A tagállamok joga

Rumunjska

Ez az oldal tájékoztatást nyújt a román jogrendszerről és áttekintést ad a romániai jogról.

Sadržaj omogućio
Rumunjska

Jogforrások

A román jog forrásai az alábbiak:

  • a román alkotmány;
  • a parlament által elfogadott törvények (alkotmányos törvények, organikus törvények és rendes törvények);
  • Románia elnökének rendeletei;
  • a kormány jogalkotási aktusai (rendeletek, sürgősségi rendeletek, határozatok);
  • a központi kormányzat által kibocsátott jogalkotási aktusok (miniszteri rendeletek, utasítások és szabályzatok);
  • a helyi önkormányzati testületek (a megyei önkormányzat, a települési önkormányzat és a bukaresti önkormányzat) által kibocsátott jogalkotási aktusok;
  • európai uniós jog (rendeletek, irányelvek);
  • azok a nemzetközi szerződések, amelyekben Románia részes fél.

Jogszabálytípusok – leírás

A román jogrendszer az alábbi jogszabályokból épül fel:

  • Románia legmagasabb szintű jogszabálya az alkotmány. Az alkotmány szabályozza Románia – mint egységes és oszthatatlan nemzetállam – felépítését, továbbá a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom közötti, valamint az állami szervek, az állampolgárok és a jogi személyek közötti viszonyokat.
  • Az alkotmányos törvényeket az alkotmányozó hatalom – vagyis az e célból megválasztott és összehívott alkotmányozó gyűlés – fogadja el.
  • Az organikus törvények szabályozzák az állam számára nagy jelentőségű kérdéseket, így többek között az államhatárokat, a román állampolgárságot, az állami címert és pecsétet, a tulajdont és az öröklést, a népszavazások szervezését és tartását; a bűncselekményeket, a büntetéseket és a büntetések végrehajtását, a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa, a bíróságok, az ügyészségek és a Számvevőszék felépítését és működését, a hatóságok intézkedése következtében sérelmet szenvedett személyek jogait, a honvédelmet, a kormányzati szervek felépítését és a politikai pártokat.
  • A rendes törvények rendelkeznek minden egyéb, az organikus törvények által nem szabályozott területről. A rendes törvények nem módosíthatják a magasabb szintű normákat, azaz az organikus törvényeket vagy az alkotmányt.
  • Különleges esetekben (a parlament törvénykezési szünetében) bizonyos, a parlament által meghatározott területek jogalkotási felhatalmazás alapján kormányrendeletekkel is szabályozhatók. A rendelet külön felhatalmazási aktus alapján, az abban meghatározott keretek között és feltételek mellett bocsátható ki. Rendkívüli helyzet esetén a kormány bármely területen sürgősségi rendeletet bocsáthat ki, amennyiben azt szükségesnek ítéli.
  • A kormányhatározatok meghatározzák a törvények hatékony végrehajtásának módját, illetve alkalmazásuk egyéb szervezeti kérdéseit.
  • A központi kormányzat jogalkotási aktusokat (rendeleteket és utasításokat) kizárólag törvények, kormányhatározatok és kormányrendeletek alapján, azok végrehajtása érdekében bocsát ki.
  • Az önálló közigazgatási hatóságok aktusai
  • A helyi önkormányzati hatóságok (megyei önkormányzat, települési önkormányzat, bukaresti önkormányzat) által kibocsátott jogalkotási aktusok a hatáskörükbe tartozó területeket szabályozzák.

Egyéb jogforrások

  • Az emberi jogok európai egyezményéhez kapcsolódó ítélkezési gyakorlat és az uniós bíróságok ítélkezési gyakorlata.
  • Noha a belföldi ítélkezési gyakorlat nem jogforrás, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék ítéletei – amelyek feladata az egyes jogi rendelkezések egységes értelmezésének biztosítása – mindenképpen másodlagos jogforrásnak tekintendők. Emellett másodlagos jogforrásnak tekinthetők az Alkotmánybíróság azon ítéletei, amelyek mindenkire vonatkoznak (erga omnes hatályúak), és nemcsak az adott ügy feleire nézve (inter partes litigantes) fejtenek ki joghatást.
  • A polgári törvénykönyvről szóló 287/2009. törvény 1. cikke értelmében a polgári jog forrásai a jogszabályok, valamint a gyakorlat és az általános jogelvek. A „gyakorlat” ez esetben a hagyományokat (szokást) és a szakmai gyakorlatokat jelenti.
  • A fent említett rendelkezések a következő szabályokat határozzák meg a gyakorlat jogforrásként történő alkalmazására vonatkozóan:
    • A gyakorlat a jog által nem szabályozott esetekben alkalmazandó. Irányadó gyakorlat hiányában a hasonló helyzetekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések, ilyenek hiányában pedig az általános jogelvek alkalmazandók.
    • A jog által szabályozott esetekben a gyakorlat csak akkor alkalmazandó, ha a jogszabályok kifejezetten hivatkoznak a gyakorlatra.
    • Csak a közrenddel, valamint az általánosan elfogadott erkölcsi elvekkel összhangban álló gyakorlat ismerhető el jogforrásként.
    • A gyakorlat fennállását és tartalmát az érdekelt félnek kell bizonyítania. A vonatkozó engedélyezett testületek vagy szervek által összeállított gyűjteményekben közzétett gyakorlatokat az ellenkező bizonyításáig fennállónak vélelmezik.

A normák hierarchiája

A normák hierarchiája Romániában a következőként alakul:

  • A jogszabályi hierarchia csúcsán a román alkotmány és az alkotmányos törvények találhatók. Ezekkel minden egyéb jogalkotási aktusnak összhangban kell állnia.
  • A jogszabályi hierarchiában a második helyen az organikus törvények állnak. Az organikus törvényeket a parlament minősített többséggel fogadja el.
  • A jogi normák harmadik kategóriáját a rendes törvények alkotják. A rendes törvényeket a parlament egyszerű többséggel fogadja el. Rendes törvény nem módosíthatja az organikus törvényeket és az alkotmányt.
  • A normák negyedik kategóriáját a kormányrendeletek jelentik.
  • A jogszabályi hierarchia ötödik szintjén a kormányhatározatok találhatók.
  • A központi kormányzat és az önálló közigazgatási hatóságok által elfogadott jogalkotási aktusok a jogforrási hierarchia hatodik szintjén találhatók.
  • A helyi önkormányzatok (megyei és települési önkormányzatok, bukaresti önkormányzat) által kibocsátott jogalkotási aktusok helyezkednek el a jogforrási hierarchia legalsó szintjén.

Intézményi keret

A jogszabályok elfogadásáért felelős intézmények

Az alkotmány szerint az állam alapját az alkotmányos demokrácia alapelvei képezik, azaz a hatalmi ágak (törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom) szétválasztásának elve, valamint a fékek és ellensúlyok elve.

A parlament, a kormány és a bírói szervek gyakorolják a közöttük megosztott hatalmat. A hatóságok és az állampolgárok közötti hatalmi egyensúlyt az Alkotmánybíróság, a romániai ombudsman< (Avocatul Poporului din România), a Számvevőszék (Curtea de Conturi) és a Jogalkotási Tanács (Consiliul Legislativ) is biztosítja.

A parlament az állampolgárok legfőbb képviseleti szerve és az ország egyetlen törvényhozó hatalma. A parlament a Képviselőházból és a Szenátusból áll. Főszabály szerint törvényhozói hatalommal kizárólag a parlament rendelkezik, azonban bizonyos esetekben ezt a feladatot megosztja a végrehajtó hatalommal (a kormánnyal) és a választókkal (az állampolgárokkal).

A kormány a parlament által elfogadott külön felhatalmazó törvény alapján rendeleteket bocsáthat ki. Sürgős intézkedést igénylő rendkívüli esetben a kormány sürgősségi rendeleteket is kibocsáthat.

A törvényalkotási folyamat

A törvényalkotási folyamat három szakaszból áll:

1. A kormányzati vagy a parlamentet megelőző szakasz az alábbiakat jelenti:

  • a törvénytervezet kormányzati szinten történő elkészítése;
  • a törvénytervezet társadalmi vitára bocsátása a törvényben megállapított feltételekkel;
  • a Jogalkotási Tanács, a minisztériumok és egyéb intézmények általi jóváhagyás;
  • a törvénytervezet kormány általi elfogadása.

2. A parlamenti szakasz az alábbiakat jelenti:

  • a törvénytervezet benyújtása az egyik kamarához (a Képviselőház vagy a Szenátus mint első kamara), a román alkotmány által megállapított hatáskörök függvényében;
  • a törvénytervezet vitája és az arról szóló jelentés/vélemény elfogadása a parlamenti állandó bizottságokban (meghatározott esetekben különbizottságok is létrehozhatók);
  • az első kamara a parlament elnökségéhez való benyújtástól számított 45 napon belül plenáris ülésen megvitatja a törvénytervezetet és az ahhoz kapcsolódó törvényjavaslatot;
    • törvénykönyvek vagy egyéb, különösen összetett törvények esetében a határidő az elnökséghez történő benyújtástól számított 60 nap;
    • sürgősségi kormányrendeletek esetében a határidő 30 nap;
  • e határidők túllépése esetén a törvénytervezetek és törvényjavaslatok elfogadottnak tekintendők, és végleges döntés céljából a Képviselőház elé kerülnek.

Ezt követően a törvénytervezetről/törvényjavaslatról szavaznak (elfogadják vagy elutasítják), majd továbbítják a döntéshozó kamarához (a Képviselőházhoz vagy a Szenátushoz), amely elfogadja a jogalkotási aktus végleges változatát.

3. A parlamentet követő szakasz az alábbiakat jelenti:

  • a jogszabály alkotmányossági vizsgálata (a priori ellenőrzés) (az Alkotmánybíróság megerősíti, hogy a törvény nem ellentétes az alkotmánnyal). Ezt az ellenőrzést kérheti Románia elnöke, bármelyik kamara elnöke, a kormány, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék, a román ombudsman, illetve legalább 50 képviselő vagy 25 szenátor, továbbá hivatalból is elvégezhető.
  • Végül az elnök a törvényt annak kézhezvételétől számított 20 napon belül kihirdeti. Ha az elnök a törvény újratárgyalását vagy alkotmányosságának vizsgálatát kéri (az előbbi csak egyszer lehetséges), a törvényt attól a naptól számított 10 napon belül kell kihirdetni, amikor az elnök azt – a törvény újratárgyalását vagy alkotmányosságának az Alkotmánybíróság általi megerősítését követően – kézhez vette.
  • A törvény Románia hivatalos közlönyének I. részében történő közzétételét követő három napon belül, vagy a törvényben megállapított későbbi időpontban lép hatályba.

Jogi adatbázisok

a) Az Igazságügyi Minisztérium által üzemeltetett Jogalkotási Portál jogi információs rendszer, amely minden érdeklődő számára gyors, ingyenes és korlátlan hozzáférést biztosít a naprakésszé tett és egységes szerkezetbe foglalt nemzeti joghoz. Az alkalmazás össze van kapcsolva a közös európai nemzeti jogi portállal, az N-Lex-szel.

A Jogalkotási Portált az Igazságügyi Minisztérium olyan projekt keretében fejlesztette ki, amelyhez az Európai Szociális Alap „igazgatási kapacitás” operatív programja alapján vissza nem térítendő támogatást kapott.

Az adatbázist naponta frissítik, és az 1989-tól napjainkig elfogadott több mint 150 000 törvényhez, valamint számos korábbi releváns törvényhez biztosít hozzáférést.

Az adatbázisban több szempont alapján lehet keresni, például:

  • a címben szereplő szavak;
  • a szövegben szereplő szavak;
  • a dokumentum típusa;
  • a dokumentum száma;
  • a hivatalos kiadvány típusa és száma;
  • a közzététel időpontja;
  • a törvényt elfogadó szerv stb.

b) Egy másik romániai jogi adatbázis, amelyet a Jogalkotási Tanács fejlesztett ki, tart fenn és frissít, szintén ingyenes nyilvános hozzáférést biztosít a romániai jogszabályokhoz.

Ez a román jogtár® – a hivatalos romániai jogszabálygyűjtemény – online változata, amely pontos és valósághű információkat tartalmaz az egyes jogszabályok különböző időpontoknak megfelelő állapotáról.

Az adatbázis 1864-től a mai napig tartalmazza a jogszabályokat.

Az adatbázisban a következő szempontok alapján lehet böngészni:

  • a jogalkotási aktus kategóriája/típusa;
  • szám;
  • elfogadás éve (időszaka);
  • közzétételi időszak;
  • hivatalos közzététel (típus, szám, év);
  • a címben szereplő kulcsszavak;
  • a jogi aktus állapota (hatályos, már nem hatályos);
  • egyéb szempontok (jogalkotási aktus, egyedi jogi aktus / közzétett, közzé nem tett).

Jogalkotási Tanács belső hálózatán megtalálható adatbázis a törvénytervezetek jóváhagyásához szükséges, valamint a törvényhozási folyamat során hasznos, naprakész és részletes jogi információkat tartalmaz.

c) Egy másik jogi adatbázis (bár eltérő elrendezéssel) a Képviselőház (a parlament egyik kamarája) honlapján érhető el. Keresés a következők alapján végezhető:

  • a jogalkotási aktus típusa;
  • szám;
  • dátum;
  • a jogalkotási aktust kibocsátó hatóság;
  • kihirdetés dátuma és kulcsszavak (mind az aktus címében, mind a főszövegében).

Ingyenes-e az adatbázishoz való hozzáférés?

Igen, az adatbázishoz való hozzáférés ingyenes.

Utolsó frissítés: 21/02/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Povratne informacije

Koristite se obrascem u nastavku kako biste podijelili svoje komentare i povratne informacije o našoj novoj internetskoj stranici