Bírósági határozatok végrehajtása

Hollandia
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

Végrehajtási jog: általános

A bírósági eljárás a bíróság által hozott ítélettel zárul. Ezen ítélet az egyik felet (az adóst) a másik fél (a hitelező) felé kötelezettség teljesítésére kötelezheti. Ha az adós önként nem teljesít, a hitelező a végrehajtási jog szerinti intézkedések alkalmazása útján kényszerítheti ki a teljesítést. A jog e területe szabályozza az adóst teljesítésre kötelező bírósági ítélet végrehajtását. E célból a végrehajtási jog a kikényszerítő intézkedésekre és ezek alkalmazására vonatkozó szabályokat állapít meg. A bírósági végrehajtók (gerechtsdeurwaarders) – röviden csak végrehajtók (deurwaarders) – jogosultak az ítéletek végrehajtására, és őket a jogait érvényesíteni kívánó hitelező utasítja erre. Két feltételnek kell teljesülnie a végrehajtási jog által előírt kikényszerítő intézkedések alkalmazásához: végrehajtható okirattal (executoriale titel) – például végrehajtható ítélettel – kell rendelkezni, és azt előzetesen kézbesíteni kell annak a félnek, akivel szemben végrehajtási intézkedést alkalmaznak. A végrehajtási eljárás fő résztvevői az igényjogosult (a végrehajtást kérő fél, a hitelező), az adós (akivel szemben a végrehajtási intézkedést alkalmazzák) és a végrehajtó (az igényjogosult kérelmére a végrehajtási intézkedést ténylegesen alkalmazó állami tisztviselő).

Kikényszerítő intézkedések

A fő kikényszerítő intézkedés a végrehajtás útján történő lefoglalás (executoriaal beslag). Erről a 2.1. pontban tájékozódhat részletesebben.

Az egyéb kikényszerítő intézkedések a következők:

  1. pénzbírság (dwangsom);
  2. a bírósági végzés teljesítésének elmulasztása esetére előírt elzárás (lijfsdwang/gijzeling).

1. A pénzbírság bírósági ítéletben megállapított pénzösszeg, amelyet a bírságra ítélt személynek meg kell fizetnie, ha nem teljesíti a főkötelezettséget. Ezen intézkedést elsősorban ideiglenes intézkedés iránti eljárásban használják nyomás gyakorlásának eszközeként. Pénzbírságot csak olyan főkötelezettség kapcsán lehet kivetni, amely nem pénzösszeg megfizetéséhez kapcsolódik.

2. A bírósági végzés teljesítésének elmulasztása esetére előírt elzárás olyan kikényszerítő intézkedés, amelynek célja, hogy az egyik felet egy bizonyos kötelezettség teljesítésére kényszerítsék. Ezen intézkedést a bíróság ritkán alkalmazza, és még ritkábban hajtják végre. Arra csak akkor van lehetőség, ha a bíróság így rendelkezik. A bíróság az elzárást a hitelező kérelmére, az ítéletek és határozatok végrehajtása érdekében rendelheti el abban az esetben, ha az nem pénzösszeg megfizetésére vonatkozó végzéshez kapcsolódik. Az elzárás alkalmazható emellett például olyan ítéletek, határozatok és hiteles okiratok esetében, amelyek alapján a polgári törvénykönyv (Burgerlijk Wetboek) 1. könyve szerinti tartásdíjat, például gyermektartást kell fizetni (a polgári perrendtartás [Wetboek van Burgerlijke Rechtsvordering] 585. cikke).

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

3.1 Az eljárás

Az eljárás ismertetésére az alábbiakban kerül sor.

Végrehajtható okirat

A holland bíróságok döntései (ítélet, határozat, végzés), hiteles okiratok (közjegyzői okiratok) és egyes egyéb iratok tartoznak a végrehajtható okiratok közé. Egyéb, a törvény által végrehajtható okiratként meghatározott okiratok: az ügyészi szolgálat (Openbaar Ministerie) végrehajtási intézkedései, az adóhatóság végrehajtási intézkedései, a végrehajtás jóváhagyásával kiegészített választottbírósági ítéletek és a hivatalos vitarendezési jegyzőkönyvek.

Az eljárásban részt vevő felperes és alperes megkapják a bíróság hivatalvezetőjétől az ítélet egy-egy példányát. Ha az ítélet bírósági végzést tartalmazó jogerős ítélet, az ítélet végrehajtására jogosult fél ennek végrehajtható formában elkészített példányát kapja meg. Az ítélet végrehajtói példányát (grosse) ingyenesen adják ki a feleknek. Ez az ítélet „A király nevében” („In naam der Koning”) szavakkal kezdődő hiteles példánya. A végrehajtói példány e szavakról ismerhető fel, az tehát egy végrehajtható formában kibocsátott bírósági ítélet. A végrehajtási intézkedés csak a végrehajtói példány kiadása esetén tehető. Végrehajtói példány vagy első hiteles példány közjegyzői okiratról is kibocsátható. A végrehajtói példány átadása felhatalmazza a végrehajtót végrehajtási intézkedés foganatosítására.

A végrehajtást megelőzően a végrehajtó kézbesíti az iratot (végrehajtói példányt/első hiteles példányt) annak a személynek, akivel szemben az intézkedést foganatosítják. A kézbesítés célja, hogy az ítéletet az ellenérdekű fél tudomására hozza, és tájékoztassa arról, hogy a hitelező az ítélet teljesítését követeli.

A végrehajtható okiratok uniós tagállamok közötti kézbesítéséről lásd az uniós iratkézbesítési rendeletet: a Tanács 1348/2000/EK rendelete (2000. május 29.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről.

Bírósági végrehajtók

Szerepük a végrehajtásban

A végrehajtó az ítéletek végrehajtásának főszereplője, és mindig a végrehajtást kérelmező személy utasítására jár el. Ezeket az utasításokat a végrehajtói példány (az ítélet hiteles példánya) végrehajtónak történő átadásával adják meg. A végrehajtónak általában nincs szüksége külön felhatalmazásra.

A végrehajtó a végrehajtással kapcsolatosan a következő módokon járhat el:

  1. a végrehajtható okirat kézbesítése azon személy részére, akivel szemben a végrehajtási intézkedést foganatosítják;
  2. felszólítás a kötelezettség teljesítésre, például egy pénzösszeg megfizetésére;
  3. a pénzösszeg átvétele, ha az adós teljesíti fizetési kötelezettségét;
  4. vagyontárgyak lefoglalása;
  5. a rendőrség segítségének igénybevétele, ha erre szükség van (pl. vagyontárgyak lefoglalása esetén).

Végrehajtói díjak

A végrehajtók hivatalos intézkedéseiért meghatározott díjakat kell fizetni, amelyek megtérítésére az adós kötelezhető. A hitelezőre nem vonatkoznak meghatározott díjak, így ezekről a végrehajtóval kell megegyezni. A végrehajtó által az adósra kivetett díjak megtalálhatók a végrehajtók hivatalos intézkedéseiről és díjairól szóló részletes szabályokat megállapító 2001. július 4-i rendeletben (a végrehajtói díjakról szóló rendelet) (Besluit tarieven ambtshandelingen gerechtsdeurwaarders). További információt a hivatalos intézkedések díjait tartalmazó jegyzékben (Tarieven ambtshandelingen) talál, a www.kbvg.nl weboldalon.

3.2 A főbb feltételek

A végrehajtás lefolytatásának két fő feltétele a következő:

  • végrehajtható okirat megléte;
  • a végrehajtást megelőzően ezen okirat kézbesítése azon személy részére, akivel szemben a végrehajtási intézkedést foganatosítják.

Mint az már fent említésre került, a fő kikényszerítő intézkedés a végrehajtás útján történő lefoglalás.

Vannak a végrehajtható okirat kibocsátásáig foganatosítható intézkedések is. Ezeket az intézkedéseket az ítélethozatalt megelőzően lehet kérni, az eljárás során is vagy akár azt megelőzően. Ezeket az intézkedéseket biztosítási intézkedéseknek nevezik (conservatoire maatregelen), és ideiglenes védelmi intézkedésként szolgálnak. A biztosítási intézkedések része az ítéletet megelőző lefoglalás (conservatoir beslag), a hatósági zár elhelyezése (verzegeling) és a vagyonleltár készítése (boedelbeschrijving). E tájékoztató a végrehajtás útján történő lefoglalással foglalkozik.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

A végrehajtási intézkedések célja és jellege különböző lehet. Különbség tehető a pénzösszeg kifizetésére, a vagyontárgy átadására és a tevésre vagy tartózkodásra irányuló intézkedések között. A leggyakoribb intézkedés a pénz behajtását szolgáló lefoglalás (verhaalsbeslag).

Amennyiben az adós kötelezettsége valamely cselekmény megtételét, nem pedig pénzösszeg megfizetését vagy vagyontárgy átadását foglalja magában, erre sor kerülhet „tényleges cselekmény” (feitelijke handeling, olyan cselekmény, amely joghatást vált ki függetlenül attól, hogy a cselekvőnek ez szándékában állt-e) vagy jogcselekmény (rechtshandeling, szándékosan joghatás kiváltására irányuló cselekmény) elvégzése útján. Amennyiben a tényleges cselekmény nem személyhez kötött, a hitelező kérheti a bíróságtól a teljesítéssel elérhető helyzet megteremtésének engedélyezését. Amennyiben az adós kötelezettsége jogcselekmény elvégzéséből, például ajánlat elfogadásából állt, e cselekményt bírósági ítélettel lehet helyettesíteni. A bíróság emellett úgy is rendelkezhet, hogy az adósnak tartózkodnia kell bizonyos cselekményektől.

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Végrehajtás útján lefoglalás foganatosítható

  1. nem bejegyzett ingóságon. A bejegyzett tulajdon lehet: ingatlan, hajó, légi jármű;
  2. bemutatóra szóló részvényekhez fűződő jogokon vagy megbízáshoz, bejegyzett részvényekhez vagy más bejegyzett értékpapírokhoz fűződő jogokon;
  3. harmadik féllel szemben (harmadik félnél történő lefoglalás) (executoriaal derdenbeslag);
  4. ingatlanon;
  5. hajókon;
  6. légi járművön.

Főszabály szerint az igényjogosult szabadon megválaszthatja az általa lefoglalni kívánt vagyontárgyakat.

Lefoglalás alapvetően az adós teljes vagyonán végrehajtható. Egyes vagyontárgyak azonban nem foglalhatók le, például az alapvető életszükségleti cikkek, azaz ruházat, élelmiszer, szerszámok, szakirodalom és oktatási, művészeti és tudományos célokat szolgáló vagyontárgyak. A munkabér, a tartásdíj vagy járadék egy része nem foglalható le. A védett jövedelmi szint annak biztosítását szolgálja, hogy az adósnak az alapvető szükségletek kielégítéséhez elegendő jövedelme maradjon.

Nem foglalhatók le a közszolgálati célokra szánt vagyontárgyak sem. Az igényjogosult egyidejűleg többféle vagyontárgyon, például mind ingóságon, mind ingatlanon kezdeményezhet végrehajtást.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

Nem bejegyzett ingóság lefoglalásának jogkövetkezményei

A lefoglalás egyik következménye az, hogy az adós által a lefoglalást követően tett cselekmények nem sérthetik a lefoglalást kezdeményező személy jogait. Ha például az adós el kívánja adni vagyontárgyát, a vevő főszabály szerint nem állíthatja az hitelezővel szemben, hogy jelenleg ő a tulajdonos. További következmény, hogy a vagyontárgyból származó jövedelemre szintén vonatkozik a lefoglalás.

Részvények, értékpapírok és más vagyontárgyak lefoglalásának jogkövetkezményei

Nincsenek egyedi jogkövetkezmények. A lefoglalás idejére a lefoglalással érintett személy szavazati jogai megmaradnak.

A harmadik félnél történő lefoglalás jogkövetkezményei

Harmadik félnél történő lefoglalás esetén az hitelező (a lefoglalást kérő személy) harmadik személy ellen (vagyis nem az adós ellen) kéri a lefoglalást, mert a harmadik személy az adósnak tartozik vagy annak vagyontárgyait birtokolja.

A lefoglalást kérő személyt védelmet élvez a másik fél jogcselekményeivel szemben. A lefoglalást követően tett jogcselekmények nem érvényesek a lefoglalást kérő személlyel szemben. A harmadik félnél történő lefoglalás két elterjedt formája a bankszámla lefoglalása, illetve a munkavállaló bérének lefoglalása.

Ingatlan lefoglalásának jogkövetkezményei

Az ingatlan lefoglalását feljegyzik az ingatlan-nyilvántartásba (Kadaster). A hajókra és a légi járművekre azok nyilvántartásba vételét követően ugyanezek a szabályok vonatkoznak. Az ingatlan-nyilvántartási hivatal kérelemre ellenőrizheti az ingatlan-, hajó- és légijármű-nyilvántartásban szereplő adatokat. A lefoglalás a nyilvántartásba vétel időpontjától hatályos. Az ingatlanból a lefoglalást követően szerzett jövedelemre is vonatkozik a lefoglalás. A lefoglalást követően a lefoglalást kérő személy védelmet élvez az adós jogcselekményeivel szemben. Az ingatlannal való rendelkezés (annak értékesítése) nem érvényes a lefoglalást kérő személlyel szemben.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Főszabály szerint egy bírósági ítélet az ítélet meghozatalának napját követő naptól számított 20 évig hajtható végre. Ha egy bírósági ítélet végrehajtása bizonyos feltételekhez kötött, amelyek teljesítése nem függ a pernyertes fél akaratától, a bírósági ítélet a feltételek teljesülését követő naptól számított 20 évig hajtható végre.

Azonban a végrehajthatóság időszaka öt év minden, az ítélet szerint egy éven vagy annál rövidebb időszakon belül megfizetendő összeg tekintetében. Kamatok, pénzbírságok, fokozatos kényszerítő bírságok és más további bírósági rendelkezések esetében az elévülés legkésőbb a fő ítélet végrehajthatóságának elévülése időpontjában következik be az elévülési idő megszakadásának vagy kiterjesztésének kivételével.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

Végrehajtási jogviták

A polgári perrendtartás 438. cikke tartalmazza a végrehajtási jogvitákra (executiegeschillen) vonatkozó általános szabályokat. A végrehajtási jogvita során az adós megkísérelheti a végrehajtás megakadályozását. A jogvita tárgya lehet például a végrehajtható okirat értelmezése és hatálya, az ítéletet (a végrehajtható okiratot) követően felmerülő tények hatása, a lefoglalás érvényessége vagy annak kérdése, hogy ki a lefoglalt vagyontárgyak tulajdonosa. A végrehajtási jogvita kizárólag a végrehajtásra vonatkozik. Az ítélettel lezárult főeljárást érdemben nem tárgyalják újra.

A végrehajtási jogvitában az adós például hivatkozhat arra, hogy az igényjogosult visszaél a jogaival, vagy hogy a lefoglalás aránytalan az ítélethez képest. Az adós (az a személy, akivel szemben a végrehajtási intézkedést foganatosítják) az eljárás e szakaszában nem élhet további érdemi kifogással az ítélettel szemben. Ehhez jogorvoslatként kifogást (verzet), fellebbezési (hoger beroep) vagy felülvizsgálati (cassatie) eljárást kell kezdeményeznie.

Illetékesség

Az illetékes bíróság az illetékesség általános szabályai szerint illetékes bíróság.

Ez vagy a lefoglalás helye szerint illetékes bíróság, vagy az érintett vagyontárgyak helye szerint illetékes bíróság, vagy a végrehajtás helye szerint illetékes bíróság. Valamennyi hollandiai végrehajtási intézkedés esetében meg kell keresni az illetékes holland bíróságot.

Hatáskörrel rendelkező bíróság

A körzeti bíróság (arrondissementsrechtbank) valamennyi végrehajtási jogvitában hatáskörrel rendelkezik, tekintet nélkül arra, hogy melyik bíróság hirdette ki a végrehajtandó ítéletet. A körzeti bíróság akkor is hatáskörrel rendelkezik, ha a fellebbviteli bíróság (gerechtshof) vagy Hollandia Legfelsőbb Bírósága (Hoge Raad der Nederlanden) hozta az ítéletet.

A végrehajtási jogvitákat általában ideiglenes intézkedés iránti eljárásban (kort geding) rendezik. A bíróság meghatározott időre felfüggesztheti a végrehajtást, vagy megszüntetheti a lefoglalást.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

Utolsó frissítés: 01/10/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.