Upozorňujeme, že verzia tejto stránky v pôvodnom jazyku holandčina bola nedávno zmenená. Na preklade zobrazenej jazykovej verzie v súčasnosti pracujeme.
Swipe to change

A tagállamok joga

Holandsko

Ez az oldal Hollandia jogrendszeréről nyújt tájékoztatást. A holland kormány tagjai a miniszterek és a király. E tekintetben Hollandia kivételnek számít a nyugat-európai monarchiák körében, melyek többségében az uralkodó nem tagja a kormánynak. Az 1848-as átfogó alkotmányreform óta Hollandia parlamentáris rendszerű alkotmányos monarchia.

Autor obsahu
Holandsko
Úradný preklad zobrazenej jazykovej verzie nie je k dispozícii.
Kliknutímsemsa zobrazí strojový preklad tohto obsahu. Upozorňujeme, že strojový preklad poskytujeme len na kontextuálne účely. Vlastník tejto webovej lokality nenesie žiadnu zodpovednosť ani inak neručí za kvalitu strojového prekladu.

Jogforrások

Jogszabálytípusok – leírás

Az alkotmány biztosítja a holland állam szervezeti keretét és képezi a jogalkotás alapját. A Hollandia és más államok között kötött szerződések fontos jogforrások. Az alkotmány 93. cikke előírja, hogy a szerződések és a nemzetközi intézmények határozatainak rendelkezései közvetlenül hatályosak lehetnek a holland jogrendszerben, és ilyen esetekben elsőbbséget élveznek a holland jogszabályokkal szemben. A Holland Királyság területén hatályos jogszabályok nem alkalmazhatók, ha az említett rendelkezésekkel összeegyeztethetetlenek. Így az Európai Uniónak a szerződésekben, rendeletekben és irányelvekben megállapított szabályai Hollandiában fontos jogforrást képeznek.

A Holland Királyság chartája szabályozza a Hollandia, Aruba, Curaçao és Sint Maarten közötti alkotmányos viszonyokat.

A törvényeket nemzeti szinten hozzák. A jogalkotási hatáskör átruházásával a központi kormányzat (további) szabályokat állapíthat meg kormány-, illetve miniszteri rendeletek útján. Hozhatók független (nem törvényi felhatalmazáson alapuló) kormányrendeletek is. Az alkotmány szabályozási hatáskört ruház a közjog szerint az alacsonyabb szintű szervekre (tartományok, önkormányzatok és vízügyi bizottságok).

Az ítélkezési gyakorlat is jogforrásként szolgál, mivel a bírósági ítéletek jelentősége túlmutat azokon a konkrét ügyeken, amelyekben azokat hozták. A magasabb szintű bíróságok döntései útmutatásként szolgálnak. A Legfelsőbb Bíróság döntései különösen irányadóak, mivel ennek a bíróságnak a feladata a jog egységességének biztosítása. Új ügyekben ezért az alacsonyabb szintű bíróság az ítélet meghozatala során figyelembe fogja venni a Legfelsőbb Bíróság döntését.

Az általános jogelvek fontosak a kormány és az igazságszolgáltatás számára. A jogban olykor hivatkoznak az általános jogelvekre, mint például a polgári törvénykönyvben is (az észszerűségre és a méltányosságra). A bíróság is igazodhat az általános jogelvekhez ítéletei meghozatala során.

További jogforrást jelent az íratlan jognak is nevezett szokásjog. A szokásjog főszabály szerint csak akkor releváns, ha a jogszabály hivatkozik rá, ugyanakkor a bíróság ítéletében összeütközés esetén is figyelembe veheti a szokásjogot. A szokásjog nem szolgálhat jogforrásként bűncselekmény megállapításánál (az alkotmány 16. cikke).

A jogforrások hierarchiája

Az alkotmány 94. cikke szerint a nemzetközi jog egyes szabályai hierarchikusan elsőbbséget élveznek: a nemzetközi jog e szabályaival össze nem egyeztethető törvényi rendelkezések nem alkalmazandók. Az európai jog természetéből adódóan elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben. Ezt követi a charta, az alkotmány és a parlamenti törvények. Ezek más szabályok felett állnak. A parlamenti törvényeket a kormány és a parlament (a nép választott képviselői) közösen fogadják el.

Ezenkívül előírás szerint törvényt csak egy későbbi törvény helyezhet teljesen vagy részben hatályon kívül. Emellett egy általános értelmezési szabály szerint a különös törvények elsőbbséget élveznek az általános törvényekkel szemben. A kontinentális hagyomány szerint továbbá az írott jogszabályok magasabb szintű jogforrások, mint az ítélkezési gyakorlat.

Intézményi keret

A jogszabályok elfogadásáért felelős hatóságok

A jogalkotási eljárás

A parlamenti törvényeket a kormány és a parlament közösen fogadják el. Jogalkotási javaslatot tehet a kormány vagy a parlament alsóháza. Az államtanács véleményezi a jogalkotási javaslatokat és a kormányrendeleteket. Általában más érintettekkel is folytatnak konzultációt a jogalkotási javaslatok elkészítése során.

Általában a miniszterek tanácsa fogadja el a jogalkotási javaslatokat, és küldi meg az államtanács tanácsadói részlegének ajánlás kiadása érdekében. A kormány az ajánlásra további jelentés elkészítésével válaszol. Ezt követően a kormány királyi leirat útján megküldi a jogalkotási javaslatot – a szükséges módosításokkal együtt – az alsóháznak. A javaslatot az alsóházban folyó vita során lehet módosítani. Módosítási joggal az alsóház rendelkezik. Ha az alsóház elfogadta a javaslatot, a felsőház megvitatja azt. A felsőház csak elfogadhatja vagy elutasíthatja a jogalkotási javaslatot. Ebben a szakaszban nem tehetők további módosítások. A felsőház által történő elfogadást követően a király és a miniszter aláírja a jogszabályszöveget, és az ezt követően törvényerőre emelkedik.

Jogi adatbázisok

Az Overheid.nl a központi hozzáférési pont a holland kormányzati szervezetekre vonatkozó minden információval kapcsolatban. Ez az oldal a helyi és a nemzeti jogszabályokhoz biztosít hozzáférést.

Az Officielebekendmakingen.nl a hivatalos közlönyökhöz („Staatsblad”„Staatscourant” és „Tractatenblad”) biztosít hozzáférést. Az oldalon a holland parlament minden kiadványa is megtalálható.

Ingyenes-e az adatbázishoz való hozzáférés?

A honlapokhoz való hozzáférés ingyenes.

Kapcsolódó linkek

Nemzeti kormány

Regering

Külügyminisztérium

Képviselőház

Government.nl

Houseofrepresentatives.nl

Utolsó frissítés: 19/11/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.