Vállalkozások és emberi jogok

Az üzleti tevékenységek a gazdaság motorjai, mivel a munkahelyteremtés, valamint az áruk és szolgáltatások biztosítása révén hozzájárulnak a gazdasági és társadalmi fejlődéshez. Ugyanakkor kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak az emberi jogokra, beleértve a környezetvédelmi, munkaügyi és társadalmi szempontokat is.

A vállalkozások (saját, valamint ellátási láncaik tevékenységei vagy mulasztásai révén) negatívan befolyásolhatják a nemzetközileg elismert emberi jogok teljes spektrumát, mint például:

• polgári és a politikai jogok
• gazdasági és a kulturális jogok
• egyenlőség és megkülönböztetésmentesség
• gyermekek jogai
• véleménynyilvánítás szabadsága
• a személyes adatok védelme
• tisztességes eljáráshoz való jog
• környezetvédelmi jogok és környezeti fenntarthatóság
• munkavállalói jogok
• egészségügyi jogok
• fogyasztói jogok

A vállalkozások pozitív hozzájárulásának biztosítása és negatív hatásuk megelőzése érdekében az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) meghatározott egy globális elvárásokkal kapcsolatos megközelítést a felelős vállalkozások számára.

Különösen:

Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó 2011. évi ENSZ-irányelvek (UNGP-k) az első olyan globálisan elfogadott normák, amelyek az üzleti tevékenységekhez kapcsolódó emberi jogi kockázatok megelőzésére és kezelésére irányulnak.

Az 1976-ban elfogadott és 2011-ben aktualizált OECD-iránymutatások tartalmaznak egy emberi jogokról szóló fejezetet, amely összhangban van az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekkel.

Az ILO multinacionális vállalatokra és szociálpolitikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú nyilatkozatát (a multinacionális vállalatokról szóló ILO-nyilatkozat) 2017-ben aktualizálták, hogy az tartalmazzon új munkaügyi normákat, valamint az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekre és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendre való hivatkozásokat is.

Emellett 2016-ban az Európa Tanács az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ajánlást fogadott el, amelynek középpontjában a jogorvoslathoz való hozzáférés biztosítása állt, különös hangsúlyt fektetve a munkavállalók, a gyermekek, az őslakos népek és az emberijog-védők további védelmi szükségleteire.

A jogorvoslathoz való hozzáférés tekintetében az UNGP előírja, hogy az országoknak megfelelő lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy az üzleti vállalkozásokkal összefüggő visszaélések által érintett személyek számára biztosítsák a hatékony jogorvoslathoz való hozzáférést. Ez igazságszolgáltatási, közigazgatási, jogalkotási és egyéb megfelelő eszközökkel érhető el. Az UNPG azt is előírja, hogy azok a vállalatok, amelyek tevékenységeikkel káros hatásokat okoztak vagy azokhoz hozzájárultak, korrekciós intézkedések révén kötelesek kezelni azokat.

Az EU válasza

Az Európai Unió Alapjogi Chartája számos vonatkozó szabályt tartalmaz, többek között az alábbiakat illetően:

• a rabszolgaság és a kényszermunka tilalma (5. cikk)
• a vállalkozás szabadságára (16. cikk)
• a megkülönböztetés tilalma (21. cikk)
• a gyermekek jogai (24. cikk)
• tisztességes és igazságos munkafeltételek (31. cikk)
• a gyermekmunka tilalma (32. cikk)
• egészségvédelem (35. cikk)
• környezetvédelem (37. cikk)
• a fogyasztók védelme (38. cikk)
• a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog (47. cikk)

Az EU a következőképpen reagált az üzleti tevékenységek emberi jogokra gyakorolt negatív hatására:

• 2011 – Uniós stratégia, amely hangsúlyozza az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek (UNGP) végrehajtása iránti elkötelezettséget
• 2015 – Az EU által az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ irányelvekkel kapcsolatban elért eredmények bizottsági felülvizsgálata
• 2017 — Az Alapjogi Ügynökség jelentése azt ajánlja, hogy készüljön egy áttekintés az összes jogorvoslati lehetőségről, a nyilvánosság számára világosan megfogalmazott módon.
• 2019 – A Bizottság áttekintése az elért eredményekről: Vállalati társadalmi felelősségvállalás, felelős üzleti magatartás, valamint üzleti vállalkozások emberi jogi felelőssége (SWD(2019)143)
• 2019 – Az Alapjogi Ügynökség jelentése az EU-ban bejelentett üzleti vonatkozású emberi jogi visszaélésekről és a rendelkezésre álló jogorvoslatokról