Jogforrások

Lettország jogrendszere kontinentális európai jogrendszer. Legfontosabb jogforrása az írott jog.

Jogszabályok

A közjogi intézmények és a magánszemélyek vagy más jogosultak közötti kapcsolatokat a jogszabályok szabályozzák (ārējie normatīvie akti).

A jogszabályok típusai, a jogszabályi hierarchiában elfoglalt helyük szerinti csökkenő sorrendben:

• a Lett Köztársaság Alkotmánya,
• törvények: a parlament által elfogadott törvények,
• kormányrendeletek;
• a Lett Nemzeti Bank, a Pénzügyi és Tőkepiaci Bizottság és a Közüzemi Bizottság rendeletei (melyek Lettország jogrendszerében ugyanolyan státusszal rendelkeznek, mint a kormány által kibocsátott rendeletek),
• kötelező helyi önkormányzati rendeletek.

Az Európai Unió jogát a jogszabályi hierarchiában elfoglalt helyének megfelelően alkalmazzák. A hatóságoknak és a bíróságoknak az Európai Unió jogi rendelkezéseinek alkalmazása során az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatára is tekintettel kell lenniük.

A nemzetközi jog rendelkezéseit a forrásuktól függetlenül, a jogszabályi hierarchiában elfoglalt helyüknek megfelelően alkalmazzák. Ha a nemzetközi jog és a lett jog egy-egy, a hierarchiában ugyanolyan státuszú rendelkezése egymással nem összeegyeztethető, akkor a nemzetközi jog rendelkezését kell alkalmazni.

A törvények és a kormányrendeletek Lettország egész területén kötelező érvényűek, és senki nem hivatkozhat arra, hogy nem ismeri azokat. A törvények és a kormányrendeletek ismeretének hiánya senkit sem mentesít a betartásukra vonatkozó kötelezettség és felelősség alól.

A kötelező helyi önkormányzati rendeletek az adott közigazgatási területen belül valamennyi természetes és jogi személyre nézve kötelezőek.

Az alábbiak jogosultak jogi aktus kibocsátására:

• Lettország lakossága, amikor élnek jogalkotási jogukkal (valamennyi választó egytizede jogszabálytervezetet terjeszthet a Parlament elé; a lakosság népszavazáson is részt vehet),
• a Saeima (Parlament) törvények elfogadására vonatkozó hatáskörrel rendelkezik,
• a kormány törvényi felhatalmazás alapján rendeletek alkotására vonatkozó hatáskörrel rendelkezik,
• a Lett Nemzeti Bank, a Pénzügyi és Tőkepiaci Bizottság és a Közüzemi Bizottság ugyancsak törvényi felhatalmazás alapján rendeletek alkotására vonatkozó hatáskörrel rendelkezik,
• a helyi hatóságok törvényi felhatalmazás alapján rendeletek alkotására vonatkozó hatáskörrel rendelkeznek.

Belső szabályozások

A belső szabályozásokat (iekšējie normatīvie akti) valamely közjogi intézmény alkotja saját belső működésének vagy alárendelt szerve működésének meghatározása céljából, vagy a sajáthatáskörén belül alkalmazandó valamely általános jogszabályra vonatkozó eljárás tisztázása céljából. A belső szabályozások a természetes személyekre nézve jogilag nem kötelező erejűek. Amennyiben valamely intézmény természetes személyt érintő döntést hoz, abban nem hivatkozhat belső szabályra.

A belső szabályozások fajtái az alábbiak:

• valamely intézmény alapszabálya (nolikums), amely az adott intézmény belső felépítését és szervezését szabályozza,
• belső eljárási szabályok (reglaments): valamely intézmény belső egységeinek felépítését és az egységek működését határozzák meg,
• ajánlások (ieteikumi): eljárásokat határoznak meg a jogszabályok és belső szabályozások értelmében biztosított mérlegelés gyakorlására vonatkozóan azáltal, hogy hasonló körülmények esetén egységes intézkedést írnak elő; bizonyos helyzetekben, alapos indokból az ajánlásokat figyelmen kívül lehet hagyni,
• utasítások (instrukcja): az általános jogszabályok és az általános jogelvek alkalmazásának módját szabályozzák,
• belső szabályzatok (iekšējie noteikumi), amelyek meghatározzák a következőket: a közigazgatási határozatok elfogadására vonatkozó eljárás, a közigazgatási tisztviselők és az egyéb személyzet munkavégzésének módja, magatartási szabályok, munkahelyi biztonság, valamint a szóban forgó intézmény működéséhez kapcsolódó egyéb kérdések.

Valamennyi belső szabályozás ugyanolyan jogi státusszal rendelkezik. Amennyiben a belső szabályozások egymásnak ellentmondanak, akkor a magasabb rangú hatóság vagy tisztviselő által kiadott jogi aktust kell alkalmazni.

Az alábbi jogalanyok jogosultak belső szabályozás kibocsátására:

• a kormány,
• a kormány tagja,
• közintézmény irányító szerve,
• valamely hatóság vezetője.

Jogforrások: osztályozás

A jogforrások alábbi osztályait különböztethetjük meg:

• törvények és rendeletek (normatīvie akti): olyan jogi aktusok, amelyek jogi szabályokat írnak elő, léptetnek hatályba, módosítanak vagy helyeznek hatályon kívül; a törvények és rendeletek lehetnek jogszabályok vagy belső szabályozások;
• általános jogelvek: olyan írásos (törvényekben és rendeletekben foglalt) vagy íratlan alapvető szabályok, amelyek a társadalmi élet objektív jogszerűségét szabályozzák,
• szokásjog: olyan magatartási szabályok, amelyek a történelem folyamán tényleges alkalmazás eredményeként alakultak ki; a jogfejlesztés és a jogi rendelkezések értelmezése során a szokásjogot akkor szokták alkalmazni, ha egy adott kérdést nem szabályoz törvény vagy más jogszabály;
• ítélkezési gyakorlat: pontos és értékes elvont jogi megállapításokat tartalmazó bírósági ítéletek, amelyeket a bírók más ügyekben saját ítélkezésükre vonatkozó indokolásként alkalmazhatnak,
• jogtudományi doktrína (doktrīna): állandó jogirodalmi vélemények összessége, amelyek a jogszabályokat, azok eredetét és alkalmazását értelmezik; a jogtudományi doktrínát széles körben alkalmazzák bírósági és közigazgatási határozatok vitatása során.

Jogforrások hierarchiája

Elsődleges jogforrások

• törvények és rendeletek: a legmagasabb jogi státusszal rendelkező jogforrások, amelyeket a jogszabályi hierarchiában elfoglalt helyüknek megfelelően alkalmaznak,
• általános jogelvek: ezeket akkor kell alkalmazni, ha az adott ügyet nem szabályozza törvény vagy rendelet; az általános jogelveket a törvények és rendeletek értelmezése során is alkalmazzák; az általános jogelvek egyenértékűek: a jogon belül ugyanolyan státusszal rendelkeznek,
• szokásjog: a jogok fejlődése és a jogi rendelkezések értelmezése során kell alkalmazni akkor, ha egy adott ügyet nem szabályoz törvény vagy más jogszabály.

Másodlagos jogforrások

• ítélkezési gyakorlat: olyan bírósági ítéletek, amelyek az eljárási szabályok értelmében kötelezőek az egyes ügyekben eljáró bíróságokra; ezek az ítéletek jogerősek, minden félre nézve kötelezőek, és azokat ugyanúgy be kell tartani, mint a törvényeket.

Az Alkotmánybíróság ítéletei valamennyi állami és helyi hatóságra, intézményre és tisztviselőre – ideértve a bíróságokat is –, valamint a természetes és jogi személyekre nézve is kötelezőek. Valamely törvény (vagy más jogi aktus) olyan rendelkezése, melyről az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy egy magasabb jogi státuszú törvény valamely rendelkezésével nincs összhangban, az erre vonatkozó határozat közzétételének napján az Alkotmánybíróság ellentétes határozata hiányában semmisnek minősül.

Amennyiben az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy valamely, Lettország által aláírt vagy megkötött nemzetközi megállapodás alkotmányellenes, a kormány köteles gondoskodni a megállapodás módosításáról, felmondásáról, alkalmazásának felfüggesztésétől vagy a megállapodáshoz való csatlakozás visszavonásáról.

Amennyiben az Alkotmánybíróság egy adott ügyet lezáró határozata jogszabály-értelmezést tartalmaz, úgy az értelmezés valamennyi állami és helyi hatóságra, intézményre és tisztviselőre, bíróságra, valamint természetes és jogi személyre nézve is kötelező.

• a jogtudományi doktrínát széles körben alkalmazzák bírósági ítéletek indokolásánál és közigazgatási szervek határozataiban; a jogtudományi doktrína nem rendelkezik jogerővel és nem egyetemesen alkalmazandó.

Intézményi keret

Jogalkotók

A jogalkotási joga a Saeimának és Lettország lakosságának van (népszavazáson való részvétel joga).

A kormány rendeletek (noteikumi) formájában jogszabályt bocsáthat ki az alábbi esetekben:

• törvényben foglalt felhatalmazás alapján;
• nemzetközi megállapodás vagy nemzetközi megállapodás tervezetének jóváhagyása; nemzetközi megállapodás felmondása vagy alkalmazásának megszüntetése érdekében, amennyiben az Alkotmány vagy a törvény másként nem rendelkezik;
• szükség esetén az Európai Uniós jogi aktusainak alkalmazására vonatkozóan, amennyiben az érintett ügyet nem szabályozza törvény; az ilyen jogszabályok nem sérthetik a természetes személyek alapvető jogait.

A Lett Nemzeti Bank, a Pénzügyi és Tőkepiaci Bizottság valamint a Közüzemi Bizottság kizárólag törvényben foglalt felhatalmazás alapján és saját feladataihoz kapcsolódóan alkothat jogszabályt (rendeletek, noteikumi).

A helyi hatóságok törvény vagy kormányrendelet alapján alkothatnak jogszabályt (kötelező erejű rendelet).

Új törvény vagy rendelet alkotásának folyamata

Ez a szakasz rövid áttekintést nyújt az új jogszabályok alkotásának folyamatáról.

Törvények

Jogszabálytervezet előterjesztése a Parlamentben

Jogszabálytervezetet az elnök, a kormány, a parlamenti bizottságok, legalább öt parlamenti képviselő vagy – az Alkotmányban előírt eljárásoknak megfelelően, az ott leírt esetekben – a választók egytizede terjeszthet a Parlament elé.

Jogszabálytervezet megtárgyalása és elfogadása a Parlamentben

A Parlament három olvasatban tárgyalja a jogszabálytervezeteket. A sürgős jogszabálytervezeteket, az államiköltségvetés-tervezetet, az állami költségvetés módosításait, valamint a nemzetközi megállapodások elfogadásáról szóló jogszabálytervezeteket a második olvasatban fogadják el.

Egy jogszabálytervezet akkor minősül elfogadottnak és akkor válik törvénnyé, ha három olvasatban vagy – a fent említett esetekben – két olvasatban tárgyalták, és a tervezetről való szavazás során a jelen lévő parlamenti képviselők szavazatainak abszolút többségét megkapta.

Törvények kihirdetése

A Saeima irányítóbizottsága valamennyi elfogadott törvényt megküldi kihirdetésre az elnöknek (Prezidijs).

Az elnök a Saeima által elfogadott törvényeket legkorábban az elfogadás napjától számított tizedik napon, legkésőbb az elfogadás napjától számított huszonegyedik napon hirdeti ki. A törvény a benne foglalt eltérő rendelkezés hiányában a hivatalos lapban (Latvijas Vēstnesis) való kihirdetését követő tizennegyedik napon lép hatályba.

Törvénykihirdetés felfüggesztésének joga

Az elnöknek jogában áll, hogy kérje egy adott törvény ismételt megvitatását, illetve legfeljebb két hónapra felfüggessze annak kihirdetését.

Az elnök belátása szerint gyakorolja egy adott törvény felülvizsgálatának indítványozására vonatkozó jogát, azonban egy törvény kihirdetésének felfüggesztését csak akkor teheti meg, ha azt a Parlament tagjainak legalább egyharmada kéri. Ezt a jogot a törvény Saeima általi elfogadásától számított tíz napon belül az elnök vagy a Saeima tagjainak egyharmada gyakorolhatja.

A fenti eljárásnak megfelelően felfüggesztett törvényről országos népszavazást tartanak, amennyiben az aláírásgyűjtés eredményeképpen a választók legalább egytizede ezt kéri. Ha azonban a két hónapos felfüggesztési időszak alatt ilyen kérés nem érkezik, a törvényt kihirdetik. Népszavazásra azonban nem kerül sor, ha a Saeima újra szavazást tart a szóban forgó törvényről és tagjainak legalább háromnegyede a törvény elfogadása mellett szavaz.

A Saeima által elfogadott és az elnök által felfüggesztett törvényt népszavazás útján akkor lehet hatályon kívül helyezni, ha a népszavazáson részt vevők száma eléri a Saeima előző választásán részt vevő választók számának legalább felét és ha a többség a törvény hatályon kívül helyezésére szavazott.

Ugyanakkor nem minden törvényről tartható népszavazás. Nem lehet népszavazást tartani következőkről: a költségvetésről, továbbá a kölcsönökről, az adókról, a vámokról, a vasúti tarifákról, a katonai szolgálatról, a hadiállapot kihirdetéséről és a hadüzenetről, a békeszerződések megkötéséről, a szükségállapot és megszűnésének kihirdetéséről, a mobilizációról és a demobilizációról, valamint a más országokkal kötött megállapodásokról szóló törvények.

Törvények hatályba lépése

A törvények a bennük foglalt eltérő rendelkezés hiányában a Latvijas Vēstnesis-ben való kihirdetésüket követő tizennegyedik napon lépnek hatályba. A törvény hatálybalépésére vonatkozó határidő az említett törvény kihirdetését követő napon kezdődik.

Törvény hatályon kívül helyezése

Egy adott törvény hatályát veszti az alábbi esetekben:

• hatályba lép a korábbi törvényt hatályon kívül helyező törvény;
• hatályba lép valamely más törvény átmeneti rendelkezése, amely a korábbi törvény hatályon kívül helyezéséről rendelkezik;
• hatályba lép az Alkotmánybíróság határozata, amely megsemmisíti az adott törvényt;
• meghatározott időtartamra elfogadott törvény esetében, amikor lejár az az időtartam, amelyre a törvényt elfogadták.

Kormányrendeletek

Kormányrendelet-tervezet benyújtása a kormánynak

Valamely minisztérium, a Kancellária vagy a miniszterelnöknek felelős államigazgatási intézmény által készített rendelettervezetet a kormány egy tagja terjesztheti a kormány elé.

Egy másik állami vagy helyi hatóság, NGO vagy társadalmi partnerszervezet által készített rendelettervezetet az adott intézmény vezetője vagy az adott területért, ágazatért vagy alágazatért politikailag felelős kormánytag terjesztheti a kormány elé.

Kormányrendelet-tervezet megtárgyalása és elfogadása

A kormány elé terjesztett kormányrendelet-tervezetet az államtitkári értekezleten jelentik be és vitatják meg. A kormányrendelet-tervezet bejelentését követően azt megküldik az érintett minisztériumoknak jóváhagyásra, és szükség esetén más érintett intézményeknek is. Az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium minden jogszabálytervezetet véleményez. A jóváhagyási folyamat során az NGO-k képviselői is előterjeszthetik véleményüket.

A jóváhagyott rendelettervezeteket megtárgyalják a kormányülésen, míg a jóvá nem hagyott rendelettervezeteket a kormánybizottság ülésén vitatják meg. A kormánybizottság ülésén jóváhagyott tervezeteket további mérlegelés céljából a kormányülés elé terjesztik. Ha a kormányülésen támogatják a rendelettervezetet, azt elfogadottnak kell tekinteni és abból kormányrendelet lesz.

Kormányrendelet kihirdetése

A kormányrendeleteket a hivatalos lapban (Latvijas Vēstnesis) hirdetik ki.

Kormányrendelet hatályba lépése

A kormányrendeletek a bennük foglalt eltérő rendelkezés hiányában a Latvijas Vēstnesis-ben való kihirdetésüket követő napon lépnek hatályba.

Kormányrendelet hatályon kívül helyezése

A kormányrendeletek hatályukat vesztik az alábbi esetekben:

• hatályba lép a korábbi kormányrendeletet hatályon kívül helyező kormányrendelet;
• hatályba lép valamely kormányrendelet záró rendelkezése, amely hatályon kívül helyezi a korábbi kormányrendeletet;
• hatályon kívül helyezik egy adott törvény olyan rendelkezését, amelynek alapján a kormányrendeletet kibocsátották;
• hatályba lép az Alkotmánybíróság határozata, amely megsemmisíti az adott kormányrendeletet;
• meghatározott időtartamra elfogadott kormányrendelet esetében, amennyiben lejár az az időtartam, amely alatt a kormányrendelet hatályban volt.

A Lett Nemzeti Bank, a Pénzügyi és Tőkepiaci Bizottság és a Közüzemi Bizottság rendeletei

A Lett Nemzeti Bank, a Pénzügyi és Tőkepiaci Bizottság és a Közüzemi Bizottság rendeleteinek kihirdetésére, hatályba lépésére és hatályon kívül helyezésére vonatkozó eljárás megegyezik a kormányrendeletek kihirdetésére, hatályba lépésére és hatályon kívül helyezésére vonatkozó eljárásokkal.

Kötelező helyi önkormányzati rendeletek

Kötelező helyi önkormányzati rendelettervezet benyújtása a helyi tanácsnak

Kötelező helyi önkormányzati rendelettervezetet a tanács elnöke, a tanács bizottsága, a tanács tagjai, a rendkívüli ülés indítványozója, valamint egy adott város vagy közigazgatási területi egység vezetésének elnöke nyújthat be a helyi tanácshoz.

Kötelező helyi önkormányzati rendelettervezet megtárgyalása és elfogadása

A kötelező helyi önkormányzati rendelettervezet akkor minősül elfogadottnak és emelkedik jogerőre, ha a helyi tanács jelen lévő tagjainak több mint fele mellette szavaz és a törvény másként nem rendelkezik.

A tanács az aláírástól számított három napon belül írásban és elektronikus formátumban megküldi a rendeletet és az indokolást a Környezetvédelmi és Regionális Fejlesztési Minisztérium részére. A minisztérium a kézhezvételtől számított egy hónapon belül értékeli a rendelet jogszerűségét és megküldi véleményét a tanács részére.

Amennyiben az előírt határidőn belül a minisztérium nem emel kifogást a rendelet jogszerűségével kapcsolatban vagy nem küld véleményt a helyi tanácsnak, a helyi tanács elfogadottnak tekinti és kibocsátja a kötelező rendeletet.

Amennyiben olyan minisztérium úgy foglal állást, miszerint a rendelet egészben vagy részben jogellenes, a helyi tanács a véleménynek megfelelően javítja a rendeletet, és módosított rendeletet bocsát ki. Amennyiben a helyi tanács egészben vagy részben nem ért egyet a véleménnyel, határozatában indokolást ad erre vonatkozóan és kibocsátja a rendeletet. A rendeletet az aláírástól számított három napon belül írásban és elektronikus formátumban megküldik a Környezetvédelmi és Regionális Fejlesztési Minisztérium részére.

Kötelező helyi önkormányzati rendelet kihirdetése

A tanács a helyi újságban vagy ingyenes kiadványban való közzététel útján hirdeti ki a kötelező rendeletet. A városi tanács (Republikas pilsētas dome) Lettország hivatalos lapjában (Latvijas Vēstnesis) való közzététel útján hirdeti ki a kötelező rendeletet. Az indokolást a rendelettel együtt teszik közzé.

Hatálybalépését követően a rendeletet közzéteszik a helyi hatóság honlapján. A helyhatósági tanácsok (novada domes) kötelező rendeleteit ugyancsak elérhetővé teszik a helyhatósági tanács épületében és a megyei vagy városi adminisztratív hivatalokban.

A Környezetvédelmi és Regionális Fejlesztési Minisztérium a honlapján közzéteszi a kötelező helyi önkormányzati rendeleteket.

Kötelező helyi önkormányzati rendelet hatálybalépése

A kötelező rendelet az újságban vagy ingyenes kiadványban való közzététele utáni napon lép hatályba, amennyiben nem határoznak meg későbbi időpontot a hatálybalépésre vonatkozóan.

Kötelező helyi önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése

A kötelező helyi önkormányzati rendelet hatályát veszti az alábbi esetekben:

• hatályba lép a korábbi rendeletet hatályon kívül helyező kötelező rendelet;
• hatályba lép más kötelező rendelet záró rendelkezéseinek valamelyike, amely hatályon kívül helyezi a korábbi rendeletet;
• hatályát veszti egy magasabb törvény vagy rendelet olyan rendelkezése, amelynek alapján a vonatkozó kötelező rendeletet kibocsátották;
• hatályba lép az Alkotmánybíróság határozata, amely megsemmisíti az adott rendeletet;
• meghatározott időtartamra elfogadott kötelező rendelet esetében, amennyiben lejár az az időtartam, amely alatt a kötelező rendelet hatályban volt.

Jogi adatbázisok

Latvijas Vēstnesis, a Lett Köztársaság hivatalos lapja

A Latvijas Vēstnesis hivatalos kiadványa a Lett Köztársaság hivatalos lapja. Az abban közzétett információk hivatalos közzétételnek minősülnek.

• A hivatalos közzététel közhiteles és jogilag kötelező.
• Senki sem hivatkozhat arra, hogy nem ismeri a hivatalos lapban közzétett jogi aktusokat vagy hivatalos közleményeket.

2012. július 1-je óta a hivatalos lapot (Latvijas Vēstnesis) hivatalosan elektronikus formátumban teszi közzé a https://www.vestnesis.lv/ honlapon. A https://www.vestnesis.lv/ honlapon ezt megelőzően közzétett információk csak tájékoztatási célokat szolgálnak. Ezen információknak a Latvijas Vēstnesis nyomtatott változatában való közzététele minősült hivatalos közzétételnek.

Egységes szerkezetbe foglalt jogszabályok

Az egységes szerkezetbe foglalt jogszabályok, a kormányrendeletek, valamint más törvények és rendeletek elérhetőek a http://www.likumi.lv/lett jogalkotási honlapon. A honlapon közzétett valamennyi egységes szerkezetbe foglalt törvény és rendelet csak tájékoztatási célokat szolgál. A honlapot a VSIA Latvijas Vēstnesishivatalos kiadó tartja karban.

Hivatalos kiadó

A Latvijas Vēstnesis hivatalos lapot ugyanaz a kiadó adja ki, mint az ugyanilyen nevű korábbi hivatalos lapot: VSIA Latvijas Vēstnesis.

A hivatalos kiadó az ISO 9001:2008 (irányítási rendszer) és az ISO 270001:2005 (információbiztonság) nemzetközi szabványnak megfelelően működik.

Ingyenes-e az adatbázishoz való hozzáférés?

Igen, a Latvijas Vēstnesis ingyenesen hozzáférhető. A Latvijas Vēstnesis újság elektronikus archívuma ugyancsak ingyenesen hozzáférhető. Az egységes szerkezetbe foglalt jogi aktusok honlapjához is ingyenesen hozzá lehet férni.

Linkek

Saeima (Parliament) of the Republic of Latvia, Cabinet of the Republic of Latvia, Bank of Latvia, Financial and Capital Market Commission, Public Utilities Commission, Latvian local authorities, Official gazette Latvijas Vēstnesis, http://www.likumi.lv/