, nem kell díjat fizetni. Ugyanakkor felmerülhetnek egyéb költségek a békéltetési eljárással összefüggésben. Az igazságügyi biztos dönt arról, hogy kinek kell viselnie ezeket a költségeket.

A kollektív munkaügyi vita állami közvetítő részvételével való megoldása szintén ingyenes. A kollektív munkaügyi vita megoldása során felmerült költségeket a vétkes fél viseli, vagy azokat a felek megállapodása alapján osztják meg.

Az Észt Biztosítási Egyesület biztosítási közvetítője által felszámított igazgatási díj 50 euró, a biztosítási békéltető díja pedig legfeljebb 160 euró. A békéltetés sikertelensége esetén a biztosítási békéltető díjának csak a felét kell megfizetni.

Van lehetőség a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás végrehajtására?

A békéltetésről szóló törvény alapján a békéltetési eljárás eredményeként megkötött megállapodás végrehajtható, azt követően, hogy az annak végrehajthatóvá nyilvánítására irányuló, megfelelő, kérelemre induló eljárást lefolytatták (a polgári perrendtartás 6271. és 6272. szakasza). A közjegyző vagy ügyvéd által lefolytatott békéltetési eljárás eredményeként megkötött megállapodást közjegyző is végrehajthatóvá nyilváníthatja a közjegyzői okiratokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően.

Az állami békéltető segítségével kollektív munkaügyi vita megoldása érdekében megkötött megállapodás mindkét félre kötelező, és aláírásának napjától hatályos, kivéve, ha a felek ettől eltérő hatálybalépési időpontban állapodtak meg. Ugyanakkor az ilyen megállapodás nem jelent végrehajtási jogcímet.

Utolsó frissítés: 11/12/2014

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.