A tagállamok joga

Észtország

Ez az oldal tájékoztatást nyújt az észt jogrendszerről, és áttekintést ad az észt jogról.

Tartalomszolgáltató:
Észtország

Jogforrások

Az észt jogrendszer a kontinentális-európai jogrendszer (civiljogi rendszer) része. A legfontosabb jogforrások az alapvető jogi aktusok, mint az Alkotmány, az Európai Unió joga, nemzetközi megállapodások, törvények és rendeletek.

A legfelsőbb szintű bíróság – a Legfelsőbb Bíróság – jogértelmezései és a szakértői kommentárok is igazodási pontként szolgálnak (pl. az Alkotmány magyarázatokkal ellátott kiadása). A bírósági ítéletek nem keletkeztetnek jogokat, és főszabály szerint a felsőbb szintű bíróságok által hozott ítéletek nem kötelezőek az alsóbb szintű bíróságokra nézve. Azonban a Legfelsőbb Bíróság, amely az alkotmányossági felülvizsgálatot is ellátja, érvénytelennek nyilváníthat olyan jogi eszközöket, amelyek nincsenek összhangban az Alkotmánnyal, vagy náluk magasabb rendű jogi eszközökkel. Konkrét ügyek elbírálása során a bíróságok nem alkalmazhatják az ilyen jogi aktusokat, és bármely alkotmányellenes jogi aktus alkalmazását mellőzhetik. A Legfelsőbb Bíróság, mint az alkotmányossági felülvizsgálatot ellátó bíróság ekkor tovább vizsgálja az ügyet, és alkotmányellenesnek (de nem érvénytelennek) nyilváníthatja az ilyen jogi aktust.

A nemzetközi jog általánosan elismert elvei és szabályai az észt jogrendszer szerves részét képezik.

A jogi aktusok típusai – ismertetés

A jogi eszközök általános hatályú jogi aktusokra, azaz jogalkotási aktusokra és egyedi hatályú jogi aktusokra, azaz végrehajtási jogi aktusokra oszlanak.

Általános hatályú jogi aktusok

Az Alkotmány – az Alkotmány 3. szakaszának (1) bekezdése értelmében az állam közhatalmi jogosítványait kizárólag az Alkotmány és az azzal összhangban lévő törvények alapján gyakorolhatja.

Törvény – a törvényeket az Alkotmány 65. szakaszának megfelelően a jogalkotási hatáskörrel felruházott észt Parlament (Riigikogu) fogadja el. A törvényeket az Alkotmánnyal összhangban kell elfogadni, és az előírt módon kihirdetni az észt hivatalos lapban (Riigi Teataja). Végrehajtani kizárólag a kihirdetett törvényeket lehet.

Rendelet – a törvény erejével bíró jogi eszköz Az Alkotmány 109. szakasza értelmében, ha a Parlament összehívása nem lehetséges, a köztársasági elnök súlyos nemzeti szükséghelyzetben törvényerővel bíró elnöki rendeletet bocsáthat ki. Az ilyen elnöki rendeletek esetében kötelező a Parlament elnökének és a miniszterelnöknek az ellenjegyzése. Az Alkotmány értelmében a köztársasági elnök:

  • súlyos nemzeti szükséghelyzetben különleges rendeleteket bocsáthat ki, ha a Parlament összehívása nem lehetséges;
  • súlyos nemzeti szükséghelyzetben sürgősségi rendeletet bocsáthat ki, amennyiben a kormány kihirdette a rendkívüli állapotot, és ha a Parlament összehívása nem lehetséges, vagy arra nincs elegendő idő.

A köztársaság elnök által kibocsátott elnöki rendelet az észt hivatalos lapban (Riigi Teataja) történő közzétételét követő tizedik napon lép hatályba, kivéve, ha az elnöki rendelet ettől eltérően rendelkezik.

Amikor a Parlament újra összeül, a köztársasági elnök a rendeletet a parlament elé terjeszti, amely azt haladéktalanul törvényben jóváhagyja, vagy hatályon kívül helyezi. Az Alkotmány 110. szakasza értelmében a köztársasági elnök nem alkalmazhat rendeletet az Alkotmány, az Alkotmány 104. szakaszában említett törvények, és a nemzeti adókat vagy az állami költségvetést megállapító törvények elfogadására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére.

Rendelet – az Alkotmány 87. és 94. szakaszával összhangban, a kormány és a miniszterek törvényi felhatalmazás alapján és valamely törvénynek való megfelelés céljából rendeleteket bocsáthatnak ki. Az önkormányzati képviselőtestületek helyi jelentőségű kérdésekben, illetve törvényben meghatározott esetekben jogosultak rendeletet kibocsátani. Emellett az Eesti Pank (az észt Nemzeti Bank) elnöke, az állami számvevőszék elnöke és az egyetemi tanácsok is bocsáthatnak ki rendeleteket. Rendeletet csak törvényi felhatalmazás alapján és annak keretein belül lehet kibocsátani.

A kormány és a miniszterek törvényi felhatalmazás alapján és valamely törvénynek való megfelelés céljából jogosultak rendeletet kibocsátani. A rendeletek az észt hivatalos lapban (Riigi Teataja) történő közzétételüket követő harmadik napon lépnek hatályba, kivéve, ha a rendelet ettől eltérően rendelkezik.

Egyedi hatályú jogi aktusok

Igazgatási rendelet – egyedi közigazgatási aktus, amellyel egy közjogi igazgatási szerv egyedi jogi helyzeteket bírál el és szabályoz. Az Alkotmány 87. szakasza (6) bekezdésének megfelelően az Észt Köztársaság kormánya törvényi felhatalmazás alapján és valamely törvénynek való megfelelés céljából bocsát ki igazgatási rendeleteket. Közigazgatási rendeletek kiadására a miniszterelnök, a megyei kormányzók és a helyi önkormányzatok is jogosultak.

Határozat – egyedi közigazgatási aktus, amelyet közigazgatási kifogás vagy fellebbezés alapján bocsátanak ki, vagy amellyel szankciót szabnak ki. A Parlament, a helyi önkormányzati képviselő-testületek, a Nemzeti Választási Bizottság és a bíróságok is fogadnak el határozatokat.

Miniszteri utasítás – az Alkotmány 94. szakaszának megfelelően a miniszterek törvényi felhatalmazás alapján és valamely törvény végrehajtása érdekében bocsátanak ki utasításokat. Az utasítás általános, kötelező magatartási kódexet tartalmaz a minisztériumban való szolgálathoz kapcsolódó kérdésekre vagy a minisztérium felügyelete alatt működő állami szervek szerkezetének meghatározására és a működésük megszervezésére vonatkozóan.

Jogforrási hierarchia

A jogszabályok hierarchiája a következő: az Alkotmány, az Európai Unió joga, nemzetközi megállapodások, törvények és rendeletek, a kormány rendeletei, és a miniszterek által kibocsátott rendeletek. Az általános hatályú jogi aktusok mellett vannak törvényi felhatalmazás alapján kibocsátott, egyedi hatályú jogi aktusok is, amelyek a jogszabályi hierarchiában a törvények és a rendeletek alatt foglalnak helyet. Az alacsonyabb szintű jogszabályoknak összhangban kell lenniük a magasabb szintűekkel.

Intézményi keret

A jogi aktusok elfogadásáért felelős intézmények

Az észt intézményi rendszer a hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elvét követi (az Alkotmány 4. szakasza).

A törvényhozó hatalmat a Parlament gyakorolja. Az Alkotmány 103. szakasza értelmében a jogszabály-kezdeményezés joga a parlamenti képviselőket, a parlamenti politikai csoportokat, a parlamenti bizottságokat, a kormányt és a köztársasági elnököt illeti meg. A köztársasági elnök azonban kizárólag az Alkotmány módosítására irányuló kezdeményezést nyújthat be. A Parlament megvitatja a jogszabálytervezeteket, és dönt arról, hogy törvényerőre emelve elfogadja vagy elutasítja azokat.

A Parlament jogosult arra, hogy a képviselők abszolút többsége által hozott határozat alapján javaslatot tegyen a kormánynak a Parlament által kezdeményezni kívánt jogszabálytervezetekre.

A Parlament jogosult népszavazásra bocsátani a törvénytervezeteket vagy a nemzeti jelentőségű kérdéseket. A népszavazás eredményét a résztvevők többségének szavazata határozza meg. A köztársasági elnök haladéktalanul kihirdeti a népszavazással elfogadott törvényeket. A népszavazással hozott határozatok valamennyi hatóságra nézve kötelezők. Ha egy népszavazásra bocsátott törvénytervezet nem kapja meg a szavazatok többségét, a köztársasági elnök rendkívüli parlamenti választásokat ír ki. A költségvetéssel, az adózással, az állam pénzügyi kötelezettségeivel, nemzetközi szerződések megerősítésével vagy felmondásával, rendkívüli állapot és hadiállapot kihirdetésével és feloldásával kapcsolatos kérdések nem bocsáthatók népszavazásra.

A végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolja. A jogszabálytervezeteket a legtöbb esetben a kormány terjeszti a Parlament elé. A törvénytervezeteket a minisztériumok nyújtják be a kormánynak, és ezt a minisztériumok közötti előzetes konzultációnak kell megelőznie.

Az igazságügyi biztos és az Állami Számvevőszék elnöke hozzászólási joggal részt vesz a kormány ülésein. Javaslataik nem kötelezőek a kormányra nézve, de azokat a kormány gyakran figyelembe veszi. Ha az igazságügyi biztos és az Állami Számvevőszék elnöke szükségesnek tartja, javaslataikat beterjeszthetik közvetlenül a jogszabálytervezettel foglalkozó megfelelő parlamenti bizottságnak. Az Alkotmány 139. szakaszának megfelelően az igazságügyi biztos elemzi a hozzá benyújtott, jogszabály-módosításra, új törvények elfogadására és kormányzati szervek működésére vonatkozó összes javaslatot, és szükség esetén jelentést készít a parlament számára. Ha az igazságügyi biztos úgy találja, hogy a törvényhozás, a végrehajtó hatalom vagy valamely helyi hatóság által elfogadott jogi aktus az Alkotmányba vagy törvénybe ütközik, javaslatot tesz az elfogadó szervnek arra, hogy az 20 napon belül hozza összhangba az adott jogi aktust az Alkotmánnyal vagy a törvénnyel. Ha ez alatt az idő alatt nem gondoskodnak arról, hogy a jogi aktus megfeleljen az Alkotmánynak vagy a törvénynek, az igazságügyi biztos javaslatot tesz a Legfelsőbb Bíróságnak a jogi aktus érvénytelenné nyilvánítására az Alkotmány 142. szakasza alapján.

A köztársasági elnök kihirdeti a parlament által elfogadott törvényeket, vagy megtagadja a kihirdetést. Utóbbi esetben a megtagadás indoklásával együtt ismételt tárgyalásra és határozathozatalra visszaküldi a törvényt a parlamentnek.

Az Igazságügyi Minisztérium közzéteszi az elfogadott és a köztársasági elnök által kihirdetett törvényeket az észt hivatalos lapban (Riigi Teataja).

Határozathozatali eljárás

Az észt parlamentben a jogalkotási eljárás az alábbi szakaszokból áll:

  • jogszabálytervezet kezdeményezése;
  • a jogszabálytervezet vizsgálata;
  • a jogszabálytervezet elfogadása.

Jogszabály-kezdeményezés

Az Alkotmány 103. szakaszával összhangban a jogszabály-kezdeményezés joga a kormányt, a parlamenti képviselőket, a parlamenti frakciókat, a parlamenti bizottságokat és a köztársasági elnököt illeti meg. A köztársasági elnök azonban kizárólag az Alkotmány módosítására irányuló kezdeményezést nyújthat be. A jogszabálytervezetnek meg kell felelnie a Parlament elnöksége által elfogadott technikai szabályoknak, valamint a kormány által elfogadott jogalkotási és technikai szabályoknak. A Parlament elnöksége a tervezetért felelős állandó parlamenti bizottsághoz irányítja a jogszabálytervezetet.

A jogszabálytervezet vizsgálata

A jogszabálytervezetet a Parlament valamelyik állandó bizottsága (a jogi ügyek bizottsága, az alkotmányügyi bizottság, a gazdasági ügyek bizottsága stb.) készíti elő a Parlament plenáris ülésére. A felelős bizottság javaslatára a jogszabálytervezetet felveszik a Parlament plenáris ülésének napirendjére.

A Parlament (Riigikogu) belső szabályairól és eljárási szabályzatáról szóló törvénynek megfelelően a jogszabálytervezet első olvasatban való tárgyalásának a tervezet befogadását követő hét parlamenti plenáris munkahéten belül kell sorra kerülnie. A törvénytervezeteket három olvasatban vitatja meg a Parlament plenáris ülése, az első olvasat során a törvénytervezet hátterét alkotó általános elvekről szóló vita folyik. Ha a tárgyalások során a felelős bizottság vagy bármely frakció nem indítványozza a tervezet elutasítását, az első olvasatban történő vita szavazás nélkül ér véget. Az első olvasatot követően a Parlament tagjainak, valamint a parlamenti bizottságoknak és frakcióknak 10 munkanapjuk van arra, hogy módosításokat javasoljanak. A felelős bizottság javaslata alapján a Parlament elnöke eltérő határidőt is meghatározhat a módosítások előterjesztésére.

A felelős bizottság áttekint minden javasolt módosítást, és eldönti, hogy azokat figyelembe vegyék-e a tervezet új szövegének elkészítésekor. A felelős bizottság elkészíti a javaslat új változatát a második olvasatra, belefoglalva valamennyi elfogadott módosítást és a bizottság által tett esetleges módosításokat. A felelős bizottság a második olvasatban történő vitára indokolást készít, amely információkat tartalmaz a jogszabálytervezet kidolgozásával kapcsolatban, például ismerteti a javasolt módosítások elfogadásának vagy elutasításának indokait és a jogszabálytervezetet kezdeményező vagy benyújtó személy, a folyamatba bevont szakértők és más személyek álláspontját.

A jogszabálytervezetet a felelős bizottság javaslatára tűzik napirendre második olvasatra. A Parlament elnökségének, a felelős bizottságnak vagy a jogszabálytervezetet kezdeményező személynek a javaslatára a Parlament szavazás nélkül felfüggeszti a jogszabálytervezet második olvasatban történő tárgyalását. Ha valamelyik frakció javasolja a második olvasatban történő tárgyalás felfüggesztését, erről szavazást kell tartani. Módosításokat akkor is elő lehet terjeszteni, ha felfüggesztik a jogszabálytervezet második olvasatban történő tárgyalását. Ha a tervezet második olvasatban történő tárgyalását nem függesztették fel, a tárgyalása befejezettnek minősül, és a jogszabálytervezetet harmadik olvasatra küldik.

A parlamenti határozatok tervezete a második olvasat végét követően szavazásra bocsátható.

A felelős bizottság a harmadik olvasatra elkészíti a jogszabálytervezet végleges szövegét, nyelvi és technikai javításokat eszközölve a második olvasat lezárulta után. A felelős bizottság indokolást készíthet a harmadik olvasatra, áttekintést nyújtva a második olvasatot követően tett módosításokról. A jogszabálytervezet harmadik olvasata során megbeszéléseket kezdenek, amelyek során a frakciók képviselői nyilatkoznak. A harmadik olvasat során a jogszabálytervezetet zárószavazásra bocsátják.

Elfogadás

A törvényeket és a Parlament határozatait nyilvános parlamenti szavazáson fogadják el. Zárószavazást a törvénytervezetek harmadik olvasata során tartanak. Az Alkotmány 73. és 104. szakasza határozza meg, hogy hány parlamenti képviselőnek kell igennel szavaznia egy törvény elfogadásához. E szakaszok értelmében a törvények az alábbi kategóriákba sorolhatók:

  • alkotmányos törvények, azaz a parlament képviselők abszolút többségét igénylő törvények (a 101 parlamenti képviselőnek több mint a fele kell, hogy a törvény elfogadása mellett szavazzon); vagy
  • rendes törvények, azaz egyszerű többséget igénylő törvények (több parlamenti képviselőnek kell a törvény elfogadása mellett szavaznia, mint ellene).

Az alábbi törvények kizárólag a parlamenti képviselők abszolút többségének szavazatával fogadhatók el vagy módosíthatók:

  • az állampolgárságról szóló törvény;
  • a Parlament megválasztásáról szóló törvény;
  • a köztársasági elnök megválasztásáról szóló törvény;
  • a helyi önkormányzati képviselőtestületek megválasztásáról szóló törvény;
  • a népszavazásról szóló törvény;
  • a Parlament (Riigikogu) eljárási szabályzatáról szóló törvény és a Parlament házszabályáról szóló törvény;
  • a köztársasági elnök és a parlamenti képviselők javadalmazásáról szóló törvény;
  • a köztársaság kormányáról szóló törvény;
  • a köztársasági elnökkel és a parlamenti képviselőkkel szemben bírósági eljárások kezdeményezéséről szóló törvény;
  • a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájáról szóló törvény;
  • az állami költségvetésről szóló törvény;
  • az Észt Nemzeti Bankról (Eesti Pank) szóló törvény;
  • az Állami Számvevőszékről szóló törvény;
  • a bíróságok szervezetéről szóló törvény és a bírósági eljárásokról szóló törvények;
  • az állam kül- és belföldi hitelfelvételéről és tulajdonosi kötelezettségeiről szóló törvény;
  • a szükségállapotról szóló törvény;
  • a békeidőben hatályos honvédelmi törvény és a háború idején hatályos honvédelmi törvény.

Az elfogadott törvényt vagy parlamenti határozatot legkésőbb az elfogadást követő ötödik munkanapon a Parlament elnöke, vagy távollétében a Parlament azon alelnöke, aki elnökölt az ülésen, aláírja.

Kihirdetés

Az elfogadott és aláírt törvényt kihirdetésre meg kell küldeni a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a Parlament által elfogadott bármely törvény kihirdetését megtagadhatja, és a törvényt az elutasítás indokaival együtt 14 napon belül visszaküldheti a Parlamentnek újabb tárgyalás és határozathozatal céljából. Ha a Parlament másodszor is változatlan formában fogadja el a köztársasági elnök által visszaküldött törvényt, a köztársasági elnök kihirdeti a törvényt, vagy javaslatot tesz arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság nyilvánítsa azt alkotmányellenesnek. Ha a Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy a törvény összhangban van az Alkotmánnyal, a köztársasági elnök köteles azt kihirdetni.

A törvény az észt hivatalos lapban (Riigi Teataja) történő közzétételét követő tizedik napon lép hatályba, kivéve, ha maga a törvény ettől eltérően rendelkezik.

A jogi aktusok közzététele

A legfontosabb jogi aktusokat és nemzetközi szerződéseket az észt hivatalos lapban (Riigi Teataja) teszik közzé. A törvények és a rendeletek csak az észt hivatalos lapban (Riigi Teataja) történő közzétételüket követően bírnak jogi kötőerővel.

Riigi Teataja Észtország online hivatalos lapja és a jogszabályok központi adatbázisa. 2010. június 1-je óta a Riigi Teataja csak az interneten jelenik meg, mint hivatalos online kiadvány.

2011. január 1-je óta az Igazságügyi Minisztérium felelős az észt online hivatalos lap (Riigi Teataja) kiadásáért.

A tartalom rövid ismertetése

A törvényeket, rendeleteket, nemzetközi megállapodásokat, a parlamenti határozatokat és a kormány utasításait közzé kell tenni az észt online hivatalos lapban (Riigi Teataja). Emellett egyéb fontos információk, például jogi aktusok fordítása vagy a jogszabály-tervezetekkel kapcsolatos eljárási információk is közzétehetők itt.

Riigi Teataja az 1990 óta elfogadott jogszabályok többségét tartalmazza.

2002. június 1-je óta az észt hivatalos lapban kerülnek közzétételre a törvények, a köztársasági elnöki rendeletek, a kormányrendeletek és -utasítások, a miniszteri rendeletek, a Nemzeti Bank (Eesti Pank) elnöke és a Nemzeti Választási Bizottság rendeleteinek hivatalos, egységes szerkezetbe foglalt változatai. A parlamenti határozatok egységes szerkezetbe foglalt változatát 2010. június 1-je óta, a helyi önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe foglalt változatát pedig 2011 végétől teszik közzé.

E jogi aktusok minden módosításakor naprakész és egységes szerkezetbe foglalt változat készül, amelyet a módosító jogi aktussal egyidejűleg tesznek közzé, feltüntetve a hatálybalépés időpontját. Az egységes szerkezetbe foglalt szövegek hivatalos változatok, a jogszabály alkalmazásakor azokra hivatkozni lehet. E változatok jogi kötőerővel bírnak.

A közzétételekor valamennyi jogi aktust digitális bélyegzővel látnak el. Bárki ellenőrizheti a digitális bélyegzőt, amely garantálja, hogy az adott jogi aktus a közzététele óta nem módosult. Valamennyi közzétett jogi aktus időbélyegzőt is kap, amelynek segítségével felderíthető a jogosulatlan átdolgozás.

Lehetőség van az egy adott időpontban hatályos/hatályban volt egységes szerkezetbe foglalt változatok megtekintésére. Hozzáférhetők a jogi aktusok jövőbeli változatai is, ha azok már ismertek. Minden egységes szerkezetbe foglalt változat össze van kapcsolva az előző és a következő változatokkal. Ez lehetővé teszi az egységes szerkezetbe foglalt szöveg különböző változatainak kronológikus keresését. Így lehetőség van ugyanazon jogszabály egységes szerkezetbe foglalt változatainak összehasonlítására a módosítások nyomon követése érdekében.

Az egységes szerkezetbe foglalt változatban található linkek lehetővé teszik a törvényi felhatalmazás alapján hozott rendeletek elérését, a rendeletekből pedig elérhetők az adott rendelet meghozatalára felhatalmazó törvények.

Az észt online hivatalos lapban (Riigi Teataja) közzétett jogi aktusok eljárási információkra való hivatkozásokkal is kiegészülnek, ami segít az állampolgároknak az indokolások keresésében (a konzultációs adatbázisra és a parlamenti eljárásokra mutató linkek), az európai uniós jogszabályokra, fordításokra és más kiegészítő információkra mutató linkek keresésében, amelyek szükségesek egy adott jogszabály megértéséhez.

Riigi Teataja honlapján a megyei bíróságok, helyi bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata is kereshető, valamint elérhetők a bírósági tárgyalások időpontjára és helyére vonatkozó információk is.

Ugyancsak közzéteszik a Legfelsőbb Bíróság határozatainak és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéleteinek összefoglalását és áttekintését. Az összefoglalók rendszerezettek, a Legfelsőbb Bíróság határozatainak összefoglalói pedig kulcsszavak alapján vagy jogszabályok hivatkozási száma alapján kereshetők. Az EJEB ítéletei cikkenként kereshetők.

Riigi Teataja emellett a törvényekkel és általában a jogalkotással kapcsolatos sajtóinformációkat is közzétesz.

2013. október 30. óta működik a Riigi Teataja angol nyelvű változatának honlapja. E honlapon a törvények egységes szerkezetbe foglalt változatainak naprakész angol fordításai találhatók. 2014 vége óta az összes jogi aktus esetében rendelkezésre áll az egységes szerkezetbe foglalt szövegük angol nyelvű fordítása (a megerősítő jogi aktusok kivételével). A jogszabályszövegek fordítását hiteles fordítók végzik. A szövegek angol nyelvre fordításának folyamata 2011-ben kezdődött az Igazságügyi Minisztérium szervezésében. Bár a fordítások nem rendelkeznek jogi kötőerővel, naprakészen tartják azokat. Bárki megkaphatja e-mail-címére a legfrissebb fordításokat, ha feliratkozik a „My RT” szolgáltatásra.

A jogszabálytervezetekre vonatkozó keresési funkció is elérhető, amelynek segítségével a törvényalkotási eljárás különböző szakaszaiban kereshetők a már elfogadott és a még elfogadásra váró törvénytervezetek. E funkció segítségével a jogalkotási eljárásokra és releváns dokumentumok tervezetére vonatkozó összes információ elérhető.  Kérésre a rendszer értesítést küld, ha valamely jogi aktus tervezete az elfogadására irányuló eljárás újabb szakaszába lép. Az értesítést az érdeklődő e-mail-címére továbbítják; ehhez fel kell iratkozni az észt nyelvű Minu RT szolgáltatásra.

Minu R Tszolgáltatás révén mindenkinek lehetősége van létrehozni a saját felhasználói portálját, amelyben jogszabályokat vehet fel saját linkgyűjteményébe, és a portálon keresztül kérheti, hogy e-mail útján tájékoztassák az új jogszabályokról vagy bármilyen további új információról.

Díjmentes az észt jogszabályok adatbázisához való hozzáférés?

Igen, a Riigi Teataja, és valamennyi jogi információs szolgáltatás díjmentesen hozzáférhető a felhasználók számára.

Riigi Teataja internetes változatához minden érdeklődő díjmentesen hozzáférhet a helyi önkormányzatoknál és a közkönyvtárakban (körülbelül 600 ilyen van), ahol a szükséges jogszabályok kikereséséhez is segítséget nyújtanak. A felhasználók legfeljebb 20 oldalt díjmentesen kinyomtathatnak.

Az észt jogszabályok adatbázisának története

Riigi Teataja az Észt Köztársaság hivatalos lapja, amelyet 1918. november 27. óta adnak ki. A Riigi Teataja kiadását 1940-ben felfüggesztették, majd 1990-ben újrakezdték.

Riigi Teataja internetes változata 1996 óta létezik, és 2002. június 1-je óta hivatalos lapnak minősül.

2010. június 1-je óta a Riigi Teataja csak az interneten jelenik meg, mint hivatalos online kiadvány. Nyomtatott formában azóta nem jelenik meg.

2010 novemberében új, felhasználóbarátabb informatikai rendszert vezettek be, amely több jogi információt kínál. Az informatikai rendszert egy kormányzati hivatal vezetésével fejlesztették ki az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származó források felhasználásával.

A Legfelsőbb Bíróság határozatainak és az EJEB ítéleteinek összefoglalói, különféle új jogi dokumentumok, valamint az ítélkezési gyakorlatra és a bírósági tárgyalásokra vonatkozó információk 2012. január 20-tól érhetők el a Riigi Teataja honlapján.

A törvénytervezetekre vonatkozó keresési funkciót 2012 végén iktatták be.

2013-tól a helyi hatóságok által elfogadott valamennyi rendelet naprakész, egységes szerkezetbe foglalt változatát is közzéteszik a Riigi Teataja honlapján.

2013. szeptember 24-től valamennyi jogi aktust ellátnak a kibocsátó szerv digitális bélyegzőjével és időbélyegzővel az észt online hivatalos lapban (Riigi Teataja) történő közzétételekor.

Riigi Teataja angol nyelvű honlapja 2013. október 30-án kezdte meg működését.

Az európai N-Lex portállal történő összekapcsolás az új elektronikus Riigi Teataja informatikai rendszer fejlesztésére irányuló folyamat részét fogja képezni.

Utolsó frissítés: 22/07/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit