Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata olasz nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Swipe to change

Bírósági határozatok végrehajtása

Olaszország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A végrehajtás a bírósági határozatok és egyéb végrehajtható okiratok (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, közjegyzői okirat [atti publici] és meghatározott szolgálatok hitelesített magánokiratai) kikényszerítése. Amennyiben az adós a kötelezettségeit önként nem teljesíti, a bírósági eljárás ezen szakaszában a rendfenntartó erők is részt vehetnek.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

A végrehajtás a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik. A 1215/2012/EU rendelet („Brüsszel I” rendelet [átdolgozás]) 47. cikkének (1) bekezdése szerinti, a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet szintén a rendes bíróságokhoz kell benyújtani.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

A végrehajtás megindításának a végrehajtható okirattal való rendelkezés elengedhetetlen és elégséges feltétele. A végrehajtható okiratokat jellemzően a polgári perrendtartás 474. cikke tartalmazza, és azoknak két fajtája létezik: bírósági és bíróságon kívüli okiratok. Bírósági okiratok a bíróság által a bírósági eljárás során vagy annak lezárásakor hozott ítéletek, aktusok és határozatok. A bíróságon kívüli okiratok a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a közjegyzői okiratok és a felek által önállóan készített hitelesített magánokiratok.

3.1 Az eljárás

A végrehajtás a végrehajtható okirat, amelynek a polgári perrendtartás 475. cikke szerinti végrehajtható másolatnak kell lennie, és az adóst a teljesítésre legalább 10 napos határidővel felszólító és mulasztás esetén a polgári perrendtartás 480 cikke szerint lefolytatott kikényszerítésre figyelmeztető végrehajtási végzés (precetto) adósnak történő kézbesítésével kezdődik. A 480. cikk harmadik bekezdése kimondja, hogy a végrehajtási végzésben a hitelező köteles választott lakóhelyéül azt a települést megjelölni, ahol a végrehajtásra illetékes bíróság található. A lakóhelyválasztás elmulasztása esetén a végrehajtási végzéssel szembeni fellebbezést a végzés kézbesítésének helye szerinti bírósághoz kell benyújtani, és a hitelezőnek kézbesítendő iratokat ugyanezen bíróság hivatalában teszik közzé. Ezen alaki követelmények teljesítését követően a végrehajtási eljárás a bírósági végrehajtó általi zárolással kezdődik, aki először köteles bemutatni a fent említett okiratokat. A zárolásra a végrehajtási végzés kézbesítésétől számított 90 napon belül, de a végzésben meghatározott időpontnál nem korábban kell sort keríteni; a határidő elmulasztása esetén a végrehajtási végzés elévül (481. cikk). Az eljárás e szakaszában jogi képviselővel kell eljárni.

A zárlat semmissé válik, ha az annak foganatosításától számított 45 napon belül nem kérik az engedményezést vagy az értékesítést.

A végrehajtás célja a nem teljesített követelések kikényszerítésének a rendfenntartó erők segítségével történő biztosítása. Az igénybe vehető mind pénzbeli adósságok, mind ingó dolgok átadására vagy ingatlan átengedésére irányuló, valamint nem helyettesíthető tevőleges kötelezettségek tekintetében.

3.2 A főbb feltételek

A végrehajtás megindításának a „biztos, határozott összegű és esedékes” (certo, liquido ed esigibile) jogot megállapító végrehajtható okirattal való rendelkezés elengedhetetlen és elégséges feltétele (474. cikk). A „biztosság” mértéke az okirattól függ: az (előzetesen végrehajtható) elsőfokú ítélet biztossága nyilvánvalóan nagyobb mértékű, mint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíré vagy a közjegyzői okiratba vagy hitelesített magánokiratba foglalt ügyleteké.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

A végrehajtási bíróság az eljárás során különböző típusú intézkedéseket, általában végzéseket (ordinanze) hoz. Az intézkedések az eljárás megfelelő lefolytatásának szabályait megállapító intézkedésektől a használatba adásról szóló intézkedésekig (pl. a zárolt vagyontárgynak az azt árverésen megvásároló vagy arra a legmagasabb összegű ajánlatot tevő személy számára történő átadását kimondó végzés [decreto]) terjedhetnek.

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Az alábbiak képezhetik kisajátítás tárgyát: a) ingó dolgok, b) ingatlanok, c) az adós követelései és olyan ingóságai, amelyeket harmadik felek helyiségeiben őriz, d) társasági üzletrészek.

Végrehajthatók emellett az ingó dolgok átadására vagy ingatlan átengedésére irányuló, illetve a helyettesíthető tevőleges és tartózkodási kötelezettségek is.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

A zárlattal kezdődő, pénzösszegekre vonatkozó végrehajtás azt jelenti, hogy a zárolt pénzösszeg nem áll azon adós rendelkezésére, akivel szemben a végrehajtási végzés végrehajtására sor került. Az e pénzösszeggel való rendelkezésre irányuló aktusok ezért semmisek, és azok nem akadályozzák a végrehajtást.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Az intézkedések a követelések kielégítésére irányuló végrehajtási intézkedések; azokat tehát nem lehet a vizsgálat során bizonyítékként felhasználni.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

A jogrendszer lehetővé teszi az adós (és/vagy a végrehajtás alatt álló harmadik felek) számára a végrehajtási eljárással kapcsolatos aktusok és ítéletek elleni fellebbezést. A fellebbezés kétféle lehet:

– a végrehajtással szembeni fellebbezés (opposizione all’esecuzione) (a polgári perrendtartás 615. és 616. cikke), amely a végrehajtás lefolytatásához való jogot (vagy a hitelező végrehajtás lefolytatásához való jogának fennállását) vitatja;

– a végrehajtható okirattal szembeni fellebbezés (opposizione agli atti esecutivi) (a polgári perrendtartás 617. és 618. cikke), amely az eljárási hibákat (pl. a végrehajtási eljárásban szereplő okiratok jogszerűségét) vitatja.

A kikényszerítés előtt benyújtott, végrehajtással vagy végrehajtható okirattal szembeni fellebbezés a végrehajtási végzéssel (precetto) szembeni fellebbezésnek minősül, mivel azt a végrehajtásról szóló előzetes értesítést tartalmazó dokumentumot követően nyújtják be: a végrehajtási végzéssel szembeni fellebbezést a polgári perrendtartás általános rendelkezései szerint az ügyben vagy az összeg és a terület tekintetében illetékes bírósághoz kell benyújtani.

Amennyiben a végrehajtás már megkezdődött, vagy a zárlatot elrendelő végzést már kézbesítették, a végrehajtással vagy végrehajtható okirattal szemben a végrehajtási bírósághoz benyújtott különös fellebbezés útján lehet fellebbezni.

Azok a harmadik felek, akiknek állításuk szerint dologi joguk áll fenn a zárolt vagyontárgyon, a vagyontárgy értékesítéséig vagy átruházásáig fellebbezhetnek a végrehajtási bíróságnál.

Az eljárás szabályait a polgári perrendtartás 615., 616., 617., 618. és 619. cikke tartalmazza.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

A zárlat alól különös jogszabályi rendelkezések által mentesített vagyontárgyakon kívül nem zárolhatók az alábbiak:

1. szent tárgyak és a vallásgyakorlás során használt eszközök;

2. az adós és háztartása fenntartásához szükséges jegygyűrű, ruházat, ágynemű, ágy, ebédlőasztal és székek, ruhásszekrény, komód, hűtőszerkény, elektromos vagy gáztűzhely és sütő, mosógép, háztartási és konyhai eszközök és az azok tárolására szolgáló egy bútordarab; ez alól azonban kivételt képez a különösen nagy értéket képviselő bútor (kivéve az ágy), ideértve az értékes antik tárgyakat és a bizonyítottan művészeti értékkel bíró tárgyakat;

3. az adós és az előző pontban említett személyek egy hónapos ellátáshoz szükséges élelmiszer és üzemanyag.

A különösen nagy pénzügyi értéket képviselő bútor (kivéve az ágy) (ideértve az értékes antik tárgyakat és a bizonyítottan művészeti értékkel bíró tárgyakat) szintén nem vonható zárlat alá.

Nem zárolhatók továbbá az adósnak a közszolgálat elvégzéséhez szükséges fegyverei és más tárgyai, dísztárgyak, levelek, általában a nyilvántartások és családi iratok, a kézzel írt dokumentumok, kivéve, ha azok egy gyűjtemény részei.

A jog emellett többek között az alábbiakat vonja ki a zárlat alól: állami tulajdonban lévő vagyon, az állam vagy más közjogi szerv tulajdonában lévő nem forgalomképes eszközök, a házassági vagyonjogi rendszerbe tartozó tulajdon, az egyházi intézmények tulajdona és a vallási épületek.

A végrehajtási intézkedés nem járhat sikerrel, ha a követelés már teljes egészében elévült. Az elévülési idő a kérdéses jogtól függ. Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy jogszabály a végrehajtás alapjául szolgáló követelést megállapító okirat fajtájától függően eltérő elévülési időt is megállapíthat. Például a bírósági ítéletben megállapított követelés elévülési ideje 10 év akkor is, ha a jogszabály az ilyenfajta követelésre általában rövidebb elévülési időt állapít meg.

A jogszabály nemrég módosításra került, így az adós állandó vagy ideiglenes tartózkodási helye, lakóhelye vagy központi irodája szerint illetékes bíróság a hitelező kérelmére engedélyezheti a vagyon elektronikus úton történő zárolását (a 2015. június 27-i 83. sz. törvényerejű rendelettel [amelyet a 2015. augusztus 6-i 132. sz. törvény módosított és alakított át] módosított polgári perrendtartás 492-bis. cikke); emellett az ingó dolgokkal kapcsolatos végrehajtás tekintetében bevezették a részletfizetés intézményét is a zárolt vagyonnal kapcsolatos intézkedések alternatívájaként használható módszerként (conversione del pignoramento).

Kapcsolódó linkek

Polgári perrendtartás (474–482. cikk) PDF (64 Kb) it

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 22/12/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.