How to enforce a court decision

When a Court is involved in solving a dispute, there are two steps that must be ensured at the end of the process.  First, the Court must hand down a judgment and then the judgment needs to be enforced in practice.

To force the other party (defendant or your debtor) to comply with the judgment against him/her (for example to pay up), you will have to go to the enforcement authorities. They alone have the power to force the debtor to pay, calling on the forces of law and order if need be.

Under the Brussels I Regulation (recast) which governs the recognition and enforcement of judgments in cross border cases, if you have an enforceable judgment issued in the Union Member State, you can go to the enforcement authorities in other Member State where e.g. the debtor has assets without any intermediary procedure being required (the Regulation abolishes the 'exequatur ' procedure). The debtor against whom you seek the enforcement may apply to the court requesting refusal of enforcement. The names and location of those competent courts and courts for further appeals are provided here.

The purpose of enforcement is generally to recover sums of money, but it may also be to have some other kind of duty performed (duty to do something or refrain from doing something, such as to deliver goods or finish work or refrain from trespassing).

Different European procedures (such as the European Payment Order, the European Small Claims Procedure and the European Enforcement Order) can be used in cross border civil cases, but for all of them, a judgment must be enforced in accordance with the national rules and procedures of the State of enforcement (usually where the debtor or his/her assets are).

In practice, you need to have an enforceable document (a court judgment or a deed) if you wish to apply for enforcement. The enforcement procedures and the authorities who handle them (courts, debt-collection agencies and bailiffs) are decided by national law of the Member State where enforcement is sought.

Please select the relevant country's flag to obtain detailed national information.

Last update: 18/01/2019

This page is maintained by the European Commission. The information on this page does not necessarily reflect the official position of the European Commission. The Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice with regard to copyright rules for European pages.

A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások - Belgium

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

Ha az adós önként nem tesz eleget a bírósági határozatnak, akkor a jogosult bírósági úton kényszerítheti ki a teljesítést; ezt kényszervégrehajtásnak nevezik. Ehhez végrehajtható jogcímre van szükség (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1386. cikke), mivel annak során beavatkozás történik az adós személyes jogi szférájába. Ilyen jogcím általában a bírósági határozat vagy a közjegyzői okirat. Az adós magánéletének tiszteletben tartása miatt a jogcímet bizonyos esetekben nem lehet érvényesíteni (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1387. cikke). A jogcím végrehajtását bírósági végrehajtó végzi.

A kényszervégrehajtást általában pénzkövetelés behajtására használják, de alkalmazható valamely cselekmény teljesítésének vagy valamely cselekménytől való tartózkodás kikényszerítésére is.

A másik fontos szempont a kényszerítő bírság (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1385a. cikke). Ez az eszköz arra szolgál, hogy nyomást gyakoroljanak az elmarasztalt személyre a bírósági határozat teljesítésének ösztönzése érdekében. Bizonyos esetekben azonban nem szabható ki kényszerítő bírság: amikor az érintett személyt pénzösszeg megfizetésére vagy munkaszerződés teljesítésére kötelezték, vagy amikor az összeegyeztethetetlen lenne az emberi méltósággal. A kényszerítő bírságot azon jogcím alapján kell végrehajtani, amely miatt kiszabták, ezért nincs szükség további jogcímre.

A pénzösszeg megfizetésére kötelezett személy esetében a követelést az adós vagyonából hajtják be, amit lefoglalásnak neveznek. Különbséget tesznek a lefoglalt vagyontárgy típusa (ingó vagy ingatlan) és a lefoglalás jellege (biztosítási intézkedésként foganatosított lefoglalás és bírósági határozat végrehajtása során foganatosított lefoglalás) között. A biztosítási intézkedésként foganatosított lefoglalást veszélyhelyzetben alkalmazzák, hogy a vagyontárgyat a bíróság védelme alá helyezzék: a helyzetet befagyasztják a későbbi végrehajtás biztosítása érdekében. A lefoglalással érintett személy többé nem tartja ellenőrzése alatt a vagyontárgyat, nem értékesítheti, és nem ajándékozhatja el azt. Ha az adós vagyontárgyát bírósági határozat végrehajtása során foglalják le, azt értékesítik, és a bevételt a jogosultnak adják át. A jogosultat nem illeti meg jog a lefoglalt vagyontárgy felett, csak az értékesítésből származó bevételre jogosult.

Ezenkívül a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1445. és azt követő cikkeinek alkalmazása során harmadik félnél történő lefoglalást elrendelő végzés is kibocsátható (lásd lent).

Az ingóságok vagy ingatlanok biztosítási intézkedésként és végrehajtás során foganatosított rendes lefoglalása mellett különös szabályok vonatkoznak a hajók lefoglalására (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1467–1480. és 1545–1559. cikke), a zárolásra (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1461. cikke), a visszatéríttetésre (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1462–1466. cikke), valamint a nem betakarított gyümölcsök és takarmánynövények lefoglalására (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1529–1538. cikke). A jelen dokumentum további része kizárólag a rendes lefoglalással foglalkozik.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

Bírósági végrehajtók és végrehajtási bírák. Az utóbbiak rendelkeznek hatáskörrel a végrehajtással kapcsolatos jogviták elbírálására.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

3.1 Az eljárás

2.1.1. Biztosítási intézkedésként foganatosított lefoglalás

A biztosítási intézkedésként foganatosított lefoglalást főszabály szerint a végrehajtási bíró engedélyezi sürgősség miatt (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1413. cikke). Az engedély iránt kérelmet kell benyújtani, amelyet a másik fél meghallgatása nélkül (ex parte) bírálnak el (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1417. cikke). Ugyanaz a kérelem nem nyújtható be egyidejűleg ingó és ingatlan lefoglalása iránt. Ingatlan lefoglalása iránt minden esetben külön kérelmet kell benyújtani.

A végrehajtási bíró legkésőbb a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül határoz (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1418. cikke). A bíró határozhat úgy, hogy megtagadja az engedélyt, vagy teljes egészében vagy csak részlegesen megadja az engedélyt a jogosult részére. A végrehajtási bíró határozatát kézbesíteni kell az adósnak. A határozatot átadják a bírósági végrehajtónak, aki ezután megteszi a szükséges lépéseket annak végrehajtása érdekében.

Van egy fontos kivétel e szabály alól, amikor nincs szükség a végrehajtási bíró engedélyére: minden bírósági határozat biztosítási intézkedésként foganatosítandó lefoglalás engedélyezésének minősül a meghozott határozat tekintetében (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1414. cikke). Ebben az esetben is fenn kell állnia a sürgősségnek. A bírósági határozatot egyszerűen átadják a bírósági végrehajtónak, aki ezután megteszi a szükséges lépéseket a vagyontárgyak lefoglalása érdekében.

A biztosítási intézkedésként foganatosított lefoglalás adott esetben átalakítható végrehajtás során foganatosított lefoglalássá (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1489–1493. cikke).

2.1.2. Bírósági határozat végrehajtása során foganatosított lefoglalás

A. Általános megjegyzések

Bírósági határozat végrehajtása során csak végrehajtható jogcím alapján foganatosítható lefoglalás (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1494. cikke). Bírósági határozatok és közjegyzői okiratok csak királyi rendeletben meghatározott jogerősítő záradékkal ellátott hitelesített másolat vagy az eredeti példány alapján hajthatók végre.

A bírósági határozatot előzetesen kézbesítik az alperesnek (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1495. cikke). Ha a végrehajtható jogcím bírósági határozat, akkor az előzetes kézbesítés minden esetben kötelező az adós értesítése érdekében. Ha azonban a végrehajtható jogcím közjegyzői okirat, akkor az előzetes kézbesítés nem kötelező, mivel az adós már tudomással bír a jogcímről. A felülvizsgálat vagy fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő a bírósági határozat kézbesítésétől kezdődik. A fellebbezési határidő a bírósági határozat végrehajtása során foganatosított lefoglalást felfüggeszti (de a biztosítási intézkedésként foganatosított lefoglalást nem) abban az esetben, ha a felet pénzösszeg fizetésére kötelezték. Az előzetes végrehajtás (előzetesen végrehajtható bírósági határozat) kivételt képez a rendes felülvizsgálati vagy fellebbezési eljárás halasztó hatálya alól.

A jogosultnak a vagyontárgy kényszerértékesítése érdekében tett második lépése a fizetési meghagyás (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1499. cikke). Ez a végrehajtás első aktusa és egyben az adós utolsó figyelmeztetése, aki még mindig elkerülheti a lefoglalást ebben a szakaszban. A fizetési meghagyás kibocsátását követően a várakozási idő ingóság esetében egy nap (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1499. cikke) , ingatlan esetében pedig 15 nap (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1566. cikke). A fizetési felszólításnak minősülő fizetési meghagyást kézbesíteni kell az adósnak, aki ezt követően késedelembe esik. A kényszervégrehajtás csak a fizetési meghagyásban megállapított pénzösszeg behajtására irányulhat.

A várakozási idő leteltével a vagyontárgy lefoglalható. Ezt a bírósági végrehajtó végrehajtási intézkedés útján végzi. A végrehajtás tehát egy illetékes tisztviselő közvetítésével valósul meg. Ez a tisztviselő a jogosult közvetítőjének tekintendő; feladatait jogszabály határozza meg, és bírói felügyelet alatt működik. A jogosulttal szemben szerződéses felelősség, harmadik felekkel szemben pedig szerződésen kívüli felelősség terheli (jogszabály értelmében és az általános gondossági kötelezettség megsértése alapján).

A bírósági végrehajtó 3 munkanapon belül értesíti a lefoglalásról a lefoglalás, átruházás, engedményezés, csoportos adósságrendezés és kifogás bejelentésére szolgáló központi nyilvántartást (Centraal Bestand van berichten van beslag, delegatie, overdracht en collectieve schuldenregeling en van protest) (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1390. cikkének 1. §-a). Az értesítés ingó és ingatlan vagyontárgyak lefoglalása esetén is kötelező. Csak a bejelentésekre szolgáló központi nyilvántartás lefoglalással kapcsolatos bejegyzéseinek ellenőrzését követően foganatosítható lefoglalás bírósági határozat végrehajtása során vagy folytatható le a bevétel felosztására irányuló eljárás (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1391. cikkének 2. §-a). Ezt a szabályt azért fogadták el, hogy elkerüljék a szükségtelen lefoglalást, és erősítsék a lefoglalás kollektív dimenzióját.

B. Bírósági határozat végrehajtása során foganatosított lefoglalás: ingóságok

A bírósági határozatok végrehajtása során ingóságok lefoglalásához fizetési meghagyás szükséges, amellyel szemben az adós jogosult ellentmondást előterjeszteni. A lefoglalást a bírósági végrehajtó végrehajtási intézkedés útján végzi, és elsődlegesen biztosítási intézkedésnek minősül: a vagyontárgyat nem viszik el, és nem változik a tulajdonjog és a használat. Vagyontárgyat az adós lakóhelyétől eltérő helyen és harmadik fél helyiségében is le lehet foglalni.

Ingóságok esetében lefoglalásra nem csak egyszer kerülhet sor, de gyakorlatilag nincs értelme ugyanazon vagyontárgy második lefoglalásának a felmerülő költségekre tekintettel. Az adós vagyontárgyának értékesítéséből származó bevétel arányos felosztása esetén a lefoglalást végző személytől eltérő jogosultak is az eljárás részeseivé válnak (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1627. és azt követő cikkei).

A lefoglalásról hivatalos jegyzőkönyvet készítenek. A lefoglalt ingóságot legkorábban a lefoglalásról készült hivatalos jegyzőkönyv másolatának kézbesítését vagy az arról való értesítést követő egy hónap elteltével értékesítik. Ez az időszak arra szolgál, hogy az adós utolsó esélyt kapjon az értékesítés megakadályozására. Az értékesítést hirdetni kell a nyilvánosság részére plakátokon és újságokban elhelyezett hirdetményekben. Az értékesítésre árverési helyiségben vagy nyilvános piacon kerül sor, kivéve, ha más, alkalmasabb helyen történő értékesítést kérnek. Az értékesítést bírósági végrehajtó végzi, aki arról hivatalos jegyzőkönyvet készít, és beszedi az értékesítésből származó bevételt. A bírósági végrehajtó 15 napon belül arányosan felosztja bevételt (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1627. és azt követő cikkei). Ezt az eljárást általában békésen rendezik, amennyiben pedig nem, az ügyet a végrehajtási bíró elé utalják.

C. Bírósági határozat végrehajtása során foganatosított lefoglalás: ingatlanok (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1560–1626. cikke)

A végrehajtás a fizetési meghagyás kézbesítésével kezdődik.

A lefoglalást legkorábban 15 nap elteltével, de legkésőbb hat hónapon belül kell végrehajtani, ellenkező esetben a meghagyás érvénytelenné válik. A lefoglalási végzést 15 napon belül be kell jegyezni a jelzálog-nyilvántartásba, és hat hónapon belül kézbesíteni kell. A lefoglalási végzés bejegyzésével az ingatlan felett nem lehet rendelkezni, ami legfeljebb hat hónapig érvényes. A lefoglalási végzés bejegyzésének elmulasztása esetén a lefoglalás érvénytelen. Ingatlanok esetében – az ingóságokkal ellentétben – az egyszeri lefoglalás elve érvényesül (az egyszer már lefoglalt ingatlant nem lehet másodszor is lefoglalni).

Utolsó lépésként a végrehajtási bírótól közjegyző kijelölését kell kérni, aki a vagyontárgy értékesítését és a hitelezőkkel való elszámolást intézi. Az adós ellentmondást nyújthat be a kijelölt közjegyző intézkedéseivel szemben a végrehajtási bíróhoz. A vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó részletes és egyértelmű szabályokat jogszabály állapítja meg (lásd a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1582. és azt követő cikkeit). Az értékesítés általában nyilvános, de a bíró kezdeményezésére vagy a lefoglalást végző jogosult kérelmére lehetőség van zártkörű értékesítésre. Az értékesítésből származó bevételt a különböző hitelezők között az elfogadott elsőbbségi sorrend szerint osztják fel (elszámolás) (lásd a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1639–1654. cikkét). A hitelezőkkel való elszámolással kapcsolatos jogvitákról a végrehajtási bíró dönt.

2.1.3. Harmadik félnél történő lefoglalás

A harmadik félnél történő lefoglalás olyan követelés lefoglalását jelenti, amely az adóst egy harmadik féllel szemben illeti meg (például a munkáltatójától származó jövedelem). Ez a harmadik fél a lefoglalást végző jogosult másodlagos adósa. Nem szabad összetéveszteni a harmadik félnél történő lefoglalást (beslag onder derden) az adós tulajdonában álló, de harmadik fél helyiségében található vagyontárgy lefoglalásával (beslag bij derden).

A lefoglalás alapját képező követelés a lefoglalást kérő hitelezőnek a lefoglalással érintett adóssal szembeni követelése. A lefoglalandó követelés a lefoglalással érintett adós harmadik féllel / másodlagos adóssal szembeni követelése.

A harmadik félnél történő lefoglalást a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1445–1460. cikke (biztosítási intézkedésként foganatosított foglalás) és 1539–1544. cikke (bírósági határozat végrehajtása során foganatosított foglalás) szabályozza részletesen.

2.1.4. Költségek

Lefoglalás esetén a jogi költségek mellett a bírósági végrehajtó költségeit is figyelembe veszik. A bírósági végrehajtó hatósági szolgáltatásainak díját a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági végrehajtók eljárási díjairól, valamint bizonyos pótdíjakról szóló, 1976. november 30-i királyi rendelet (Koninklijk Besluit van 30 november 1976 tot vaststelling van het tarief voor akten van gerechtsdeurwaarders in burgerlijke en handelszaken en van het tarief van sommige toelagen) (lásd: szövetségi igazságügyi szolgálat [Service public fédérale Justice/Federale Overheidsdienst Justitie]) állapítja meg.

3.2 A főbb feltételek

A. Biztosítási intézkedésként foganatosított lefoglalás

Bizonyos jellemzőkkel rendelkező követelés jogosultja biztosítási intézkedésként lefoglalással élhet, függetlenül a lefoglalt vagyontárgy értékétől és a követelés összegétől (lásd a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1413. cikkét).

Az ilyen típusú lefoglalás első előfeltétele a sürgősség: az adós fizetőképességének veszélyben kell lennie, ami veszélyezteti a vagyontárgyak későbbi értékesítését. E feltétel teljesüléséről a bíróság objektív kritériumok alapján dönt. A sürgősségnek nemcsak a lefoglalás időpontjában, hanem akkor is fenn kell állnia, amikor a lefoglalás folytatásának szükségességét vizsgálják. Néhány kivétel van e feltétel alól: lefoglalás hamisítás esetén, lefoglalás váltóval kapcsolatos tartozás esetén és külföldi bírósági határozat végrehajtása.

A biztosítási intézkedésként foganatosított lefoglalás második feltétele az, hogy a jogosultnak követeléssel kell rendelkezni. Ha szükség van követelésre, akkor annak bizonyos feltételeknek meg kell felelnie (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1415. cikke): véglegesnek (nem feltételesnek), esedékesnek (jövőbeni követelések biztosítására is vonatkozik) és meghatározottnak (az összeg meghatározott vagy meghatározható) kell lennie. A követelés jellege és összege viszont nem bír jelentőséggel. A végrehajtási bíró dönt arról, hogy teljesülnek-e ezek a feltételek, de az ügyet később tárgyaló bíróságot nem köti ez a döntés.

Harmadszor, a biztosítási intézkedésként lefoglalás elrendelését kérő jogosultnak képesnek kell lennie a lefoglalásra. Ez egy olyan adminisztratív (nem rendelkezési) cselekmény, amelyet szükség esetén jogi képviselő is elvégezhet.

Szükség van a végrehajtási bíró engedélyére, kivéve, ha a jogosult javára már bírósági határozatot hoztak (lásd fent). Biztosítási intézkedésként foganatosított harmadik félnél történő lefoglalás, zárolás vagy bírósági határozattal rendelkező jogosult esetében azonban erre nincs szükség (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1414. cikke: minden bírósági határozat végrehajtható jogcímet jelent). A közjegyzői okiratok is végrehajtható jogcímet jelentenek.

B. Bírósági határozat végrehajtása során foganatosított lefoglalás

Bírósági határozat végrehajtása során is csak végrehajtható jogcím alapján foganatosítható foglalás (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1494. cikke). Ez lehet bírósági határozat, közokirat, adóhatósági végrehajtási végzés, végrehajthatóvá nyilvánított külföldi bírósági határozat stb.

A követelést meghatározott feltételeknek megfelelő okiratban kell megállapítani. A biztosítási intézkedésként foganatosított letiltáshoz hasonlóan a követelésnek biztosnak, meghatározottnak és esedékesnek kell lenni. A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1494. cikkének második bekezdése szerint a részletekben esedékes jövedelem kifizetése érdekében foganatosított lefoglalás a jövőbeli részletekre is kiterjed, amikor azok esedékessé válnak.

A jogcímnek érvényesnek is kell lennie. A végrehajtási bíró a jogcímet érvénytelennek tekinti, ha a lefoglalást kérő hitelező már nem jogosult, vagy ha a követelés részben vagy egészben megszűnt (elévült, megfizették, vagy más módon rendezték).

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

A. Általános megjegyzések

Kizárólag az adós tulajdonában álló ingóságok és ingatlanok foglalhatók le. Harmadik fél vagyontárgya nem foglalható le, bár az lényegtelen, hogy kinek a birtokában van az adós vagyontárgya a cselekmény idején. Vagyontárgyat ezért a bíróság engedélye alapján harmadik fél helyiségében is le lehet foglalni (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1503. cikke).

A jogosult főszabály szerint csak az adós meglévő vagyontárgyaiból hajthatja be a tartozást. Csak akkor van lehetőség a korábbi vagyontárgyak lefoglalására, ha az adós csalárd módon válik fizetésképtelenné. A jövőbeni követelések kivételével a jövőbeli vagyontárgyak lefoglalása általában kizárt.

A lefoglalt vagyontárgyakból származó jövedelem főszabály szerint a lefoglalással érintett személyt illeti meg a biztosítási intézkedésként foganatosított lefoglalás esetén. Bírósági határozatok végrehajtása során foganatosított foglalás esetén azonban a jövedelem is lefoglalás alá esik, ezért az a lefoglalást kérő hitelezőt illeti meg.

Osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan is lefoglalható, de az ingatlan kényszerértékesítését a közös tulajdon megszüntetéséig felfüggesztik (lásd például a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1561. cikkét). Különös szabályok vonatkoznak a házastársakra.

B. Lefoglalható vagyontárgyak

A vagyontárgynak lefoglalhatónak kell lennie. Bizonyos vagyontárgyak nem foglalhatók le. Ezek a vagyontárgyak jogszabályi rendelkezés, a vagyontárgy jellege vagy az adóshoz fűződő szoros személyes viszony miatt mentesülnek a lefoglalás alól. Nem mentesíthetők a vagyontárgyak a lefoglalás alól például rendeltetésük alapján. Az alábbi vagyontárgyakat ezért nem lehet lefoglalni:

  • A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1408. cikkében felsorolt vagyontárgyak. Ezt a korlátozást azért vezették be, hogy az adós és családja számára észszerű életkörülményeket biztosítsanak.
  • Azok a vagyontárgyak, amelyek nem bírnak forgalmi értékkel, ezért azokat a jogosult nem tudja hasznosítani.
  • Azok a vagyontárgyak, amelyek azért elidegeníthetetlenek, mert szorosan kapcsolódnak az adós személyéhez.
  • Külön jogszabályok alapján lefoglalás alól mentes vagyontárgyak (például kiskorúak jövedelme és munkabére, kiadatlan könyvek és zenék, a fogvatartottak által végzett munkából származó jövedelem).
  • A munkabérek (jövedelmek lefoglalása) és a hasonló követelések általában csak korlátozott mértékben foglalhatók le (lásd a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1409. és 1409a. cikkét, valamint 1410. cikkének 1. §-át). Ez vonatkozik például a bíróság által a nem vétkes házastársnak megítélt tartásdíjra. Bizonyos jövedelmek, például a minimum megélhetési jövedelem, teljesen mentesek a lefoglalás alól (lásd a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1410. cikkének 2. §-át). A lefoglalhatósággal kapcsolatos korlátozások azonban nem vonatkoznak a tartási kötelezettségek behajtását kérő jogosultakra, akiknek a követelései elsőbbséget élveznek (lásd a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1412. cikkét).

Régebben az állam mentesült a végrehajtási cselekmények alól, ami azt eredményezte, hogy nem volt lehetséges az állami tulajdon lefoglalása. Ezt mára némileg módosította a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1412a. cikke.

Különös szabályok vonatkoznak a hajók és a légi járművek lefoglalására (a biztosítási intézkedésként foganatosított lefoglalás tekintetében lásd a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1467–1480. cikkét, a bírósági határozat végrehajtása során foganatosított lefoglalás tekintetében pedig lásd a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1545–1559. cikkét).

C. Kantonnement

Amikor egy vagyontárgyat lefoglalnak, a lefoglalás általában a vagyontárgy egészére vonatkozik, még akkor is, ha értéke meghaladja a követelés összegét. Ez komoly hátrányt jelent az adós számára, mert a vagyontárgy egésze felett nem tud rendelkezni. E hatás mérséklése érdekében a belga jogalkotó megteremtette a kantonnement lehetőségét: az adós letétbe helyez egy bizonyos összeget, és újból használhatja tulajdonát ((lásd a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1403–1407a. cikkét).

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

A. Lefoglalás

A lefoglalás pillanatától kezdve az adós elveszíti a vagyontárgy feletti rendelkezési jogot. A lefoglalás azonban nem jelenti azt, hogy a lefoglalást kérő hitelező elsőbbségi követelésre tenne szert. A rendelkezési jog gyakorlásától való eltiltás azt jelenti, hogy az adósnak többé nem szabad elidegenítenie vagy megterhelnie a vagyontárgyat. A vagyontárgy azonban az adós birtokában marad. Gyakorlatilag nincs változás a helyzetében; a jogi helyzet azonban eltér.

A rendelkezési jog gyakorlásától való eltiltás megszegésének az a szankciója, hogy a lefoglalással érintett személy által végzett cselekmények nem kötik a lefoglalást kérő hitelezőt.

Ez az eltiltás azonban csak viszonylagos abban az értelemben, hogy kizárólag a lefoglalást kérő hitelező javára alkalmazandó. Az egyéb jogosultaknak továbbra is tűrniük kell az adós vagyonában bekövetkező változásokat. Egyszerűen csatlakozhatnak azonban a már engedélyezett lefoglaláshoz.

A rendelkezési jog gyakorlásától való eltiltás az első lépés a vagyontárgy értékesítésének folyamatában. A vagyontárgyak a bíróság ellenőrzése alá kerülnek. A bírósági határozat végrehajtása során foganatosított lefoglalás tehát elsősorban szintén biztosítási funkciót tölt be.

B. Harmadik félnél történő lefoglalás

Ez a lefoglalási forma megszünteti az ellenőrzést a lefoglalt követelés egésze felett, tekintet nélkül annak a követelésnek az értékére, amely a lefoglalás indokát képezte. A harmadik fél részleges kifizetést teljesíthet (kantonneren). A követelés ellenében végzett cselekmények nem érvényesíthetők a lefoglalást kérő hitelezővel szemben. A harmadik félnél történő lefoglalás megtörténtét követően nincs helye további elszámolásnak a lefoglalással érintett adós és a harmadik fél között.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A. Biztosítási intézkedésként foganatosított lefoglalás

A biztosítási intézkedésként foganatosított lefoglalás legfeljebb három évig érvényes. Ingóság lefoglalása és harmadik félnél történő lefoglalás esetén a hároméves időszak a fizetési meghagyás, illetve a végrehajtási intézkedés napjától kezdődik (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1425–1458. cikke). Ingatlan lefoglalása esetén a hároméves időszak a jelzálog-nyilvántartásba történő bejegyzés napjával kezdődik (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1436. cikke).

Az időtartam indokolt esetben meghosszabbítható (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1426., 1459. és 1437. cikke).

B. Bírósági határozat végrehajtása során foganatosított lefoglalás

Bírósági határozat végrehajtása során foganatosított lefoglalás esetén csak a lefoglalás előtt kibocsátott meghagyásra vonatkozik maximális érvényességi időtartam. Ilyen típusú lefoglalás esetén ez az időtartam ingóságok esetében tíz év (a rendes határidő, mert nem alkalmazandók különös rendelkezések), ingatlanok esetében pedig hat hónap (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1567. cikke). Hajó lefoglalása esetén ez az időtartam egy év (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1549. cikke).

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

A. Biztosítási intézkedésként foganatosított lefoglalás

Ha a végrehajtási bíró megtagadja a lefoglalás biztosítási intézkedésként való engedélyezését, a felperes (azaz a jogosult) egy hónapon belül fellebbezést nyújthat be a határozattal szemben a fellebbviteli bírósághoz. A fellebbezést a másik fél meghallgatása nélkül (ex parte) bírálják el. Ha a fellebbezés nyomán engedélyezik a lefoglalást, az adós jogosult harmadik fél perbevonásával pert indítani a határozattal szemben (lásd a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1419. cikkét).

Ha a végrehajtási bíró engedélyezi a lefoglalást biztosítási intézkedésként, az adós vagy bármely más érdekelt fél harmadik fél perbevonásával pert indíthat a határozattal szemben. Az eljárás megindításának határideje egy hónap, és az eljárást a határozatot hozó bíróságnál kell megindítani. A bíróság kontradiktórius eljárásban hoz döntést. A harmadik fél perbevonásával folyó pernek általában nincs halasztó hatálya (lásd a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1419. és 1033. cikkét).

Ha biztosítási intézkedésként bírói engedély nélkül is el lehet rendelni lefoglalást, az adós fellebbezést nyújthat be a végrehajtási bíróhoz a lefoglalás megszüntetése iránt (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1420. cikke). Ez az eljárás a lefoglalás megtámadása, amelyet ideiglenes intézkedés iránti eljárásban kell elbírálni, és szükség esetén kényszerítő bírság szabható ki. A kereset jogalapja lehet a sürgősség hiánya (Cass. 1984. szeptember 14., Arr. Cass. 1984–85, 87).

A körülmények megváltozása esetén a lefoglalással érintett személy (az összes fél végrehajtási bíró elé idézésével), a lefoglalást kérő hitelező vagy a közvetítő kérelmet nyújthat be a végrehajtási bíróhoz a lefoglalás módosítása vagy visszavonása iránt.

B. Bírósági határozat végrehajtása során foganatosított lefoglalás

Az adós ellentmondást nyújthat be a fizetési meghagyással szemben, vitatva annak jogi érvényességét. Az ellentmondás benyújtására nincs törvényben meghatározott határidő, és annak nincs halasztó hatálya. Az ellentmondás indoka lehet például eljárási hiba vagy türelmi időszak iránti kérelem (ha a végrehajtható jogcím közjegyzői okirat).

Az adós ellentmondást nyújthat be a végrehajtási bíróhoz vagyontárgyainak értékesítésével szemben, de annak nincs halasztó hatálya.

A lefoglalást kérő hitelezőtől eltérő jogosultak kifogásolhatják az eladási árat, de magát az értékesítést nem.

Az a harmadik fél, aki azt állítja, hogy ő a lefoglalt vagyontárgy tulajdonosa, szintén ellentmondást nyújthat be a végrehajtási bíróhoz (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1514. cikke). Ez egy visszatérítésre irányuló eljárás, és halasztó hatálya van.

A bírósági határozat végrehajtását kérő fél csak egyetlen hitelesített másolatot kap. Ezt egy díj (kibocsátási díj) megfizetésének bejegyzése ellenében bocsátják ki.

Végrehajtási záradék:

„Mi, Fülöp, a Belgák Királya,

Minden élőnek és eztán születendőnek:

  • Azt rendeljük és parancsoljuk, hogy minden végrehajtó, akitől azt kérik, hajtsa végre ezt az ítéletet, büntető ítéletet, határozatot, végzést vagy okiratot;
  • Hogy főügyészünk és az elsőfokú bíróságokon működő ügyészeink szerezzenek érvényt annak, és hogy a hatóságok valamennyi vezetője és tisztviselője a törvény által megkövetelt módon nyújtson segítséget;
  • Fentiek hiteléül ezt az ítéletet, büntető ítéletet, határozatot, végzést vagy okiratot a bíróság vagy a közjegyző aláírásával és bélyegzőjével ellátták.”

A bírósági határozat vagy közokirat végrehajtásához kapcsolódó cselekményekért a bírósági végrehajtó a végrehajtási bírónak felel. Etikai ügyekben az ügyészséghez és a bírósági végrehajtói kamara regionális kirendeltségéhez lehet fordulni.

A vagyontárgy fekvési helye szerinti nyilvántartás az illetékes (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1565. cikke). A nyilvántartás tájékoztatást ad az ingatlanról, például a tulajdonjogról, az ingatlanra bejegyzett jelzálogról.

azaz az összes érintett félről.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv számos rendelkezést tartalmaz a nem lefoglalható vagyontárgyakkal kapcsolatban (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1408–1412c. cikke).

A hitelezők nem érvényesíthetik követeléseiket bizonyos ingóságokkal szemben: amelyek szükségesek a lefoglalással érintett személy és családja mindennapi életviteléhez; szakmájuk gyakorlásához; a lefoglalással érintett személy vagy az ugyanazon lakcímen élő eltartott gyermekei képzésének vagy tanulmányainak folytatásához (lásd a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1408. cikkét). Részben mentesül a lefoglalás és az engedményezés alól a munkából és egyéb tevékenységekből származó jövedelem, valamint a járadékok, nyugdíjak és az egyéb jövedelem.

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1409. cikkének 1. §-a határozza meg a lefoglalás alóli teljes vagy részleges mentesülés alapjául szolgáló küszöbértéket, amelyet évente indexálnak. A lefoglalható vagy engedményezhető részösszegek fokozatosan növekednek, ha az adósnak eltartott gyermekei vannak.

A bírósági határozat végrehajtása iránti jogi követelésekre főszabály szerint az általános elévülési idő vonatkozik, azaz 10 év.

Utolsó frissítés: 03/08/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások - Bulgária

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A végrehajtás a bírósági eljárás utolsó szakasza. Magában foglalja annak lehetőségét, hogy a jogosult, akinek javára bírósági határozat született, az illetékes végrehajtó szervtől kérheti, hogy hatáskörén belül és a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban végrehajtási cselekményt végezzen az érdemi követelés teljesítésének biztosítása érdekében.

A végrehajtáshoz való jog az önként nem teljesített, végrehajtható követelés fennállásán, valamint a végrehajtást lehetővé tevő megfelelő okiraton (végrehajtható jogcím) alapul.

Végrehajtási cselekményt az alábbiak biztosítására lehet foganatosítani:

  • ingatlan megóvása;
  • ingatlanügyletek tilalma;
  • ingatlan értékbecslése és leltározása;
  • ingatlan nyilvános árverés útján történő értékesítése;
  • jövedelem megelőzési célú letiltása az adós bankszámláján;
  • közlekedési eszközök megelőzési célú zárlata;
  • birtokbalépés;
  • ingó vagyontárgyak visszaszerzése;
  • társasági részesedéseket érintő ügyletek végrehajtása;
  • gyermek átadása;
  • a házastársi vagyonközösségbe tartozó személyes jellegű ingóságok megosztása.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

Bulgáriában kétféle végrehajtási tisztviselő (végrehajtó) jár el:

1. állami végrehajtók;

2. magánvégrehajtók.

A magánvégrehajtók jogállását a magánjogi jogérvényesítésről szóló törvény (Zakon za chastnoto sadebno izpalnenie [a továbbiakban: ZChSI]) szabályozza. A ZChSI 2. cikkében szereplő fogalommeghatározás szerint a magánvégrehajtó olyan tisztviselő, akit az állam felhatalmazott a magánjogi kötelezettségeken alapuló esedékes követelések behajtására.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

3.1 Az eljárás

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv (a továbbiakban: Grazhdanski protsesualen kodeks [GPK]) 404. cikke alapján végrehajtási eljárás a következők alapján indulhat:

1. pont – jogerős ítéletek és határozatok; közbenső fellebbezés alapján hozott ítéletek; végrehajtható okiratok; bírósági egyezségek; végrehajtható ítéletek és végzések, vagy olyan ítéletek és végzések, amelyeket előzetesen vagy azonnali hatállyal végrehajthatónak nyilvánítanak; valamint választottbírósági határozatok és az ilyen bíróságok által jóváhagyott egyezségek;

2. pont – külföldön hozott ítéletek, aktusok és bírósági egyezségek, amelyek Bulgáriában külön eljárás nélkül végrehajthatók;

3. pont – külföldön hozott ítéletek, aktusok és bírósági egyezségek, valamint külföldön hozott választottbírósági döntések és jóváhagyott egyezségek, amelyeket Bulgáriában végrehajthatónak nyilvánítanak.

A GPK 405. cikke szerint a végrehajtási végzést írásbeli kérelem alapján hozzák meg, és annak másolatát nem kell kézbesíteni az adósnak.

A GPK 405. cikkének (2) bekezdése alapján a következő bíróságok rendelkeznek hatáskörrel a kérelem elbírálására:

  • a GPK 404. cikkének (1) bekezdése szerinti esetekben az a bíróság, amely elbírálta az ügyet vagy kiállította a végrehajtható okiratot, és amennyiben a döntés azonnal végrehajtható, az ítéletet hozó vagy a végrehajtható okiratot kiállító bíróság;
  • a GPK 404. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti esetekben a végrehajtás engedélyezésére hatáskörrel rendelkező bíróság;
  • a belföldi választottbíróságok által hozott ítéletek és az ilyen bíróságok által a választottbírósági eljárásokban jóváhagyott egyezségek tekintetében a szófiai városi bíróság (Sofiyski Gradski Sad).

A végrehajtható okirat kibocsátása iránti kérelmet elutasító vagy jóváhagyó határozattal szemben két héten belül fellebbezés nyújtható be (a GPK 407. cikke).

A nemzeti jogszabályi rendelkezések szerint a végrehajtható okirat kibocsátása iránti kérelmet ügyvédtől eltérő fél – beleértve a végrehajtást kérő felet vagy annak képviselőjét is – nyújthatja be. A végrehajtható okirat kibocsátása iránti kérelem benyújtására nem vonatkoznak különleges előírások.

A végrehajtási költségekre a magánjogi jogérvényesítésről szóló törvényben (hivatalos közlöny, 35/2006. sz.) szereplő díj- és költségtáblázat az irányadó.

3.2 A főbb feltételek

A végrehajtási eljárás a magánvégrehajtóval vagy állami végrehajtóval rendelkező peres fél által benyújtott írásbeli kérelem alapján indul, amelyhez csatolni kell a végrehajtható okiratot vagy az egyéb végrehajtható bírósági határozatot. A kérelemnek tartalmaznia kell az előnyben részesített végrehajtási módot, amely az eljárás során módosítható (a GPK 426. cikke).

A végrehajtók illetékességére vonatkozó szabályokat a GPK 427. cikke állapítja meg.

A végrehajtó köteles az adóst írásban felhívni, hogy a követelést önként teljesítse, amely felhívásnak az adós a felhívás kézhezvételétől számított két héten belül köteles eleget tenni. A felhívás figyelmezteti az adóst, hogy a teljesítés elmaradása végrehajtást eredményes. A felhívásnak tartalmaznia kell az érvényesíthető letiltásokat és megelőzési célú zárlatokat, és ahhoz mellékelni kell a végrehajtható bírósági határozat egy példányát. Az adós önkéntes teljesítésre való felhívásakor a végrehajtónak meg kell jelölnie azt a dátumot, amikor a vagyonleltárt felveszik, és amennyiben a végrehajtás ingatlanra vonatkozik, értesítenie kell az ingatlan-nyilvántartást a zárolásról.

A végrehajtó nyilvántartást készít az általa hozott vagy végrehajtott intézkedésekről.

Amennyiben a végrehajtás eredeti módját megváltoztatják, a végrehajtónak a GPK 428. cikkével összhangban írásban értesítenie kell az adóst a változásról.

Ha a végrehajtási eljárás megindulása után az adósnak nincs nyilvántartásba vett állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye, az eljáró bíró a hitelező indítványára köteles eseti képviselőt kijelölni az adós részére (a GPK 430. cikke).

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Végrehajtási intézkedés az adós következő vagyontárgyaival szemben hozható:

  • ingó vagyon;
  • munkából származó jövedelem;
  • ingatlanból származó jövedelem, beleértve a járadékokat, bérbeadásból származó jövedelmet stb.;
  • bankbetétek;
  • ingatlan;
  • kereskedelmi vállalkozások által kibocsátott részvények és kötvények;
  • a házastársi vagyonközösségbe tartozó ingóságok vagy ingatlanok.

A GPK 442. cikke szerint a hitelező végrehajtást foganatosíthat az adós tulajdonában lévő vagy felé fennálló bármely tárgyi dologgal vagy követeléssel szemben.

A GPK 444. cikke alapján nem hozható végrehajtási intézkedés az alábbiakkal szemben:

  • a minisztertanács (Ministerski savet) által elfogadott jegyzéken szereplő, az adós és családja szokásos használatára szolgáló tárgyi dolgok;
  • az az élelmiszer, amelyre az adósnak és családjának egy hónapig, mezőgazdasági termelők esetében az új termény betakarításáig szüksége van, vagy ami annak más mezőgazdasági termékben megfelel;
  • a fűtésre, főzésre és világításra három hónapig elegendő tüzelőanyag;
  • az adós szakmájának vagy foglalkozásának folytatásához szükséges berendezések és felszerelések;
  • az adós tulajdonában lévő földterület egy része (legfeljebb 0,5 ha szőlőültetvények és egyéb földterületek esetében és legfeljebb 3 ha általános célú terület esetében, valamint a vetéshez használt gépek és eszközök, műtrágyák, növényvédő szerek és egyévi vetéshez elegendő vetőmag);
  • az állattenyésztők számára a szükséges jószág, mégpedig két munkavégzésre használt marha, egy tehén, öt juh és kecske, tíz méhkaptár és szárnyas, valamint a takarmányozásukhoz a következő betakarításig vagy azon időpontig szükséges takarmány, amíg az állatállományt kihajtják a legelőre;
  • az adós tulajdonában lévő lakás, ha az adósnak és családtagjainak nincs más lakása, függetlenül attól, hogy az adott lakás a lakóhelyüknek minősül-e. Ha a lakás meghaladja az adós és családja lakhatási szükségleteit, a minisztertanács által elfogadott rendeletben meghatározottak szerint annak egy részét értékesítik, amennyiben a tulajdonról szóló törvény (Zakon za sobstvenostta) 39. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek;
  • jogszabályban kifejezetten meghatározott egyéb tárgyi dolgok és követelések, amelyekkel szemben nem foganatosítható végrehajtás.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

Az adósnak a követelés önkéntes teljesítésére való felhívásával párhuzamosan a végrehajtónak meg kell határoznia a vagyonleltár összeállításának időpontját, és amennyiben ingatlannal szemben foganatosítottak végrehajtási cselekményt, értesítenie kell az ingatlan-nyilvántartást a végrehajtásról.

Leltárt kell készíteni az ingóságok lefoglalása vagy zár alá vétele céljából.

A megelőzési célú zárlat vagy letiltás a következő joghatásokat váltja ki az adóssal szemben:

A letiltási vagy zárolási végzés jogerőre emelkedésének napjától az adós nem rendelkezhet a követelés vagy az (ingó vagy ingatlan) vagyon felett, és nem változtathatja meg, károsíthatja vagy semmisítheti meg a letiltott vagy zárolt vagyontárgyat. Az önkéntes teljesítésre felhívó levél kézbesítésével válnak jogerőssé a joghatások az adóssal szemben.

A letiltási vagy zárolási végzés a következő joghatásokat váltja ki a hitelezővel szemben:

A GPK 452. cikkének (1) bekezdése szerint a letiltási végzés hatálya alá tartozó ingó vagyon vagy követelések feletti rendelkezés a hitelezővel és bármely hitelezőtárssal szemben érvénytelen, kivéve, ha a kedvezményezett hivatkozhat a tulajdonról szóló törvény 78. cikkére. Ez utóbbi rendelkezés úgy szól, hogy az a fél, aki ingó vagyon vagy bemutatóra szóló értékpapírok birtokát ellenérték ellenében jogszerűen megszerzi – abban az esetben is, ha a birtokot nem a tulajdonostól szerezték meg, anélkül, hogy erről a tényről a kedvezményezett tudott volna – megszerzi a tulajdonjogot is, kivéve, ha a tulajdonjog átruházásához tulajdoni lapra vagy az ügyletben részt vevő felek aláírásának közjegyző általi hitelesítésére van szükség. Ugyanez a szabály vonatkozik az ingó vagyonnal kapcsolatos egyéb jogok megszerzésére is.

Amennyiben ingatlannal szemben foganatosítanak végrehajtási cselekményt, kizárólag a megelőzési célú zárlat nyilvántartásba vételét követő rendelkezési ügylet érvénytelen (a GPK 452. cikkének (2) bekezdése).

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Nincs olyan rendelkezés a nemzeti jogban, amely határidőket szabna a végrehajtási cselekmények tekintetében. Ennek az az oka, hogy a végrehajtás végső célja a követelés teljesítése. Ennélfogva a végrehajtási cselekmények az eljárás végéig érvényesek.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

A rendelkezésre álló jogorvoslatokra vonatkozó szabályokat a GPK 39. fejezetének I. és II. szakasza tartalmazza.

A végrehajtási cselekményekkel szemben, beleértve az egyedi végrehajtási intézkedéseket is, a következő felek fellebbezhetnek:

  • a hitelező fellebbezést nyújthat be, ha a végrehajtó elutasítja egy adott végrehajtási cselekmény elvégzését, továbbá a végrehajtás felfüggesztése vagy megszüntetése ellen;
  • az adós fellebbezést nyújthat be azon döntéssel szemben, amelyben a végrehajtó bírságot szabott ki az rá és emiatt olyan vagyonra vezetett végrehajtást, amely az adós szerint mentes a végrehajtás alól; továbbá ingóság lefoglalásával vagy az adós ingatlanból való kilakoltatásával szemben azon az alapon, hogy a végrehajtó nem értesítette megfelelő módon; valamint a költségviselési végzésekkel szemben;
  • harmadik személy (aki nem vesz részt a végrehajtási eljárásban) kizárólag akkor nyújthat be fellebbezést, ha a letiltást, megelőzési célú zárlatot vagy átadást elrendelő végzés időpontjában a birtokában levő dologra vezettek végrehajtást;
  • harmadik személy kizárólag akkor fellebbezhet az ingatlan birtokbavétele ellen, ha az adott ingatlan a birtokában volt a végrehajtandó ítélettel elbírált kereset megindítása előtt (a GPK 435. cikke);
  • amennyiben nyilvános árverést tartanak, a tulajdonjogról rendelkező határozattal szemben fellebbezhet az a fél, aki legkésőbb az árverés utolsó napján előleget helyezett letétbe; az a hitelező, aki ajánlatot tett az árverésen, de nem kellett letétbe helyeznie előleget; és az adós azon az alapon, hogy az árverést nem jogszerűen folytatták le, vagy a vagyontárgyat nem a legmagasabb ajánlatot tevő ajánlattevőnek ítélték oda.

A GPK 436. cikke szerint a fellebbezést a megtámadott cselekmény időpontjától számított egy héten belül kell benyújtani, amennyiben a fél jelen volt a cselekmény elvégzésénél, vagy megidézték őt az azon való részvételre, minden más esetben az arról való értesítés időpontjától számított egy héten belül. A fellebbezést a végrehajtás helye szerint illetékes regionális bíróság mellett működő végrehajtónál kell benyújtani. Fellebbezés esetén a végrehajtónak indokolnia kell a megtámadott cselekményt.

A fellebbezéseket – a harmadik személyek kérelmeinek kivételével – zárt ülésen kell elbírálni. Amennyiben harmadik személy nyújtott be fellebbezést, a kérelmet nyilvános ülésen kell elbírálni, és a végrehajtási eljárásban részt vevő valamennyi felet meg kell idézni. A fellebbezést egy hónapon belül kell elbírálni.

A fellebbezés benyújtása nem eredményezi a végrehajtási eljárás felfüggesztését, de a bíróság felfüggesztheti az eljárást a kérelemben foglalt jogalapok tárgyában történő döntéshozatalig. Az eljárás felfüggesztéséről a végrehajtót haladéktalanul értesíteni kell (a GPK 438. cikke).

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

A GPK 432. cikke határozza meg azokat az eseteket, amelyekben a bíróság a hitelező kérelmére jogszerűen felfüggesztheti a végrehajtási eljárást.

Utolsó frissítés: 04/08/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások - Csehország

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A végrehajtható okiratban meghatározott kötelezettségnek való megfelelés kikényszerítését jelenti, annak a személynek az akarata ellenére is, akire a kötelezettséget kirótták. Amennyiben az adós önként nem teljesíti a végrehajtható ítéletben foglaltakat, a hitelező a bírósághoz vagy bírósági végrehajtóhoz fordulhat bírósági végrehajtás vagy bírósági végrehajtó általi végrehajtás érdekében.

A bíróság a közigazgatási és adóügyi eljárásokban végrehajtandó okiratok kivételével elrendeli és elvégzi a végrehajtást. Ennek megfelelően polgári ügyekben a hitelező mindig fordulhat a bírósághoz.

A pernyertes fél bírósági végrehajtót is megkereshet. A bírósági végrehajtó a bíróság jóváhagyásával kényszeríti ki az ítéletet az alábbi ítéletek kivételével:

  • kiskorúról való gondoskodásra vonatkozó ítéletek;
  • családon belüli erőszakkal szembeni védelemmel kapcsolatos ügyekben hozott ítéletek;
  • az Európai Unió intézményeinek ítéletei;
  • külföldi ítéletek.

A végrehajtási kérelmet ennek ellenére akkor is be lehet nyújtani, ha a végrehajtást kiskorú tartására vonatkozó ítélet vagy külföldi ítélet alapján kell lefolytatni, amennyiben a végrehajthatóság megállapítására közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály, nemzetközi egyezmény vagy elismerésről szóló határozat alapján került sor.

Az ítéletek bírósági végrehajtását a módosított 99/1963. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 251–351a. szakasza szabályozza. Mindazonáltal a különös bírósági eljárásokról szóló – módosított – 292/2013. sz. törvény 492–513. szakasza alkalmazandó a családjogi vonatkozású ítéletek végrehajtására.

Az ítéletek bírósági végrehajtó általi végrehajtását elsősorban a bírósági végrehajtókról és a végrehajtási cselekményekről szóló – módosított – 120/2001. sz. törvény (végrehajtási törvény) 35–73. szakasza szabályozza. A bírósági végrehajtó – különösen az ítéletek végrehajtásának konkrét módszereire vonatkozó szabályozást illetően – szintén a polgári perrendtartásnak megfelelően jár el.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

Főszabály szerint az alperes tekintetében illetékes rendes bíróságának van joghatósága az ítélet végrehajtásának elrendelésére és elvégzésére (a módosított 99/1963. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 252. szakaszának (1) bekezdése). Az e szabály alóli kivételeket a polgári perrendtartás 252. szakasza tartalmazza.

Az alperes tekintetében illetékes rendes bírósággal kapcsolatos részletekért lásd: „Az illetékességre vonatkozó alapvető szabályok” (a „Joghatóság – a Cseh Köztársaság” ismertető 3.2.1. pontja).

A végrehajtást bíróságok és bíróság által kijelölt bírósági végrehajtók végezhetik. A hatáskörrel rendelkező végrehajtási bíróság a bírósági végrehajtókról és a végrehajtási cselekményekről szóló – módosított – 120/2001. sz. törvény (végrehajtási törvény) 45. szakasza szerint a járásbíróság. Az illetékes végrehajtási bíróság az a bíróság, amelynek illetékességi területén az alperes állandó lakóhelye, a külföldi tartózkodásának jellege szerint a Cseh Köztársaságon belüli tartózkodási helye, bejegyzett székhelye stb. található. A joghatóságról részletesebben a végrehajtási törvény említett rendelkezéséből tájékozódhat.

A további részletek tekintetében, kérjük, olvassa el a „Mit jelent a végrehajtás polgári és kereskedelmi ügyekben?” pontot.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

3.1 Az eljárás

Ítélet végrehajtása

Az eljárás a hitelező kérelmére indul, ha az alperes nem teljesíti önként a végrehajtható ítéletben rá kiszabott kötelezettségeket. A különös bírósági eljárásokról szóló – módosított – 292/2013. sz. törvénynek megfelelően a bíróság kérelem nélkül is elrendeli egyes előzetes – például a családon belüli erőszakkal szembeni védelemmel kapcsolatos ügyben hozott – döntések végrehajtását.

Az ítélet végrehajtása csak akkor rendelhető el, ha az ítélet meghatározza a hitelezőt, az alperest, azon kötelezettség terjedelmét és tartalmát, amelynek teljesítésére a végrehajtási kérelem irányul, valamint a kötelezettség teljesítésének határidejét. Amennyiben a bírósági ítélet nem tartalmazza a kötelezettség teljesítésének határidejét, vélelmezendő, hogy az ítéletben megállapított kötelezettségnek három napon belül, kilakoltatás esetén az ítélet jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül kell eleget tenni. Amennyiben az ítélet szerint a kötelezettséget több alperesnek kell teljesítenie, és az megosztható, a kötelezettséget – az ítélet eltérő rendelkezése hiányában – az alperesek egyenlő mértékben kötelesek teljesíteni.

A végrehajtás kérelmezésekor a hitelezőt nem kell ügyvédnek képviselnie.

A pénzösszeg kifizetését elrendelő ítélet végrehajtására irányuló kérelemben meg kell jelölni a végrehajtás konkrét módját és a törvény által meghatározott egyéb adatokat. A végrehajtási kérelemhez csatolni kell a végrehajthatóságának megerősítésével ellátott ítélet másolatát is. Az ügyben első fokon döntő bíróság látja el az ítéletet e megerősítéssel. Az ítélet másolatát nem kell csatolni, ha a végrehajtási kérelmet az ügyben első fokon döntő bírósághoz nyújtják be.

A végrehajtási eljárásban a határozathozatalra mindig végzés formájában kerül sor.

A bíróság főszabály szerint az alperes meghallgatása nélkül rendeli el a végrehajtást.

A Cseh Köztársaságban a bírósági eljárásért bírósági illetéket kell fizetni (a bírósági illetékekről szóló – módosított – 549/1991. sz. törvény). Indokolt esetekben a törvény illetékmentességet tesz lehetővé.

Bírósági végrehajtó általi végrehajtás

A végrehajtást a hitelező által a végrehajtási kérelemben megjelölt bírósági végrehajtó végzi. A bírósági végrehajtó cselekményei a végrehajtási bíróság cselekményeinek minősülnek.

A végrehajtási eljárás a hitelező kérelmére vagy olyan személy kérelmére indul, aki bizonyítja, hogy az ítéletből eredő jogosultság rászállt, vagy azt rá ruházták át. Az eljárás a kérelem bírósági végrehajtó általi kézhezvételének napján indul. A bírósági végrehajtó csak azután kezdheti meg az alperes vagyontárgyainak meghatározását és biztosítását, hogy a bíróság erre felhatalmazza és a végrehajtást elrendeli.

A végrehajtási kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

  • a végrehajtást vezető bírósági végrehajtó megjelölését, annak hivatalával együtt (a bírósági végrehajtók jegyzéke a Cseh Köztársaság bírósági végrehajtói kamarájának [Exekutorská komora České republiky] honlapján érhető el A link új ablakot nyit meghttp://www.ekcr.cz/seznam-exekutoru.php&w; a bírósági végrehajtóknak nincs kijelölt illetékességi területük – bármely bírósági végrehajtó jogosult a Cseh Köztársaság teljes területén eljárni);
  • a kérelem alapjául szolgáló ügynek és annak céljának meghatározása;
  • a részvevők, vagyis a hitelező vagy az ítélet jogosultja, valamint az alperes meghatározása; természetes személyek esetén ez a keresztnév, vezetéknév, állandó lakóhely, a külföldi tartózkodásának jellege szerint a Cseh Köztársaságon belüli tartózkodási hely és – adott esetben – a személyiigazolvány-szám vagy születési idő, jogi személyek esetén pedig a vállalkozás neve, bejegyzett székhelye és cégjegyzékszáma;
  • a végrehajtható okirat pontos meghatározása;
  • a végrehajtás során kikényszerítendő kötelezettség és az arra vonatkozó információ, hogy az alperes a kikényszerítendő kötelezettséget teljesítette-e, és ha igen, milyen mértékben;
  • adott esetben azon bizonyíték meghatározása, amelyre a hitelező a jogosultságát alapozta;
  • aláírás.

A végrehajtható okiratnak a végrehajthatóság megerősítésével vagy a végrehajtást engedélyező közjegyzői okirat másolatával ellátott eredetijét vagy hiteles másolatát csatolni kell a végrehajtási kérelemhez, kivéve, ha a végrehajtható okiratot a végrehajtási bíróság bocsátotta ki. A végrehajtható okiratot kibocsátó hatóság, egyezségek és megállapodások esetén pedig az a hatóság biztosítja a végrehajthatóság megerősítését, amely ezeket jóváhagyta.

3.2 A főbb feltételek

Az ítélet végrehajtása végrehajtható okirat alapján rendelhető el, amennyiben a kiszabott kötelezettséget önként nem teljesítették.

A végrehajtható okiratok a következők:

  • bíróság vagy bírósági végrehajtó végrehajtható határozata, amennyiben jogosultságot ismer el, kötelezettséget állapít meg, vagy vagyontárgyakra gyakorol hatást;
  • bíróság vagy más nyomozó, ügyészségi vagy ítélkező testület végrehajtható határozata, amennyiben jogosultságot ismer el, vagy vagyontárgyakra gyakorol hatást;
  • végrehajtható választottbírósági ítélet;
  • különös jogszabály alapján készült, végrehajtást engedélyező közjegyzői okirat;
  • közigazgatási szerv által kibocsátott végrehajtható határozat vagy más végrehajtható okirat;
  • egyéb olyan végrehajtható határozatok, valamint jóváhagyott egyezségek és okiratok, amelyek végrehajtását jogszabály lehetővé teszi.

Amennyiben a végrehajtható okirat nem határozza meg a kötelezettség teljesítésének határidejét, vélelmezendő, hogy a végrehajtható okirat által megállapított kötelezettségnek három napon belül, kilakoltatás esetén az ítélet jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül kell eleget tenni.

Bírósági végrehajtás

A módosított 99/1963. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 252. szakaszának eltérő rendelkezése hiányában az alperes tekintetében illetékes rendes bíróság rendelkezik joghatósággal az ítélet végrehajtása és kikényszerítése, a végrehajtás elrendelését megelőző bírósági feladatok elvégzése, valamint a vagyonra vonatkozó nyilatkozatok tekintetében.

A végrehajtás csak a hitelező által kérelmezett és az ítélet szerint a hitelező kielégítésére elegendő mértékben rendelhető el (a módosított 99/1963. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 263. szakaszának (1) bekezdése).

A bíróság a végrehajtási kérelmet elutasítja, ha már a kérelem alapján egyértelmű, hogy az elérthető bevételek a végrehajtás költségeinek fedezésére sem lennének elegendőek (a módosított 99/1963. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 264. szakaszának (2) bekezdése).

Bírósági végrehajtó általi végrehajtás

A bírósági végrehajtó a bíróság által adott felhatalmazás alapján végzi el a végrehajtást a fent (1. pont) felsorolt ítéletek kivételével.

Az a bírósági végrehajtó, akihez végrehajtási kérelem érkezik, kérelmezi a végrehajtási bíróságtól – legkésőbb a kérelem kézbesítését követő tizenöt napon belül – a felhatalmazást és a végrehajtás elrendelését. A bíróság tizenöt napon belül adja meg a felhatalmazást, ha a jogszabályban meghatározott összes feltétel teljesül. Ha a végrehajtás elvégzésének jogszabályban meghatározott feltételei nem teljesülnek, a bíróság felszólítja a bírósági végrehajtót, hogy részben vagy egészben utasítsa el a kérelmet, vagy szüntesse meg a végrehajtási eljárást. A bírósági végrehajtó a felszólításban foglaltaknak köteles eleget tenni.

A hatáskörrel rendelkező végrehajtási bíróság a járásbíróság.

Az illetékes végrehajtási bíróság az a bíróság, amelynek illetékességi területén a természetes személy alperes állandó lakóhelye vagy a külföldi tartózkodásának jellege szerint a Cseh Köztársaságon belüli tartózkodási helye található. Jogi személy alperes esetén az illetékes végrehajtási bíróság az a bíróság, amelynek illetékességi területén az alperes bejegyzett székhelye található. Ha a természetes személy alperesnek nincs állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye a Cseh Köztársaságban, vagy ha a jogi személy alperesnek nincs bejegyzett székhelye a Cseh Köztársaságban, az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén az alperesnek vagyona van.

Az illetékességre vonatkozó kivételeket tartalmaz például a különös bírósági eljárásokról szóló – módosított – 292/2013. sz. törvény 511. szakasza.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Néhány kivétellel mind az ingó, mind az ingatlan vagyon, jogosultság és más vagyontárgy is végrehajtás alá vonható.

A módosított 99/1963. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 321–322. szakasza szerint nem vonhatók végrehajtás alá különösen a következők:

  • olyan tárgyak, amelyek értékesítését különös jogszabályok tiltják, vagy amelyek különös jogszabályok szerint nem képezhetik végrehajtás tárgyát;
  • az alperes tulajdonában lévő olyan tárgyak, amelyekre az alperesnek a saját és családja lényeges szükségleteinek kielégítése vagy munkájának elvégzése érdekében szüksége van, valamint azok a tárgyak, amelyek értékesítése erkölcsi szabályokba ütközne (ide tartoznak különösen a hétköznapi ruházat, az alapvető háztartási eszközök, a jegygyűrűk és az egyéb hasonló tárgyak, a gyógyászati felszerelések és más olyan tárgyak, amelyekre az alperesnek betegsége vagy testi fogyatékossága miatt szüksége van, a különös jogszabályban meghatározott, egy személy létfenntartásához szükséges pénzösszeg kétszeresét meg nem haladó készpénz, az elsősorban nem gazdasági célból és kedvtelésből tartott állatok);
  • ha az alperes vállalkozó, azok a tulajdonában lévő tárgyak, amelyek üzleti tevékenységéhez szükségesek (e rendelkezés nem alkalmazható, ha a tárgyak zálog alapjául szolgálnak, és a zálog célja, hogy a hitelező követelése kielégítést nyerjen);
  • olyan műszaki berendezés, amelyen az alperes különös jogszabályoknak megfelelően befektetési eszközök nyilvántartását vagy az e nyilvántartásokban szereplő adatokkal kapcsolatos dokumentumokat tárolja, illetve olyan műszaki berendezés, amelynek célja különös jogszabályoknak megfelelően a befektetési eszközök tulajdonosairól való adatszolgáltatás;
  • olyan tárgyak, amelyeket az alperes helyettesítő eszközökként szerzett (e rendelkezés nem alkalmazható, ha az alperes jogosult e tárgyak felett szabadon rendelkezni, vagy ha a végrehajtás elhunyt személy adósságainak vagy a helyettesítő eszközökként szerzett tárgyak vagyonfelügyeletével kapcsolatos adósságok behajtására irányul).

A hitelező a fent felsorolt tárgyak tekintetében kártérítési keresetet is indíthat, amennyiben azokat olyan alperes szerezte meg, aki – szándékos bűncselekmény útján – jogalap nélküli gazdagodással kárt okozott a bűncselekménnyel, amennyiben a hitelező a bűncselekmény sértettje.

Az alábbiak szintén nem képezhetik végrehajtás tárgyát:

  • a biztosító által biztosítási kötvény alapján fizetett kártérítési összeg, amennyiben a kártérítést új épület felépítésére vagy meglévő épület javítására kívánják felhasználni;
  • pénzbeli szociális segélyek, megélhetési segélyek, állami szociális támogatás, lakhatási támogatás és egyszeri állami szociális támogatás, valamint nevelőszülői támogatás;
  • olyan követelések, amelyeket az adós helyettesítő eszközökként szerzett; e rendelkezés nem alkalmazható, ha az alperes jogosult a követelés felett szabadon rendelkezni, vagy ha a végrehajtás egy örökhagyó adósságainak vagy a helyettesítő eszközökként szerzett tárgyak vagyonfelügyeletével kapcsolatos adósságok behajtására irányul;
  • a vállalkozó természetes személyek olyan követeléseinek, amelyek üzleti tevékenységük keretében keletkeznek, csak a kétötöde vonható végrehajtás alá; amennyiben azonban elsőbbséget élvező követelés végrehajtására irányuló kérelemről van szó, e követelések háromötöde vonható végrehajtás alá;
  • amennyiben az alperes a szerző, a jogdíjköveteléseknek csak a kétötöde vonható végrehajtás alá; amennyiben azonban elsőbbséget élvező követelés végrehajtására irányuló kérelemről van szó, e követelések háromötöde vonható végrehajtás alá (ugyanez vonatkozik az előadóművészek jogaival és az ipari tulajdon feltalálóinak jogaival kapcsolatos követelésekre is).

Ez a felsorolás tartalmazza a vagyon végrehajtás útján történő megterhelésének alapvető korlátait. A polgári perrendtartás további különös korlátokat állapít meg, például a 267b. szakaszban.

A házastársak vagyonára vonatkozó szabályokat a módosított 99/1963. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 262a. szakaszának (1) és (2) bekezdése, valamint a módosított 120/2001. sz. törvény – a végrehajtási törvény – 42. szakasza tartalmazza. Az olyan vagyontárgyakra vezetett végrehajtás, amelyek a házastársak vagyonába tartoznak, elrendelhető olyan adósság behajtása érdekében is, amely a házasság alatt vagy azt megelőzően csak az egyik házastársra tekintettel keletkezett. A végrehajtási végzés szempontjából az a vagyontárgy, amely azért nem része a házastársak vagyonának, mert bírósági határozat megszüntette a házastársi vagyonközösséget, vagy korlátozta annak hatályát, vagy mert a házastársi vagyonközösség hatályát szerződéssel korlátozták, vagy házastársi különvagyon rendszert léptettek életbe, vagy a házasság megszűnésének napjával a házastársak vagyonának forrását szerződésben meghatározták, szintén az alperes és házastársa házastársi vagyonának minősül.

Az alperes házastársának béreiből vagy egyéb bevételeiből történő levonás, az alperes házastársa pénzügyi intézménynél fenntartott számlájának lefoglalása, az alperes házastársa pénzköveteléseinek lefoglalása vagy az alperes házastársa más vagyonának lefoglalása útján lefolytatott végrehajtást a házastársi vagyonközösség részét képező adósság behajtása esetén lehet elrendelni.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

Bírósági végrehajtás:

Pénzösszeg megfizetésére bérekből való levonás, lefoglalás, ingatlan kezelése, ingóság és ingatlan értékesítése, gyártó üzem lefoglalása és ingatlan bírósági jelzáloggal való megterhelése útján kerülhet sor (a módosított 99/1963. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 258. szakaszának (1) bekezdése).

A pénzösszeg megfizetésétől eltérő kötelezettséget keletkeztető végrehajtás a kötelezettség jellegétől függ. A végrehajtás történhet kilakoltatás, dolgok elvitele, közös dolgok feldarabolása, munka vagy egyéb szolgáltatás elvégzése útján (a módosított 99/1963. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 258. szakaszának (2) bekezdése).

A biztosíték értékesítésével történő végrehajtás a behajtott követelésre tekintettel megvalósulhat a biztosítékul szolgáló ingóságok és ingatlanok, általános eszközök és eszközcsoportok értékesítésével, a biztosítékul szolgáló pénzügyi követelés behajtásával és a biztosítékul szolgáló más tulajdonjogok behajtásával (a módosított 99/1963. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 258. szakaszának (3) bekezdése).

Miután a végrehajtást megkezdett végrehajtásként nyilvántartásba vették, a bírósági végrehajtó felméri, hogy a végrehajtást hogyan kell lefolytatni, és kiadja vagy hatályon kívül helyezi a végrehajtással érintett vagyontárgyakra vonatkozó végrehajtási végzést. A végrehajtási végzés a végrehajtásnak a módosított 120/2001. sz. törvényben – a végrehajtási törvényben – meghatározott módszerek egyike szerinti lefolytatását kimondó végzés. A végrehajtási végzésben a bírósági végrehajtó olyan végrehajtási módszert választ, amely nem nyilvánvalóan alkalmatlan, különös tekintettel az alperes adósságainak összege és az alperes adósságának teljesítésére szolgáló tárgy ára közötti aránytalanságra.

A pénzösszeg megfizetése érdekében lefolytatott végrehajtásra bérekből és egyéb jövedelemből történő levonás, lefoglalás, ingóság és ingatlan értékesítése, gyártó üzem lefoglalása, ingatlan bírósági végrehajtói jelzáloggal való megterhelése, ingatlan kezelése vagy vezetői engedély felfüggesztése útján kerülhet sor.

A pénzösszeg megfizetésétől eltérő kötelezettséget keletkeztető végrehajtási módszer a kötelezettség jellegétől függ. A végrehajtás történhet kilakoltatás, dolgok elvitele, közös dolgok feldarabolása, munka vagy egyéb szolgáltatás elvégzése útján.

A biztosíték értékesítésével történő végrehajtás a behajtott követelésre tekintettel megvalósulhat a biztosítékul szolgáló ingóságok és ingatlanok értékesítésével.

A vagyonnal való rendelkezés tilalmát a módosított 120/2001. sz. törvény – a végrehajtási törvény – 44a. szakasza és 47. szakaszának (5) bekezdése szabályozza. A bírósági végrehajtó eltérő döntése hiányában a végrehajtás megindításáról szóló értesítés kézbesítését követően az alperes nem rendelkezhet vagyonával, ideértve az ingatlanokat és a házastársak vagyonába tartozó vagyontárgyakat, kivéve az általános üzleti és működési tevékenységet, saját és az általa eltartottak alapvető szükségleteinek kielégítését, valamint a vagyontárgyak fenntartását és kezelését. Bármely jogcselekmény, amellyel az alperes e kötelezettséget megszegi, érvénytelen. A jogcselekmény érvényesnek minősül azonban, ha érvényességét a bírósági végrehajtó, a hitelező vagy a bejegyzett hitelező nem vitatják a kikényszerített követelés kielégítésének biztosítása érdekében. Az érvényesség vitatásának jogkövetkezményei abban a pillanatban állnak be, amikor a jogcselekmény hatályosul, ha a végrehajtási végzést vagy a bírósági végrehajtó, a hitelező vagy a bejegyzett hitelező más akaratnyilatkozatát az azon jogcselekménnyel érintett minden félnek kézbesítik, amellyel szemben a bírósági végrehajtó, a felperes vagy a bejegyzett hitelező az érvényességet vitató kifogást emelt.

Az alperes nem ruházhatja át a végrehajtási végzéssel érintett vagyontárgyat más személyre, illetve nem terhelheti meg azt vagy rendelkezhet azzal semmilyen más módon sem. Bármely jogcselekmény, amellyel az alperes e kötelezettséget megszegi, érvénytelen.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Ezen intézkedések a végrehajtás befejezéséig, a követelésnek, a követelés járulékos elemeinek és a végrehajtás költségeinek behajtásáig stb. maradnak hatályban. A vagyonnal való rendelkezés tilalmát határozattal szüntetik meg, ha az alperes a bírósági végrehajtónál letétbe helyezi a behajtandó követelésnek, a végrehajtás költségeinek és a hitelező költségeinek megfelelő összeget.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

Opravné prostředky při soudním výkonu rozhodnutí:

Az ítélet bírósági végrehajtása során a polgári perrendtartás fellebbezésre vonatkozó általános szabályai szerint van lehetőség fellebbezni. Az alperesnek a fellebbezést az ítélet írásbeli példányának kézbesítésétől számított 15 napon belül annál a bíróságnál kell benyújtania, amelynek határozatát meg kívánja támadni. Amennyiben az erre jogosulttól a fellebbezésre nyitva álló határidőn belül érkezik be a fellebbezés, az ítélet nem emelkedik jogerőre, amíg a fellebbviteli bíróság jogerős határozatot nem hoz a fellebbezés tárgyában (lásd még a módosított 99/1963. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 254. szakaszát).

Az ítélet végrehajtása során jogszabályi okokból nem lehetséges az eljárás felfüggesztése és a határidők meghosszabbítása. Emellett nem lehet a végrehajtás újraindítása érdekében sem keresetet indítani; lehetséges azonban megsemmisítés iránti keresetet benyújtani abban az esetben, ha a kereset a fellebbviteli bíróság olyan jogerős határozata ellen irányul, amelyben a fellebbezést elutasították vagy a fellebbezési eljárást megszüntették, vagy a fellebbviteli bíróság olyan jogerős határozata ellen irányul, amelyben az első fokon eljáró bíróság fellebbezés vagy fellebbezési felülvizsgálat elutasítására irányuló határozatát hagyták jóvá vagy változtatták meg késedelem miatt (lásd még a módosított polgári perrendtartás 229. szakaszának (4) bekezdését és 254. szakaszának (2) bekezdését).

A vagyontárgyra vonatkozó, végrehajtást tiltó jogot a polgári perrendtartás 267. szakaszának (1) bekezdése szerint a vagyontárgy végrehajtásból való kizárása iránti kérelem útján lehet a hitelezővel szemben gyakorolni.

Annak ellenére, hogy a behajtandó követelést nem lehet kielégíteni belőle, az olyan vagyontárgyra vonatkozó jogot, amely a házastársak vagyonába tartozik, vagy a végrehajtási végzés szempontjából az alperes és házastársa házastársi vagyonának minősül, értelemszerűen szintén ilyen kérelem útján lehet gyakorolni (a polgári perrendtartás 267. szakaszának (2) bekezdése).

A bevételek felosztásában részt vevő vagy egyébként az ítélet végrehajtása során kielégítésre kerülő követelések hitelességének, összegének, osztályának vagy sorrendjének vitatására a hitelezővel szemben szintén kérelem benyújtása útján kerülhet sor, a vagyontárgyak szemben jogszabályban meghatározott módszerek szerint (a polgári perrendtartás 267a. szakasza).

A részvevők egyes bírósági határozatokkal szemben kifogást nyújthatnak be. Ilyen lehet például az alperes által a vagyonleltárral kapcsolatban emelt kifogás, a gyártó üzem kezelésével kapcsolatos jelentéssel vagy az odaítéléssel szembeni kifogás.

Végül, de nem utolsó sorban az alperes a végrehajtási eljárás során kérelmet nyújthat be az ítélet végrehajtásának (a bírósági végrehajtó általi végrehajtás) elhalasztása vagy felfüggesztése iránt. Az ítélet végrehajtásának (a bírósági végrehajtó általi végrehajtás) elhalasztására és felfüggesztésére vonatkozó szabályokat a polgári perrendtartás és a végrehajtási törvény tartalmazza (különösen a módosított 99/1963. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 266., 268. és 269. szakasza, valamint a módosított 120/2001. sz. törvény – a végrehajtási törvény – 54., 55. és 55a. szakasza).

Fellebbezés a bírósági végrehajtó által végrehajtásra irányuló eljárásban:

A végrehajtási törvényben meghatározott esetekben lehetséges a bírósági végrehajtó határozatai ellen fellebbezni (lásd az 55c. szakaszt).

A polgári perrendtartás 267. szakasza szerint az eszköz nyilvántartásból való törlésére irányuló kérelem tárgyában a bírósági végrehajtó által hozott határozattal szemben a végrehajtási bíróságnál benyújtott kérelemben kérhető az eszköz kizárása a bírósági végrehajtó olyan határozatának kézbesítésétől számított 30 napon belül, amelyben a bírósági végrehajtó az eszköz nyilvántartásból való törlésére irányuló kérelemnek még részben sem adott helyt. Az eszköz nyilvántartásból való törlésére irányuló kérelem benyújtása és az erre nyitva álló határidő letelte között, valamint a kérelem alapján megindult eljárás ideje alatt nem értékesíthető a nyilvántartásba vett ingóság.

A résztvevő az eljárási költségek megfizetéséről szóló végzéssel szemben a végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül kifogással élhet.

A végrehajtás elhalasztása és felfüggesztése iránti kérelem tekintetében lásd a fenti „Opravné prostředky při soudním výkonu rozhodnutí” pontot.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

A végrehajtási végzést követően (a végrehajtási törvény 44. és azt követő szakaszai) a vagyontárggyal való rendelkezés tilalma nem vonatkozik az alperes általános üzleti és működési tevékenységére, saját és az általa eltartottak alapvető szükségleteinek kielégítésére, valamint a vagyontárgyak fenntartására és kezelésére. Az alperes emellett a bírósági végrehajtótól kérheti vagyona egyes részeinek a rendelkezési tilalom alóli mentesítését; a kérelemben az alperesnek bizonyítania kell, hogy fennmaradó vagyona egyértelműen és kétségtelenül elegendő a követelés kielégítéséhez, ideértve a hitelező költségeit és az eljárás költségeit is.

Az alperesnek emellett – a bírósági végrehajtó fizetési határidőt és a fizetés elmulasztásának lehetséges következményeit is tartalmazó felhívását követően – lehetősége van a behajtandó követelés és a letét csökkentett költségű megfizetésére. A vagyonnal való rendelkezés tilalma (a végrehajtási törvény 44a. szakaszának (1) bekezdése és 46. szakaszának (6) bekezdése) a követelés behajtásával és a letét megfizetésével megszűnik. Ellenkező esetben a bírósági végrehajtó lefolytatja a végrehajtást.

Az alperes a Cseh Köztársaság igazságügyi minisztériumának a járásbíróságok és a regionális bíróságok eljárási szabályzatáról szóló, 1991. december 23-i – módosított – 37/1992. sz. rendelete 65. szakaszának megfelelően védelmet élvez különösen abból a lakásból, vagy más ingatlanból való kilakoltatással szemben, amelyben él. Ha a végrehajtó az ingatlanból, épületből, lakásból vagy szobából való kilakoltatás lefolytatása közben tudja meg, hogy a kilakoltatandó személy betegség miatt ágyhoz van kötve, vagy szülés utáni időszakban vagy a terhesség előrehaladott fázisában lévő nő, és a kilakoltatás e személy egészségét súlyosan veszélyeztetné, a végrehajtás nem folytatható le; amennyiben nem nyújtanak be orvosi igazolást, vagy a bírósági végrehajtó kételkedik az igazolás helytállóságában, kikérheti orvosszakértő véleményét.

Az adós egyes dolgai a polgári perrendtartás szerint kivételt képeznek, lásd még a „Jaký druh majetku může být předmětem výkonu soudních rozhodnutí?” kérdést.

Utolsó frissítés: 20/08/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások - Németország

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A bírósági végrehajtás (Zwangsvollstreckung) az az eljárás, amelynek útján magánjogi követelést állami kényszer alkalmazásával kényszerítenek ki. A végrehajtási hatalom az államé, amely képviselői útján jár el szuverén hatalma alapján.

Az alábbi végrehajtási intézkedésekkel kényszeríthetik az alperest egy rá rótt, összeg megfizetésére, cselekmény elvégzésére stb. irányuló kötelezettség teljesítésére:

  • Javak zárolása (Pfändung)
  • Az adós követeléseinek és egyéb vagyontárgyainak (különösen a munkabér) zárolása
  • Az adós által tett vagyonnyilatkozat (Vermögensauskunft)
  • Cselekvés vagy cselekvéstől való tartózkodás biztosítására szolgáló kényszerintézkedés (Zwangsmaßnahmen)
  • Kényszerértékesítés (Zwangsversteigerung)
  • Vagyonfelügyelő kinevezése (Zwangsverwaltung)

A bírósági végrehajtást Németországban elsősorban a polgári perrendtartás (Zivilprozessordnung – ZPO) 704. és azt követő §-ai, valamint a kényszerértékesítésről és a vagyonfelügyeletről szóló törvény (Gesetz über die Zwangsversteigerung und Zwangsverwaltung – ZVG) szabályozzák.

A tagállamközi követelésbehajtást szabályozó 655/2014/EU rendeletet Németország a ZPO 946. és azt követő §-aival ültette át.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

Lásd a lenti 3. kérdést.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

3.1 Az eljárás

  • Egyaránt végrehajthatók-e a bírósági és a nem bírósági határozatok?

Igen. Az érintett határozatok körébe a továbbiakban fellebbezéssel meg nem támadható vagy ideiglenesen végrehajtható jogerős ítéletek (a ZPO 704. §-a), az ideiglenes zárlat (Arrest) és az ideiglenes végzések (einstweilige Verfügungen, a ZPO 929., 936. §-a), továbbá a ZPO 794. §-ában felsorolt egyéb végrehajtható okiratok tartoznak, amelyek nemcsak bírósági végzések, hanem egyeztető bizottság előtt kötött egyezségek (Vergleiche vor Gütestellen), jogászok által kötött egyezségek (Anwaltsvergleiche) és közjegyzői okiratok is lehetnek.

  • Kérelmezni kell-e a végrehajtást engedélyező bírósági végzést?

Bírósági végzés szükséges az adós követeléseinek és egyéb vagyontárgyainak zárolásához, a cselekvés vagy az attól való tartózkodás biztosítására szolgáló kényszerítő intézkedésekhez és az ingatlanra a nyilvános árverésekről és a vagyonfelügyeletről szóló törvény alapján vezetett bírósági végrehajtáshoz.

  • Melyik bíróság rendelkezik hatáskörrel a végrehajtás elrendelésére?

Az adós követeléseinek zárlata: az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság (Amtsgericht).

Cselekvés vagy cselekvéstől való tartózkodás biztosítására szolgáló kényszerítő intézkedések: a megfelelő elsőfokú bíróság.

Kényszerértékesítés és vagyonfelügyelő kinevezése: a vagyontárgy helye szerinti helyi bíróság.

  • A bírósági végrehajtó jogállása és hatásköre

A bírósági végrehajtó (Gerichtsvollzieher) tartományi bírósági tisztviselő, aki a helyi bíróság elnökének igazgatási felügyelete alatt áll. Végrehajtási feladatainak ellátása során azonban funkcionálisan független: az igazgatási felügyelet nem gyakorolható vele szemben annak érdekében, hogy a befolyásolása elkerülhető legyen. A bírósági végrehajtó által foganatosított intézkedésekkel és költségkimutatásokkal szemben kifogással (Erinnerung) lehet élni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a bírósági végrehajtó megtagadja a végzés végrehajtását. A kifogásról a végrehajtásért felelős bíróság dönt.

A ZPO 8. könyve szerint a bírósági végrehajtó felelős polgári ügyekben az ítéletek végrehajtásáért. Legfőbb tevékenysége az ingó javak végrehajtás alá vonása. Ennek során a bírósági végrehajtónak főszabály szerint joga van az adós számára részletfizetést engedélyezni, és felelős azért, hogy a végrehajtási eljárás időben és eredményesen záruljon. Egyik fő feladata az, hogy az adóstól eskü alatt tett vagyonnyilatkozatot szerezzen be. További feladatai az alábbiak:

  • Ingó és ingatlan javaktól való megfosztás (kilakoltatás).
  • Leküzdeni az adós olyan cselekményekkel szemben tanúsított ellenállását, amelyek végrehajtásához az adósnak hozzá kell járulnia.
  • Valamelyik fél kérelme esetén a végrehajtási eljáráshoz szükséges dokumentumok kézbesítése.
  • Az ideiglenes zárlatra vonatkozó végzések és az ideiglenes intézkedések végrehajtása (kivéve a bíróság által kezelt ügyekben).
  • Vagyonnyilatkozat-tétel megtagadása esetén a letartóztatási parancs végrehajtása.
  • A végrehajtási kérelmet jogi szakértőnek kell-e benyújtania?

A végrehajtási kérelmek tekintetében általában a helyi bíróság illetékes, ahol a jogi képviselet nem kötelező.

A cselekvés vagy cselekvéstől való tartózkodás biztosítására szolgáló kényszerítő intézkedések iránti kérelmet azonban a megfelelő elsőfokú bírósághoz kell benyújtani, amely bizonyos körülmények között felsőbb fokú bíróság (tartományi bíróság [Landgericht]) is lehet, és ezekben az esetekben a jogi képviselet alapvetően kötelező.

A végrehajtási intézkedések költségei

A jog a végrehajtás különféle lehetőségeiről rendelkezik a biztosítandó követeléstől függően. A különböző végrehajtási intézkedések költségei eltérőek:

  • a) Javak zárlata

Amennyiben egy adott pénzösszeg követeléséhez való jogot elismerik, a hitelező kérheti a bírósági végrehajtótól a teljesítés kikényszerítését. A bírósági végrehajtók költségeiről szóló törvény (Gerichtsvollzieherkostengesetz – GvKostG) mellékletét képező díjtáblázat (Kostenverzeichnis – KV) 205. pontja szerint 26 eurót kell fizetni az adós ingóságainak a bírósági végrehajtó által történő zárolása esetén. A zárolt vagyontárgyak árverésen történő értékesítése (amire sor kerülhet helyi árverés vagy a nyilvánosság számára aukciós platformon elérhetővé tett online árverés útján) vagy egyéb értékesítése esetén a díjtáblázat 300. pontja szerint további 52 euró díjat kell fizetni. A táblázat 500. pontjának megfelelően abban az esetben, ha a bírósági végrehajtó által készített jelentés szerint a hivatalos intézkedés három óránál többet vett igénybe, túlóradíjat is felszámítanak. A túlóradíj megkezdett óránként 20 euró. Emellett fel kell számítani a bírósági végrehajtó költségeit, különösen az utazási költségeket (a díjtáblázat 711. pontja).

  • b) Az adós követeléseinek zárlata

Pénzösszeg megfizetésére vonatkozó végzés a bírósághoz benyújtott, az adós követeléseinek (pl. munkabérének kifizetése) zárolására és a követelésnek a hitelezőre történő átruházására irányuló kérelemmel is biztosítható, minek esetén az adósságból levonják a kifizetéseket (zur Einziehung, „a behajtásra”) vagy a hitelező adóssal szemben fennálló követelésére vonatkozó megegyezésben engedményezik (an Zahlungs statt, „a kifizetés helyett”) (a ZPO 829. és 835. §-a). Főszabály szerint a követelés zárolását és engedményezését közös kérelemben kell kérni, és arról a zárlatról és az engedményezésről szóló határozatban döntenek. A bírósági költségekről szóló törvény (Gerichtskostengesetz – GKG) mellékletét képező díjtáblázat 2111. pontja szerint csak 20 eurót kell fizetni a kérelem alapján megindult eljárás esetén. A költségeket – ideértve a bírósági határozatok kézbesítésének költségeit is – a díjtáblázat 9. része szerint külön számítják fel.

  • c) Vagyonnyilatkozat felvétele

A bírósági végrehajtó a vagyonnyilatkozat felvételéért a bírósági végrehajtók költségeiről szóló törvény mellékletét képező díjtáblázat 260. pontja szerint 33 euró díjat számol fel.

  • d) Ingatlanra irányuló végrehajtás

Az adós tulajdonában levő ingatlannal szembeni végrehajtásra az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálog, kényszerértékesítés vagy a vagyontárgy tekintetében vagyonfelügyelő kinevezése útján kerül sor.

Jelzálog ingatlan-nyilvántartásba, egy követelés biztosítása érdekében történő bejegyzéséért a bírósági és közjegyzői költségekről szóló törvény (Gerichts- und Notarkostengesetz – GNotKG) mellékletét képező díjtáblázat 14121. pontjával összhangban díjat kell fizetni a biztosítandó követelés értéke 1%-ának megfelelő mértékben (a törvény 53. §-ának (1) bekezdése). Az 1. melléklet tartalmazza a díjtáblázatot 3 millió euró értékig.

A kényszerértékesítésről és a vagyonfelügyeletről szóló törvény alapján indított eljárások bírósági díjait a bírósági költségekről szóló törvény mellékletét képező díjtáblázat 2. része 2. szakaszának 1. és 2. alrészei határozzák meg. A földterület kényszerértékesítésének elrendelése iránti kérelem vagy az eljárásba való belépés iránti kérelem tárgyában történő határozathozatalért 100 eurós díjat kell fizetni. További díjak is felmerülnek az eljárás, legalább egy ajánlati felhívásos árverés megtartása, az értékesítés lebonyolítása és a bevétel szétosztása kapcsán; ezeknek a díja 0,5%. Az eljárási díj és az árverés megtartásának díja a vagyontárgyak végrehajtási bíróság által elfogadott értékétől függnek (piaci érték, a bírósági költségekről szóló törvény 54. §-ának (1) bekezdése). Az értékesítés lebonyolításának és a bevétel szétosztásának díja a nyertes ajánlattól és a kamatok nettó összegétől – ideértve az árverés feltételei szerint a függőben lévő jogok értékét is – függ (a bírósági költségekről szóló törvény 54. §-ának (2) és (3) bekezdése). Az 2. melléklet tartalmazza a díjtáblázatot 500 000 euró értékig. A díjak mellett a bírósági költségekről szóló törvény mellékletét képező díjtáblázat 9. része szerint külön felszámítják az eljárási költségeket is; különösen a vagyontárgy piaci értékének a bírósági díjazásról és kártalanításról szóló törvény (Justizvergütungs- und entschädigungsgesetz – JVEG) szerinti, szakértő általi értékelésének költségeit (a bírósági költségekről szóló törvény mellékletét képező díjtáblázat 9005. pontja).

A vagyonfelügyelő kijelölése iránti kérelem vagy az eljárásba való belépés iránti kérelem tárgyában történő határozathozatalért 100 eurós díjat kell fizetni. A vagyonfelügyelet éves díja 0,5%, de összesen legalább 120 euró és legalább 60 euró az első és az utolsó naptári évben. A díj összegét a vagyonfelügyeletből származó bevételek határozzák meg (a bírósági költségekről szóló törvény 55. §-a).

  • e) Megfosztás és cselekvés, cselekvés engedélyezésének vagy cselekvéstől való tartózkodás biztosítására szolgáló kényszerintézkedések

Ha az adós ingó javakat köteles átadni, a tulajdont a végrehajtó veszi át és adja tovább a hitelezőnek. E hivatalos intézkedésért a bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtók költségeiről szóló törvény mellékletét képező díjtáblázat 221. pontja szerint 26 eurós díjat számít fel. E díjon felül a táblázat 500. pontjának megfelelően abban az esetben, ha a bírósági végrehajtó által készített jelentés szerint a hivatalos intézkedés három óránál többet vett igénybe, túlóradíjat is felszámítanak. A túlóradíj megkezdett óránként 20 euró.

Ha az adós ingatlant köteles átadni, a bírósági végrehajtó veszi át a birtokot az adóstól és adja tovább azt a hitelezőnek (kilakoltatás). A bírósági végrehajtók költségeiről szóló törvény mellékletét képező díjtáblázat 240. pontja szerint ezért 98 eurós díjat számolnak fel. A díjtáblázat 500. pontjának megfelelően ebben az esetben is felszámítanak megkezdett óránként 20 euró túlóradíjat, ha a hivatalos intézkedés három óránál többet vett igénybe. Emellett a bírósági végrehajtó költségeit is felszámítják, ideértve a harmadik felek által nyújtott szükséges szolgáltatások – például eltávolítások vagy lakatosi tevékenység – költségeit is.

A bíróság előtti eljárásban az adósnak cselekvésre (attól függően, hogy a cselekményt csak az adós, vagy helyette harmadik fél is megteheti-e), annak engedélyezésére vagy cselekvéstől való tartózkodásra vonatkozó utasítása esetén a bírósági költségekről szóló törvény mellékletét képező díjtáblázat 2111. pontja szerint 20 euró díj fizetendő.

3.2 A főbb feltételek

A hitelezőnek követelése igazolására végrehajtható okirattal kell rendelkeznie. Ilyenek a továbbiakban fellebbezéssel meg nem támadható vagy ideiglenesen végrehajtható jogerős ítéletek (a ZPO 704. §-a) és a ZPO 794. §-ában felsorolt egyéb okiratok (pl. bírósági egyezségek [gerichtlicher Vergleich], végrehajtási végzések [Vollstreckungsbescheid] vagy közjegyzői okiratok). Főszabály szerint az okiratnak bírósági végrehajthatósági igazolást kell tartalmaznia (Vollstreckungsklausel), és azt az adósnak kézbesíteni kell. Bírósági végrehajthatósági igazolásra csak kivételesen van szükség végrehajtási végzések, ideiglenes zárlatra vonatkozó végzések és ideiglenes végzések esetén (a ZPO 796. §-a, 929. §-ának (1) bekezdése és 936. §-a).

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

A végrehajtás tárgyai lehetnek az adós ingó javai, követelései és más tulajdonjogai, továbbá ingatlana.

A ZPO 811. §-a meghatározza a nem zárolható ingóságokat; a cél az, hogy az adós és a vele egy háztartásban élők a személyes vagy szakmai felhasználáshoz minimálisan szükséges tárgyakat megtarthassák.

A zárlattal kapcsolatos korlátozások az adós bérjellegű jövedelmére is vonatkoznak. A ZPO 850. és azt követő §-ai rendelkeznek a nem zárolható olyan összegekről, amelyekre az adósnak saját létfenntartása érdekében szüksége van. A követelésegyenleg védelme céljából „zárlat alól kivont számla” (Pfändungsschutzkonto, a ZPO 850k. §-a) hozható létre. E számlákon a követelésegyenleg eredetétől függetlenül tárolhatók a zárlat alól kivont egyes összegek.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

  • Az adós vonatkozásában

Az adós ingó javaira irányuló végrehajtásra zárlat, majd a zárolt vagyontárgy értékesítése útján kerül sor. Az adós harmadik felekkel szemben fennálló követeléseit és jogait a végrehajtási bíróság végzése útján zárolják. A zárlat mindkét esetben olyan hivatalos intézkedés, amely a zárolt eszköz elkobzásával jár. Az elkobzás többek között az adós eszköz feletti rendelkezési jogának elvesztésével jár.

  • Harmadik felek vonatkozásában

Amennyiben a bírósági végrehajtó nem az adós, hanem harmadik fél ingó javait zárolja, a harmadik fél a vagyontárgyának zárolásával szemben harmadik féltől származó kifogás benyújtásával (Drittwiderspruchsklage) tiltakozhat.

Amennyiben az adós harmadik féllel szemben fennálló követelését zárolják és engedményezik, a harmadik fél a továbbiakban nem teljesíthet az adósnak; az adós követeléséből történő levonás érdekében a hitelezőnek engedményezett követelést csak a hitelezőnek fizetheti meg, ez pedig mentesíti saját adósságának megfizetése alól. Azzal a harmadik féllel szemben, aki e kötelezettséget megszegi, kártérítési kereset indítható.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A fellebbezéssel tovább meg nem támadható követelések és a végrehajtható egyezségek vagy okiratok szerinti követelések elévülési ideje 30 év a polgári törvénykönyv (BGB) 197. §-a szerint. A hitelező az említett időszak alatt bármikor kezdeményezhet végrehajtási eljárást.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

A német jog nem határoz meg konkrét eljárást a végrehajtás engedélyezésére.

Az adós a végrehajtási eljárás keretében tiltakozhat a vele szemben foganatosított intézkedések ellen. A végrehajtás módja ellen az adós kifogással (Erinnerung) élhet. Azokkal a határozatokkal szemben, amelyeket olyan eljárásban hoztak, amelyben nem volt tárgyalás, közvetlen panaszt (Beschwerde) nyújthat be. A panaszt két héten belül annál a bíróságnál kell benyújtani, amelynek a határozatát kifogásolják – ez a bíróság megváltoztathatja saját határozatát –, vagy a tartományi bíróságnál mint fellebbviteli bíróságnál.

Az ilyen jogorvoslat iránti kérelemnek nincs a megindult végrehajtási eljárás folytatására közvetlen hatása; annak nincs felfüggesztő hatálya.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

Lásd a fenti 4. kérdést.

1. melléklet

Kereskedelmi érték ... euróig

Díj
B táblázat
... euró

Kereskedelmi érték
... euró

Díj
B táblázat
... euró

Kereskedelmi érték ... euróig

Díj
B táblázat
... euró

500

15,00

200 000

435,00

1 550 000

2 615,00

1 000

19,00

230 000

485,00

1 600 000

2 695,00

1 500

23,00

260 000

535,00

1 650 000

2 775,00

2 000

27,00

290 000

585,00

1 700 000

2 855,00

3 000

33,00

320 000

635,00

1 750 000

2 935,00

4 000

39,00

350 000

685,00

1 800 000

3 015,00

5 000

45,00

380 000

735,00

1 850 000

3 095,00

6 000

51,00

410 000

785,00

1 900 000

3 175,00

7 000

57,00

440 000

835,00

1 950 000

3 255,00

8 000

63,00

470 000

885,00

2 000 000

3 335,00

9 000

69,00

500 000

935,00

2 050 000

3 415,00

10 000

75,00

550 000

1 015,00

2 100 000

3 495,00

13 000

83,00

600 000

1 095,00

2 150 000

3 575,00

16 000

91,00

650 000

1 175,00

2 200 000

3 655,00

19 000

99,00

700 000

1 255,00

2 250 000

3 735,00

22 000

107,00

750 000

1 335,00

2 300 000

3 815,00

25 000

115,00

800 000

1 415,00

2 350 000

3 895,00

30 000

125,00

850 000

1 495,00

2 400 000

3 975,00

35 000

135,00

900 000

1 575,00

2 450 000

4 055.00

40 000

145,00

950 000

1 655,00

2 500 000

4 135,00

45 000

155,00

1 000 000

1 735,00

2 550 000

4 215,00

50 000

165,00

1 050 000

1 815,00

2 600 000

4 295,00

65 000

192,00

1 100 000

1 895,00

2 650 000

4 375,00

80 000

219,00

1 150 000

1 975,00

2 700 000

4 455,00

95 000

246,00

1 200 000

2 055,00

2 750 000

4 535,00

110 000

273,00

1 250 000

2 135,00

2 800 000

4 615,00

125 000

300,00

1 300 000

2 215,00

2 850 000

4 695,00

140 000

327,00

1 350 000

2 295,00

2 900 000

4 775,00

155 000

354,00

1 400 000

2 375,00

2 950 000

4 855,00

170 000

381,00

1 450 000

2 455,00

3 000 000

4 935,00

185 000

408,00

1 500 000

2 535,00



2. melléklet

Követelés összege ... euróig

Díj
... euró

Követelés összege ... euróig

Díj
... euró

500

35,00

50 000

546,00

1 000

53,00

65 000

666,00

1 500

71,00

80 000

786,00

2 000

89,00

95 000

906,00

3 000

108,00

110 000

1 026,00

4 000

127,00

125 000

1 146,00

5 000

146,00

140 000

1 266,00

6 000

165,00

155 000

1 386,00

7 000

184,00

170 000

1 506,00

8 000

203,00

185 000

1 626,00

9 000

222,00

200 000

1 746,00

10 000

241,00

230 000

1 925,00

13 000

267,00

260 000

2 104,00

16 000

293,00

290 000

2 283,00

19 000

319,00

320 000

2 462,00

22 000

345,00

350 000

2 641,00

25 000

371,00

380 000

2 820,00

30 000

406,00

410 000

2 999,00

35 000

441,00

440 000

3 178,00

40 000

476,00

470 000

3 357,00

45 000

511,00

500 000

3 536,00

Utolsó frissítés: 25/01/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások - Írország

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A végrehajtásnak nincs pontos fogalommeghatározása Írországban. A gyakorlatban a végrehajtás az ítéletekben és bírósági határozatokban foglaltak megvalósítását jelenti. A végrehajtási intézkedést foganatosítása előtt általában a bíróság rendeli el.

Az alábbiak a polgári és kereskedelmi jellegű ítéletek érvényesítésének leggyakoribb módjai Írországban:

Lefoglalás

Ez típusú intézkedés az adós javainak lefoglalásával jár. A hitelező kérelmére a bíróság végzést hoz, amelyben felszólítja a megyei hivatalvezetőt (vagy Dublin és Cork esetén a seriffet), hogy az ítélet szerinti tartozásnak (ideértve az eljárás költségeit is) megfelelő összegű javakat foglalja le. E javak azután a tartozás rendezése érdekében értékesíthetők.

Nyilvántartásba vétel

Az ítéletet közzé lehet tenni a nyilvánosság számára annak a Felsőbíróság (High Court) által vezetett, Ítéletek Nyilvántartásába történő felvételével. A nyilvántartásban bármely ítélet szerepelhet, ha annak nyilvántartásba vételét a hitelező kérte, függetlenül attól, hogy azt kerületi, körzeti vagy a Felsőbíróság hozta-e. Az ítélet részletei mellett az adós nevét és címét is közzéteszik meghatározott újságokban, illetve kereskedelmi folyóiratokban, például a Stubbs Gazette-ben. Emellett a hitelintézetek is nyilvántartásukba veszik ezt az információt és az ítélet nem teljesítése befolyásolhatja az adós finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését.

Ítéletbe foglalt jelzálogjog

A hitelező eskü alatt nyilatkozhat, amelyet az ítélet megfelelő bíróság általi okiratba foglalását követően nyilvántartásba vehetnek az adós vagyonára vonatkozóan. A vagyon értékesítéséből származó bevételeket az egyéb jelzálogok elsőbbségének figyelembevételével a tartozás törlesztésére kell fordítani és csak ezt követően lehet azokat az adósnak átadni. Következő lépésként kérelmezni lehet a bíróságtól továbbá biztosítéki végzés és a vagyon értékesítését elrendelő végzés meghozatalát is.

Részletfizetési végzés / Őrizetbe vételre irányuló végzés

A körzeti bíróságnál (District Court) kérelmezni lehet az ítélet részletekben való megfizetésének elrendelését az A link új ablakot nyit meg1926-tól 2009-ig hozott bírósági határozatok végrehajtásáról szóló törvények rendelkezései szerint. A bíró az adós vagyoni körülményeire tekintettel határozza meg az egyes megfizetendő részletek összegét. Őrizetbe vételre irányuló végzést kizárólag természetes személlyel szemben lehet kibocsátani, jogi személlyel, például vállalkozásokkal szemben nem. A részlet megfizetésének elmulasztása őrizetbe vételre irányuló végzés kibocsátását vonhatja maga után. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Ön börtönbe kerülhet, ha rendelkezik a fizetéshez szükséges fedezettel, mégis megtagadja a fizetést.

Jövedelemből letiltás

A hitelező kérelmezheti, hogy közvetlenül az adós béréből / jövedelméből vonják le a megfelelő összeget. Ez azzal jár, hogy a kifizetést közvetlenül az adós munkáltatója teljesíti a hitelező felé.

Foglalásra való felhatalmazás iránti kérelem

Amennyiben a hitelezőnek tudomása van harmadik fél adóssal szemben fennálló esedékes tartozásáról, kérelmezheti a bíróságtól olyan végzés kibocsátását, amely a harmadik felet meghatározott összegnek közvetlenül a hitelező részére történő kifizetésére kötelezi. A bíróság saját mérlegelési jogkörében dönt a végzés meghozataláról vagy annak megtagadásáról.

Gondnok méltányos végrehajtás esetén

Ebben az esetben a bíróság gondnokot jelöl ki, például az adós javainak a tartozás megfizetésére tekintettel történő értékesítése céljából. A bíróság saját mérlegelési jogkörében dönt a gondnok kijelöléséről.

Fontos megjegyezni, hogy az ítélet végrehajtásának módját a hitelezőnek és jogi tanácsadóinak kell megválasztania. A A link új ablakot nyit megBírósági Szolgálat nem javasol konkrét intézkedést. A felsorolás nem taxatív, kizárólag az általában alkalmazott eljárásokat ismerteti.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

A nemzeti ítéletek esetén szükséges lehet az ítéletet hozó bíróság jóváhagyása az ítélet végrehajtásához (lásd fentebb). Bizonyos esetekben, például foglalás és ítélet nyilvántartásba vétele esetén a bírósághoz nem kell kérelmet benyújtani, a végrehajtás iránti kérelmet elég a bírósági hivatalához beterjeszteni.

A más uniós joghatóság alatt hozott ítéletek esetén a Felsőbíróság járhat el. Ezzel szemben a más uniós joghatóság alatt európai végrehajtható okiratként elismert rendszeres tartásdíj fizetési kötelezettség esetén a körzeti bíróság járhat el.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

3.1 Az eljárás

A bírósági és egyes bíróságon kívüli eljárásokban hozott határozatok végrehajthatók. A bírósági ítéletek mellett ide tartoznak a Felsőbíróság által vezetett nyilvántartásban vagy a körzeti bíróság (Circuit Court) által vezetett megyei nyilvántartásban szereplő összefoglaló ítéletek is.

Az ítélet végrehajtásához gyakran szükség van az ítéletet hozó bíróság jóváhagyásának kérelmezésére. Bizonyos esetekben azonban, például foglalás és az ítélet nyilvántartásba vétele esetén nem kell kérelmet benyújtani a bírósághoz. A jóváhagyást az illetékes bírósági hivatal is megadhatja.

A más uniós joghatóság alatt hozott, az uniós szabályozás szerint végrehajtandó ítéletek esetén a Felsőbíróság járhat el (vagy a más uniós joghatóság alatt európai végrehajtható okiratként elismert rendszeres tartásdíj fizetési kötelezettség esetén a körzeti bíróság). A 44/2001/EK rendelettel (amelynek helyébe a 2015. január 10. napján vagy azt követően jóváhagyott vagy megkötött perbeli egyezségek esetén a 1215/2012/EU rendelet lépett) kapcsolatos feladatkörök ellátására a Felsőbíróság vezetője kapott felhatalmazást, és bármely bírósághoz benyújtható olyan nyilatkozat iránti kérelem, amelynek értelmében az ítélet Írországban végrehajtható, továbbá kérhető ennek alapján a végrehajtására irányuló végzés.

A 805/2004/EK rendelet értelmében európai végrehajtható okiratként elismert ítélet úgy tekintendő és olyan joghatásokat vált ki, mint a Felsőbíróság ítélete, továbbá azt ennek megfelelően hajtják végre. Az európai végrehajtható okiratként elismert, rendszeres tartásdíj fizetési kötelezettség végrehajtása a körzeti bíróság hatáskörébe tartozik. Az erre vonatkozó nemzeti szabályozást a 2011. évi 274. S.I. tartalmazza.

Amennyiben nem vitatott követelésre vonatkozó ítéletet kívánnak más uniós tagállamban végrehajtani, az ítéletet hozó bíróság rendelkezik joghatósággal az annak végrehajtására irányuló, az európai végrehajtható okiratokról szóló 805/2004/EK rendelet szerinti kérelmek tekintetében.

Az ítélet végrehajtására irányuló kérelmet általában jogi szakember nyújtja be a bírósághoz (a bírósági hivatalhoz), jóllehet a hitelező jogi képviselete nem kötelező. A bíróság előtt a kérelmet csak helyi szakember nyújthatja be, azt nem lehet postai úton megtenni. A bírósági hivatalhoz benyújtott egyes kérelmeket, például a foglalásra, az ítélet nyilvántartásba vételére, az ítéletbe foglalt jelzálogjoggal kapcsolatos okiratba foglalásra irányuló kérelmeket postai úton is be lehet nyújtani. Gyakorlati és eljárási kérdésekben a Felsőbíróság Ítélkezési Csoportjától kérhető tanács a HighCourtCentralOffice@Courts.ie címen.

A Bírósági Szolgálat által kiszabott költségek (díjak) minimálisak, az aktuális díjakról a a A link új ablakot nyit megBírósági Szolgálat honlapjának A link új ablakot nyit megbírósági illetékekről szóló részén tájékozódhat. Az ügyvédi tevékenységek következtében felmerülő költségekről a hitelezők és jogi képviselőik egymás közt állapodnak meg. A végrehajtási eljárás egyes, vagy valamennyi költségének viseléséről a bíróság dönt.

3.2 A főbb feltételek

A A link új ablakot nyit megbírósági okiratok végrehajtásáról szóló 1926. évi törvény 15. cikke (amelyet az 1986. évi második bírósági törvény 1. cikke váltott fel) kimondja, hogy amennyiben valamely tartozás bírósági végzés vagy határozat alapján esedékes, a hitelező a körzeti bíróságnál kérelmezheti az adós megidézését annak érdekében, hogy a körzeti bíró vizsgálja meg a vagyoni helyzetét. Végrehajtásra irányuló végzés iránti kérelmet a bírósági végzés vagy határozat meghozatalától számított hat éven belül lehet előterjeszteni. A hitelező köteles az eredeti tartozás bizonyítására szolgáló információkat benyújtani, az adós pedig köteles a vagyoni helyzetéről nyilazkozni. Az 1926. évi törvénynek az 1986. évi törvény 9. cikkével módosított 16. cikke lehetőséget biztosít bizonyítás felvételére, és az adós valamint a hitelező meghallgatására. A végrehajtásra irányuló végzés a kapcsolódó bírósági végzés vagy határozat meghozatalát követő tizenkét évig maradhat hatályban.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Bármely vagyontárgy végrehajtás alá vonható, kivéve a romlandó termékeket vagy az adós által eladásra vagy visszaadási kötelezettséggel kapott vagyontárgyakat.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

A bírósági végzés nemteljesítése a mulasztó fél mulasztás miatti szankcionálásával járhat. A bíróság által kiszabható büntetések körébe tartoznak a bírságok vagy a szabadságvesztés elrendelése a mulasztás orvoslásáig. Ennek megfelelően a szabadságvesztés időben nincs korlátozva. Ugyanez vonatkozik a bírósági végzést megsértő harmadik felekre is.

Fontos megjegyezni, hogy a A link új ablakot nyit megbírósági okiratok végrehajtásáról szóló 1926. évi törvény 20. cikke értelmében az adósnak a végzésben meghatározott részletfizetés elmulasztása miatti szabadságvesztésre ítélése nem eredményezi a tartozás vagy annak egy részének teljesítését vagy megszűnését, és a hitelező számára nem jár a tartozás behajtását szolgáló egyéb jogorvoslati lehetőségek elvesztésével.

A bankokra és más pénzügyi intézményekre a bírósági végzésekben foglaltak betartása tekintetében a többi féllel azonos kötelezettségek vonatkoznak. A bírósági végzésben kifejezetten nem meghatározott körülmények tekintetében az ilyen intézmények által kezelt személyes adatokra vonatkozó jogszabályokban és szabályozásban foglaltak az irányadók (például az A link új ablakot nyit meg1988. évi adatvédelmi törvény).

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Bizonyos végzésekben mindig szerepel az az időtartam, amíg a félnek a végzésben szereplő rendelkezéseknek meg kell felelnie, ez azonban nem minden esetben van így. Az ítélet tizenkét évig érvényes, ennek ellenére egyes elrendelt végrehajtási intézkedések a bírósági szabályzatban vagy jogszabályban meghatározott határidővel rendelkeznek. Erre példa a Felsőbíróság végrehajtásra irányuló végzése, amely a kibocsátástól számított egy évig érvényes. Ezen időszakot követően új végrehajtásra irányuló végzést kell hozni.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

Fellebbezni általában nem a bírósági hivatal által elrendelt végrehajtási intézkedéssel magával szemben, hanem az azt megalapozó érdemi ítélettel vagy végzéssel szemben lehet. Az érintett fél a fellebbviteli bírósághoz fordulhat az ítélet vagy végzés hatályon kívül helyezése iránt. A fellebbezésre nyitva álló határidők az alábbiak szerint alakulnak:

  • A körzeti bíróságtól a kerületi bírósághoz: az ítélet vagy végzés meghozatalától számított 14 nap.
  • A kerületi bíróságtól a Felsőbírósághoz: a végzés meghozatalától számított 10 nap.
  • A Felsőbíróság vezetőjétől a Felsőbíróságoz: a végzés kiadmányozásának napjától, vagy ha a végzést a másik fél meghallgatása nélkül hozták meg, a végzésről szóló értesítéstől, vagy ha elutasították, az elutasítástól számított 6 nap (külföldi ítélet végrehajtása esetén a 44/2001 rendeletnek megfelelően a végzés kézbesítésétől számított egy hónap).
  • A Felsőbíróságtól a Fellebbviteli Bírósághoz (Court of Appeal): a végzés kiadmányozásának napjától számított 10 vagy 28 nap, az ügy természetétől függően.
  • A Felsőbíróságtól vagy a Fellebbviteli Bíróságtól a Legfelsőbb Bírósághoz (Supreme Court): a végzés kiadmányozásának napjától számított 28 nap.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

Az ítélet tizenkét évig érvényes, és az ítélet alapján semmilyen intézkedést nem lehet meghozni a végrehajthatóvá válásának napjától számított tizenkét év elteltével. Emellett egyes elrendelhető végrehajtási intézkedések bírósági szabályzatban vagy jogszabályban meghatározott határidővel rendelkeznek. Erre példa a Felsőbíróság végrehajtásra irányuló végzése, amely a kibocsátástól számított egy évig érvényes. Ezen időszak lejártát követően új végrehajtásra irányuló végzést kell hozni. Szintén példa erre az a rendelkezés, hogy a Felsőbíróság végrehajtásra irányuló végzésének meghozatalához a bíróság engedélyére van szükség, amennyiben a végrehajtható bírósági végzés meghozatalától számítva hat évnél hosszabb idő telt el.

Utolsó frissítés: 10/08/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások - Görögország

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A végrehajtás egy végrehajtható jogcím szerinti anyagi követelés kielégítésének a hatóságok segítségével történő kikényszerítése. A következő eszközök használhatók a végrehajtás során:

  • ingóságok kényszerrel történő elvitele
  • kényszerkilakoltatás ingatlanból
  • zárlat
  • szabadságvesztés-büntetés
  • pénzbírság
  • vagyonfelügyelő kötelező kirendelése
  • eskü alatt teendő nyilatkozatok.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

Az (új) polgári perrendtartásban (PP 927–931. cikk) meghatározottak szerint a végrehajtást az erre jogosult személy végzi, aki a hivatalos másolaton (Apógrafo) konkrét végrehajtó részére ad megfelelő utasítást, és meghatározza az utasítás végrehajtásának módját és – amennyiben lehetséges – az annak tárgyát képező vagyontárgyakat. Lefoglalás esetén árverezőként egy, a lefoglalás helye szerinti régióban működő közjegyzőt jelölnek ki. Az utasítást keltezéssel kell ellátni, és azt alá kell írnia a kedvezményezettnek vagy képviselőjének. Az utasítás annak eltérő rendelkezése hiányában felhatalmazást ad az összes végrehajtási cselekmény elvégzésére.

Az a végrehajtó, aki a végrehajtás lebonyolítására vonatkozó utasítást tartalmazó hivatalos másolatot kézhez kapja, jogosult kifizetéseket fogadni és írásos számlát kibocsátani, valamint az intézkedés teljesítése esetén a hivatalos másolatot visszaszolgáltatni. A végrehajtó részleges fizetést is elfogadhat, ebben az esetben számlát kell adnia és feljegyzést kell készítenie a hivatalos iraton. A részletfizetés nem akadályozza a végrehajtás lefolytatását.

A végrehajtó – ha az a végrehajtás érdekében szükséges – jogosult az adós lakásába vagy egyéb helyiségeibe belépni, ajtókat felnyitni, vizsgálatot végezni és zárt bútorokat, eszközöket vagy tárolókat felnyitni. A végrehajtó kérheti a bűnüldöző hatóságok (általában a rendőrség) segítségét, amelyek kötelesek megadni azt.

Amennyiben az adós a végrehajtás során ellenállást tanúsít, a végrehajtó az ellenállást kényszerrel is megtörheti, és a bűnüldöző hatóságok (általában a rendőrség) segítségét kérheti.

A végrehajtó a végrehajtási eljárás minden lépéséről jelentést készít. Amennyiben a végrehajtás sikertelen, a végrehajtó jelentést készít ennek okairól. A végrehajtó jelentést készít a végrehajtás során elkövetett jogsértésekről, és továbbítja azt az illetékes ügyésznek.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

A végrehajtható jogcím olyan közokirat, amely igazolja a követelést, és felhatalmazza az állítólagos kedvezményezettet, hogy az adóstól a végrehajtható jogcím tartalmának megfelelő magatartást követeljen végrehajtás útján. Ennek feltételei a jogcím megléte és a követelés érvényessége.

3.1 Az eljárás

A végrehajtás jogvédelem biztosítására irányuló bírósági, nem pedig közigazgatási aktus. A végrehajtási tisztviselőknek benyújtott kérelmek és minden végrehajtási cselekmény eljárási cselekménynek minősül. A végrehajtáshoz a következő feltételeknek kell teljesülniük:

  • a végrehajtásban közreműködő személyek joghatósága és illetékessége
  • a peres felek legitimációja
  • a bírósági eljárásban való részvételre vonatkozó jogképesség
  • a fél nevében való eljárásra vonatkozó jogosultság
  • jogos érdek fennállása
  • aktív és passzív perképesség
  • végrehajtható jogcím megléte
  • végrehajtással kielégíthető követelés fennállása

Mind bírósági, mind bíróságon kívüli határozatok végrehajthatók anélkül, hogy minden esetben szükséges lenne a bíróságtól végrehajtást jóváhagyó végzést kérelmezni. Az alábbiak végrehajtható jogcímek:

  • görög bíróságok jogerős ítéletei
  • görög bíróságok ideiglenesen végrehajthatóvá nyilvánított határozatai
  • választottbírósági ítéletek
  • a görög bíróságok megegyezésről vagy bírósági költségek meghatározásáról szóló jegyzőkönyvei
  • közjegyzői okiratok
  • görög bírók által kibocsátott fizetési megbízások
  • bérlő kilakoltatására vonatkozó végzések
  • végrehajthatóvá nyilvánított külföldi jogcímek
  • törvény által végrehajtható jogcímnek nyilvánított végzések és aktusok

A végrehajtási tisztviselők lehetnek közvetlen és közvetett végrehajtási tisztviselők. A közvetlen tisztviselőket a kérelmező hitelező jelöli ki. Ezek a) végrehajtók, akik díjazásban nem részesülő állami tisztviselők, és jogosultak az adós birtokában lévő javak lefoglalására, az adós birtokában lévő vagyontárgyak, hajó vagy légi jármű lefoglalására, közvetlen végrehajtásra, olyan adósok letartóztatására, akikre vonatkozóan szabadságvesztés-büntetést rendeltek el, illetve árverések előkészítésére, b) közjegyzők vagy helyettük eljáró kerületi polgári bírósági bírók, akik jogosultak az adós lefoglalt vagyontárgyainak önkéntes vagy kényszerintézkedésekkel végrehajtott árverésének levezetésére, illetve kielégítési sorrend felállítását követően a bevétel elosztására. Közvetett tisztviselők a rendőrség, a fegyveres erők, illetve a végrehajtó tanúi, akik együttműködnek olyan esetekben, amikor a végrehajtással szemben ellenállást tanúsítanak vagy ilyen veszély fennáll. Mindezen tisztviselők felelősek a kötelezettségeik ellátása során elkövetett, bármilyen felróható kötelezettségszegésért.

Magát a végrehajtási utasítást az annak érvényesítésére jogosult személy bocsátja ki, vagyis a hitelező, illetve képviselője, aki nem szükségszerűen ügyvéd, de lehet az is. A végrehajtás alapköltségei az alábbiak:

  • a végrehajtói díj legfeljebb 590 euró értékű követelésnek megfelelő lefoglalás esetén 53 euró, 591 és 6500 euró közötti értékű követelésnek megfelelő lefoglalás esetén 53 euró plusz az összeg 2,5%-a, 6500 euró vagy magasabb értékű követelés esetén pedig 53 euró plusz az összeg 1%-a, de maximum 422 euró bármilyen lefoglalt vagyontárgy, hajó vagy légi jármű tekintetében;
  • a végrehajtó díja egy-egy árverés előkészítése vagy az árverési program megismétlése vagy a lefoglalási jelentés összefoglalása tekintetében legfeljebb 590 euró értékű követelések esetén 53 euró, 591 és 6500 euró közötti értékű követelések esetén 2%, 6501 euró vagy magasabb értékű követelések esetén pedig 1%, de maximum 210 euró;
  • árverezői díj: 30 euró;
  • a végrehajtó díja bármely egyéb végrehajtási cselekmény tekintetében: 240–400 euró, a végrehajtó és ügyfele közötti megállapodás szerint;
  • a végrehajtói tanú díja 30 euró fejenként, és 60 euró abban az esetben, ha a tanú maga is végrehajtó;
  • amennyiben törlik a végrehajtást, a végrehajtó díja 50%-kal csökken;
  • 0,50 euró kilométerenként a végrehajtó és a tanúk bármilyen cselekmény megtételéhez szükséges útiköltsége fejében a székhelyüktől számítva;
  • különös végrehajtói díj a végrehajtás bonyolultságától függően: a végrehajtó és ügyfele közötti megállapodás szerint (ezt sohasem az a személy fizeti meg, aki ellen a végrehajtás folyik).

3.2 A főbb feltételek

A végrehajtás lényeges feltételei a következők:

  • jogos érdek megléte, vagyis a végrehajtási aktus szükségessége és az ez által nyújtott jogi védelem;
  • a követelés érvényessége.

A végrehajtásra vonatkozó jogi szabályozás célja, hogy az adott körülmények között egyensúlyt teremtsen egyrészt a hitelezők, másrészt az adósok vagy harmadik felek ellentétes érdekei között. A bíróságok az alábbi szempontokat veszik figyelembe valamely végrehajtási intézkedés engedélyezése során:

  • a hitelezők alacsony költségen történő, gyors kielégítése
  • az adós személyiségi jogainak és általában jogos érdekeinek védelme
  • a hitelező és az adós az árverésen a lehető legjobb ár eléréséhez fűződő együttes érdeke
  • harmadik felek érdekeinek védelme

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

A végrehajtási intézkedések tárgya az adós vagyona és/vagy maga az adós lehet. A végrehajtási intézkedések az e célból felhatalmazott tisztviselők gyakorlati cselekményei, amelyek közvetlen vagy közvetett eredménye a követelésnek az állam általi végrehajtással való kielégítése. Végrehajtási cselekmény az alábbi vagyontárgyakat illetően végezhető:

  • ingóság az adós birtokában vagy a hitelező birtokában vagy az azokat átadni hajlandó harmadik fél birtokában;
  • az adós harmadik fél ingóságán fennálló tulajdonjoga;
  • pénz;
  • pénzbeli követelések harmadik felekkel szemben a végrehajtással érintett személy részéről;
  • ingatlanvagyon az adós birtokában vagy az adós tulajdonjoga;
  • hajók;
  • légi jármű;
  • szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, szabadalmak, filmművészeti jogok.

Nem végezhető végrehajtási cselekmény az alábbiakat illetően:

  • az adós és családja személyes használati tárgyai;
  • az adós és családja számára szükséges élelmiszer és üzemanyag;
  • medálok, emléktárgyak, kéziratok, levelek, családi feljegyzések és üzleti könyvek;
  • könyvek, hangszerek, művészeti alkotások;
  • szerszámok, gépek, könyvek vagy munkát végző személyeknek szükséges más tárgyak;
  • romlandó javak;
  • társas vállalkozások üzletrészei;
  • törvényes tartásdíjak;
  • munkabér, nyugdíj vagy biztosítási ellátások.

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Az adósnak és valamennyi harmadik félnek eleget kell tennie a végrehajtási intézkedést elrendelő határozatnak. Amennyiben a végrehajtás során ellenállásba ütközik, a végrehajtó a bűnüldöző hatóság egyidejű megkeresése mellett az ellenállást kényszerrel is megtörheti. A végrehajtó két felnőtt tanút vagy egy másik végrehajtót is vihet magával. Az adós nemteljesítése esetén:

  • amennyiben az adós nem tesz eleget kötelezettségének egy harmadik személy által is végrehajtható cselekmény végrehajtását illetően, a hitelező jogosult az említett cselekményt az adós költségén elvégezni;
  • amennyiben az adós elmulaszt eleget tenni harmadik személy által végre nem hajtható olyan cselekmény végrehajtására vonatkozó kötelezettségének, amelynek végrehajtása kizárólag azon múlik, hogy ő kész-e vagy sem végrehajtani azt, a bíróság kötelezi a cselekmény végrehajtására, és ennek elmulasztása esetén a hitelező javára pénzbírsággal, illetve szabadságvesztés-büntetéssel sújtja;
  • amennyiben az adós tartózkodni köteles valamely cselekménytől vagy tűrni köteles azt, a bíróság ennek megsértése esetén a hitelező javára pénzbírságot, illetve szabadságvesztés-büntetést szabhat ki.

A fenti esetek egyike sem érinti a hitelező jogát arra, hogy kártérítést kérjen más anyagi jogi jogszabály értelmében az adós nemteljesítése miatti károk tekintetében. Főszabály szerint lehetséges, hogy az adós rendelkezzen vagyontárgya felett, azonban amennyiben azt lefoglalják, a rendelkezés tilos, érvénytelen és semmis a lefoglalást kérő személy és a követeléseiket benyújtó hitelezők tekintetében.

Amennyiben a végrehajtás az adós bankszámlájára irányul, a bank nem köteles közölni ennek pontos adatait a kérelmezővel; azonban amennyiben az adós pénzbeli követelésének lefoglalásáról szóló iratot kézbesítik a banknak, a lefoglalt összegről az adós a továbbiakban nem rendelkezhet, és a rendelkezés érvénytelen és semmis a lefoglalást kérő személy tekintetében, a banknak pedig a lefoglalásról szóló okirat kézbesítésétől számított nyolc napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy a lefoglalt követelés (pénzbetét a bankszámlán) létezik-e, és ha az elegendő a lefoglalást kérő személy kielégítésére, akkor az illető számára ki kell fizetnie a pénzösszeget.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

Főszabály szerint nincs a kérelmezőt időben korlátozó rendelkezés; vannak viszont bizonyos időbeli korlátok, ezek azonban olyan határidők, amelyeket megelőzően egyes cselekmények nem hajthatók végre, nem pedig kötelező határidők, és nem határoznak meg közvetlenül olyan időpontot, amelyet követően a kérelmező már nem cselekedhet. Az a rendelkezés, amelynek értelmében egyes egyedi cselekményekre a lefoglalást követően vagy az árverést megelőzően bizonyos időtartamon belül sor kell, hogy kerüljön, a rendszer alapjain nem változtat. Az eljárás korlátlan elhúzódását megakadályozandó egyéves végső határidőt állapítottak meg, amelyet követően lefoglalás és más cselekmények ugyanazon végzés alapján nem hajthatók végre, illetve nem tartható árverés olyan lefoglalás alapján, amelyet bírósági határozat a határidő lejárta miatt érvénytelenné nyilvánított.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

A végrehajtási eljárással szemben az egyetlen jogorvoslat az ítélet hatályon helyezése iránti kérelem, amelyet az a személy nyújthat be, akivel szemben a végrehajtás folyik, vagy bármely jogos érdekkel rendelkező hitelező a következő határidőkkel: az első végrehajtási cselekménytől számított 15 napon belül, ha az a jogcím érvényességével vagy a bírósági eljárást megelőző eljárással kapcsolatos; egészen a végrehajtás lezárásáig, ha az a végrehajtás bármelyik cselekményének érvényességével kapcsolatos, az elsőtől az utolsó cselekményig; az utolsó végrehajtási cselekmény végrehajtásától számított hat hónapon belül, ha az az említett cselekmény érvényességére vonatkozik. Az ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelmet olyan harmadik személy is benyújthat, akinek a kifogásolt végrehajtás tárgyára vonatkozó olyan joga van, amelyre határidő nélkül hivatkozhat azon személlyel szemben, akivel szemben a végrehajtás folyamatban van. A joghatósággal rendelkező bíróság az a bíróság, amelynek illetékességi területén a végrehajtás helye található, konkrétan a kerületi polgári bíróság, ha a végrehajtható jogcím a kerületi polgári bíróság [eirinodíkeio] határozata, minden más esetben pedig az első fokon eljáró egyesbíró [monomelés protodíkeio]. Önmagában az a tény, hogy ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelem benyújtására került sor, nem függeszti fel a végrehajtást; azonban a végrehajtási eljárás felfüggesztése elrendelhető a bíróság határozatával a kérelmező kérelmére, biztosíték nyújtása mellett vagy anélkül. E határozatról értesítik a végrehajtási tisztviselőket, akik a határozat kifejezett rendelkezése nélkül semmiféle végrehajtási cselekményt nem hajthatnak végre.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

Az alábbi korlátozások vonatkoznak a végrehajtásra különösen a lefoglalt vagyontárgyakat illetően: A következő vagyontárgyak nem foglalhatók le: a) közvetlen károkat elszenvedett vagyontárgyak, b) társas vállalkozások üzletrészei, c) jogszabályon vagy végrendeleten alapuló tartási követelések, valamint a házastársak családi szükségletekhez való hozzájárulása iránti követelések, d) a munkabérekre, nyugdíjakra vagy biztosítási ellátásokra vonatkozó követelések, kivéve, ha jogszabályon vagy végrendeleten alapuló tartási követelés vagy a családi szükségletekhez való hozzájárulás iránti követelés áll fenn, mely esetben a vagyontárgy fele lefoglalható, tekintettel az adós által megszerzett összegekre, a házassága következtében a családi szükségletek kielégítését illetően keletkezett kötelezettségek mértékére és a kedvezményezettek számára, e) bármely uniós támogatás vagy az OPEKEPE mint harmadik fél birtokában lévő támogatás, amíg azokat a kedvezményezett bankszámlájára át nem utalják, vagy részére más módon ki nem fizetik. A 2. szakasz d) pontjában rögzített mentesség abban az esetben is fennáll, ha az összeg kifizetésére az adós bankszámlájára történő átutalással kerül sor. A mentesség csak annyiban áll fenn, amennyiben a végrehajtás elrendelésétől a kifizetés napjáig terjedő időszakban a számlán található összeg nem haladja meg a végrehajtás alól mentes követelés összegét.

Emellett az adós az alábbi két jogorvoslattal élhet a végrehajtási eljárással szemben:

a) Kérelem a PP 933. cikkébe ütközésre vonatkozóan, amely kimondja, hogy: Annak a személynek, akivel szemben a végrehajtás folyamatban van, és a jogos érdekkel rendelkező hitelezőnek a végrehajtható jogcím érvényességére, a végrehajtási eljárásra vagy a követelésre vonatkozó kifogása kizárólag felszólalás útján nyújtható be, amelyet a kerületi polgári bíróság által kibocsátott jogcím esetén a kerületi polgári bírósághoz, minden más esetben pedig az első fokon eljáró egyesbíróhoz kell benyújtani. Amennyiben különböző dokumentumokon több felszólalást is benyújtanak, a hivatalvezetőnek biztosítania kell, hogy azokat ugyanannak a bírósági meghallgatásnak a keretein belül ismertetik és bírálják el. További felszólalási jogalap csak meghatározott, a felszólalást elbíráló bíróság titkárságához benyújtott kérelemben lehet benyújtani, amely alapján jelentés készül, amelyet a másik félnek legalább nyolc (8) nappal a meghallgatás előtt kézbesítenek. A felszólalásról való tárgyalást a kérelem benyújtásától számított hatvan (60) napon belülre kell kitűzni, és az idézést az alperesnek húsz (20) nappal a meghallgatást megelőzően kell kézbesíteni. A helyi illetékes bíróság a végrehajtás helye szerinti kerületi bíróság, amennyiben a végrehajtási eljárás egyéb cselekményei a kézbesített végzést követik, minden más esetben az illetékes bíróság az 584. cikk szerinti bíróság. Amennyiben a végrehajtható jogcím ítélet vagy fizetési meghagyás, a felszólalás nem fogadható el a jogerősen megállapított mértékben a 330. cikkre és a 633. cikk (2) bekezdésének c) pontjára tekintettel. A követelés rendezésére vonatkozó állításokat írásban vagy személyesen a bíróság előtt kell előadni. A felszólalás tárgyában a határozatot az annak tárgyalását követő hatvan (60) napon belül kell meghozni.

b) A PP 1000. cikke szerint az adós jogosult a vele szemben folytatott árverés felfüggesztését kérni. Pontosabban az adós kérelmére – amely csak abban az esetben fogadható el, ha azt az árverés napját tizenöt (15) munkanappal megelőzően nyújtja be – a 933. cikkben hivatkozott bíróság az ügynek a 686. és azt követő cikkek szerinti eljárásban történő tárgyalása során az árverés eredeti napjától számított hat (6) hónapra felfüggesztheti az árverési eljárást, amennyiben ez nem jár a végrehajtási hitelezőt érő kár kockázatával, és ha észszerűen várható, hogy az adós a végrehajtási hitelezőt ezen idő alatt kielégíti, vagy hogy ezen idő elteltével az árverésen beszedhető összegek növekednek. Az ítéletet az árverést megelőző utolsó hétfő délig kell meghozni, és a felfüggesztés csak az alábbi tételek megfizetése esetén rendelhető el: a) az árverés lebonyolításának költségei, amelyek becsült összegét az ítélet tartalmazza, és b) az árverés lebonyolítójának kifizetendő összeg legalább egynegyede. Az árverést felfüggesztő ítéletet az árverezőnek annak meghozatala napján kézbesítik. A kifizetést az árverés napján 10 óráig kell teljesíteni, és amennyiben ezt elmulasztják, az árverést a szokásos módon megtartják.

Utolsó frissítés: 10/08/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata spanyol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások - Spanyolország

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A polgári és kereskedelmi ügyekben a végrehajtás általánosságban azt jelenti, hogy amikor a jogsértő fél önként nem tesz eleget egy végrehajtható határozatnak (például egy jogerős ítéletnek), a felperesnek bírósági végrehajtást kell kérnie a határozat érvényesítése céljából. Az olyan tartozás behajtása érdekében, amelynek megfizetésére kötelezték az alperest, de annak nem tett eleget, a felperes (hitelező) kéri a bírósági végrehajtást és behajtja a tartozást, például az adós folyószámláinak zárolása útján vagy oly módon, hogy az adós lefoglalt ingatlanának árverésen történő értékesítését követően az árverés lehetővé teszi a hitelezőnek járó összeg megfizetését.

A végrehajtásról a felhatalmazásra adott válasz részeként az 1978-as spanyol alkotmány rendelkezik, amely a bírák és a bíróságok hatáskörébe utalja az ítélkezést és döntéseik végrehajtását (az Alkotmány 117. és 118. cikke). Az eljárásban részt vevő felek ezért kötelesek teljesíteni az ítéleteket és más bírósági határozatokat, valamint együtt kell működniük a meghozott döntés végrehajtása során. A bírónak kell biztosítania, hogy ezek a követelmények megfelelő módon teljesüljenek.

A bírósági határozat végrehajtása azt jelenti, hogy eleget tesznek annak, amit a bíróság elrendelt, vagyis érvényesítik a pernyertes fél által megszerzett valamennyi jogosultságot. Ez jelentheti – a rendelkezéstől függően – a felperes (a továbbiakban: a végrehajtást kérő fél) részéről pénzösszeg megtérítésének kérelmezését, valamely cselekmény megtételéhez vagy attól való tartózkodáshoz való jogot, vagy hogy egy elismert jogot az adott állami nyilvántartásba való bejegyzéssel érvényesítsenek.

A végrehajtás lehet végleges vagy ideiglenes. Az utóbbi esetben és bizonyos feltételek teljesülése esetén egy még nem jogerős ítéletet hajtanak végre annak elkerülése érdekében, hogy a jogosult sérelmet szenvedjen az átmeneti időszakban (azaz az e határozattal szemben benyújtott kereset elbírálásának tartama alatt és a jogerős ítélet meghozataláig) az eljárással járó késedelem miatt (a polgári perrendtartás 524–537. cikke – Ley de Enjuiciamiento Civil).

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

A spanyol jogi szabályozás a bírósági ítéletek végrehajtását – a hatáskörökre vonatkozó jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban – a bírák és a bíróságok hatáskörébe helyezi (a spanyol alkotmány 117. cikkének (3) bekezdése).

Az Alkotmánnyal összhangban a polgári ügyekben a végrehajtási eljárást szabályozó polgári perrendtartás (többször módosított 2000. január 7-i 1/2000. sz. törvény, BOE 7. szám, 2000. január 8.) alapján a bíró feladata a végrehajtási eljárás szabályos lefolytatásának ellenőrzése (545., 551., 552. cikk és az azokhoz kapcsolódó rendelkezések). A bíró az, aki a végrehajtást kérő fél kérelmére megindítja az eljárást az „általános végrehajtható okirat” kibocsátásával, amelyet a végrehajtandó okirat vizsgálatát követően ad ki. A bíró dönt akkor is, amikor a kötelezett (a továbbiakban: adós) végrehajtási kifogást emel, és az alábbiakban kifejtett különleges jogorvoslati eljárást kezdeményez a végrehajtási eljárásban.

A bírósági végrehajtók (Letrados de la Administración de Justicia, korábbi néven: „Secretarios judiciales”) felelősek a konkrét végrehajtási intézkedések meghatározásáért és elfogadásáért (fizetési felszólítások, az adós vagyonának lefoglalása, folyószámla zárolása, munkabér letiltása stb.). Miután a bíró kibocsátotta az „általános végrehajtható okiratot”, a bírósági végrehajtó követi nyomon a végrehajtási eljárást, és hozza meg a megfelelő döntéseket, amelyekkel szemben ugyanakkor bizonyos esetekben a bíróhoz fellebbezést lehet előterjeszteni.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

Általánosságban szükség van egy jogerős ítéletre vagy bírósági határozatra vagy bármely más végrehajtható okiratra (kivételt képeznek azok az esetek, amikor a határozat még nem jogerős, de végrehajtható, például a megtámadott ítélet ideiglenes végrehajtása bizonyos körülmények között megengedett).

A polgári perrendtartásnak a végrehajtási eljárásra és a végrehajtható okiratokra vonatkozó 517. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a végrehajtás iránti kérelemnek végrehajtható okiraton kell alapulnia. Kizárólag az alábbi okiratok végrehajthatók:

  1. Jogerős ítélet. Választottbírósági határozatok és közvetítés során létrejött megállapodások. A közvetítés során létrejött megállapodást közjegyzői okiratba kell foglalni a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott közvetítői tevékenységről szóló törvény alapján (Ley de mediación en asuntos civiles y mercantiles).
  2. A perbeli egyezségeket és az eljárás során megkötött megállapodásokat jóváhagyó vagy megerősítő bírósági határozatok, amelyekhez szükség esetén csatolni kell a vonatkozó nyilatkozatokat azok tényleges tartalmának a rögzítése érdekében.
  3. Hitelesített közokiratok, feltéve, hogy ezek az első példányok. Másodpéldányok esetén a közokiratokat olyan bírósági végzéssel kell kiadni, amely hivatkozik a kárt elszenvedő vagy a károkozó személyre, vagy azt valamennyi fél egyetértésével kell kiadni.
  4. A felek által és egy olyan kereskedelmi közvetítő által aláírt kereskedelmi megállapodást tartalmazó okirat, aki valamely szakmai szövetség tagja és részt vett a szerződéskötés során, feltéve, hogy mellékelnek egy tanúsítványt, amelyben az említett közvetítő igazolja, hogy a megállapodás megfelel a nyilvántartásában szereplő bejegyzésnek, valamint a bejegyzés időpontját.
  5. Esedékes kötelezettségeket tartalmazó, jogszerűen kiállított bemutatóra vagy névre szóló értékpapírok és az ezen értékpapírokra kibocsátott, kifizethető kamatszelvények, feltéve, hogy a kamatszelvények megfelelnek az értékpapíroknak, valamint hogy az értékpapírok minden esetben megegyeznek a nyilvántartással.

Az egyeztetési eljárás során a hamis értékpapírra történő hivatkozás nem akadályozza meg a végrehajtható okirat kibocsátását, ha a tételek összeegyeztethetők, az adós azonban később végrehajtási kifogást terjeszthet elő arra hivatkozva, hogy az értékpapír hamis.

  1. A tőzsdéről szóló törvényben (Ley del Mercado de Valores) hivatkozott nyilvántartás szerinti bejegyzésekben szereplő értékpapírok nyilvántartásért felelős szervek által kibocsátott, le nem járt tanúsítványok, feltéve, hogy ahhoz mellékelik az értékpapírt megjelenítő közokirat másolatát vagy adott esetben annak példányát, amennyiben ezt az okiratot a hatályos jogszabályok megkövetelik.

Az előző bekezdésben említett tanúsítványok nem járnak le a végrehajtás iránti kérelem benyújtásával és a végrehajtás elrendelésével.

  1. A kártérítésként követelhető maximális összeget meghatározó bírósági végzés, amelyet a jogszabály által előírt körülmények között a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körébe tartozó eseményekkel kapcsolatban indított büntetőeljárásban hoztak.
  2. Egyéb eljárási határozatok és okiratok, amelyek e vagy más törvény alapján végrehajthatóak.

3.1 Az eljárás

A végrehajtás iránti kérelmet azon elsőfokú bíróság (Tribunal de Primera Instancia) bírájához kell előterjeszteni, amely a végrehajtandó ítéletet vagy határozatot hozta. Ha azonban a végrehajtható okirat nem ítélet, azaz ha nem bírósági határozat vagy a bírósági végrehajtó által hozott határozat az alapja (például a közjegyző által hitelesített, végrehajtható közokiratok esetén), a bíróság illetékességének megállapítására a különböző kapcsolóelvektől függően különleges szabályok vonatkoznak. A leggyakoribb illetékességi ok az alperes lakóhelye. A végrehajtást kérő fél és az adós köteles ügyvédi tanácsadást igénybe venni és jogi képviselőnek kell képviselnie a feleket, az olyan ügyekben hozott határozatok végrehajtása kivételével, amelyekben az említett jogászok közreműködése nem kötelező.

Az egyéb esetekben az eljárást a polgári perrendtartás 548. és azt követő cikkei szabályozzák; megjegyzendő, hogy a végrehajtható okiratot csak valamely fél kérelmére állítják ki az alábbiak szerinti formában. Ha a végrehajtás iránti kérelmet benyújtották a bírósághoz, és betartották az eljárási szabályokat és előírásokat, a bíróság „általános végrehajtható okiratot” bocsát ki. Miután a bíró kibocsátotta az okiratot, a bírósági végrehajtó meghozza a konkrét végrehajtási intézkedéseket tartalmazó határozatot, valamint elvégzi az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyainak számba vételére és felkutatására szolgáló intézkedéseket.

Ezzel egyidejűleg a fentebb említett okirat és határozat, valamint a végrehajtás iránti kérelem egy példányának megküldésével értesítik az adóst, nem zárva ki azt, hogy bizonyos intézkedések meghozhatók annak érdekében, hogy megóvják a kérelmezőt az esetleges károktól.

Az adós anyagi jogi (például a tartozás megfizetése) vagy eljárásjogi okból (például a végrehajtás hibái miatt) a polgári perrendtartás 556. és azt követő cikkei alapján kifogást emelhet a végrehajtással szemben. Ebben az esetben a bizonyítékok vizsgálatát lehetővé tevő kontradiktórius eljárás indul, ami a végrehajtható okirat hatályban tartásával vagy teljes vagy részleges hatályon kívül helyezésével zárul. E határozat ellen fellebbezés nyújtható be.

3.2 A főbb feltételek

Amint azt már korábban említettük, a végrehajtás iránti kérelmet valamelyik félnek kell előterjesztenie a követelést tartalmazó végrehajtási kérelem benyújtásával. A végrehajtás iránti kérelemnek tartalmaznia kell azt az okiratot, amelyen a végrehajtás alapul, meg kell jelölni a bíróságtól kért végrehajtást, az adós lefoglalható vagyontárgyait, az adós vagyonának megállapítása céljából a vagyon számba vételére és felkutatására szolgáló intézkedéseket, azon személyt vagy személyeket, akik ellen a végrehajtást le kell folytatni, azonosítva őket és körülményeiket. Ha a végrehajtandó okirat a bírósági végrehajtó határozata, vagy a végrehajtásért felelős bíróság ítélete vagy határozata, a végrehajtás iránti kérelemnek elegendő a kibocsátandó végrehajtható okirat iránti kérelmet tartalmaznia, meghatározva a végrehajtandó ítéletet vagy határozatot (a polgári perrendtartás 549. cikke). Egyéb esetekben a végrehajtás iránti kérelmet a végrehajtás alapjául szolgáló (a polgári perrendtartás 550. cikkében felsorolt) iratokkal együttesen kell benyújtani. Ha a végrehajtás iránti kérelem eleget tesz a fenti követelményeknek, és ha a benyújtott irat lehetővé teszi a végrehajtás elrendelését, akkor a végrehajtást a bíró vagy a bírósági végrehajtó határozattal elrendeli, és – pénzkövetelés végrehajtása esetén – meghatározza a főkövetelés összegét, valamint az ideiglenesen megállapított kamatokat és költségeket, nem zárva ki a későbbi elszámolásokat és kiigazításokat, és minden esetben meg kell határoznia az érintett személyeket és az elfogadandó végrehajtási intézkedéseket.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Mindenesetre, és az alábbiakban felsorolt bizonyos le nem foglalható vagyontárgyak sérelme nélkül, mindig hangsúlyozni kell, hogy a végrehajtási intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a végrehajtandó összeggel, így ha túlzott mértékűek, a bíróság csökkentheti azokat. Ezenkívül, ha ezek nem elégségesek, a végrehajtást kérő fél kérheti, hogy egészítsék ki azokat az elfogadandó intézkedések bővítése vagy fokozása útján. Ha a végrehajtást kérő fél nem tudja, hogy milyen vagyontárgyak állnak az adós tulajdonában, kérheti a bíróságtól, hogy közvetlenül a bíróság útján vagy az illetékes hatóságok megkeresésével a bírósági végrehajtó intézkedjen azok felkutatásáról. A lefoglalásra vagy a munkabér és jövedelem letiltására azonban számos – az alábbiakban ismertetett – korlátozás vonatkozik. Kivételt képez (a rokonok közötti tartásra irányuló eljárásban vagy a gyermektartásdíjjal kapcsolatos családjogi eljárásban meghatározott) tartásdíjfizetésre kötelezésen alapuló végrehajtás, mivel ezekben az esetekben a végrehajtás jogilag nem mérlegelhető; hanem a bíróság meghatározza a lefoglalható összeget.

A le nem foglalható vagyontárgyak tekintetében a polgári perrendtartás 604. és azt követő cikkei a következőkről rendelkeznek (a bírósági titkárra történő utalások bírósági végrehajtóra utalásként értendők):

A végrehajtás alól teljes egészében mentes vagyontárgyak. A következő vagyontárgyakat semmilyen körülmények között nem lehet lefoglalni:

1.         Elidegeníthetetlennek minősített vagyontárgyak.

2.         Járulékos jogok, amelyeket a főjogtól elkülönítve nem lehet elidegeníteni.

3.         Önmagukban értékkel nem bíró vagyontárgyak.

4.         Vagyontárgyak, amelyeket valamely jogszabályi rendelkezés kifejezetten végrehajtás alól mentesként határoz meg.

Az adós végrehajtás alól mentes vagyontárgyai. Az alábbi vagyontárgyakat sem lehet lefoglalni:

1.         A fél, aki ellen a végrehajtást kérték, valamint családjának bútorai és háztartási eszközei, ruhái, amelyek nem minősülnek feleslegesnek. Általában az olyan tárgyak, mint például az élelmiszerek, üzemanyagok és más olyan tárgyak, amelyek a bíróság álláspontja szerint elengedhetetlenek ahhoz, hogy az adós és eltartottjai észszerű méltósággal élhessenek.

2.         Az adós foglalkozásának, művészeti vagy kereskedelmi tevékenységének gyakorlásához szükséges könyvek és eszközök, amennyiben értékük nem áll arányban a követelt tartozás összegével.

3.         Szent tárgyak és a törvényesen bejegyzett vallások gyakorlásához használt tárgyak.

4.         Pénzösszegek, amelyeket jogszabály kifejezetten végrehajtás alól mentesként határoz meg.

5.         Vagyontárgyak és pénzösszegek, amelyeket Spanyolország által megerősített nemzetközi szerződés végrehajtás alól mentesként határoz meg.

A munkabérek és nyugellátások letiltása tekintetében a polgári perrendtartás a következő óvintézkedéseket állapítja meg:

1) Nem tiltható le (a kormány által évente megállapított) minimálbér összegét meg nem haladó jövedelem, munkabér, nyugdíj, javadalmazás vagy azzal egyenértékű juttatás.

2) A minimálbér összegét meghaladó jövedelem, munkabér, javadalmazás vagy nyugdíj az alábbi mértékben letiltható:

1.         30%, legfeljebb a minimálbér kétszeresének megfelelő, elsőként fennmaradó összeg tekintetében.

2.         50 %, legfeljebb a minimálbér háromszorosának megfelelő fennmaradó összeg tekintetében.

3.         60 %, legfeljebb a minimálbér négyszeresének megfelelő fennmaradó összeg tekintetében.

4.         75 %, legfeljebb a minimálbér ötszörösének megfelelő fennmaradó összeg tekintetében.

5.         90 %, a fenti összeget meghaladó összeg tekintetében.

3) Ha az a fél, aki ellen a végrehajtást kérték, több jövedelmet vagy munkabért kap, mindegyiket összeadják, és a le nem tiltható részt csak egyszer vonják le. Hasonlóképpen, a házastársnak járó jövedelmet, munkabért, nyugdíjat, javadalmazást vagy azzal egyenértékű juttatást is hozzáadják, kivéve, ha megszűnt a házastársak vagyonközössége, amit igazolni kell a bírósági titkár előtt.

4) Ha annak a félnek, aki ellen a végrehajtást kérték, eltartottjai vannak, a bírósági titkár 10–15%-kal csökkentheti a polgári perrendtartás 607. cikke (2) bekezdésének 1, 2., 3. és 4. pontjában foglalt mértékeket.

5) Ha a jövedelmet, munkabért, nyugdíjat vagy javadalmazást az adó- és társadalombiztosítási jogszabályok alapján az államot illető állandó vagy ideiglenes levonás terhelte, az e levonások után az adósnak juttatott nettó összeget kell a letiltható összeg meghatározásánál alapul venni.

6) E cikk fenti bekezdései az önálló vállalkozók szakmai és kereskedelmi tevékenységéből származó jövedelemre is vonatkoznak.

7) Az e rendelkezésnek megfelelően letiltott összegek közvetlenül átutalhatók a végrehajtást kérő félnek az általa korábban megjelölt számlájára, ha ezt a végrehajtásért felelős bírósági titkár jóváhagyta.

Ebben az esetben mind a letiltást és az azt követő átutalást végző személy vagy szerv, valamint a végrehajtást kérő fél köteles háromhavonta tájékoztatni a bírósági titkárt a megküldött és kapott összegekről, kivéve azokat a követeléseket, amiket adott esetben az a fél érvényesít, aki ellen a végrehajtást kérték, vagy azért, mert úgy véli, hogy a tartozást teljes egészében megfizette, ami érvényteleníti a letiltást, vagy a letiltások és átutalások nem a bírósági titkár által meghatározott módon kerültek végrehajtásra.

A bírósági titkár közvetlen átutalásról hozott határozata ellen közvetlenül felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a bírósághoz.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

A nyilvántartásba bejegyezhető ingatlan vagy egyéb vagyontárgy esetében a végrehajtást kérő fél kérelmére a bíróság elrendelheti a foglalás előzetes bejegyzését a megfelelő állami nyilvántartásba (általában az ingatlan-nyilvántartásba) a későbbi végrehajtás biztosítása érdekében.

Egyéb esetekben az alábbi intézkedések fogadhatók el:

– Készpénz: lefoglalás.

– Folyószámla: számlazárolást elrendelő végzés kibocsátása a bank részére.

– Munkabér: visszatartást elrendelő végzés kibocsátása a kifizető részére.

– Kamat, bevétel és jövedelem: visszatartás a kifizető részéről, a bíróság által felügyelt kezelés vagy a bíróság részére történő fizetés.

– Értékpapírok és pénzügyi eszközök: kamat visszatartása a forrásnál, a tőzsde vagy a másodlagos piac irányító testületének (amennyiben az értékpapírokat nyilvános piacon jegyzik) értesítése, valamint a kibocsátó társaság értesítése.

– Egyéb ingóság: lefoglalás.

Ezen túlmenően a végrehajtás biztosítása érdekében minden személy, valamint állami és magánszerv köteles együttműködni a végrehajtási intézkedések során (bírság kiszabásának vagy a bírósági határozat megsértése megállapításának terhe mellett, ha nem tartják be az előírásokat). Ez azt jelenti, hogy rendelkezésre kell bocsátaniuk a kért információkat, illetve el kell fogadniuk a biztosítékul szolgáló szóban forgó intézkedéseket, és át kell adniuk a bíróság részére a birtokukban lévő dokumentumokat és adatokat, az alapvető jogokból eredő korlátozások és a jogszabály által bizonyos esetekben kifejezetten meghatározott korlátozások kivételével.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A végrehajtási intézkedések időtartama nincs meghatározva; érvényben maradnak a végrehajtás befejezéséig. Ezen intézkedéseket illetően a végrehajtást kérő félnek minden egyes esetben a megfelelő végrehajtást kell kérnie. Ingóság vagy ingatlan lefoglalása esetében például árverés kérhető. A végrehajtást kérő felet az árverésen kapott összegből fizetik ki. Egyéb esetekben, például amikor a végzés ingatlannak a végrehajtást kérő fél részére történő átadásáról rendelkezik (például kilakoltatás bérleti díj fizetésének elmulasztása esetén), a végrehajtási intézkedés az ingatlan birtokának a végrehajtást kérő fél részére történő visszaadását jelenti, ha a szerződést megszegő bérlőt már kilakoltatták az ingatlanból.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

A végrehajtható okirat ellen nem lehet fellebbezést benyújtani. Az adós azonban kifogást terjeszthet elő a végrehajtásról történő értesítését követően. Ebben az esetben a fentebb említett kifogás tárgyában folytatott eljárásra kerül sor. A kifogás alapja lehet anyagi jogi vagy formai hiba. A kifogás jogalapjai a végrehajtandó okirattól függően változnak (a polgári perrendtartás 556. és azt követő cikkeiben meghatározottak szerint, vagyis, hogy a bíró vagy a bírósági végrehajtó eljárási határozatáról, választottbírósági határozatról vagy közvetítés során létrejött megállapodásról van-e szó; a közlekedési balesetekkel kapcsolatban folytatott büntetőeljárás során elrendelt legsúlyosabb szankciót megállapító határozat; a polgári perrendtartás 517. cikkének 4., 5., 6. és 7. pontjában szereplő okiratok, valamint az 517. cikk (2) bekezdésének 9. pontjában szereplő egyéb végrehajtható okiratok. A túlzott követelésen és a formai hibákon alapuló kifogást a polgári perrendtartás 558. és 559. cikke szabályozza). Meg kell jegyezni, előfordulhat, hogy a bíróság ezen jogalapok közül néhányat hivatalból már vizsgált (ha a bíróság megállapítja, hogy a hitelesített közokiratok, okiratok vagy tanúsítvány szerinti végrehajtható okiratban szereplő bármely záradék tisztességtelen, köteles hivatalból eljárni, a feleket meghallgatni az ügyben és ezt követően döntést hozni). A felek fellebbezhetnek az elsőfokú bíróságnak a kifogás jogalapját elbíráló végzése ellen. A fellebbezésről a tartományi bíróság dönt (Audiencia provincial).

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

A végrehajtási intézkedés megszűnhet. A bírósági ítéleten vagy határozaton, a bírósági végrehajtó perbeli egyezséget vagy az eljárás során megkötött megállapodást jóváhagyó határozatán, választottbírósági határozaton vagy közvetítés során létrejött megállapodáson alapuló végrehajtási intézkedés megszűnik, ha a megfelelő végrehajtási kérelmet az ítélet vagy határozat jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül nem nyújtják be (a polgári perrendtartás 518. cikke).

A (bíró vagy a bírósági végrehajtó) eljárási határozatának, a választottbírósági határozat vagy a közvetítés során létrejött megállapodás végrehajtásának megkezdése előtt várakozási időt is biztosítanak. Ez az időszak arra szolgál, hogy időt biztosítson az alperesnek, hogy önként teljesítse a határozatban foglaltakat, és az ügyben nyertes személy ne legyen köteles kérni a végrehajtást. Ennek megfelelően az eljárási határozat, a választottbírósági határozat vagy a közvetítés során létrejött megállapodás végrehajtása a jogerőre emelkedés napjától vagy attól a naptól számított 20 napon belül nem rendelhető el, amikor a megállapodást jóváhagyó döntésről vagy a megállapodás aláírásáról értesítették az adóst (a polgári perrendtartás 548. cikke). Végső soron ez a várakozási idő arra szolgál, hogy előmozdítsa az alperes önkéntes teljesítését.

Amint az a 4.1. pontban kifejtésre került, az adós védelme érdekében a polgári perrendtartás előírja, hogy bizonyos vagyontárgyak mentesek a végrehajtás alól, valamint hogy a jövedelem, munkabér, javadalmazás vagy nyugdíj összegével arányos mennyiségi korlátok alkalmazandók.

Az ingatlanárverésen a legmagasabb ajánlatot tevő személynek a vagyontárgy becsértékével vagy a tartozás összegével arányos legalacsonyabb összeget el kell érni. Az adós védelmére szolgáló korlátozások erősebbek, ha az adós szokásos tartózkodási helye kerül árverésre (a polgári perrendtartás 670. és 671. cikke).

A polgári perrendtartás általános szabályként azt is előírja, hogy a főkövetelés után járó kamat és az eljárási költség nem hajtható végre a főkövetelés 30%-át meghaladó részben (a polgári perrendtartás 575. cikke).

Ha a szokásos tartózkodási helyet vonják végrehajtás alá, az adóstól követelhető költségek nem haladhatják meg a végrehajtás iránti kérelemben megjelölt összeg 5%-át (a polgári perrendtartás 575. cikke).

Jelzáloggal terhelt ingatlan végrehajtás alá vonásakor, valamint azon adósok esetében, akik szociális és pénzügyi helyzete különösen sérülékeny, a szokásos tartózkodási helyről történő kilakoltatást elhalasztják.

A fizetésképtelenségi eljárásról szóló törvény (Ley Concursal) 55–57. cikke szerint nem lehet egyedi végrehajtható okiratot kiállítani az olyan kereskedelmi vállalkozásokkal szemben, amelyeknek fizetésképtelenségét megállapították, mert a csődeljárást lefolytató bíró kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a fizetésképtelen féllel szembeni végrehajtás elrendelésére; ez annak megakadályozására szolgál, hogy bizonyos hitelezők másoknál kedvezőbb bánásmódban részesüljenek.

Utolsó frissítés: 02/08/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások - Franciaország

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A végrehajtás (amely alatt a kényszerrel történő végrehajtást értjük, hiszen az adós kötelezettségeinek önkéntes teljesítése nem igényel eljárást) körébe tartozik minden olyan eljárás, amely lehetővé teszi a végrehajtható kötelezettségeknek az adós akarata ellenére történő teljesítését. A francia jog a polgári jogi kötelezettségek három csoportját ismeri: a fizetésre, valamely cselekvésre vagy attól való tartózkodásra, vagy valaminek az átadására vagy visszaadására való kötelezés.

A végrehajtási jog az adós vagyonára vonatkozik: nem létezik személyekkel szembeni végrehajtás. Azonban egyes kötelezettségek teljesítésének megtagadása (tartási kötelezettség) bűncselekmény, ami az adós elleni büntetőeljárást és szabadságvesztés-büntetés kiszabását vonhatja maga után. Ugyanez vonatkozik az adós csalárd csődjére is.

A végrehajtási intézkedésekre vonatkozó jog a fizetés, cselekvés és adás hármasán alapul.

A fizetési kötelezettség zárlat útján hajtható végre. Ha a zárlat pénzösszegre vonatkozik, a zárolt összeget elutalják a hitelezőnek (például bankszámla zárlata esetén). Ha a zárlat az adós valamely vagyontárgyára vonatkozik, a zárlat a vagyontárgy kötelező értékesítését eredményezi, és az eladásból befolyó bevételt utalják el a hitelezőnek a követelése erejéig.

Az átadásra vagy visszaadásra vonatkozó kötelezettség változhat a vagyontárgy jellegétől függően. Ingó dolog esetén a vagyontárgyat lefoglalják zárlat útján a jogos tulajdonosának való visszaadás céljából. Ingatlan esetén annak birtokát az azt elfoglaló kilakoltatása útján adják vissza a tulajdonosnak.

A cselekvésre vagy cselekvéstől való tartózkodásra vonatkozó kötelezettséget pénzbüntetés útján hajtják végre, amely az adós által a teljesítendő kötelezettségen felül fizetendő pénzösszeg. A bíró által meghatározott összeget a mulasztás időtartamával arányosan állapítják meg (a cselekvésre való kötelezettség esetén), vagy pedig a jogsértések számával arányosan a cselekvéstől való tartózkodásra kötelezés esetén. Mivel a fizetési kötelezettség, az átadásra vagy visszaadásra vonatkozó kötelezettség cselekvési kötelezettségként is értendő, az egyéb végrehajtási intézkedéseken felül pénzbüntetést is ki lehet szabni.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

Főszabály szerint a bírósági végrehajtók kizárólagos hatáskörrel rendelkeznek a kényszerrel történő végrehajtás lefolytatására. Mindazonáltal az alábbi két végrehajtási eljárás esetében mindig szükség van a bíróság előzetes engedélyére:

  • a megkeresett jövedelem zárolása, amelyhez az adós vagy – ha az adós külföldön él, vagy nincs állandó lakóhelye – a harmadadós lakóhelye szerint illetékes járásbíróság engedélye szükséges;
  • ingatlan zárolása, amelyet az ingatlan helye szerint illetékes végrehajtási bíróság folytat le.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

3.1 Az eljárás

Valamennyi végrehajtható jogcím végrehajtási intézkedések tárgyát képezheti; ezeket a polgári végrehajtási eljárásról szóló törvény (Code des procédures civiles d’exécution) L. 111-3. cikke határozza meg:

  • rendes vagy közigazgatási bíróságok jogi kötőerővel bíró határozatai és az e bíróságok által végrehajthatóvá nyilvánított egyezségek;
  • a végrehajtást felfüggesztő hatályú fellebbezéssel meg nem támadható, határozattal végrehajthatóvá nyilvánított külföldi intézkedések és ítéletek, valamint választottbírósági ítéletek;
  • a bíró és a felek által aláírt hivatalos egyezségi okmány kivonatai;
  • végrehajtási felhatalmazást tartalmazó közjegyzői aktusok;
  • fedezetlen csekk esetén a bírósági végrehajtó által kibocsátott jogcím;
  • a közjog alapján kijelölt és ilyenként kifejezetten megjelölt hivatalos személyek által kiadott jogcím vagy a jogszabályban az ítélettel egyenértékűnek elismert határozatok.

A végrehajtást felfüggesztő fellebbezéssel meg nem támadható ítéletek további ítélet nélkül végrehajthatók. E döntések végrehajthatóságát, a közjegyzői aktusokhoz hasonlóan, a bírósági titkár vagy a közjegyző igazolja. Nincsen más olyan közbenső eljárás, amely lehetővé tenné a végrehajtást.

Bírósági határozat hiányában minden hitelező engedélyt kérhet zárlatra vagy bírósági zálogra. Az ilyen feltételek mellett hozott intézkedések gyorsan (nyolc napon belül) lejárnak, ha a másik felet arról nem értesítették, és ha a hitelező nem indított érdemi eljárást a követelését jóváhagyó bírósági döntés beszerzése céljából.

Az ingó dologra és pénzösszegre, valamint kilakoltatásra vonatkozó végrehajtási intézkedéseket a bírósági végrehajtónak, egy állami és hivatásos tisztviselőnek, azaz az igazságügyi miniszter által kinevezett végrehajtási tisztviselőnek kell elvégeznie. A bírósági végrehajtó magánjogi hatáskört gyakorol, de végrehajtási ügyekben közhatalmi jogállást élvez, amelyet részletes szabályozás és szigorúan ellenőrzött etikai szabályzat határoz meg.

Az ingatlan zárlatát külön eljárás útján hajtják végre a járásbíróság végrehajtási bírója előtt, amelyben a hitelező számára kötelező az ügyvédi képviselet.

A végrehajtási intézkedések költségeit általában az adós fizeti tartozásának megfizetésén felül.

A végrehajtási költségeket az egyes végrehajtási intézkedésekre megállapított végrehajtói díjakat rögzítő táblázat alapján állapítják meg. Az 1996. december 12-i 96-1080. sz. rendelet alapján a végrehajtói díjtábla egy, az esettől függően összesítetten vagy vagylagosan megállapított rögzített összegből, rögzített vagy arányos díjból és – adott esetben – a büntetőeljárásra utalás díjából tevődik össze.

A rögzített díjakat az adósnak kell kifizetnie. Az arányos díjakat, amelyeket a behajtott összegtől függő mozgó skála szerint számítanak ki, részben a hitelező, részben az adós fizeti.

Például egy 10 000 eurós követelés esetében a díjtábla néhány végrehajtási intézkedés vonatkozásában a következőképpen alakul:

  • bankszámla megelőző zárolása: rögzített díj, adókkal együtt: 187,53 euró
  • ingó dolog zárolása: rögzített díj, adókkal együtt: 66,98 euró
  • jármű zárolása a prefektúránál történő nyilatkozattal: rögzített díj, adókkal együtt: 133,95 euró
  • ingatlan zárolása céljából kézbesített hivatalos értesítés: rögzített díj, adókkal együtt: 80,37 euró

E rögzített díjakon felül fizetendők az arányos díjak, amelyek a teljes követelés tekintetében 723,44 eurót tesznek ki adókkal együtt, ebből az adósnak kell fizetnie 121,35 eurót, a hitelezőnek pedig 602,09 eurót.

3.2 A főbb feltételek

A végrehajtható jogcím alapján történő végrehajtáshoz nincsen szükség bírósági határozatra.

A végrehajtható jogcímmel nem rendelkező hitelező javára elrendelhető biztosítási intézkedések engedélyezésének feltételei a következők: a követelés alapjában véve megalapozottnak tűnik, a követelés behajtása pedig kockázatosnak. A zárlat elrendelésére a végrehajtási bíró (az általános hatáskörű bíróságnál működő bíró) vagy joghatóságán belül a kereskedelmi bíróság elnöke illetékes.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

A hitelező az adós teljes vagyona ellen érvényesítheti követelését, ezért alapvetően az adós minden vagyontárgya zárolható. Külön szabályok vonatkoznak a vagyontárgyak jellegétől függően az alábbiakra: követelések (bérleti díj, fizetések, bankszámlán elhelyezett összegek), bármiféle ingó vagyon, ingatlan és dologi jogok, értékpapírok és üzletrészek, járművek (szárazföldi járművek, hajók, csónakok, vagy légi járművek), szerzői jogok, páncélszekrényben tárolt pénzösszegek stb.

A jog azonban úgy is rendelkezhet, hogy egyes vagyontárgyak nem zárolhatók, például:

  • a létfenntartáshoz szükséges összegek (különösen a fizetés arányában egy mozgó skála alapján megállapított összeg, ami függ a jövedelem összegétől valamint az eltartottak számától, és évente újraértékelésre kerül),
  • az adós mindennapi életviteléhez és munkájához szükséges ingóságok, kivéve az áruk megfizetése érdekében foganatosított zárlatot vagy jelentős értéket képviselő ingóságok zárlatát,
  • a betegek és fogyatékkal élők számára szükséges vagyontárgyak.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

A vagyontárgyakra és követelésekre lefolytatott végrehajtási intézkedéseket két szakaszban végzik. Először a végrehajtó elvégzi a vagyontárgy vagy pénzösszegek zárolását. Ez a zárlat annyit jelent, hogy a vagyontárgy felett nem lehet rendelkezni, de az az adós birtokában marad, és felelős őrzésben kell azt tartania. Ha hűtlen módon kezeli a vagyontárgyat, ezzel bűncselekményt követ el. Pénzösszegek esetében azok zároltan a bankszámlán maradnak, de azonnal – bár csak virtuálisan – jóváírják azokat a zárlatot kérő hitelező bankszámláján.

Az adóst értesítik a zárlatról. Ha az adós nem értesíti a végrehajtási bírót, hogy vitatja a zárlatot, a végrehajtó folytathatja a végrehajtást a második szakasszal, nevezetesen a vagyontárgy árverésen történő értékesítése céljából történő lefoglalásával, vagy a harmadadós (rendszerint a bank) felkérésével a zárolt összegek átadására.

A „harmadadósnak” nevezett bank a zároláskor köteles tájékoztatni a bírósági végrehajtót az adós javára tartott valamennyi összegről. Ha ezt elmulasztja, vagy kifizeti az adósnak a nála tartott, zárolt összegeket, büntetésként a hitelező kérelmére kötelezni kell az adós helyett a tartozás megfizetésére.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A végrehajtható jogcímek elévülési ideje 10 év. A végrehajtási intézkedéseket ezért e határidőn belül kell elvégezni (a polgári végrehajtási eljárásról szóló törvény L. 111-4. cikke).

A végrehajtási bíró zárlatot elrendelő határozata hatályát veszti, ha a határozat meghozatalától számított három hónapon belül nem teszik meg a biztosítási intézkedést.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

Ez a kérdés csak a zárlatra vonatkozó határozatokra irányadó. Végrehajtható jogcím esetén a fellebbezési lehetőség magának az igénynek a bírósági megtámadásához kötődik.

Ha a biztosítási intézkedést megtették, és erről az adóst tájékoztatták, ez utóbbi megtámadhatja a határozat meghozatalának körülményeit a határozatot hozó végrehajtási bíró előtt. A megtámadást a bíróhoz lehet intézni, feltéve, hogy a zárlatot az igény bírósági megerősítését követően nem alakították át kényszerértékesítéssé.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

Ami a határidőket illeti, a végrehajtható jogcímek általában tíz év után évülnek el.

Emellett a végrehajtási eljárást a követelés behajtásához szükséges intézkedésekre kell korlátozni, és az intézkedések megválasztásának arányosnak kell lennie.

A hitelező ugyan elviekben az adós minden vagyontárgyát zárolhatja, a jog azonban korlátokat szab a zárolható vagyontárgyakat illetően. Ez a tilalom vonatkozik főszabály szerint a tartásdíjakra, az adós mindennapi életviteléhez és munkájához szükséges ingóságokra, a fogyatékkal élők számára szükséges vagyontárgyakra, egy bizonyos szociális minimumra és a családi támogatásokra. Emellett az egyedülálló személy bankszámláján tárolt, minimálbért meghaladó összeg („aktív szolidaritási jövedelem” [revenu de solidarité active]) szintén nem zárolható. Végül a megkeresett jövedelem főszabály szerint csak rendeletben szabályozott mértékben zárolható, mely rendelet a zárolható összeget az adós megkeresett jövedelme és eltartottjai alapján határozza meg.

Bizonyos esetekben az egyéni vállalkozók is védelemben részesülnek vagyonuk egésze vagy annak egy része tekintetében.

Végezetül végrehajtási intézkedést foganatosítani kizárólag 6:00 és 21:00 között, a vasárnapok és a munkaszüneti napok kivételével lehet, hacsak a végrehajtási bíró az e szabálytól való eltérést előzetesen nem engedélyezi. A lakóépületben történő, 535 eurónál kisebb összegű zárlathoz szintén szükséges a végrehajtási bíró előzetes engedélye.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megLegifrance

A link új ablakot nyit megChambre Nationale des Huissiers de Justice (végrehajtók országos kamarája) honlap

Utolsó frissítés: 14/08/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások - Horvátország

1 Što znači „ovrha” u građanskim i trgovačkim stvarima?

A Horvát Köztársaságban a végrehajtási eljárásokat a végrehajtási törvény (Ovršni zakon) (Narodne Novine [NN, a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye] 112/12., 25/13., 93/14., 55/16. és 73/17 sz.; a továbbiakban: OZ) rendelkezései szabályozzák. E törvény szabályozza azokat az eljárásokat, amelyek keretében a bíróságok és a közjegyzők végrehajtható okirat, illetve közokirat alapján valamely követelés önkéntes teljesítésének elmaradása esetén e követelés behajtása iránt intézkednek (végrehajtási eljárás), jogszabály eltérő rendelkezése hiányában.

2 Koja su tijela nadležna za ovrhu?

A bíróságok végrehajtható okirat, a közjegyzők pedig közokirat alapján folytatják le a végrehajtási eljárást.

Azt, hogy mi minősül végrehajtható okiratnak, az OZ 23. cikke határozza meg, a közokiratra vonatkozó rendelkezéseket pedig az OZ 31. cikke tartalmazza.

A Pénzügyi Ügynökség (Financijska agencija) (a továbbiakban: Ügynökség) – az OZ rendelkezései, valamint a pénzalapokra vezetett végrehajtást szabályozó jogszabályi rendelkezések alapján végrehajtással foglalkozó jogi személy – szintén részt vesz a végrehajtási eljárásban, miként részt vesznek benne a munkáltatók, a Horvát Nyugdíjbiztosítási Intézet (Hrvatski zavod za mirovinsko osiguranje) és egyéb, jogszabályban meghatározott hatóságok is.

3 Kada se može izdati ovršna isprava ili odluka?

A bíróságok végrehajtható okiratok alapján folytatják le a végrehajtási eljárást, amelyek az OZ rendelkezései értelmében a következők:

1. végrehajtható bírósági határozat és perbeli egyezség,

2. A polgári eljárásjogi törvény 186a. cikkében hivatkozott végrehajtható perbeli egyezség,

3. választottbíróság által hozott végrehajtható határozat,

4. közigazgatási eljárásban hozott végrehajtható határozat, illetve közigazgatási eljárásban megkötött végrehajtható egyezség, amennyiben az eljárás pénzkövetelés teljesítésével kapcsolatos, és jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik,

5. a közjegyző végrehajtást elrendelő határozata, illetve az olyan okirat, amelyet a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el,

6. A Horvát Köztársaságban a „becsületbíróságok” (sudovi časti) tanácsai előtt lefolytatott eljárások eredményeképpen született egyezség, illetve a közvetítői eljárások során, a közvetítői eljárásokra irányadó jogszabályokkal összhangban született egyezség,

7. más, jogszabály által végrehajthatóvá nyilvánított okiratok.

A végrehajtható okirat abban az esetben alkalmas végrehajtásra, ha megjelöli a jogosultat és a kötelezettet, valamint a vagyoni kötelezettség tárgyát, típusát, terjedelmét (összegét) és a teljesítés határidejét.

Amennyiben a végrehajtható okirat olyan határozat, amely adott követelésnek kifizetés vagy valamely intézkedés megtétele útján történő teljesítését rendeli el, a szóban forgó okiratnak az önkéntes teljesítésre is kell határidőt tűznie, ennek elmaradása esetén e határidőt a bíróság állapítja meg a végrehajtási intézkedésében.

3.1 Postupak

A jogosult a végrehajtható okiraton alapuló végrehajtási eljárást a bírósághoz benyújtott végrehajtási kérelemmel tudja megindítani. A jogosult a végrehajtási kérelmet előterjesztheti saját maga mint az eljárásban részt vevő fél, vagy képviselő útján. Hivatalból akkor indítható végrehajtási eljárás, ha azt jogszabály kifejezetten előírja.

A végrehajtási eljárásokra jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a városi bíróságok rendelkeznek hatáskörrel. A végrehajtást a végrehajtási intézkedés által kijelölt határok között kell lefolytatni.

A végrehajtási intézkedésben meg kell jelölni a végrehajtás alapjául szolgáló végrehajtható okiratot, illetve közokiratot, a jogosultat és azt a felet, akivel szemben a végrehajtást kérik (a kötelezettet), a végrehajtandó követelést, a végrehajtás módját és tárgyát, valamint a végrehajtás foganatosításához szükséges egyéb információkat.

3.2 Glavni uvjeti

A végrehajtási kérelemnek végrehajtás iránti kifejezett kérelmet kell tartalmaznia, amelyben meg kell jelölni a végrehajtás alapjául szolgáló végrehajtható okiratot vagy közokiratot, a jogosultat és a kötelezettet, a jogosult és a kötelezett személyi azonosító számát, az érvényesíteni kívánt követelést, a végrehajtás foganatosításához szükséges eszközöket, valamint (szükség esetén) a végrehajtás tárgyát. A kérelemben fel kell tüntetni a végrehajtás lefolytatásához szükséges más előírt információkat is.

A közokiraton alapuló végrehajtási kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

1. az arra irányuló kérelmet, hogy a bíróság kötelezze a kötelezettet a követelés és azzal összefüggő költségek nyolc napon belül történő kielégítésére, váltókkal és csekkekkel kapcsolatos jogviták esetében három napon belül,

2. a végrehajtható kérelmet.

Ebből következően a végrehajtható okiratnak az alábbi alapvető feltételeknek kell megfelelnie: szükség van a végrehajtás elrendelésének alapjául szolgáló végrehajtható dokumentumra vagy közokiratra, valamint egy végrehajtható kérelemre.

4 Predmet i priroda mjera ovrhe

A végrehajtás tárgyát olyan vagyontárgyak és jogok képezhetik, amelyek jogszabálynál fogva valamely követelés behajtása céljából végrehajtás alá vonhatók. A végrehajtást a jogosult követelésének kielégítése céljából a kötelezett vagyonának szerves részét képező, végrehajtás alá vonható vagyontárgyakra foganatosítják.

4.1 Koje vrste imovine mogu biti predmet ovrhe?

A kötelezett vagyona (pénz, ingatlan, ingó vagyon, értékpapírok és részesedések) vagy a kérelmezőnek bizonyos nem tulajdonnal kapcsolatos jogai (ingó vagyon átadása és szolgáltatása, ingatlan kiürítése és átadása, munkába való visszatérés stb.) végrehajtás alá vonhatók. Az eljárás során a kérelmező választhat, hogy mely tárgyakra kéri a végrehajtást.

Nem vonhatók végrehajtás alá a nem forgalomképes tárgyak, valamint azok a tárgyak, amelyek tekintetében azt külön jogi szabályozás tiltja. Az adóalapú követelések és egyéb illetékek szintén nem vonhatók végrehajtás alá.

Nem képezhetik végrehajtás tárgyát a védelmi célokat szolgáló létesítmények, fegyverek és felszerelések, valamint a helyi és regionális önkormányzatok és igazságügyi hatóságok feladatai ellátását szolgáló létesítmények sem.

Az OZ kifejezett eltérő rendelkezése hiányában a végrehajtási kérelem benyújtásakor fennálló körülmények alapján kell megítélni, hogy bizonyos tárgy vagy jog végrehajtás alá vonható-e, illetve adott tárgy vagy jog vonatkozásában a végrehajtás korlátozás alá esik-e.

4.2 Koje su posljedice mjera ovrhe?

A végrehajtási intézkedések alapvető joghatása, hogy korlátozódik a kötelezett vagyona feletti rendelkezési joga.

Az ingatlanra és ingó vagyontárgyra vezetett végrehajtási eljárás az ingatlan és ingóság értékesítésével jár, az értékesítésből befolyt összeg pedig a jogosult követelésének kielégítésére szolgál.

A pénzügyi követelésre foganatosított végrehajtási eljárás során a követelést lefoglalják, és annak összegét a jogosult követelésének kielégítéséhez szükséges mértékben átutalják a jogosult számára.

4.3 Koliko dugo vrijede takve mjere?

A végrehajtási intézkedések a végrehajtási eljárás megszűnésének időpontjáig maradnak hatályban, amely a jogosult követelésének teljes egészében történő kielégítésekor vagy a végrehajtási kérelme visszavonását követően következik be.

5 Postoji li mogućnost žalbe protiv odluke o odobrenju takve mjere?

A kötelezettnek jogában áll:

  • fellebbezést benyújtani a kibocsátott végrehajtási intézkedéssel szemben, vagy
  • kifogást előterjeszteni a közjegyző közokirat alapján kibocsátott határozatával szemben.

A végrehajtható okirat alapján meghozott végrehajtási intézkedéssel szemben határidőben benyújtott, elfogadható fellebbezés nem jár a végrehajtási eljárás felfüggesztésével.

A közjegyző közokirat alapján kibocsátott határozatával szemben határidőben benyújtott, elfogadható kifogás (amelyet a közjegyzőhöz kell benyújtani, azonban a bíróság bírálja el) következtében az eljárás peres eljárássá válik (klasična parnica), amely a bíróság előtt folytatódik, és amely során a feleknek, ebben a szakaszban a felperesnek (korábban jogosult) és az alperesnek (korábban kötelezett) a pernyertességük érdekében alá kell támasztaniuk az érveiket. A kötelezett az OZ-ban előírt feltételek teljesülése esetén kérheti a végrehajtási eljárás felfüggesztését.

6 Postoje li ograničenja ovrhe, posebno povezana sa zaštitom ovršenika ili rokovima?

A bíróság a végrehajtási kérelemben megjelölt módon, a kérelemben meghatározott vagyontárgyak tekintetében rendeli el a végrehajtást. Amennyiben a kérelemben több módot és vagyontárgyat is megjelölnek, a bíróság a kötelezett javaslatára a végrehajtást bizonyos módokra és vagyontárgyakra korlátozza, feltéve, hogy azok elégségesek a követelés kielégítésére.

A végrehajtási eljárás egyik alapvető elve, hogy a végrehajtási eljárás és a követelés biztosítása iránti eljárás lefolytatása során a bíróság köteles tiszteletben tartani a kötelezett méltóságát, és ennek érdekében a lehető legkedvezőbb feltételek mellett foganatosítani a végrehajtást.

A kötelezett védelmét szolgálja, hogy a végrehajtási eljárás során a jogosult követelése kielégítésének kikényszerítése érdekében bizonyos vagyontárgyak nem vonhatók, vagy csak korlátozottan vonhatók végrehajtás alá, illetve bizonyos végrehajtási módok nem, vagy csak korlátozottan alkalmazhatók, illetve hogy a végrehajtás során, valamint azzal összefüggésben meghatározott eljárásjogi és anyagi jogi garanciák illetik meg a kötelezettet. E védelem abban is megnyilvánul, hogy a végrehajtás megengedhetőségének eldöntésekor, a végrehajtás alá vonható vagyontárgyak és végrehajtási módok meghatározásakor, és a jogosult követelése kielégítésének kikényszerítésére irányuló eljárás során a jogszerűség elvét kell alkalmazni.

Az ingatlanra vezetett végrehajtásra bizonyos korlátozások vonatkoznak, figyelemmel a végrehajtás alá nem vonható vagyontárgyakra az OZ 91. cikkében előírtak szerint.

Az ingó vagyontárgyakra vezetett végrehajtásra szintén vonatkoznak bizonyos korlátozások, figyelemmel a végrehajtás alá nem vonható vagyontárgyakra az OZ 135. cikkében előírtak szerint.

A pénzkövetelésekre vezetett végrehajtásra az OZ 173. cikkében meghatározott korlátozások vonatkoznak, míg az OZ 172. cikke arról rendelkezik, hogy a kötelezett mely jövedelme mentes a végrehajtás alól.

Az OZ 212. cikkében foglalt különös szabályok határozzák meg, hogy a pénzügyi eszközökre vezetett végrehajtás során, melyek azok, amelyek mentesek a végrehajtás alól, illetve amelyek tekintetében a végrehajtás korlátozás alá esik, az OZ 241. és 242. cikke pedig a jogi személyek tekintetében állapít meg a végrehajtás alóli mentességre és a végrehajtás korlátozására vonatkozó különös szabályokat.

A pénzkövetelésekre vonatkozó végrehajtási eljárás során a természetes személy kötelezettet megillető védelemről az OZ 75. cikke rendelkezik, míg a jogi személyeket megillető védelemre vonatkozó rendelkezések az OZ 76. cikkében találhatóak.

Az OZ végrehajtást korlátozó rendelkezései, amelyek bizonyos vagyontárgyakat mentesítenek a végrehajtás alól, a kötelezett védelmét szolgálják a végrehajtási eljárás során.

Utolsó frissítés: 19/09/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások - Olaszország

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A végrehajtás a bírósági határozatok és egyéb végrehajtható okiratok (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, közjegyzői okirat [atti publici] és meghatározott szolgálatok hitelesített magánokiratai) kikényszerítése. Amennyiben az adós a kötelezettségeit önként nem teljesíti, a bírósági eljárás ezen szakaszában a rendfenntartó erők is részt vehetnek.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

A végrehajtás a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik. A 1215/2012/EU rendelet („Brüsszel I” rendelet [átdolgozás]) 47. cikkének (1) bekezdése szerinti, a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet szintén a rendes bíróságokhoz kell benyújtani.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

A végrehajtás megindításának a végrehajtható okirattal való rendelkezés elengedhetetlen és elégséges feltétele. A végrehajtható okiratokat jellemzően a polgári perrendtartás 474. cikke tartalmazza, és azoknak két fajtája létezik: bírósági és bíróságon kívüli okiratok. Bírósági okiratok a bíróság által a bírósági eljárás során vagy annak lezárásakor hozott ítéletek, aktusok és határozatok. A bíróságon kívüli okiratok a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a közjegyzői okiratok és a felek által önállóan készített hitelesített magánokiratok.

3.1 Az eljárás

A végrehajtás a végrehajtható okirat, amelynek a polgári perrendtartás 475. cikke szerinti végrehajtható másolatnak kell lennie, és az adóst a teljesítésre legalább 10 napos határidővel felszólító és mulasztás esetén a polgári perrendtartás 480 cikke szerint lefolytatott kikényszerítésre figyelmeztető végrehajtási végzés (precetto) adósnak történő kézbesítésével kezdődik. A 480. cikk harmadik bekezdése kimondja, hogy a végrehajtási végzésben a hitelező köteles választott lakóhelyéül azt a települést megjelölni, ahol a végrehajtásra illetékes bíróság található. A lakóhelyválasztás elmulasztása esetén a végrehajtási végzéssel szembeni fellebbezést a végzés kézbesítésének helye szerinti bírósághoz kell benyújtani, és a hitelezőnek kézbesítendő iratokat ugyanezen bíróság hivatalában teszik közzé. Ezen alaki követelmények teljesítését követően a végrehajtási eljárás a bírósági végrehajtó általi zárolással kezdődik, aki először köteles bemutatni a fent említett okiratokat. A zárolásra a végrehajtási végzés kézbesítésétől számított 90 napon belül, de a végzésben meghatározott időpontnál nem korábban kell sort keríteni; a határidő elmulasztása esetén a végrehajtási végzés elévül (481. cikk). Az eljárás e szakaszában jogi képviselővel kell eljárni.

A zárlat semmissé válik, ha az annak foganatosításától számított 45 napon belül nem kérik az engedményezést vagy az értékesítést.

A végrehajtás célja a nem teljesített követelések kikényszerítésének a rendfenntartó erők segítségével történő biztosítása. Az igénybe vehető mind pénzbeli adósságok, mind ingó dolgok átadására vagy ingatlan átengedésére irányuló, valamint nem helyettesíthető tevőleges kötelezettségek tekintetében.

3.2 A főbb feltételek

A végrehajtás megindításának a „biztos, határozott összegű és esedékes” (certo, liquido ed esigibile) jogot megállapító végrehajtható okirattal való rendelkezés elengedhetetlen és elégséges feltétele (474. cikk). A „biztosság” mértéke az okirattól függ: az (előzetesen végrehajtható) elsőfokú ítélet biztossága nyilvánvalóan nagyobb mértékű, mint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíré vagy a közjegyzői okiratba vagy hitelesített magánokiratba foglalt ügyleteké.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

A végrehajtási bíróság az eljárás során különböző típusú intézkedéseket, általában végzéseket (ordinanze) hoz. Az intézkedések az eljárás megfelelő lefolytatásának szabályait megállapító intézkedésektől a használatba adásról szóló intézkedésekig (pl. a zárolt vagyontárgynak az azt árverésen megvásároló vagy arra a legmagasabb összegű ajánlatot tevő személy számára történő átadását kimondó végzés [decreto]) terjedhetnek.

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Az alábbiak képezhetik kisajátítás tárgyát: a) ingó dolgok, b) ingatlanok, c) az adós követelései és olyan ingóságai, amelyeket harmadik felek helyiségeiben őriz, d) társasági üzletrészek.

Végrehajthatók emellett az ingó dolgok átadására vagy ingatlan átengedésére irányuló, illetve a helyettesíthető tevőleges és tartózkodási kötelezettségek is.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

A zárlattal kezdődő, pénzösszegekre vonatkozó végrehajtás azt jelenti, hogy a zárolt pénzösszeg nem áll azon adós rendelkezésére, akivel szemben a végrehajtási végzés végrehajtására sor került. Az e pénzösszeggel való rendelkezésre irányuló aktusok ezért semmisek, és azok nem akadályozzák a végrehajtást.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Az intézkedések a követelések kielégítésére irányuló végrehajtási intézkedések; azokat tehát nem lehet a vizsgálat során bizonyítékként felhasználni.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

A jogrendszer lehetővé teszi az adós (és/vagy a végrehajtás alatt álló harmadik felek) számára a végrehajtási eljárással kapcsolatos aktusok és ítéletek elleni fellebbezést. A fellebbezés kétféle lehet:

– a végrehajtással szembeni fellebbezés (opposizione all’esecuzione) (a polgári perrendtartás 615. és 616. cikke), amely a végrehajtás lefolytatásához való jogot (vagy a hitelező végrehajtás lefolytatásához való jogának fennállását) vitatja;

– a végrehajtható okirattal szembeni fellebbezés (opposizione agli atti esecutivi) (a polgári perrendtartás 617. és 618. cikke), amely az eljárási hibákat (pl. a végrehajtási eljárásban szereplő okiratok jogszerűségét) vitatja.

A kikényszerítés előtt benyújtott, végrehajtással vagy végrehajtható okirattal szembeni fellebbezés a végrehajtási végzéssel (precetto) szembeni fellebbezésnek minősül, mivel azt a végrehajtásról szóló előzetes értesítést tartalmazó dokumentumot követően nyújtják be: a végrehajtási végzéssel szembeni fellebbezést a polgári perrendtartás általános rendelkezései szerint az ügyben vagy az összeg és a terület tekintetében illetékes bírósághoz kell benyújtani.

Amennyiben a végrehajtás már megkezdődött, vagy a zárlatot elrendelő végzést már kézbesítették, a végrehajtással vagy végrehajtható okirattal szemben a végrehajtási bírósághoz benyújtott különös fellebbezés útján lehet fellebbezni.

Azok a harmadik felek, akiknek állításuk szerint dologi joguk áll fenn a zárolt vagyontárgyon, a vagyontárgy értékesítéséig vagy átruházásáig fellebbezhetnek a végrehajtási bíróságnál.

Az eljárás szabályait a polgári perrendtartás 615., 616., 617., 618. és 619. cikke tartalmazza.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

A zárlat alól különös jogszabályi rendelkezések által mentesített vagyontárgyakon kívül nem zárolhatók az alábbiak:

1. szent tárgyak és a vallásgyakorlás során használt eszközök;

2. az adós és háztartása fenntartásához szükséges jegygyűrű, ruházat, ágynemű, ágy, ebédlőasztal és székek, ruhásszekrény, komód, hűtőszerkény, elektromos vagy gáztűzhely és sütő, mosógép, háztartási és konyhai eszközök és az azok tárolására szolgáló egy bútordarab; ez alól azonban kivételt képez a különösen nagy értéket képviselő bútor (kivéve az ágy), ideértve az értékes antik tárgyakat és a bizonyítottan művészeti értékkel bíró tárgyakat;

3. az adós és az előző pontban említett személyek egy hónapos ellátáshoz szükséges élelmiszer és üzemanyag.

A különösen nagy pénzügyi értéket képviselő bútor (kivéve az ágy) (ideértve az értékes antik tárgyakat és a bizonyítottan művészeti értékkel bíró tárgyakat) szintén nem vonható zárlat alá.

Nem zárolhatók továbbá az adósnak a közszolgálat elvégzéséhez szükséges fegyverei és más tárgyai, dísztárgyak, levelek, általában a nyilvántartások és családi iratok, a kézzel írt dokumentumok, kivéve, ha azok egy gyűjtemény részei.

A jog emellett többek között az alábbiakat vonja ki a zárlat alól: állami tulajdonban lévő vagyon, az állam vagy más közjogi szerv tulajdonában lévő nem forgalomképes eszközök, a házassági vagyonjogi rendszerbe tartozó tulajdon, az egyházi intézmények tulajdona és a vallási épületek.

A végrehajtási intézkedés nem járhat sikerrel, ha a követelés már teljes egészében elévült. Az elévülési idő a kérdéses jogtól függ. Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy jogszabály a végrehajtás alapjául szolgáló követelést megállapító okirat fajtájától függően eltérő elévülési időt is megállapíthat. Például a bírósági ítéletben megállapított követelés elévülési ideje 10 év akkor is, ha a jogszabály az ilyenfajta követelésre általában rövidebb elévülési időt állapít meg.

A jogszabály nemrég módosításra került, így az adós állandó vagy ideiglenes tartózkodási helye, lakóhelye vagy központi irodája szerint illetékes bíróság a hitelező kérelmére engedélyezheti a vagyon elektronikus úton történő zárolását (a A link új ablakot nyit meg2015. június 27-i 83. sz. törvényerejű rendelettel [amelyet a A link új ablakot nyit meg2015. augusztus 6-i 132. sz. törvény módosított és alakított át] módosított polgári perrendtartás 492-bis. cikke); emellett az ingó dolgokkal kapcsolatos végrehajtás tekintetében bevezették a részletfizetés intézményét is a zárolt vagyonnal kapcsolatos intézkedések alternatívájaként használható módszerként (conversione del pignoramento).

Kapcsolódó linkek

Polgári perrendtartás (474–482. cikk)PDF(64 Kb)it

Utolsó frissítés: 25/02/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata görög nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások - Ciprus

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A végrehajtás az ítélet vagy végzés tartalmának kikényszerítése a bíróság és – néhány esetben – más hatáskörrel rendelkező tisztviselők/hatóságok (pl. az ingatlan-nyilvántartás [Ktimatológio]) segítségével. A bírósági ítéletet vagy végzést kieszközlő fél kérheti a bíróságtól végrehajtási intézkedések foganatosítását.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

A bírósági hivatal (végrehajtók) és az ingatlan-nyilvántartás. A késedelmes tartásdíj behajtására irányuló végzés végrehajtására hatáskörrel rendelkező hatóság a rendőrség.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

Az ítélet vagy végzés a meghozatalával végrehajthatóvá válik. A fellebbezésre nyitva álló határidő önmagában nem függeszti fel a végrehajtást; a fellebbezőnek e célból indokolt kérelmet kell benyújtania.

3.1 Az eljárás

A nem bíróság által kibocsátott okiratok (pl. választottbírósági határozat) önmagukban nem végrehajthatók, de bíróság végrehajthatónak nyilváníthatja azokat. A nem bíróság által kibocsátott vagy külföldi bíróság által kibocsátott okiratok végrehajtására vonatkozó végzés meghozatalára illetékes bíróság az a körzeti bíróság – vagy tartással kapcsolatos végzés esetén az a családjogi bíróság –, amelynek illetékességi területén az a személy lakik, akivel szemben a végrehajtást foganatosítják. A bírósági ítéleteket általában az a jogász hajtja végre, aki a bíróság előtt eljárt, a lenti 3.1. pontban meghatározott végrehajtási módszerek egyikével.

A külföldi ítéletek két- vagy többoldalú egyezmény alapján történő nyilvántartásba vétele és végrehajtása tekintetében az igazságügyi és közrendi minisztérium – mint központi hatóság – jogi szolgálata (Nomikí Ypiresía) jár el. Egyéb esetekben magánjogászok is eljárhatnak.

Az eljárás költségei előre nem meghatározhatóak, azokat a bíróság hivatalvezetője a díjakról szóló rendeletek alapján számítja ki, és az a személy fizeti meg, akivel szemben az ítéletet hozták.

A végrehajtást főként a bíróságoknál állandó jelleggel köztisztviselőként alkalmazott végrehajtók (dikastikoí epidótes) végzik. A végrehajtási eljárás felgyorsítása érdekében a polgári ügyekben az iratkézbesítést 1996 óta magáncégek végzik, így a végrehajtóknak kizárólag az ítéletek végrehajtásával kell foglalkozniuk.

3.2 A főbb feltételek

Ciprusi felek közötti ítélet végrehajtása esetén a feltételek az ügytől függően változnak. Szükség van bírósági ítéletre, az ítélet kötelezettséget keletkeztető kézbesítésére és a megítélt összeg megfizetésének alperes általi megtagadására/elmulasztására.

A külföldi ítéletre vonatkozó végrehajtási végzés feltételeit általában a megfelelő egyezmény határozza meg. Az egyik szokásos feltétel ebben az esetben az, hogy az alperest a külföldi országban a vele szemben folyó eljárásról megfelelően értesítették.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

A végrehajtás alá vonható dolgok közé tartoznak a bankszámlák, a részvények, a nyilvántartásban szereplő járművek, az ingatlanok és egyéb dolgok. Nem vonhatók végrehajtás alá azok a nagyon személyes dolgok, amelyek az alperes megélhetéséhez vagy munkavégzéséhez elengedhetetlenek.

A végrehajtási intézkedések a következők lehetnek:

  • ingóságok lefoglalása és értékesítése (éntalma katáschesis kai pólisis)
  • ingóságok átadására való felszólítás (éntalma parádosis) (amennyiben az ingó dolog volt a kereset tárgya, pl. részletre vásárlási szerződés megszegése miatt indított eljárásban a részletre vásárlási szerződés tárgya)
  • vagyontárgyak harmadik személynél történő lefoglalása (éntalma katáschesis eis cheíras trítou)
  • az ítéletben meghatározott összeg havi részletekben való törlesztésére való felszólítás
  • a pervesztes fél havi keresetéből történő levonásra való felszólítás (diátagma apokopís) (amelyet a végrehajtás érdekében a munkáltatónak kézbesítenek)
  • ingatlan birtokának átadására való felszólítás (diátagma apokopís)
  • ingatlan értékesítésére való felszólítás (éntalma pólisis)
  • ingatlan feltételes átadására való felszólítás (mesengýisi) (amelyet a bíróság a pervesztes fél kérelmére bocsáthat ki, amennyiben meggyőződött arról, hogy legfeljebb a következő három éven belül az ingatlanból származó jövedelem fedezi az ítéletben meghatározott adósságot, valamint annak kamatait és költségeit)
  • ingatlan megterhelése (epivárynsi) annak nyilvántartásba vételével
  • csőd
  • a vállalkozás felszámolása

Tartásra kötelezés esetén a végrehajtás keretében letartóztatási parancs (fylakistiríou éntalma) is kiadható az adóssal szemben.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

Az adós és bármely harmadik fél köteles a végrehajtási intézkedést elrendelő ítéletet betartani. Amennyiben az adós megtagadja vagy elmulasztja teljesíteni a végrehajtási intézkedést elrendelő végzésben meghatározott cselekményeket, ellene a bírósági végzés megszegése miatti szabadságvesztési eljárás indítható.

Az a bank, amelynek a harmadik személyre vonatkozó végzést kézbesítették, köteles a megfelelő számlát befagyasztani, kivéve, ha ennek vitatására oka van. Ebben az esetben a bank köteles a végzést hozó bíróság előtt megjelenni és megindokolni, hogy a végzésnek miért nem kíván eleget tenni.

A nem vitatott végzések jogerőre emelkednek, és a bírósági ítélet kötőerejével rendelkeznek.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A végrehajtási intézkedések a meghozataluktól számított hat hónapig érvényesek. A végrehajtási intézkedéseket elrendelő ítélet a meghozatalától számított hat évig érvényes. Amennyiben ezen időszak alatt a végrehajtást nem végzik el, az ítélet a polgári perrendtartás 40D.8. szabálya szerint megújítható.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

A konkrét ügytől függően lehetséges jogorvoslattal élni például a végrehajtás felfüggesztése vagy a nyilvántartásba vétel törlése érdekében.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

Az adós védelme érdekében nem vonhatók végrehajtás alá azok a személyes dolgok, amelyek valamely személy megélhetéséhez vagy munkavégzéséhez elengedhetetlenek.

Emellett amennyiben az adós egy állami vagy önkormányzati szolgáltató, a közösség számára szükséges tárgyakat és berendezéseket – ideértve a fegyveres erők és a biztonsági erők felszereléseit, a művészeti, archeológiai, kulturális, vallási és történelmi jelentőségű tárgyakat, illetve a devizatartalékokat – szintén nem lehet végrehajtás alá vonni.

Ezenfelül az ingóságok lefoglalását és értékesítését napkelte és napnyugta között kell végrehajtani.

A lefoglalt (nem pénznek vagy értékpapírnak minősülő) vagyontárgyak csak a lefoglalást követő legalább három nap elteltével értékesíthetők, kivéve, ha azok kopásnak és elhasználódásnak kitett dolgok, vagy ha a tulajdonos ezt írásban kéri; amíg az értékesítés meg nem történik, a vagyontárgyakat megfelelő helyen kell tárolni, vagy azokat megfelelő személy őrizetében kell tartani.

Utolsó frissítés: 13/05/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások - Lettország

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A végrehajtás a polgári eljárás egyik szakasza, amelynek során a bírósági végrehajtó végrehajtja a bíróságok, egyéb intézmények vagy tisztviselők által hozott határozatot, ha az adós (az alperes) a jogszabályban vagy a bíróság által meghatározott határidőn belül önként nem tesz eleget az említett határozatnak.

Lásd a „Jogászi hivatások - Lettország” című témakört azokról a végrehajtási intézkedésekről, amelyek alkalmazására a bírósági végrehajtó jogosult.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

A bírósági végrehajtók végrehajtják a bíróságok és egyéb intézmények határozatait, valamint jogszabályokban meghatározott egyéb tevékenységeket látnak el.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

A bírósági határozatok hatálybalépésüket követően hajthatók végre, kivéve, ha jogszabály vagy bírósági határozat azonnali végrehajtásukat írja elő, illetve rendeli el. A bírósági végrehajtók végrehajtható okirat alapján jogosultak a végrehajtási eljárás lefolytatására.

A bírósági határozatok végrehajtására irányuló eljárás alapján a bíróság, a bírák és egyéb intézmények alábbi határozatait kell végrehajtani:

  • polgári és közigazgatási ügyekben hozott bírósági ítéletek és bírósági vagy bírói határozatok;
  • vagyon büntetőügyekben történő visszaszerzésével kapcsolatos bírósági határozatok és ügyészi határozatok vagy végzések;
  • a közigazgatási szabálysértésekkel kapcsolatos ügyekben vagyon visszaszerzésével kapcsolatban hozott bírói vagy bírósági határozatok;
  • egyezség jóváhagyásáról szóló bírósági határozatok;
  • állandó választottbíróságok ítéletei;
  • külföldi bíróságok vagy illetékes hatóságok és külföldi választottbíróságok által jogszabályban meghatározott ügyekben hozott határozatok;
  • eljárási szankciók – pénzbírságok kiszabásáról szóló bírósági határozat;
  • ipari döntőbizottsági határozatok;
  • nemzeti közmű-szabályozási hatóságok (a továbbiakban: szabályozó hatóság) vitarendezéssel kapcsolatos határozatai.

Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a következők szintén a bírósági határozatok végrehajtására irányuló eljárás hatálya alá tartoznak:

  • intézmények és tisztviselők által közigazgatási szabálysértési és jogszabálysértési ügyekben hozott határozatok, amennyiben azt jogszabály írja elő;
  • hatóságok és állami felhatalmazással rendelkező tisztviselők által kifizetésekkel kapcsolatban kibocsátott közigazgatási jogi aktusok;
  • jogászi hivatások gyakorlói (közjegyzők, ügyvédek, végrehajtók) által a szakmai díjazással, a jogi segítségnyújtásért járó díjazással és a nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos költségek megtérítésével, valamint az állami illetékekkel kapcsolatban hozott döntések;
  • az Európai Unió működéséről szóló szerződés 299. cikke alapján a Tanács, a Bizottság vagy az Európai Központi Bank által elfogadott jogi aktusok;
  • a közjegyzőkről szóló törvény D1. szakaszában meghatározott eljárás szerint elkészített közjegyzői okiratok.

Végrehajtható okirat:

  • a polgári vagy közigazgatási eljárásban bírósági ítélet, illetve bírósági vagy bírói határozat alapján vagy büntetőeljárásban az egyezséget jóváhagyó bírósági határozat alapján kibocsátott végrehajtható okirat, állandó választottbíróság által hozott ítélet, ipari döntőbizottsági határozat, a szabályozó hatóság vitarendezéssel kapcsolatos határozata, külföldi bíróság, illetve külföldi választottbíróság által hozott határozat, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 299. cikke alapján a Tanács, a Bizottság vagy az Európai Központi Bank által elfogadott jogi aktusok;
  • intézmények és tisztviselők által közigazgatási szabálysértési és jogszabálysértési ügyekben hozott határozat;
  • bíróság vagy bíró által közigazgatási szabálysértési ügyekben hozott határozat;
  • vagyon büntetőügyekben történő visszaszerzésével kapcsolatos ügyészi határozat vagy végzés kivonata;
  • közigazgatási jogi aktus alapján kibocsátott végrehajtási végzés (a polgári perrendtartás 539. cikke (2) bekezdésének 2) pontja);
  • nem vitatott kötelezettségek végrehajtásáról, kötelezettségek biztosítéki eljárásban történő végrehajtásáról, illetve ingatlan bírósági eljárásban, árverés útján történő önkéntes értékesítéséről szóló bírói határozat;
  • eljárási szankciók – pénzbírságok kiszabásáról szóló bírósági határozat;
  • közjegyző, ügyvéd vagy végrehajtó által kibocsátott számla;
  • külföldi bíróság vagy illetékes hatóság által a 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kibocsátott európai végrehajtható okirat;
  • külföldi bíróság vagy illetékes hatóság által a 2201/2003/EK tanácsi rendelet 41. cikkének (1) bekezdése alapján kibocsátott igazolás;
  • külföldi bíróság vagy illetékes hatóság által a 2201/2003/EK tanácsi rendelet 42. cikkének (1) bekezdése alapján kibocsátott igazolás;
  • bíróság, ideértve a külföldi bíróságot is, által a 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikkének (2) bekezdése alapján kiállított tanúsítvány;
  • bíróság, ideértve a külföldi bíróságot is, által az 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikke alapján kibocsátott fizetési meghagyás;
  • adós zálogjoggal terhelt vagyontárgyának jogvédelmi eljárásokban történő értékesítésére a biztosított hitelezőt felhatalmazó bírósági határozat (a fizetésképtelenségről szóló törvény 37. cikkének (2) bekezdése);
  • külföldi bíróság vagy illetékes hatóság által a határozatról a 4/2009/EK tanácsi rendelet 20. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján kiállított kivonat;
  • külföldi illetékes hatóság által a közokiratról a 4/2009/EK tanácsi rendelet 48. cikke alapján kiadott igazolás;
  • a megkeresett tagállamban végrehajtást engedélyező, a 2011. november 18-i 1189/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet II. mellékletében meghatározott mintának megfelelően kialakított egységes okirat;
  • a közjegyzőkről szóló törvény D1. szakaszában meghatározott eljárás szerint elkészített végrehajtható közjegyzői okiratok;
  • külföldi bíróság vagy illetékes hatóság által a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. vagy 60. cikke alapján kiállított tanúsítvány;
  • az Európai unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségben részes állam illetékes hatósága által a munkavállalók kiküldésével kapcsolatban elkövetett jogsértések miatt pénzbírságot kiszabó és a belső piaci információs rendszeren (IMI) keresztül kapott határozatról kiállított kivonat;
  • bíróság, ideértve a külföldi bíróságot is, által a 655/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján kibocsátott, ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés A. része.

3.1 Az eljárás

A bírósági és bíróságon kívüli határozatok hatálybalépésüket követően hajthatók végre, kivéve, ha jogszabály vagy bírósági határozat azonnali végrehajtásukat írja elő, illetve rendeli el. Ha bírósági határozat végrehajtása tekintetében önkéntes teljesítésre vonatkozó határidő határoztak meg, és a határozatot nem hajtják végre, a bíróság az önkéntes teljesítésre vonatkozó határidő lejártával végrehajtható okiratot bocsát ki. A bírósági végrehajtók végrehajtási okirat alapján jogosultak a végrehajtási eljárás lefolytatására.

A végrehajtható okiratot az ügyet elbíráló bíróság bocsátja ki kérelemre a végrehajtási tisztviselő részére. Minden egyes határozathoz egy végrehajtható okiratot kell kibocsátani. Ha a végrehajtható okiratot különböző helyeken kell végrehajtani, a határozat bármely része azonnal végrehajtható, vagy ha a határozatot több felperes javára vagy több alperessel szemben hozták meg, a végrehajtási tisztviselő kérelmére a bíróságnak több végrehajtható okiratot kell kibocsátania. Több végrehajtható okirat kibocsátása esetén a végrehajtás pontos helyét vagy a határozat végrehajtható okirat alapján végrehajtandó részét meg kell határozni minden egyes ilyen végrehajtható okiratban; egyetemleges kötelezettségek esetében pedig meg kell jelölni azt az alperest, akivel szemben a végrehajtást a vonatkozó végrehajtható okirat szerint foganatosítani kell.

A határozat végrehajtásának kezdeményezéséhez a végrehajtási tisztviselő vagy meghatalmazott képviselője részére kiadott végrehajtható okiratot a kérelemmel együtt kell benyújtani a bírósági végrehajtóhoz.

3.2 A főbb feltételek

A végrehajtókról szóló törvény és a minisztertanács által 2006. március 14-én elfogadott, a hites végrehajtók nyilvántartás-vezetéséről szóló 202. sz. rendelet szabályozza a hites végrehajtók tevékenységével és nyilvántartás-vezetésével kapcsolatos fő kérdéseket.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

A polgári perrendtartásban meghatározott végrehajtási intézkedéseknek a bíróságok és egyéb intézmények határozatainak végrehajtására irányuló eljárásában történő alkalmazása az adós jogainak korlátozására irányul azzal a céllal, hogy helyreállítsa az azon személy jogai, akinek érintett polgári jogait és érdekeit jogszabály védi, valamint az adósnak a bíróság (egyéb intézmények) határozatainak teljesítésére vonatkozó kötelezettségei közötti egyensúlyt.

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

A bírósági végrehajtók az adós ingóságaira – a más személyek birtokában lévő vagyontárgyakat is ideértve – és immateriális vagyonára, más személynek az adóssal szemben fennálló pénztartozására (munkadíj, ezzel egyenértékű kifizetések, az adós egyéb jövedelme, hitelintézetekben elhelyezett befektetések), valamint ingatlanára jogosultak végrehajtást vezetni.

A jogszabályban meghatározott egyes vagyontárgyakra és egészben vagy részben az adós tulajdonát képező tárgyakra nem vezethető végrehajtás végrehajtható okiratok alapján (például háztartási berendezések és felszerelés, ruházat, élelmiszer, könyvek, hangszerek és az adós megélhetését biztosító napi munkájához szükséges szerszámok stb.).

Az egészben vagy részben az adós tulajdonát képező alábbi tárgyakra nem vezethető végrehajtás végrehajtható okiratok alapján:

  • az adós, a családtagjai és az általa eltartott személyek háztartási berendezései és felszerelései, ruházata:
    • mindennapi viselethez szükséges ruházat, lábbeli és alsónemű;
    • ágynemű, hálóruha és törülközők;
    • mindennapi felhasználásra szánt konyhai eszközök és evőeszközök;
    • bútor – fejenként egy ágy és szék, valamint családonként egy asztal és egy szekrény;
    • gyermekek ellátáshoz szükséges tárgyak.
  • Az adós és családtagjai számára három hónapra elegendő mennyiségű, otthon tartott élelmiszer;
  • az adós, minden egyes családtagja és általa eltartott személy esetében a havi minimálbérnek megfelelő pénzösszeg, de kiskorú gyermek ellátásához szükséges vagy a tartásdíj-garanciaalap igazgatósága javára fizetendő tartásdíj behajtására vonatkozó esetekben az adós, minden egyes családtagja és általa eltartott személy esetében a havi minimálbér 50 százalékénak megfelelő pénzösszeg;
  • családonként egy szarvasmarha vagy kecske és egy sertés, és az új takarmány összegyűjtéséig vagy addig elegendő takarmány, ameddig a haszonállatokat kihajtják a legelőre;
  • a család számára szükséges étel elkészítéséhez vagy a fűtési szezonban a lakóhelyiségek fűtéséhez szükséges tüzelőanyag;
  • könyvek, hangszerek és az adós megélhetését biztosító napi munkájához szükséges szerszámok;
  • mezőgazdasági készletek, azaz mezőgazdasági eszközök, gépek, a gazdasághoz szükséges haszonállatok és magok, az adott gazdaság haszonállatai számára a következő aratásig szükséges takarmány. A mezőgazdasági minisztérium utasításai határozzák meg a mezőgazdasági eszközöket, és hogy mennyi haszonállat és takarmány minősül szükségesnek;
  • a polgári törvénykönyv által ingatlan tartozékának minősített ingóságok – az ingatlantól elkülönítve;
  • vallási épületek és kegytárgyak.

Hasonlóképpen nem vezethető végrehajtás a következőkre:

  • végkielégítés, temetési segély, a túlélő házastársat megillető egyösszegű juttatás, állami szociális ellátások, lisztérzékenységben szenvedő gyermekek állami támogatása, túlélő hozzátartozói nyugdíj és támogatás;
  • a munkavállaló tulajdonát képező eszközök elhasználódásért adott kompenzáció és a jogszerű munkaviszonyokat szabályozó törvények és rendeletek szerinti egyéb kompenzációk;
  • a munkavállalónak szolgálati utakkal, áthelyezéssel és más lakott területen történő munkavégzéssel kapcsolatos megbízatással összefüggésben fizetendő összegek;
  • szociális segélyek;
  • a minisztertanács által bírósági határozat vagy a tartásdíj-garanciaalap igazgatóságának határozata alapján meghatározott minimális gyermektartásdíjnak megfelelő összegű, a szülők valamelyike által fizetendő gyermektartásdíj, valamint a tartásdíj-garanciaalap igazgatósága által fizetett gyermektartásdíj.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

Amennyiben végrehajtási cselekményt foganatosítanak az adós ingó vagyonával, ingatlantulajdonával vagy jövedelmével szemben, az adós a továbbiakban nem rendelkezhet szabadon az adott vagyontárggyal.

Amennyiben a végrehajtó követelményeit vagy végzéseit nem tartják be, a végrehajtó okiratot készít, amelyet a felelősségről történő határozathozatal céljából benyújt a bírósághoz. A bíróság pénzbírságot szabhat ki a vétkes felekre, amelynek felső határa természetes személyek esetében 360 euró, tisztviselők esetében pedig 750 euró. A bírósági határozattal szemben kiegészítő panasz nyújtható be.

Egyes ügytípusok esetében a végrehajtó követelményeinek be nem tartása esetére külön szankciók határozhatók meg.

Amennyiben a végrehajtó a végrehajtási cselekmény foganatosítása során ellenállásba ütközik, kérheti a rendőrség segítségét.

Amennyiben az adós nem jelenik meg az idézésnek megfelelően a végrehajtó előtt, illetve nem ad magyarázatot vagy megtagadja a jogszabályban előírt tájékoztatást, a végrehajtó a személy felelősségével kapcsolatos határozathozatal céljából jogosult az ügyet bíróság elé vinni. A bíróság határozatban kötelezheti az adóst a megjelenésre, és pénzbírságot is kiszabhat, amelynek felső határa természetes személyek esetében 80 euró, tisztviselők esetében pedig 360 euró. A bírósági határozattal szemben kiegészítő panasz nyújtható be.

Ha felmerül, hogy az adós szándékosan hamis adatokat szolgáltatott, a végrehajtó köteles az ügyészséghez kérelmet benyújtani.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Amennyiben jogszabály eltérő határidőt nem állapít meg, a végrehajtható okirat a bírósági vagy bírói határozat hatálybalépésétől számított 10 évig nyújtható be végrehajtásra. Ha a bírósági határozat részletfizetést ír elő, a végrehajtható okirat a kifizetések teljes esedékességi ideje alatt hatályban marad, és a 10 éves időszak az egyes kifizetések utolsó napján kezdődik.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

A végrehajtási eljárás a bíróság vagy egyéb intézmény által kiállított érvényes végrehajtható okirat alapján kezdeményezhető. A bíróság vagy egyéb intézmény határozata alapján kötelezett személy a bíróság vagy az egyéb intézmény határozata elleni fellebbezésre (megtámadásra) vonatkozó szabályozási aktusokban meghatározott általános eljárás alapján fellebbezhet a határozat ellen (támadhatja meg azt).

Az adott ügyben ítélkező bíróság – az egyik fél kérelmére, valamint figyelemmel az érintett felek vagyoni helyzetére és más körülményeire – a döntés végrehajtását elhalasztó, a végrehajtást részletekre bontó, illetve a határozat végrehajtásának formáját vagy eljárását módosító határozatot hozhat. A határozat végrehajtását elhalasztó, a végrehajtást részletekre bontó, illetve a határozat végrehajtásának formáját vagy eljárását módosító bírósági határozattal szemben valamelyik felsőbb bírósághoz 10 napon belül kiegészítő panasz nyújtható be. Amennyiben a körülmények késleltetik vagy akadályozzák a bírósági határozat végrehajtását, a végrehajtó is a határozat végrehajtásának elhalasztására, a végrehajtás részletekre bontására, illetve a határozat végrehajtása formájának vagy eljárásának módosítására irányuló javaslatot nyújthat be a határozatért felelős bírósághoz.

A végrehajtó a végrehajtási tisztviselőnek a végrehajtási cselekmény elhalasztása vagy a vagyontárgy értékesítésének felfüggesztése iránti kérelme, illetve az említettekről szóló bírósági vagy bírói határozat alapján, vagy a végrehajtást elhalasztó vagy a döntés végrehajtását részletekre bontó bírósági határozat alapján elhalaszthatja a végrehajtást.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

A hitelező vagy az adós indokolással ellátott, a végrehajtó hivatalos kinevezésének helye szerint illetékes kerületi (városi) bírósághoz a fellebbezéssel megtámadott intézkedések meghozatalának napjától vagy attól a naptól számított 10 napon belül, amelyen a panaszos, akit nem tájékoztattak a megteendő intézkedés időpontjáról és helyéről, értesült ezen intézkedésekről, benyújtott panasszal fellebbezhet a végrehajtónak az ítélet végrehajtása során hozott intézkedéseivel vagy az ilyen intézkedések végrehajtó általi megtagadásával szemben, kivéve az érvénytelen árveréssel kapcsolatban hozott intézkedéseket.

A panaszt bírósági meghallgatáson kell 15 napon belül megvizsgálni. Az adóst és a hitelezőt, valamint a végrehajtót értesíteni kell a bírósági meghallgatásról. E személyek távolléte nem akadálya a kérdés kivizsgálásának.

A panaszt benyújtó személy indokolással ellátott kérelme alapján a bíró dönt a végrehajtási cselekmények felfüggesztéséről, pénzösszeg végrehajtó, hitelező vagy adós részére történő átutalásának megtiltásáról vagy a vagyontárgy értékesítésének felfüggesztéséről. A határozat meghozatalát követően azt haladéktalanul végre kell hajtani.

A bírósági határozattal szemben kiegészítő panasz nyújtható be.

Linkek:

Az igazságügyi minisztérium honlapja: A link új ablakot nyit meghttp://www.tm.gov.lv/

A hites végrehajtók lettországi tanácsa: A link új ablakot nyit meghttp://www.lzti.lv/

Lett bíróságok portálja: A link új ablakot nyit meghttp://www.tiesas.lv/

Utolsó frissítés: 05/06/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások - Luxemburg

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

Amennyiben a kötelezett önként nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, a kérelmező kikényszerítheti a teljesítést. Ezt nevezzük kényszervégrehajtásnak.

Valamely határozat végrehajthatóságának feltétele, hogy végrehajtási záradékkal látták el, valamint jogszerűen kézbesítették vagy közölték.

A határozat végrehajthatósága a határozat meghozatalától számított egy hétig és/vagy fellebbezés benyújtása esetén felfüggesztésre kerül, kivéve, ha a határozatot előzetesen végrehajthatóvá nyilvánították.

Kényszervégrehajtást jellemzően pénz behajtása céljából foganatosítanak, de valamely meghatározott intézkedés megtételének kikényszerítésére is alkalmazható.

Meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezett személy esetében a követelést a kötelezett vagyonával szemben érvényesítik, lefoglalás formájában.

Vannak azonban más, konkrétabb végrehajtási intézkedések is: letiltás, termés lefoglalása, jövedelem letiltása, ingatlan lefoglalása, zárolás, külföldi letiltás, visszaszerzés, kereset letiltása, belvízi hajók lefoglalása, valamint lefoglalás a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmével összefüggésben.

Luxemburgban a letiltás leggyakoribb formái a zár alá vétel, illetve a határozat végrehajtása során történő lefoglalás.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

A bírósági végrehajtók kizárólagos hatáskörrel rendelkeznek a luxemburgi bíróságok által a luxemburgi jog szerint vagy az Európai Unió más tagállamának bírósága által az uniós jogszabályok szerint végrehajthatóvá nyilvánított polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok végrehajtására, a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott közvetítői eljárás során született végrehajtható egyezség végrehajtására, valamint egyéb végrehajtható okiratok végrehajtására vagy jogok érvényesítésére.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

3.1 Az eljárás

  • A Nagyhercegségben hozott bírósági határozatok és kiállított okiratok

Ezek hivatalos jóváhagyás vagy pareatis szükségessége nélkül végrehajthatóak a Nagyhercegségben, még abban az esetben is, ha a határozatot hozó bíróság illetékességi területén kívül vagy azon a területen kívül hajtják végre, ahol az okiratot kiállították.

A bírósági határozat vagy okirat bírósági végrehajtónak való kézbesítése a bírósági végrehajtót valamennyi végrehajtási cselekményre felhatalmazza az ingatlan lefoglalása és a bebörtönzés kivételével, amelyekhez különös felhatalmazás szükséges.

  • Végrehajthatóvá nyilvánítási eljárást (exequatur) igénylő, szerződés vagy uniós jogszabályok hatálya alá tartozó külföldi határozatok

Külföldi államban polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, amelyek a szóban forgó államban végrehajthatóak, és amelyek

– a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27-i Brüsszeli Egyezmény (az új tagállamok egyezményhez történő csatlakozásáról szóló egyezmények által módosított változat),

– a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1988. szeptember 16-i Luganói Egyezmény,

– a Luxemburgi Nagyhercegség és az Osztrák Köztársaság között létrejött, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1971. július 29-i egyezmény,

– a Belgium, Hollandia és a Luxemburgi Nagyhercegség között létrejött, a joghatóságról, csődről, valamint a bírósági határozatok, választottbírósági határozatok és közokiratok érvényességéről és végrehajtásáról szóló, 1961. november 24-i szerződés hatályban lévő része,

– vagy a tartási kötelezettségekre vonatkozó határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1973. október 2-i Hágai Egyezmény

rendelkezései alapján teljesítik az ahhoz szükséges feltételeket, hogy Luxemburgban elismerjék és végrehajtsák őket, az új polgári perrendtartás (Nouveau code de procedure civile) 680–685. cikkeiben foglaltak szerint végrehajthatóvá nyilváníthatók.

A polgári és kereskedelmi ügyekben valamely uniós tagállamban hozott olyan bírósági határozatokat, amelyek az említett tagállamban végrehajthatóak és a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet értelmében teljesítik az ahhoz szükséges feltételeket, hogy Luxemburgban elismerjék és végrehajtsák őket, az említett rendeletben foglaltak szerint végrehajthatóvá nyilvánítják.

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU rendelet, közismertebb nevén az „átdolgozott Brüsszel I. rendelet” hatályon kívül helyezte a 44/2001/EK rendeletet. A 44/2001/EK rendelet azonban továbbra is alkalmazandó a 2015. január 10. előtt indított eljárásokban hozott határozatokra, az említett napot megelőzően kiállított vagy hivatalosan nyilvántartásba vett közokiratokra és az említett napot megelőzően jóváhagyott vagy megkötött jogügyletekre, amelyek az említett rendelet hatálya alá tartoznak.

A polgári ügyekben valamely uniós tagállamban hozott olyan bírósági határozatokat, amelyek az említett tagállamban végrehajthatóak, és amelyek az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében teljesítik az ahhoz szükséges feltételeket, hogy Luxemburgban elismerjék és végrehajtsák őket, az említett rendeletben foglaltak szerint végrehajthatóvá nyilvánítják.

A tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2007. november 23-i Hágai Jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó tagállamban hozott olyan határozatokat, amelyek a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK rendelet IV. fejezetének 2. szakaszában foglaltak értelmében teljesítik az ahhoz szükséges feltételeket, hogy Luxemburgban elismerjék és végrehajtsák őket, az említett rendeletben foglaltak szerint végrehajthatóvá nyilvánítják.

  • A végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás (exequatur) eltörléséről rendelkező uniós szabályozás hatálya alá tartozó külföldi határozatok

2012. december 12-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU rendeletet, amely az átdolgozott Brüsszel I. rendelet néven ismert. Az említett rendelet 36. cikke szerint a valamely tagállamban hozott határozatot a többi tagállamban külön eljárás előírása nélkül elismerik (az exequatur eltörlése). E rendelet 2015. január 10-től valamennyi uniós tagállamban alkalmazandó a szóban forgó rendeletben előírt feltételek szerint.

A tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2007. november 23-i Hágai Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tagállamban hozott határozatokat, a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK rendelet IV. fejezetének 2. szakaszában foglaltak értelmében, Luxemburgban bármilyen külön eljárás előírása nélkül elismerik, az elismerés megtámadhatóságának lehetősége nélkül.

3.2 A főbb feltételek

Ingó vagy ingatlan vagyon lefoglalása csak a luxemburgi jog szerint kiállított végrehajtható okirat alapján foganatosítható, határidőben előterjesztett határozott kérelemre; amennyiben az esedékes kötelezettség nem pénzösszeg megfizetésére irányul, annak teljesítését a lefoglalás foganatosítását követően valamennyi ezt követő eljárásban mindaddig elhalasztják, amíg az értékét meg nem becsülték.

Még ha a kifogás vagy fellebbezés előterjesztésére nyitva álló határidők el is teltek, az átruházást, a jelzálogbejegyzés eltörlését, kifizetést vagy bármely egyéb, harmadik fél által vagy az ő nevében teljesítendő magatartást elrendelő határozatok csak a kérelmező ügyvédje által elvégzett hitelesítés alapján hajthatóak végre e harmadik felek által vagy velük szemben, amely hitelesítés megjelöli azt a napot, amelyen a határozatot annak a félnek az otthoni címén, akinek a terhére a határozatot hozták kézbesítették, és amelynek alapja a bírósági végrehajtó arra vonatkozó igazolása, hogy a határozattal szemben nem nyújtottak be kifogást vagy fellebbezést.

Amennyiben a tanúsítvány igazolja, hogy kifogást vagy fellebbezést nem terjesztettek elő, a címzettek, a letétkezelők, illetve bármely egyéb személy köteles teljesíteni a határozatban foglaltakat.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

  • A lefoglalható javak

Csak a kötelezett tulajdonát képező ingóság vagy ingatlan foglalható le, harmadik fél vagyontárgyaira nem foganatosítható lefoglalás. Annak azonban csekély jelentősége van, hogy a lefoglalás időpontjában a kötelezett vagyontárgyai kinek a birtokában vannak, ebből következően a vagyontárgyak lefoglalása harmadik fél helyiségében is lehetséges.

  • A lefoglalás alól mentes vagyontárgyak

Az új polgári perrendtartás 728. cikke úgy rendelkezik, hogy a lefoglalás alól külön jogszabályok alapján mentes vagyontárgyakon felül a következő vagyontárgyak nem foglalhatóak le:

  • olyan vagyontárgyak, amelyek a luxemburgi jog szerint a rendeltetésüknél fogva forgalomképtelenek;
  • ingó vagyontárgyak, mint például az alvásra szolgáló bútor, a ruházat, az ezek tárolására szolgáló bútor, a mosógép, valamint az asztalok és a székek, amelyek lehetővé teszik, hogy egy család együtt étkezzen.

Ezek a tárgyak a jogszabályokban kimerítő jelleggel felsorolt bizonyos tartozások kivételével a jogosult jogállásától függetlenül még abban az esetben sem foglalhatóak le, ha az állam a jogosult.

Annak megelőzése érdekében, hogy a jogosult a kötelezett létfenntartását szolgáló valamennyi eszközt lefoglalja, nagyhercegi rendelet szabályozza, hogy milyen mértékben engedményezhető vagy tiltható le a munkabér, a nyugdíj és az életjáradék. A jogszabály meghatározza a védett rendszeres jövedelmek (munkabér, nyugdíj, életjáradék) letiltását szabályozó rendelkezéseket. Ezeket a típusú rendszeres jövedelmeket nem lehet teljes egészében letiltani, hanem csak egy meghatározott határig, melynek mértékét nagyhercegi rendelet állapítja meg. A kötelezettek tehát megtarthatnak egy, a létfenntartásukra szolgáló minimális jövedelmet.

  • Elkülönítés

Az elkülönítés célja, hogy megvédje a lefoglalással érintett személyt annak a következményeitől, hogy nem fér hozzá a teljes vagyonához.

Ez lehetővé teszi a bíró számára, hogy korlátozza a letiltott összegeket.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

A vagyontárgyak lefoglalásának pillanatától kezdve a kötelezett többé nem jogosult rendelkezni e vagyontárgyakkal. A lefoglalás ugyanakkor nem alapít elővásárlási jogot a lefoglalás iránt intézkedő jogosult számára. Az eltiltás azt jelenti, hogy a kötelezett a lefoglalt vagyontárgyakat nem értékesítheti, ruházhatja át vagy terhelheti meg zálogjoggal. A lefoglalt vagyontárgyakat haladéktalanul el lehet vinni. A kötelezett a lefoglalt vagyontárgyak tulajdonosa marad a kényszerértékesítésig, a vagyontárgyak birtokának megtartása nélkül is. A fennálló helyzet elsősorban nem gyakorlati, hanem jogi szempontból változik.

Amennyiben az eltiltást megszegik, a lefoglalással érintett személy által hozott intézkedések nem kötik a lefoglalás iránt intézkedő jogosultat.

Ebben az esetben az eltiltás mindazonáltal relatív, mivel csak a lefoglalás iránt intézkedő jogosult érdekét szolgálja. A többi jogosult továbbra is kénytelen eltűrni a kötelezett vagyonában bekövetkező változásokat. Ugyanakkor nincs akadálya annak, hogy a már megállapodott lefoglalásban ők is részt vegyenek.

Az eltiltás az első lépés a vagyontárgyak értékesítése során. A javak a bíróság ellenőrzése alá kerülnek. Ezért az első fokú eljárásban a határozat végrehajtása során foganatosított lefoglalás elővigyázatossági szerepet tölt be.

A letiltással összefüggésben fontos megjegyezni, hogy a lefoglalásnak ez a módja a teljes lefoglalt követelés tekintetében megszünteti az összes ellenőrzési jogosultságot, függetlenül e követelés értékétől. A lefoglalással érintett harmadik személy azonban letétbe helyezhet egy megfelelő összeget (elkülönítés).

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A luxemburgi jog alapján kibocsátott végrehajtható okiratok az idő múlásával nem vesztik hatályukat és nem évülnek el.

A kereskedelmi bíróságot elnöklő, végrehajtást elrendelő bíró által az elővigyázatosságból történő lefoglalás foganatosítására adott felhatalmazás hatályát veszti, amennyiben a végzésben előírt határidőn belül nem kerül sor a biztosítási intézkedésre.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

Az elővigyázatosságból történő lefoglalást engedélyező, a kereskedelemi bíróság eljáró bírója által kibocsátott végzéssel szemben kifogás vagy fellebbezés terjeszthető elő.

Ami egy határozat végrehajtásával összefüggésben végzett lefoglalást illeti, a kötelezett a végrehajtás nehézségére hivatkozással pert indíthat (action en difficulté d'exécution), illetve a lefoglalt tárgyak értékesítésével szemben kifogással élhet.

Harmadik felek is kifogást emelhetnek a lefoglalt tárgyak értékesítésével szemben, és kérelmezhetik e tárgyak részükre történő kiadását.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

Az új polgári perrendtartás 590. cikke szerint a kötelezett megakadályozhatja az előzetes végrehajtást, amennyiben azt nem a jogszabályban meghatározott esetek egyikében rendelték el. A kötelezett ennek érdekében az előzetes végrehajtás megtiltása iránti kérelemmel fordulhat a fellebbviteli bírósághoz. Ez a rendelkezés csak a polgári ügyekben irányadó, mivel a kereskedelmi törvénykönyv (Code de commerce) 647. cikke a kereskedelmi ügyekben kizárja ennek lehetőségét.

Az új polgári perrendtartás 703. cikkének (2) bekezdése szabályozza az elkülönítésre vonatkozó eljárást. Az elkülönítés célja, hogy megvédje a lefoglalással érintett személyt annak a következményeitől, hogy nem fér hozzá a teljes vagyonához. Ez lehetővé teszi a bíró számára, hogy korlátozza a letiltott összegeket.

Annak megelőzése érdekében, hogy a jogosult a kötelezett létfenntartását szolgáló valamennyi eszközt lefoglalja, egy nagyhercegi rendelet meghatározza, hogy milyen mértékben engedményezhető vagy tiltható le a munkabér, nyugdíj és életjáradék. A jogszabály meghatározza a védett rendszeres jövedelmek (munkabér, nyugdíj, életjáradék) letiltását szabályozó rendelkezéseket. Ezeket a típusú rendszeres jövedelmeket nem lehet teljes egészében letiltani, hanem csak egy meghatározott határig, melynek mértékét nagyhercegi rendelet állapítja meg. A kötelezettek tehát megtarthatnak egy, a létfenntartásukra szolgáló minimális jövedelmet.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit meghttp://www.legilux.lu/

Utolsó frissítés: 25/04/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások - Magyarország

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A végrehajtás az a polgári nemperes eljárás, amellyel a bírósági és közjegyzői határozatokban és törvényben meghatározott egyéb okiratokban foglalt kötelezettségek teljesítését az állam kényszerintézkedések alkalmazásával érvényre juttatja.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

A végrehajtás elrendelését és foganatosítását a bíróság, illetve a közjegyző, továbbá más szervek és személyek, így különösen a következők végzik:

a) az önálló bírósági végrehajtó,

b) a törvényszéki végrehajtó,

c) az önálló bírósági végrehajtó-helyettes,

d) a törvényszéki végrehajtó-helyettes,

e) a végrehajtójelölt .

A végrehajtó eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat kötelezést (marasztalást) tartalmaz, jogerős vagy előzetesen végrehajtható, és a teljesítési határidő letelt.  A bíróság által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtható okiratot lehet kiállítani, ha a jóváhagyó végzést megfellebbezték, ez a rendelkezés a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú – egyezségre is irányadó. A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti eljárásban hozott ítélet alapján végrehajtható okiratot lehet kiállítani akkor is, ha az ítéletet megfellebbezték. Nem lehet végrehajtható okiratot kiállítani a jogerős fizetési meghagyás alapján, ha a jogerősítési záradék akként került kiállításra, hogy a követelés tárgyában nincs helye végrehajtásnak.

Speciális szabály, hogy a tartásdíj behajtása esetén a végrehajtást a lejárt, hat hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre nézve akkor lehet engedélyezni, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza vagy annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el. Külföldi határozat végrehajtása során a bíróság azt is vizsgálja, hogy a külföldi határozat végrehajtását törvény, nemzetközi egyezmény, viszonosság vagy uniós norma lehetővé teszi-e.

3.1 Az eljárás

A bírósági végrehajtást ún. végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni, ez az ügyek egy részében nem alakszerű határozat (végrehajtási lap, végrehajtási záradék), míg más esetekben végzés. A bíróság vagy a közjegyző a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérő kérelmére állítja ki. A végrehajtási kérelmet a kellő példányban, megfelelően kitöltött végrehajtható okirat nyomtatványon kell előterjeszteni. A fizetési meghagyásos eljárásban lehetőség van arra is, hogy a végrehajtási kérelmet elektronikusan terjesszék elő. A végrehajtási kérelmet általában az ügyben első fokon eljárt bírósághoz, közjegyzőhöz kell benyújtani, de a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény egyéb illetékességi szabályokat is meghatároz bizonyos ügyekben: külföldi bírósági határozat alapján például a végrehajtás elrendelésére az adós lakóhelye, székhelye, ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság jogosult.

A végrehajtási kérelemben meg kell jelölni a felek adatait, a végrehajtható határozat adatait, a végrehajtandó követelést és célszerű a lehető legtöbb adatot közölni az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyairól is.

A bíróság vagy a közjegyző a végrehajtási kérelmet nyomban, de legkésőbb a beérkezését követő 15 napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye az áttételének vagy érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, illetve azt - a jogi képviselővel rendelkező fél kivételével - nem kell-e hiánypótlásra visszaadni, és a szükséges intézkedéseket megteszi. A kérelemről annak beérkezésétől, hiánypótlás esetén a hiányok pótlásától számított 15 napon belül kell dönteni; ha az alapos, a végrehajtható okiratot kiállítják, ha pedig alaptalan, a végrehajtást megtagadják.

3.2 A főbb feltételek

Lásd 2. pont.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

A kényszerintézkedések részben az adós vagyoni, részben pedig személyi jogait korlátozzák; a vagyoni kényszercselekményeket a bíróság és a bírósági végrehajtó, míg a személy elleni kényszerintézkedéseket – a bíróság, illetve a bírósági végrehajtó intézkedése alapján – a rendőrség alkalmazhatja. A legfontosabb vagyoni jellegű kényszerintézkedések a következők:

  • munkabér és egyéb járandóság letiltása,
  • ingó dolgok lefoglalása és értékesítése,
  • pénzügyi intézményeknél kezelt pénzösszegek elvonása, bankszámlák zárolása,
  • adós harmadik személlyel szembeni követelésének lefoglalása,
  • ingatlan lefoglalása és értékesítése,
  • rendbírság, bírság kiszabása.

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Végrehajtás alá vonható:

  • az adós munkabére, nyugdíja vagy egyéb járandósága (e körben érvényesül bizonyos mértékű mentesség),
  • pénzügyi intézménynél kezelt pénzösszeg (a törvény természetes személyek esetében bizonyos összeghatárig mentességet biztosít a végrehajtás alól)
  • ingó vagyontárgy (de nem lehet lefoglalni azokat a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen vagyontárgyakat, amelyeket a törvény a végrehajtás alól mentesít, pl. a szükséges ruházati cikket, az adós háztartásához tartozók számának megfelelő bútort, az adós betegsége miatt szükséges gyógyszert stb.)
  • az adós harmadik személlyel szemben fennálló követelése, üzletrésze
  • ingatlan - jellegére, művelési ágára és az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra, az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tényekre tekintet nélkül (de mentes a végrehajtás alól az az ingatlan, amelyet a felszámolási eljárás során sem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni).

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

A végrehajtási intézkedések alapvetően korlátozzák az adós önrendelkezési jogát vagyonával.

Ingóság és bankszámla végrehajtás alá vonása esetén az adósnak a vagyon feletti rendelkezési joga megszűnik; abban az esetben, ha a lefoglalt ingóságot még zár alá is helyezik, úgy ki is kerül az adós birtokából. Ha az ingatlant lefoglalják, úgy az adós az ingatlan felett rendelkezhet, azt elidegenítheti, de kizárólag végrehajtási joggal terhelten.

Amennyiben a végrehajtási cselekmények foganatosítása során az adós vagy más jelenlévő személy fizikailag ellenszegül, úgy a végrehajtó rendőrséghez fordul, amely – az ellenszegülés megszüntetése érdekében - személy ellen irányuló kényszerintézkedéseket alkalmazhat.

Ha valaki a végrehajtó eljárását aktív magatartásával (erőszakkal) akadályozza, úgy büntetőjogi felelősségre vonható. Bűncselekmény az is, ha az adós a lefoglalt dolgot a végrehajtás alól elvonja, a végrehajtás során alkalmazott pecsétet eltávolítja, vagy a lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolog megőrzésére szolgáló lezárt helyiséget felnyitja (zártörés vétsége).

A bíróság rendbírsággal sújtja az adóst vagy a végrehajtási eljárásban közreműködésre kötelezett személyt, szervezetet, ha a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a végrehajtási intézkedést akadályozó magatartást tanúsít.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Az intézkedések érvényesek a követelés teljesüléséig, vagy az intézkedések végrehajtói, bírósági megszüntetéséig, törvény általi megszűnésükig. A követelések a követelésekre a polgári jog által előírt elévülési időn belül hajthatók végre (az általános elévülési idő 5 év), ez a határidő jogerős bírósági határozat meghozatalával kezdődik. A követelés elévülését követően előterjesztett kérelemre a követelés végrehajtását nem lehet elrendelni és a korábban folyt végrehajtást nem lehet újrakezdeni. Az elévülést – hasonlóan a követelés érvényesítése érdekében indított bírósági eljáráshoz – bármely végrehajtási cselekmény is megszakítja, és az elévülés újból megkezdődik.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

a) A végrehajtási lap visszavonása és a végrehajtási záradék törlése. Abban az esetben, ha végrehajtási lap vagy végrehajtási záradék kiállításával rendelik el a végrehajtást, úgy jogorvoslatként a végrehajtási lap visszavonására vagy a végrehajtási záradék törlésére van lehetőség, ha a végrehajtható okirat kiállításának nem volt helye. A végrehajtási lap visszavonását vagy a végrehajtási záradék törlését az adós, a végrehajtást kérő kérelmezheti, illetve a bíróság hivatalból is elrendelheti. A kérelmet a végrehajtást elrendelő bírósághoz vagy közjegyzőhöz kell benyújtani. A kérelem benyújtására nincsen határidő előírva, azt bármikor be lehet nyújtani. Amennyiben a kérelemnek helyt adnak, úgy a végrehajtási lap visszavonását, vagy a végrehajtási záradék törlését végzéssel rendelik el; a végzés ellen a fél fellebbezéssel élhet.

b) Fellebbezés a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban. Azokban az esetekben, amikor a végrehajtás engedélyezése alakszerű végzéssel történik, e végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az adós vagy a végrehajtást kérő nyújthatja be. A fellebbezést a végrehajtást elrendelő bírósághoz a másodfokú bíróságnak címezve kell benyújtani. A fellebbezés elbírálására a másodfokú bíróság rendelkezik hatáskörrel. Ha a végrehajtást elrendelő bíróság végzése érdemben helyes, a másodfokú bíróság azt helybenhagyja, ellenkező esetben a végzést megváltoztatja. Eljárási szabálysértés esetén a másodfokú bíróság a végzést hatályon kívül helyezi és a végrehajtást elrendelő bíróságot utasítja újabb határozat meghozatalára.

c) A végrehajtható okirat kiállítását megtagadó végzés elleni fellebbezés. A végrehajtható okirat kiállítását megtagadó végzés ellen a végrehajtást kérő fellebbezhet. A fellebbezést a végrehajtást elrendelő bírósághoz, közjegyzőhöz a másodfokú bíróságnak címezve kell benyújtani. A fellebbezés elbírálására a másodfokú bíróság rendelkezik hatáskörrel. Ha a végrehajtást elrendelő bíróság végzése érdemben helyes, a másodfokú bíróság azt helybenhagyja. Ellenkező esetben a végzést megváltoztatja. Eljárási szabálysértés esetén a másodfokú bíróság a végzést hatályon kívül helyezi és a végrehajtást elrendelő bíróságot, közjegyzőt utasítja újabb határozat meghozatalára.

d) A végrehajtás elrendelését követően a végrehajtási kényszerintézkedéseket a végrehajtó önállóan teszi meg, azok elvégzéséhez nincs szükség bírósági felhatalmazásra. A végrehajtó intézkedései ellen külön jogorvoslatnak, ún. végrehajtási kifogásnak van helye; ezt az adós, a végrehajtást kérő vagy más érdekelt terjesztheti elő. A bíróság a kifogás alapján, amennyiben annak helyt ad, a végrehajtó törvénysértő intézkedését megsemmisíti, a végrehajtó mulasztása esetében az intézkedés megtételére utasítja, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A kifogást a végrehajtóhoz kell benyújtani.

e) A fenti jogorvoslati formák mellett lehetőség van a végrehajtás megszüntetésére is. A végrehajtást a bíróság végzéssel szünteti meg, ha a végrehajtást kérő ezt kéri és a megszüntetés másnak a jogát nem sérti vagy ha külön törvény úgy rendelkezik. A végrehajtás megszüntetésére kerül sor pl. akkor, ha a követelést az adós kiegyenlíti. A végrehajtást a bíróság végzéssel szünteti meg akkor is, ha közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte.

f) A végrehajtási eljárásban lehetőség van arra is, hogy az a harmadik személy, aki a végrehajtás során lefoglalt vagyontárgyra tulajdonjoga vagy más olyan joga alapján igény tart, amely a végrehajtás során történő értékesítésnek akadálya, a vagyontárgynak a foglalás alóli feloldás iránt ún. végrehajtási igénypert indíthasson a végrehajtást kérő ellen. Ha a bíróság az igénykeresetnek helyt ad, az igényelt vagyontárgyat feloldja a foglalás alól.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

A végrehajtás felfüggesztése:

A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az adóst a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották rendbírsággal.

A bíróság - ha a felfüggesztésről szóló döntéshez szükséges - a feleket meghallgathatja.

A bíróság a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülmények körében kiemelten értékeli különösen az adós által eltartásra köteles és tartásra szoruló személyek számát, az adós vagy az eltartott személy tartós és súlyos betegségét, a végrehajtási eljárás során bekövetkezett és az adóst is sújtó természeti katasztrófát.

Ha a végrehajtás ingatlan kiürítése iránt folyik, felfüggesztés az adós kérelmére egy ízben, legfeljebb 6 hónapra rendelhető el.

Részletfizetés:

A végrehajtó a természetes személy adós kérelmére ‒ az adótartozás és az adók módjára behajtandó köztartozás kivételével ‒ megállapíthatja a pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett, és az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette. A végrehajtó a végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkező adóst is tájékoztatja a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről.

A részletfizetés megállapításáról és tartalmáról a végrehajtó jegyzőkönyvet készít, amelyet kézbesít a feleknek. A végrehajtást kérő a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesítheti a végrehajtót arról, hogy nem ért egyet a részletfizetés tartalmával, és a részletfizetés tartalmára, a részlet összegére is javaslatot tehet, valamint további biztosítékot kérhet az adóstól a teljesítésre. A végrehajtó a végrehajtást kérő nyilatkozata alapján a következők szerint módosítja a részletfizetési feltételeket:

a) a részletfizetés megállapítását visszavonja, ha a végrehajtást kérő nem ért egyet a tartásdíjra, munkabérre vagy vele egy tekintet alá eső követelésre engedélyezett részletfizetéssel, vagy ha a magánszemély végrehajtást kérő úgy nyilatkozik, hogy létfenntartását veszélyezteti a részletfizetés, a gazdálkodó szervezet végrehajtást kérő ellen pedig csőd-, felszámolási vagy végrehajtási eljárás van folyamatban,

b) az a) pont alá nem tartozó esetekben jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében a részletfizetést legfeljebb 1 évre, természetes személy esetében pedig legfeljebb 6 hónapra állapítja meg,

c) a részletfizetés megállapítását további, a követelés összegével arányban álló részteljesítéshez kötheti, ha a végrehajtást kérő nyilatkozata erre vonatkozott.

A végrehajtó az adós számára ‒ legfeljebb hat hónapra, havi egyenlő összegű részleteket megállapítva ‒ részletfizetést állapít meg, ha megtette az intézkedéseket az adós pénzügyi intézménynél kezelt összegeinek, munkabérének, ingóságainak végrehajtás alá vonása iránt, de azok eredményeként a tartozás teljes összegét nem sikerült behajtani és

a) még nem került sor korábban részletfizetés engedélyezésére,

b) az adóssal szemben 500 ezer Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás vagy pedig 1 millió Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás, de más követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára az ingatlan-nyilvántartásba, és

c) a követelés behajtása érdekében az adós lakóingatlanának árverésére lenne szükség.

A részletfizetés engedélyezéséhez a végrehajtást kérő beleegyezésére nincs szükség; a részletfizetés megállapításáról szóló jegyzőkönyvet részére is kézbesíteni kell.

Az adós által teljesített részlet összegébe a tőle levonásra kerülő letiltott összegeket be kell számítani.

A lakóingatlan becsértékének megállapítására és első árverésének kitűzésére csak akkor kerülhet sor, ha az adós a részlet teljesítését elmulasztotta (Vht. 52/A. ‒ 52/B. §).

A végrehajtási jog elévülése:

A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el. A végrehajtási jog elévülését általában kérelemre kell figyelembe venni; hivatalból akkor vehető figyelembe, ha az alapjául szolgáló követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni. Ha a végrehajtási jog elévülését a fentiek szerint figyelembe kell venni, a végrehajtási jog elévülési határidejének letelte után előterjesztett kérelemre nem lehet végrehajtást elrendelni, és a már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni. A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

Korlátozások:

A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Ebből az összegből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni.

A levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség azonban nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.

A munkaviszony alapján kapott munkavállalói munkabérből legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) tartásdíj,

b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,

c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás (Vht. 65. § (2) bek.).

Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából, korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából, balettművészeti életjáradékából és átmeneti bányászjáradékából (a továbbiakban együtt: nyugellátás) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni (Vht. 67. § (1) bek.).

A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett nyugellátás (Vht. 67. § (2) bek.).

Az álláskeresők ellátásaiból (álláskeresési járadékból, nyugdíj előtti álláskeresési segélyből, keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

a) tartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett álláskeresők ellátása,

c) jogalap nélkül felvett, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás.

Mentes a letiltás alól

- a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék,

- a települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj,

- anyasági támogatás,

- a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,

- az egészségkárosodásra tekintettel járó keresetkiegészítés, az átmeneti keresetkiegészítés, a jövedelemkiegészítés, az átmeneti jövedelemkiegészítés, a bányászok egészségkárosodási járadéka,

- a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,

- a nevelőszülő részére a gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátásban lévő fiatal felnőtt ellátását szolgáló nevelési díj, külön ellátmány és családi pótlék,

- az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével,

- a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,

- a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,

- a fogyatékossági támogatás (Vht. 74. §).

A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá (Vht. 79/A. § (2) bek.).

Nem lehet lefoglalni ‒ még az adós beleegyezésével sem ‒ azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a törvény a végrehajtás alól mentesít.

Mentesek a végrehajtás alól a következő ingóságok:

- az olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása lehetetlenné válik, így különösen a nélkülözhetetlen szerszám, műszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver, szállítóeszköz, ide nem értve a gépjárművet,

- a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszköz, így különösen a tankönyv, tanszer, hangszer,

- a szükséges ruházati cikk, felsőruházatból 3 felsőruha, 1 télikabát, 1 felöltő, 3 pár lábbeli,

- a szükséges ágynemű: személyenként 1 készlet a hozzávaló 2 huzattal,

- az adós háztartásához tartozók számának megfelelően szükséges bútor, legfeljebb 3 asztal és 3 szekrény vagy azonos célt szolgáló más bútor, személyenként 1 ágy vagy más fekvőhely és 1 szék vagy más ülőbútor,

- a szükséges fűtő- és világító eszköz,

- az adós háztartásához nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, továbbá 1 hűtőgép vagy fagyasztószekrény és 1 mosógép,

- az a kitüntetés (érdemrend, érem, jelvény, plakett), amelyet az adós kapott, ha ezt okirattal igazolta,

- az adós betegsége és testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszer, gyógyászati és technikai segédeszköz, a mozgásában korlátozott adós gépjárműve,

- az adós háztartásához tartozó kiskorú gyermek által használt ‒ jellegénél fogva gyermekek részére szolgáló ‒ tárgy,

- az adós és a háztartásához tartozók részére 1 hónapra szükséges élelmiszer és 3 hónapra szükséges tüzelőanyag,

- a lábon álló, illetőleg be nem takarított termés, gyümölcs,

- az a dolog, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni,

- a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott tanúsítványban felsorolt kulturális javak a különleges védelem időtartama alatt (Vht. 90. § (1) bek.).

A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalásakor ‒ a zár alá vétel alkalmazásának kivételével ‒ csak a törzskönyvet kell lefoglalni és a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt megküldeni az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak, ha pedig ez nem állapítható meg, a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak; az adós a gépjármű értékesítéséig ‒ a zár alá vétel esetét kivéve ‒ a gépjárművet használhatja.

Ha a gépjármű becsértéke nem éri el az igazságügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében foglalt összeget, a gépjármű mentes a végrehajtás alól.

A végrehajtási lap visszavonása és a végrehajtási záradék törlése:

Ha a bíróság a végrehajtási lapot a törvény megsértésével állította ki, a végrehajtási lapot vissza kell vonni.

Ha a bíróság az okiratot a törvény megsértésével látta el végrehajtási záradékkal, a végrehajtási záradékot törölni kell.

A bíróság akkor is visszavonja a végrehajtási lapot vagy törli a végrehajtási záradékot, ha az adós kérelmére megállapítja, hogy

a) a 805/2004/EK rendelet 21. cikke alapján a végrehajtás visszautasításának,

b) az 1896/2006/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdése vagy a 861/2007/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdése alapján a végrehajtás elutasításának vagy

c) a 4/2009/EK tanácsi rendelet 21. cikke (2) bekezdésének második albekezdése vagy az 1215/2012/EU rendelet 46. cikke alapján a végrehajtás megtagadásának

feltételei fennállnak.

Fellebbezés a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban:

Ha a bíróság a végrehajtást végzéssel rendelte el, vagy a végrehajtható okiratnak a kérelemtől eltérő kiállítása esetén az eltérésről végzést hozott, a felek e végzés ellen fellebbezhetnek. A végzés elleni fellebbezésnek a végrehajtás foganatosítására nincs halasztó hatálya, azonban - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a lefoglalt dolgok értékesítése iránt nem lehet intézkedni, és a végrehajtás során befolyt összeget nem lehet a jogosult részére kifizetni.

Végrehajtási kifogás:

A végrehajtónak a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtási eljárás szabályainak lényeges megsértése az olyan jogszabálysértés, amelynek a végrehajtási eljárás lefolytatására érdemi kihatása volt (Vht. 217. § (1) bek.).

Ha a kifogásolt intézkedés a jogszabályoknak megfelel vagy nem lényegesen jogszabálysértő, a bíróság a kifogásolt intézkedést hatályában fenntartja és a kifogást elutasítja. Ha a kifogásolt intézkedés lényegesen jogszabálysértő, a bíróság a kifogásolt intézkedést egészben vagy részben megsemmisíti, vagy - ha jogszabály ezt lehetővé teszi és a döntéshez szükséges tények megállapíthatók - a végrehajtó intézkedését egészben vagy részben megváltoztatja, intézkedés elmulasztása esetén pedig az elmulasztott intézkedés megtételére utasítja a végrehajtót (Vht. 217/A. § (5) bek.).

Utolsó frissítés: 16/10/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások - Málta

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A végrehajtás az ítélet kikényszerítése.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

Ez a kérelemtől függ. Például a zálogbejegyzést a közhiteles nyilvántartás igazgatója végzi, miután megkapta az ítélet hitelesített másolatát és a hivatalvezető igazolását arra vonatkozóan, hogy az ítélettel szemben nem érkezett be fellebbezés, és a fellebbezésre nyitva álló határidő eltelt, vagy az ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

A jog általános szabályai, valamint a polgári perrendtartás (a máltai törvénytár 12. fejezete) szerint a végrehajtható okiratok az alábbiak:

  • a bírósági irat, ha az adósság biztos, meghatározott összegű, esedékes és nem cselekmény megtételére irányul, valamint az adósság összege nem haladja meg a 25000 eurót. Ezt a polgári perrendtartás 166A. szakasza szabályozza;
  • a máltai bíróságok ítéletei és végzései;
  • a máltai közjegyző vagy más ilyen jogkörrel rendelkező állami tisztviselő által ellenjegyzett szerződések, amennyiben a szerződésben szereplő adósság biztos, meghatározott összegű, esedékes és nem cselekmény megtételére irányul;
  • a bírósági díjakra és az ügyvédek, jogi képviselők, közjegyzők, bírósági szakértők vagy más bírósági szakemberek és a tanúk költségeire vonatkozó költséglisták, kivéve, ha azokat a jogszabályban meghatározott módon vitatják;
  • a máltai választottbírósági központban bejegyzett választottbírósági döntések;
  • idegen és saját váltók;
  • közvetítési egyezségek, amelyeket a közvetítésben részt vevő felek végrehajthatóvá nyilvánítottak;
  • a fogyasztóvédelmi fórum határozatai.

Különös jogszabályok, például az adójogszabályok további végrehajtható okiratokat határozhatnak meg.

3.1 Az eljárás

A végrehajtható okiratokat a körülményeknek megfelelően az alábbi módszerekkel lehet kikényszeríteni:

  • ingóságok lefoglalására vonatkozó végzés;
  • ingatlan lefoglalására vonatkozó végzés;
  • kereskedelmi vállalkozás lefoglalására vonatkozó végzés;
  • ingóság vagy ingatlan vagy ingatlanhoz kapcsolódó jogok bírósági árverése;
  • harmadik félnél történő lefoglalásra vonatkozó végzés;
  • kilakoltatásra és az ingatlan elhagyására vonatkozó végzés;
  • in factum végzés;
  • tengeri hajók feltartóztatására vonatkozó végzés;
  • légi járművek feltartóztatására vonatkozó végzés;
  • in procinctu végzés.

Amennyiben a végrehajtható okiratot a 166A. szakasz alapján kívánják érvényesíteni, a bírósági irat mint végrehajtható okirat nyilvántartásba vételét kérelmező személy köteles a bíróság hivatalvezetőjéhez a bírósági irat törvényes másolatát – ideértve a kézbesítés bizonyítékát és az arra adott esetleges válaszok másolatát – benyújtani.

A többi végrehajtható okirat tekintetében az eljárás az okiratok jellege szerint változó. Ezek részleteiről a A link új ablakot nyit megpolgári perrendtartás 252. és azt követő szakaszaiból tájékozódhat.

3.2 A főbb feltételek

A feltételek az okiratok jellege szerint eltérőek. Ezek részleteiről a A link új ablakot nyit megpolgári perrendtartás 252. és azt követő szakaszaiból tájékozódhat.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Végrehajtás alá vonhatók az ingóságok, ideértve:

  • kereskedelmi vállalkozások részvényei és üzletrészei;
  • az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott hatóságok által kiadott működési engedélyek;
  • biztosítási kötvények;
  • hitelbiztosítékok és bármely szellemi vagy iparjogvédelmi jog.

Nem foglalhatók azonban le az alábbiak:

  • a mindennapi viseletre szánt ruházat, ágynemű és azok a tárgyak és bútorok, amelyek az adós és családja megfelelő életviteléhez észszerűen szükségesek;
  • az adós, házastársa vagy gyermekei szakmájának gyakorlásához szükséges személyes iratok és könyvek;
  • a közjegyzők nyilvántartásai és jegyzőkönyvei;
  • az adós, házastársa vagy gyermekei által tudomány vagy művészet tanulmányozásához vagy gyakorlásához szükséges eszközök és szerszámok;
  • mezőgazdasági tevékenységhez szükséges állatok és eszközök, valamint a levágott vagy földtől még el nem vált termény;
  • kizárólag állami szolgálatban álló légi járművek, ideértve a postai szolgáltatást, de kivéve a kereskedelmi szolgálatot;
  • teljes mértékben a máltai kormány szolgálatában bejegyzett tengerjáró hajók;
  • a felszentelt templomban használt vagy papok, szerzetesrendek vagy ezek tagjainak tulajdonában lévő papi ruházat és kegytárgyak;
  • a máltai rendőrség vagy fegyveres erők egy tagjának tulajdonában lévő fegyver, lőszer, felszerelés, eszköz vagy ruházat, amelyet feladatainak teljesítése közben használ.

Az ingatlanok, a kereskedelmi részesedések, a hajók, a vízi és légi járművek lefoglalhatók.

Az alábbi vagyontárgyakra vonatkozóan nem lehet harmadik személyekkel szembeni lefoglalásra irányuló végzést hozni:

  • fizetés vagy bér (ideértve a jutalmat, járadékokat, túlóra miatti béreket és más járandóságokat);
  • a társadalombiztosítási törvényben meghatározott járadék, nyugdíj, juttatás vagy segély, illetve a kormány által nyugdíjazott személyeknek nyújtott egyéb juttatás;
  • a kormány jótékony célú juttatásai vagy adományai;
  • a kifejezetten tartás céljából hagyott hagyomány, amennyiben az adósnak nincs más bevétele, és maga az adósság nem a tartással kapcsolatos;
  • a bíróság vagy közhiteles okirat által elrendelt tartás esedékes összege, ha maga az adósság nem a tartással kapcsolatos;
  • az adós számára a lakóhelyeként szolgáló épület megtervezésére, felépítésére és felújítására felvett hitel következtében elérhetővé vált pénzösszeg;
  • banki folyószámlahitelek, kivéve azokat a hitelkártyákat, amelyekkel az adós a vállalkozása kereskedelmi ügyleteit végzi;
  • bankgaranciák és hitellevelek.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

Az intézkedések következtében a végrehajtható okiratokat kikényszerítik, vagyis a személy tulajdonát a jogszabályban meghatározott módon elvonják.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Ez esetenként változhat, de általánosságban elmondható, hogy a végrehajtási végzések azon okiratok végrehajthatóságának idejéig maradnak érvényben, amelyek alapján azokat kibocsátották. A harmadik féllel szembeni lefoglalásra irányuló végzés nem hosszabbítható meg, az addig marad hatályban, amíg bírósági végzés hatályon kívül nem helyezi.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

Az a személy, akivel szemben a végrehajtási végzést hozták, vagy bármely más érdekelt fél a végzést hozó bíróságnál fellebbezhet, kérelmezve a végrehajtási végzés részleges vagy teljes hatályon kívül helyezését. A fellebbezésről értesíteni kell az ellenérdekű felet, aki tíz napon belül az észrevételeit tartalmazó választ nyújthat be. A bíróság a felek meghallgatását követően dönt a kérelemről. Az említett határozattal szembeni fellebbezést a határozat nyilvános tárgyaláson történő kihirdetésétől számított hat napon belül kell benyújtani.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

A fellebbviteli bíróságok ítéletei az ítélet vagy végzés végrehajthatóságától számított tíz (10) év elteltével újból végrehajthatóvá válhatnak. Az alsó bíróságok vagy a kis értékű követelések tárgyában eljáró bíróság által hozott ítéletek öt év elteltével válhatnak újból végrehajthatóvá. A szerződésben foglalt végrehajtható okiratok, ha az adósság biztos, meghatározott összegű és esedékes, a máltai törvénytár 12. fejezetének 166A. szakasza szerinti intézkedések, valamint az idegen és saját váltók három év elteltével nyilváníthatók újra végrehajthatóvá. Az újbóli végrehajthatóvá nyilvánítás érdekében az illetékes bírósághoz kell kérelmet benyújtani. A kérelmezőnek esküt kell tennie a végrehajtatni kívánt adósság vagy követelés fajtájáról és arról, hogy az adósság vagy annak egy része továbbra is esedékes. Emellett ezekben az esetekben az elévülési idő harminc (30) év, amelyet a fent említett kérelemmel meg lehet szakítani.

Utolsó frissítés: 18/07/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások - Hollandia

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

Végrehajtási jog: általános

A bírósági eljárás a bíróság által hozott ítélettel zárul. Ezen ítélet az egyik felet (az adóst) a másik fél (a hitelező) felé kötelezettség teljesítésére kötelezheti. Ha az adós önként nem teljesít, a hitelező a végrehajtási jog szerinti intézkedések alkalmazása útján kényszerítheti ki a teljesítést. A jog e területe szabályozza az adóst teljesítésre kötelező bírósági ítélet végrehajtását. E célból a végrehajtási jog a kikényszerítő intézkedésekre és ezek alkalmazására vonatkozó szabályokat állapít meg. A bírósági végrehajtók (gerechtsdeurwaarders) – röviden csak végrehajtók (deurwaarders) – jogosultak az ítéletek végrehajtására, és őket a jogait érvényesíteni kívánó hitelező utasítja erre. Két feltételnek kell teljesülnie a végrehajtási jog által előírt kikényszerítő intézkedések alkalmazásához: végrehajtható okirattal (executoriale titel) – például végrehajtható ítélettel – kell rendelkezni, és azt előzetesen kézbesíteni kell annak a félnek, akivel szemben végrehajtási intézkedést alkalmaznak. A végrehajtási eljárás fő résztvevői az igényjogosult (a végrehajtást kérő fél, a hitelező), az adós (akivel szemben a végrehajtási intézkedést alkalmazzák) és a végrehajtó (az igényjogosult kérelmére a végrehajtási intézkedést ténylegesen alkalmazó állami tisztviselő).

Kikényszerítő intézkedések

A fő kikényszerítő intézkedés a végrehajtás útján történő lefoglalás (executoriaal beslag). Erről a 2.1. pontban tájékozódhat részletesebben.

Az egyéb kikényszerítő intézkedések a következők:

  1. pénzbírság (dwangsom);
  2. a bírósági végzés teljesítésének elmulasztása esetére előírt elzárás (lijfsdwang/gijzeling).

1. A pénzbírság bírósági ítéletben megállapított pénzösszeg, amelyet a bírságra ítélt személynek meg kell fizetnie, ha nem teljesíti a főkötelezettséget. Ezen intézkedést elsősorban ideiglenes intézkedés iránti eljárásban használják nyomás gyakorlásának eszközeként. Pénzbírságot csak olyan főkötelezettség kapcsán lehet kivetni, amely nem pénzösszeg megfizetéséhez kapcsolódik.

2. A bírósági végzés teljesítésének elmulasztása esetére előírt elzárás olyan kikényszerítő intézkedés, amelynek célja, hogy az egyik felet egy bizonyos kötelezettség teljesítésére kényszerítsék. Ezen intézkedést a bíróság ritkán alkalmazza, és még ritkábban hajtják végre. Arra csak akkor van lehetőség, ha a bíróság így rendelkezik. A bíróság az elzárást a hitelező kérelmére, az ítéletek és határozatok végrehajtása érdekében rendelheti el abban az esetben, ha az nem pénzösszeg megfizetésére vonatkozó végzéshez kapcsolódik. Az elzárás alkalmazható emellett például olyan ítéletek, határozatok és hiteles okiratok esetében, amelyek alapján a polgári törvénykönyv (Burgerlijk Wetboek) 1. könyve szerinti tartásdíjat, például gyermektartást kell fizetni (a polgári perrendtartás [Wetboek van Burgerlijke Rechtsvordering] 585. cikke).

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

3.1 Az eljárás

Az eljárás ismertetésére az alábbiakban kerül sor.

Végrehajtható okirat

A holland bíróságok döntései (ítélet, határozat, végzés), hiteles okiratok (közjegyzői okiratok) és egyes egyéb iratok tartoznak a végrehajtható okiratok közé. Egyéb, a törvény által végrehajtható okiratként meghatározott okiratok: az ügyészi szolgálat (Openbaar Ministerie) végrehajtási intézkedései, az adóhatóság végrehajtási intézkedései, a végrehajtás jóváhagyásával kiegészített választottbírósági ítéletek és a hivatalos vitarendezési jegyzőkönyvek.

Az eljárásban részt vevő felperes és alperes megkapják a bíróság hivatalvezetőjétől az ítélet egy-egy példányát. Ha az ítélet bírósági végzést tartalmazó jogerős ítélet, az ítélet végrehajtására jogosult fél ennek végrehajtható formában elkészített példányát kapja meg. Az ítélet végrehajtói példányát (grosse) ingyenesen adják ki a feleknek. Ez az ítélet „A király nevében” („In naam der Koning”) szavakkal kezdődő hiteles példánya. A végrehajtói példány e szavakról ismerhető fel, az tehát egy végrehajtható formában kibocsátott bírósági ítélet. A végrehajtási intézkedés csak a végrehajtói példány kiadása esetén tehető. Végrehajtói példány vagy első hiteles példány közjegyzői okiratról is kibocsátható. A végrehajtói példány átadása felhatalmazza a végrehajtót végrehajtási intézkedés foganatosítására.

A végrehajtást megelőzően a végrehajtó kézbesíti az iratot (végrehajtói példányt/első hiteles példányt) annak a személynek, akivel szemben az intézkedést foganatosítják. A kézbesítés célja, hogy az ítéletet az ellenérdekű fél tudomására hozza, és tájékoztassa arról, hogy a hitelező az ítélet teljesítését követeli.

A végrehajtható okiratok uniós tagállamok közötti kézbesítéséről lásd az uniós iratkézbesítési rendeletet: A link új ablakot nyit mega Tanács 1348/2000/EK rendelete (2000. május 29.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről.

Bírósági végrehajtók

Szerepük a végrehajtásban

A végrehajtó az ítéletek végrehajtásának főszereplője, és mindig a végrehajtást kérelmező személy utasítására jár el. Ezeket az utasításokat a végrehajtói példány (az ítélet hiteles példánya) végrehajtónak történő átadásával adják meg. A végrehajtónak általában nincs szüksége külön felhatalmazásra.

A végrehajtó a végrehajtással kapcsolatosan a következő módokon járhat el:

  1. a végrehajtható okirat kézbesítése azon személy részére, akivel szemben a végrehajtási intézkedést foganatosítják;
  2. felszólítás a kötelezettség teljesítésre, például egy pénzösszeg megfizetésére;
  3. a pénzösszeg átvétele, ha az adós teljesíti fizetési kötelezettségét;
  4. vagyontárgyak lefoglalása;
  5. a rendőrség segítségének igénybevétele, ha erre szükség van (pl. vagyontárgyak lefoglalása esetén).

Végrehajtói díjak

A végrehajtók hivatalos intézkedéseiért meghatározott díjakat kell fizetni, amelyek megtérítésére az adós kötelezhető. A hitelezőre nem vonatkoznak meghatározott díjak, így ezekről a végrehajtóval kell megegyezni. A végrehajtó által az adósra kivetett díjak megtalálhatók a végrehajtók hivatalos intézkedéseiről és díjairól szóló részletes szabályokat megállapító 2001. július 4-i rendeletben (a végrehajtói díjakról szóló rendelet) (Besluit tarieven ambtshandelingen gerechtsdeurwaarders). További információt a hivatalos intézkedések díjait tartalmazó jegyzékben (Tarieven ambtshandelingen) talál, a www.kbvg.nl weboldalon.

3.2 A főbb feltételek

A végrehajtás lefolytatásának két fő feltétele a következő:

  • végrehajtható okirat megléte;
  • a végrehajtást megelőzően ezen okirat kézbesítése azon személy részére, akivel szemben a végrehajtási intézkedést foganatosítják.

Mint az már fent említésre került, a fő kikényszerítő intézkedés a végrehajtás útján történő lefoglalás.

Vannak a végrehajtható okirat kibocsátásáig foganatosítható intézkedések is. Ezeket az intézkedéseket az ítélethozatalt megelőzően lehet kérni, az eljárás során is vagy akár azt megelőzően. Ezeket az intézkedéseket biztosítási intézkedéseknek nevezik (conservatoire maatregelen), és ideiglenes védelmi intézkedésként szolgálnak. A biztosítási intézkedések része az ítéletet megelőző lefoglalás (conservatoir beslag), a hatósági zár elhelyezése (verzegeling) és a vagyonleltár készítése (boedelbeschrijving). E tájékoztató a végrehajtás útján történő lefoglalással foglalkozik.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

A végrehajtási intézkedések célja és jellege különböző lehet. Különbség tehető a pénzösszeg kifizetésére, a vagyontárgy átadására és a tevésre vagy tartózkodásra irányuló intézkedések között. A leggyakoribb intézkedés a pénz behajtását szolgáló lefoglalás (verhaalsbeslag).

Amennyiben az adós kötelezettsége valamely cselekmény megtételét, nem pedig pénzösszeg megfizetését vagy vagyontárgy átadását foglalja magában, erre sor kerülhet „tényleges cselekmény” (feitelijke handeling, olyan cselekmény, amely joghatást vált ki függetlenül attól, hogy a cselekvőnek ez szándékában állt-e) vagy jogcselekmény (rechtshandeling, szándékosan joghatás kiváltására irányuló cselekmény) elvégzése útján. Amennyiben a tényleges cselekmény nem személyhez kötött, a hitelező kérheti a bíróságtól a teljesítéssel elérhető helyzet megteremtésének engedélyezését. Amennyiben az adós kötelezettsége jogcselekmény elvégzéséből, például ajánlat elfogadásából állt, e cselekményt bírósági ítélettel lehet helyettesíteni. A bíróság emellett úgy is rendelkezhet, hogy az adósnak tartózkodnia kell bizonyos cselekményektől.

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Végrehajtás útján lefoglalás foganatosítható

  1. nem bejegyzett ingóságon. A bejegyzett tulajdon lehet: ingatlan, hajó, légi jármű;
  2. bemutatóra szóló részvényekhez fűződő jogokon vagy megbízáshoz, bejegyzett részvényekhez vagy más bejegyzett értékpapírokhoz fűződő jogokon;
  3. harmadik féllel szemben (harmadik félnél történő lefoglalás) (executoriaal derdenbeslag);
  4. ingatlanon;
  5. hajókon;
  6. légi járművön.

Főszabály szerint az igényjogosult szabadon megválaszthatja az általa lefoglalni kívánt vagyontárgyakat.

Lefoglalás alapvetően az adós teljes vagyonán végrehajtható. Egyes vagyontárgyak azonban nem foglalhatók le, például az alapvető életszükségleti cikkek, azaz ruházat, élelmiszer, szerszámok, szakirodalom és oktatási, művészeti és tudományos célokat szolgáló vagyontárgyak. A munkabér, a tartásdíj vagy járadék egy része nem foglalható le. A védett jövedelmi szint annak biztosítását szolgálja, hogy az adósnak az alapvető szükségletek kielégítéséhez elegendő jövedelme maradjon.

Nem foglalhatók le a közszolgálati célokra szánt vagyontárgyak sem. Az igényjogosult egyidejűleg többféle vagyontárgyon, például mind ingóságon, mind ingatlanon kezdeményezhet végrehajtást.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

Nem bejegyzett ingóság lefoglalásának jogkövetkezményei

A lefoglalás egyik következménye az, hogy az adós által a lefoglalást követően tett cselekmények nem sérthetik a lefoglalást kezdeményező személy jogait. Ha például az adós el kívánja adni vagyontárgyát, a vevő főszabály szerint nem állíthatja az hitelezővel szemben, hogy jelenleg ő a tulajdonos. További következmény, hogy a vagyontárgyból származó jövedelemre szintén vonatkozik a lefoglalás.

Részvények, értékpapírok és más vagyontárgyak lefoglalásának jogkövetkezményei

Nincsenek egyedi jogkövetkezmények. A lefoglalás idejére a lefoglalással érintett személy szavazati jogai megmaradnak.

A harmadik félnél történő lefoglalás jogkövetkezményei

Harmadik félnél történő lefoglalás esetén az hitelező (a lefoglalást kérő személy) harmadik személy ellen (vagyis nem az adós ellen) kéri a lefoglalást, mert a harmadik személy az adósnak tartozik vagy annak vagyontárgyait birtokolja.

A lefoglalást kérő személyt védelmet élvez a másik fél jogcselekményeivel szemben. A lefoglalást követően tett jogcselekmények nem érvényesek a lefoglalást kérő személlyel szemben. A harmadik félnél történő lefoglalás két elterjedt formája a bankszámla lefoglalása, illetve a munkavállaló bérének lefoglalása.

Ingatlan lefoglalásának jogkövetkezményei

Az ingatlan lefoglalását feljegyzik az ingatlan-nyilvántartásba (Kadaster). A hajókra és a légi járművekre azok nyilvántartásba vételét követően ugyanezek a szabályok vonatkoznak. Az ingatlan-nyilvántartási hivatal kérelemre ellenőrizheti az ingatlan-, hajó- és légijármű-nyilvántartásban szereplő adatokat. A lefoglalás a nyilvántartásba vétel időpontjától hatályos. Az ingatlanból a lefoglalást követően szerzett jövedelemre is vonatkozik a lefoglalás. A lefoglalást követően a lefoglalást kérő személy védelmet élvez az adós jogcselekményeivel szemben. Az ingatlannal való rendelkezés (annak értékesítése) nem érvényes a lefoglalást kérő személlyel szemben.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Főszabály szerint egy bírósági ítélet az ítélet meghozatalának napját követő naptól számított 20 évig hajtható végre. Ha egy bírósági ítélet végrehajtása bizonyos feltételekhez kötött, amelyek teljesítése nem függ a pernyertes fél akaratától, a bírósági ítélet a feltételek teljesülését követő naptól számított 20 évig hajtható végre.

Azonban a végrehajthatóság időszaka öt év minden, az ítélet szerint egy éven vagy annál rövidebb időszakon belül megfizetendő összeg tekintetében. Kamatok, pénzbírságok, fokozatos kényszerítő bírságok és más további bírósági rendelkezések esetében az elévülés legkésőbb a fő ítélet végrehajthatóságának elévülése időpontjában következik be az elévülési idő megszakadásának vagy kiterjesztésének kivételével.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

Végrehajtási jogviták

A polgári perrendtartás 438. cikke tartalmazza a végrehajtási jogvitákra (executiegeschillen) vonatkozó általános szabályokat. A végrehajtási jogvita során az adós megkísérelheti a végrehajtás megakadályozását. A jogvita tárgya lehet például a végrehajtható okirat értelmezése és hatálya, az ítéletet (a végrehajtható okiratot) követően felmerülő tények hatása, a lefoglalás érvényessége vagy annak kérdése, hogy ki a lefoglalt vagyontárgyak tulajdonosa. A végrehajtási jogvita kizárólag a végrehajtásra vonatkozik. Az ítélettel lezárult főeljárást érdemben nem tárgyalják újra.

A végrehajtási jogvitában az adós például hivatkozhat arra, hogy az igényjogosult visszaél a jogaival, vagy hogy a lefoglalás aránytalan az ítélethez képest. Az adós (az a személy, akivel szemben a végrehajtási intézkedést foganatosítják) az eljárás e szakaszában nem élhet további érdemi kifogással az ítélettel szemben. Ehhez jogorvoslatként kifogást (verzet), fellebbezési (hoger beroep) vagy felülvizsgálati (cassatie) eljárást kell kezdeményeznie.

Illetékesség

Az illetékes bíróság az illetékesség általános szabályai szerint illetékes bíróság.

Ez vagy a lefoglalás helye szerint illetékes bíróság, vagy az érintett vagyontárgyak helye szerint illetékes bíróság, vagy a végrehajtás helye szerint illetékes bíróság. Valamennyi hollandiai végrehajtási intézkedés esetében meg kell keresni az illetékes holland bíróságot.

Hatáskörrel rendelkező bíróság

A körzeti bíróság (arrondissementsrechtbank) valamennyi végrehajtási jogvitában hatáskörrel rendelkezik, tekintet nélkül arra, hogy melyik bíróság hirdette ki a végrehajtandó ítéletet. A körzeti bíróság akkor is hatáskörrel rendelkezik, ha a fellebbviteli bíróság (gerechtshof) vagy Hollandia Legfelsőbb Bírósága (Hoge Raad der Nederlanden) hozta az ítéletet.

A végrehajtási jogvitákat általában ideiglenes intézkedés iránti eljárásban (kort geding) rendezik. A bíróság meghatározott időre felfüggesztheti a végrehajtást, vagy megszüntetheti a lefoglalást.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

Utolsó frissítés: 12/09/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások - Ausztria

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A (Ausztriában kötelező végrehajtásnak is nevezett) végrehajtás állami kényszer alkalmazása a végrehajtható követelések és igények érvényesítése érdekében.

A végrehajtásról szóló törvénykönyv a végrehajtás különböző típusairól rendelkezik:

  • Pénzkövetelések behajtására irányuló végrehajtás
  • Cselekmények elvégzésére vagy azoktól való tartózkodásra irányuló végrehajtás

Pénzkövetelések behajtására irányuló végrehajtás:

Pénzkövetelések behajtására irányuló végrehajtás esetén végrehajtás iránti kérelmében a hitelezőnek ki kell választania a lefoglalandó vagyontárgyakat (a végrehajtás módjának kiválasztása); többek között választhat az ingóságokon történő végrehajtás, követelés végrehajtása, különösen a munkabéren történő végrehajtás, valamint ingatlan árverés útján történő kényszerértékesítése között.

Cselekmények elvégzésére vagy azoktól való tartózkodásra irányuló végrehajtás:

Valamely cselekmény elvégzésére vagy attól való tartózkodásra irányuló végrehajtás esetén a hitelezőnek a végrehajtásról szóló törvénykönyvben a követelés végrehajtásával kapcsolatban meghatározott végrehajtási módot kell kérnie.

Valamely cselekménytől való tartózkodásra irányuló végrehajtás esetén a végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtás engedélyezésekor kérelemre pénzbírságot szab ki. A végrehajtást elrendelő bíróság kérelemre minden egyes további jogsértés miatt további pénzbírságot vagy összesen egy évig terjedő szabadságvesztést szab ki.

Harmadik személy által elvégezhető cselekmény végrehajtása érdekében a végrehajtást kérő hitelezőt a bíróság kérelmére feljogosíthatja a cselekmény adós költségére történő elvégzésére.

Az olyan cselekmény iránti követelés végrehajtására, amelyet harmadik személy nem tud elvégezni, és amelynek elvégzése kizárólag a kötelezett akaratától függ, úgy kerül sor, hogy a bíróság – kérelemre – pénzbírságot vagy összesen hat hónapig terjedő szabadságvesztést szab ki a kötelezettel szemben a cselekmény elvégzése érdekében.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

A végrehajtást főszabály szerint a hatáskörrel rendelkező kerületi bíróság (Bezirksgericht) engedélyezi.

Illetékes bíróság:

Ingóságokon történő végrehajtás és követelések végrehajtása:

Követelések végrehajtása esetén az általános joghatósággal rendelkező (az adós lakóhelye szerinti) bíróság illetékes; ingóságokon történő végrehajtás esetén az illetékesség attól függ, hogy hol található az ingóság a végrehajtás megindításakor.

Ingatlan árverés útján történő kényszerértékesítése:

Az (ingatlan‐nyilvántartásba bejegyzett) ingatlanokon történő végrehajtásra az ingatlan‐nyilvántartást vezető bíróság (Grundbuchsgericht) illetékes.

A végrehajtás engedélyezésével az eljárás hivatalból kerül lefolytatásra. A végrehajtási eljárást a bíró (ingatlanok kényszerértékesítése) vagy a bírósági titkár (ingóságokon történő végrehajtás vagy követelések végrehajtása) folytatja le. A bírósági titkár az igazságügyi személyzet speciálisan képzett tagja.

A végrehajtási cselekményeket a bírósági végrehajtók végzik, akik Ausztriában igazságügyi alkalmazottak, és önálló vállalkozóként vagy a végrehajtást kérő hitelező képviselőjeként vagy teljesítési segédeként járnak el. Nagyrészt önállóan járnak el a végrehajtási eljárás sikeres befejezéséig vagy annak meghiúsulásáig.

A hitelezőt csak akkor hívják fel, hogy nyújtson be kérelmet, ha a bíróság vagy a bírósági végrehajtó enélkül nem tudja folytatni az eljárást, vagy ha az eljárás során költségek merülnek fel. A hitelező azonban már a kérelemben további információkat adhat meg, például munkabéren történő végrehajtás esetén lemondhat a munkáltató munkabér fennállására és összegére vonatkozó nyilatkozatától, ingóságokon történő végrehajtás esetén pedig lemondhat a lakás kényszerrel történő, lakatosköltségekkel járó kinyitásától, amennyiben az adós nem található.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

3.1 Az eljárás

Pénzkövetelések behajtására irányuló végrehajtás:

A végrehajtási eljárás egy engedélyezési és egy végrehajtási szakaszra oszlik.

A végrehajtás engedélyezéséhez szükség van a hitelező kérelmére, amelyben kiválasztja a végrehajtás kívánt módját. Ha a hitelező egy vállalkozótól kívánja behajtani a követelést, akkor általában az ingóságokon történő végrehajtást és vagyonleltár benyújtását választja. Ebben az eljárásban a bírósági végrehajtó megpróbálja kikényszeríteni a követelés kifizetését, és ha ez nem sikerül, akkor elzálogosítja a talált tárgyakat. Ha ezek nem fedezik a behajtandó követelést, felhívja az adóst, hogy nyújtson be vagyonleltárt, amelyben az adós minden vagyontárgyát felsorolja.

Ha a hitelező egy fogyasztótól kívánja behajtani a követelést, akkor általában az ingóságokon történő végrehajtást, a munkabéren történő végrehajtást és vagyonleltár benyújtását választja. A hitelező a munkabéren történő végrehajtást attól függetlenül választhatja, hogy tudja-e, hogy az adóst foglalkoztatják, vagy hogy kitől kap fizetést. Ha ezekről az adatokról nincs tudomása, ismernie kell az adós születési idejét; a bíróság az osztrák társadalombiztosítási intézetek fő szövetségén keresztül meg tudja állapítani a kifizetőhelyet. Az első lépés az adós munkabérének lefoglalása és átutalása. Ha ez sikerül, ingóságokon történő végrehajtásra csak a hitelező kérelmére kerül sor. Ebben az eljárásban a bírósági végrehajtó megpróbálja kikényszeríteni a követelés kifizetését; ha ez nem sikerül, akkor lefoglalja a talált tárgyakat. Ha ezek nem fedezik a behajtandó követelést, felhívja az adóst, hogy nyújtson be vagyonleltárt, amelyben az adós minden vagyontárgyát felsorolja.

A végrehajtás iránti kérelemhez a hitelezőnek formanyomtatványt (1. e-formanyomtatvány) kell használnia, vagy formatált kérelmet kell benyújtania. A végrehajtás iránti kérelem benyújtásához nem szükséges ügyvédi képviselet.

3.2 A főbb feltételek

A végrehajtáshoz a végrehajtást kérő hitelezőnek egy végrehajtható okiratot tartalmazó végrehajtható határozattal kell rendelkeznie. Ezenkívül szükség van a végrehajtást elrendelő hatóság által a bírósági eljárásban történő végrehajthatóvá nyilvánításra is. A hitelezőnek az adós lakcímét is ismernie kell; elegendő csak a születési időt megadnia, ha munkabéren történő végrehajtást kér, de nem ismeri a kifizetőhelyet.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Az adós a kötelezettségeiért a teljes vagyonával felel, amennyiben a vagyontárgyak nem mentesek a lefoglalás alól. A végrehajtási eljárás azonban csak azokra a vagyontárgyakra terjed ki, amelyeket a hitelező le kíván foglalni, és amelyeket ezért meghatároz a végrehajtás iránti kérelemben. Az ingóságokon történő végrehajtás során elegendő az adós felügyelete alatt álló összes tárgy lefoglalását kérni; a követelések végrehajtása során a hitelezőnek meg kell határoznia a harmadik személy adóst, míg a munkabéren történő végrehajtás esetében kivétel áll fenn. Előfordulhat, hogy a hitelező azt állítja, hogy nem ismeri a harmadik személy adóst. A bíróság az osztrák társadalombiztosítási intézetek fő szövetségétől szerzi meg ezt az adatot, ha a hitelező megadja az adós születési idejét.

A hitelező a következő végrehajtási eszközöket is alkalmazhatja: a munkabér-követelésektől eltérő követelések, az adós korlátolt felelősségű társaságban fennálló részesedése; az adós ingatlana esetében a végrehajtást kérő hitelező kérheti zálogjog kényszeralapítását, kötelező gondnokkijelölést és árverésen történő kényszerértékesítést.

Az adós végrehajtás alól mentes vagyontárgyai a végrehajtásra vonatkozó korlátozásokról szóló alcímben vannak felsorolva.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

A végrehajtási intézkedések hatásai a végrehajtás eszközétől függenek:

Ingóságokon történő végrehajtás:

A lefoglalt tárgyakon a bírósági végrehajtó zálogjogot alapít; ezek árverésre kerülnek.

Követelések végrehajtása, különösen munkabéren történő végrehajtás:

A követelésen zálogjogot alapítanak. Az adós nem rendelkezhet a követelése felett, különösen nem hajthatja be azt. A követelést a hitelezőnek adják át, amennyiben az nem lefoglalható.

Ingatlan árverés útján történő kényszerértékesítése:

Az ingatlanon zálogjogot alapítanak. Az árverési eljárás ingatlan‐nyilvántartásba történő bejegyzésétől kezdve az adósnak az ingatlannal és tartozékaival kapcsolatos jogcselekményei – a gondos ügyintézés körébe tartozó cselekmények kivételével – érvénytelenek a hitelezőkkel és az ajánlattevővel szemben. Ha az adós értékesíti az ingatlant, az engedélyezett árverés az ingatlan vevőjével szemben folytatódik.

Büntetőjogi következményekkel jár, ha a kötelezett elrejti vagyonának valamely részét, megszabadul attól, értékesíti vagy károsítja azt, vagy egy nem létező kötelezettségre hivatkozik, vagy azt elismeri, vagy egyéb módon ténylegesen vagy látszólagosan csökkenti vagyonát, és ezzel akadályozza vagy csökkenti a hitelező végrehajtás vagy folyamatban lévő végrehajtási eljárás útján történő kielégítését. Hasonlóképpen, a kötelezett büntetendő, ha megsemmisíti, károsítja, eltorzítja, használhatatlanná teszi, részben vagy egészben elvonja a végrehajtás alól a hivatalosan lefoglalt vagy birtokba vett tárgyat.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A végrehajtás mindaddig folytatódik, amíg az sikeresen le nem zárul, vagy azt meg nem szüntetik, például azért, mert az adós az adósságot a végrehajtási eljárás során a hitelezőnek megfizette. Kivételesen a végrehajtás korábban is megszüntethető, például amikor a hitelező munkabérre vezet végrehajtást, és az adós munkahelyet vált.

A végrehajtásról szóló törvénykönyv a végrehajtási eljárás elhalasztását is lehetővé teszi. Erre különösen akkor kerülhet sor, ha a végrehajtható jogcím érvénytelenségének megállapítása vagy semmissé nyilvánítása iránt keresetet indítanak, ha a végrehajtás megszüntetését kérik, ha a bíróság előtt ellentmondási keresetet indítanak (lásd a 4. pontot), ha a bíróság által hozott határozat végrehajtását megtámadják, ha panaszt nyújtanak be a végrehajtási intézkedéssel szemben, vagy a jogerős végrehajthatóvá nyilvánítás hatályon kívül helyezését vagy módosítását kérik.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

A végrehajtás engedélyezésével szemben fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a fellebbviteli bírósághoz (tartományi felsőbíróság) kell címezni, de az elsőfokú bíróságnál (kerületi bíróság) kell benyújtani. A fellebbezést 14 napon belül kell benyújtani. Az ügyvédi képviselet általában szükséges. A fellebbezési eljárás kizárólag írásbeli eljárás, amelyben az új jogalapok előterjesztésének tilalma érvényesül.

Az a tény, hogy az adós időközben kifizette a behajtandó követelést, a végrehajtással szemben benyújtott ellentmondási kérelemmel vagy ellentmondási keresettel érvényesíthető (nem pedig a végrehajtás engedélyezésével szemben benyújtott fellebbezéssel). A keresetet a végrehajtást engedélyező bírósághoz kell benyújtani. A keresettel együtt a végrehajtás elhalasztása iránt is be lehet nyújtani kérelmet. Ha a követelést jogerősen végrehajtják, a végrehajtást hivatalból meg kell szüntetni.

Ha a végrehajtást egyszerűsített engedélyezési eljárásban engedélyezték, a végrehajtás engedélyezésére kizárólag a végrehajtást kérő fél által szolgáltatott adatok alapján került sor. Ebben az esetben az adós – fellebbezés útján – bizonyíthatja, hogy a végrehajtásra vonatkozó végrehajtható jogcím hiányzik, beleértve a végrehajthatóság jóváhagyását, vagy hogy a végrehajtható jogcím nem felel meg a végrehajtás iránti kérelemben szereplő információknak. A fellebbezést a végrehajtást első fokon engedélyező bírósághoz kell benyújtani. A fellebbezés benyújtását követően a bíróság megvizsgálja, hogy rendelkezésre áll-e a behajtandó követelésre vonatkozó végrehajtható jogcím. A kifogások tizennégy napon belül nyújthatók be.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

A végrehajtásra vonatkozó korlátozások

Általánosságban a korlátozás arra vonatkozik, hogy a végrehajtást nem lehet nagyobb mértékben végrehajtani, mint amely a végrehajtási engedélyben feltüntetett követelés teljesítéséhez szükséges.

A törvény előír bizonyos végrehajtási korlátozásokat egyes személyek vagy személyek társulásai javára:

  • állami ellenőrzés alatt álló tömegközlekedésre szolgáló létesítmény tulajdonával szemben olyan végrehajtási intézkedések, amelyek megzavarják a tömegközlekedés működtetését, csak a felügyeleti hatóság egyetértésével hozhatók;
  • a szövetségi hadseregben vagy a szövetségi rendőrségnél szolgálatot teljesítő személlyel szembeni végrehajtást megelőzően a végrehajtási engedélyről értesíteni kell a felettesét;
  • katonai épületek esetén a végrehajtás előtt értesíteni kell az épület parancsnokát és egyeztetni kell a mellé beosztott katonai személlyel;
  • a nemzetközi jog alapján Ausztriában mentességet élvező személyekkel, valamint e személyek vagyontárgyaival és helyiségeivel szembeni végrehajtást kizárólag a szövetségi igazságügyi minisztérium folytathat az európai ügyekért, integrációért és külügyekért felelős minisztérium egyetértésével;
  • önkormányzattal vagy köz-, illetve közhasznú intézménnyel szembeni végrehajtás pénzügyi követelések behajtása céljából csak olyan vagyontárgyak tekintetében engedélyezhető, amelyek a védendő közérdek sérelme nélkül használhatók a hitelező kielégítésére. Ha a végrehajtás szerződéses zálogjog érvényesítését szolgálja, ez a korlátozás nem alkalmazandó.

Továbbá az adós védelme érdekében bizonyos vagyontárgyak kötelezően mentesülnek a végrehajtás alól, például:

Ingóságokon történő végrehajtás:

  • a szerény életmódnak megfelelő tárgyak, amelyek személyes használatra szolgálnak, vagy amelyeket a háztartás céljára használnak;
  • a foglalkozásra és a szakmai gyakorlatra való felkészüléshez szükséges tárgyak, valamint az iskolai használatra szánt tanulási segédeszközök;
  • élelmiszerek és fűtőanyagok, amelyek az adós és a vele közös háztartásban élő családtagok szükségleteit négy héten át fedezik;
  • háziállatok;
  • családi képek, levelek és egyéb iratok, valamint az adós jegygyűrűje;
  • a fogyatékosság enyhítéséhez szükséges segédeszközök és az adós vagy a vele közös háztartásban élő családtagok gondozásához szükséges segédeszközök, valamint az orvosi kezelés keretében szükséges terápiás szerek és segédeszközök;
  • vallási tárgyak;
  • készpénz a lefoglalás alól mentes összegig, a lefoglalást követő munkabérfizetési határidőig, amennyiben az adós jövedelme jogilag nem vagy csak korlátozott mértékben foglalható le.

A bírósági végrehajtó eltekinthet az alacsony értékű tárgyak lefoglalásától, ha nyilvánvaló, hogy a végrehajtás lefolytatásával vagy folytatásával nem szerezhető meg a végrehajtási költségeket meghaladó összeg.

Pénzkövetelések végrehajtása (munkabéren történő végrehajtás):

  • költségtérítés, amennyiben a költségek fedezik a szakmai tevékenység gyakorlása során felmerült többletköltségeket;
  • állami támogatás, amelyet a fogyatékossággal vagy a tartós ápolással járó többletköltségek fedezésére nyújtanak, például ápolási díj;
  • állami támogatás a bérleti díj fizetésére vagy egyéb lakhatási költségek fedezésére;
  • családi pótlék;
  • a gyermek születése alkalmával nyújtott bizonyos állami ellátások, különösen az átalányösszegű gyermekgondozási támogatás;
  • bizonyos típusú, az állami foglalkoztatási szolgálat által nyújtott támogatások;
  • költségtérítés a kötelező társadalombiztosításból.

Különösen a következő tárgyak nem foglalhatók le:

  • a társadalombiztosítási jogszabályok alapján nyújtott természetbeni ellátások;
  • a házassági közös vagyon és a házasság során szerzett megtakarítások megosztása iránti igény, amennyiben azt megállapodás vagy egyezség formájában nem ismerték el vagy bíróság előtt nem érvényesítették.

Korlátozott módon foglalható le az a jövedelem, nyugdíj és állami juttatás, amely az ideiglenes munkanélküliség vagy a munkaképesség-csökkenés ellensúlyozására szolgál. A nem lefoglalható összeg („a létminimum szintje”) a jövedelem összegétől és az adós tartási kötelezettségeinek számától függ. Az évente növelt, nem lefoglalható összegeket a szövetségi igazságügyi minisztérium honlapján található táblázatok tartalmazzák (A link új ablakot nyit meghttp://www.justiz.gv.at/web2013/html/default/2c9484852308c2a60123ec387738064b.de.html). A törvény figyelembe veszi az adós vagy a hitelező különleges szükségleteit egyedi esetekben oly módon, hogy – kérelemre – a nem lefoglalható juttatás összege bizonyos körülmények között növelhető vagy csökkenthető. Törvényes tartásdíj-követelés miatti végrehajtás esetén általában 25%-kal csökkentik a nem lefoglalható juttatás összegét.

Ezenkívül a bérbeadásról szóló törvény (MRG) az MRG hatálya alá tartozó lakásból való kilakoltatásra vonatkozó végrehajtható jogcím esetében az adós védelmét írja elő oly módon, hogy a kilakoltatást el kell halasztani, amennyiben annak következtében a bérlő hajléktalanná válik.

A végrehajtásra vonatkozó határidők

Különleges esetektől eltekintve (az osztrák polgári perrendtartás – ZPO – 575. cikke szerinti kilakoltatási végzés) nincsenek előírva határidők, amelyeken belül a végrehajtás iránti kérelmeket be kell nyújtani. Az adós azonban a végrehajtással szemben kifogást terjeszthet elő a már bekövetkezett elévülésre hivatkozva. Az elévülési idő általában a végrehajtható jogcím jogerőre emelkedésétől számított 30 év olyan követelések esetében, amelyek jogerős végrehajtható jogcímmel rendelkeznek („jogerős ítéletben megállapított követelések”) („Judikatsschulden”). Ha a végrehajtható jogcím a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó jogi személyek jogain alapul, akkor az elévülési idő 40 év. Kivételt képeznek azonban azok a szolgáltatások, amelyek csak a jövőben fizetendők, feltéve, hogy az általános elévülési szabályok alapján rövidebb elévülési idő vonatkozik azokra.

Az elévülést minden jogerős végrehajtási engedély megszakítja, és az az utolsó végrehajtási lépéssel vagy a végrehajtás megszűnésével újrakezdődik.

Bizonyos esetekben átmenetileg korlátozott az újabb végrehajtás iránti kérelem benyújtása vagy a végrehajtási eljárás folytatása:

  • ha az ingóságokon történő végrehajtás során nem találtak lefoglalható tárgyat, a végrehajtást kérő másik hitelező ingóságokon történő végrehajtás vagy új végrehajtás engedélyezése iránti kérelmének csak az utolsó sikertelen végrehajtási kísérlettől számított hat hónap elteltével lehet helyt adni, kivéve, ha a korábbi végrehajtási kísérlet biztató volt;
  • a végrehajtást kérő hitelező az ismeretlen harmadik személy adóssal szemben munkabéren történő végrehajtás iránti kérelmet csak az ingóságokon történő végrehajtás jóváhagyása után nyújthat be, ha az engedélyezés óta egy év eltelt; ez a korlátozás nem érvényesül, ha a végrehajtást kérő hitelező bizonyítja, hogy csak az ingóságokon történő végrehajtás engedélyezése iránti kérelmét követően tudta meg, hogy az adóst lefoglalható munkabér-követelés illeti meg. Az adós csak akkor köteles frissebb vagyonleltárt benyújtani, ha a hitelező bizonyítja, hogy az adós vagyontárgyakat szerzett, vagy ha több mint egy év telt el a vagyonleltár benyújtása óta.
  • A végrehajtásról szóló törvénykönyv rendelkezik a gyors rendezést biztosító határidőkről is. Így a bírósági végrehajtónak az első végrehajtási intézkedést négy héten belül el kell végeznie, és legkésőbb négy hónapon belül be kell számolnia a hitelezőnek a végrehajtásról vagy az akadályokról. A végrehajtási zálogjog, amelyet az adós ingóságain történő végrehajtás alapján a hitelezőnek biztosítanak, két év elteltével megszűnik, ha az értékesítési eljárást nem folytatták megfelelően.
Utolsó frissítés: 21/08/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata lengyel nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások - Lengyelország

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A polgári eljárásokban – ideértve a kereskedelmi ügyeket is – hozott ítéletek végrehajtására vonatkozó szabályokat a lengyel polgári perrendtartás (Kodeks postępowania cywilnego) tartalmazza.

A végrehajtás jogszabályban meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazása az illetékes nemzeti hatóságok által a hitelezőket végrehajtható jogcím alapján megillető pénzösszegek behajtása érdekében. A végrehajtási eljárások a végrehajtás iránti kérelem benyújtásával kezdődnek.

A végrehajtható jogcím szolgál a végrehajtás alapjául. Főszabály szerint a végrehajtható jogcím egy végrehajtási záradékkal ellátott végrehajtási végzés (a polgári perrendtartás 776. cikke). Egyes tagállami szinten kibocsátott bírósági végzések vagy egyezségek és a polgári perrendtartás 115314. cikkében meghatározott hivatalos iratok esetében ilyen záradékra nincs szükség. Amennyiben ezek a határozatok, egyezségek és hivatalos iratok megfelelnek a fenti feltételeknek, végrehajtható jogcímnek minősülnek, amely alapján a hitelezők közvetlenül a végrehajtási hatósághoz fordulhatnak.

A végrehajtási eljárásban kétféle hatóság vesz részt:

  • bírói testületek – azokban az eljárásokban, amelyek a végrehajtási záradék végrehajtási végzésbe foglalására irányulnak (elnök, kerületi bíróság [sąd rejonowy], regionális bíróság [sąd okręgowy] és fellebbviteli bíróság);
  • végrehajtási hatóságok – a megfelelő végrehajtási eljárásokban, lehetnek a kerületi bíróságok és a bírósági végrehajtók (a polgári perrendtartás 758. cikke).

A végrehajthatóvá nyilvánításra irányuló eljárásban és a végrehajtási eljárásban részt vevő felek is az adós és a hitelező.

A lengyel jog szerint kétfajta végrehajtási eljárás létezik:

Pénzbeli követelés végrehajtása az alábbiak alapján:

  • ingóságok,
  • munkabér,
  • bankszámlák,
  • egyéb követelések,
  • egyéb tulajdonjogok,
  • ingatlan,
  • tengerjáró hajók.

Nem pénzbeli követelés végrehajtása az alábbiak alapján:

  • vagyonfelügyelet,
  • vállalkozás vagy mezőgazdasági üzem értékesítése,
  • tartásdíjak. A bíróság a végrehajtható jogcímben hivatalból szerepelteti a végrehajtási záradékot. Ebben az esetben a végrehajtható jogcímet hivatalból kézbesítik a hitelezőnek. Azokban az esetekben, amelyekben tartást rendelnek el, a végrehajtási eljárást hivatalból is meg lehet indítani az ügyet elbíráló elsőfokú bíróság kérelmére. Ezt a kérelmet az illetékes végrehajtási hatósághoz kell benyújtani. A bírósági végrehajtó hivatalból vizsgálatot folytat annak érdekében, hogy az adós bevételeit, vagyontárgyait és tartózkodási helyét meghatározza. Amennyiben ez eredménytelen, a rendőrség a bírósági végrehajtó kérelmére megteheti a megfelelő lépéseket az adós tartózkodási és munkahelyének meghatározása érdekében. Az első bekezdésben hivatkozott vizsgálatot hat hónapos időszakon belül kell lefolytatni. Amennyiben a vizsgálat során nem sikerül az adós jövedelmét vagy vagyontárgyait meghatározni, a bírósági végrehajtó kéri a bíróságtól, hogy kötelezze az adóst vagyontárgyainak feltárására. Amennyiben az adós hat hónapnál hosszabb késedelembe esik, a bírósági végrehajtó hivatalból kéri a nemzeti bírósági nyilvántartást (Krajowy Rejestr Sądowy), hogy az adóst vegye fel a fizetésképtelen adósok jegyzékébe. A végrehajtási intézkedés végrehajtásának sikertelensége nem szolgáltat alapot az eljárás megszüntetésére.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

A polgári perrendtartás 758. cikke szerint a végrehajtással kapcsolatos ügyek a kerületi bíróságok és a nevükben eljáró bírósági végrehajtók hatáskörébe tartoznak.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

A polgári perrendtartás 803. cikke szerint eltérő rendelkezés hiányában a végrehajtható jogcím szolgál a követelés egésze kikényszerítésének alapjául az adós vagyontárgyainak minden fajtája tekintetében. A végrehajtó hatóság nem vizsgálhatja azon végrehajtható jogcím érvényességét és alkalmazhatóságát, amelyre ez a kötelezettség vonatkozik.

Főszabály szerint a végrehajtható jogcím végrehajtási záradékot tartalmaz.

A 777. cikk szerint végrehajtható jogcímek a következők:

  1. a jogerős vagy azonnal végrehajtható bírósági ítéletek vagy bíróság előtt kötött egyezségek;
  2. vezető bírósági tisztviselő (referendarz sądowy) által hozott jogerős vagy azonnal végrehajtható döntések;
  3. egyéb ítéletek, egyezségek és jogi eszközök, amelyeket bírósági végrehajtás útján kényszerítenek ki;
  4. közjegyzői okirat, amelyben az adós önként aláveti magát egy olyan végrehajtási intézkedésnek, amely számára fizetési kötelezettséget vagy az okiratban kikötött mennyiségű, fajta szerint meghatározott dolog átadását vagy egyedileg meghatározott dolog átadását írja elő, feltéve, hogy az okirat a követelés teljesítésére határidőt szab, vagy meghatározza azt az eseményt, amelynek bekövetkezése esetén végrehajtásnak van helye;
  5. közjegyzői okirat, amelyben az adós önként aláveti magát egy olyan végrehajtási intézkedésnek, amely számára az okiratban vagy értékállósági záradék által meghatározott összegű fizetési kötelezettséget ír elő, és az okirat meghatározza az eseményt, amelynek bekövetkezése esetén a kötelezettségnek meg kell felelni, és a határidőt, amelyen belül a hitelező kérheti, hogy foglaljanak végrehajtási záradékot az okiratba;
  6. a 4. és 5. pontban meghatározott közjegyzői okirat, amennyiben az a személy, aki nem magánadós, és akinek vagyona, követelése, vagy joga jelzáloggal vagy záloggal terhelt, a biztosítékkal rendelkező hitelező pénzbeli követelésének kielégítése érdekében önként alávetette magát a jelzáloggal vagy záloggal terhelt vagyontárggyal szemben foganatosított végrehajtási cselekménynek.

Az adós arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy önként aláveti magát a végrehajtásnak, szintén külön közjegyzői okiratba lehet foglalni.

Kizárólag az érvényes, végrehajtási záradékot tartalmazó vagy (a hivatalból vagy az eljárásban részt vevő bármelyik fél kérelmére kibocsátott, azonnali végrehajthatóságot elrendelő végzés alapján) azonnal végrehajtható bírósági végzések minősülnek végrehajtható jogcímnek. A közjegyzői okirat a végrehajtható jogcímmel egyenértékűnek minősül, ha az megfelel a polgári perrendtartásban meghatározott feltételeknek és a közjegyzőkre vonatkozó szabályoknak.

Emellett végrehajtható okirat: a csődeljárásban a követelések jegyzékének kivonata, a jogilag érvényes bankegyezség, a jelzálog érvényesítésével szerzett összegek felosztására vonatkozó terv, a bankjogban meghatározottak szerint a banki végrehajtható jogcím, de kizárólag akkor, ha a bíróság azt végrehajtási záradékkal látta el, a külföldi bíróságok által hozott ítéletek, illetve az e bíróságok előtt kötött egyezségek, amelyeket lengyel bíróság végrehajthatóvá nyilvánított. Azok a külföldi bíróságok által polgári ügyekben hozott ítéletek, amelyek bírósági végrehajtás útján kikényszeríthetők, végrehajtható jogcímnek tekintendők, miután azokat lengyel bíróság végrehajthatóvá nyilvánította. A végrehajthatóvá nyilvánításra akkor kerül sor, ha az érintett ítélet a származási országban végrehajthatónak minősül, és ennek egyébként nincs többek között az A link új ablakot nyit meg1146. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott akadálya.

3.1 Az eljárás

A végrehajtható jogcím a végrehajtási eljárás megindításának alapja. Az ügyet első fokon tárgyaló bíróság a más bíróság által hozott végrehajtási jogcímbe végrehajtási záradékot foglal (a polgári perrendtartás 781. cikkének (1) bekezdése).

A végrehajtási záradék iránti kérelmet a bíróság indokolatlan késlekedés nélkül, de legkésőbb az illetékes testülethez történő benyújtást követő három napon belül megvizsgálja (a polgári perrendtartás 7811. cikke). A végrehajtási záradékot hivatalból belefoglalják azokba a jogcímekbe, amelyeket olyan eljárások során hoztak meg, amelyek hivatalból indultak, vagy hivatalból indulhattak volna. A bíróság az elektronikus úton lefolytatott eljárásokban meghozott fizetési meghagyásokba közvetlenül azok jogerőssé válását követően hivatalból belefoglalja a végrehajtási záradékot (a polgári perrendtartás 782. cikke).

Főszabály szerint végrehajtási cselekmény kérelemre végezhető. A hivatalból indítható eljárások esetében a végrehajtási eljárás is indulhat hivatalból az ügyet első fokon tárgyaló bíróság illetékes bírósághoz vagy bírósági végrehajtóhoz benyújtott kérelmére (a polgári perrendtartás 796. cikkének (1) bekezdése).

A végrehajtási eljárás megindítása iránti kérelmet a hitelező nyújthatja be az illetékes kerületi bírósághoz vagy az amellett működő bírósági végrehajtóhoz. A kérelmet más illetékes hatóságok is benyújthatják (bíróság vagy az államkincstárnak fizetendő pénzbírság, pénzbeli büntetés, bírósági illetékek és eljárási költségek tekintetében az ügyész).

Főszabály szerint a végrehajtási eljárás megindítása iránti kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelemhez végrehajtható jogcímet kell csatolni.

A behajtásra és a díjak összegére vonatkozó szabályokat a bírósági végrehajtókról és a végrehajtásról szóló, 1967. augusztus 20-i törvény (Ustawa o komornikach sądowych i egzekucji) tartalmazza. E törvény 43. cikke szerint a bírósági végrehajtó végrehajtási díjakat szab ki a bírósági végzés kikényszerítése és a törvényben meghatározott egyéb cselekmények ellenében.

Az alábbi végrehajtási díjak felszámítására kerül sor:

  1. pénzbeli követelés kifizetésének biztosítására irányuló végzés végrehajtása esetén a díj az intézkedéssel érintett követelés értékének 2%-a, de nem kevesebb, mint a havi átlagkereset 3%-a, és nem több, mint e kereset ötszöröse. A díjat a hitelező fizeti meg a kifizetés biztosítására irányuló végzés végrehajtása iránti kérelem benyújtásakor. Amennyiben a kérelem benyújtásakor nem fizet, a bírósági végrehajtó felszólítja a hitelezőt, hogy a végzésnek 7 napon belül tegyen eleget. A bírósági végrehajtó addig nem hajtja végre a végzést, amíg a díjat meg nem fizették (a törvény 45. cikke).
  2. Pénzügyi követelés végrehajtása esetén a bírósági végrehajtó az adósra a végrehajtandó követeléssel arányos, annak 15%-át kitevő díjat vet ki, amely nem kevesebb a havi átlagkereset 1/10-énél, de nem több annak harmincszorosánál. Mindazonáltal amennyiben bankszámlákra, munkabérre, szociális juttatásokra, a foglalkoztatás elősegítésére és a munkaerő-piaci intézményekre vonatkozó rendelkezések alapján teljesített kifizetésekre, munkanélküli-járadékra, teljesítménybérre vagy ösztöndíjakra és képzési juttatásokra vezet végrehajtást, a bírósági végrehajtó az adósra a végrehajtandó követelés értékével arányos, annak 8%-át kitevő díjat vet ki, amely nem kevesebb a havi átlagkereset 1/20-ánál, de nem több annak tízszeresénél (a törvény 49. cikke).
  3. A végrehajtási eljárásnak a hitelező kérelmére és a polgári perrendtartás A link új ablakot nyit meg823. cikke alapján történő megszüntetéséből eredő pénzügyi követelések végrehajtásával kapcsolatos ügyekben a bírósági végrehajtó az adósra a fennálló követelés értékével arányos, annak 5%-át kitevő díjat vet ki, amely nem kevesebb a havi átlagkereset 1/10-énél, de nem több annak tízszeresénél. Mindazonáltal a végrehajtási eljárásnak a hitelező olyan kérelmére történő megszüntetése esetén, amelynek benyújtására az adósnak a végrehajtási eljárásról történő értesítése előtt került sor, a bírósági végrehajtó az adósra a havi átlagkereset 1/10-ével egyező összegű arányos díjat vet ki.
  4. Dolgok feletti uralom megszerzése útján történő végrehajtás esetén a bírósági végrehajtó a havi átlagkereset 50%-ának megfelelő fix díjat vet ki (a törvény 50. cikke).

A fix díj a havi átlagkereset 40%-ának felel meg (51. cikk), és az alábbiak tekintetében fizetendő:

  1. ingatlan birtokának megszerzése és onnan ingóságok eltávolítása; kereskedelmi és ipari vállalkozások kötelesek ezt az összeget a vállalkozás üzlethelyiségén belül helyiségenként megfizetni;
  2. az ingatlan vagy vállalkozás mellé vagyonfelügyelő és az ingatlan felügyeletére gondnok kijelölése;
  3. tárgyak vagy személyek eltávolítása, amelynek díját szobánként kell megfizetni.

Tárgyak vagy személyek lakásjellegű helyiségekből, például előszobából, alkóvból, folyosóról, verandáról, fürdőszobából, kamrából, loggiából stb. történő eltávolítása miatt nem szabnak ki külön díjat.

3.2 A főbb feltételek

Végrehajtási cselekményt a hitelező által benyújtott olyan kérelem alapján lehet végezni, amelyhez végrehajtható okiratot csatoltak. A kérelemben meg kell nevezni az adóst, és meg kell határozni a végrehajtás lefolytatásának módját, vagyis meg kell jelölni a kérdéses tulajdonjogokat. Ingatlannal kapcsolatos követelések végrehajtásához az ingatlan-nyilvántartásra is hivatkozni kell. Ingóságokra vonatkozó végrehajtás esetén nincs szükség az egyes ingóságok részletes megjelölésére, mivel a végrehajtás az adós minden ingó vagyontárgyára vonatkozik.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Az adós vagyonába tartozó minden tárgy és eszköz végrehajtási cselekmény tárgyát képezheti, például ingóságok, ingatlan, munkabér, bankszámlák, ingatlan részlete, tengerjáró hajók, illetve az adós más követelései és tulajdonjogai.

A polgári perrendtartás 829–831. cikke bizonyos korlátozásokat rögzít azon tárgyak és eszközök tekintetében, amelyek végrehajtás tárgyát képezhetik. E rendelkezések szerint az alábbi tárgyak és eszközök mentesek a végrehajtás alól: személyes és háztartási eszközök, ágynemű, fehérnemű és mindennapi ruházat az adós és eltartott családtagjai számára a mindennapi élethez szükséges indokolt mértékben, illetve az adós közügyekben való részvételéhez és szakmájának végzéséhez szükséges ruhaneműk; az adós és eltartott családtagjai számára egy hónapra elegendő élelmiszer és üzemanyag; az adós számára fizetett munkájának elvégzéséhez szükséges eszközök és berendezések, illetve a termelési folyamat egyhetes fenntartásához szükséges nyersanyagok a gépjárművek kivételével.

A polgári perrendtartás mellett egyéb nemzeti szabályok is mentesítenek követeléseket a végrehajtási cselekmények alól, illetve meghatározzák, hogy a mentesség milyen mértékű lehet (például a munka törvénykönyve [Kodeks pracy] meghatározza, hogy a munkabérre vonatkozóan milyen mértékben vezethető végrehajtás).

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

Eltérő rendelkezés hiányában a végrehajtható jogcím szolgál a követelés egésze kikényszerítésének alapjául az adós minden vagyontárgya tekintetében.

Az adós jogosult vagyonának kezelésére, kivéve, ha a bíróság megfosztja e jogától.

Amennyiben ingóságokkal szemben indul végrehajtási eljárás, a bírósági végrehajtó lefoglalja a vagyontárgyat, és a lefoglalásról jegyzőkönyvet készít. A lefoglalás joghatásaként a lefoglalt ingatlan kezelése nem befolyásolja az eljárás további menetét, és a lefoglalt ingatlannal kapcsolatos végrehajtási eljárás a vevővel szemben is megindítható. Mindazonáltal indokolt esetben a bírósági végrehajtó az eljárás bármely szakaszában megbízhat más személyt a lefoglalt ingóságok kezelésével, akár a hitelezőt is.

Amennyiben ingatlannal kapcsolatban kerül sor végrehajtási cselekményre, a bírósági végrehajtó először felhívja az adóst, hogy adósságát két héten belül fizesse meg, aminek sikertelensége esetén intézkedésekre, például a vagyontárgy leírására és felbecslésére kerül sor. A lefoglalást követően az ingatlan kezelése nem befolyásolja az eljárás további menetét. A vevő az eljárásban adósként vehet részt.

Amennyiben az adós tartózkodni köteles bizonyos cselekményektől vagy a hitelező cselekményeinek zavarásától, a bíróság a hitelező kérelmére pénzbírsággal sújthatja az adóst, ha az e kötelezettségnek nem tesz eleget. Amennyiben az adós e bírságot nem fizeti meg, őrizetbe veszik. Az adós tehát ez esetben megfosztható szabadságától, ha a kényszerintézkedésként kiszabott pénzbírságot nem fizeti meg.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A polgári perrendtartás nem köti határidőhöz a végrehajtási kérelem benyújtását. Mindazonáltal a lengyel jog szerint a bíróság vagy az ilyen ügyek tárgyalására kijelölt más testület jogerős ítélete vagy választottbírósági ítélet által megállapított követelések vagy a bíróság vagy választottbíróság előtt kötött egyezség vagy közvetítő előtt kötött és a bíróság által jóváhagyott egyezség útján megállapított követelések tíz év elteltével évülnek el akkor is, ha az elévülési idő e követelések tekintetében ennél rövidebb (a polgári törvénykönyv [Kodeks cywilny] 125. cikkének (1) bekezdése). Amennyiben az így jóváhagyott követelés elévült kötelezettségeket tartalmaz, a jövőbeli követelésekre hároméves elévülési idő vonatkozik.

A végrehajtás iránti kérelmeket az illetékes hatóság megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy azok megfelelnek-e az alaki követelményeknek és elfogadhatósági kritériumoknak. A konkrét követelményeknek való meg nem felelés a kérelem elutasításával vagy a végrehajtási eljárás megszüntetésével járhat.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

Az eljárásban részt vevő felek fellebbezhetnek a végrehajtási záradék felvételét elrendelő bírósági végzéssel szemben.

A végrehajtási eljárásban az alábbi jogorvoslatok állnak rendelkezésre:

  • a bírósági végrehajtó tevékenységével szembeni panasz (a kerületi bíróságon; ez vonatkozik a bírósági végrehajtó mulasztására is. A panaszt az eljárásban részt vevő fél vagy az a személy nyújthatja be, akinek jogait a bírósági végrehajtó cselekménye vagy mulasztása sértette vagy veszélyeztette. A panaszt legkésőbb a cselekmény elvégzésének vagy a fél, illetve az érintett személy mulasztásról való tudomásszerzésének napját követő egy héten belül kell benyújtani);
  • a végrehajtási záradék felvételét elrendelő bírósági végzéssel szembeni fellebbezés (a polgári perrendtartás 795. cikke – a fellebbezés benyújtásának határideje hitelező esetén azon a napon indul, amelyen a hitelező megkapta a végrehajtható jogcímet, vagy amelyen a végrehajtás elutasításáról szóló határozat meghozatalára sor került, adós esetén pedig azon a napon, amelyen számára a végrehajtási eljárás megindításáról szóló értesítést kézbesítették);
  • az európai fizetési meghagyást végrehajthatóvá nyilvánító bírósági végzéssel szembeni fellebbezés (a polgári perrendtartás 7957. cikke);
  • bírósági végzéssel szembeni fellebbezés párhuzamos közigazgatási és bírósági végrehajtás esetén;
  • az eljárást felfüggesztő vagy megszüntető bírósági végzéssel szembeni fellebbezés (a polgári perrendtartás 828. cikke);
  • a végrehajtást korlátozó bírósági végzéssel szembeni fellebbezés (a polgári perrendtartás 839. cikke);
  • végrehajtást korlátozó bírósági végzés és az azzal szembeni fellebbezés (a polgári perrendtartás 839. cikke);
  • az adós által a végrehajtási intézkedés megtámadása érdekében indított eljárások (a polgári perrendtartás 840–843. cikke);
  • a gondnoki költségek megtérítését elrendelő bírósági végzéssel szembeni fellebbezés (a polgári perrendtartás 859. cikke);
  • a jelzálog érvényesítése során végzett leíró és becslési tevékenységekkel kapcsolatos bírósági végzéssel szembeni fellebbezés;
  • a bírósági végrehajtó által az árverés során végzett cselekményekkel szembeni, a felügyelő szervnél előadott szóbeli panasz (a polgári perrendtartás 986. cikke);
  • a szerződést odaítélő bírósági végzéssel szembeni fellebbezés (a polgári perrendtartás 997. cikke);
  • a végrehajtás útján behajtott összegek elosztásának tervével kapcsolatos állítások (a tervet elkészítő végrehajtási hatóság értesítésétől számított két héten belül [a polgári perrendtartás 998. cikke]);
  • az elosztási tervre vonatkozó állításokkal kapcsolatos bírósági végzéssel szembeni fellebbezés (a polgári perrendtartás 1028. cikke);
  • az adóst az államkincstárt érintő végrehajtási eljárásban a lefoglalás alóli mentességgel kapcsolatos bírósági végzéssel szembeni fellebbezésre utasító bírósági végzéssel szembeni fellebbezés (a polgári perrendtartás 1061. cikkének (2) bekezdése).

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

A polgári perrendtartás 829. cikke szerint az alábbiak élveznek mentességet:

1. háztartási eszközök, ágynemű, fehérnemű és mindennapi ruházat az adós és eltartott családtagjai számára a mindennapi élethez szükséges indokolt mértékben, illetve az adós közügyekben való részvételéhez és szakmájának végzéséhez szükséges ruhaneműk;

2. az adós és eltartott családtagjai számára egy hónapra elegendő élelmiszer és üzemanyag;

3. az adós és eltartottjai megélhetéséhez szükséges egy tehén, két kecske vagy három juh, a következő betakarításig elegendő takarmánnyal és alommal;

4. az adós számára fizetett munkájának elvégzéséhez szükséges, személyesen az adós által használt eszközök és berendezések, illetve a termelési folyamat egyhetes fenntartásához szükséges nyersanyagok a gépjárművek kivételével;

5. amennyiben az adós adott időszakonként meghatározott díjazásban részesül – a díjazás végrehajtás alá nem vonható részének megfelelő összeg a következő kifizetésig tartó időszakra, ha pedig az adós nem részesül meghatározott díjazásban – az adós és családtagjai számára a megélhetésükhöz két hétig szükséges összeg;

6. oktatási célú eszközök és berendezések, személyes iratok, dísztárgyak és vallásgyakorláshoz használt tárgyak, valamint olyan mindennapi tárgyak, amelyeket csak az eredeti értéküknél lényegesen alacsonyabb összegért lehetne értékesíteni, de az adós számára nagy használati értékkel bírnak;

7. a tej és tejtermékek piacának szervezéséről szóló, 2004. április 20-i törvény (Ustawa o organizacji rynku mleka i przetworów mlecznych) (2013. évi közlöny, 50. és 1272. alszám) 36. cikkének (4a) és (25) bekezdésében meghatározott számlán tartott összegek;

8. a 2001. szeptember 6-i gyógyszertörvény (Prawo farmaceutyczne) (2008. évi közlöny, 45. szám, 271. alszám, módosításokkal) szerinti gyógyszerek, amelyek az orvosi tevékenységre vonatkozó rendelkezések szerinti egészségügyi egység három hónapon keresztüli megfelelő működéséhez szükségesek, és azok az orvostechnikai eszközök, amelyek szükséges a működésének biztosításához az orvostechnikai eszközökről szóló, 2010. május 20-i törvény (Ustawa o wyrobach medycznych) (közlöny 107. szám, 679. alszám; 2011/102., 586. alszám; 2011/113., 657. alszám) értelmében;

9. az adós vagy családtagjainak fogyatékossága miatt szükséges eszközök és berendezések;

A 831. cikk (1) bekezdése szerint az alábbiak élveznek mentességet:

1. költségek vagy üzleti utazási költségek fedezésére félretett pénzbeli és természetbeni juttatások;

2. az államkincstár által meghatározott célra juttatott összegek (különösen ösztöndíjak és támogatási programok), kivéve, ha a végrehajtandó követelést erre a célra hozták létre, vagy az tartási kötelezettségből ered;

3. a 2009. augusztus 27-i államháztartási törvény (Ustawa o finansach publicznych) (2013. évi közlöny, 885., 938. és 1646. alszám) 5. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében meghatározott alapból támogatott programokból származó források, kivéve, ha a végrehajtandó követelés azon projekt megvalósítása céljából jött létre, amelyre e forrásokat odaítélték;

4. elidegeníthetetlen jogok, a megállapodásban átengedhetővé tett jogok és a más személy által teljesíthető szolgáltatások vagy más személy által gyakorolható jogok kivételével;

5. személyes életbiztosítás és biztosítási kárigény a pénzügyminiszter és az igazságügyi miniszter által rendeletben meghatározott mértékben; ez nem vonatkozik a tartási kötelezettségből eredő követelések kielégítésére irányuló végrehajtási intézkedésekre;

6. a szociális ellátásról szóló, 2004. március 12-i törvény (Ustawa o pomocy społecznej) (2013. évi közlöny, 182. alszám, módosításokkal) szerinti szociális ellátás;

7. az adósnak az állami költségvetésből vagy a nemzeti egészségügyi alapból az egészségügyi ellátások államháztartási finanszírozásáról szóló, 2004. augusztus 27-i törvény (Ustawa o świadczeniach opieki zdrowotnej finansowanych ze środków publicznych) (2008/164. közlöny, 1027. alszám, módosításokkal) szerinti egészségügyi juttatásként kifizetendő összeg a juttatások megszüntetése előtt, a kifizetések 75%-ának erejéig, kivéve, ha ezek az adós munkavállalóinak vagy egészségügyi szolgáltatóknak az egészségügyi ellátások államháztartási finanszírozásáról szóló, 2004. augusztus 27-i törvény 5. cikke (41) bekezdésének a) és b) pontja szerinti követelései;

A polgári perrendtartás 833. cikke (1) bekezdésének megfelelően a munkabérre a munka törvénykönyvében meghatározott módon vezethető végrehajtás. Ezek a rendelkezések megfelelően alkalmazandók a foglalkoztatás elősegítésére és a munkaerő-piaci intézményekre vonatkozó rendelkezések alapján fizetendő munkanélküli-járadékra, teljesítménybérre, ösztöndíjakra és képzési juttatásokra.

A munka törvénykönyve 871. cikkének (1) bekezdése szerint a díjazások alábbi összegei mentesek bármilyen levonás alól:

1. a társadalombiztosítási járulékok és adók levonását követően a külön rendelkezésekben megállapított, teljes munkaidőben foglalkoztatott személyeknek fizetendő minimálbérnek a tartásdíjra vonatkozó követeléseken kívüli követelések kielégítése érdekében végrehajtható jogcímek útján kikényszerített összegekkel csökkentett összege;

2. az 1. pontban meghatározott díjazás 75%-a – a munkavállalónak adott előleg levonását követően;

3. az 1. pontban meghatározott díjazás 90%-a – a 108. cikkben meghatározott pénzbírságok levonását követően.

Amennyiben a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik, a munka törvénykönyvének 1. szakaszában hivatkozott összegeket a munkában töltött idővel arányosan csökkenteni kell.

Utolsó frissítés: 18/12/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások - Románia

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A végrehajtást szabályozó rendelkezéseket a polgári perrendtartás 622–913. cikke tartalmazza. A végrehajtási eljárás a polgári eljárás második szakasza, és elsődleges célja a bírósági ítéletben/más végrehajtható okiratban elismert jogok tényleges gyakorlásának biztosítása. A végrehajtási eljárás alkalmazásával a bírósági ítéletben/más végrehajtható okiratban elismert joggal rendelkező hitelező az adóst azon kötelezettségeinek teljesítésére kényszeríti, amelyeket önként nem teljesített.

A román polgári perrendtartás felsorolja a közvetlen és közvetett végrehajtási intézkedéseket.

Közvetlen végrehajtási intézkedések azok, amelyek a végrehajtható okiratban megállapított adósság tárgyával kapcsolatosak, konkrétabban ingóságok zárlatával – a polgári perrendtartás 892–894. cikke; ingatlanok zárlatával – a polgári perrendtartás 895–901. cikke; valamint cselekmény elvégzésére vagy cselekménytől való tartózkodásra vonatkozó kötelezettség végrehajtásával járnak – a polgári perrendtartás 902–913. cikke (ideértve a kiskorúakkal kapcsolatos bírósági határozatok végrehajtásra vonatkozó különös rendelkezéseket is – 909–913. cikk) és a polgári törvénykönyv 1527. és azt követő cikkei. Cselekmény elvégzésére vonatkozó kötelezettség végrehajtása tekintetében a jog különbséget tesz olyan kötelezettségek között, amelyeket az adóson kívül más személy is teljesíthet, és az intuitu personae kötelezettségek között.

A közvetett végrehajtás a végrehajtható okiraton alapuló fizetési kötelezettségnek az adós vagyonának kényszerértékesítése útján történő kikényszerítését jelenti. A közvetett végrehajtási intézkedésekre példa a pénz zárlata, illetve a vagyon behajtása (majd értékesítése). Ilyen intézkedés még az ingatlanokból származó általános bevételek behajtása.

A kötelezettségek, amelyek általában végrehajtás alapját képezhetik, a fizetési kötelezettségek, a vagyontárgy átadására vagy hasznosításának átengedésére vonatkozó kötelezettségek, az épületek/ültetvények/építmények lebontására vagy kiürítésére vonatkozó kötelezettségek és a kiskorúak felügyeletével, tartózkodási helyével és látogatási rendjével kapcsolatos kötelezettségek.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

A bírósági ítéletek és más végrehajtható okiratok kikényszerítését az a bírósági végrehajtó (executor judecătoresc) végzi, akinek hivatala annak a fellebbviteli bíróságnak az illetékességi területén található, ahol ingatlanok/el nem vált haszon tekintetében történő végrehajtás és ingatlan tekintetében történő közvetlen végrehajtás esetén az ingatlan található. Az ingóságok kényszerbehajtását és az ingóságok közvetlen végrehajtását az a bírósági végrehajtó végzi, akinek hivatala annak a fellebbviteli bíróságnak az illetékességi területén található, ahol az adós tartózkodási helye/székhelye vagy maga a vagyontárgy található. Amennyiben az adós tartózkodási helye/székhelye külföldön van, bármely bírósági végrehajtó illetékes.

A zárlatot elrendelő végzés végrehajtását a hitelező kérelmére az a bírósági végrehajtó végzi, akinek hivatala annak a fellebbviteli bíróságnak az illetékességi területén található, ahol az adós vagy a zárlattal érintett harmadik fél tartózkodási helye/székhelye található. Amennyiben természetes vagy jogi személy bankszámláját zárolták, az a bírósági végrehajtó illetékes, akinek hivatala annak a fellebbviteli bíróságnak az illetékességi területén található, ahol az adós tartózkodási helye/székhelye vagy az adós bankszámláját vezető bank központi irodája/fióktelepe található. Amennyiben az adósnak több számlája is van, bármely számlanyitás helye szerint illetékes bírósági végrehajtó eljárhat minden számla zárolása esetén. A végrehajtást elrendelő bíróság az az elsőfokú bíróság (judecătorie), amelynek illetékességi területén a végrehajtást elrendelő bírósághoz fordulás napján az adós tartózkodási helye/székhelye található. Amennyiben az adós tartózkodási helye/székhelye nem Romániában található, az az elsőfokú bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a hitelező tartózkodási helye/székhelye található, és amennyiben ez a tartózkodási hely/székhely Románián kívül van, az az elsőfokú bíróság, amelynek illetékességi területén azon bírósági végrehajtó hivatala található, akire a hitelező hatásköröket ruházott.

A végrehajtást elrendelő bíróság dönt a végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelmek, a végrehajtási cselekményekkel szembeni fellebbezések és a végrehajtás során felmerülő egyéb ügyek tárgyában, kivéve azokat, amelyeket jogszabály más bíróság vagy testület hatáskörébe utal.

A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelem illetéke végrehajtható okiratonként 20 RON (az illetékekről szóló 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet, későbbi módosításokkal és kiegészítésekkel).

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

3.1 Az eljárás

Végrehajtásnak kizárólag bírósági határozat (jogerős bírósági határozat, előzetesen végrehajtható határozat) vagy jogszabály alapján végrehajtható okiratnak tekintett más írásbeli aktus (hiteles közjegyzői okirat, adósság biztosítéka, választottbírósági ítélet stb.) alapján van helye.

A bírósági végrehajtó a hitelező által benyújtott végrehajtás iránti kérelem kézhezvételét követően azonnal intézkedik a kérelem nyilvántartásba vétele iránt. A bírósági végrehajtó határozat útján, a felek megidézése nélkül megállapítja a végrehajthatóságot. A végrehajthatóvá nyilvánítás lehetővé teszi a hitelező számára, hogy az illetékes bírósági végrehajtótól a rendelkezésre álló összes végrehajtási eszköz együttes vagy egymást követő alkalmazását kérje annak érdekében, hogy jogait gyakorolja, ideértve a végrehajtás költségeinek megtérítésére való jogosultságot is. A végrehajthatóvá nyilvánítás az ország egész területén hatályos, és az a bírósági végrehajtó által a jóváhagyott végrehajtási eljárás keretein belül kibocsátandó végrehajtható okiratokra is vonatkozik.

Az eljárási iratokat a bírósági végrehajtó személyesen vagy eljárási képviselőjén keresztül, és amennyiben ez nem lehetséges, az idézésre és az eljárási aktusok kézbesítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban kézbesíti.

A bírósági végrehajtó a végrehajtás iránti kérelem kézhezvételét követően határozat útján azonnal intézkedik a kérelem nyilvántartásba vétele és a végrehajtási akta megnyitása iránt, vagy adott esetben megtagadja a végrehajtási eljárás megindítását, és e döntését megindokolja. A hitelezőt e határozatról haladéktalanul értesíteni kell. Amennyiben a bírósági végrehajtó megtagadja a végrehajtási eljárás megindítását, a hitelező az értesítés napjától számított 15 napon belül panaszt nyújthat be a végrehajtási eljárással foglalkozó bírósághoz.

Legkésőbb a kérelem nyilvántartásba vételét követő három napon belül a bírósági végrehajtó kéri a végrehajtási eljárással foglalkozó bíróságtól a végrehajthatóvá nyilvánítást, és megfelelően hitelesített másolatok formájában benyújtja e bíróságnak a hitelező kérelmét, a végrehajtható okiratot, a kért döntés formáját és az illeték megfizetését alátámasztó bizonyítékokat.

A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelem elbírálására legkésőbb annak a bíróság általi nyilvántartásba vételétől számított hét napon belül kerül sor a felek megidézése nélkül, zárt ülésen hozott végzés útján. A határozathozatal legfeljebb 48 órával elhalasztható, és a határozatot legkésőbb a határozathozataltól számított hét napon belül meg kell indokolni.

A végrehajthatóvá nyilvánítás lehetővé teszi a hitelező számára, hogy a végrehajtóvá nyilvánítást kérő bírósági végrehajtótól a jog alapján rendelkezésre álló összes végrehajtási eszköz együttes vagy egymást követő alkalmazását kérje annak érdekében, hogy jogait gyakorolja, ideértve a végrehajtás költségeinek megtérítésére való jogosultságot is. A végrehajthatóvá nyilvánítás az ország egész területén hatályos, és az a bírósági végrehajtó által a jóváhagyott végrehajtási eljárás keretein belül kibocsátandó végrehajtható okiratokra is vonatkozik.

A bíróság kizárólag akkor utasíthatja el a végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelmet, ha: a kérelmet nem az illetékes végrehajtási testülethez nyújtották be; a határozat vagy – adott esetben – az okirat nem végrehajtható okirat; a nem bírósági határozatnak minősülő okirat nem felel meg az összes alaki követelménynek; az adósság nem határozott, nem konkrét összegre vonatkozik, és nem esedékes; az adós mentességet élvez a végrehajtás alól; az okirat olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek nem érvényesíthetők végrehajtás útján; egyéb akadályok állnak fenn.

Nincs helye fellebbezésnek azon határozattal szemben, amelyben a bíróság elfogadhatónak nyilvánítja a végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelmet, de az felülvizsgálható, ha magát a végrehajtást vitatják. A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelmet elutasító végzéssel szemben kizárólag a hitelező fellebbezhet, a határozatról való értesítést követő 15 napon belül.

A végrehajtást elrendelő végzés a végrehajthatóvá nyilvánításról szóló határozat záró részéhez kerül hozzáadásra az alábbi szöveggel:

„Mi, Románia köztársasági elnöke

ezennel felhatalmazzuk és egyben felszólítjuk a bírósági végrehajtókat, hogy a jogcímet (ide kerül beillesztésre a végrehajtható jogcím részletes leírása), amelyre vonatkozóan a jelen végrehajthatóvá nyilvánításról szóló határozat kibocsátásra került, végrehajtsák. Utasítjuk a bűnüldöző szerveket, hogy a végrehajtási cselekmények gyors és hatékony teljesítését segítsék, és az ügyészeket, hogy a végrehajtható jogcímnek való megfelelést a törvény szerint kikényszerítsék. (Beillesztendő: a bírói tanács elnökének és a bírósági titkár aláírása.)”

A bírósági végrehajtók nemzeti egyesülete (Uniunea Naţională a Executorilor Judecătoreşti) az igazságügyi miniszter jóváhagyásával határozza meg és aktualizálja a bírósági végrehajtók tevékenységéért fizetendő díjak minimális összegét. Az elvégzett cselekmények alábbi minimum- és maximumdíjait a 2006. november 14-i 2550/2006. sz. igazságügyi miniszteri rendelet határozta meg:

Az eljárási iratokról való értesítés és azok kézbesítése: 20–400 RON

Közvetlen végrehajtás

  • kilakoltatás: természetes személy adós esetén 150–2 200 RON, jogi személy adós esetén 5 200 RON
  • kiskorú felügyeletének odaítélése vagy lakóhelyének megállapítása: 50–1 000 RON
  • kiskorú látogatása – 50–500 RON
  • birtokba adás, telekhatárok megállapítása, szolgalmi jogok, vagyonátruházás stb.: természetes személy adós esetén 60–2 200 RON, jogi személy adós esetén 5 200 RON
  • építmények és épületek lebontása: természetes személy adós esetén 150–2 200 RON, jogi személy adós esetén 5 200 RON

Közvetett végrehajtás

minimumdíj

maximumdíj

50 000 RON alatti adósság esetén az összeg 10%-a és 75 RON plusz az összeg 1 000 RON-t meghaladó részének 2%-a

10% legfeljebb 50 000 RON-os adósság esetén

50 000 RON és 80 000 RON közötti adósság esetén 1 175 RON plusz az összeg 50 000 RON-t meghaladó részének 2%-a

50 000 RON és 80 000 RON közötti adósság esetén 5 000 RON plusz az összeg 50 000 RON-t meghaladó részének legfeljebb 3%-a

80 000 RON és 100 000 RON közötti adósság esetén 1 775 RON plusz az összeg 80 000 RON-t meghaladó részének 1%-a

80 000 RON és 100 000 RON közötti adósság esetén 5 900 RON plusz az összeg 80 000 RON-t meghaladó részének legfeljebb 2%-a

100 000 RON-t meghaladó adósság esetén 2 500 RON plusz az összeg 100 000 RON-t meghaladó részének 1%-a és 5 500 RON plusz az összeg 400 000 RON-t meghaladó részének legfeljebb 0,5%-a

100 000 RON-t meghaladó adósság esetén 6 300 RON plusz az összeg 100 000 RON-t meghaladó részének legfeljebb 1%-a.

Zárlat

50 000 RON alatti adósság esetén az összeg 10%-a és 75 RON plusz az összeg 1 000 RON-t meghaladó részének 2%-a

10% legfeljebb 50 000 RON-os adósság esetén

50 000 RON és 80 000 RON közötti adósság esetén 1 175 RON plusz az összeg 50 000 RON-t meghaladó részének 2%-a

50 000 RON és 80 000 RON közötti adósság esetén 5 000 RON plusz az összeg 50 000 RON-t meghaladó részének legfeljebb 3%-a

80 000 RON és 100 000 RON közötti adósság esetén 1 775 RON plusz az összeg 80 000 RON-t meghaladó részének 1%-a

80 000 RON és 100 000 RON közötti adósság esetén 5 900 RON plusz az összeg 80 000 RON-t meghaladó részének legfeljebb 2%-a

100 000 RON-t meghaladó adósság esetén 2 500 RON plusz az összeg 100 000 RON-t meghaladó részének 1%-a és 5 500 RON plusz az összeg 400 000 RON-t meghaladó részének legfeljebb 0,5%-a

100 000 RON-t meghaladó adósság esetén 6 300 RON plusz az összeg 100 000 RON-t meghaladó részének legfeljebb 1%-a

Váltók, kötelezvények és csekkek kifizetésének megtagadása 150–400 RON

Ténymegállapítás és vagyontárgyak leltárba vétele: természetes személy adós esetén 100–2 200 RON, jogi személy adós esetén 5 200 RON

Bírósági vagyonmegosztás alá tartozó vagyontárgy nyilvános árverésen történő értékesítése: 150–2 200 RON

Biztosítási intézkedésként foganatosított lefoglalás: természetes személy adós esetén 100–1 200 RON, jogi személy adós esetén 2 200 RON

Bírósági lefoglalás: természetes személy adós esetén 100–1 200 RON, jogi személy adós esetén 2 200 RON

Biztosítási intézkedésként foganatosított zárlat: természetes személy adós esetén 100–1 200 RON, jogi személy adós esetén 2 200 RON

Valós értékű ajánlat nyilvántartása: 50–350 RON

Elkobzás: a befolyt összeg 10%-a (min.) – a befolyt összeg 10%-a (max.)

Tanácsadás a végrehajtási iratok elkészítése során: 20–200 RON

3.2 A főbb feltételek

Kérjük, olvassa el a 2.1. kérdésre adott választ.

A hitelező és az adós megegyezhetnek, hogy a végrehajtási intézkedést részben/egészben csak az adós pénzbeli bevételeire végzik el, hogy a behajtással érintett vagyontárgyakat megegyezéssel értékesítik, vagy hogy az adósság jogszabály alapján elfogadható más módon kerül megfizetésre.

Külföldi bíróság által hozott határozat esetén adott esetben egy további eljárásra is szükség van, mégpedig egy végrehajthatóvá nyilvánító határozatra (exequatur).

Az adós bevételei és vagyona akkor képezhetik végrehajtás tárgyát, ha behajthatóak, és csak annyiban, amennyiben az a hitelezők jogainak gyakorlásához szükséges. A különös forgalmazási rendszerbe tartozó vagyontárgy csak a jogszabályban meghatározott feltételekkel összhangban hajtható be.

Az adóst illetően létezik egy különleges feltétel, amely szerint nem lehet végrehajtási eljárást indítani anélkül, hogy az adóst a végrehajtás minden egyes formájára megfelelően megidézték volna. Az adósra más különleges feltételek is vonatkoznak, például a kiskorú vagy cselekvőképtelen nagykorú adósokra vonatkozó feltételek, amelyek szerint ellenük nem lehet végrehajtást vezetni, ha nincs gyámjuk vagy gondnokuk.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Az adós bevételei, ideértve az épületekből származó általános bevételeket, a bankszámlákon tárolt összegeket, az ingó és ingatlan vagyont stb., végrehajtás alá vonhatók. Kérjük, olvassa el az 1. kérdésre adott választ.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

Miután az adós tulajdonában vagy harmadik felek birtokában lévő ingóságokat beazonosították, azok lefoglalásra kerülnek. A bírósági végrehajtó kérelmére a lefoglalást feljegyezhetik a cégjegyzékbe (registrul comerţului), az ingatlanfedezet elektronikus tárába (Arhiva Electronică de Garanţii Reale Mobiliare), a hagyatéki jegyzékbe (registrul succesoral), amelyet a közjegyzői kamara (camera notarilor publici) vezet, vagy más állami nyilvántartásba. A vagyontárgyak lefoglalásuk pillanatától kezdve a végrehajtás ideje alatt nem elérhetőek az adós számára, aminek megszegése bírság kivetésével járhat, kivéve, ha a tett bűncselekménynek minősül. Amennyiben az esedékes összeget nem fizetik meg, a bírósági végrehajtó a lefoglalt vagyontárgyakat árverésen, közvetlenül vagy jogszabály által megengedett más módon értékesíti (a polgári perrendtartás 730. és azt követő cikkei).

Zárolhatók a pénzösszegek, biztosítékok, vagy más olyan ingó immateriális javak, amelyeket be lehet hajtani, és amelyek az adóst illetik meg, vagy amelyeket az adós nevében harmadik személy őriz, vagy amelyekkel a harmadik személy a fennálló jogviszonyok alapján a jövőben tartozni fog az adós felé. A zárolt pénzösszegeket és vagyoni eszközöket a zárlatot elrendelő végzés zárlattal érintett harmadik félnek történő kézbesítése napján befagyasztják. A befagyasztás időpontjától a végrehajtható okiratban foglalt követelés teljes kielégítéséig a zárlattal érintett harmadik fél nem végezhet olyan kifizetést vagy tevékenységet, amely előreláthatólag a befagyasztott vagyoni eszközök csökkenésével járna. Amennyiben a zárlattal érintett harmadik fél megszegi a zárlattal kapcsolatos kötelezettségeit, a kielégítést kereső hitelező, az adós vagy a bírósági végrehajtó értesítheti a végrehajtást elrendelő bíróságot a zárlat érvényesítése érdekében. A jogerős érvényesítésről szóló határozat a követelésengedményezéssel azonos joghatást vált ki, és a zárlattal érintett harmadik féllel szemben végrehajtható okiratnak minősül. A zárlat érvényesítését követően a zárlattal érintett harmadik fél letétbe helyezi vagy kifizeti az érvényesítésről szóló határozatban kifejezetten meghatározott összeget. Amennyiben a harmadik fél e kötelezettségeinek nem tesz eleget, a zárlattal érintett harmadik féllel szemben az érvényesítésről szóló határozat alapján végrehajtási intézkedésnek van helye (a polgári perrendtartás 780. és azt követő cikkei).

Amennyiben ingatlan vagyonnal szembeni végrehajtás esetén az adós nem fizeti meg az adósságát, a bírósági végrehajtó a végrehajthatóvá nyilvánítás kézbesítését és annak ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését követően megindítja az értékesítési eljárást (a polgári perrendtartás 812. és azt követő cikkei).

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Az intézkedések a végrehajtási intézkedésnek való megfelelés napjától számított hat hónap lejártával fejeződnek be (a polgári perrendtartás 696. és azt követő cikkei), amennyiben a hitelező ezen időszak alatt nem tesz más behajtásra irányuló intézkedést.

Az elévülési idő három év (a polgári perrendtartás 705. és azt követő cikkei).

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

A tényleges végrehajtási intézkedésekkel szemben fellebbezés nyújtható be; a végrehajtható okirattal szemben ezen okirat jelentésének, hatályának és alkalmazásának tisztázása érdekében lehet fellebbezni. Amennyiben a végrehajtási intézkedés végrehajtására bírósági ítélet alapján kerül sor, az adós nem támadhatja meg azt olyan ténybeli/jogi indokokra hivatkozva, amelyeket az elsőfokú bíróság előtti tárgyaláson is előadhatott volna, vagy az ítélet elleni fellebbezés útján. Nem nyújthat be újabb fellebbezést ugyanaz a fél olyan indokok alapján, amelyek az első fellebbezés idején is fennálltak.

Az illetékes bíróság a végrehajtást elrendelő bíróság vagy a végrehajtható okirat jelentésének, hatályának/alkalmazásának tisztázása tekintetében az a bíróság, amely a végrehajtandó ítéletet meghozta.

A fellebbezés az alábbi eseményektől számított 15 napon belül nyújtható be:

  • a fellebbező végrehajtást elrendelő végzésről való tudomásszerzésének napja;
  • a megfelelő érdekelt fél zárlat elrendeléséről való tudomásszerzésének napja;
  • az idézés adós általi kézhezvételének napja vagy az adósnak a végrehajtás első lépéséről való tudomásszerzésének napja.

A végrehajtható okirat jelentésének, hatályának vagy alkalmazásának tisztázása iránt benyújtott fellebbezést a végrehajtási intézkedés kérelmezésére nyitva álló határidőn belül bármikor be lehet nyújtani. Azt a fellebbezést, amelyben harmadik fél arra hivatkozik, hogy a behajtással érintett vagyontárgy felett tulajdonjog/dologi jog illeti meg, a vagyontárgy értékesítésétől/átruházásától számított 15 napon belül lehet benyújtani. A fenti határidő elmulasztása nem akadályozza a harmadik felet jogainak külön kérelem keretében történő érvényesítésében.

Amennyiben a végrehajtással szemben benyújtott fellebbezésnek helyt ad, a bíróság – adott esetben – hatályon kívül helyezi a fellebbezéssel megtámadott végrehajtást elrendelő végzést, vagy a végrehajtási intézkedés kijavítására, megsemmisítésére vagy megszüntetésére, a végrehajtható okirat megsemmisítésére vagy tisztázására vagy azon végrehajtási lépés megtételére vonatkozó határozatot hoz, amelynek tekintetében az annak való megfelelés megtagadására került sor. A fellebbezés elutasítása esetén a fellebbező kérelemre kötelezhető a végrehajtás késleltetésével okozott károk megtérítésére, és amennyiben a fellebbezést rosszhiszeműen nyújtotta be, pénzbírságot is köteles fizetni.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

Egyes javak és vagyontárgyak mentesek a végrehajtás alól. Ingóságok esetében ezek a következők: az adós és családja megélhetéséhez feltétlenül szükséges személyes és háztartási eszközök; vallási tárgyak; fogyatékossággal élő személyek számára feltétlenül szükséges és beteg személyek ápolását szolgáló eszközök; az adósnak és családjának három hónapra szükséges élelmiszer, és amennyiben az adós kizárólag mezőgazdasági munkából él, a következő betakarításig szükséges élelmiszer; a megélhetést biztosító állatállomány és ezen állatok tekintetében a következő betakarításig szükséges takarmány; az adósnak és családjának három téli hónapra szükséges üzemanyag; személyes és családi levelek, fényképek és festmények stb.

Emellett az adós munkabére/nyugdíja a tartási kötelezettség fedezésére szolgáló összegek esetében csak az adós nettó havi bérének feléig, más kötelezettségek esetében pedig csak a nettó havi bérének egyharmadáig hajtható be.

Amennyiben a munkabér vagy az adós számára megélhetésének biztosítása érdekében rendszeresen kifizetett pénzösszeg kevesebb, mint a nemzeti nettó minimálbér, csak a minimálbér felét meghaladó összeg tekintetében végezhető behajtás.

A végrehajtás alól a bevételek egy kategóriája van kizárva: az állami támogatások, a gyermekeknek nyújtott támogatások, a beteg gyermek gondozásáért járó juttatások, az anyasági ellátások, a halál esetén járó juttatások, az állami ösztöndíjak, napi ellátások stb.

Kérjük, olvassa el a 4.3. kérdésre adott választ is.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit meghttp://www.executori.ro/ A link új ablakot nyit meghttp://www.just.ro/

Utolsó frissítés: 24/08/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata szlovén nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások - Szlovénia

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A Szlovén Köztársaságban a végrehajtást egységesen a polgári követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény (Zakon o izvršbi in zavarovanju – ZIZ) szabályozza. A végrehajtás a követelés teljesítését (valaminek a szolgáltatását, megtételét, megtételétől való tartózkodást, engedélyezését) elrendelő végrehajtható okirat bíróság általi kikényszerítése. Pénzbeli követelést közokirat alapján is végre lehet hajtani. Kivételes esetben családjogi ügyben a végrehajtás családi kapcsolatra vonatkozó követelések kikényszerítését is jelentheti.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

A végrehajtás engedélyezésére és lefolytatására a bíróságok, konkrétan a helyi bíróságok (okrajna sodišča) rendelkeznek hatáskörrel.

2.1 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

A bíróság végrehajtható okirat alapján engedélyezi a végrehajtást.

Végrehajtható okiratok többek között a következők:

  • a végrehajtható bírósági határozat (ítélet vagy választottbírósági ítélet, határozat, bíróság vagy választottbíróság fizetésre kötelező vagy más végzése) és a perbeli egyezség (amelyet bíróság előtt kötöttek);
  • a végrehajtható közjegyzői okirat; valamint
  • az egyéb végrehajtható határozat vagy jogszabály, megerősített és kihirdetett nemzetközi egyezmény vagy az Európai Unió Szlovén Köztársaságban közvetlenül alkalmazható jogi aktusa által végrehajtható okiratként meghatározott okirat.

A végrehajtható okirat akkor hajtható végre, ha abban szerepelnek a hitelezőre, az adósra, valamint a kötelezettség tárgyára, típusára, terjedelmére és teljesítési határidejére vonatkozó információk (a ZIZ 21. cikkének (1) bekezdése). Amennyiben a végrehajtható okirat olyan határozat, amely nem ír elő határidőt a kötelezettség önkéntes teljesítésére, a határidőt a bíróság végrehajtási határozatában állapítja meg.

2.2 Az eljárás

A végrehajtási és biztosítási eljárások a hitelező kérelmére indulnak. A kérelmet a hitelező közvetlenül is benyújthatja, mivel a jogi képviselet nem kötelező. A végrehajtási kérelmeket általában megfelelő jogi szaktudással rendelkező ügyvéden keresztül nyújtják be. A helyi bíróság rendelkezik hatáskörrel ezen ügyekben. Az illetékességi szabályok ellenére a közokirat alapján történő végrehajtás iránti kérelmeket a ljubljanai helyi bírósághoz (Okrajno sodišče v Ljubljani) kell benyújtani, és e bíróság bírálja el e kérelmeket. A végrehajtási eljárásban a kérelmek elektronikus benyújtásának lehetőségét vagy szükségességét illetően lásd az „automatikus feldolgozásról” szóló részt.

A végrehajtási kérelem és a végrehajtással szembeni kifogás vagy fellebbezés benyújtásakor bírósági illetéket kell fizetni. A bírósági illetéket a bírósági illeték megfizetését elrendelő végzés kézbesítését követő 8 napon belül kell megfizetni. Amennyiben a bírósági illetéket nem fizetik meg határidőn belül, és a körülmények nem teszik indokolttá illetékmentesség biztosítását vagy az illetékfizetési határidő meghosszabbítását, illetve részletfizetés engedélyezését, a kérelmet visszavontnak tekintik.

A bíróság a végrehajtási kérelem beérkezésekor ellenőrzi, hogy abban az összes szükséges elem szerepel-e, majd végrehajtási határozatot bocsát ki, amelyben engedélyezi a végrehajtást, nem ad helyt a végrehajtási kérelemnek (mert érdemben megalapozatlan), vagy (eljárási okokból) elutasítja azt. A bíróság a végrehajtási határozatot a végrehajtás engedélyezése esetén a hitelezőnek és az adósnak, ha pedig nem ad helyt a kérelemnek, kizárólag a hitelezőnek kézbesíti. A végrehajtási tisztviselőt kijelölő végrehajtási határozatot vagy a végrehajtási tisztviselő kijelöléséről szóló határozatot a bíróság a végrehajtási tisztviselőnek a végrehajtáshoz szükséges összes egyéb irat másolatával együtt kézbesíti.

A bíróság a pénzbeli követelés végrehajtását azon módszerekkel és azon tárgyak tekintetében engedélyezheti, amelyek szerepelnek a végrehajtási kérelemben. A végrehajtási eljárás vége előtt a bíróság a hitelező kérelmére más módszerekkel, illetve más tárgyak tekintetében is engedélyezheti a végrehajtást.

A bíróság a végrehajtást a hitelező által kérelmezettől eltérő módon is elrendelheti, ha az alternatív módszer elegendő a követelés kielégítéséhez. A hitelező végrehajtási kérelmének helyt nem adó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

Különös végrehajtási intézkedést előíró eltérő törvényi rendelkezése hiányában a végrehajtás a végrehajtási határozat jogerőre emelkedése előtt kiváltja a joghatást. A végrehajtási határozat jogerőre emelkedése előtt a hitelező nem részesülhet kifizetésben, kivéve az adós pénzforgalmi intézménynél tartott pénzére vonatkozó végrehajtható okiraton alapuló végrehajtás esetén (végrehajtható okiraton alapuló végrehajtás), feltéve, hogy a végrehajtható okiratot csatolták a végrehajtási kérelemhez.

A bíróság a közvetlen végrehajtási intézkedéseket igénylő végrehajtást engedélyező határozatában jelöli ki a végrehajtási tisztviselőt.

Végrehajtási tisztviselők

A végrehajtási tisztviselők olyan személyek, akik közvetlen végrehajtási és biztosítási intézkedéseket foganatosítanak (akik a végrehajtást ténylegesen elvégzik, például lefoglalják a vagyontárgyakat, meghatározzák a biztosítékot stb.). A végrehajtási tisztviselőket az igazságügyért felelős miniszter nevezi ki. Számukat és működési területüket az igazságügyért felelős miniszter úgy határozza meg, hogy minden kerületi bíróság (okrožno sodiščo) illetékességi területén legyen legalább egy végrehajtási tisztviselő, míg a többi végrehajtási tisztviselőt az egyes kerületi bíróságok illetékességi területén található helyi bíróságok előtt folyó végrehajtási ügyek számától függően osztják be a kerületi bíróságokhoz. Az egyedi végrehajtási ügyekben a végrehajtási tisztviselőt bírósági határozatban jelölik ki, de a hitelezőnek lehetősége van konkrét végrehajtási tisztviselőt javasolni. Bármely konkrét ügyben a végrehajtási tisztviselő az egész Szlovén Köztársaság területén jogosult intézkedéseket tenni. A végrehajtási tisztviselői szolgálat közszolgálat, amelyet a tisztviselők független tevékenységként végeznek.

A végrehajtási tisztviselők felelnek a végrehajtási és biztosítási intézkedések foganatosítása során tevékenységükkel vagy törvényben, annak végrehajtási rendeleteiben vagy bírósági végzésben meghatározott kötelezettségeik elmulasztásával okozott minden kárért.

A végrehajtási tisztviselőt kötelezettségeinek súlyos megszegése esetén az igazságügyért felelős miniszter felmentheti.

A végrehajtás költségei

A végrehajtás költségeit először a hitelező fizeti meg. A hitelező köteles a végrehajtási intézkedések költségeire vonatkozó előleget is fizetni a bíróság által meghatározott összegben és határidőn belül. Amennyiben a hitelező a biztosítékot nem fizeti meg, a bíróság a végrehajtást felfüggeszti. Amennyiben a költségek a végrehajtáshoz szükségesek voltak, a hitelező kérelmére az adós köteles a hitelező költségeit megtéríteni, ideértve az adós vagyonával kapcsolatos kutatások költségeit és a bíróság által hivatalból indított eljárások költségeit is. A bíróság a költségekről a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül határoz.

A végrehajtási tisztviselő a munkadíja és költségei megfizetésének biztosítása érdekében felszólíthatja a hitelezőt, hogy fizessen biztosítékot a díjszabásban meghatározott határidőn belül és összegben. A biztosíték megfizetésére felszólító értesítést a végrehajtási tisztviselő személyesen a hitelezőnek köteles kézbesíteni, és annak tartalmaznia kell az azon következményekre való figyelmeztetést, amelyek a biztosíték időben történő megfizetésének elmulasztása, illetve a biztosíték megfizetésére vonatkozó igazolás benyújtásának elmulasztása esetén állhatnak be. A végrehajtási tisztviselő emellett köteles arra vonatkozó értesítést is csatolni, hogy jogában áll a bíróságot felhívni a biztosítékról való döntésre.

Amennyiben a hitelező nem ért egyet a biztosíték megfizetésének módjával, határidejével vagy összegével, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérelmezheti a végrehajtási tisztviselőnél, hogy az ügyben a bíróság döntsön. A végrehajtási tisztviselő a kérelmet haladéktalanul továbbítja a bíróságnak, amely az annak beérkezésétől számított nyolc napon belül bírálja el azt.

Amennyiben a hitelező a végrehajtási tisztviselő vagy a bíróság által meghatározott módszer szerint és határidőn belül nem fizeti meg a biztosítékot, vagy nem nyújtja be az annak megfizetésére vonatkozó igazolást, a végrehajtási tisztviselő erről értesíti a bíróságot, amely felfüggeszti a végrehajtást.

2.3 A főbb feltételek

A végrehajtás engedélyezésének első feltétele a végrehajtás jogalapjának megléte. Ez jogszabály alapján végrehajtható okirat vagy közokirat lehet.

Bírósági határozatok végrehajthatósága:

A bírósági határozat a jogerőre emelkedésekor és az adós kötelezettségeinek önkéntes teljesítésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltével válik végrehajthatóvá. A kötelezettség önkéntes teljesítésére nyitva álló határidő a határozat adós számára történő kézbesítését követő napon kezdődik. A bíróság a határozat egy részére vonatkozóan is engedélyezheti a végrehajtást, ha az adott rész végrehajthatóvá válik.
A bíróság még nem jogerős bírósági határozat alapján is engedélyezheti a végrehajtást, ha jogszabály kimondja, hogy a fellebbezés nem függeszti fel annak végrehajtását.

Perbeli egyezség végrehajthatósága:

A perbeli egyezség az egyezségben szereplő követelés esedékessé válásakor válik végrehajthatóvá. A követelés esedékességének az egyezségi nyilvántartásban, közokiratban vagy jogszabály szerint hitelesített okiratban kell szerepelnie. Amennyiben az esedékesség ilyen módon nem igazolható, azt az esedékesség meghatározására szolgáló polgári eljárásban meghozott jogerős határozatban mondják ki.

Végrehajtható közjegyzői okirat:

A közjegyzői okirat akkor végrehajtható, ha a közvetlen végrehajthatóságába az adós az okiratban beleegyezett, és ha a közjegyzői okiratban meghatározott követelés esedékes. A követelés esedékessége a közjegyzői okiratban, közokiratban vagy jogszabály szerint hitelesített okiratban szerepel. Amennyiben a követelés esedékessége nem határidő leteltétől, hanem a közjegyzői okiratban feltüntetett egyéb ténytől függ, a közjegyző értesíti a feleket, hogy mi tekinthető a követelés esedékességének igazolására megfelelő bizonyítéknak: a hitelező adóshoz címzett nyilatkozata a követelés esedékességéről, amelyben szerepel a követelés lejártának időpontja és a követelés lejártáról szóló írásbeli nyilatkozat adósnak történő kézbesítésére vonatkozó bizonyíték. A közjegyző felhívja a felek figyelmét arra, hogy felhatalmazhatják a közjegyzőt, hogy a követelés esedékessé válásáról értesítse az adóst, ahelyett, hogy a követelés lejártának időpontjáról szóló írásbeli nyilatkozat adósnak történő kézbesítésére vonatkozó bizonyítékot kellene benyújtaniuk. A hitelező írásbeli nyilatkozatát vagy a közjegyző értesítését ajánlott levélben kell kézbesíteni.

A végrehajtás bíróság általi engedélyezésének második feltétele a végrehajtás iránti kérelem benyújtása, amelyben szerepelnie kell a hitelezőre és az adósra vonatkozó adatoknak, ideértve az azonosításukhoz szükséges információkat, a végrehajtható okiratnak vagy közokiratnak, az adós kötelezettségének, a végrehajtás módjának és tárgyának, valamint a végrehajtás lefolytatásához szükséges egyéb adatoknak (a közokiraton alapuló végrehajtási kérelemben emellett szerepelnie kell az arra vonatkozó kérelemnek is, hogy a bíróság kötelezze az adóst a követelésnek és a járulékos költségeknek a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon – váltókkal és csekkekkel kapcsolatos jogvita esetén három napon – belül történő megfizetésére). A végrehajtási kérelemben a hitelező köteles a végrehajtási kérelem alapjául szolgáló végrehajtható okiratot pontosan meghatározni és kijelenteni, hogy a végrehajthatóvá nyilvánítás megtörtént.

A követelésnek esedékesnek kell lennie, és a követelés önkéntes teljesítésére nyitva álló határidőnek (az önkéntes teljesítés határideje) el kellett telnie.

Az adóst a végrehajtható okiratban vagy a közokiratban pontosan meg kell határozni. A végrehajtási kérelemben az adós nevének és címének (vagy állandó telephelyének) is szerepelnie kell. A végrehajtási kérelemben pontosan meg kell határozni az adós (és a hitelező) azonosításához szükséges adatokat, amelyek attól függnek, hogy ők természetes személyek, jogi személyek, egyéni vállalkozók vagy magánszemélyek-e.

Az adósnak létező személynek kell lennie (nem lehet elhunyt vagy a cégjegyzékből törölt). Amennyiben a végrehajtási kérelmet nem létező személlyel szemben nyújtják be, azt el kell utasítani, a végrehajtási eljárás során megszűnő személy esetén pedig a jogszabály alapján felfüggesztik az eljárást (és nem szükséges külön határozatot hozni).

A végrehajtási eljárásokban a polgári eljárásokra a polgári perrendtartásban (Zakon o pravdnem postopku) a ZIZ 15. cikkére hivatkozva meghatározott vélelmek vonatkoznak (jogképesség) mind az adósra, mind a hitelezőre.

3 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

A végrehajtási intézkedések célja a hitelező követelésének megfizetése.

A pénzbeli követelések megfizetésére irányuló végrehajtási intézkedések a következők: az adós ingóságainak értékesítése, ingatlan értékesítése, az adós pénzbeli követelésének átruházása, más tulajdon- vagy anyagi jogok és dematerializált értékpapírok bevonása, a vállalkozás tagja üzletrészének értékesítése és a pénzforgalmi intézménynél (pl. banknál) tartott pénz átutalása.

A nem pénzbeli követelések megfizetésére irányuló végrehajtási intézkedések a következők: ingóságok lefoglalása és átadása, ingatlan kiürítése és lefoglalása, a szolgáltatás adós költségén történő helyettesítése, az adós cselekvésre kényszerítése pénzbírság útján, munkavállaló újbóli munkába állítása, ingóságok felosztása, szándéknyilatkozat, gyermek elválasztása.

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

A fent felsorolt végrehajtási intézkedések a végrehajtás bármely tárgyával (az adós dolgai vagy tulajdon- és anyagi jogai) szemben lehetővé teszik a végrehajtást, kivéve, ha a dolgot jogszabály kivonja a végrehajtás alól, vagy arra vonatkozóan a végrehajtást korlátozza – a ZIZ 32. cikke.

Nem vonhatók végrehajtás alá az alábbiak:

  • forgalmon kívüli dolgok;
  • ásványi erőforrások és más természeti erőforrások;
  • az állam vagy helyi önkormányzat feladatainak ellátásához elengedhetetlenül szükséges felszerelések, eszközök és más dolgok, valamint a honvédelemhez szükséges ingóságok és ingatlanok;
  • az adós számára közszolgálat ellátáshoz elengedhetetlenül szükséges felszerelések, eszközök és más dolgok; valamint
  • a jogszabályban meghatározott más dolgok és jogok (például a gyermektartásra szánt pénz, a szigorúan személyes tárgyak, a szociális támogatásból befolyó összeg, a szülői támogatás, a családi pótlék, a fogyatékossági juttatások, az élelmiszer, a tüzelőanyag, a haszon- és tenyészállatok, a kitüntetések, díjak, a fogyatékossággal élő személyeknek juttatott segélyek, a mezőgazdasági földterület és a mezőgazdasági termelő felszerelései, amennyiben azokra saját fenntartásához szüksége van stb.).

3.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

A végrehajtási intézkedések legfőbb célja a hitelező követelésének megfizetése. A végrehajtási intézkedés joghatása a végrehajtási intézkedés típusától függ.

PÉNZBELI KÖVETELÉSEK VÉGREHAJTÁSA

  • Az ingóságokra irányuló végrehajtást az ingó dolog lefoglalásával és értékesítésével hajtják végre. A hitelező a lefoglalt dolgon zálogjogot szerez.
  • Az adós pénzeszköz-követeléseire irányuló végrehajtást a követelés lefoglalásával és átruházásával hajtják végre. A pénzeszköz-követelés lefoglalását engedélyező határozatban (lefoglalásról szóló határozat) a bíróság megtiltja az adós adósának, hogy az adósságot az adósnak fizesse meg, és az adósnak, hogy a követelést érvényesítse, ideértve a biztosítékként nyújtott zálogot is, vagy hogy a követelésekről bármilyen más módon rendelkezzen. A lefoglalás a lefoglalásról szóló határozat adós adósának történő kézbesítésének napján hatályosul. Az adós követeléseinek a bíróság által a hitelező kérelmére engedélyezett lefoglalásával a hitelező a lefoglalt követeléseken zálogjogot szerez.
  • Az adós pénzforgalmi intézménynél tartott pénzére irányuló végrehajtás: Az adós pénzforgalmi intézménynél tartott pénzére irányuló végrehajtásra vonatkozó határozatban a bíróság felszólítja a pénzforgalmi intézményt, hogy az adós számláin lévő összegeket a végrehajtási határozat alapján fizetendő összeg erejéig fagyassza be, és a határozat jogerőre emelkedését követően az összeget a hitelezőnek fizesse ki. A határozatnak a lefoglalással és a behajtási célú átruházással azonos joghatásai vannak. A bíróság a végrehajtási határozat jogerőre emelkedéséről értesíti a pénzforgalmi intézményt. A pénzforgalmi intézmény a hitelező kifizetését követően haladéktalanul értesíti a bíróságot.
  • Az ingóság lefoglalására, szolgáltatására vagy ingatlan átadására vonatkozó követelés végrehajtását a követelés lefoglalásával és hitelezőre történő átruházásával, majd értékesítésével folytatják le. Az adós lefoglalt követelésének átruházása ugyanolyan joghatással bír, mint az adós pénzbeli követelésének átruházása.
  • A más tulajdon- és anyagi jogra irányuló végrehajtást a jog lefoglalásával és az ingóság értékesítésével folytatják le. A lefoglalás a lefoglalásról szóló határozat adósnak történő kézbesítésének napján hatályosul. A lefoglalást engedélyező végrehajtási határozatban a bíróság megtiltja az adósnak, hogy jogával rendelkezzen. A jog lefoglalásával a hitelező zálogjogot szerez.
  • Dematerializált értékpapírra irányuló végrehajtás: A tőzsdei forgalomban lévő dematerializált értékpapírra irányuló végrehajtást a dematerializált értékpapír lefoglalásával és értékesítésével, majd a hitelezőnek az értékesítésből befolyt összegből történő kielégítésével folytatják le. A lefoglalás a lefoglalásról szóló határozat dematerializáltértékpapír-nyilvántartásba történő bejegyzésének napján hatályosul.
  • A vállalkozás tagjának üzletrészére irányuló végrehajtást a végrehajtási határozat nyilvántartásba vételével, majd az üzletrész értékesítésével és a hitelezőnek az értékesítésből befolyt összegből történő kielégítésével folytatják le. A végrehajtási határozatban a bíróság megtiltja a vállalkozás tagjának, hogy üzletrészével rendelkezzen. A bíróság a végrehajtási határozatot kézbesíti a vállalkozásnak és bejegyzi a bírósági nyilvántartásba. E bejegyzés révén a hitelező zálogjogot szerez a vállalkozás tagjának üzletrészén, amely az üzletrészt később megszerző személlyel szemben is hatályos.
  • Az ingatlanra irányuló végrehajtást a végrehajtási határozat ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével, az ingatlan értékének meghatározásával, értékesítésével, majd a hitelezőnek az értékesítésből befolyt összegből történő kielégítésével folytatják le. A bíróság az ingatlannal kapcsolatos végrehajtási határozatot bejegyezteti az ingatlan-nyilvántartásba. E bejegyzés révén a hitelező zálogjogot szerez az ingatlanon, amely az ingatlan tulajdonjogát később megszerző személlyel szemben is hatályos. Az a hitelező, aki a végrehajtást kérelmezte, de még nem szerzett zálogjogot vagy ingatlanadósságot, a végrehajtási határozat bejegyzésével az ingatlanra vonatkozóan a zálogjogot vagy ingatlanadósságot később megszerző személyt megelőző kielégítéshez való jogot szerez.

NEM PÉNZBELI KÖVETELÉSEK VÉGREHAJTÁSA

  • Az ingóságok átadására és szolgáltatására irányuló eljárást a végrehajtási tisztviselő úgy folytatja le, hogy az adóstól a dolgot elveszi, majd a hitelezőnek elismervény fejében átadja.
  • Az ingatlan kiürítésére és lefoglalására irányuló eljárást a végrehajtási tisztviselő úgy folytatja le, hogy miután az embereket és tárgyakat az ingatlanból eltávolították, azt a hitelező általi birtokbavétel céljából lefoglalja. Az ingatlan kiürítése és lefoglalása a végrehajtási határozat adósnak történő kézbesítését követő 8 nap elteltével lehetséges.
  • A tevés, engedélyezés, tevéstől való tartózkodás kikényszerítésére irányuló eljárást a végrehajtási tisztviselő közreműködésével, a bíróság által meghatározott módon folytatják le. Az adóst más által is elvégezhető tevékenységre kötelező végrehajtható okirat alapján a végrehajtást a bíróság úgy folytatja le, hogy engedélyezi a hitelezőnek, hogy a tevékenységet az adós költségére valaki mással végeztesse el, vagy maga végezze el azt (a szolgáltatás adós költségén történő helyettesítése). Amennyiben a végrehajtható okiratban meghatározott tevékenységet kizárólag az adós végezheti el, a bíróság a végrehajtási határozatban a kötelezettség teljesítésére megfelelő határidőt szab, és ha az adós nem teljesíti a kötelezettségét határidőn belül, őt pénzbírsággal bünteti (az adós kényszerítése pénzbírság útján).
  • A munkavállaló újbóli munkába állítására irányuló eljárást úgy folytatják le, hogy a bíróság a végrehajtási határozatban a kötelezettség teljesítésére megfelelő határidőt szab. A végrehajtási határozatban a bíróság emellett pénzbírságot határoz meg arra az esetre, ha az adós határidőben nem teljesíti kötelezettségét.
  • A dolgok felosztása irányuló eljárásra sor kerülhet tényleges felosztással, amennyiben a végrehajtható okirat ilyen felosztást határozott meg, vagy a dolog értékesítése útján.
  • A szándéknyilatkozattal kapcsolatos eljárás olyan kötelezettség, amely alapján a végrehajtható okiratként szolgáló határozatban meghatározott ingatlan-nyilvántartási vagy más szándéknyilatkozatot kell tenni, és azt a határozat jogerőre emelkedésekor teljesítettnek tekintik.
  • A gyermekek felügyeletére, nevelésére és a velük való kapcsolattartásra vonatkozó ügyekkel kapcsolatos eljárásban a bíróság a végrehajtási határozatban előírja, hogy az adott személy köteles a gyermeket átadni. A bíróság a gyermek átadására határidőt szab, vagy úgy dönt, hogy a gyermeket azonnal át kell adni. A végrehajtási határozat alapján a gyermek átadására vonatkozó kötelezettség azt a felet terheli, akit a végrehajtható okirat megnevez, akinek szándékától a gyermek átadása függ, és akivel a határozat meghozatalakor a gyermek van. A végrehajtási határozatban a bíróság kimondja, hogy a gyermek átadására vonatkozó kötelezettség mindenkivel szemben hatályos, akivel a végrehajtás foganatosításakor a gyermek van.

A végrehajtási bíróság pénzbírságot szabhat ki arra az adósra, aki a bírósági határozatot megszegi, például a vagyontárgy elrejtésével, károsításával vagy megsemmisítésével, a hitelezőnek helyreállíthatatlan vagy csak nagy nehézség árán helyreállítható károk okozásával, a végrehajtási tisztviselő végrehajtási vagy biztosítási intézkedései megtételének akadályozásával, a biztosítékra vonatkozó határozat megszegésével, szakértő vagy pénzforgalmi intézmény munkájának akadályozásával, a munkáltató vagy a végrehajtási határozat végrehajtásáért felelős más személy munkájának akadályozásával vagy az ingatlan megvizsgálásának és értékelésének akadályozásával vagy lehetetlenné tételével.

Amennyiben az adós a végrehajtási határozatot megszegi és tulajdonával rendelkezik, az ilyen ügylet csak akkor érvényes, ha a jogi aktusra ellenérték fejében került sor, és ha a másik fél az átruházáskor vagy megterheléskor jóhiszeműen járt el (vagyis nem tudta és nem is tudhatta, hogy az adós nem jogosult a tulajdonával rendelkezni).

Az az adós, aki a vagyontárgyát a hitelező kielégítésének megakadályozása céljából megsemmisíti, károsítja, átruházza vagy elrejti, és ezzel a hitelezőnek kárt okoz, büntetőjogilag felelősségre vonható, és pénzbírsággal vagy egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A bank a bíróság kérésére köteles a bíróság végrehajtási határozatának végrehajtására vonatkozó indokolást és dokumentációt bemutatni és feltárni, hogy a jogszabályban meghatározott követelések kifizetésével kapcsolatos kötelezettségeit hogyan teljesítette. A bank emellett köteles az adós bankszámláira vonatkozó adatokat a hitelezőknek és a bíróságnak megküldeni. A végrehajtási határozat alapján a bank köteles az adós nála vezetett számláit a végrehajtási határozatban meghatározott összeg erejéig befagyasztani és ezen összeget a hitelezőnek kifizetni.

A hitelező kérelmére a bíróság felszólíthatja a megfelelő összeg lefoglalását, átutalását vagy kifizetését a bíróság határozatát megszegve nem teljesítő bankot, hogy a hitelezőnek ezen összeget az adós helyett saját vagyonából fizesse meg. Ebben az esetben a bank felel a hitelezővel szemben a végrehajtási határozatban foglaltak nemteljesítésével vagy az információszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó, a kifizetési sorrend betartására vonatkozó vagy a végrehajtási határozatban foglalt összeggel és a kötelezettség teljesítésének e határozat szerinti módjával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések megszegésével okozott károkért.

A végrehajtási határozat alapján az adós munkáltatója köteles a hitelezőnek egyszeri kifizetést vagy rendszeres kifizetéseket teljesíteni olyan összegben, amelyre az adós egyébként fizetésként jogosult lenne. Az adósnak azonban a minimálbér legalább 70%-át minden hónapban meg kell kapnia. A hitelező kérelmére a bíróság felszólíthatja a megfelelő összegek visszatartását és kifizetését a bíróság határozatát megszegve nem teljesítő munkáltatót, hogy a hitelezőnek ezen összegeket az adós helyett saját vagyonából fizesse meg. Ebben az esetben a munkáltató felel a hitelezővel szemben a végrehajtási határozat be nem tartásával okozott károkért.

Az adós adósának nyilatkoznia kell arról, hogy elismeri-e és milyen mértékben a lefoglalt követelést, illetve hogy az adóssal szemben fennálló kifizetési kötelezettsége függ-e bármely más kötelezettség teljesítésétől. Amennyiben nem tesz ilyen nyilatkozatot, vagy valótlan nyilatkozatot tesz, az okozott károkért felel a hitelezővel szemben.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A végrehajtási bíróságok egyes intézkedéseinek időbeli érvényessége az intézkedés jellegétől függ. A végrehajtási eljárások (és a végrehajtást engedélyező határozat joghatásai) általában akkor szűnnek meg, amikor a hitelező követelése kielégítést nyer. Amennyiben a végrehajtásra jogi vagy ténybeli okok miatt nincs lehetőség, a végrehajtást felfüggesztik, ami a végrehajtási intézkedések semmissé válásával jár, kivéve, ha ez harmadik felek (például a lefoglalt ingóságok vevői) által szerzett jogokat érintene. A hitelező kérheti, hogy a végrehajtást legfeljebb egy évre elhalasszák, és ebben az esetben a végrehajtást engedélyező határozat akkor is hatályban marad, ha az adósnak a határozat kibocsátásakor nincs semmilyen vagyona (vagyis ha a hitelező követelése érvényesítésének ténybeli akadályai vannak).

Amennyiben az adós bankszámlán tartott követeléseire irányuló végrehajtás esetén nem áll rendelkezésre pénzösszeg, vagy az adós a pénzösszeghez nem fér hozzá, a bank köteles a végrehajtási határozatot nyilvántartásában egy évig megőrizni, és ha az adós számláján pénzösszeg válik elérhetővé, vagy ha az adós jogosulttá válik a pénzösszeggel való rendelkezésre, a hitelezőt abból kielégíteni. Addig a végrehajtás nem függeszthető fel.

Ha az ingóságok lefoglalása során a végrehajtási tisztviselő nem talál olyan vagyont, amely lefoglalható, vagy a lefoglalt vagyon a hitelező követelésének kielégítésére nem elegendő, vagy a végrehajtási tisztviselő a lefoglalást nem hajtja végre, mert az adós nincs jelen vagy nem teszi lehetővé a helyiségbe történő belépést, a hitelező az első lefoglalási kísérlettől számított három hónapon belül kérheti, hogy a végrehajtási tisztviselő újból kísérelje meg a lefoglalást. Addig a végrehajtás nem függeszthető fel.

4 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

Az adós, a hitelező és a végrehajtás tárgyára vonatkozó, a végrehajtást megakadályozó joggal rendelkező harmadik fél, illetve az eljárás során tulajdont szerző vevő mind jogosultak a végrehajtási bíróság határozataival szemben jogorvoslattal élni.

Az elsőfokú határozattal szemben a legjellemzőbb jogorvoslat a fellebbezés. A végrehajtási határozattal szemben az adós vagy a végrehajtás tárgyára vonatkozó, a végrehajtást megakadályozó joggal rendelkező harmadik fél kivételesen kifogással is élhet. A kifogást indokolni kell. A kifogásban az adós vagy a harmadik fél köteles a kifogást megalapozó minden tényt bemutatni és minden bizonyítékot előterjeszteni (az adós kifogása). A hitelezőnek jogában áll a kifogásra 8 napon belül válaszolni. A kifogás tárgyában hozott határozattal szemben fellebbezésnek van helye.

Bárki, aki valószínűsíti, hogy a végrehajtás tárgyára vonatkozó, a végrehajtást megakadályozó joggal rendelkezik, kifogást nyújthat be a végrehajtási határozattal szemben, és kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az adott tárgy nem vonható végrehajtás alá (harmadik fél kifogása). A kifogás a végrehajtási eljárás lezárásáig nyújtható be. Amennyiben a hitelező nem válaszol határidőn belül a kifogásra, vagy úgy nyilatkozik, hogy a kifogást nem vitatja, a bíróság a végrehajtási határozatot részben vagy egészben hatályon kívül helyezi és a végrehajtást az eset körülményeitől függően felfüggeszti. Amennyiben a hitelező a határidőn belül vitatja a kifogást, a bíróság a kifogást elutasítja. A kifogást benyújtó harmadik fél a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül pert indíthat annak megállapítása érdekében, hogy a tárgy végrehajtása alá vonható-e.

A fellebbezést és a kifogást a jogorvoslattal érintett határozatot meghozó bíróságnál lehet benyújtani. Főszabály szerint a végrehajtási határozatot meghozó bíróság dönt a kifogásról, és a másodfokú bíróság dönt a fellebbezésről. A fellebbezés tárgyában hozott határozat jogerős.

A kifogást és a fellebbezést az elsőfokú bíróság határozatának kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell benyújtani. Kivételes esetben kifogást ezután is, egészen a végrehajtási eljárás lezárásáig be lehet nyújtani, amennyiben a kifogás a tényleges követeléssel kapcsolatos tényen alapul, és e tény a határozat végrehajthatóvá válását követően merült fel, és az az eredeti határidőn belül nem volt értékelhető.

A kifogás és a fellebbezés a végrehajtási eljárásban nem függesztik fel a végrehajtási intézkedések foganatosítását, kivéve a kifizetési szakaszban. Főszabály szerint a hitelezőt csak a végrehajtási határozat jogerőre emelkedését követően lehet kielégíteni. A végrehajtási határozat jogerőre emelkedése előtt a hitelező csak az adós pénzforgalmi intézménynél tartott pénzére vonatkozó végrehajtható okiraton alapuló végrehajtás esetén (végrehajtható okiraton alapuló végrehajtás) részesülhet kifizetésben, feltéve, hogy a végrehajtható okiratot csatolták a végrehajtási kérelemhez, kivéve kereskedelmi ügyekben, amelyekben a végrehajtható okiratot nem kell csatolni.

A végrehajtási eljárásban a rendkívüli jogorvoslatok korlátozottak.

5 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

A pénzbeli követelésekre és azok biztosítására irányuló végrehajtás nem végezhető el olyan dolgokon és jogokon, amelyek az adós és azon személyek létfenntartásához szükségesek, akiket az adós jogszabály szerint eltartani köteles, illetve amelyek az adós munkavégzéséhez szükségesek. Az ilyen dolgok és jogok némelyike csak korlátozott mértékben vonható végrehajtás alá.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit meghttp://www.dz-rs.si/wps/portal/Home/deloDZ/zakonodaja/preciscenaBesedilaZakonov

A link új ablakot nyit meghttp://www.mp.gov.si/si/obrazci_evidence_mnenja_storitve/uporabni_seznami_imeniki_in_evidence/

A link új ablakot nyit meghttp://www.sodisce.si/

A link új ablakot nyit meghttps://www.uradni-list.si/glasilo-uradni-list-rs

A link új ablakot nyit meghttp://pisrs.si/

Utolsó frissítés: 24/08/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások - Szlovákia

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A 160/2015. sz. törvény, a polgári perrendtartás (Civilný sporový poriadok) 232. szakaszának (1) bekezdése szerint a végrehajthatóság a bírósági határozat határozatnak való megfelelést előíró kötelezettségét megalapozó jellemzője; az magában foglalja a határozat közvetlen és azonnali, jogi eszközökkel történő végrehajthatóságát. A kiskorúakkal kapcsolatos ügyek kivételével a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok végrehajtására vonatkozó szabályokat az egyes jogszabályokat módosító, a végrehajtási tisztviselőkről és a végrehajtási eljárásokról szóló – módosított – 233/1995. sz. törvény (végrehajtási törvénykönyv) (Exekučný poriadok) tartalmazza, amely szerint csak a végrehajthatóság jellemzőjével rendelkező határozat tekinthető végrehajtható okiratnak. A végrehajtási törvénykönyv szerint a végrehajtható bírósági határozat akkor minősül végrehajtható okiratnak, ha az feljogosít, kötelezettséget keletkeztet, vagy vagyontárgyra gyakorol hatást. A végrehajtási törvénykönyv 45. szakasza emellett más végrehajtható okiratokat is felsorol, amelyek alapján végrehajtást lehet lefolytatni, ideértve a külföldi végrehajtható okiratokat és a közjegyzői okiratokat is.

A kiskorúakkal kapcsolatos ügyekben hozott határozatok végrehajtására eltérő jogszabályi rendelkezések vonatkoznak, és arra nem terjed ki a végrehajtási törvénykönyv hatálya. Az ilyen végrehajtásra vonatkozó szabályozást a polgári nemperes eljárásokról szóló 161/2015. sz. törvénykönyv (Civilný mimosporový poriadok) 370. és azt követő szakaszai tartalmazzák. Ez a törvény szabályozza az alábbiakra vonatkozó határozatok végrehajtását:

– a kiskorú felügyelete, látogatása vagy a kiskorúval kapcsolatos egyéb, nem pénzügyi kötelezettségek;

– kiskorú jogellenes külföldre vitele vagy ott tartása esetén a hazatérés;

– amennyiben különös jogszabály vagy olyan nemzetközi egyezmény, amelynek a Szlovák Köztársaság is részese, kimondja valamely kiskorú felügyeletére, látogatására vagy a kiskorúval kapcsolatos egyéb, nem pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó egyezség vagy közokirat végrehajthatóságát.

Az alábbi összefoglaló ennek megfelelően különbséget tesz a végrehajtási törvénykönyv és a polgári nemperes eljárásokról szóló törvénykönyv szerinti végrehajtás között.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

Végrehajtás a végrehajtási törvénykönyv szerint

A végrehajtást végrehajtási tisztviselő végzi, akit az állam nevez ki és hatalmaz fel a végrehajtási eljárás lefolytatására; az eljárások során közhatalmat gyakorolnak. A végrehajtást bíróság által megbízott végrehajtási tisztviselő végzi: a bíróság az ügyeket a minisztérium által jóváhagyott technológia és szoftver alkalmazásával véletlenszerűen kiválasztott egyes végrehajtási tisztviselőknek adott végrehajtási felhatalmazással osztja szét annak érdekében, hogy megelőzze az ügyelosztás során a részrehajlást. A végrehajtási tisztviselők jegyzéke a A link új ablakot nyit meghttp://www.ske.sk/ weboldalon található. A besztercebányai kerületi bíróságnak (Okresný súd Banská Bystrica) van hatásköre a végrehajtási eljárások tekintetében, vagyis a végrehajtási kérelmeket kizárólag ennél a bíróságnál lehet benyújtani, függetlenül a jogosult és a kötelezett (vagyis a hitelező és az adós) állandó vagy ideiglenes lakóhelyétől. Mindazonáltal a bíróság az adós lakóhelye szerinti regionális bíróság területén lévő végrehajtási tisztviselőre fogja az ügyet kiosztani.

Végrehajtás a polgári nemperes eljárásokról szóló törvénykönyv szerint

A kiskorúakkal kapcsolatos ügyben hozott határozat végrehajtását kizárólag bíróság végezheti; az a bíróság illetékes, amelynek területén a kiskorúnak a szülők által vagy egyéb jogszerű módon megállapított lakóhelye található. Amennyiben az illetékes bíróság nem ismert, vagy nem tud időben beavatkozni, az a bíróság rendeli el és folytatja le a végrehajtást, amelynek területén a kiskorú tartózkodik. A biztosítási intézkedés végrehajtása tekintetében az a bíróság illetékes, amelyik az intézkedést elrendelte; amennyiben a biztosítási intézkedést fellebbviteli bíróság rendelte el, az elsőfokú bíróság illetékes. Kiskorú jogellenes külföldre vitele vagy ott tartása esetén a hazatérésre vonatkozó határozat végrehajtása tekintetében az elsőfokú bíróság illetékes.

A határozatot ennek megfelelően a bíró maga hajtja végre, de a kiskorú elválasztásával bírósági tisztviselőt is megbízhat. A határozat végrehajtása során a megbízott bírósági tisztviselő ugyanolyan jogkörrel bír, mint a bíró.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

3.1 Az eljárás

A végrehajtási törvénykönyv szerinti eljárás

A végrehajtási törvénykönyv 48. szakasza szerint a jogosult (vagyis a végrehajtható okirat jogosultja; az a személy, akinek a végrehajtható határozat kifizetési követelést biztosít) végrehajtási kérelmet nyújt be, ha a kötelezett a végrehajtható határozatot önként nem teljesíti. A végrehajtási eljárás tehát a végrehajtható okirat alapján kifizetési követeléssel rendelkező személy kérelmére indul meg.

A fentiekben említettek szerint a végrehajtási kérelmet a besztercebányai kerületi bírósághoz, elektronikus módon kell benyújtani, vagyis azt a minisztérium weboldalán elérhető meghatározott elektronikus formában a bíróság elektronikus postafiókjába kell megküldeni. A kérelmet engedélyezni kell; ellenkező esetben azt elutasítják. Amennyiben a jogosult vagy képviselője nem rendelkezik aktivált elektronikus postafiókkal, a végrehajtási kérelmet végrehajtási tisztviselőn keresztül is be lehet nyújtani. Ebben az esetben a végrehajtási tisztviselő a végrehajtás engedélyezéséig a jogosult meghatalmazott képviselője, minek ellenében a végrehajtási tisztviselő díjazásra és költségeinek megtérítésére jogosult; a költségek összegét és kiszámításuk módját pedig a minisztérium általános hatályú aktusa határozza meg. A végrehajtási kérelemben fel kell tüntetni az alábbiakat:

a) a megkeresett bíróság;

b) a jogosult és a kötelezett, amennyiben utóbbi az eljárásban félként részt vesz;

c) a jogosult képviselője, és amennyiben a kérelmet több jogosult nyújtja be, a jogosultak közös képviselője (vagyis a jogosultaknak közös képviselőt kell kijelölniük);

d) a végrehajtási tisztviselő, amennyiben a kérelmet végrehajtási tisztviselőn keresztül nyújtják be;

e) a végrehajtás alapjául szolgáló, a kötelezettel szemben a végrehajtási kérelem benyújtását lehetővé tevő végrehajtható okirat; amennyiben ezt jogutódlással szerzik, a jogutódlást alátámasztó tények;

f) a kötelezettel való kapcsolatot leíró tények és azok bizonyítása, amennyiben a végrehajtást olyan végrehajtható okirat alapján folytatják le, amely a követelést a természetes személy kötelezettel szemben számla vagy saját váltó alapján állapította meg; ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a végrehajtási kérelem benyújtásának engedélyezését folyamatos jóváhagyási sorozat előzte meg;

g) a követelés; amennyiben ez kifizetésre irányuló követelés, azt fel kell osztani főkövetelésre, visszatérő mellékköltségekre, tőkésített mellékköltségekre, kötbérre és a jogosult végrehajtási költségeire;

h) a jogosult bankszámlája, amelyre a kikényszerített kifizetést kell teljesíteni;

i) a jogosult e-mail címe a végrehajtási tisztviselővel való elektronikus kapcsolattartás céljából, amennyiben a jogosultnak nincs aktivált elektronikus postafiókja;

j) a jogosult feltétel bekövetkeztére vagy kölcsönös kötelezettség teljesítésére vonatkozó nyilatkozata, amennyiben a végrehajtható okirat a jogosultat ilyenre kötelezi, és az ezt alátámasztó bizonyítékok;

k) a jogosult arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a végrehajtási okiratban szereplő kötelezettséget önként nem teljesítették; amennyiben a kötelezettséget részben teljesítették, a nem teljesített részt a végrehajtási kérelem benyújtásának napján kell meghatározni;

l) a kérelem benyújtásának napja.

A végrehajtási kérelemhez az alábbiakat kell csatolni:

a) a végrehajtható okirat másolata és – szükség esetén – végrehajthatóságának megerősítése; a követeléssel kapcsolatos eljárásban kibocsátott fizetési meghagyást nem kell benyújtani;

b) a jogutódlást alátámasztó okiratok; amennyiben a jogutódlás jogszabály alapján történt, vagy azt a cégjegyzékbe (Obchodný register) bejegyezték, ezekre elég csak hivatkozni;

c) amennyiben azt a végrehajtható okirat megkívánja, a feltétel bekövetkeztét vagy a kölcsönös kötelezettség teljesítését bizonyító dokumentum;

d) a fogyasztói szerződés és minden más, a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos dokumentáció, ideértve azokat, amelyekre a fogyasztói szerződés hivatkozást tartalmaz, amennyiben a végrehajtás fogyasztói szerződésben szereplő követelés érvényesítésére szolgáló végrehajtható okirat alapján folyik; kivéve, ha a végrehajtható okirat a követeléssel kapcsolatos eljárásban kibocsátott fizetési meghagyás.

Amennyiben a végrehajtást külföldi végrehajtható okirat alapján kérik, a jogosult ezenfelül köteles a végrehajtható okirat típusának megfelelő dokumentumok csatolására is (a végrehajtási törvénykönyv 48. szakaszának (5) bekezdése).

A végrehajtási kérelem beérkezésekor a bíróság azt ellenőrzi, és amennyiben az a jogszabályi feltételeknek megfelel, azt jóváhagyja, és a jóváhagyást kézbesíti a végrehajtást lefolytató végrehajtási tisztviselőnek.

A polgári nemperes eljárásokról szóló törvénykönyv szerinti eljárás

A határozat végrehajtására irányuló eljárásban részt vevő felek a kiskorú, valamint a végrehajtható okiratban szereplő jogosult és kötelezett. Amennyiben a kötelezett önként nem teljesíti a végrehajtható okiratban foglaltakat, a jogosult a határozat végrehajtása iránti kérelmet nyújthat be; emellett a polgári nemperes eljárásokról szóló törvénykönyv szerint a bíróság hivatalból is indíthat eljárást. A határozatot akkor lehet végrehajtani, ha a végrehajtására vonatkozó végzést kibocsátották, és a végrehajtást a végzés feleknek történő kézbesítése nélkül is le lehet folytatni. A határozat végrehajtása során a bíróság elválasztja a kiskorút attól a személytől, akitől a határozat eltiltotta, és a kiskorút arra a személyre bízza, akit a határozat a kiskorú felügyeletével vagy a kiskorú ideiglenes felügyeletével megbíz, vagy aki a jogellenesen elvitt vagy visszatartott kiskorú átvételére jogosult.

3.2 A főbb feltételek

Végrehajtási eljárás a végrehajtási törvénykönyv szerint

A végrehajtási törvénykönyv szerinti végrehajtási eljárás feltétele a végrehajtható okirat megléte, a végrehajtási kérelem benyújtása és a bírósági illeték (16,50 euró) megfizetése. A bírósági illeték a kérelem benyújtásakor esedékes és kizárólag postai vagy banki átutalással róható le. Az illeték megfizetésére vonatkozó számlázási adatokat automatikusan továbbítják. A bíróság nem szólít fel az illeték megfizetésére; amennyiben azt a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül nem fizetik meg, a kérelmet elutasítják; kivéve, ha a jogosult mentesül a bírósági illeték megfizetése alól, amiről őt a bíróság értesíti.

A pénzösszeg megfizetésétől eltérő teljesítésre való jogosultság érvényesítésének megkezdését követően a jogosult végrehajtási tisztviselője kérelmezheti, hogy az eljárás költségeire tekintettel előleget fizessenek meg; kivéve, ha a jogosult mentesült a bírósági illeték megfizetése alól. Amennyiben a jogosult a végrehajtási tisztviselő kérésére az általa meghatározott, legalább 15 napos határidőn belül nem fizeti meg az előleget, a végrehajtási tisztviselő a végrehajtás felfüggesztéséről szóló értesítést bocsát ki.

A végrehajtási törvénykönyv szerint a végrehajtható bírósági határozat akkor minősül végrehajtható okiratnak, ha az feljogosít, kötelezettséget keletkeztet vagy vagyontárgyra gyakorol hatást. Végrehajtható okirat lehet emellett:

a) az Európai Unió intézménye, testülete, hivatala vagy ügynöksége által hozott határozat;

b) külföldi országból származó végrehajtható okirat, amely Szlovákiában végrehajtható;

c) jogi kötelezettséget előíró és a jogosultat, a kötelezettet, a jogalapot, a teljesítés tárgyát és idejét meghatározó közjegyzői okirat, amennyiben az okiratban szereplő kötelezett a végrehajthatósághoz hozzájárult;

d) választottbírósági eljárásban kibocsátott végrehajtható határozat, ideértve az abban jóváhagyott békéltetést;

e) hagyatéki határozat;

f) közigazgatási szervek vagy regionális önkormányzati testület által hozott végrehajtható határozat, ideértve a helyszínen meg nem fizetett bírságról szóló értesítést;

g) a megfelelő testület által jóváhagyott kifizetési értékelés, adó- és díjhátralékokra vonatkozó nyilatkozat és békéltetés;

h) szociális biztonsági, társadalombiztosítási, öregségi nyugdíjrendszerre vagy közfinanszírozott egészségbiztosításra vonatkozó végrehajtható határozat és hátraléknyilatkozat;

i) jogszabály által végrehajthatóvá nyilvánított más végrehajtható határozat, hátraléknyilatkozat vagy jóváhagyott békéltetés;

j) másik uniós tagállam jogszabálya szerint kibocsátott irat, amennyiben az követelés vonatkozó jogszabályban meghatározott beszedésére vonatkozik;

k) a végrehajtás felfüggesztéséről szóló értesítés és a végrehajtás költségeinek megfizetésére való felszólítás;

l) a vonatkozó jogszabályban meghatározott egyéb végrehajtható okirat.

Végrehajtási eljárás a polgári nemperes eljárásokról szóló törvénykönyv szerint

A határozat végrehajtásának egyetlen feltétele a végrehajtható okirat, mivel a bíróság hivatalból is indíthat eljárást; a bíróság a határozat végrehajtását hivatalból is elrendelheti, a biztosítási intézkedések végrehajtására irányuló eljárást pedig mindig hivatalból rendeli el. A jogosult a kérelem benyújtásáért nem fizet bírósági illetéket, mivel ez az eljárás illetékmentes.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Végrehajtás alá vonható vagyontárgyak a végrehajtási törvénykönyv szerint

Amennyiben a végrehajtás alapját pénzösszeg megfizetésére vonatkozó kötelezettséget megállapító végrehajtható okirat képezi, a végrehajtást az alábbi módokon lehet lefolytatni:

a) munkabérek zárolása;

b) fizetési felszólítás;

c) ingó javak értékesítése;

d) értékpapírok értékesítése;

e) ingatlan értékesítése;

f) vállalkozás értékesítése;

g) vezetői engedély felfüggesztésére irányuló végzés.

Amennyiben olyan követelés behajtásáról van szó, amely a végrehajtási kérelem kézbesítésének napján járulékos költségek nélkül nem haladja meg a 2000 eurót („végrehajtás alacsony összegre”), úgy a végrehajtást nem lehet olyan ingatlan értékesítésével lefolytatni, amelyben a kötelezett ideiglenes vagy állandó lakóhelye található; ez azonban nem akadályozza meg azt, hogy az ingatlanon zálogjogot alapítsanak. A tartási követelés behajtására irányuló végrehajtás nem minősülhet alacsony összegű végrehajtásnak.

A kötelezett ideiglenes vagy állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlant a végrehajtás során a bíróság engedélyével akkor lehet értékesíteni, ha a kötelezettel szemben több követelés végrehajtására irányuló eljárás is folyamatban van, és a követelések együttes összege meghaladja a 2000 eurót, feltéve, hogy a végrehajtási tisztviselő bizonyítja, hogy a követeléseket másként nem lehet behajtani. Az előző mondatban említett ingatlan értékesítésének engedélyezésére irányuló kérelmet az ingatlanra elsőként zálogjogot bejegyző végrehajtási tisztviselő, illetve az ő írásbeli beleegyezésével a zálogjogot később bejegyző végrehajtási tisztviselő nyújthatja be.

Ha a végrehajtás alapját pénzösszeg megfizetésétől eltérő kötelezettséget megállapító végrehajtható okirat képezi, a végrehajtás módja a kötelezettség jellegétől függ. Ebben az esetben a végrehajtást az alábbi módokon lehet lefolytatni:

a) kiürítés;

b) vagyontárgyak elkobzása vagy megsemmisítése a kötelezett költségén;

c) közös vagyon felosztása;

d) munka és szolgáltatás elvégzése.

A végrehajtási eljárás nem lehet hatással olyan vagyontárgyra vagy jogra, amely a végrehajtási törvénykönyv vagy más különös jogszabály alapján nem vonható végrehajtás alá, a végrehajtás alól kizárt, vagy a végrehajtás szempontjából nem figyelembe vehető. Ennek megfelelően zálogjogra csak akkor lehet végrehajtást vezetni, ha a jogosult a zálogjogosult, vagy ha a zálogjogosult a végrehajtáshoz hozzájárul. A végrehajtást kizárólag a végrehajtási engedélyben foglalt követelés és a végrehajtási költségek mértékéig lehet lefolytatni; kivéve, ha a végrehajtást nem felosztható ingó javak értékesítésével vagy – ha az kötelezettnek nincs elegendő más vagyona a követelés kielégítésére – ingatlan értékesítésével végzik.

Az alábbiak nem vonhatók végrehajtás alá:

a) az állam tulajdonában vagy különös jogszabály szerint vagyonfelügyelő felügyelete alatt álló ingatlan, kivéve a különös jogszabály szerinti ideiglenes felügyeletet;

b) az állami költségvetés bevételei, államilag támogatott szervezetek folyószámláján található pénzösszegek és az ilyen bevételek létrehozására irányuló jogviszonyokon alapuló követelések;

c) az állam tulajdonában lévő értékpapírok és az állam saját tőkéje a jogi személyekben;

d) az állami költségvetési hiány és az államadósság fedezésére szolgáló összegek;

e) az állam különös jogszabályban meghatározott más vagyona.

Az állam és a Szlovák Köztársaság Export-Import Bankja (Exportnoimportná banka Slovenskej republiky) tulajdonában lévő más vagyontárgyak akkor nem vonhatók végrehajtás alá, ha a végrehajtásból azért zárták ki azokat, mert az állami működéshez, közcél megvalósításához vagy az Export-Import Bank munkájához elengedhetetlenül szükségesek. Ebben az esetben a végrehajtásból való kizárásra irányuló kérelmet a végrehajtás megindulásáról szóló értesítés kézbesítésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani. Az ilyen állami vagyonra irányuló végrehajtási eljárást csak az állami vagyon vagyonfelügyelőjének felügyelete alatt álló állami vagyonra lehet lefolytatni, akinek tevékenységére a jogosult a követelését alapította.

Határozatok végrehajtása a polgári nemperes eljárásokról szóló törvénykönyv szerint

A bíróság elválasztja a kiskorút attól a személytől, akitől a határozat eltiltotta, és a kiskorút arra a személyre bízza, akit a határozat a kiskorú felügyeletével vagy a kiskorú ideiglenes felügyeletével megbíz, vagy aki a jogellenesen elvitt vagy visszatartott kiskorú átvételére jogosult. A bíró a kiskorú elválasztásával bírósági tisztviselőt is megbízhat. A határozat végrehajtása során a megbízott bírósági tisztviselő ugyanolyan jogkörrel bír, mint a bíró.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

A végrehajtás megindításakor a végrehajtási tisztviselő értesíti a jogosultat és a kötelezettet a végrehajtás megindításáról és a lefolytatás módjáról, amennyiben ez (a végrehajtási végzés kibocsátása előtt) megállapítható, valamint felszólítja a kötelezettet a követelés teljesítésére. A végrehajtás megindításáról szóló értesítésben szerepel a kötelezettség értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül történő teljesítésének költsége, valamint az értesítés kézbesítésétől számított 15 napon túli költségek is, ha a kötelezett e határidőn belül nem teljesíti a követelést.

A végrehajtás megindításáról szóló értesítés joghatásai

Általános jogi aktusok

A végrehajtás megindításáról szóló értesítés kézbesítését követően a kötelezett a követelés összegére és jelentőségére tekintettel a tőle észszerűen elvárható mértékben köteles magát általános jogi aktusoknak alávetni. A jogi személy vagy egyéni vállalkozó számára az általános jogi aktusok azok a jogi aktusok, amelyek a munkájuk vagy üzleti tevékenységük során végzett tevékenység elvégzéséhez elengedhetetlenek. A természetes személyek számára az általános jogi aktusok azok a jogi aktusok, amelyek a saját és a természetes személy által eltartott személyek hétköznapi szükségleteinek biztosításához elengedhetetlenek.

Nem tekinthetők általános jogi aktusnak különösen az alábbiak:

a) vállalkozás, szövetkezet vagy más jogi személy létrehozása;

b) vállalkozásban, szövetkezetben vagy más jogi személyben tőke megszerzése vagy átruházása;

c) ingatlan átruházása, bérbeadása vagy harmadik személy jogával való megterhelése;

d) jogi aktus megtétele megfelelő ellentételezés nélkül.

Rendelkezés a végrehajtás alá vonható vagyonnal

A végrehajtás megindításáról szóló értesítés kézbesítését követően az általános jogi aktusok kivételével a végrehajtási tisztviselő írásbeli hozzájárulása nélkül nem lehet a végrehajtás alá vont vagyonnal rendelkezni. A vagyonnal e tilalom ellenére történő rendelkezés nincs hatással a jogi aktus érvényességére, de az a jogosulttal szemben nem vált ki joghatást, és a jogosult követelését az elvesztett vagyonból a jogi aktus megtámadása nélkül ki lehet elégíteni, ha az a vagyonnal a polgári törvénykönyv (Občiansky zákonník) 42a. szakaszának (3) és (4) bekezdésében felsorolt személyek javára történő rendelkezést érinti, akik tudtak, vagy kellő körültekintés mellett tudniuk kellett volna a folyamatban lévő végrehajtási eljárásról.

Követelések beszámítása

A végrehajtás megindítását követően a kötelezett jogosulttal szembeni követeléseinek egyoldalú beszámítása nem lehetséges, kivéve, ha az olyan végrehajtható okiraton alapul, amely alapján a kötelezett végrehajtást indíthat.

A követelés teljesítésének joghatásai

A végrehajtás megindításáról szóló értesítés kézbesítését követően a követés teljesítése csak akkor vált ki joghatást, ha a végrehajtási tisztségviselő az esedékes kifizetést megkapja. Amennyiben a követelés kifizetésére a végrehajtási eljárás megindításáról szóló értesítés kézbesítése előtt kerül sor, a jogosult erről indokolatlan késedelem nélkül köteles értesíteni a végrehajtási tisztviselőt.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Ezen intézkedések érvényességének nincs időbeli korlátja.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

A végrehajtás felfüggesztése és a végrehajtás megszüntetése a végrehajtási törvénykönyv szerint

A kötelezett felfüggesztheti az eljárást a végrehajtási tisztviselőhöz intézett kérelem útján (minek nyomán a tisztviselő az eljárás felfüggesztéséről szóló értesítés tesz közzé), különösen a kötelezett oldalán felmerült alábbi okokra hivatkozva:

a) az eljárás tárgyát képező vagyontárgy tulajdonjogának megállapítása céljából különleges keresetet (vylučovacia žaloba) nyújtottak be, vagy ilyen eljárás van folyamatban;

b) a természetes személy kötelezett részletfizetési kérelmet nyújtott be, amely elbírálás alatt van;

c) a természetes személy kötelezett a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet nyújtott be és arról nyilatkozott, hogy önhibáján kívül ideiglenesen olyan helyzetben van, hogy az azonnali végrehajtás az ő vagy családtagjai számára súlyos következményekkel járna;

d) a tartásra irányuló végrehajtás esetén a kötelezett megfizette az esedékes tartást, ideértve a jogosult és a végrehajtási tisztviselő költségeit, és kérte a végrehajtás felfüggesztését, valamint kijelentette, hogy a végrehajtási tisztviselőn keresztül a továbbiakban rendszeres tartásfizetésre vállalkozik;

e) a végrehajtás megszüntetésére irányuló keresetet benyújtó kötelezett a követelés értékének megfelelő biztosítékot helyezett el a végrehajtási tisztviselő által kifejezetten erre a célra nyitott külön számlán.

A kötelezett a végrehajtás megszüntetését is kérheti a bíróságtól az alábbi okokra hivatkozva:

a) a végrehajtható okirat keletkezése óta bekövetkezett körülmények miatt a követelés megszűnt;

b) a végrehajtható okiratot visszavonták;

c) különös jogszabály alapján a külföldi országból származó végrehajtható okirat végrehajtását meg lehet tagadni, kivéve, ha az okiratot az eljárás korábbi szakaszában is lehetett volna érvényesíteni;

d) a végrehajtható okirat végrehajtását egyéb tényezők gátolják.

A kötelezett halasztó hatályú kérelmet a végrehajtási tisztviselőhöz csak a végrehajtás megindításáról szóló értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül nyújthat be. A végrehajtás felfüggesztésére irányuló (nem halasztó hatályú) később benyújtott kérelemben a kötelezett csak olyan tényezőkre hivatkozhat, amelyek ezen időszakot követően merültek fel. A végrehajtás felfüggesztésére irányuló további kérelemben a kötelezett csak olyan tényezőkre hivatkozhat, amelyek az ezt megelőző végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelem benyújtását követően merültek fel. Az első két mondatban meghatározott korlátok nem vonatkoznak azokra a tényezőkre, amelyekre a kötelezett önhibáján kívül korábban nem tudott hivatkozni. Amennyiben a jogosult a végrehajtás megszüntetéséhez hozzájárul, a végrehajtási tisztviselő a végrehajtás megszüntetéséről szóló értesítést bocsát ki, amelyet az eljárásban részt vevő feleknek és a bíróságnak kézbesítenek; ellenkező esetben a válaszadásra nyitva álló határidő leteltétől számított öt munkanapon belül a jogosult végrehajtási tisztviselője az eljárás megszüntetésére irányuló kérelmet nyújt be a kérelemről döntő bírósághoz, amelyhez saját nyilatkozatát és a jogosult nyilatkozatait is csatolja.

Főszabály szerint a végrehajtási tisztviselő későbbi határozataival és a bíróság végrehajtási eljárásban hozott határozataival szemben kizárólag a végrehajtási törvénykönyvben meghatározott kivételek esetén lehet „fellebbezni”.

Határozatok végrehajtása a polgári nemperes eljárásokról szóló törvénykönyv szerint

A határozat végrehajtására vonatkozó végzéssel és a határozat végrehajtására irányuló kérelmet elutasító végzéssel szemben lehetséges fellebbezni. A határozat végrehajtására vonatkozó végzéssel szembeni fellebbezést csak a végrehajtható okirat végrehajthatatlanságára vagy a végrehajtható okirat keletkezését követően bekövetkezett, a követelést megszüntető körülményre alapozva lehet benyújtani. A határozat végrehajtására vonatkozó végzéssel szemben benyújtott fellebbezéstől függetlenül az elsőfokú bíróság a határozatot végrehajthatja.

A bíróság a határozat végrehajtását hivatalból elhalaszthatja, ha a kiskorú életét, egészségét vagy fejlődését a határozat végrehajtása súlyosan veszélyeztetné. A bíróság kérelemre elhalaszthatja a külföldi országból származó határozat végrehajtását, ha azt a származási országban vitatják, egészen addig, amíg a fellebbezést el nem bírálják. A bíróság emellett a különös jogszabályban meghatározott esetben is elhalaszthatja a határozat végrehajtását.

A bíróság hivatalból megszünteti a határozat végrehajtására irányuló eljárást, ha:

a) a végrehajtható okirat még nem vált végrehajthatóvá;

b) a végrehajtható okiratot a határozat végrehajtásának elrendelését követően visszavonták; amennyiben a végrehajtható okiratot módosították, a bíróság a módosított végrehajtható okirat alapján folytathatja a határozat végrehajtását;

c) a bíróság a határozat végrehajtását egyéb okból elutasította;

d) a végrehajtható okirat kibocsátása óta bekövetkezett körülmények miatt a kötelezettség megszűnt;

e) a kötelezettet a kötelezettség alól mentesítették;

f) a határozatot végrehajtották.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

Lásd a 4. és 5. pontot. A végrehajtási tisztviselő dönt a végrehajtás végrehajtandó követeléssel arányos végrehajtási módszeréről, amely mellett a kötelezett zárolt vagyona arányos a kötelezettség mértékével. A végrehajtást kizárólag a végrehajtási engedélyben foglalt követelés és a végrehajtási költségek mértékéig lehet lefolytatni; kivéve, ha a végrehajtást nem felosztható ingó javak értékesítésével vagy – ha az kötelezettnek nincs elegendő más vagyona a követelés kielégítésére – ingatlan értékesítésével végzik.

A bíróság a végrehajtási kérelmet akkor is köteles elutasítani, ha:

a) a kérelem vagy a végrehajtható okirat nem felel meg a végrehajtási törvénykönyvnek;

b) olyan körülmények állnak fenn, amelyek miatt a végrehajtást meg kellene szüntetni;

c) a jogosult vagy a kötelezett nem a végrehajtható okiratban foglalt személy jogutódja;

d) a végrehajtást olyan eljárásban hozott végrehajtható okirat alapján kérelmezik, amelyben számlán vagy saját váltón alapuló követelést érvényesítettek, és a követelés olyan fogyasztói szerződéssel kapcsolatban keletkezett, amelyben nem vették figyelembe a jogellenes szerződési feltételeket, a számla, illetve saját váltó használatának korlátait és tilalmát, vagy azt a tényt, hogy a szerződés a jóerkölcsbe ütközik, és ez a követelésre hatással volt;

e) a végrehajtható okiratot olyan eljárásban bocsátották ki, amelyben nem volt lehetőség a jogellenes szerződési feltételek vitatására vagy módosítására, és a jogellenes feltétel hatással volt a fogyasztói szerződéssel kapcsolatban keletkezett végrehajtandó követelésre;

f) a végrehajtást fogyasztói jogvitában hozott választottbírósági ítélet alapján kellene lefolytatni, és:

1. a fogyasztói választottbírósági egyezség nem felel meg a különös jogszabályban támasztott feltételeknek;

2. a fogyasztói jogvitában hozott választottbírósági ítéletet olyan választottbíró hozta, aki a választottbírósági eljárás idején nem szerepelt a fogyasztói jogvita eldöntésére jogosult választottbírók jegyzékében;

3. a fogyasztói jogvitában hozott választottbírósági ítéletet olyan választottbíróság hozta, amely a választottbírósági eljárás idején nem szerepelt a fogyasztói jogvita eldöntésére jogosult választottbíróságok jegyzékében;

4. a választottbírósági ítélet nem felel meg a különös jogszabályban támasztott feltételeknek, vagy egyébként végrehajthatatlan;

g) a kérelem visszatérő járulékos költségeket tartalmaz, és azt több mint három évvel a végrehajtható okirat végrehajtható válását követően, anélkül nyújtották be, hogy a végrehajtási kérelem benyújtását megelőző három hónapban a kötelezettet az adósság megfizetésére szólították volna fel, vagy a kötelezettel a végrehajtható okiratban meghatározott követelés fokozatos megfizetésére vonatkozó egyezséget a végrehajtható okirat végrehajthatóvá válásától számított három éven belül megkötötték volna;

h) a végrehajtást olyan végrehajtható okirat alapján kérelmezik, amely a jogszabályi követelményeknek nem megfelelő közjegyzői okirat, vagy az abban szereplő kötelezettség jogsértő, vagy egyébként a jóerkölcsbe ütközik.

A végrehajtás során a bíróság jogosult a végrehajtási tisztviselőtől a részére kiosztott végrehajtási ügyek helyzetével kapcsolatos magyarázatokat vagy jelentéseket kérni, a tisztviselő pedig köteles ezeket a bíróságnak határidőn belül megadni. A bíróság hivatalból leválthatja a végrehajtási tisztviselőt, ha az a végrehajtási törvénykönyvben vagy a bírósági határozatban meghatározott kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi. Mielőtt leváltaná a tisztviselőt, a bíróság figyelembe veszi az eljárásban részt vevő felek és a végrehajtási tisztviselő nyilatkozatait.

Amennyiben a végrehajtást munkabérek zárlata útján folytatják le, a kötelezett havi béréből vagy más jövedelméből egy alapösszeg nem vonható le; ezen alapösszeg számításának módszereit a kormány rendeletben határozza meg. Amennyiben kiskorú gyermek tartásáról van szó, a kötelezett havi béréből le nem vonható alapösszeg az első mondatban meghatározott alapösszeg 70%-a. Amennyiben külföldön dolgozó személy fizetéséről vagy béréről van szó, amelynek e célból történő kiszámításához fizetési együtthatót vagy ehhez hasonló módszert alkalmaznak, az alapösszeg kiszámításához alkalmazandó módszert ugyanazon módszer és arány szerint határozzák meg, mint magát a fizetést vagy bért.

A bankszámlán tárolt összegek 165 euróig és azok az összegek, amelyeket a kötelezett kifejezetten munkavállalóinak kifizetése céljából tart, nem vonhatók bankszámláról történő kifizetés útján foganatosított végrehajtás alá. Amennyiben a kötelezett több számlával is rendelkezik, csak az egyik számlán tartott, 165 eurót el nem érő összeg nem vonható végrehajtás alá.

A kötelezett tulajdonában lévő vagyontárgyak közül csak azok nem vonhatók végrehajtás alá, amelyekre a kötelezettnek a saját és családtagjai anyagi szükségleteinek ellátásához vagy a munkájához, illetve vállalkozásához szüksége van, illetve azok, amelyek értékesítése a jóerkölcsbe ütközne.

A végrehajtási eljárásból ki vannak zárva az alábbiak:

a) általános ruházat, fehérneműk és lábbelik;

b) alapvető háztartási eszközök, úgymint a kötelezett és családtagjainak ágya, egy asztal, a családtagok számának megfelelő számú szék, egy hűtőszekrény, egy tűzhely, egy főzőlap, egy fűtőtest, üzemanyag, egy mosógép, ágynemű, alapvető konyhai eszközök, egy rádió;

c) háziállatok, a vállalkozást szolgáló háziállatok kivételével;

d) a kötelezett munkájához vagy vállalkozásához szükséges eszközök 331,94 euró összegig;

e) gyógyszerek és más olyan eszközök, amelyekre a kötelezettnek betegsége vagy testi fogyatékossága miatt szüksége van;

f) azok az eszközök, amelyekre tekintettel különös jogszabályban meghatározott anyagi támogatást vagy juttatást teljesítettek; különös jogszabályban súlyos fogyatékosság ellentételezéseként meghatározott pénzügyi támogatások és a különös jogszabályban meghatározott pénzügyi jellegű gyermekvédelmi intézkedések;

g) olyan gépjármű, amely a természetes személy kötelezett egyéni közlekedési eszköze, és amely a súlyos fogyatékossággal élő természetes személy, családtagja vagy háztartásának tagjai szükségleteinek kielégítéséhez szükséges;

h) eljegyzési és jegygyűrű;

i) legfeljebb 165 euró készpénz;

j) tankönyvek és játékszerek.

A végrehajtási eljárásból ki vannak zárva emellett az egyéni vállalkozó mezőgazdasági földterületéhez tartozó eszközök, ha azok elvesztése veszélyeztetné a mezőgazdasági földterület megművelését vagy a különös jogszabály szerinti növénytermesztés vagy állattenyésztés folyamatosságát és a tenyészállatokat, például a tejelő teheneket, a vemhes üszőket, bikákat, kocákat, sertéseket, anyajuhokat és kosokat.

Emellett a végrehajtási eljárásból ki vannak zárva a nyugdíjpénztárban és magánnyugdíjpénzárban meglévő összegek a munkáltató által a kedvezményezett után befizetett járulékok és a kedvezményezett befektetéseiből származó bevételek erejéig.

2017. április 1-jétől hatályos verzió.

Utolsó frissítés: 18/02/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások - Svédország

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A végrehajtásról szóló törvénykönyv szerinti végrehajtási ügyek

A végrehajtás során a végrehajtó hatóság kikényszeríti a bíróság vagy más szerv által megállapított kötelezettség teljesítését. A végrehajtás általában pénzösszeg megfizetésére vagy lakásból történő kiköltözésre vonatkozó kötelezettséghez kapcsolódik. A végrehajtás másik fajtája a lefoglaláshoz vagy egyéb biztosítási intézkedésekhez kapcsolódik.

A pénzösszeg megfizetésére vonatkozó kötelezettséghez kapcsolódó végrehajtást zárlat útján foganatosítják. A zárlat lehetővé teszi az adós vagyontárgyának lefoglalását. Ha a kötelezettség valamely személy – például lakásból történő – kiköltözését teszi szükségessé, a végrehajtásra kilakoltatás útján kerül sor. Egyéb esetekben a végrehajtásra általában úgy kerül sor, hogy a végrehajtó hatóság elrendeli, hogy az a személy, akivel szemben a végrehajtást kérték, végezzen el valamilyen cselekményt, vagy tartson be egy tilalmat vagy valamilyen más határozatot.  A végrehajtó hatóság bírságot szabhat ki.

A gyermekekről és szülőkről szóló törvénykönyv szerinti végrehajtási ügyek

A gyermekekről és szülőkről szóló törvénykönyv szerinti végrehajtás a gyermek felügyeletével, lakóhelyével, a vele való kapcsolattartással vagy a gyermek átadásával kapcsolatos határozatból vagy megállapodásból eredő következmények gyakorlatba történő átültetésére irányuló intézkedésekhez kapcsolódik. A végrehajtást elrendelő bíróság bírságot szabhat ki, vagy a gyermek rendőrség közreműködésével történő átadását rendelheti el. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a végrehajtásra, amikor a külföldi határozatokat a 2201/2003/EK tanácsi rendelet („Brüsszel II” rendelet) alapján hajtják végre, ha a végrehajtás a gyermek személyét érinti. Ha azonban a végrehajtás a gyermek vagyonára vagy jogi költségekre vonatkozik, a végrehajtásról szóló törvénykönyv alkalmazandó.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

A végrehajtást a svéd végrehajtói hivatal (Kronofogdemyndigheten) végzi. A végrehajtói hivatal dönt tehát például a zárlatról. A vezető végrehajtási tisztviselő viseli az általános jogi felelősséget a cselekményért, míg a tényleges végrehajtást általában más tisztviselők (végrehajtási ügyintézők) végzik.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

3.1 Az eljárás

A végrehajtásról szóló törvénykönyv szerinti végrehajtási ügyek

A végrehajtáshoz bírósági határozatra vagy más végrehajtható jogcímre van szükség.

Végrehajtás a következő végrehajtható jogcímeken alapulhat:

  • bírósági ítélet, végzés vagy döntés;
  • bíróság által jóváhagyott egyezség vagy közvetítés során létrejött és a bíróság által végrehajthatónak nyilvánított megállapodás;
  • büntetőjogi szankciót megállapító határozat vagy szabálysértési bírság megfizetését elrendelő határozat;
  • választottbírósági ítélet;
  • két személy által tanúsított írásbeli kötelezettségvállalás a házasságról szóló törvénykönyv, valamint a gyermekekről és szülőkről szóló törvénykönyv szerinti tartásdíjjal kapcsolatban;
  • közigazgatási hatóság külön rendelkezés alapján  végrehajtandó határozata;
  • külön rendelkezés alapján végrehajtható okirat;
  • a végrehajtói hivatal által hozott, fizetési meghagyásra vagy végrehajtási jogsegélyre vonatkozó határozat vagy döntés, valamint a végrehajtói hivatal által végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyások.

A végrehajtható jogcím kibocsátását követően nincs szükség bíróság vagy más hatóság további határozatára a végrehajtás megindításához.

A végrehajtói hivatal munkájának jelentős részét az adós vagyonával kapcsolatos információgyűjtés képezi. Az adós köteles a vagyonával kapcsolatos adatokat megadni és egy jegyzékben vagy meghallgatása során – büntetőeljárás terhe mellett – megerősíteni, hogy az általa szolgáltatott információk pontosak. A hatóság is kötelezheti az adóst – bírság terhe mellett – az adatközlésre. A bírságról a végrehajtói hivatal kérelmére a kerületi bíróság dönt.

A végrehajtás iránti kérelem szóban vagy írásban terjeszthető elő. Szóbeli kérelem esetén a kérelmezőnek (a végrehajtást kérő személynek) meg kell jelenni a végrehajtói hivatal előtt. Az írásbeli kérelmet a kérelmezőnek vagy képviselőjének alá kell írnia.

Az állam végrehajtási ügyekben felmerülő költségeit (igazgatási költségek) a díjak (végrehajtási díjak) fedezik. Az igazgatási költségeket rendszerint az adósra (a kérelmezővel ellenérdekű félre) terhelik, ha a végrehajtásra sor kerül, amennyiben ez lehetséges. Általában azonban a kérelmező viseli az állam költségeit. A kérelmező mentesülhet a költségviselés alól például a tartásdíj-követelések többsége esetében.

Főszabály szerint minden egyes végrehajtható jogcím esetén, amelynek végrehajtását kérik, alapdíjat kell fizetni. A magánjogi követelésekkel kapcsolatos végrehajtási ügyekben az alapdíj 600 SEK.

Egyéb költségként felmerülhetnek előkészületi költségek, értékesítési költségek és külön költségek.

A gyermekekről és szülőkről szóló törvénykönyv szerinti végrehajtási ügyek

A végrehajtás a rendes bíróságnak a gyermek felügyeletével, lakóhelyével, a vele való kapcsolattartással vagy a gyermek átadásával kapcsolatos döntésén alapulhat. A végrehajtás a felügyeleti jog, a lakóhely vagy a kapcsolattartás tárgyában a szülők által kötött és a szociális jóléti tanács által jóváhagyott megállapodáson is alapulhat. Külföldi határozatok, például a „Brüsszel II” rendelet alapján végrehajtható határozatok is végrehajthatók Svédországban.

A végrehajtással kapcsolatos határozatokat a kerületi bíróságok hozzák meg. A végrehajtás iránti kérelmet általában a gyermek lakóhelye szerinti kerületi bírósághoz kell benyújtani. Ha a gyermek nem Svédországban lakik, a kérelmet a stockholmi kerületi bírósághoz kell benyújtani.

A kérelmet például az a szülő nyújthatja be, akihez a gyermeknek költöznie kell, vagy akivel a gyermeknek kapcsolatot kell tartania.

Az ügy tárgyalásakor a bíróság külön utasíthatja a szociális intézményrendszer egyik munkatársát, hogy próbálja meggyőzni a gyermeket gondozó személyt a döntésben vagy megállapodásban foglaltak önkéntes teljesítéséről. Ha az ügy sürgős, a bíróság vagy a rendőrség dönthet úgy, hogy a gyermekről haladéktalanul gondoskodni kell. A bíróság bírságot szabhat ki, vagy a gyermek rendőrség közreműködésével történő átadását rendelheti el a végrehajtás foganatosítása érdekében.

A gyermekekről és szülőkről szóló törvénykönyv szerinti végrehajtás iránti kérelem benyújtásáért nem kell díjat fizetni. Bármelyik fél kötelezhető azonban a másik fél adott ügyben felmerült költségeinek megtérítésére. Az a fél, aki a gyermek kényszerrel történő átadásával vagy gondozásával kapcsolatban felmerült költséget okozta, adott esetben kötelezhető e költségek állam javára történő megfizetésére.

3.2 A főbb feltételek

A végrehajtásról szóló törvénykönyv szerinti végrehajtási ügyek

Néhány esetben a végrehajtásnak lehetnek akadályai. Ez az eset áll fenn például akkor, ha a végrehajtható jogcím annyira nem egyértelmű, hogy nem használható a végrehajtás alapjául.

Egy másik eset az lehet, amikor az ítéletben valamely cselekmény elvégzésére kötelezett személy eleget tett az ítéletben előírt kötelezettségnek, például megfizette az adott pénzösszeget.

Egy másik eset az lehet, amikor a valamely cselekmény elvégzésére kötelezett személy ellenköveteléssel rendelkezik a kérelmezővel szemben, vagyis beszámítási kifogást terjeszt elő. A beszámítás a végrehajtás akadályát képezi, ha a végrehajtói hivatal megállapítja, hogy az ellenkövetelést érvényes végrehajtható jogcím útján terjesztették elő, vagy az a követelésről kiállított írásbeli tanúsítványon alapul.

Ha az adós azt állítja, hogy a felek közötti valamely egyéb körülmény jelenti a végrehajtás akadályát, és ez a kifogás nem utasítható el azonnal, végrehajtásra ebben az esetben sem kerülhet sor. Erre példa lehet az elévülésre alapozott kifogás.

Ha a végrehajtható jogcímet a bíróság hatályon kívül helyezi, a végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni.

Bizonyos esetekben a bíróság elrendelheti a folyamatban lévő végrehajtási eljárás felfüggesztését (inhibition) is.

A gyermekekről és szülőkről szóló törvénykönyv szerinti végrehajtási ügyek

Feltételezendő, hogy a döntésben vagy megállapodásban foglalt rendelkezés a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja. A bíróság a végrehajtás felülvizsgálata keretében nem vizsgálhatja felül a döntést vagy a megállapodást, és a fő megoldási mód az önkéntes teljesítés. Ha kényszerintézkedésre van szükség, akkor a bírság kiszabása a legvalószínűbb lehetőség. A gyermek kényszerrel történő átadása csak utolsó lehetőségként alkalmazható.

Előfordulhat, hogy a végrehajtás akadályba ütközik, például ha a gyermek beteg.

Ha a gyermek olyan életkort és érettségi szintet ért el, hogy kívánságait figyelembe kell venni, akkor a végrehajtás nem foganatosítható a gyermek akarata ellenére, kivéve, ha ezt a bíróság a gyermek érdekében szükségesnek tartja. A bíróságnak akkor is meg kell tagadnia a végrehajtást, ha egyértelmű, hogy az ellentétes lenne a gyermek mindenek felett álló érdekével.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

A végrehajtásról szóló törvénykönyv szerinti végrehajtási ügyek

Valamely vagyontárgy zárolásához meghatározott feltételeknek kell teljesülniük. A vagyontárgynak

  • az adós tulajdonában kell állnia;
  • átruházhatónak kell lennie;
  • pénzbeli értékkel kell rendelkeznie.

Zárlat mindenféle vagyontárggyal szemben foganatosítható. A használati tárgyakra vonatkozó szabályok általában csak a természetes személyekre vonatkoznak. Ingó és ingatlan vagyon is zárolható.

Az ingó vagyon nemcsak a személyes javakat (például autókat, hajókat és egyéb dolgokat) jelenti, hanem a követeléseket (például banki egyenlegeket) és különféle jogokat (például használati jogokat vagy az elhalálozott személy vagyonában való részesedést) is magában foglalja.

A bérek, nyugdíjak stb. szintén zárolhatók.

Bizonyos vagyontárgyak nem zárolhatók. Ez a helyzet a használati tárgyak esetében. A használati tárgyakra vonatkozó szabályok általában csak a természetes személyekre vonatkoznak. Használati tárgyak például a következők:

  • ruházat és az adós más személyes használatra szolgáló tárgyai, észszerű értékben,
  • bútorok, háztartási gépek és egyéb, a háztartás vezetéséhez és az otthon fenntartáshoz szükséges berendezések,
  • az adós megélhetéséhez vagy szakmai képzéséhez szükséges szerszámok és egyéb felszerelések,
  • olyan személyes tárgyak, például kitüntetések és sportban szerzett díjak, amelyek személyes értéke az adós számára olyan nagy, hogy azok zárolása észszerűtlen lenne.

A vagyontárgyaknak különös rendelkezések is biztosíthatnak védelmet a zárlattal szemben. Ez lehet a helyzet például a kártérítéssel.

Csak az adós és családja fenntartásához szükséges összeg feletti bérek zárolhatók.

E tekintetben egyes követelések elsőbbséget élveznek másokkal szemben. A tartásdíjjal kapcsolatos követelés elsőbbséget élvez a többi követeléssel szemben.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

A végrehajtásról szóló törvénykönyv szerinti végrehajtási ügyek

Miután a vagyontárgyat zárolták, az adós már nem rendelkezik felette ugyanúgy, mint előzőleg. Az adós átruházás útján vagy más módon nem rendelkezhet a vagyontárggyal a kérelmező kárára, kivéve, ha a végrehajtó hatóság ezt a kérelmezővel folytatott konzultációt követően különös indokból engedélyezte.

Büntetőjogi szankció szabható ki azzal szemben, aki jogellenesen rendelkezik a zárolt vagyontárggyal.

A zárlatot elrendelő határozat elsőbbségi jogokat biztosít a vagyontárgy felett.

Egy végrehajtási ügyben a harmadik személynek nyilatkozni kell arról, hogy az adósnak vannak-e olyan követelései vagy más olyan ügyei vele kapcsolatban, amelyek jelentőséggel bírhatnak annak értékelése szempontjából, hogy az adós milyen mértékben rendelkezik zárolható vagyonnal. Az adatközlési kötelezettség minden olyan harmadik személyre is vonatkozik, aki az adós vagyontárgyát tartja birtokában például zálogként vagy letétként. A banknak például adatot kell szolgáltatnia az adós bankszámláiról, széfjeiről vagy a bank által őrzött egyéb vagyontárgyairól. Az adós rokonait és barátait ugyancsak adatközlési kötelezettség terheli.

Harmadik személyektől szóban vagy írásban kérhető tájékoztatás, és szükség esetén a harmadik személyek meghallgatásra is beidézhetők. Bírság vagy szabadságelvonás terhe mellett is kötelezhetők mindezek betartására.

A zárolt vagyont a végrehajtó hatóság késedelem nélkül kényszerértékesítheti. A kényszerértékesítésre általában nyilvános árverésen kerül sor, de egyes esetekben zártkörűen is történhet.

A végrehajtási ügyekben beérkezett pénzösszegeket a lehető leghamarabb be kell jelenteni és ki kell fizetni a kérelmezőnek.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A végrehajtásról szóló törvénykönyv szerinti végrehajtási ügyek

Nincs meghatározva a zárlatot elrendelő határozat érvényességének leghosszabb időtartama. A jogszabályok azonban azt feltételezik, hogy a zárolt vagyontárgyat késedelem nélkül értékesítik; lásd a 3.2. pontot.

A kilakoltatásnak lehetőség szerint a szükséges iratoknak a végrehajtó hatósághoz történő beérkezését követő négy héten belül meg kell történnie.

A gyermekekről és szülőkről szóló törvénykönyv szerinti végrehajtási ügyek

A végrehajtási határozat eltérő rendelkezés hiányában azonnal hatályba lép. A határozatot alkalmazni kell, amíg erről másként nem rendelkeznek. A bírságot kiszabó határozat általában elrendeli, hogy egy cselekményt bizonyos időn belül végre kell hajtani, például a gyermeket a kérelmezőnek át kell adni. A kapcsolattartásra vonatkozó végrehajtási határozat általában azt tartalmazza, hogy mikor kerülhet sor a kapcsolatfelvételre, és általában néhány hónapig alkalmazandó.

A végrehajtási ügyben hozott határozat nem akadályozza meg az új kérelem elbírálását.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

A végrehajtásról szóló törvénykönyv szerinti végrehajtási ügyek

A végrehajtó hatóság határozataival szemben általában fellebbezésnek van helye. A kerületi bírósághoz címzett fellebbezést a végrehajtó hatóságnál kell benyújtani.

A határozattal érintett személy fellebbezést nyújthat be a végrehajtó hatóság határozatával szemben, ha az hátrányosan érinti őt. A bér zárlatát elrendelő határozatokkal szemben határidő nélkül nyújtható be fellebbezés. Az egyéb vagyontárgyak zárlatát elrendelő határozatokkal szemben a kézbesítéstől számított három héten belül nyújtható be fellebbezés. Harmadik személyek határidő nélkül fellebbezhetnek az ilyen zárlattal szemben.

A kerületi bíróság dönthet úgy, hogy bizonyos ideig semmiféle végrehajtási cselekmény nem foganatosítható (inhibition), vagy – ha ennek különös indokát állapítja meg – úgy, hogy a már meghozott intézkedést vissza kell vonni.

A gyermekekről és szülőkről szóló törvénykönyv szerinti végrehajtási ügyek

A kerületi bíróság végrehajtási határozatával szemben a fellebbviteli bírósághoz lehet fordulni. A fellebbezést írásban a kerületi bírósághoz kell benyújtani. A fellebbezési határidő három hét.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

A végrehajtásról szóló törvénykönyv tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek korlátozzák a végrehajtás lehetőségét, például az adós védelme érdekében. Az adós korlátozott mértékben megakadályozhatja a végrehajtást azzal, hogy kifogást emel, például elévülésre hivatkozva. A végrehajtás korlátozásának leggyakoribb példái közé tartozik, hogy bizonyos vagyontárgyak és eszközök az adós szükségleteire tekintettel mentesülnek a zárlat alól. A materiális javak zárlata alól mentesülhet például az úgynevezett „beneficium” („nem zárolható vagyon”), például az adós állandó lakóhelyéül szolgáló lakás, valamint az adós számára a saját közeljövőbeli megélhetéséhez szükséges pénzösszeg. Bér zárlata esetén nem zárolható egy bizonyos „tartalékösszeg”, ami a szokásos megélhetési költségek és az adós lakhatási költségeinek fedezésére szolgál.

Utolsó frissítés: 15/12/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.