Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.
Swipe to change

A tagállamok joga

Észtország

Ez az oldal tájékoztatást nyújt az észt jogrendszerről, és áttekintést ad az észt jogról.

Tartalomszolgáltató:
Észtország

Jogforrások

Az észtországi jogrendszer a kontinentális-európai jogrendszer (civiljogi rendszer) része. A legfontosabb jogforrások a jogi aktusok, mint az Alkotmány, az Európai Unió joga, a nemzetközi szerződések, a törvények és a rendeletek.

A legfelsőbb szintű bíróság – a Legfelsőbb Bíróság – jogértelmezései és a szakértői kommentárok is igazodási pontként szolgálnak (pl. az Alkotmány magyarázatokkal ellátott kiadása). A bírósági ítéletek nem keletkeztetnek jogokat, és a felsőbb bíróságok által hozott általános ítéletek nem kötelező erejűek az alsóbb bíróságokra nézve. Azonban a Legfelsőbb Bíróság, amely az alkotmányossági felülvizsgálatot is ellátja, jogosult arra, hogy érvénytelennek nyilvánítson jogi aktusokat, amennyiben azok nincsenek összhangban az Alkotmánnyal, vagy a velük szemben elsőbbséget élvező jogi aktusokkal. Konkrét ügyek vizsgálata során a bíróságok nem alkalmazhatják az ilyen jogi aktusokat, és félretehetnek bármely alkotmányellenes jogi aktust. A Legfelsőbb Bíróság, mint az alkotmányossági felülvizsgálatot ellátó bíróság ekkor továbbvizsgálja az ügyet, és jogosult alkotmányellenesnek (azonban nem érvénytelennek) nyilvánítani az ilyen jogi aktust.

A nemzetközi jog általánosan elismert elvei és szabályai az észt jogrendszer szerves részét képezik.

Jogszabálytípusok – ismertetés

Alkotmány – az Alkotmány 3. szakasza (1) bekezdésének megfelelően az állami hatalom kizárólag az Alkotmány és az azzal összhangban lévő törvények alapján gyakorolható.

Törvények – ezeket az Alkotmány 65. szakaszának megfelelően a jogalkotási hatáskörrel felruházott észt parlament (Riigikogu) fogadja el. A törvények az Alkotmánynak megfelelően fogadják el, és az előírt módon kihirdetik azokat a Riigi Teatajában (Állami Közlöny). Kizárólag a kihirdetett törvények végrehajthatók.

Rendelet – az Alkotmány 87. és 94. szakaszával összhangban a kormány és a miniszterek egy törvény alapján és a törvénynek való megfelelés céljából jogosultak rendeleteket kibocsátani. Az önkormányzati képviselőtestületek helyi jelentőségű kérdésekben, illetve törvényben meghatározott esetekben jogosultak rendeletet kibocsátani. A rendelet lényegében egy alapvető jogi aktus. Rendeletet csak törvényben meghatározott, korlátozott hatáskör alapján lehet kibocsátani. A kormány mellett rendeletalkotási jogot kaptak más független jogi személyek is – közjogi jogi személyek (egyetemek) és közigazgatási szervek. Az Alkotmány 154. szakaszának (1) bekezdése alapján továbbá a helyi önkormányzati képviselő-testületek, 111. szakasza alapján pedig az Eesti Pank (az észt központi bank) is jogosult rendeleteket alkotni.

A kormány és a miniszterek törvényi felhatalmazás alapján és törvénynek való megfelelés céljából bocsátanak ki rendeleteket. A rendeletek a Riigi Teatajában való közzétételüket követő harmadik napon lépnek hatályba, kivéve, ha a rendelet ettől eltérően rendelkezik.

Igazgatási rendelet – egyéni igazgatási aktus, amellyel egy közjogi igazgatási szerv egyedi jogi ügyeket dönt és rendez el. Az Alkotmány 87. szakasza (6) bekezdésének megfelelően a kormány egy törvény alapján és a törvénynek való megfelelés érdekében bocsát ki igazgatási rendeleteket. A miniszterelnök, a megyei kormányzók és a helyi önkormányzatok is jogosultak igazgatási rendeletek kiadására.

Határozat – egyedi igazgatási aktus, amelyet igazgatási kifogások vagy fellebbezések alapján bocsátanak ki, vagy amellyel szankciókat szabnak ki. A Parlament, a helyi önkormányzati képviselő-testületek, a Nemzeti Választási Bizottság és a bíróságok is fogadnak el határozatokat.

Utasítás – az Alkotmány 94. szakaszának megfelelően a miniszterek egy törvény alapján és a törvénynek való megfelelés érdekében bocsátanak ki utasításokat. Az utasítás általános, kötelező magatartási kódexet tartalmaz a minisztériumban való szolgálathoz kapcsolódó kérdésekre vagy a minisztérium felügyelete alatt működő állami szervek szerkezetének meghatározására és a működésük megszervezésére vonatkozóan.

Nemzetközi szerződések és az Európai Unió jogának elsőbbsége – az Alkotmány 3. szakaszának (1) bekezdésével összhangban a nemzetközi jog általánosan elismert elvei és szabályai az észt jogrendszer elválaszthatatlan részét képezik. Az Alkotmány 123. szakasza megállapítja, hogy az Észt Köztársaság nem köt olyan nemzetközi szerződéseket, amelyek ellentétesek az Alkotmánnyal. Az Alkotmányt módosító törvény megállapítja az európai uniós jog elsőbbségének elvét. E törvény 2. szakasza értelmében amíg Észtország az Európai Unió tagja, az észt Alkotmány a csatlakozási okmány szerinti jogokra és kötelezettségekre tekintettel alkalmazandó. Ha az észt törvények vagy egyéb jogi aktusok összeütközésbe kerülnek a Parlament által megerősített nemzetközi megállapodásokkal, a nemzetközi megállapodás rendelkezései alkalmazandók.

A nemzetközi megállapodások a megállapodásokban meghatározott eljárásnak megfelelően lépnek hatályba.

A külföldi jog alkalmazását a nemzetközi magánjogi törvény szabályozza.

Ha valamely törvény, nemzetközi megállapodás vagy ügylet alapján külföldi jogot kell alkalmazni, a bíróság ezt a jogot alkalmazza, függetlenül attól, hogy benyújtottak-e kérelmet ebből a célból, vagy sem. A külföldi jogot az érintett országban szokásos értelmezésnek és alkalmazásnak megfelelően alkalmazzák. Nem kerül sor a külföldi jog alkalmazására, ha annak eredménye egyértelműen ellentétes volna az észt jog alapelveivel (közrend). Ilyen esetekben az észt jog alkalmazandó.

Elnöki rendelet – az Alkotmány 109. szakasza értelmében, ha a Parlament összehívása nem lehetséges, a köztársasági elnök sürgős nemzeti szükséghelyzetben törvényi erővel bíró rendeleteket bocsáthat ki. Az ilyen elnöki rendeleteket ellen kell jegyeznie a Parlament elnökének és a miniszterelnöknek. Az Alkotmány értelmében az elnök:

  • különleges rendeletet bocsáthat ki sürgős nemzeti szükséghelyzetben, ha a Parlament összehívása nem lehetséges;
  • sürgősségi rendeletet bocsáthat ki sürgős nemzeti szükséghelyzetben, amennyiben a kormány kihirdette a rendkívüli állapotot, és ha a Parlament összehívása nem lehetséges, vagy nincs elég idő a Parlament összehívására.

A köztársaság elnök által kibocsátott rendeletek a Riigi Teatajában való közzétételüket követő tizedik napon lépnek hatályba, kivéve, ha a rendelet ettől eltérően rendelkezik.

Miután összeült a parlament, a köztársasági elnök a parlament elé terjeszti a rendeleteket, a parlament pedig haladéktalanul elfogad egy törvényt, amellyel jóváhagyja vagy hatályon kívül helyezi az elnöki rendeleteket. Az Alkotmány 110. szakasza értelmében a köztársasági elnök nem alkalmazhat rendeletet az Alkotmány, az Alkotmány 104. szakaszában említett törvények, a nemzeti adókat megállapító törvények vagy az állami költségvetés elfogadására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére.

A jogszabályok hierarchiája

A jogszabályok hierarchiája a következő: az Alkotmány, az Európai Unió joga, nemzetközi megállapodások, törvények és rendeletek, a kormány rendeletei, és a miniszterek által kibocsátott rendeletek. Az alapvető jogi aktusok mellett vannak törvényi felhatalmazás alapján kibocsátott egyedi jogi aktusok is, amelyek a jogszabályi hierarchiában a törvények és a rendeletek alatt foglalnak helyet. Az alacsonyabb szintű jogszabályoknak összhangban kell lenniük a magasabb szintűekkel.

Intézményi keretek

A jogszabályok elfogadásáért felelős intézmények

Az észt intézményi rendszer a hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elvét követi (az Alkotmány 4. szakasza).

A törvényhozó hatalmat a Parlament gyakorolja. Az Alkotmány 103. szakasza értelmében a törvénykezdeményezés joga a parlamenti képviselőket, a parlamenti politikai csoportokat, a parlamenti bizottságokat, a kormányt és a köztársasági elnököt illeti meg. A köztársasági elnök azonban kizárólag az Alkotmány módosítására irányuló kezdeményezést nyújthat be. A Parlament megvitatja a jogszabálytervezeteket, és dönt arról, hogy törvényerőre emelve elfogadja vagy elutasítja azokat.

A Parlament jogosult arra, hogy a képviselők abszolút többsége által hozott határozat alapján javaslatot tegyen a kormánynak a Parlament által kezdeményezni kívánt jogszabálytervezetekre.

A Parlament jogosult népszavazásra bocsátani a törvénytervezeteket vagy a nemzeti jelentőségű kérdéseket. A népszavazás eredményét a résztvevők többségének szavazata határozza meg. A köztársasági elnök haladéktalanul kihirdeti a népszavazással elfogadott törvényeket. A népszavazással hozott döntések valamennyi hatóságra nézve kötelezőek. Ha egy népszavazásra bocsátott törvénytervezet nem kapja meg a szavazatok többségét, a köztársasági elnök rendkívüli parlamenti választásokat ír ki. A költségvetéssel, az adózással, az állam pénzügyi kötelezettségeivel, nemzetközi szerződések megerősítésével vagy felmondásával, rendkívüli állapot és hadiállapot kihirdetésével és feloldásával kapcsolatos kérdések nem bocsáthatók népszavazásra.

A végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolja. A jogszabálytervezeteket a legtöbb esetben a kormány terjeszti a Parlament elé. A törvénytervezeteket a minisztériumok nyújtják be a kormánynak, és ezt a minisztériumok közötti előzetes konzultációnak kell megelőznie.

Az igazságügyi biztos és az Állami Számvevőszék elnöke hozzászólási joggal részt vesz a kormány ülésein. Javaslataik nem kötelezőek a kormányra nézve, de gyakran figyelembe veszik ajánlásaikat és javaslataikat. Ha az igazságügyi biztos és az Állami Számvevőszék elnöke szükségesnek tartja, javaslataikat beterjeszthetik közvetlenül a jogszabálytervezettel foglalkozó megfelelő parlamenti bizottságnak. Az Alkotmány 139. szakaszának megfelelően az igazságügyi biztos elemzi a neki benyújtott valamennyi, jogszabály-módosításokra, új törvények elfogadására és kormányzati szervek működésére vonatkozó javaslatot, és szükség esetén jelentést nyújt be a parlamentnek. Ha az igazságügyi biztos úgy találja, hogy a törvényhozás, a végrehajtó hatalmi ág vagy egy helyi hatóság által elfogadott jogi aktus ellentétes az Alkotmánnyal vagy egy törvénnyel, akkor javaslatot tesz az aktust elfogadó szervnek arra, hogy az 20 napon belül gondoskodjon arról, hogy az aktus megfeleljen az Alkotmánynak vagy a törvénynek. Ha ez alatt az idő alatt nem gondoskodnak arról, hogy az aktus megfeleljen az Alkotmánynak vagy a törvénynek, az igazságügyi biztos javaslatot tesz a Legfelsőbb Bíróságnak az aktus érvénytelenné nyilvánítására az Alkotmány 142. szakasza alapján.

A köztársasági elnök a Parlament által elfogadott törvényeket kihirdeti, vagy megtagadja a kihirdetést. Utóbbi esetben a köztársasági elnök a megtagadás indokaival együtt, újabb tárgyalásra és döntéshozatalra visszaküldi a törvényt a parlamentnek.

Az Igazságügyi Minisztérium közzéteszi az elfogadott és a köztársasági elnök által kihirdetett törvényeket az észt hivatalos közlönyben, a Riigi Teatajában (Állami Közlöny).

Döntéshozatali eljárás

Az észt parlamentben a jogalkotási eljárás az alábbi szakaszokból áll:

  • a jogszabálytervezet kezdeményezése;
  • a jogszabálytervezet vizsgálata;
  • a jogszabálytervezet elfogadása.

Kezdeményezés

Az Alkotmány 103. szakaszával összhangban a jogszabály-kezdeményezés joga a kormányt, a parlamenti képviselőket, a parlamenti frakciókat, a parlamenti bizottságokat és a köztársasági elnököt illeti meg. A köztársasági elnök azonban kizárólag az Alkotmány módosítására irányuló kezdeményezést nyújthat be. A jogszabálytervezetnek meg kell felelnie a Parlament elnöksége által elfogadott technikai szabályoknak és a kormány által elfogadott technikai szabályoknak. A jogszabálytervezetnek meg kell felelnie a Parlament elnöksége által elfogadott technikai szabályoknak és a kormány által elfogadott jogalkotási és technikai szabályoknak. A Parlament elnöksége a tervezetért felelős állandó parlamenti bizottsághoz irányítja a jogszabálytervezetet.

A jogszabálytervezet feldolgozása

A jogszabálytervezetet egy állandó parlamenti bizottság (a jogi ügyek bizottsága, az alkotmányügyi bizottság, a gazdasági ügyek bizottsága stb.) készíti elő a Parlament plenáris ülésére. A felelős bizottság javaslatára a jogszabálytervezetet felveszik a Parlament plenáris ülésének napirendjére.

A Parlament belső szabályairól és eljárási szabályzatáról szóló törvénynek megfelelően a jogszabálytervezet első olvasatban való tárgyalásának a tervezet befogadását követő hét parlamenti plenáris munkahéten belül kell sorra kerülnie. A törvénytervezeteket három olvasatban vitatja meg a Parlament plenáris ülése, az első olvasat során a törvénytervezet mögötti általános elvekről szóló vitát folytatnak le. Ha a tárgyalások során nem érkezik indítvány a tervezet elutasítására a felelős bizottságtól vagy bármely frakciótól, akkor az első olvasat szavazás nélkül ér véget. Az első olvasatot követően a Parlament tagjainak, valamint a parlamenti bizottságoknak és frakcióknak 10 munkanapjuk van arra, hogy módosításokat javasoljanak. Ha a felelős bizottság azt javasolja, a Parlament elnöke meghatározhat más határidőt is a módosítások előterjesztésére.

A felelős bizottság áttekint minden javasolt módosítást, és eldönti, hogy azokat figyelembe vegyék-e a tervezet új szövegének elkészítésekor. A felelős bizottság elkészíti a javaslat új változatát a második olvasatra, belefoglalva valamennyi elfogadott módosítást és a maga a bizottság által tett esetleges módosításokat. A felelős bizottság a második olvasatra elkészít egy indokolást, amely információkat tartalmaz a jogszabálytervezet feldolgozásával kapcsolatban, például a javasolt módosítások elfogadásának vagy elutasításának indokait, valamint a jogszabálytervezetet kezdeményező vagy benyújtó személy, a folyamatba bevont szakértők és más személyek álláspontját.

A jogszabálytervezetet a felelős bizottság javaslatára napirendre tűzik második olvasatra. A Parlament elnökségének, a felelős bizottságnak vagy a jogszabálytervezetet kezdeményező személynek a javaslatára a parlament szavazás nélkül felfüggeszti a jogszabálytervezet második olvasatát. Ha egy frakció javasolja, hogy függesszék fel az olvasatot, erről szavazást tartanak. Módosításokat akkor is elő lehet terjeszteni, ha felfüggesztik a jogszabálytervezet második olvasatát. Ha nem függesztik fel a Parlament előtti második olvasatot, akkor azt befejezettnek tekintik, és a jogszabálytervezetet harmadik olvasatra küldik.

A parlamenti határozatok tervezete a második olvasat végét követően szavazásra bocsátható.

A felelős bizottság a harmadik olvasatra elkészíti a jogszabálytervezet végleges szövegét, nyelvi és technikai javításokat eszközölve a második olvasat lezárulta után. A felelős bizottság indokolást készíthet a harmadik olvasatra, áttekintést nyújtva a második olvasat végét követően tett változtatásokról. A jogszabálytervezet harmadik olvasata során megbeszéléseket kezdenek, amelyek során a frakciók képviselői nyilatkozatokat tesznek. A harmadik olvasat során a jogszabálytervezetet zárószavazásra bocsátják.

Elfogadás

A törvényeket és a Parlament határozatait nyilvános parlamenti szavazáson fogadják el. Zárószavazást a törvénytervezetek harmadik olvasata során tartanak. Az Alkotmány 73. és 104. szakasza határozza meg, hogy hány parlamenti képviselőnek kell igennel szavaznia egy törvény elfogadásához. E szakaszok értelmében a törvények az alábbi kategóriákba sorolhatók:

  • alkotmányos törvények, azaz a parlament képviselők abszolút többségét igénylő törvények (a 101 parlamenti képviselőből 51-nek kell a törvény elfogadása mellett szavaznia); vagy
  • egyszerű többséget igénylő törvények, azaz egyszerű többséget igénylő törvények (több parlamenti képviselőnek kell a törvény elfogadása mellett szavaznia, mint ellene).

Az alábbi törvények kizárólag a parlamenti képviselők abszolút többségének szavazatával fogadhatók el vagy módosíthatók:

  • az állampolgársági törvény;
  • a Parlament megválasztásáról szóló törvény;
  • a köztársasági elnök megválasztásáról szóló törvény;
  • a helyi önkormányzati képviselőtestületek megválasztásáról szóló törvény;
  • a népszavazásról szóló törvény;
  • a Parlament eljárási szabályzatáról szóló törvény és a Parlament házszabályáról szóló törvény;
  • a köztársasági elnök és a parlamenti képviselők javadalmazásáról szóló törvény;
  • a köztársasági elnökről szóló törvény;
  • a köztársasági elnökkel és a parlamenti képviselőkkel szembeni bírósági eljárások kezdeményezéséről szóló törvény;
  • a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájáról szóló törvény;
  • az állami költségvetésről szóló törvény;
  • az észt központi bankról szóló törvény;
  • a nemzeti pénzügyi ellenőrzési hivatalról szóló törvény;
  • a bíróságok szervezetéről szóló törvény és a bírósági eljárásokról szóló törvények;
  • az állam kül- és belföldi hitelfelvételéről és tulajdonosi kötelezettségeiről szóló törvény;
  • a rendkívüli állapotról szóló törvény;
  • a békeidőben érvényes nemzetvédelmi törvény és a háború idején érvényes nemzetvédelmi törvény.

Miután elfogadtak egy törvényt vagy parlamenti határozatot, azt legkésőbb az elfogadását követő ötödik munkanapon aláírja a Parlament elnöke, vagy az ő távollétében a Parlament azon alelnöke, aki elnökölt az ülésen.

Kihirdetés

Miután a törvényt elfogadják és aláírják, kihirdetésre megküldik a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök elutasíthatja egy Parlament által elfogadott törvény kihirdetését, és a törvény az elutasítás indokaival együtt 14 napon belül visszaküldheti a Parlamentnek újabb megvitatás és határozathozatal céljából. Ha a Parlament másodszor is változatlan formában fogadja el a köztársasági elnök által visszaküldött törvényt, a köztársasági elnök kihirdeti a törvényt vagy javaslatot tesz arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság nyilvánítsa alkotmányellenesnek a törvényt. Ha a Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy a törvény összhangban van az Alkotmánnyal, a köztársasági elnöknek ki kell azt hirdetnie.

A törvény a Riigi Teatajában való közzétételét követő tizedik napon lép hatályba, kivéve, ha maga a törvény ettől eltérően rendelkezik.

A jogszabályok közzététele

A legfontosabb jogszabályokat és nemzetközi szerződéseket a Riigi Teatajában teszik közzé. A törvények és rendeletek csak azt követően válnak jogerőssé, hogy közzétették azokat az Riigi Teatajában.

A Riigi Teataja Észtország online hivatalos lapja és a jogszabályok központi adatbázisa. 2010. június 1-jétől a Riigi Teataja csak az interneten jelenik meg, hivatalos online kiadványként.

2011. január 1-je óta az Igazságügyi Minisztérium felelős a Riigi Teataja kiadásáért.

A tartalom rövid ismertetése

A törvényeket, nemzetközi megállapodásokat, a parlamenti határozatokat és a kormány utasításait közzéteszik az Riigi Teatajában, továbbá egyéb fontos információk, pl. a jogi aktusok fordítása és az aktusok tervezetével kapcsolatos eljárási információk is közzétehetők.

Az 1990 óta elfogadott jogszabályok többsége megtalálható az Riigi Teatajában.

2002. június 1-je óta közzéteszik az Riigi Teatajában a törvények, a köztársasági elnöki rendeletek, a kormányrendeletek és -utasítások, a miniszteri rendeletek, az Eesti Pank elnökének rendeletei és a Nemzeti Választási Bizottság rendeletei hivatalos, egységes szerkezetbe foglalt változatát. A parlamenti határozatok egységes szerkezetbe foglalt változatát 2010. június 1-től, a helyi hatóságok rendeleteinek egységes szerkezetbe foglalt változatát pedig 2011 végétől teszik közzé.

Amennyiben ezeket az aktusokat módosítják, naprakész és egységes szerkezetbe foglalt változat készül, amelyet a módosító jogi aktussal egyidejűleg tesznek közzé, megadva a hatálybalépéssel kapcsolatos információt. Az egységes szerkezetbe foglalt változatok hivatalosak, a jogszabály kikényszerítésekor azokra hivatkozni lehet. E változatok jogi kötőerővel rendelkeznek.

Valamennyi közzétett jogi aktust digitális bélyegzővel látnak el a közzétételkor. Bárki ellenőrizheti a digitális bélyegzőt, amely garantálja, hogy az aktus a közzétételét követően nem változott meg. Valamennyi közzétett aktus időbélyegzőt is kap, amelynek segítségével felderíthető a jogosulatlan feldolgozás.

Megtekintheti az egy adott időpontban hatályos egységes szerkezetbe foglalt változatokat. E jogszabályok lehetséges jövőbeli változataihoz is hozzá tud férni, amennyiben azok ismertek. Minden egységes szerkezetbe foglalt változat linkkel kapcsolódik az előző és a következő változatokhoz. Ez lehetővé teszi önnek, hogy „mozogjon az időben” az egységes szerkezetű szöveg egyik változatától az újabb változatig, és fordítva. Lehetősége van összehasonlítani ugyanazon jogszabály különböző egységes szerkezetbe foglalt változatait, hogy lássa, milyen módosítások történtek.

Az egységes szerkezetbe foglalt változatban lévő linkek lehetővé teszik, hogy megnyissa a törvény alapján hozott rendeleteket, a rendeletekből pedig annak a törvénynek a rendelkezéseihez juthat, amelynek alapján a rendeletet meghozták.

A Riigi Teatajában eljárási információkkal is kiegészítik a jogszabályokat, ideértve indokolásokat (a konzultációs adatbázisra és a parlamenti eljárásokra mutató linkek), az európai uniós jogszabályokra mutató linkeket, fordításokat és más kiegészítő információkat, amelyek szükségesek a jogszabály megértéséhez.

A Riigi Teataja weboldalán a megyei bíróságok, a körzeti bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatában is kereshet. A bírósági tárgyalások idejére és helyére vonatkozó információk is elérhetők.

Szintén közzétették a Legfelsőbb Bíróság határozatainak, és az Európai Emberi Jogi Bíróság (EJEB) által hozott valamennyi ítéletnek az összefoglalását és áttekintését. Az összefoglalókat rendszerezték, és kulcsszavak vagy a jogi aktusok hivatkozási száma alapján lehet keresni a Legfelsőbb Bíróság határozatainak összefoglalóiban. Az EJEB ítéletei cikkenként kereshetők.

Emellett sokféle új információt tettek közzé a Riigi Teatajában a törvényekkel és általában a joggal kapcsolatosan.

2011-ben az Igazságügyi Minisztérium szervezésében akkreditált fordítók kezdték meg a törvények naprakész változatának angol fordítását. 2013. október 30-án indult a Riigi Teataja angol változatának weboldala. E weboldalon megtalálhatók a törvények egységes szerkezetbe foglalt szövegének naprakész angol fordításai. 2014 végére valamennyi hatályos észt törvény (a megerősítő törvények kivételével) egységes szerkezetbe foglalt szövegének naprakész változatát közzéteszik. Jóllehet a fordítások nem rendelkeznek jogi kötőerővel, azokat folyamatosan frissítik, és a módosítások fordításait általában beépítik az egységes szerkezetbe foglalt változatba a módosítások hatálybalépése előtt. Bárki megkaphatja e-mail címére a legfrissebb fordításokat, ha feliratkozik a My RT szolgáltatásra.

A jogszabálytervezetekre vonatkozó keresési funkció is elérhető, amelynek segítségével a törvényalkotási eljárás különböző szakaszaiban kereshet a már elfogadott, és a még elfogadásra váró törvénytervezetekre. E funkció segítségével elérheti a jogalkotási eljárásokra, és az azokhoz kapcsolódó, megszövegezett iratokra vonatkozó összes információt. A különböző jogi aktusok elfogadásával kapcsolatban eljárási lépésenként kérhet eljárási információt. Ezt az Ön e-mail címére továbbítják, ha feliratkozik az észt nyelvű Minu RT szolgáltatásra.

A Minu RT szolgáltatás révén mindenkinek lehetősége van létrehozni a saját felhasználói portálját, amelyben jogszabályokat vehet fel saját linkgyűjteményébe, és a portálon keresztül kérheti, hogy e-mail útján tájékoztassák az új jogszabályokról vagy bármilyen további új információról.

Ingyenes az észt jogszabályok adatbázisához való hozzáférés?

Igen, a Riigi Teatajához és minden jogi információs szolgálathoz való hozzáférés ingyenes a felhasználók számára.

Az elektronikus Riigi Teatajához minden érdeklődő számára ingyenes hozzáférést biztosítanak a helyi önkormányzatoknál és a közkönyvtárakban (körülbelül 600 könyvtárban). Segítséget is nyújtanak a megfelelő jogszabályok kikeresésében. A felhasználóknak engedélyezni kell legfeljebb 20 oldal ingyenes kinyomtatását.

Az észt jogszabályok adatbázisának története

A Riigi Teataja az Észt Köztársaság hivatalos lapja, amelyet 1918. november 27. óta adnak ki. Kiadását 1940-ben felfüggesztették, de a kiadást 1990-ben újrakezdték.

A Riigi Teataját 1996 óta teszik közzé az interneten, és 2002. június 1-jén az online változat is megkapta a hivatalos lap státuszt.

2010. június 1-je óta a Riigi Teataját mint hivatalos online lapot csak az interneten teszik közzé. Nyomtatott formában azóta nem jelenik meg.

2010 novemberében új, felhasználóbarátabb informatikai rendszert vezettek be, amely több jogi információt kínál. Az informatikai rendszert a Kormányzati Hivatal iránymutatása alatt fejlesztették, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származó források felhasználásával.

A Legfelsőbb Bíróság határozatainak és az EJEB ítéleteinek összefoglalói, általában joggal kapcsolatos különféle új dokumentumok, valamint az ítélkezési gyakorlatra és a bírósági tárgyalásokra vonatkozó információk 2012. január 20-tól érhetők el a Riigi Teataja weboldalán.

A törvénytervezetekre vonatkozó keresési funkciót 2012 végén iktatták be.

2013-tól a helyi hatóságok által elfogadott valamennyi rendelet naprakész, egységes szerkezetbe foglalt változatát közzéteszik a Riigi Teatajában.

2013. szeptember 24-től valamennyi jogi aktust ellátnak a kibocsátó szerv digitális bélyegzőjével és időbélyegzővel a Riigi Teatajában való közzétételekor.

Az angol nyelvű Riigi Teataja weboldal 2013. október 30-án kezdte meg működését.

Az európai N-Lex portálhoz való csatlakozás az új elektronikus Riigi Teataja informatikai rendszer fejlesztésére irányuló folyamat részét fogja képezni.

Utolsó frissítés: 17/03/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.