Bírósági határozatok végrehajtása

Madžarska
Vsebino zagotavlja
European Judicial Network
Evropska pravosodna mreža (v civilnih in gospodarskih zadevah)

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A végrehajtás az a polgári nemperes eljárás, amellyel a bírósági és közjegyzői határozatokban és törvényben meghatározott egyéb okiratokban foglalt kötelezettségek teljesítését az állam kényszerintézkedések alkalmazásával érvényre juttatja.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

A végrehajtás elrendelését és foganatosítását a bíróság, illetve a közjegyző, továbbá más szervek és személyek, így különösen a következők végzik:

a) az önálló bírósági végrehajtó,

b) a törvényszéki végrehajtó,

c) az önálló bírósági végrehajtó-helyettes,

d) a törvényszéki végrehajtó-helyettes,

e) a végrehajtójelölt .

A végrehajtó eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat kötelezést (marasztalást) tartalmaz, jogerős vagy előzetesen végrehajtható, és a teljesítési határidő letelt.  A bíróság által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtható okiratot lehet kiállítani, ha a jóváhagyó végzést megfellebbezték, ez a rendelkezés a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú – egyezségre is irányadó. A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti eljárásban hozott ítélet alapján végrehajtható okiratot lehet kiállítani akkor is, ha az ítéletet megfellebbezték. Nem lehet végrehajtható okiratot kiállítani a jogerős fizetési meghagyás alapján, ha a jogerősítési záradék akként került kiállításra, hogy a követelés tárgyában nincs helye végrehajtásnak.

Speciális szabály, hogy a tartásdíj behajtása esetén a végrehajtást a lejárt, hat hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre nézve akkor lehet engedélyezni, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza vagy annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el. Külföldi határozat végrehajtása során a bíróság azt is vizsgálja, hogy a külföldi határozat végrehajtását törvény, nemzetközi egyezmény, viszonosság vagy uniós norma lehetővé teszi-e.

3.1 Az eljárás

A bírósági végrehajtást ún. végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni, ez az ügyek egy részében nem alakszerű határozat (végrehajtási lap, végrehajtási záradék), míg más esetekben végzés. A bíróság vagy a közjegyző a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérő kérelmére állítja ki. A végrehajtási kérelmet a kellő példányban, megfelelően kitöltött végrehajtható okirat nyomtatványon kell előterjeszteni. A fizetési meghagyásos eljárásban lehetőség van arra is, hogy a végrehajtási kérelmet elektronikusan terjesszék elő. A végrehajtási kérelmet általában az ügyben első fokon eljárt bírósághoz, közjegyzőhöz kell benyújtani, de a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény egyéb illetékességi szabályokat is meghatároz bizonyos ügyekben: külföldi bírósági határozat alapján például a végrehajtás elrendelésére az adós lakóhelye, székhelye, ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság jogosult.

A végrehajtási kérelemben meg kell jelölni a felek adatait, a végrehajtható határozat adatait, a végrehajtandó követelést és célszerű a lehető legtöbb adatot közölni az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyairól is.

A bíróság vagy a közjegyző a végrehajtási kérelmet nyomban, de legkésőbb a beérkezését követő 15 napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye az áttételének vagy érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, illetve azt - a jogi képviselővel rendelkező fél kivételével - nem kell-e hiánypótlásra visszaadni, és a szükséges intézkedéseket megteszi. A kérelemről annak beérkezésétől, hiánypótlás esetén a hiányok pótlásától számított 15 napon belül kell dönteni; ha az alapos, a végrehajtható okiratot kiállítják, ha pedig alaptalan, a végrehajtást megtagadják.

3.2 A főbb feltételek

Lásd 2. pont.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

A kényszerintézkedések részben az adós vagyoni, részben pedig személyi jogait korlátozzák; a vagyoni kényszercselekményeket a bíróság és a bírósági végrehajtó, míg a személy elleni kényszerintézkedéseket – a bíróság, illetve a bírósági végrehajtó intézkedése alapján – a rendőrség alkalmazhatja. A legfontosabb vagyoni jellegű kényszerintézkedések a következők:

  • munkabér és egyéb járandóság letiltása,
  • ingó dolgok lefoglalása és értékesítése,
  • pénzügyi intézményeknél kezelt pénzösszegek elvonása, bankszámlák zárolása,
  • adós harmadik személlyel szembeni követelésének lefoglalása,
  • ingatlan lefoglalása és értékesítése,
  • rendbírság, bírság kiszabása.

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Végrehajtás alá vonható:

  • az adós munkabére, nyugdíja vagy egyéb járandósága (e körben érvényesül bizonyos mértékű mentesség),
  • pénzügyi intézménynél kezelt pénzösszeg (a törvény természetes személyek esetében bizonyos összeghatárig mentességet biztosít a végrehajtás alól)
  • ingó vagyontárgy (de nem lehet lefoglalni azokat a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen vagyontárgyakat, amelyeket a törvény a végrehajtás alól mentesít, pl. a szükséges ruházati cikket, az adós háztartásához tartozók számának megfelelő bútort, az adós betegsége miatt szükséges gyógyszert stb.)
  • az adós harmadik személlyel szemben fennálló követelése, üzletrésze
  • ingatlan - jellegére, művelési ágára és az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra, az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tényekre tekintet nélkül (de mentes a végrehajtás alól az az ingatlan, amelyet a felszámolási eljárás során sem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni).

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

A végrehajtási intézkedések alapvetően korlátozzák az adós önrendelkezési jogát vagyonával.

Ingóság és bankszámla végrehajtás alá vonása esetén az adósnak a vagyon feletti rendelkezési joga megszűnik; abban az esetben, ha a lefoglalt ingóságot még zár alá is helyezik, úgy ki is kerül az adós birtokából. Ha az ingatlant lefoglalják, úgy az adós az ingatlan felett rendelkezhet, azt elidegenítheti, de kizárólag végrehajtási joggal terhelten.

Amennyiben a végrehajtási cselekmények foganatosítása során az adós vagy más jelenlévő személy fizikailag ellenszegül, úgy a végrehajtó rendőrséghez fordul, amely – az ellenszegülés megszüntetése érdekében - személy ellen irányuló kényszerintézkedéseket alkalmazhat.

Ha valaki a végrehajtó eljárását aktív magatartásával (erőszakkal) akadályozza, úgy büntetőjogi felelősségre vonható. Bűncselekmény az is, ha az adós a lefoglalt dolgot a végrehajtás alól elvonja, a végrehajtás során alkalmazott pecsétet eltávolítja, vagy a lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolog megőrzésére szolgáló lezárt helyiséget felnyitja (zártörés vétsége).

A bíróság rendbírsággal sújtja az adóst vagy a végrehajtási eljárásban közreműködésre kötelezett személyt, szervezetet, ha a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a végrehajtási intézkedést akadályozó magatartást tanúsít.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Az intézkedések érvényesek a követelés teljesüléséig, vagy az intézkedések végrehajtói, bírósági megszüntetéséig, törvény általi megszűnésükig. A követelések a követelésekre a polgári jog által előírt elévülési időn belül hajthatók végre (az általános elévülési idő 5 év), ez a határidő jogerős bírósági határozat meghozatalával kezdődik. A követelés elévülését követően előterjesztett kérelemre a követelés végrehajtását nem lehet elrendelni és a korábban folyt végrehajtást nem lehet újrakezdeni. Az elévülést – hasonlóan a követelés érvényesítése érdekében indított bírósági eljáráshoz – bármely végrehajtási cselekmény is megszakítja, és az elévülés újból megkezdődik.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

a) A végrehajtási lap visszavonása és a végrehajtási záradék törlése. Abban az esetben, ha végrehajtási lap vagy végrehajtási záradék kiállításával rendelik el a végrehajtást, úgy jogorvoslatként a végrehajtási lap visszavonására vagy a végrehajtási záradék törlésére van lehetőség, ha a végrehajtható okirat kiállításának nem volt helye. A végrehajtási lap visszavonását vagy a végrehajtási záradék törlését az adós, a végrehajtást kérő kérelmezheti, illetve a bíróság hivatalból is elrendelheti. A kérelmet a végrehajtást elrendelő bírósághoz vagy közjegyzőhöz kell benyújtani. A kérelem benyújtására nincsen határidő előírva, azt bármikor be lehet nyújtani. Amennyiben a kérelemnek helyt adnak, úgy a végrehajtási lap visszavonását, vagy a végrehajtási záradék törlését végzéssel rendelik el; a végzés ellen a fél fellebbezéssel élhet.

b) Fellebbezés a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban. Azokban az esetekben, amikor a végrehajtás engedélyezése alakszerű végzéssel történik, e végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az adós vagy a végrehajtást kérő nyújthatja be. A fellebbezést a végrehajtást elrendelő bírósághoz a másodfokú bíróságnak címezve kell benyújtani. A fellebbezés elbírálására a másodfokú bíróság rendelkezik hatáskörrel. Ha a végrehajtást elrendelő bíróság végzése érdemben helyes, a másodfokú bíróság azt helybenhagyja, ellenkező esetben a végzést megváltoztatja. Eljárási szabálysértés esetén a másodfokú bíróság a végzést hatályon kívül helyezi és a végrehajtást elrendelő bíróságot utasítja újabb határozat meghozatalára.

c) A végrehajtható okirat kiállítását megtagadó végzés elleni fellebbezés. A végrehajtható okirat kiállítását megtagadó végzés ellen a végrehajtást kérő fellebbezhet. A fellebbezést a végrehajtást elrendelő bírósághoz, közjegyzőhöz a másodfokú bíróságnak címezve kell benyújtani. A fellebbezés elbírálására a másodfokú bíróság rendelkezik hatáskörrel. Ha a végrehajtást elrendelő bíróság végzése érdemben helyes, a másodfokú bíróság azt helybenhagyja. Ellenkező esetben a végzést megváltoztatja. Eljárási szabálysértés esetén a másodfokú bíróság a végzést hatályon kívül helyezi és a végrehajtást elrendelő bíróságot, közjegyzőt utasítja újabb határozat meghozatalára.

d) A végrehajtás elrendelését követően a végrehajtási kényszerintézkedéseket a végrehajtó önállóan teszi meg, azok elvégzéséhez nincs szükség bírósági felhatalmazásra. A végrehajtó intézkedései ellen külön jogorvoslatnak, ún. végrehajtási kifogásnak van helye; ezt az adós, a végrehajtást kérő vagy más érdekelt terjesztheti elő. A bíróság a kifogás alapján, amennyiben annak helyt ad, a végrehajtó törvénysértő intézkedését megsemmisíti, a végrehajtó mulasztása esetében az intézkedés megtételére utasítja, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A kifogást a végrehajtóhoz kell benyújtani.

e) A fenti jogorvoslati formák mellett lehetőség van a végrehajtás megszüntetésére is. A végrehajtást a bíróság végzéssel szünteti meg, ha a végrehajtást kérő ezt kéri és a megszüntetés másnak a jogát nem sérti vagy ha külön törvény úgy rendelkezik. A végrehajtás megszüntetésére kerül sor pl. akkor, ha a követelést az adós kiegyenlíti. A végrehajtást a bíróság végzéssel szünteti meg akkor is, ha közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte.

f) A végrehajtási eljárásban lehetőség van arra is, hogy az a harmadik személy, aki a végrehajtás során lefoglalt vagyontárgyra tulajdonjoga vagy más olyan joga alapján igény tart, amely a végrehajtás során történő értékesítésnek akadálya, a vagyontárgynak a foglalás alóli feloldás iránt ún. végrehajtási igénypert indíthasson a végrehajtást kérő ellen. Ha a bíróság az igénykeresetnek helyt ad, az igényelt vagyontárgyat feloldja a foglalás alól.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

A végrehajtás felfüggesztése:

A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az adóst a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották rendbírsággal.

A bíróság - ha a felfüggesztésről szóló döntéshez szükséges - a feleket meghallgathatja.

A bíróság a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülmények körében kiemelten értékeli különösen az adós által eltartásra köteles és tartásra szoruló személyek számát, az adós vagy az eltartott személy tartós és súlyos betegségét, a végrehajtási eljárás során bekövetkezett és az adóst is sújtó természeti katasztrófát.

Ha a végrehajtás ingatlan kiürítése iránt folyik, felfüggesztés az adós kérelmére egy ízben, legfeljebb 6 hónapra rendelhető el.

Részletfizetés:

A végrehajtó a természetes személy adós kérelmére ‒ az adótartozás és az adók módjára behajtandó köztartozás kivételével ‒ megállapíthatja a pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett, és az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette. A végrehajtó a végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkező adóst is tájékoztatja a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről.

A részletfizetés megállapításáról és tartalmáról a végrehajtó jegyzőkönyvet készít, amelyet kézbesít a feleknek. A végrehajtást kérő a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesítheti a végrehajtót arról, hogy nem ért egyet a részletfizetés tartalmával, és a részletfizetés tartalmára, a részlet összegére is javaslatot tehet, valamint további biztosítékot kérhet az adóstól a teljesítésre. A végrehajtó a végrehajtást kérő nyilatkozata alapján a következők szerint módosítja a részletfizetési feltételeket:

a) a részletfizetés megállapítását visszavonja, ha a végrehajtást kérő nem ért egyet a tartásdíjra, munkabérre vagy vele egy tekintet alá eső követelésre engedélyezett részletfizetéssel, vagy ha a magánszemély végrehajtást kérő úgy nyilatkozik, hogy létfenntartását veszélyezteti a részletfizetés, a gazdálkodó szervezet végrehajtást kérő ellen pedig csőd-, felszámolási vagy végrehajtási eljárás van folyamatban,

b) az a) pont alá nem tartozó esetekben jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében a részletfizetést legfeljebb 1 évre, természetes személy esetében pedig legfeljebb 6 hónapra állapítja meg,

c) a részletfizetés megállapítását további, a követelés összegével arányban álló részteljesítéshez kötheti, ha a végrehajtást kérő nyilatkozata erre vonatkozott.

A végrehajtó az adós számára ‒ legfeljebb hat hónapra, havi egyenlő összegű részleteket megállapítva ‒ részletfizetést állapít meg, ha megtette az intézkedéseket az adós pénzügyi intézménynél kezelt összegeinek, munkabérének, ingóságainak végrehajtás alá vonása iránt, de azok eredményeként a tartozás teljes összegét nem sikerült behajtani és

a) még nem került sor korábban részletfizetés engedélyezésére,

b) az adóssal szemben 500 ezer Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás vagy pedig 1 millió Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás, de más követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára az ingatlan-nyilvántartásba, és

c) a követelés behajtása érdekében az adós lakóingatlanának árverésére lenne szükség.

A részletfizetés engedélyezéséhez a végrehajtást kérő beleegyezésére nincs szükség; a részletfizetés megállapításáról szóló jegyzőkönyvet részére is kézbesíteni kell.

Az adós által teljesített részlet összegébe a tőle levonásra kerülő letiltott összegeket be kell számítani.

A lakóingatlan becsértékének megállapítására és első árverésének kitűzésére csak akkor kerülhet sor, ha az adós a részlet teljesítését elmulasztotta (Vht. 52/A. ‒ 52/B. §).

A végrehajtási jog elévülése:

A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el. A végrehajtási jog elévülését általában kérelemre kell figyelembe venni; hivatalból akkor vehető figyelembe, ha az alapjául szolgáló követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni. Ha a végrehajtási jog elévülését a fentiek szerint figyelembe kell venni, a végrehajtási jog elévülési határidejének letelte után előterjesztett kérelemre nem lehet végrehajtást elrendelni, és a már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni. A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

Korlátozások:

A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Ebből az összegből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni.

A levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség azonban nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.

A munkaviszony alapján kapott munkavállalói munkabérből legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) tartásdíj,

b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,

c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás (Vht. 65. § (2) bek.).

Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából, korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából, balettművészeti életjáradékából és átmeneti bányászjáradékából (a továbbiakban együtt: nyugellátás) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni (Vht. 67. § (1) bek.).

A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett nyugellátás (Vht. 67. § (2) bek.).

Az álláskeresők ellátásaiból (álláskeresési járadékból, nyugdíj előtti álláskeresési segélyből, keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

a) tartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett álláskeresők ellátása,

c) jogalap nélkül felvett, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás.

Mentes a letiltás alól

- a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék,

- a települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj,

- anyasági támogatás,

- a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,

- az egészségkárosodásra tekintettel járó keresetkiegészítés, az átmeneti keresetkiegészítés, a jövedelemkiegészítés, az átmeneti jövedelemkiegészítés, a bányászok egészségkárosodási járadéka,

- a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,

- a nevelőszülő részére a gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátásban lévő fiatal felnőtt ellátását szolgáló nevelési díj, külön ellátmány és családi pótlék,

- az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével,

- a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,

- a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,

- a fogyatékossági támogatás (Vht. 74. §).

A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá (Vht. 79/A. § (2) bek.).

Nem lehet lefoglalni ‒ még az adós beleegyezésével sem ‒ azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a törvény a végrehajtás alól mentesít.

Mentesek a végrehajtás alól a következő ingóságok:

- az olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása lehetetlenné válik, így különösen a nélkülözhetetlen szerszám, műszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver, szállítóeszköz, ide nem értve a gépjárművet,

- a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszköz, így különösen a tankönyv, tanszer, hangszer,

- a szükséges ruházati cikk, felsőruházatból 3 felsőruha, 1 télikabát, 1 felöltő, 3 pár lábbeli,

- a szükséges ágynemű: személyenként 1 készlet a hozzávaló 2 huzattal,

- az adós háztartásához tartozók számának megfelelően szükséges bútor, legfeljebb 3 asztal és 3 szekrény vagy azonos célt szolgáló más bútor, személyenként 1 ágy vagy más fekvőhely és 1 szék vagy más ülőbútor,

- a szükséges fűtő- és világító eszköz,

- az adós háztartásához nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, továbbá 1 hűtőgép vagy fagyasztószekrény és 1 mosógép,

- az a kitüntetés (érdemrend, érem, jelvény, plakett), amelyet az adós kapott, ha ezt okirattal igazolta,

- az adós betegsége és testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszer, gyógyászati és technikai segédeszköz, a mozgásában korlátozott adós gépjárműve,

- az adós háztartásához tartozó kiskorú gyermek által használt ‒ jellegénél fogva gyermekek részére szolgáló ‒ tárgy,

- az adós és a háztartásához tartozók részére 1 hónapra szükséges élelmiszer és 3 hónapra szükséges tüzelőanyag,

- a lábon álló, illetőleg be nem takarított termés, gyümölcs,

- az a dolog, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni,

- a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott tanúsítványban felsorolt kulturális javak a különleges védelem időtartama alatt (Vht. 90. § (1) bek.).

A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalásakor ‒ a zár alá vétel alkalmazásának kivételével ‒ csak a törzskönyvet kell lefoglalni és a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt megküldeni az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak, ha pedig ez nem állapítható meg, a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak; az adós a gépjármű értékesítéséig ‒ a zár alá vétel esetét kivéve ‒ a gépjárművet használhatja.

Ha a gépjármű becsértéke nem éri el az igazságügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében foglalt összeget, a gépjármű mentes a végrehajtás alól.

A végrehajtási lap visszavonása és a végrehajtási záradék törlése:

Ha a bíróság a végrehajtási lapot a törvény megsértésével állította ki, a végrehajtási lapot vissza kell vonni.

Ha a bíróság az okiratot a törvény megsértésével látta el végrehajtási záradékkal, a végrehajtási záradékot törölni kell.

A bíróság akkor is visszavonja a végrehajtási lapot vagy törli a végrehajtási záradékot, ha az adós kérelmére megállapítja, hogy

a) a 805/2004/EK rendelet 21. cikke alapján a végrehajtás visszautasításának,

b) az 1896/2006/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdése vagy a 861/2007/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdése alapján a végrehajtás elutasításának vagy

c) a 4/2009/EK tanácsi rendelet 21. cikke (2) bekezdésének második albekezdése vagy az 1215/2012/EU rendelet 46. cikke alapján a végrehajtás megtagadásának

feltételei fennállnak.

Fellebbezés a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban:

Ha a bíróság a végrehajtást végzéssel rendelte el, vagy a végrehajtható okiratnak a kérelemtől eltérő kiállítása esetén az eltérésről végzést hozott, a felek e végzés ellen fellebbezhetnek. A végzés elleni fellebbezésnek a végrehajtás foganatosítására nincs halasztó hatálya, azonban - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a lefoglalt dolgok értékesítése iránt nem lehet intézkedni, és a végrehajtás során befolyt összeget nem lehet a jogosult részére kifizetni.

Végrehajtási kifogás:

A végrehajtónak a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtási eljárás szabályainak lényeges megsértése az olyan jogszabálysértés, amelynek a végrehajtási eljárás lefolytatására érdemi kihatása volt (Vht. 217. § (1) bek.).

Ha a kifogásolt intézkedés a jogszabályoknak megfelel vagy nem lényegesen jogszabálysértő, a bíróság a kifogásolt intézkedést hatályában fenntartja és a kifogást elutasítja. Ha a kifogásolt intézkedés lényegesen jogszabálysértő, a bíróság a kifogásolt intézkedést egészben vagy részben megsemmisíti, vagy - ha jogszabály ezt lehetővé teszi és a döntéshez szükséges tények megállapíthatók - a végrehajtó intézkedését egészben vagy részben megváltoztatja, intézkedés elmulasztása esetén pedig az elmulasztott intézkedés megtételére utasítja a végrehajtót (Vht. 217/A. § (5) bek.).

Utolsó frissítés: 16/10/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.