Jogforrások
Nemzeti jogforrások
Nemzeti jogforrások:
- A Bolgár Köztársaság Alkotmánya (kihirdetve: SG 56/13, 1991. július, módosítva: SG 85/26, 2003. szeptember; SG 18/25, 2005. február; SG 27/31, 2006. március; SG 78/26, 2006. szeptember – az Alkotmánybíróság 7/2006. határozata, SG 12/6, 2007. február),
- jogalkotási aktusok és
- egyéb rendelkezések.
Az ítélkezési gyakorlat nem tartozik a hivatalos jogforrások közé, azonban meggyőző erővel rendelkezik.
Európai és nemzetközi jogforrások
Bulgária egyik fő jogforrása az európai uniós jog.
A Bulgária és harmadik államok között létrejött nemzetközi szerződések a nemzeti jogrend részét képezik.
Bulgáriában az alkotmányos eljárás keretében ratifikált, majd kihirdetett és hatályba léptetett nemzetközi szerződések állami jogszabályokká válnak. Az ilyen jogszabályok elsőbbséget élveznek a nemzeti jogszabályokban foglalt, esetlegesen ellentétes tartalmú rendelkezésekkel szemben.
Valamennyi jogalkotási aktust a közzétételük napját követő három napon belül ki kell hirdetni és hatályba kell léptetni, kivéve, ha azok ettől eltérő rendelkezést tartalmaznak.
Jogszabály-típusok – leírás
Az írásbeli jogi eszközök a Bolgár Köztársaság Alkotmányát, a nemzetközi szerződéseket, a jogalkotási aktusokat és az egyéb rendelkezéseket (határozat, általános végrehajtási rendelet, specifikus végrehajtási rendelet, szabályzat, utasítás és végzés) foglalják magukban.
A legmagasabb szintű norma a Bolgár Köztársaság Alkotmánya, amely meghatározza az állami intézmények szervezetét, elveit, hatásköreit és kötelezettségeit, továbbá megállapítja az állampolgárok jogait és kötelezettségeit.
A törvény olyan normatív aktus, amely hosszú távon szabályozható társadalmi viszonyokat szabályoz vagy értelmez (az Alkotmány alapján) valamely tárgyban, illetve egy vagy több jogi intézmény vagy annak részei tekintetében. További részletek a Bolgár Köztársaság normatív aktusokról szóló törvényének 3. cikkében találhatók.
Valamennyi jogalkotási aktust a közzétételük napját követő három napon belül ki kell hirdetni és hatályba kell léptetni, kivéve, ha azok ettől eltérő rendelkezést tartalmaznak.
A Miniszteri Tanács határozatot ad ki általános végrehajtási rendelet, specifikus végrehajtási rendelet vagy utasítás jóváhagyásakor, illetve amikor rendelkezést bocsát ki olyan társadalmi viszonyokra vonatkozóan, amelyek a Miniszteri Tanács végrehajtási és rendelkezési hatáskörén belül nem szabályozottak. További részletek a Bolgár Köztársaság normatív aktusokról szóló törvényének 6. cikkében találhatók.
Az általános végrehajtási rendelet olyan normatív aktus, amelynek célja valamely törvény teljes körű végrehajtása. Az állami és helyi intézmények szervezetéről, illetve tevékenységük belső rendjéről rendelkezik.
A specifikus végrehajtási rendelet olyan normatív aktus, amelynek célja egy magasabb szintű normatív aktus bizonyos rendelkezéseinek vagy szakaszainak végrehajtása.
Az utasítás olyan normatív aktus, amellyel egy magasabb szintű szerv az alárendelt szerveket valamely normatív aktus végrehajtására utasítja, illetve amelynek végrehajtását egy magasabb szintű szervnek biztosítania kell.
Szintén fontosak az egyéb, íratlan források, például a jogszokások és az általános jogelvek.
A legfelsőbb bíróságok értelmező határozatai kiegészítő jogforrásnak tekinthetők.
Az Alkotmánybíróság határozatait a kibocsátás napjától számított 15 napon belül ki kell hirdetni az állami közlönyben. E határozatoknak három nappal a kihirdetésüket követően kell hatálybalépniük. Az alkotmányellenesnek minősített jogi aktus az alkotmánybírósági határozat hatálybalépésének napjától nem alkalmazandó. A jogi aktus alkotmányosnak ítélt része továbbra is hatályban marad.
Jogszabályi hierarchia
A Bolgár Köztársaság Alkotmánya Bulgária alaptörvénye. Az uniós jog elsőbbségét az Alkotmány nem mondja ki tételesen, azonban az a nemzeti jog felett állónak minősül.
Az Alkotmány 5. cikkének (4) bekezdése szerint Bulgáriában az alkotmányos eljárás keretében ratifikált, majd kihirdetett és hatályba léptetett nemzetközi szerződések állami jogszabályokká válnak. Az ilyen jogszabályok elsőbbséget élveznek a nemzeti jogszabályokban foglalt, esetlegesen ellentétes tartalmú rendelkezésekkel szemben.
A következő szintet a jogalkotási eszközök alkotják.
A végrehajtó hatalom rendelkezéseket, például határozatokat, specifikus végrehajtási rendeleteket, állásfoglalásokat, szabályzatokat, általános végrehajtási rendeleteket, utasításokat és végzéseket adhat ki.
Intézményi keretek
A jogszabályok elfogadásáért felelős intézmények
A jogalkotási hatáskörrel az Országgyűlés rendelkezik, amely törvényeket fogadhat el, módosíthat, egészíthet ki és helyezhet hatályon kívül.
A törvények végrehajtása céljából a Miniszteri Tanács határozatokat, specifikus végrehajtási rendeleteket és állásfoglalásokat bocsát ki. A miniszterek szabályzatokat, általános végrehajtási rendeleteket, utasításokat és végzéseket fogadnak el.
A nemzetközi jogi eszközöket illetően, a nemzetközi szerződéseket a Miniszteri Tanács köti meg, amennyiben erre törvény hatalmazza fel. Az Országgyűlés ratifikálja (vagy utasítja el) azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyek
- politikai vagy katonai jellegűek;
- a Bolgár Köztársaság nemzetközi szervezetekben való részvételére vonatkoznak;
- a Bolgár Köztársaság határainak kiigazítására irányulnak;
- a Pénzügyminisztériumot terhelő kötelezettségeket foglalnak magukban;
- az állam nemzetközi választottbírósági vagy jogi eljárásban való részvételére irányulnak;
- alapvető emberi jogokkal kapcsolatosak;
- befolyásolják a jogrendszer működését vagy végrehajtásukhoz új jogszabályra van szükség;
- kifejezetten ratifikációt igényelnek;
- az Alkotmányból következő jogköröknek az Európai Unióra való átruházására irányulnak.
Döntéshozatali eljárás
Az Alkotmány elfogadása
Szükség esetén a 400 tagot számláló Felsőbb Országgyűlés fogad el új Alkotmányt.
További részletek a Bolgár Köztársaság Alkotmánya 158. cikkének (1) bekezdésében találhatók.
Az Országgyűlés az Alkotmány valamennyi rendelkezését módosíthatja, kivéve azokat, amelyek a Felsőbb Országgyűlés hatáskörébe tartoznak. Az Alkotmány módosításához az Országgyűlés összes tagja háromnegyedének többségi szavazata szükséges; e többségnek a három különböző napon tartott mindhárom szavazást követően fenn kell állnia. Az elfogadott alkotmánymódosítást a Felsőbb Országgyűlés elnöke írja alá és hirdeti ki az állami közlönyben, az elfogadást követő hét napon belül.
Döntéshozatali eljárás a jogalkotásban
Az Alkotmány 87. cikke szerint az Országgyűlés és a Miniszteri Tanács bármely tagja benyújthat jogszabályjavaslatot.
A javaslatot az Országgyűlés két olvasatban fogadja el. Az első olvasat során a javaslatot teljes egészében megvitatják. A képviselők az Országgyűlés által előírt határidőn belül írásbeli javaslatot nyújthatnak be az első olvasat során elfogadott jogszabályjavaslat módosítására vonatkozóan. Az Országgyűlés részletesen megvitatja a javaslatot, majd második olvasatban elfogadja azt. Az elfogadott javaslatot továbbítják a Bolgár Köztársaság elnökének, aki aláírja a kihirdetésről szóló határozatot. A jogi aktust kihirdetik az állami közlönyben, és három napon belül hatályba lép, kivéve ha a jogi aktusban eltérő időszakot határoztak meg.
Jogi adatbázisok
Az állami közlöny díjmentesen elérhető a közlöny honlapján. A közlöny online kiadása tartalmazza az Országgyűlés által elfogadott jogszabályokat, a Miniszteri Tanács határozatait, a nemzetközi szerződéseket és az egyéb jogi aktusokat, valamint a közbeszerzési és koncessziós pályázati felhívásokat.
A kereskedelmi jellegű jogi adatbázisok – például az Apis, a Ciela és a Jogi Enciklopédia – teljes körű jogi információkat nyújtanak, azonban nem ingyenesek.
