A tagállamok joga

Észtország

Ez az oldal tájékoztatást nyújt az észt jogrendszerről, és áttekintést ad az észt jogról.

Tartalomszolgáltató:
Észtország

Jogforrások

Észtország a kontinentális európai jogrendszer részét képezi. A legfontosabb jogforrások az olyan jogi eszközök, mint az alkotmány, az európai uniós jog, a nemzetközi megállapodások, a törvények és a rendeletek.

A legfelsőbb szintű bíróság – a Legfelsőbb Bíróság – jogértelmezései és a szakértők észrevételei szintén hivatkozási alapként szolgálnak (pl. az alkotmány magyarázatokkal ellátott kiadása). A bírósági ítéletek nem keletkeztetnek jogokat, és a felsőbb szintű bíróságok által hozott ítéletek általában nem kötik az alsóbb szintű bíróságokat. A Legfelsőbb Bíróság, amely egyben alkotmányossági felülvizsgálatot is végez, jogosult arra, hogy érvénytelennek nyilvánítsa a jogi eszközöket, ha azok nincsenek összhangban az alkotmánnyal vagy az azokkal szemben elsőbbséget élvező jogi eszközökkel. Az egyes ügyek kezelése során egyetlen bíróság sem alkalmazhat ilyen eszközt, és a bíróságok nem alkalmazhatnak az alkotmánnyal ellentétes jogi eszközöket. Ezt követően a Legfelsőbb Bíróság alkotmánybíróságként tovább vizsgálja az ügyet, és felhatalmazást kap arra, hogy az ilyen okiratot alkotmányellenesnek (de nem érvénytelennek) nyilvánítsa.

A nemzetközi jog általánosan elismert elvei és szabályai az észt jogrendszer elválaszthatatlan részét képezik.

A jogi eszközök típusai – leírás

A jogi eszközök lehetnek általánosan alkalmazandó jogi eszközök, azaz jogalkotási aktusok és egyedi alkalmazású jogi eszközök, vagyis végrehajtási jogi aktusok.

Általánosan alkalmazandó jogi eszközök

Alkotmány – az alkotmány 3. szakaszának (1) bekezdésével összhangban az államhatalmat kizárólag az alkotmány értelmében lehet gyakorolni és a jogi aktusok meghozatalára az alkotmánnyal összhangban kerülhet sor.

Törvény – az alkotmány 65. szakaszának megfelelően a jogalkotási hatáskörrel felruházott észt parlament (Riigikogu) törvényeket fogad el. A jogi aktusokat az alkotmánynak megfelelően fogadják el és az előírt módon kihirdetik az állami hivatalos közlönyben (Riigi Teataja). Csak a kihirdetett törvények érvényesíthetők.

Törvényerejű rendelet – törvényi erővel bíró jogi eszköz. Az alkotmány 109. szakasza értelmében, ha a parlament összehívása nem lehetséges, a köztársasági elnök sürgős nemzeti szükséghelyzetben törvényerővel rendelkező rendeleteket bocsáthat ki. Az ilyen rendeleteket a parlament elnökének és a miniszterelnöknek ellenjegyeznie kell. Az alkotmány értelmében az elnök a következőket bocsáthatja ki:

  • különleges törvényerejű rendeletek sürgős nemzeti szükséghelyzetben, és ha a parlament összehívása nem lehetséges;
  • sürgősségi rendeletek sürgős nemzeti szükséghelyzetben, ha a kormány szükségállapotot hirdetett ki, és ha a parlament összehívása nem lehetséges, vagy nincs elég idő a parlament összehívására.

Amennyiben a rendelet másként nem rendelkezik, a köztársasági elnök rendelete a Riigi Teatajában való kihirdetését követő tizedik napon lép hatályba.

Miután összeült a parlament, a köztársasági elnök a parlament elé terjeszti a rendeleteket, a parlament pedig haladéktalanul elfogad egy törvényt, amellyel jóváhagyja vagy hatályon kívül helyezi az elnöki rendeleteket. Az alkotmány 110. szakasza értelmében a köztársasági elnök nem használhat rendeletet az alkotmány, az alkotmány 104. szakaszában említett törvények, a nemzeti adókat megállapító törvények vagy az állami költségvetés elfogadására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére.

Rendelet – az alkotmány 87. és 94. szakaszával összhangban a kormány és a miniszterek egy törvény alapján és a törvénynek való megfelelés céljából jogosultak rendeleteket kibocsátani. Helyi jelentőségű kérdések vagy törvényben meghatározott esetekben a helyi önkormányzati tanácsok is kibocsáthatnak rendeleteket. Ezenkívül az Eesti Pank elnöke (az Észt Nemzeti Bank), az Állami Számvevőszék és az állami egyetemek tanácsai is kibocsáthatnak rendeletet. Rendeletet csak törvényben meghatározott hatáskör alapján és hatáskörön belül lehet kibocsátani.

A köztársaság kormánya és a miniszterek egy törvény alapján és a törvénynek való megfelelés céljából jogosultak rendeleteket kibocsátani. Amennyiben a rendelet másként nem rendelkezik, a rendeletek a Riigi Teatajában való kihirdetésüket követő harmadik napon lépnek hatályba.

Egyedi alkalmazású jogi eszközök

Igazgatási rendelet – egyéni igazgatási aktus, mellyel egy közjogi igazgatási szerv egyedi jogi ügyekről dönt és azokat rendezi el. Az alkotmány 87. szakasza (6) bekezdésének megfelelően a kormány egy törvény alapján és a törvénynek való megfelelés érdekében bocsát ki igazgatási rendeleteket. A miniszterelnök, a megyei kormányzók és a helyi önkormányzatok is jogosultak igazgatási rendeletek kiadására.

Határozat – egyedi igazgatási aktus, amelyet igazgatási kifogások vagy fellebbezések alapján bocsátanak ki, vagy amellyel szankciókat szabnak ki. A parlament, a helyi önkormányzati képviselő-testületek, a Nemzeti Választási Bizottság és a bíróságok is fogadnak el határozatokat.

Utasítás – az alkotmány 94. szakaszának megfelelően a miniszterek egy törvény alapján és a törvénynek való megfelelés érdekében bocsátanak ki végzéseket. Az utasítás általános, kötelező magatartási kódexet tartalmaz a minisztériumban való szolgálathoz kapcsolódó kérdésekre vagy a minisztérium felügyelete alatt működő állami szervek szerkezetének meghatározására és a működésük megszervezésére vonatkozóan.

A jogi eszközök hierarchiája

Az írott jogszabályok hierarchiája a következő: az alkotmány, az európai uniós jog, a nemzetközi megállapodások, törvények és rendeletek, a kormány és a miniszterek által kibocsátott rendeletek. Az általánosan alkalmazandó jogi eszközökön kívül vannak egyedi alkalmazású jogi eszközök is, amelyeket valamely törvény alapján bocsátanak ki, a hierarchiában pedig a törvények és rendeletek alatt helyezkednek el. Az alacsonyabb szintű jogszabályoknak összhangban kell lenniük a magasabb szintűekkel.

Intézményi keretek

A jogi eszközök elfogadásáért felelős intézmények

Az észt intézményi rendszer a hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elvét követi (az alkotmány 4. szakasza).

A törvényhozó hatalmat a parlament gyakorolja. Az alkotmány 103. szakaszával összhangban a jogalkotási javaslatok kezdeményezési joga a parlamenti képviselőket, a parlamenti politikai frakciókat, a parlamenti bizottságokat, a köztársaság kormányát és a köztársasági elnököt illeti meg. A köztársasági elnök azonban kizárólag az alkotmány módosítására irányuló kezdeményezést nyújthat be. A parlament megvitatja a jogszabálytervezeteket, és dönt arról, hogy azokat elfogadja-e törvényként, vagy elutasítja.

A képviselők abszolút többségével hozott határozat alapján a parlamentnek jogában áll javaslatot tenni a köztársaság kormányának a parlament által kért jogszabálytervezet kezdeményezésére.

A parlamentnek joga van ahhoz, hogy egy törvénytervezetet vagy egy nemzeti jelentőségű kérdést népszavazásra bocsásson. A népszavazás eredményéről a résztvevők többségi szavazata dönt. A népszavazással elfogadott jogi aktusokat a köztársasági elnök haladéktalanul kihirdeti. A népszavazáson hozott határozatok minden hatóságra nézve kötelező erővel bírnak. Ha a népszavazásra bocsátott törvénytervezet nem kapja meg a szavazatok többségét, a köztársasági elnök rendkívüli parlamenti választásokat hirdet ki. A költségvetéssel, az adókkal, az állam pénzügyi kötelezettségeivel, a nemzetközi megállapodások megerősítésével vagy felmondásával, a szükségállapot kihirdetésével vagy feloldásával, valamint a nemzetvédelemmel kapcsolatos kérdések nem képezhetik népszavazás tárgyát.

A végrehajtó hatalmat az Észt Köztársaság kormánya gyakorolja. A jogszabálytervezeteket a legtöbb esetben az Észt Köztársaság kormánya terjeszti a parlament elé. A törvénytervezeteket a minisztériumok nyújtják be a kormánynak. E tervezetek létrejöttét meg kell előznie a minisztériumok között végbemenő előzetes konzultációs szakasznak.

Az igazságügyi biztos és az Állami Számvevőszék elnöke hozzászólási joggal részt vesz a kormány ülésein. Javaslataik nem kötelezőek a kormányra nézve, de gyakran figyelembe veszik ajánlásaikat és javaslataikat. Ha az igazságügyi biztos és az Állami Számvevőszék elnöke szükségesnek tartja, javaslataikat beterjeszthetik közvetlenül a jogszabálytervezettel foglalkozó megfelelő parlamenti bizottságnak. Az alkotmány 139. szakaszának megfelelően az igazságügyi biztos elemzi a neki benyújtott valamennyi, jogszabály-módosításokra, új törvények elfogadására és kormányzati szervek működésére vonatkozó javaslatot, és szükség esetén jelentést nyújt be a parlamentnek. Ha az igazságügyi biztos úgy találja, hogy a törvényhozás, a végrehajtó hatalmi ág vagy egy helyi hatóság által elfogadott jogi aktus ellentétes az alkotmánnyal vagy egy törvénnyel, akkor javaslatot tesz az aktust elfogadó szervnek arra, hogy az 20 napon belül gondoskodjon arról, hogy az aktus megfeleljen az alkotmánynak vagy a törvénynek. Ha ez alatt az idő alatt nem gondoskodnak arról, hogy az aktus megfeleljen az alkotmánynak vagy a törvénynek, az igazságügyi biztos javaslatot tesz a Legfelsőbb Bíróságnak az aktus érvénytelenné nyilvánítására (az alkotmány 142. szakasza alapján).

A köztársasági elnök a parlament által elfogadott törvényeket kihirdeti, vagy megtagadja a kihirdetést. Utóbbi esetben a köztársasági elnök a megtagadás indokaival együtt, újabb tárgyalásra és döntéshozatalra visszaküldi a törvényt a parlamentnek.

Az Igazságügyi Minisztérium közzéteszi az elfogadott és a köztársasági elnök által kihirdetett törvényeket az észt hivatalos közlönyben, a Riigi Teatajában (Állami Közlöny).

Döntéshozatali eljárás

Az észt parlamentben a jogalkotási eljárás az alábbi szakaszokból áll:

  • a jogszabálytervezet kezdeményezése;
  • a jogszabálytervezet vizsgálata;
  • a jogszabálytervezet elfogadása.

Kezdeményezés

Az alkotmány 103. szakaszával összhangban a jogszabály-kezdeményezés joga a kormányt, a parlamenti képviselőket, a parlamenti frakciókat, a parlamenti bizottságokat és a köztársasági elnököt illeti meg. A köztársasági elnök azonban kizárólag az alkotmánymódosítás tervezetére irányuló kezdeményezést nyújthat be. A jogszabálytervezetnek meg kell felelnie a parlament elnöksége által elfogadott technikai szabályoknak és a kormány által elfogadott jogalkotási és technikai szabályoknak. A parlament elnöksége a tervezetért felelős állandó parlamenti bizottsághoz irányítja a jogszabálytervezetet.

A jogszabálytervezet vizsgálata

A jogszabálytervezetet egy állandó parlamenti bizottság (a jogi ügyek bizottsága, az alkotmányügyi bizottság, a gazdasági ügyek bizottsága stb.) készíti elő a parlament plenáris ülésére. A felelős bizottság javaslatára a jogszabálytervezetet felveszik a parlament plenáris ülésének napirendjére.

A Riigikogu belső szabályairól és eljárási szabályzatáról szóló törvénynek megfelelően a jogszabálytervezet első olvasatban való tárgyalásának a tervezet befogadását követő hét parlamenti plenáris munkahéten belül kell sorra kerülnie. A törvénytervezeteket három olvasatban vitatja meg a parlament plenáris ülése, az első olvasat során a törvénytervezet mögötti általános elvekről szóló vitát folytatnak le. Ha a tárgyalások során nem érkezik indítvány a tervezet elutasítására a felelős bizottságtól vagy bármely politikai frakciótól, akkor az első olvasat szavazás nélkül ér véget. Az első olvasatot követően a parlament tagjainak, valamint a parlamenti bizottságoknak és politikai frakcióknak 10 munkanapjuk van arra, hogy módosításokat javasoljanak. Ha a felelős bizottság azt javasolja, a parlament elnöke meghatározhat más határidőt is a módosítások előterjesztésére.

A bizottság a tervezet megvitatásába bevonja mindazokat az érdekelt feleket, akik részt vettek a tervezet elkészítésében, és akik részt kívánnak venni a vitában.

A felelős bizottság áttekint minden javasolt módosítást, és eldönti, hogy azokat figyelembe vegyék-e a tervezet új szövegének elkészítésekor. A bizottság elkészíti a javaslat új változatát a második olvasatra, belefoglalva valamennyi elfogadott módosítást és a maga a bizottság által tett esetleges módosításokat. A bizottság a második olvasatra elkészít egy indokolást is, amely információkat tartalmaz a jogszabálytervezet feldolgozásával kapcsolatban, például a javasolt módosítások elfogadásának vagy elutasításának indokait, valamint a jogszabálytervezetet kezdeményező vagy benyújtó személy, a folyamatba bevont szakértők és más személyek álláspontját.

A jogszabálytervezetet a felelős bizottság javaslatára napirendre tűzik második olvasatra. A parlament elnökségének, a felelős bizottságnak vagy a jogszabálytervezetet kezdeményező személynek a javaslatára a parlament szavazás nélkül felfüggeszti a jogszabálytervezet második olvasatát. Ha egy politikai frakció javasolja, hogy függesszék fel az olvasatot, erről szavazást tartanak. Módosításokat akkor is elő lehet terjeszteni, ha felfüggesztik a jogszabálytervezet második olvasatát. Ha nem függesztik fel a parlament előtti második olvasatot, akkor azt befejezettnek tekintik, és a jogszabálytervezetet harmadik olvasatra küldik.

A parlamenti határozatok tervezete a második olvasat végét követően szavazásra bocsátható.

A felelős bizottság a harmadik olvasatra elkészíti a jogszabálytervezet végleges szövegét, nyelvi és technikai javításokat eszközölve a második olvasat lezárulta után. A bizottság indokolást készíthet a harmadik olvasatra, áttekintést nyújtva a második olvasat végét követően tett változtatásokról. A jogszabálytervezet harmadik olvasata során megbeszéléseket kezdenek, amelyek során a politikai frakciók képviselői nyilatkozatokat tesznek. A harmadik olvasat során a jogszabálytervezetet zárószavazásra bocsátják.

Elfogadás

A jogi aktusokat és a parlamenti határozatokat nyílt parlamenti szavazással fogadják el. Zárószavazást a törvénytervezetek harmadik olvasata során tartanak. Az alkotmány 73. és 104. szakasza határozza meg, hogy hány parlamenti képviselőnek kell igennel szavaznia egy törvény elfogadásához, összhangban azzal, hogy mely törvényekről van szó:

  • alkotmányos törvények esetében, azaz a parlament tagjainak abszolút többségét igénylő törvények esetében (a 101 tagú parlament több mint a felének kell a törvény elfogadása mellett szavaznia); vagy
  • rendes törvények, azaz az egyszerű többséggel elfogadandó törvények esetében (több parlamenti képviselőnek kell a törvény elfogadása mellett kell szavaznia, mint az ellen).

A következő jogszabályok kizárólag az országgyűlési képviselők abszolút többségével fogadhatók el vagy módosíthatók:

  • az állampolgársági törvény;
  • a Riigikogu választási törvény;
  • a köztársaságielnök-választásról szóló törvény;
  • a helyi önkormányzati képviselő-testületek választásáról szóló törvény;
  • a népszavazásról szóló törvény;
  • a Riigikogu eljárási szabályzatáról szóló törvény és a Riigikogu belső szabályairól szóló törvény;
  • a köztársasági elnök és a Riigikogu tagjainak díjazásáról szóló törvény;
  • a köztársaság kormányáról szóló törvény;
  • a köztársasági elnök és a Riigikogu tagjai elleni bírósági eljárás megindításáról szóló törvény;
  • a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájáról szóló törvény;
  • az állami költségvetésről szóló törvény;
  • az Eesti Pank-ról szóló törvény;
  • az Állami Számvevőszékről szóló törvény;
  • a bíróságok szervezetéről szóló törvény és a bírósági eljárásokról szóló törvény;
  • külföldi és belföldi hitelfelvételhez és az állam tulajdoni kötelezettségeihez kapcsolódó törvények;
  • a veszélyhelyzeti törvény;
  • békeidőben alkalmazandó nemzetvédelmi törvény és háború idején alkalmazandó nemzetvédelmi törvény.

Miután elfogadtak egy törvényt vagy parlamenti határozatot, azt legkésőbb az elfogadását követő ötödik munkanapon aláírja a parlament elnöke, vagy az ő távollétében a parlament azon alelnöke, aki elnökölt az ülésen.

Kihirdetés

Miután a törvényt elfogadják és aláírják, kihirdetésre megküldik a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a parlament által elfogadott törvények kihirdetését megtagadhatja és átvételétől számított 14 napon belül a megtagadás indokaival együtt, újabb tárgyalásra és döntéshozatalra visszaküldheti a törvényt a parlamentnek. Ha a köztársasági elnök által visszaküldött törvényt a parlament második alkalommal, módosítás nélkül fogadja el, a köztársasági elnök vagy kihirdeti a törvényt, vagy azt javasolja, hogy a Legfelsőbb Bíróság nyilvánítsa azt alkotmányellenesnek. Ha a Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy a törvény összhangban áll az alkotmánnyal, azt a köztársasági elnöknek ki kell hirdetnie.

A törvény a Riigi Teatajában való közzétételét követő tizedik napon lép hatályba, kivéve, ha maga a törvény ettől eltérően rendelkezik.

A jogszabályok közzététele

A legfontosabb jogi eszközöket és a nemzetközi megállapodásokat a Riigi Teatajában teszik közzé. A törvények és rendeletek csak azt követően válnak jogerőssé, hogy közzétették azokat a Riigi Teatajában.

A Riigi Teataja Észtország hivatalos online kiadványa és a jogi eszközök központi adatbázisa. 2010. június 1-je óta a Riigi Teataját mint hivatalos online lapot csak az interneten teszik közzé.

2011. január 1-je óta a Riigi Teataját az Igazságügyi Minisztérium teszi közzé.

A tartalom rövid ismertetése

A törvényeket, a rendeleteket, a nemzetközi megállapodásokat, a parlamenti határozatokat és a köztársasági kormány rendeleteit a Riigi Teatajában teszik közzé, és más fontos információkat, például a jogi eszközök fordítását és a jogi aktusok tervezeteire vonatkozó eljárási információkat is közzé lehet tenni ott.

Az 1990 óta elfogadott jogszabályok többsége megtalálható a Riigi Teatajában.

2002. június 1-je óta közzéteszik benne a törvények, köztársasági elnöki rendeletek, kormányrendeletek, a miniszteri rendeletek, az Eesti Pank elnökének rendeletei és a Nemzeti Választási Bizottság rendeletei hivatalos, egységes szerkezetbe foglalt változatát. 2010. június 1-je óta közzéteszik benne a parlamenti határozatokat, 2011 vége óta pedig a helyi önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe foglalt változatát is.

E jogszabályok módosításakor minden alkalommal kidolgozzák a módosításokat tartalmazó, aktualizált és egységes szerkezetbe foglalt változatot, amelyet a módosító jogszabállyal és a hatálybalépés időpontjának megjelölésével egy időben tesznek közzé. Az egységes szerkezetbe foglalt szövegek hivatalosak, és a jogszabályok érvényesítésekor azokra lehet támaszkodni. E szövegek jogi kötőerővel bírnak.

Valamennyi közzétett jogi eszköz digitális bélyegzőt kap közzététele alkalmával. Bárki ellenőrizheti a digitális bélyegzőt, amely biztosítja, hogy a jogi eszköz a közzététele óta változatlan marad. Minden közzétett jogi eszköz időbélyegzőhöz is kapcsolódik, amely lehetővé teszi a jogosulatlan feldolgozás eseteinek felderítését.

Megtekintheti az egy adott időpontban hatályos egységes szerkezetbe foglalt változatokat. E jogszabályok jövőbeli változataihoz is hozzá tud férni, amennyiben azok ismertek. Minden egységes szerkezetbe foglalt változat linkkel kapcsolódik az előző és a következő változatokhoz. Ez lehetővé teszi önnek, hogy időrendben követhesse az egységes szerkezetű szöveget egyik változatától az újabb változatig, és fordítva. Lehetősége van összehasonlítani ugyanazon jogszabály különböző egységes szerkezetbe foglalt változatait, hogy lássa, milyen módosítások történtek.

Az egységes szerkezetbe foglalt változatban lévő linkek lehetővé teszik, hogy megnyissa a törvény alapján hozott rendeleteket, a rendeletekből pedig annak a törvénynek a rendelkezéseihez juthat, amelynek alapján a rendeletet meghozták.

A Riigi Teatajában az eljárással kapcsolatos információkkal is kiegészítik a jogszabályokat, ideértve az indokolásokat (a konzultációs adatbázisra és a parlamenti eljárásokra mutató linkek), az európai uniós jogszabályokra mutató linkeket, fordításokat és más kiegészítő információkat, amelyek szükségesek a jogszabály megértéséhez.

A Riigi Teataja honlapján kereshet a megyei bíróságok, a körzeti bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatával kapcsolatban. Ugyanitt tájékozódhat a bírósági tárgyalások időpontjáról és helyéről is.

Közzéteszik továbbá a Legfelsőbb Bíróság ítéleteinek és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéleteinek összefoglalóit és áttekintését is. Az összefoglalók rendszerezve olvashatók, és kulcsszó vagy a jogi eszközök hivatkozási száma alapján lehet keresést végezni a Legfelsőbb Bíróság ítéleteinek összefoglalói között. Az EJEB ítéletei cikk szerint kereshetők.

A törvényekkel és általában a joggal kapcsolatos különböző hírek a Riigi Teatajában is megjelentek.

2013. október 30-a óta angol nyelven is olvasható a Riigi Teataja weboldal. Ez a weboldal a törvények egységes szerkezetbe foglalt szövegének naprakész angol nyelvű fordításait tartalmazza. Az összes törvény egységes szerkezetbe foglalt szövegének angol fordítása (a megerősítő okmányok kivételével) 2014 vége óta rendelkezésre áll. A törvényeket hiteles fordítók fordítják le. A szövegek angol nyelvre történő lefordításának folyamata 2011-ben kezdődött, amelyet az Igazságügyi Minisztérium szervezett. Bár a fordítások nem bírnak jogi kötőerővel, azok naprakészek. A legfrissebb fordításokat bárki lekérheti és elküldetheti az e-mail-címére, ha feliratkozik a My RT szolgáltatásra.

A jogszabálytervezetek között keresni is lehet; e keresőfunkció révén megismerhetők a már elfogadott jogi aktusok és a még elfogadás előtt álló jogszabálytervezetek különböző eljárási szakaszai. Itt megtalálhatja a jogalkotási eljárásokra és az azzal kapcsolatban összeállított dokumentumokra vonatkozó összes információt.  Kérheti továbbá, hogy értesítsék a jogi aktus tervezetének egyik eljárási lépésből a másikba történő továbbításáról. Ezt az e-mail-címre küldjük, ha bejelentkezik az észt nyelvű Minu RT szolgáltatásra.

A Minu RT szolgáltatás igénybevételével mindenkinek lehetősége van létrehozni a saját felhasználói portálját, amelyben jogszabályokat vehet fel saját linkgyűjteményébe, és a portálon keresztül kérheti, hogy e-mail útján tájékoztassák az új jogszabályokról vagy bármilyen további információról.

Ingyenes az észt jogszabályok adatbázisához való hozzáférés?

A Riigi Teatajához és valamennyi jogi információs szolgáltatáshoz való hozzáférés ingyenes a felhasználók számára.

Az elektronikus Riigi Teatajához való ingyenes hozzáférést a helyi önkormányzatok és a közkönyvtárak (megközelítőleg 600) biztosítják minden érdeklődő számára, továbbá segítséget nyújtanak a vonatkozó jogi eszközök kereséséhez is. A felhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy legfeljebb 20 oldalt ingyenesen nyomtathassanak ki.

Az észt jogszabályok adatbázisának története

A Riigi Teataja az Észt Köztársaság hivatalos közlönye, amelyet 1918. november 27-e óta tesznek közzé. Kiadását 1940-ben felfüggesztették, majd 1990-ben újrakezdték.

A Riigi Teataját 1996 óta teszik közzé az interneten, és 2002. június 1-jén az online változat is megkapta a hivatalos lap státuszt.

2010. június 1-je óta a Riigi Teataját mint hivatalos online lapot csak az interneten teszik közzé. Nyomtatott formában azóta nem jelenik meg.

2010 novemberében új, felhasználóbarátabb informatikai rendszert vezettek be, amely több jogi információt kínál. Az informatikai rendszert a Kormányzati Hivatal iránymutatása alatt fejlesztették, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származó források felhasználásával.

A Legfelsőbb Bíróság ítéleteinek és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek összefoglalói, az általános joggal kapcsolatos különböző hírek, valamint az ítélkezési gyakorlatra és a bírósági meghallgatásokra vonatkozó információk 2012. január 20. óta érhetők el a Riigi Teataja honlapján.

A jogszabálytervezetek keresési funkcióját 2012 végén vezették be.

2013-tól a helyi hatóságok által elfogadott valamennyi rendelet naprakész, egységes szerkezetbe foglalt változatát a Riigi Teatajában teszik közzé.

2013. szeptember 24. óta minden jogi eszköz megkapja a kibocsátó szerv digitális bélyegzőjét és időbélyegzőjét a Riigi Teatajában való közzétételük során.

2013. október 30-a óta angol nyelven is elérhető aRiigi Teataja weboldal.

Az európai N-Lex portálhoz való csatlakozás az új elektronikus Riigi Teataja informatikai rendszer fejlesztésére irányuló folyamat részét fogja képezni.

Utolsó frissítés: 14/09/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.