Információk keresése régiónként
Lettország jogrendszere kontinentális európai jogrendszer. Legfontosabb jogforrása az írott jog.
A közjogi intézmények és a magánszemélyek vagy más jogosultak közötti kapcsolatokat a jogszabályok szabályozzák (ārējie normatīvie akti).
A jogszabályok típusai, a jogszabályi hierarchiában elfoglalt helyük szerinti csökkenő sorrendben:
Az Európai Unió jogát a jogszabályi hierarchiában elfoglalt helyének megfelelően alkalmazzák. A hatóságoknak és a bíróságoknak az Európai Unió jogi rendelkezéseinek alkalmazása során az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatára is tekintettel kell lenniük.
A nemzetközi jog rendelkezéseit a forrásuktól függetlenül, a jogszabályi hierarchiában elfoglalt helyüknek megfelelően alkalmazzák. Ha a nemzetközi jog és a lett jog egy-egy, a hierarchiában ugyanolyan státuszú rendelkezése egymással nem összeegyeztethető, akkor a nemzetközi jog rendelkezését kell alkalmazni.
A törvények és a kormányrendeletek Lettország egész területén kötelező érvényűek, és senki nem hivatkozhat arra, hogy nem ismeri azokat. A törvények és a kormányrendeletek ismeretének hiánya senkit sem mentesít a betartásukra vonatkozó kötelezettség és felelősség alól.
A kötelező helyi önkormányzati rendeletek az adott közigazgatási területen belül valamennyi természetes és jogi személyre nézve kötelezőek.
Az alábbiak jogosultak jogi aktus kibocsátására:
A belső szabályozásokat (iekšējie normatīvie akti) valamely közjogi intézmény alkotja saját belső működésének vagy alárendelt szerve működésének meghatározása céljából, vagy a sajáthatáskörén belül alkalmazandó valamely általános jogszabályra vonatkozó eljárás tisztázása céljából. A belső szabályozások a természetes személyekre nézve jogilag nem kötelező erejűek. Amennyiben valamely intézmény természetes személyt érintő döntést hoz, abban nem hivatkozhat belső szabályra.
A belső szabályozások fajtái az alábbiak:
Valamennyi belső szabályozás ugyanolyan jogi státusszal rendelkezik. Amennyiben a belső szabályozások egymásnak ellentmondanak, akkor a magasabb rangú hatóság vagy tisztviselő által kiadott jogi aktust kell alkalmazni.
Az alábbi jogalanyok jogosultak belső szabályozás kibocsátására:
A jogforrások alábbi osztályait különböztethetjük meg:
Az Alkotmánybíróság ítéletei valamennyi állami és helyi hatóságra, intézményre és tisztviselőre – ideértve a bíróságokat is –, valamint a természetes és jogi személyekre nézve is kötelezőek. Valamely törvény (vagy más jogi aktus) olyan rendelkezése, melyről az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy egy magasabb jogi státuszú törvény valamely rendelkezésével nincs összhangban, az erre vonatkozó határozat közzétételének napján az Alkotmánybíróság ellentétes határozata hiányában semmisnek minősül.
Amennyiben az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy valamely, Lettország által aláírt vagy megkötött nemzetközi megállapodás alkotmányellenes, a kormány köteles gondoskodni a megállapodás módosításáról, felmondásáról, alkalmazásának felfüggesztésétől vagy a megállapodáshoz való csatlakozás visszavonásáról.
Amennyiben az Alkotmánybíróság egy adott ügyet lezáró határozata jogszabály-értelmezést tartalmaz, úgy az értelmezés valamennyi állami és helyi hatóságra, intézményre és tisztviselőre, bíróságra, valamint természetes és jogi személyre nézve is kötelező.
A jogalkotási joga a Saeimának és Lettország lakosságának van (népszavazáson való részvétel joga).
A kormány rendeletek (noteikumi) formájában jogszabályt bocsáthat ki az alábbi esetekben:
A Lett Nemzeti Bank, a Pénzügyi és Tőkepiaci Bizottság valamint a Közüzemi Bizottság kizárólag törvényben foglalt felhatalmazás alapján és saját feladataihoz kapcsolódóan alkothat jogszabályt (rendeletek, noteikumi).
A helyi hatóságok törvény vagy kormányrendelet alapján alkothatnak jogszabályt (kötelező erejű rendelet).
Ez a szakasz rövid áttekintést nyújt az új jogszabályok alkotásának folyamatáról.
Jogszabálytervezetet az elnök, a kormány, a parlamenti bizottságok, legalább öt parlamenti képviselő vagy – az Alkotmányban előírt eljárásoknak megfelelően, az ott leírt esetekben – a választók egytizede terjeszthet a Parlament elé.
A Parlament három olvasatban tárgyalja a jogszabálytervezeteket. A sürgős jogszabálytervezeteket, az államiköltségvetés-tervezetet, az állami költségvetés módosításait, valamint a nemzetközi megállapodások elfogadásáról szóló jogszabálytervezeteket a második olvasatban fogadják el.
Egy jogszabálytervezet akkor minősül elfogadottnak és akkor válik törvénnyé, ha három olvasatban vagy – a fent említett esetekben – két olvasatban tárgyalták, és a tervezetről való szavazás során a jelen lévő parlamenti képviselők szavazatainak abszolút többségét megkapta.
A Saeima irányítóbizottsága valamennyi elfogadott törvényt megküldi kihirdetésre az elnöknek (Prezidijs).
Az elnök a Saeima által elfogadott törvényeket legkorábban az elfogadás napjától számított tizedik napon, legkésőbb az elfogadás napjától számított huszonegyedik napon hirdeti ki. A törvény a benne foglalt eltérő rendelkezés hiányában a hivatalos lapban (Latvijas Vēstnesis) való kihirdetését követő tizennegyedik napon lép hatályba.
Az elnöknek jogában áll, hogy kérje egy adott törvény ismételt megvitatását, illetve legfeljebb két hónapra felfüggessze annak kihirdetését.
Az elnök belátása szerint gyakorolja egy adott törvény felülvizsgálatának indítványozására vonatkozó jogát, azonban egy törvény kihirdetésének felfüggesztését csak akkor teheti meg, ha azt a Parlament tagjainak legalább egyharmada kéri. Ezt a jogot a törvény Saeima általi elfogadásától számított tíz napon belül az elnök vagy a Saeima tagjainak egyharmada gyakorolhatja.
A fenti eljárásnak megfelelően felfüggesztett törvényről országos népszavazást tartanak, amennyiben az aláírásgyűjtés eredményeképpen a választók legalább egytizede ezt kéri. Ha azonban a két hónapos felfüggesztési időszak alatt ilyen kérés nem érkezik, a törvényt kihirdetik. Népszavazásra azonban nem kerül sor, ha a Saeima újra szavazást tart a szóban forgó törvényről és tagjainak legalább háromnegyede a törvény elfogadása mellett szavaz.
A Saeima által elfogadott és az elnök által felfüggesztett törvényt népszavazás útján akkor lehet hatályon kívül helyezni, ha a népszavazáson részt vevők száma eléri a Saeima előző választásán részt vevő választók számának legalább felét és ha a többség a törvény hatályon kívül helyezésére szavazott.
Ugyanakkor nem minden törvényről tartható népszavazás. Nem lehet népszavazást tartani következőkről: a költségvetésről, továbbá a kölcsönökről, az adókról, a vámokról, a vasúti tarifákról, a katonai szolgálatról, a hadiállapot kihirdetéséről és a hadüzenetről, a békeszerződések megkötéséről, a szükségállapot és megszűnésének kihirdetéséről, a mobilizációról és a demobilizációról, valamint a más országokkal kötött megállapodásokról szóló törvények.
A törvények a bennük foglalt eltérő rendelkezés hiányában a Latvijas Vēstnesis-ben való kihirdetésüket követő tizennegyedik napon lépnek hatályba. A törvény hatálybalépésére vonatkozó határidő az említett törvény kihirdetését követő napon kezdődik.
Egy adott törvény hatályát veszti az alábbi esetekben:
Valamely minisztérium, a Kancellária vagy a miniszterelnöknek felelős államigazgatási intézmény által készített rendelettervezetet a kormány egy tagja terjesztheti a kormány elé.
Egy másik állami vagy helyi hatóság, NGO vagy társadalmi partnerszervezet által készített rendelettervezetet az adott intézmény vezetője vagy az adott területért, ágazatért vagy alágazatért politikailag felelős kormánytag terjesztheti a kormány elé.
A kormány elé terjesztett kormányrendelet-tervezetet az államtitkári értekezleten jelentik be és vitatják meg. A kormányrendelet-tervezet bejelentését követően azt megküldik az érintett minisztériumoknak jóváhagyásra, és szükség esetén más érintett intézményeknek is. Az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium minden jogszabálytervezetet véleményez. A jóváhagyási folyamat során az NGO-k képviselői is előterjeszthetik véleményüket.
A jóváhagyott rendelettervezeteket megtárgyalják a kormányülésen, míg a jóvá nem hagyott rendelettervezeteket a kormánybizottság ülésén vitatják meg. A kormánybizottság ülésén jóváhagyott tervezeteket további mérlegelés céljából a kormányülés elé terjesztik. Ha a kormányülésen támogatják a rendelettervezetet, azt elfogadottnak kell tekinteni és abból kormányrendelet lesz.
A kormányrendeleteket a hivatalos lapban (Latvijas Vēstnesis) hirdetik ki.
A kormányrendeletek a bennük foglalt eltérő rendelkezés hiányában a Latvijas Vēstnesis-ben való kihirdetésüket követő napon lépnek hatályba.
A kormányrendeletek hatályukat vesztik az alábbi esetekben:
A Lett Nemzeti Bank, a Pénzügyi és Tőkepiaci Bizottság és a Közüzemi Bizottság rendeleteinek kihirdetésére, hatályba lépésére és hatályon kívül helyezésére vonatkozó eljárás megegyezik a kormányrendeletek kihirdetésére, hatályba lépésére és hatályon kívül helyezésére vonatkozó eljárásokkal.
Kötelező helyi önkormányzati rendelettervezetet a tanács elnöke, a tanács bizottsága, a tanács tagjai, a rendkívüli ülés indítványozója, valamint egy adott város vagy közigazgatási területi egység vezetésének elnöke nyújthat be a helyi tanácshoz.
A kötelező helyi önkormányzati rendelettervezet akkor minősül elfogadottnak és emelkedik jogerőre, ha a helyi tanács jelen lévő tagjainak több mint fele mellette szavaz és a törvény másként nem rendelkezik.
A tanács az aláírástól számított három napon belül írásban és elektronikus formátumban megküldi a rendeletet és az indokolást a Környezetvédelmi és Regionális Fejlesztési Minisztérium részére. A minisztérium a kézhezvételtől számított egy hónapon belül értékeli a rendelet jogszerűségét és megküldi véleményét a tanács részére.
Amennyiben az előírt határidőn belül a minisztérium nem emel kifogást a rendelet jogszerűségével kapcsolatban vagy nem küld véleményt a helyi tanácsnak, a helyi tanács elfogadottnak tekinti és kibocsátja a kötelező rendeletet.
Amennyiben olyan minisztérium úgy foglal állást, miszerint a rendelet egészben vagy részben jogellenes, a helyi tanács a véleménynek megfelelően javítja a rendeletet, és módosított rendeletet bocsát ki. Amennyiben a helyi tanács egészben vagy részben nem ért egyet a véleménnyel, határozatában indokolást ad erre vonatkozóan és kibocsátja a rendeletet. A rendeletet az aláírástól számított három napon belül írásban és elektronikus formátumban megküldik a Környezetvédelmi és Regionális Fejlesztési Minisztérium részére.
A tanács a helyi újságban vagy ingyenes kiadványban való közzététel útján hirdeti ki a kötelező rendeletet. A városi tanács (Republikas pilsētas dome) Lettország hivatalos lapjában (Latvijas Vēstnesis) való közzététel útján hirdeti ki a kötelező rendeletet. Az indokolást a rendelettel együtt teszik közzé.
Hatálybalépését követően a rendeletet közzéteszik a helyi hatóság honlapján. A helyhatósági tanácsok (novada domes) kötelező rendeleteit ugyancsak elérhetővé teszik a helyhatósági tanács épületében és a megyei vagy városi adminisztratív hivatalokban.
A Környezetvédelmi és Regionális Fejlesztési Minisztérium a honlapján közzéteszi a kötelező helyi önkormányzati rendeleteket.
A kötelező rendelet az újságban vagy ingyenes kiadványban való közzététele utáni napon lép hatályba, amennyiben nem határoznak meg későbbi időpontot a hatálybalépésre vonatkozóan.
A kötelező helyi önkormányzati rendelet hatályát veszti az alábbi esetekben:
A Latvijas Vēstnesis hivatalos kiadványa a Lett Köztársaság hivatalos lapja. Az abban közzétett információk hivatalos közzétételnek minősülnek.
2012. július 1-je óta a hivatalos lapot (Latvijas Vēstnesis) hivatalosan elektronikus formátumban teszi közzé a https://www.vestnesis.lv/ honlapon. A https://www.vestnesis.lv/ honlapon ezt megelőzően közzétett információk csak tájékoztatási célokat szolgálnak. Ezen információknak a Latvijas Vēstnesis nyomtatott változatában való közzététele minősült hivatalos közzétételnek.
Az egységes szerkezetbe foglalt jogszabályok, a kormányrendeletek, valamint más törvények és rendeletek elérhetőek a http://www.likumi.lv/lett jogalkotási honlapon. A honlapon közzétett valamennyi egységes szerkezetbe foglalt törvény és rendelet csak tájékoztatási célokat szolgál. A honlapot a VSIA Latvijas Vēstnesishivatalos kiadó tartja karban.
A Latvijas Vēstnesis hivatalos lapot ugyanaz a kiadó adja ki, mint az ugyanilyen nevű korábbi hivatalos lapot: VSIA Latvijas Vēstnesis.
A hivatalos kiadó az ISO 9001:2008 (irányítási rendszer) és az ISO 270001:2005 (információbiztonság) nemzetközi szabványnak megfelelően működik.
Igen, a Latvijas Vēstnesis ingyenesen hozzáférhető. A Latvijas Vēstnesis újság elektronikus archívuma ugyancsak ingyenesen hozzáférhető. Az egységes szerkezetbe foglalt jogi aktusok honlapjához is ingyenesen hozzá lehet férni.
Saeima (Parliament) of the Republic of Latvia, Cabinet of the Republic of Latvia, Bank of Latvia, Financial and Capital Market Commission, Public Utilities Commission, Latvian local authorities, Official gazette Latvijas Vēstnesis, http://www.likumi.lv/
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.