Ez a szakasz a lett jogrendszerről ad tájékoztatást.
Információk keresése régiónként
Lettország jogrendszere kontinentális európai jogrendszer. Legfontosabb jogforrása az írott jog.
A közjogi intézmények, magánszemélyek és más jogosultak közötti kapcsolatokat a jogszabályok szabályozzák (ārējie normatīvie akti).
A jogszabályok típusai, a jogszabályi hierarchiában elfoglalt helyük szerinti csökkenő sorrendben:
Az európai uniós jog rendelkezéseit a jogszabályi hierarchiában elfoglalt helyüknek megfelelően alkalmazzák. A hatóságoknak és a bíróságoknak az uniós jog rendelkezéseinek alkalmazása során az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatára is tekintettel kell lenniük.
A nemzetközi jog rendelkezéseit a forrásuktól függetlenül, a jogszabályi hierarchiában elfoglalt helyüknek megfelelően alkalmazzák. Ha a nemzetközi jog és a lett jog egy-egy, a hierarchiában ugyanolyan státuszú rendelkezése egymással nem összeegyeztethető, akkor a nemzetközi jog rendelkezését kell alkalmazni.
A kötelező helyi önkormányzati rendeletek az adott közigazgatási területen belül valamennyi egyénre és jogi személyre nézve kötelezőek.
A jogszabályokat és más jogi aktusokat a hivatalos közlönyben, a Latvijas Vēstnesis-ben teszik közzé. A hivatalos közzététel közhiteles és jogilag kötelező. Senki sem hivatkozhat arra, hogy nem ismeri a hivatalos közlönyben közzétett jogi aktusokat vagy hivatalos közleményeket.
Az alábbiak jogosultak jogi aktus kibocsátására:
A belső közigazgatási szabályokat (iekšējie normatīvie akti) valamely közjogi intézmény alkotja saját belső működésének vagy alárendelt szerve működésének meghatározása céljából, vagy a saját hatáskörén belül alkalmazandó valamely általános jogszabályra vonatkozó eljárás tisztázása céljából. A belső közigazgatási szabályok a magánszemélyekre nézve jogilag nem kötelező erejűek. Amennyiben valamely intézmény magánszemélyt érintő döntést hoz, abban nem hivatkozhat belső közigazgatási szabályra.
A belső közigazgatási szabályok fajtái az alábbiak:
Valamennyi belső közigazgatási szabály ugyanolyan jogi státusszal rendelkezik. Amennyiben a belső közigazgatási szabályok egymásnak ellentmondanak, akkor a magasabb rangú hatóság vagy tisztviselő által kiadott aktust kell alkalmazni.
Ha egy tisztviselő megállapítja, hogy azonos rangú hatóságok vagy tisztviselők által kiadott belső közigazgatási szabályok között ellentmondás áll fenn, a következőt alkalmazza:Az alábbi jogalanyok jogosultak belső közigazgatási szabályok kibocsátására:
A jogforrások alábbi osztályait különböztethetjük meg:
Az Alkotmánybíróság (Satversmes tiesa) ítéletei valamennyi állami és helyi hatóságra, intézményre és tisztviselőre – ideértve a bíróságokat is –, valamint a természetes és jogi személyekre nézve is kötelezőek. Valamely törvény (vagy más jogi aktus) olyan rendelkezése, melyről az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy egy magasabb jogi státuszú törvény valamely rendelkezésével nincs összhangban, az erre vonatkozó alkotmánybírósági határozat közzétételének napjától semmisnek minősül, amennyiben az Alkotmánybíróság eltérően nem rendelkezik.
Amennyiben az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy valamely, Lettország által aláírt vagy megkötött nemzetközi megállapodás alkotmányellenes, a kormány köteles gondoskodni a megállapodás módosításáról, felmondásáról, alkalmazásának felfüggesztésétől vagy a megállapodáshoz való csatlakozás visszavonásáról.
Amennyiben az Alkotmánybíróság egy adott ügyet lezáró határozata jogszabály-értelmezést tartalmaz, úgy az értelmezés valamennyi állami és helyi hatóságra, intézményre és tisztviselőre, bíróságra, valamint természetes és jogi személyre nézve is kötelező.
Jogalkotási joggal a Saeima és Lettország lakossága (népszavazáson való részvétel joga) rendelkezik.
A kormány rendeletek (noteikumi) formájában jogszabályt bocsáthat ki az alábbi esetekben:
A Lett Nemzeti Bank, a Pénzügyi és Tőkepiaci Bizottság, valamint a Közüzemi Bizottság kizárólag törvényben foglalt felhatalmazás alapján és saját feladataihoz kapcsolódóan alkothat jogszabályt (rendeletek, noteikumi).
A helyi hatóságok törvény vagy kormányrendelet alapján alkothatnak jogszabályt (kötelező erejű rendelet).
Ez a szakasz rövid áttekintést nyújt a jogalkotási eljárásról.
Jogszabálytervezetet az elnök, a kormány, a parlamenti bizottságok, legalább öt parlamenti képviselő vagy – az Alkotmányban előírt eljárásoknak megfelelően, az ott leírt esetekben – a választók egytizede terjeszthet a Parlament elé.
A Parlament három olvasatban tárgyalja a jogszabálytervezeteket. A sürgős jogszabálytervezeteket, az állami költségvetés tervezetét, az állami költségvetés módosításait, valamint a nemzetközi megállapodások elfogadásáról szóló jogszabálytervezeteket a második olvasatban fogadják el.
Egy jogszabálytervezet akkor minősül elfogadottnak és akkor válik törvénnyé, ha három olvasatban vagy – a fent említett esetekben – két olvasatban tárgyalták, és a tervezetről való szavazás során a jelen lévő parlamenti képviselők szavazatainak abszolút többségét megkapta.
A Saeima irányítóbizottsága (Prezidijs) valamennyi elfogadott törvényt megküldi kihirdetésre az elnöknek.
Az elnök a Saeima által elfogadott törvényeket legkorábban az elfogadás napjától számított tizedik napon, legkésőbb az elfogadás napjától számított huszonegyedik napon hirdeti ki. A törvény a hivatalos közlönyben (Latvijas Vēstnesis) való kihirdetését (közzétételét) követő tizennegyedik napon lép hatályba, amennyiben a törvény eltérő időpontot nem jelöl meg.
Az elnöknek jogában áll, hogy kérje egy adott törvény ismételt megvitatását, illetve legfeljebb két hónapra felfüggessze annak közzétételét.
Az elnök belátása szerint gyakorolja egy adott törvény felülvizsgálatának indítványozására vonatkozó jogát, azonban a törvény közzétételét csak akkor függesztheti fel, ha azt a parlamenti képviselők legalább egyharmada kéri. E jogokat a törvény Saeima általi elfogadásától számított tíz napon belül az elnök vagy a parlamenti képviselők egyharmada gyakorolhatja.
A fenti eljárásnak megfelelően felfüggesztett törvényről országos népszavazást tartanak, amennyiben az aláírásgyűjtés eredményeképpen a választók legalább egytizede ezt kéri. Ha azonban két hónapon belül ilyen kérés nem érkezik, a törvényt kihirdetik. Népszavazásra nem kerül sor, ha a Saeima újra szavazást tart a szóban forgó törvényről és a képviselők legalább háromnegyede a törvény elfogadása mellett szavaz.
A Parlament által elfogadott és az elnök által felfüggesztett törvényt népszavazás útján akkor lehet hatályon kívül helyezni, ha a népszavazáson részt vevők száma eléri a Saeima előző választásán részt vevő választók számának legalább felét és a többség a törvény hatályon kívül helyezése mellett szavazott.
Ugyanakkor nem minden törvényről tartható népszavazás. Nem lehet népszavazást tartani a költségvetésről, továbbá a kölcsönökről, az adókról, a vámokról, a vasúti tarifákról, a katonai szolgálatról, a hadiállapot kihirdetéséről és a hadüzenetről, a békeszerződések megkötéséről, a szükségállapot kihirdetéséről és megszüntetéséről, a mobilizációról és a demobilizációról, valamint a más országokkal kötött megállapodásokról szóló törvényekről.
A törvények a Latvijas Vēstnesis-ben való kihirdetésüket követő tizennegyedik napon lépnek hatályba, amennyiben a törvény eltérő időpontot nem jelöl meg. A törvény hatálybalépésére vonatkozó határidő az említett törvény kihirdetését követő napon kezdődik.
Valamely minisztérium, a Kancellária vagy a miniszterelnöknek felelős közigazgatási intézmény által készített rendelettervezetet a kormány egy tagja terjesztheti a kormány elé.
Egy másik állami vagy helyi hatóság, nem kormányzati szervezet vagy szociálispartner-szervezet vezetője által készített rendelettervezetet – a kormány valamely bizottsága vagy maga a kormány általi vizsgálatra – csak az adott területért, ágazatért vagy alágazatért politikailag felelős kormánytag terjesztheti a kormány elé.
A kormány elé terjesztett rendelettervezeteket az államtitkári értekezleten jelentik be és vitatják meg. A kormányrendelet-tervezet bejelentését követően azt megküldik az érintett minisztériumoknak jóváhagyásra, és szükség esetén megküldik más érintett intézményeknek is. Az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium minden jogszabálytervezetet véleményez. A jóváhagyási folyamat során a nem kormányzati szervezetek képviselői is előterjeszthetik véleményüket.
Azon rendelettervezeteket, amelyekről megállapodás született, megtárgyalják a kormány ülésén, míg azokat a tervezeteket, amelyekről nem született megállapodás, az államtitkári értekezleten vagy valamely kormánybizottság ülésén vitatják meg. Az ilyen értekezleten vagy ülésen jóváhagyott tervezeteket további mérlegelés céljából a kormányülés elé terjesztik. Ha a kormányülésen támogatják a rendelettervezetet, azt elfogadottnak kell tekinteni és abból kormányrendelet lesz.
A kormányrendeleteket a hivatalos közlönyben (Latvijas Vēstnesis) hirdetik ki.
A kormányrendeletek a Latvijas Vēstnesis-ben való kihirdetésüket követő napon lépnek hatályba, amennyiben a kormányrendelet eltérő időpontot nem jelöl meg.
A kormányrendeletek hatályukat vesztik az alábbi esetekben:
A Lett Nemzeti Bank, a Pénzügyi és Tőkepiaci Bizottság és a Közüzemi Bizottság rendeleteinek kihirdetésére, hatályba lépésére és hatályon kívül helyezésére vonatkozó eljárás megegyezik a kormányrendeletek kihirdetésére, hatályba lépésére és hatályon kívül helyezésére vonatkozó eljárásokkal.
Kötelező helyi önkormányzati rendelettervezetet a tanács elnöke, a tanács valamely bizottsága, a tanács tagjai, a rendkívüli ülés indítványozója, valamint egy adott város vagy közigazgatási területi egység vezetésének elnöke nyújthat be a helyi tanácshoz.
A kötelező helyi önkormányzati rendelettervezet akkor minősül elfogadottnak és válik kötelezővé, ha a helyi tanács jelen lévő tagjainak több mint fele mellette szavaz, és törvény másként nem rendelkezik.
A tanács az aláírástól számított három napon belül írásban és elektronikus formában megküldi a rendeletet és az indokolást a Környezetvédelmi és Regionális Fejlesztési Minisztérium részére. A minisztérium a kézhezvételtől számított egy hónapon belül értékeli a rendelet jogszerűségét és megküldi véleményét a helyi tanácsnak.
Amennyiben a minisztérium véleménye nem tartalmaz kifogást a rendelet jogszerűségével kapcsolatban vagy a minisztérium az előírt határidőn belül nem küld véleményt a helyi tanácsnak, a helyi tanács az elfogadott szövegnek megfelelően kibocsátja a kötelező rendeletet.
Amennyiben a minisztérium olyan véleményt küld, amelyben megállapítja, hogy a rendelet egészben vagy részben jogellenes, a helyi tanács a véleménynek megfelelően javítja a rendeletet, és módosított rendeletet bocsát ki. Amennyiben a helyi tanács egészben vagy részben nem ért egyet a véleménnyel, határozatában ezt megindokolja és kibocsátja a rendeletet. A rendeletet az aláírástól számított három napon belül írásban és elektronikus formában megküldik a Környezetvédelmi és Regionális Fejlesztési Minisztérium részére.
A városi tanács (Republikas pilsētas dome) a kötelező rendeleteket – indokolásukkal együtt – a hivatalos közlönyben, a Latvijas Vēstnesis-ben teszi közzé. A helyhatósági tanács (novada dome) a kötelező rendeleteket – indokolásukkal együtt – (2015. november 6. óta) a hivatalos közlönyben, a Latvijas Vēstnesis-ben, vagy helyi újságban vagy ingyenes kiadványban teszi közzé.
A helyhatósági tanácsnak kötelező rendeletet kell elfogadnia, amelyben meghatározza, hogy az ilyen rendeleteket hol kell közzétenni, és e döntését közzé kell tennie a Latvijas Vēstnesis-ben. A helyhatósági tanács évente legfeljebb egyszer módosíthatja a kötelező rendeleteinek közzétételére vonatkozóan választott csatornáját. A kötelező helyi önkormányzati rendeleteket hatálybalépésüket követően közzéteszik a helyi önkormányzat honlapján. A helyhatósági tanácsok kötelező rendeleteit elérhetővé teszik a helyhatósági tanács épületében és a megyei vagy városi adminisztratív hivatalokban is.
A kötelező rendelet a hivatalos közzétételi csatornán való közzététele utáni napon lép hatályba, amennyiben a rendelet nem határoz meg későbbi hatálybalépési időpontot.
A kötelező helyi önkormányzati rendelet hatályát veszti az alábbi esetekben:
A Latvijas Vēstnesis hivatalos kiadvány a Lett Köztársaság hivatalos közlönye. Az információk ott történő közzététele hivatalos közzétételnek minősül.
2012. július 1-je óta a hivatalos közlönyt (Latvijas Vēstnesis) hivatalosan elektronikus formátumban teszi közzé a https://www.vestnesis.lv/ honlapon. A https://www.vestnesis.lv/ honlapon ezt megelőzően közzétett információk csak tájékoztatási célt szolgáltak: eddig az időpontig a hivatalos közzétételre a Latvijas Vēstnesis nyomtatott változatában került sor.
Az egységes szerkezetbe foglalt jogszabályok, a kormányrendeletek, valamint más törvények és rendeletek elérhetőek a http://www.likumi.lv/ lett jogalkotási honlapon. A honlapon közzétett valamennyi egységes szerkezetbe foglalt törvény és rendelet csak tájékoztatási célokat szolgál. A honlapot a VSIA Latvijas Vēstnesis hivatalos kiadó tartja fenn.
A Latvijas Vēstnesis elektronikus hivatalos közlönyt ugyanaz a kiadó adja ki, mint az ugyanilyen nevű korábbi nyomtatott változatot: VSIA Latvijas Vēstnesis.
A hivatalos kiadó az ISO 9001:2015 (minőségirányítás) és az ISO 27001:2013 (információbiztonság) nemzetközi szabványnak megfelelően működik.
Igen, a Latvijas Vēstnesis ingyenesen hozzáférhető. A Latvijas Vēstnesis korábbi nyomtatott változatának elektronikus archívuma ugyancsak ingyenesen hozzáférhető. Az egységes szerkezetbe foglalt jogi aktusok honlapja is ingyenesen hozzáférhető.
Saeima (a Lett Köztársaság Parlamentje)
Pénzügyi és Tőkepiaci Bizottság
A helyi hatóságok elérhetőségi adatai
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.