Ez az oldal Szlovákia jogrendszeréről nyújt tájékoztatást.
Információk keresése régiónként
A szlovák jogrendről az Európai Igazságügyi Hálózat: polgári jogi jogrend oldalon talál információkat.
A „jogforrás” fogalmát három értelemben használják:
A jogi normák létrejötte és kifejeződési formája szerint hagyományosan az alábbi jogforrástípusokat különböztetjük meg:
A szlovák jogrend egyik alapelve a jogi normák hierarchiája. Ennek helyes megértése a jogszerűség szempontjából igen fontos mind a jogalkotási gyakorlatban, mind a végrehajtásban. A normák hierarchiája azonban nem egyszerűen logikai sorrend vagy alárendeltség kérdése. A hierarchia összefügg a legitim hatalom egész kérdésével, és magában foglalja a kategorikus imperatívuszt is, miszerint jogszabályt kizárólag az erre törvényileg felhatalmazott szerv, a törvényben meghatározott korlátok között, saját jogalkotási hatáskörén belül fogadhat el.
A jogszabályokat az úgynevezett „jogszabályi hierarchia” szerint osztályozzák. A jogszabályi hierarchia a jogszabályok azon tulajdonságára utal, amely szerint az egyik jogszabály a másikhoz (amelyik magasabban helyezkedik el a jogszabályi hierarchiában) képest alárendelt, vagy az egyik jogszabály egy, a jogszabályi hierarchiában magasabban elhelyezkedő jogszabályból származik. Egy, a jogszabályi hierarchiában különböző szinteken elhelyezkedő jogszabályokat érintő helyzetben az alacsonyabb szintű rendelkezés nem mondhat ellent a magasabb szintűnek, míg a magasabb szintű rendelkezés felülírhatja az alacsonyabb szintűt.
A jogszabályokat a jogszabályi hierarchia szerint a következőképpen osztályozhatjuk:
Elsődleges jogszabályok (törvények)
Másodlagos jogszabályok (a törvényi szint alatt)
A jogszabályok rendszerében, amennyiben egy adott aktus elsőbbséget élvez, ez azt jelenti, hogy az összes egyéb jogi rendelkezésnek ebből az aktusból kell fakadnia, azzal összeegyeztethetőnek kell lennie, továbbá nem lehet azzal ellentétes. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy olyan esetben, amikor a hierarchia alsóbb szintjén álló valamely jogi rendelkezés ellentmond egy magasabb rangú rendelkezésnek, a magasabb rangú rendelkezést kell követni.
Az alábbiakban felsorolt szervek és hatóságok rendelkeznek hatáskörrel jogszabályok elfogadására (jogalkotó szervek):
A jogalkotási folyamat szakaszai:
Törvényjavaslat benyújtása – a jogalkotási folyamat megindítása
A 460/1992. sz. törvény (a szlovák alkotmány) 87. cikkének (1) bekezdése értelmében törvényjavaslatot az alábbiak nyújthatnak be:
A törvényjavaslatok preambulumra, valamint szakaszokra tagolódnak.
A törvényjavaslat vitája
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának házszabálya értelmében (350/1996. sz. törvény) a törvényjavaslatok esetében három olvasatra kerül sor:
Szavazás (döntés a törvényjavaslatról)
Törvény elfogadásához a jelenlévő tagok abszolút többségének igenlő szavazata szükséges.
Az alkotmány módosítása és kiegészítése, valamint egyes cikkeinek hatályon kívül helyezése kizárólag minősített többséggel, azaz a Nemzeti Tanács összes tagjai háromötödének (3/5 a 150-ből) igenlő szavazatával történhet.
A Nemzeti Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább a fele jelen van.
Az elfogadott törvény aláírása
Az elfogadott törvényt az alábbiak írják alá:
Ezen eljárási lépés magában foglalja az elfogadott törvényjavaslat tartalmának és végleges formájának, valamint az eljárási követelmények betartásának ellenőrzését. Aláírásukkal ezek a legmagasabb közjogi méltóságok hitelesítik a törvény szövegét.
Az elnök ún. „felfüggesztő vétójoggal” rendelkezik, azaz tartalmi hibák miatt megtagadhatja az elfogadott törvény aláírását. Ezt követően észrevételeivel együtt ismételt tárgyalásra visszaküldi az elfogadott törvényt a Nemzeti Tanácsnak.
A visszaküldött törvény vonatkozásában ekkor második és harmadik olvasatra kerül sor. Ennek során a Nemzeti Tanács figyelembe veheti az elnök észrevételeit, de nem köteles ezt megtenni. A Nemzeti Tanács ismételt szavazással felülbírálhatja a „felfüggesztő vétót”; ilyen esetben a törvényt ki kell hirdetni akkor is, ha hiányzik az elnök aláírása.
A jogszabály kihirdetése (közzététele)
A kihirdetés a jogalkotási folyamat utolsó szakasza. Az egész országban alkalmazandó jogszabályokat hivatalosan a Szlovák Köztársaság Jogszabályainak Gyűjteményében (Zbierka zákonov) hirdetik ki; e közzététel a szlovák Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik. A Jogszabályok Gyűjteménye a Szlovák Köztársaság állami közzétételi eszköze. A Jogszabályok Gyűjteményét elektronikus és papír formában adják ki. A Jogszabályok Gyűjteményének elektronikus és papíralapú változata azonos joghatással bír és azonos a tartalmuk. A Jogszabályok Gyűjteményének elektronikus változata ingyenesen elérhető a Slov-Lex portálon keresztül.
Érvényesség/hatálybalépés
A jogszabály a Jogszabályok Gyűjteményében való kihirdetése napján lép érvénybe.
A jogszabály a Jogszabályok Gyűjteményében való kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, amennyiben a jogszabály eltérő hatálybalépési időpontot nem határoz meg.
Az egyéb aktusok a Jogszabályok Gyűjteményében való kihirdetésük napján válnak kötelezővé.
Az alacsonyabb szintű jogi eszköz nem mondhat ellent a magasabb szintű jogi eszköznek.
Valamely jogi eszközt csak ugyanolyan vagy magasabb szintű jogi eszközzel lehet módosítani vagy hatályon kívül helyezni.
A gyakorlatban az azonos szintű jogszabályok közötti összeütközések feloldására vonatkozó szabály az, hogy egy újabb jogszabály módosítja vagy hatályon kívül helyezi a régebbit, illetve, hogy a különös norma módosítja vagy hatályon kívül helyezi az általános normát.
A Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága felülvizsgálja és dönt arról, hogy:
Amennyiben az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a jogi rendelkezések között összeegyeztethetetlenség áll fenn, az érintett rendelkezések – vagy azok egyes részei vagy bizonyos szabályai – hatályukat vesztik. Amennyiben a rendelkezéseket kibocsátó szerv a döntés meghozatalát követően a törvényben előírt határidőn belül a rendelkezéseket nem hozza összhangba a magasabb szintű jogszabályokkal, az érintett rendelkezések – vagy azok egyes részei vagy bizonyos szabályai – érvényüket vesztik.
Az Igazságügyi Minisztérium „Elektronikus Jogszabálygyűjtemény (Slov-Lex)” portálja két összekapcsolt információs rendszeren alapul:
Előnyök a célcsoportok számára:
A jogszabályok egyre növekvő száma és összetettsége miatt a gyakorlatban egyre nehezebb alkalmazni azt az alapvető jogelvet, amely szerint az érvényes és hatályos jogot mindenki ismeri, és mindenki tisztában van a jogaival és kötelezettségeivel. A Slov-Lex projekt elő fogja segíteni ezen elv végrehajtásának javítását azzal, hogy hatékony hozzáférést biztosít minden hatályos jogszabályhoz:
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.