Bírósági határozatok végrehajtása

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A 160/2015. sz. törvény, a polgári perrendtartás (Civilný sporový poriadok) 232. szakaszának (1) bekezdése szerint a végrehajthatóság a bírósági határozat határozatnak való megfelelést előíró kötelezettségét megalapozó jellemzője; az magában foglalja a határozat közvetlen és azonnali, jogi eszközökkel történő végrehajthatóságát. A kiskorúakkal kapcsolatos ügyek kivételével a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok végrehajtására vonatkozó szabályokat az egyes jogszabályokat módosító, a végrehajtási tisztviselőkről és a végrehajtási eljárásokról szóló – módosított – 233/1995. sz. törvény (végrehajtási törvénykönyv) (Exekučný poriadok) tartalmazza, amely szerint csak a végrehajthatóság jellemzőjével rendelkező határozat tekinthető végrehajtható okiratnak. A végrehajtási törvénykönyv szerint a végrehajtható bírósági határozat akkor minősül végrehajtható okiratnak, ha az feljogosít, kötelezettséget keletkeztet, vagy vagyontárgyra gyakorol hatást. A végrehajtási törvénykönyv 45. szakasza emellett más végrehajtható okiratokat is felsorol, amelyek alapján végrehajtást lehet lefolytatni, ideértve a külföldi végrehajtható okiratokat és a közjegyzői okiratokat is.

A kiskorúakkal kapcsolatos ügyekben hozott határozatok végrehajtására eltérő jogszabályi rendelkezések vonatkoznak, és arra nem terjed ki a végrehajtási törvénykönyv hatálya. Az ilyen végrehajtásra vonatkozó szabályozást a polgári nemperes eljárásokról szóló 161/2015. sz. törvénykönyv (Civilný mimosporový poriadok) 370. és azt követő szakaszai tartalmazzák. Ez a törvény szabályozza az alábbiakra vonatkozó határozatok végrehajtását:

– a kiskorú felügyelete, látogatása vagy a kiskorúval kapcsolatos egyéb, nem pénzügyi kötelezettségek;

– kiskorú jogellenes külföldre vitele vagy ott tartása esetén a hazatérés;

– amennyiben különös jogszabály vagy olyan nemzetközi egyezmény, amelynek a Szlovák Köztársaság is részese, kimondja valamely kiskorú felügyeletére, látogatására vagy a kiskorúval kapcsolatos egyéb, nem pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó egyezség vagy közokirat végrehajthatóságát.

Az alábbi összefoglaló ennek megfelelően különbséget tesz a végrehajtási törvénykönyv és a polgári nemperes eljárásokról szóló törvénykönyv szerinti végrehajtás között.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

Végrehajtás a végrehajtási törvénykönyv szerint

A végrehajtást végrehajtási tisztviselő végzi, akit az állam nevez ki és hatalmaz fel a végrehajtási eljárás lefolytatására; az eljárások során közhatalmat gyakorolnak. A végrehajtást bíróság által megbízott végrehajtási tisztviselő végzi: a bíróság az ügyeket a minisztérium által jóváhagyott technológia és szoftver alkalmazásával véletlenszerűen kiválasztott egyes végrehajtási tisztviselőknek adott végrehajtási felhatalmazással osztja szét annak érdekében, hogy megelőzze az ügyelosztás során a részrehajlást. A végrehajtási tisztviselők jegyzéke a http://www.ske.sk/ weboldalon található. A besztercebányai kerületi bíróságnak (Okresný súd Banská Bystrica) van hatásköre a végrehajtási eljárások tekintetében, vagyis a végrehajtási kérelmeket kizárólag ennél a bíróságnál lehet benyújtani, függetlenül a jogosult és a kötelezett (vagyis a hitelező és az adós) állandó vagy ideiglenes lakóhelyétől. Mindazonáltal a bíróság az adós lakóhelye szerinti regionális bíróság területén lévő végrehajtási tisztviselőre fogja az ügyet kiosztani.

Végrehajtás a polgári nemperes eljárásokról szóló törvénykönyv szerint

A kiskorúakkal kapcsolatos ügyben hozott határozat végrehajtását kizárólag bíróság végezheti; az a bíróság illetékes, amelynek területén a kiskorúnak a szülők által vagy egyéb jogszerű módon megállapított lakóhelye található. Amennyiben az illetékes bíróság nem ismert, vagy nem tud időben beavatkozni, az a bíróság rendeli el és folytatja le a végrehajtást, amelynek területén a kiskorú tartózkodik. A biztosítási intézkedés végrehajtása tekintetében az a bíróság illetékes, amelyik az intézkedést elrendelte; amennyiben a biztosítási intézkedést fellebbviteli bíróság rendelte el, az elsőfokú bíróság illetékes. Kiskorú jogellenes külföldre vitele vagy ott tartása esetén a hazatérésre vonatkozó határozat végrehajtása tekintetében az elsőfokú bíróság illetékes.

A határozatot ennek megfelelően a bíró maga hajtja végre, de a kiskorú elválasztásával bírósági tisztviselőt is megbízhat. A határozat végrehajtása során a megbízott bírósági tisztviselő ugyanolyan jogkörrel bír, mint a bíró.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

3.1 Az eljárás

A végrehajtási törvénykönyv szerinti eljárás

A végrehajtási törvénykönyv 48. szakasza szerint a jogosult (vagyis a végrehajtható okirat jogosultja; az a személy, akinek a végrehajtható határozat kifizetési követelést biztosít) végrehajtási kérelmet nyújt be, ha a kötelezett a végrehajtható határozatot önként nem teljesíti. A végrehajtási eljárás tehát a végrehajtható okirat alapján kifizetési követeléssel rendelkező személy kérelmére indul meg.

A fentiekben említettek szerint a végrehajtási kérelmet a besztercebányai kerületi bírósághoz, elektronikus módon kell benyújtani, vagyis azt a minisztérium weboldalán elérhető meghatározott elektronikus formában a bíróság elektronikus postafiókjába kell megküldeni. A kérelmet engedélyezni kell; ellenkező esetben azt elutasítják. Amennyiben a jogosult vagy képviselője nem rendelkezik aktivált elektronikus postafiókkal, a végrehajtási kérelmet végrehajtási tisztviselőn keresztül is be lehet nyújtani. Ebben az esetben a végrehajtási tisztviselő a végrehajtás engedélyezéséig a jogosult meghatalmazott képviselője, minek ellenében a végrehajtási tisztviselő díjazásra és költségeinek megtérítésére jogosult; a költségek összegét és kiszámításuk módját pedig a minisztérium általános hatályú aktusa határozza meg. A végrehajtási kérelemben fel kell tüntetni az alábbiakat:

a) a megkeresett bíróság;

b) a jogosult és a kötelezett, amennyiben utóbbi az eljárásban félként részt vesz;

c) a jogosult képviselője, és amennyiben a kérelmet több jogosult nyújtja be, a jogosultak közös képviselője (vagyis a jogosultaknak közös képviselőt kell kijelölniük);

d) a végrehajtási tisztviselő, amennyiben a kérelmet végrehajtási tisztviselőn keresztül nyújtják be;

e) a végrehajtás alapjául szolgáló, a kötelezettel szemben a végrehajtási kérelem benyújtását lehetővé tevő végrehajtható okirat; amennyiben ezt jogutódlással szerzik, a jogutódlást alátámasztó tények;

f) a kötelezettel való kapcsolatot leíró tények és azok bizonyítása, amennyiben a végrehajtást olyan végrehajtható okirat alapján folytatják le, amely a követelést a természetes személy kötelezettel szemben számla vagy saját váltó alapján állapította meg; ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a végrehajtási kérelem benyújtásának engedélyezését folyamatos jóváhagyási sorozat előzte meg;

g) a követelés; amennyiben ez kifizetésre irányuló követelés, azt fel kell osztani főkövetelésre, visszatérő mellékköltségekre, tőkésített mellékköltségekre, kötbérre és a jogosult végrehajtási költségeire;

h) a jogosult bankszámlája, amelyre a kikényszerített kifizetést kell teljesíteni;

i) a jogosult e-mail címe a végrehajtási tisztviselővel való elektronikus kapcsolattartás céljából, amennyiben a jogosultnak nincs aktivált elektronikus postafiókja;

j) a jogosult feltétel bekövetkeztére vagy kölcsönös kötelezettség teljesítésére vonatkozó nyilatkozata, amennyiben a végrehajtható okirat a jogosultat ilyenre kötelezi, és az ezt alátámasztó bizonyítékok;

k) a jogosult arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a végrehajtási okiratban szereplő kötelezettséget önként nem teljesítették; amennyiben a kötelezettséget részben teljesítették, a nem teljesített részt a végrehajtási kérelem benyújtásának napján kell meghatározni;

l) a kérelem benyújtásának napja.

A végrehajtási kérelemhez az alábbiakat kell csatolni:

a) a végrehajtható okirat másolata és – szükség esetén – végrehajthatóságának megerősítése; a követeléssel kapcsolatos eljárásban kibocsátott fizetési meghagyást nem kell benyújtani;

b) a jogutódlást alátámasztó okiratok; amennyiben a jogutódlás jogszabály alapján történt, vagy azt a cégjegyzékbe (Obchodný register) bejegyezték, ezekre elég csak hivatkozni;

c) amennyiben azt a végrehajtható okirat megkívánja, a feltétel bekövetkeztét vagy a kölcsönös kötelezettség teljesítését bizonyító dokumentum;

d) a fogyasztói szerződés és minden más, a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos dokumentáció, ideértve azokat, amelyekre a fogyasztói szerződés hivatkozást tartalmaz, amennyiben a végrehajtás fogyasztói szerződésben szereplő követelés érvényesítésére szolgáló végrehajtható okirat alapján folyik; kivéve, ha a végrehajtható okirat a követeléssel kapcsolatos eljárásban kibocsátott fizetési meghagyás.

Amennyiben a végrehajtást külföldi végrehajtható okirat alapján kérik, a jogosult ezenfelül köteles a végrehajtható okirat típusának megfelelő dokumentumok csatolására is (a végrehajtási törvénykönyv 48. szakaszának (5) bekezdése).

A végrehajtási kérelem beérkezésekor a bíróság azt ellenőrzi, és amennyiben az a jogszabályi feltételeknek megfelel, azt jóváhagyja, és a jóváhagyást kézbesíti a végrehajtást lefolytató végrehajtási tisztviselőnek.

A polgári nemperes eljárásokról szóló törvénykönyv szerinti eljárás

A határozat végrehajtására irányuló eljárásban részt vevő felek a kiskorú, valamint a végrehajtható okiratban szereplő jogosult és kötelezett. Amennyiben a kötelezett önként nem teljesíti a végrehajtható okiratban foglaltakat, a jogosult a határozat végrehajtása iránti kérelmet nyújthat be; emellett a polgári nemperes eljárásokról szóló törvénykönyv szerint a bíróság hivatalból is indíthat eljárást. A határozatot akkor lehet végrehajtani, ha a végrehajtására vonatkozó végzést kibocsátották, és a végrehajtást a végzés feleknek történő kézbesítése nélkül is le lehet folytatni. A határozat végrehajtása során a bíróság elválasztja a kiskorút attól a személytől, akitől a határozat eltiltotta, és a kiskorút arra a személyre bízza, akit a határozat a kiskorú felügyeletével vagy a kiskorú ideiglenes felügyeletével megbíz, vagy aki a jogellenesen elvitt vagy visszatartott kiskorú átvételére jogosult.

3.2 A főbb feltételek

Végrehajtási eljárás a végrehajtási törvénykönyv szerint

A végrehajtási törvénykönyv szerinti végrehajtási eljárás feltétele a végrehajtható okirat megléte, a végrehajtási kérelem benyújtása és a bírósági illeték (16,50 euró) megfizetése. A bírósági illeték a kérelem benyújtásakor esedékes és kizárólag postai vagy banki átutalással róható le. Az illeték megfizetésére vonatkozó számlázási adatokat automatikusan továbbítják. A bíróság nem szólít fel az illeték megfizetésére; amennyiben azt a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül nem fizetik meg, a kérelmet elutasítják; kivéve, ha a jogosult mentesül a bírósági illeték megfizetése alól, amiről őt a bíróság értesíti.

A pénzösszeg megfizetésétől eltérő teljesítésre való jogosultság érvényesítésének megkezdését követően a jogosult végrehajtási tisztviselője kérelmezheti, hogy az eljárás költségeire tekintettel előleget fizessenek meg; kivéve, ha a jogosult mentesült a bírósági illeték megfizetése alól. Amennyiben a jogosult a végrehajtási tisztviselő kérésére az általa meghatározott, legalább 15 napos határidőn belül nem fizeti meg az előleget, a végrehajtási tisztviselő a végrehajtás felfüggesztéséről szóló értesítést bocsát ki.

A végrehajtási törvénykönyv szerint a végrehajtható bírósági határozat akkor minősül végrehajtható okiratnak, ha az feljogosít, kötelezettséget keletkeztet vagy vagyontárgyra gyakorol hatást. Végrehajtható okirat lehet emellett:

a) az Európai Unió intézménye, testülete, hivatala vagy ügynöksége által hozott határozat;

b) külföldi országból származó végrehajtható okirat, amely Szlovákiában végrehajtható;

c) jogi kötelezettséget előíró és a jogosultat, a kötelezettet, a jogalapot, a teljesítés tárgyát és idejét meghatározó közjegyzői okirat, amennyiben az okiratban szereplő kötelezett a végrehajthatósághoz hozzájárult;

d) választottbírósági eljárásban kibocsátott végrehajtható határozat, ideértve az abban jóváhagyott békéltetést;

e) hagyatéki határozat;

f) közigazgatási szervek vagy regionális önkormányzati testület által hozott végrehajtható határozat, ideértve a helyszínen meg nem fizetett bírságról szóló értesítést;

g) a megfelelő testület által jóváhagyott kifizetési értékelés, adó- és díjhátralékokra vonatkozó nyilatkozat és békéltetés;

h) szociális biztonsági, társadalombiztosítási, öregségi nyugdíjrendszerre vagy közfinanszírozott egészségbiztosításra vonatkozó végrehajtható határozat és hátraléknyilatkozat;

i) jogszabály által végrehajthatóvá nyilvánított más végrehajtható határozat, hátraléknyilatkozat vagy jóváhagyott békéltetés;

j) másik uniós tagállam jogszabálya szerint kibocsátott irat, amennyiben az követelés vonatkozó jogszabályban meghatározott beszedésére vonatkozik;

k) a végrehajtás felfüggesztéséről szóló értesítés és a végrehajtás költségeinek megfizetésére való felszólítás;

l) a vonatkozó jogszabályban meghatározott egyéb végrehajtható okirat.

Végrehajtási eljárás a polgári nemperes eljárásokról szóló törvénykönyv szerint

A határozat végrehajtásának egyetlen feltétele a végrehajtható okirat, mivel a bíróság hivatalból is indíthat eljárást; a bíróság a határozat végrehajtását hivatalból is elrendelheti, a biztosítási intézkedések végrehajtására irányuló eljárást pedig mindig hivatalból rendeli el. A jogosult a kérelem benyújtásáért nem fizet bírósági illetéket, mivel ez az eljárás illetékmentes.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Végrehajtás alá vonható vagyontárgyak a végrehajtási törvénykönyv szerint

Amennyiben a végrehajtás alapját pénzösszeg megfizetésére vonatkozó kötelezettséget megállapító végrehajtható okirat képezi, a végrehajtást az alábbi módokon lehet lefolytatni:

a) munkabérek zárolása;

b) fizetési felszólítás;

c) ingó javak értékesítése;

d) értékpapírok értékesítése;

e) ingatlan értékesítése;

f) vállalkozás értékesítése;

g) vezetői engedély felfüggesztésére irányuló végzés.

Amennyiben olyan követelés behajtásáról van szó, amely a végrehajtási kérelem kézbesítésének napján járulékos költségek nélkül nem haladja meg a 2000 eurót („végrehajtás alacsony összegre”), úgy a végrehajtást nem lehet olyan ingatlan értékesítésével lefolytatni, amelyben a kötelezett ideiglenes vagy állandó lakóhelye található; ez azonban nem akadályozza meg azt, hogy az ingatlanon zálogjogot alapítsanak. A tartási követelés behajtására irányuló végrehajtás nem minősülhet alacsony összegű végrehajtásnak.

A kötelezett ideiglenes vagy állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlant a végrehajtás során a bíróság engedélyével akkor lehet értékesíteni, ha a kötelezettel szemben több követelés végrehajtására irányuló eljárás is folyamatban van, és a követelések együttes összege meghaladja a 2000 eurót, feltéve, hogy a végrehajtási tisztviselő bizonyítja, hogy a követeléseket másként nem lehet behajtani. Az előző mondatban említett ingatlan értékesítésének engedélyezésére irányuló kérelmet az ingatlanra elsőként zálogjogot bejegyző végrehajtási tisztviselő, illetve az ő írásbeli beleegyezésével a zálogjogot később bejegyző végrehajtási tisztviselő nyújthatja be.

Ha a végrehajtás alapját pénzösszeg megfizetésétől eltérő kötelezettséget megállapító végrehajtható okirat képezi, a végrehajtás módja a kötelezettség jellegétől függ. Ebben az esetben a végrehajtást az alábbi módokon lehet lefolytatni:

a) kiürítés;

b) vagyontárgyak elkobzása vagy megsemmisítése a kötelezett költségén;

c) közös vagyon felosztása;

d) munka és szolgáltatás elvégzése.

A végrehajtási eljárás nem lehet hatással olyan vagyontárgyra vagy jogra, amely a végrehajtási törvénykönyv vagy más különös jogszabály alapján nem vonható végrehajtás alá, a végrehajtás alól kizárt, vagy a végrehajtás szempontjából nem figyelembe vehető. Ennek megfelelően zálogjogra csak akkor lehet végrehajtást vezetni, ha a jogosult a zálogjogosult, vagy ha a zálogjogosult a végrehajtáshoz hozzájárul. A végrehajtást kizárólag a végrehajtási engedélyben foglalt követelés és a végrehajtási költségek mértékéig lehet lefolytatni; kivéve, ha a végrehajtást nem felosztható ingó javak értékesítésével vagy – ha az kötelezettnek nincs elegendő más vagyona a követelés kielégítésére – ingatlan értékesítésével végzik.

Az alábbiak nem vonhatók végrehajtás alá:

a) az állam tulajdonában vagy különös jogszabály szerint vagyonfelügyelő felügyelete alatt álló ingatlan, kivéve a különös jogszabály szerinti ideiglenes felügyeletet;

b) az állami költségvetés bevételei, államilag támogatott szervezetek folyószámláján található pénzösszegek és az ilyen bevételek létrehozására irányuló jogviszonyokon alapuló követelések;

c) az állam tulajdonában lévő értékpapírok és az állam saját tőkéje a jogi személyekben;

d) az állami költségvetési hiány és az államadósság fedezésére szolgáló összegek;

e) az állam különös jogszabályban meghatározott más vagyona.

Az állam és a Szlovák Köztársaság Export-Import Bankja (Exportno‑importná banka Slovenskej republiky) tulajdonában lévő más vagyontárgyak akkor nem vonhatók végrehajtás alá, ha a végrehajtásból azért zárták ki azokat, mert az állami működéshez, közcél megvalósításához vagy az Export-Import Bank munkájához elengedhetetlenül szükségesek. Ebben az esetben a végrehajtásból való kizárásra irányuló kérelmet a végrehajtás megindulásáról szóló értesítés kézbesítésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani. Az ilyen állami vagyonra irányuló végrehajtási eljárást csak az állami vagyon vagyonfelügyelőjének felügyelete alatt álló állami vagyonra lehet lefolytatni, akinek tevékenységére a jogosult a követelését alapította.

Határozatok végrehajtása a polgári nemperes eljárásokról szóló törvénykönyv szerint

A bíróság elválasztja a kiskorút attól a személytől, akitől a határozat eltiltotta, és a kiskorút arra a személyre bízza, akit a határozat a kiskorú felügyeletével vagy a kiskorú ideiglenes felügyeletével megbíz, vagy aki a jogellenesen elvitt vagy visszatartott kiskorú átvételére jogosult. A bíró a kiskorú elválasztásával bírósági tisztviselőt is megbízhat. A határozat végrehajtása során a megbízott bírósági tisztviselő ugyanolyan jogkörrel bír, mint a bíró.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

A végrehajtás megindításakor a végrehajtási tisztviselő értesíti a jogosultat és a kötelezettet a végrehajtás megindításáról és a lefolytatás módjáról, amennyiben ez (a végrehajtási végzés kibocsátása előtt) megállapítható, valamint felszólítja a kötelezettet a követelés teljesítésére. A végrehajtás megindításáról szóló értesítésben szerepel a kötelezettség értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül történő teljesítésének költsége, valamint az értesítés kézbesítésétől számított 15 napon túli költségek is, ha a kötelezett e határidőn belül nem teljesíti a követelést.

A végrehajtás megindításáról szóló értesítés joghatásai

Általános jogi aktusok

A végrehajtás megindításáról szóló értesítés kézbesítését követően a kötelezett a követelés összegére és jelentőségére tekintettel a tőle észszerűen elvárható mértékben köteles magát általános jogi aktusoknak alávetni. A jogi személy vagy egyéni vállalkozó számára az általános jogi aktusok azok a jogi aktusok, amelyek a munkájuk vagy üzleti tevékenységük során végzett tevékenység elvégzéséhez elengedhetetlenek. A természetes személyek számára az általános jogi aktusok azok a jogi aktusok, amelyek a saját és a természetes személy által eltartott személyek hétköznapi szükségleteinek biztosításához elengedhetetlenek.

Nem tekinthetők általános jogi aktusnak különösen az alábbiak:

a) vállalkozás, szövetkezet vagy más jogi személy létrehozása;

b) vállalkozásban, szövetkezetben vagy más jogi személyben tőke megszerzése vagy átruházása;

c) ingatlan átruházása, bérbeadása vagy harmadik személy jogával való megterhelése;

d) jogi aktus megtétele megfelelő ellentételezés nélkül.

Rendelkezés a végrehajtás alá vonható vagyonnal

A végrehajtás megindításáról szóló értesítés kézbesítését követően az általános jogi aktusok kivételével a végrehajtási tisztviselő írásbeli hozzájárulása nélkül nem lehet a végrehajtás alá vont vagyonnal rendelkezni. A vagyonnal e tilalom ellenére történő rendelkezés nincs hatással a jogi aktus érvényességére, de az a jogosulttal szemben nem vált ki joghatást, és a jogosult követelését az elvesztett vagyonból a jogi aktus megtámadása nélkül ki lehet elégíteni, ha az a vagyonnal a polgári törvénykönyv (Občiansky zákonník) 42a. szakaszának (3) és (4) bekezdésében felsorolt személyek javára történő rendelkezést érinti, akik tudtak, vagy kellő körültekintés mellett tudniuk kellett volna a folyamatban lévő végrehajtási eljárásról.

Követelések beszámítása

A végrehajtás megindítását követően a kötelezett jogosulttal szembeni követeléseinek egyoldalú beszámítása nem lehetséges, kivéve, ha az olyan végrehajtható okiraton alapul, amely alapján a kötelezett végrehajtást indíthat.

A követelés teljesítésének joghatásai

A végrehajtás megindításáról szóló értesítés kézbesítését követően a követés teljesítése csak akkor vált ki joghatást, ha a végrehajtási tisztségviselő az esedékes kifizetést megkapja. Amennyiben a követelés kifizetésére a végrehajtási eljárás megindításáról szóló értesítés kézbesítése előtt kerül sor, a jogosult erről indokolatlan késedelem nélkül köteles értesíteni a végrehajtási tisztviselőt.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Ezen intézkedések érvényességének nincs időbeli korlátja.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

A végrehajtás felfüggesztése és a végrehajtás megszüntetése a végrehajtási törvénykönyv szerint

A kötelezett felfüggesztheti az eljárást a végrehajtási tisztviselőhöz intézett kérelem útján (minek nyomán a tisztviselő az eljárás felfüggesztéséről szóló értesítés tesz közzé), különösen a kötelezett oldalán felmerült alábbi okokra hivatkozva:

a) az eljárás tárgyát képező vagyontárgy tulajdonjogának megállapítása céljából különleges keresetet (vylučovacia žaloba) nyújtottak be, vagy ilyen eljárás van folyamatban;

b) a természetes személy kötelezett részletfizetési kérelmet nyújtott be, amely elbírálás alatt van;

c) a természetes személy kötelezett a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet nyújtott be és arról nyilatkozott, hogy önhibáján kívül ideiglenesen olyan helyzetben van, hogy az azonnali végrehajtás az ő vagy családtagjai számára súlyos következményekkel járna;

d) a tartásra irányuló végrehajtás esetén a kötelezett megfizette az esedékes tartást, ideértve a jogosult és a végrehajtási tisztviselő költségeit, és kérte a végrehajtás felfüggesztését, valamint kijelentette, hogy a végrehajtási tisztviselőn keresztül a továbbiakban rendszeres tartásfizetésre vállalkozik;

e) a végrehajtás megszüntetésére irányuló keresetet benyújtó kötelezett a követelés értékének megfelelő biztosítékot helyezett el a végrehajtási tisztviselő által kifejezetten erre a célra nyitott külön számlán.

A kötelezett a végrehajtás megszüntetését is kérheti a bíróságtól az alábbi okokra hivatkozva:

a) a végrehajtható okirat keletkezése óta bekövetkezett körülmények miatt a követelés megszűnt;

b) a végrehajtható okiratot visszavonták;

c) különös jogszabály alapján a külföldi országból származó végrehajtható okirat végrehajtását meg lehet tagadni, kivéve, ha az okiratot az eljárás korábbi szakaszában is lehetett volna érvényesíteni;

d) a végrehajtható okirat végrehajtását egyéb tényezők gátolják.

A kötelezett halasztó hatályú kérelmet a végrehajtási tisztviselőhöz csak a végrehajtás megindításáról szóló értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül nyújthat be. A végrehajtás felfüggesztésére irányuló (nem halasztó hatályú) később benyújtott kérelemben a kötelezett csak olyan tényezőkre hivatkozhat, amelyek ezen időszakot követően merültek fel. A végrehajtás felfüggesztésére irányuló további kérelemben a kötelezett csak olyan tényezőkre hivatkozhat, amelyek az ezt megelőző végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelem benyújtását követően merültek fel. Az első két mondatban meghatározott korlátok nem vonatkoznak azokra a tényezőkre, amelyekre a kötelezett önhibáján kívül korábban nem tudott hivatkozni. Amennyiben a jogosult a végrehajtás megszüntetéséhez hozzájárul, a végrehajtási tisztviselő a végrehajtás megszüntetéséről szóló értesítést bocsát ki, amelyet az eljárásban részt vevő feleknek és a bíróságnak kézbesítenek; ellenkező esetben a válaszadásra nyitva álló határidő leteltétől számított öt munkanapon belül a jogosult végrehajtási tisztviselője az eljárás megszüntetésére irányuló kérelmet nyújt be a kérelemről döntő bírósághoz, amelyhez saját nyilatkozatát és a jogosult nyilatkozatait is csatolja.

Főszabály szerint a végrehajtási tisztviselő későbbi határozataival és a bíróság végrehajtási eljárásban hozott határozataival szemben kizárólag a végrehajtási törvénykönyvben meghatározott kivételek esetén lehet „fellebbezni”.

Határozatok végrehajtása a polgári nemperes eljárásokról szóló törvénykönyv szerint

A határozat végrehajtására vonatkozó végzéssel és a határozat végrehajtására irányuló kérelmet elutasító végzéssel szemben lehetséges fellebbezni. A határozat végrehajtására vonatkozó végzéssel szembeni fellebbezést csak a végrehajtható okirat végrehajthatatlanságára vagy a végrehajtható okirat keletkezését követően bekövetkezett, a követelést megszüntető körülményre alapozva lehet benyújtani. A határozat végrehajtására vonatkozó végzéssel szemben benyújtott fellebbezéstől függetlenül az elsőfokú bíróság a határozatot végrehajthatja.

A bíróság a határozat végrehajtását hivatalból elhalaszthatja, ha a kiskorú életét, egészségét vagy fejlődését a határozat végrehajtása súlyosan veszélyeztetné. A bíróság kérelemre elhalaszthatja a külföldi országból származó határozat végrehajtását, ha azt a származási országban vitatják, egészen addig, amíg a fellebbezést el nem bírálják. A bíróság emellett a különös jogszabályban meghatározott esetben is elhalaszthatja a határozat végrehajtását.

A bíróság hivatalból megszünteti a határozat végrehajtására irányuló eljárást, ha:

a) a végrehajtható okirat még nem vált végrehajthatóvá;

b) a végrehajtható okiratot a határozat végrehajtásának elrendelését követően visszavonták; amennyiben a végrehajtható okiratot módosították, a bíróság a módosított végrehajtható okirat alapján folytathatja a határozat végrehajtását;

c) a bíróság a határozat végrehajtását egyéb okból elutasította;

d) a végrehajtható okirat kibocsátása óta bekövetkezett körülmények miatt a kötelezettség megszűnt;

e) a kötelezettet a kötelezettség alól mentesítették;

f) a határozatot végrehajtották.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

Lásd a 4. és 5. pontot. A végrehajtási tisztviselő dönt a végrehajtás végrehajtandó követeléssel arányos végrehajtási módszeréről, amely mellett a kötelezett zárolt vagyona arányos a kötelezettség mértékével. A végrehajtást kizárólag a végrehajtási engedélyben foglalt követelés és a végrehajtási költségek mértékéig lehet lefolytatni; kivéve, ha a végrehajtást nem felosztható ingó javak értékesítésével vagy – ha az kötelezettnek nincs elegendő más vagyona a követelés kielégítésére – ingatlan értékesítésével végzik.

A bíróság a végrehajtási kérelmet akkor is köteles elutasítani, ha:

a) a kérelem vagy a végrehajtható okirat nem felel meg a végrehajtási törvénykönyvnek;

b) olyan körülmények állnak fenn, amelyek miatt a végrehajtást meg kellene szüntetni;

c) a jogosult vagy a kötelezett nem a végrehajtható okiratban foglalt személy jogutódja;

d) a végrehajtást olyan eljárásban hozott végrehajtható okirat alapján kérelmezik, amelyben számlán vagy saját váltón alapuló követelést érvényesítettek, és a követelés olyan fogyasztói szerződéssel kapcsolatban keletkezett, amelyben nem vették figyelembe a jogellenes szerződési feltételeket, a számla, illetve saját váltó használatának korlátait és tilalmát, vagy azt a tényt, hogy a szerződés a jóerkölcsbe ütközik, és ez a követelésre hatással volt;

e) a végrehajtható okiratot olyan eljárásban bocsátották ki, amelyben nem volt lehetőség a jogellenes szerződési feltételek vitatására vagy módosítására, és a jogellenes feltétel hatással volt a fogyasztói szerződéssel kapcsolatban keletkezett végrehajtandó követelésre;

f) a végrehajtást fogyasztói jogvitában hozott választottbírósági ítélet alapján kellene lefolytatni, és:

1. a fogyasztói választottbírósági egyezség nem felel meg a különös jogszabályban támasztott feltételeknek;

2. a fogyasztói jogvitában hozott választottbírósági ítéletet olyan választottbíró hozta, aki a választottbírósági eljárás idején nem szerepelt a fogyasztói jogvita eldöntésére jogosult választottbírók jegyzékében;

3. a fogyasztói jogvitában hozott választottbírósági ítéletet olyan választottbíróság hozta, amely a választottbírósági eljárás idején nem szerepelt a fogyasztói jogvita eldöntésére jogosult választottbíróságok jegyzékében;

4. a választottbírósági ítélet nem felel meg a különös jogszabályban támasztott feltételeknek, vagy egyébként végrehajthatatlan;

g) a kérelem visszatérő járulékos költségeket tartalmaz, és azt több mint három évvel a végrehajtható okirat végrehajtható válását követően, anélkül nyújtották be, hogy a végrehajtási kérelem benyújtását megelőző három hónapban a kötelezettet az adósság megfizetésére szólították volna fel, vagy a kötelezettel a végrehajtható okiratban meghatározott követelés fokozatos megfizetésére vonatkozó egyezséget a végrehajtható okirat végrehajthatóvá válásától számított három éven belül megkötötték volna;

h) a végrehajtást olyan végrehajtható okirat alapján kérelmezik, amely a jogszabályi követelményeknek nem megfelelő közjegyzői okirat, vagy az abban szereplő kötelezettség jogsértő, vagy egyébként a jóerkölcsbe ütközik.

A végrehajtás során a bíróság jogosult a végrehajtási tisztviselőtől a részére kiosztott végrehajtási ügyek helyzetével kapcsolatos magyarázatokat vagy jelentéseket kérni, a tisztviselő pedig köteles ezeket a bíróságnak határidőn belül megadni. A bíróság hivatalból leválthatja a végrehajtási tisztviselőt, ha az a végrehajtási törvénykönyvben vagy a bírósági határozatban meghatározott kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi. Mielőtt leváltaná a tisztviselőt, a bíróság figyelembe veszi az eljárásban részt vevő felek és a végrehajtási tisztviselő nyilatkozatait.

Amennyiben a végrehajtást munkabérek zárlata útján folytatják le, a kötelezett havi béréből vagy más jövedelméből egy alapösszeg nem vonható le; ezen alapösszeg számításának módszereit a kormány rendeletben határozza meg. Amennyiben kiskorú gyermek tartásáról van szó, a kötelezett havi béréből le nem vonható alapösszeg az első mondatban meghatározott alapösszeg 70%-a. Amennyiben külföldön dolgozó személy fizetéséről vagy béréről van szó, amelynek e célból történő kiszámításához fizetési együtthatót vagy ehhez hasonló módszert alkalmaznak, az alapösszeg kiszámításához alkalmazandó módszert ugyanazon módszer és arány szerint határozzák meg, mint magát a fizetést vagy bért.

A bankszámlán tárolt összegek 165 euróig és azok az összegek, amelyeket a kötelezett kifejezetten munkavállalóinak kifizetése céljából tart, nem vonhatók bankszámláról történő kifizetés útján foganatosított végrehajtás alá. Amennyiben a kötelezett több számlával is rendelkezik, csak az egyik számlán tartott, 165 eurót el nem érő összeg nem vonható végrehajtás alá.

A kötelezett tulajdonában lévő vagyontárgyak közül csak azok nem vonhatók végrehajtás alá, amelyekre a kötelezettnek a saját és családtagjai anyagi szükségleteinek ellátásához vagy a munkájához, illetve vállalkozásához szüksége van, illetve azok, amelyek értékesítése a jóerkölcsbe ütközne.

A végrehajtási eljárásból ki vannak zárva az alábbiak:

a) általános ruházat, fehérneműk és lábbelik;

b) alapvető háztartási eszközök, úgymint a kötelezett és családtagjainak ágya, egy asztal, a családtagok számának megfelelő számú szék, egy hűtőszekrény, egy tűzhely, egy főzőlap, egy fűtőtest, üzemanyag, egy mosógép, ágynemű, alapvető konyhai eszközök, egy rádió;

c) háziállatok, a vállalkozást szolgáló háziállatok kivételével;

d) a kötelezett munkájához vagy vállalkozásához szükséges eszközök 331,94 euró összegig;

e) gyógyszerek és más olyan eszközök, amelyekre a kötelezettnek betegsége vagy testi fogyatékossága miatt szüksége van;

f) azok az eszközök, amelyekre tekintettel különös jogszabályban meghatározott anyagi támogatást vagy juttatást teljesítettek; különös jogszabályban súlyos fogyatékosság ellentételezéseként meghatározott pénzügyi támogatások és a különös jogszabályban meghatározott pénzügyi jellegű gyermekvédelmi intézkedések;

g) olyan gépjármű, amely a természetes személy kötelezett egyéni közlekedési eszköze, és amely a súlyos fogyatékossággal élő természetes személy, családtagja vagy háztartásának tagjai szükségleteinek kielégítéséhez szükséges;

h) eljegyzési és jegygyűrű;

i) legfeljebb 165 euró készpénz;

j) tankönyvek és játékszerek.

A végrehajtási eljárásból ki vannak zárva emellett az egyéni vállalkozó mezőgazdasági földterületéhez tartozó eszközök, ha azok elvesztése veszélyeztetné a mezőgazdasági földterület megművelését vagy a különös jogszabály szerinti növénytermesztés vagy állattenyésztés folyamatosságát és a tenyészállatokat, például a tejelő teheneket, a vemhes üszőket, bikákat, kocákat, sertéseket, anyajuhokat és kosokat.

Emellett a végrehajtási eljárásból ki vannak zárva a nyugdíjpénztárban és magánnyugdíjpénzárban meglévő összegek a munkáltató által a kedvezményezett után befizetett járulékok és a kedvezményezett befektetéseiből származó bevételek erejéig.

2017. április 1-jétől hatályos verzió.

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.