Az átmeneti időszak vége előtt indított, folyamatban lévő polgári eljárásokat az uniós jog alapján fogják lefolytatni. Az európai igazságügyi portálon 2024 végéig még olvashatók lesznek az Egyesült Királyságra vonatkozó releváns információk, az országgal kötött kölcsönös megállapodás alapján.

Bírósági határozatok végrehajtása

Anglia és Wales
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A végrehajtás a bíróság által jóváhagyott azon eljárás, amely arra kényszeríti a végrehajtás alá vont személyt, hogy teljesítse a bíróság határozatait.

Anglia és Wales jogrendszere szerint a végrehajtás módjának megválasztása teljes egészében a végrehajtást kérelmező döntésén múlik.

A végrehajtást kérelmező személynek az alkalmazandó mód megválasztásakor mérlegelnie kell, hogy:

  • valószínűsíthetően megkapja-e a követelt pénzösszeget és a bírósági illetéket a végrehajtás alá vont személytől;
  • a végrehajtás alá vont személy másoknak is tartozik-e, vagy más megyei bíróság is hozott-e vele szemben ítéletet;
  • a végrehajtás alá vont személy tulajdonában van-e olyan vagyontárgy vagy eszköz, amely megszerezhető vagy árverésen értékesíthető;
  • a végrehajtás alá vont személy dolgozik-e;
  • a végrehajtás alá vont személy rendelkezik-e egyéb jövedelemmel, például befektetésekből származó bevétellel;
  • a végrehajtás alá vont személynek van-e bank-, lakástakarék- vagy más számlája;
  • a végrehajtás alá vont személy rendelkezik-e ingatlan (ház) tulajdonjogával; vagy
  • bárki más tartozik-e a végrehajtás alá vont személynek.

A végrehajtási intézkedések különböző típusaira vonatkozó tájékoztatás az alábbiakban következik. A végrehajtást kérelmező személynek kell kiválasztania azt a végrehajtási módot, amellyel a legnagyobb a valószínűsége annak, hogy megkapja a követelt pénzösszeget.

A bíróság nem tudja biztosítani, hogy a végrehajtást kérelmező személy megkapja a követelt pénzösszeget, és minden megtett eljárási cselekményért bírósági illetéket kell fizetni. Bár a bíróság hozzáadja az illetéket ahhoz a pénzösszeghez, amellyel a végrehajtási eljárás alá vont személy már tartozik, a bíróság nem tudja visszatéríteni azt az összeget, amelyet a végrehajtást kérelmező személy már megfizetett, ha az utóbbi nem kapja meg a követelt pénzösszeget a végrehajtás alá vont személytől. További információ található a végrehajtási eljárásról szóló tájékoztatóban.

A végrehajtást kérelmező személy részére szóló általános tájékoztató a Pénzkövetelés iránti kereset benyújtása a bíróság részére elnevezésű útmutatóban található.

A végrehajtás alá vont személy részére szóló általános tájékoztató a következő útmutatókban található:

A megyei bíróság pénzkövetelést elismerő ítélete

A pénzkövetelés iránti keresetre adott válasz

Pénzkövetelés iránti kereset benyújtása a bíróság részére

A végrehajtási módok különböző típusai a következők:

Az ingó vagyontárgyak ellenőrzés alá vonása (korábban lefoglalás/végrehajtás néven ismert)

Az ingó vagyontárgyak esetleges elszállítás és árverés útján történő értékesítés céljából történő lefoglalása a megfizetni elrendelt tartozással kapcsolatos költségek fedezésére szolgál.

Az ingó vagyontárgyak ellenőrzés alá vonása által történő végrehajtás érdekében a bírósághoz kell fordulni a végrehajtható okirat kibocsátása iránt. A végrehajtható okirat kibocsátása csak abban az esetben nyújt segítséget, ha az alperes:

  • a végrehajtást kérelmező személy által megadott címen rendelkezik annyi vagyontárggyal, amennyi bevételszerzés érdekében árverésen értékesíthető; vagy
  • rendelkezésére áll a végrehajtható okiratban foglalt pénzösszeg (a vagyon értékesítésének megakadályozása érdekében).

Akkor adhatja ki a bíróság a végrehajtható okiratot, ha az alperes:

  • elmulasztotta azon pénzösszeg megfizetését, amelynek megfizetésére kötelezték; vagy
  • legalább egy fizetést késedelmesen teljesített.

A végrehajtó nem minden esetben szállíthatja el vagy értékesítheti az alperes ingó vagyontárgyait. Például nem szállíttathatja el az alapvető háztartási eszközöket és az iparos azon szerszámait vagy ingó vagyontárgyait, amelyekre bérleti vagy lízingszerződés vonatkozik. A végrehajtó nem veszi el az alperes ingó vagyontárgyait, ha azok nem kellően értékesek ahhoz, hogy az elvételükkel és értékesítésükkel kapcsolatos költségek megfizetése után a végrehajtható okiratban foglaltakat is teljesítsék. Az árverésen értékesített ingó vagyontárgyak értéke gyakran csak eredeti értékük töredékével emelkedik. Ezen túlmenően az is előfordulhat, hogy az alperes ingó vagyontárgyait a végrehajtók már egy másik végrehajtható okirat alapján lefoglalták.

A végrehajtható okiratra vonatkozóan további információk a Ministry of Justice (igazságügyi minisztérium) weboldalán találhatók.

Jövedelemből való letiltás

Ezen végrehajtási mód alapján olyan végzést hoznak, amelynek alapján az adós fizetése kifizetésének napján rendszeresen egy meghatározott összeget levonnak az adós béréből vagy fizetéséből, és azt közvetlenül a végrehajtást kérelmező személy részére továbbítják.

Az alperesnek a jövedelemből való letiltást elrendelő végzés meghozatalát megelőzően alkalmazásban kell állnia. Ilyen végzés nem hozható, ha az alperes munkanélküli vagy önálló vállalkozó. Előfordulhat az is, hogy a bíróság nem tud végzést hozni, vagy csak olyan végzést hozhat, amelyben a részletekben történő fizetésre kötelezi az alperest, ha annak megélhetési kiadásai meghaladják a keresetét.

A jövedelemből való letiltásra vonatkozóan további információk az Ministry of Justice (igazságügyi minisztérium) weboldalán találhatók.

Terhelő végzések (charging order) – beleértve az értékesítést előíró és tiltó végzéseket is

A terhelő végzés megakadályozza az alperest abban, hogy vagyontárgyait (úgy mint ingatlan, földterület vagy befektetés) anélkül értékesíthesse, hogy megfizetné tartozását a végrehajtást kérelmező személy részére. A végrehajtást kérelmező személy az értékesítésből befolyó bevételből is kielégíthető, ha a végrehajtást kérelmező személy értékesíti az ingatlant, vagy a hagyatékból származó bevételből, ha a végrehajtás alá vont személy elhunyt. Ez az eljárás két további bírósági végzéstípust is magában foglalhat. Először is van az értékesítésre kötelező végzés, amikor a bíróság az ingatlan értékesítésére kötelezhet a terhelő végzés alapján. Másodszor van a tiltó végzés, amely megakadályozza a végrehajtás alá vont személyt abban, hogy az ingatlanokról rendelkezzen annak elkerülése érdekében, hogy vele szemben terhelő végzés meghozatalára irányuló eljárást indítsanak.

A terhelő végzésre vonatkozóan további információk a Ministry of Justice (igazságügyi minisztérium) weboldalán találhatók.

Harmadik felet kötelező végzés (korábban letiltó eljárás néven ismert)

E végrehajtási mód alapján olyan végzést hoznak, amely alapján a végrehajtás alá vont személy bankszámláját a bíróság utasítására befagyasztják. A végrehajtás alá vont összegnek megfelelő pénzösszeget automatikusan átutalják a végrehajtást kérelmező személy részére a tartozás kiegyenlítése érdekében. Ha nincs elegendő forrás a bankszámlán a tartozás kiegyenlítésére, akkor az így rendelkezésre álló pénzeszközöket legalább a tartozás egy részének visszafizetésére használják fel.

A harmadik felet kötelező végzésre vonatkozóan további információk a Ministry of Justice (igazságügyi minisztérium) weboldalán találhatók.

A videófelvétel további információkat nyújt.

Csődeljárás

Ha a tartozás összege legalább 5000 font, a végrehajtást kérelmező személy az alperes fizetésképtelenségének megállapítását is kérheti. Ez az eljárás a megyei bíróságon (county court) és a Felsőbíróságon (High Court) egyaránt megindítható. Ez azonban költséges lehet.

Információszerzésre irányuló végzés (korábban szóbeli meghallgatás néven ismert)

Noha ez önmagában nem külön végrehajtási mód, ez az eljárás lehetővé teszi a végrehajtási eljárás alá vont személy meghallgatását a vagyonával kapcsolatos információk megszerzése érdekében, és hogy így a végrehajtást kérelmező személy megalapozottabb döntést hozhasson az általa igénybe venni kívánt végrehajtási módról.

Az információszerzésre irányuló végzésre vonatkozóan további információk a Ministry of Justice (igazságügyi minisztérium) weboldalán találhatók.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

A végrehajtás tekintetében a Felsőbíróság, a megyei bíróság vagy a helyi bíróság (magistrates court) rendelkezik hatáskörrel Angliában és Walesben. A Felsőbíróság és a megyei bíróság ítéletet, a helyi bíróság pedig a helyi hatóságok kérelmére felelősséget megállapító végzést hoz.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

3.1 Az eljárás

Lehetőség van mind a bírósági, mind a nem bírósági határozatok végrehajtására. Nem kell mindig bírósági végzés meghozatalát kérni a végrehajtás engedélyezése érdekében. Az ingó vagyontárgyak ellenőrzés alá vonására irányuló eljárásra a meg nem fizetett bérleti díjak, adók, vám és jövedéki adók, valamint parkolási bírságok esetében előzetes bírói hozzájárulás nélkül is sor kerülhet.

Mind a megyei bíróság, mind a Felsőbíróság hatáskörrel rendelkezik a végrehajtás elrendelésére azokban az esetekben, amelyekben ítéletet hoztak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a megyei bírósági végrehajtó 5000 fontot meghaladó összeg behajtását nem intézheti (kivéve, ha a fogyasztói hitelről szóló 1974. évi törvény alapján szabályozott megállapodást hajtja végre, amely csak a megyei bíróságon érvényesíthető). Az 5000 fontot meghaladó értékű, megyei bírósági ítéleteket a bírósági végrehajtó általi végrehajtás érdekében át kell adni a Felsőbíróság részére. A Felsőbíróság mellett működő bírósági végrehajtó nem hajthat végre 600 fontnál kisebb értékű ítéleteket.

Van egy olyan eljárás is, amelyben a végrehajtást kérelmező fél dönthet úgy, hogy a megyei bíróság ítéletét 600 és 5000 font érték között végrehajtás céljából a Felsőbíróság részére adják át. Azt is meg kell jegyezni, hogy a Felsőbíróságon nincs lehetőség a jövedelem letiltására; az ügyet át kell adni a megyei bíróság részére a végrehajtás ezen módjának alkalmazásához.

Amennyiben a keresetet a Money Claim Online útján nyújtották be, a végrehajtható okirat kibocsátása iránti kérelmet is online kell benyújtani.

A végrehajtók jogállása, szerepe, feladatai és hatásköre

  • A Felsőbíróság végrehajtói (korábban körzeti bírák) – 2004. április 1-je óta a Felsőbíróság végrehajtói hajtják végre a Felsőbíróság utasításait. Ők olyan végrehajtással foglalkozó szakemberek, akiket a lordkancellár nevez ki a meghatározott körzeteken belül történő végrehajtás foganatosítására. Számos követelménynek kell megfelelniük ahhoz, hogy kinevezésre alkalmasnak minősüljenek, beleértve a képesítéseket, a feddhetetlenséget, a szakmai szövetségben fennálló tagságot és a sokszínűség iránti elkötelezettséget, valamint vonatkoznak rájuk a megfelelő magatartási és fegyelmi eljárási szabályok. A Felsőbíróság végrehajtói hajthatják végre a megyei bíróság által pénzkövetelés tárgyában hozott ítéleteket, ha a végrehajtás alá vont összeg meghaladja a 600 fontot, és a jogosult úgy dönt, hogy a követelést végrehajtás céljából a Felsőbíróság elé terjeszti.
  • A megyei bírósági végrehajtók, akik Őfelsége bírósági és törvényszéki szolgálatának (Her Majesty's Courts and Tribunals Service) alkalmazottjai, és ezért köztisztviselők, a megyei bíróságok által hozott és nyilvántartásba vett határozatok és/vagy végzések végrehajtásával foglalkoznak. Végrehajtják a végrehajtható okiratot, birtoklevél alapján visszaveszik a földet, és az ingó vagyontárgyak visszaszolgáltatása céljából visszaszerzik a végrehajtás alá vont ingó vagyontárgyakat. Emellett a megyei bírósági végrehajtók ellátják egyéb feladataikat, beleértve az iratok és a végrehajtható okiratok személyes kézbesítését.
  • A képesítéssel rendelkező végrehajtási ügynökök olyan magán végrehajtási ügynökök, akiknek működését a megyei bíróságon eljáró bíró engedélyezte. Foglalkoznak a bérlő vagyontárgyainak a bérbeadó általi lefoglalásával a bérleti díj hátraléka megfizetésének biztosítása érdekében a bíróság beavatkozása nélkül. Számos más törvény alapján a képesítéssel rendelkező végrehajtási ügynökök más konkrét követelések végrehajtására is jogosultak, például önkormányzati adó, a nem saját használatra szolgáló ingatlanra vonatkozó adók stb.
  • Az elsőfokú bíróságok: A polgári ügyekben eljáró végrehajtók felelősek az elsőfokú bíróságok határozatainak végrehajtásáért. Lefoglalhatják és értékesíthetik az ingó vagyontárgyakat annak érdekében, hogy behajtsák a pénzbírság vagy közösségi büntetések címén fennálló tartozásokat. Végrehajthatják az elsőfokú bíróságok által az egyes törvények alapján meghozott lefoglaló, felszólító, őrzést elrendelő, végrehajtásról rendelkező végzést, ideértve azokat is, amelyek a bírságok és a közösségi büntetések végrehajtására vonatkoznak. Egyes elsőfokú bíróságok dönthetnek úgy, hogy a képesítéssel rendelkező végrehajtási ügynökök igénybevételével kiszervezik a végrehajtást.

Ügyvédek és más jogi szakemberek igénybevétele

A végrehajtást kérelmező személy nem köteles arra, hogy ügyvéden vagy bármely más jogi szakemberen keresztül nyújtsa be végrehajtás iránti kérelmét.

A végrehajtási eljárások azonban bonyolultak lehetnek, különösen a Felsőbíróságon. Ennélfogva a végrehajtást kérelmező személyek tanácsot kérhetnek ügyvédtől, ügyvédi irodától vagy a Citizens Advice-től (állampolgárokat segítő tanácsadó iroda), mielőtt végrehajtási eljárást indítanának.

Végrehajtási költségek

Különböző bírósági illetékek vonatkoznak az egyes végrehajtási módokra. Bár – ahogyan az fentebb említésre került – a bíróság hozzáadja az illetéket ahhoz a pénzösszeghez, amellyel az alperes már tartozik, a bíróság nem tudja visszatéríteni azt az összeget, amelyet a végrehajtást kérelmező személy megfizetett, ha az utóbbi nem kapja meg a követelt pénzösszeget az alperestől. A végrehajtási módokhoz kapcsolódó illetékek aktuális összegére vonatkozóan további információk a Ministry of Justice (igazságügyi minisztérium) weboldalán találhatók.

3.2 A főbb feltételek

Ahogyan az fentebb említésre került, Angliában és Walesben az alkalmazandó végrehajtási mód megválasztása teljes egészében a végrehajtást kérelmező személy kezében van. Azok a jogosultak, akiknek ügyében a bíróság érvényes ítéletet hozott, és akik részére még mindig nem fizették még a tartozást, jogosultak az ítéletnek a rendelkezésükre álló legmegfelelőbb eszközök útján történő végrehajtására. Ennélfogva mindaddig, amíg az érvényes ítélet hatályban van, és megfelelő kérelmet nyújtanak be, a bíróság köteles követni a jogosult kérelmét, és a jogosult választásának megfelelő végrehajtási módot alkalmazni.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Végrehajtási intézkedés foganatosítható a következő eszközökre:

  • Bankszámla a harmadik felet kötelező végzés meghozatalára irányuló (letiltó) eljárás alkalmazásával.
  • Tárgyi ingóságok az ingó vagyontárgyak ellenőrzés alá vonásával.
  • Nyilvántartott szállítóeszközök az ingó vagyontárgyak ellenőrzés alá vonásával.
  • Ingatlanok a terhelő végzés meghozatalára irányuló eljárás alkalmazásával.
  • Fizetések vagy bérek a jövedelemből való letiltásra irányuló eljárás alkalmazásával.

A végrehajtó csak olyan vagyontárgyat vehet el, amely az alperesé, vagy közös tulajdonban van.  Az alábbiakban felsorolt vagyontárgyak mentesek a végrehajtás alól:

a) olyan tárgyak vagy felszerelések (például szerszámok, könyvek, telefonok, számítógépes felszerelések és járművek), amelyeket az adós személyesen használ munkavégzéséhez, üzleti és kereskedelmi tevékenységéhez, szakmájához, tanulmányaihoz vagy képzéséhez, feltéve, hogy a mentesség alá tartozó elemek vagy berendezések összesített értéke semmi esetre sem haladja meg az 1350 fontot;

b) olyan ruházat, ágynemű, bútor, háztartási felszerelés, cikk és eszköz, amely érthető módon szükséges az adós és az adós háztartása minden tagjának alapvető háztartási szükségleteinek kielégítésére, beleértve (de nem kizárólagosan) –

i. tűzhely vagy mikrohullámú sütő;

ii. hűtőszekrény;

iii. mosógép;

iv. kellően nagy étkezőasztal és elegendő étkezőszék az adós és az adós háztartása minden tagja részére;

v. az adós és az adós háztartásának minden tagja számára elegendő ágy és ágynemű;

vi. egy vezetékes telefon, vagy ha a lakásban nincs vezetékes telefon, mobil vagy internetes telefon, amelyet az adós vagy az adós háztartásának tagja használhat;

vii. minden olyan tárgy vagy eszköz, amelyre érthető módon szükséges az alábbiakhoz:

az adós vagy az adós háztartása bármely tagjának egészségügyi ellátása;

biztonság a lakóházban; vagy

a lakóház biztosítása (például riasztórendszer) vagy a lakóház biztonsága;

viii. elegendő lámpa vagy kályha vagy egyéb olyan berendezés, amelyet világítási vagy fűtési lehetőségek biztosítására terveztek az adós háztartásának alapvető fűtési és világítási igényeinek kielégítésére; és

ix. minden olyan eszköz vagy felszerelés, amely érthető módon szükséges a

a 18 év alatti személy;

a fogyatékos személy; vagy

az idősebb személy ellátásához;

c) segítő kutyák (beleértve a vakvezető kutyákat, valamint a süket és a fogyatékos személyeket segítő kutyákat), pásztorkutyák, őrző-védő kutyák vagy háziállatok;

d) olyan jármű, amelyen a fogyatékos személyek érvényes jelvénye látható, mivel azt fogyatékos személy szállítására használják, vagy amelynek kapcsán alaposan feltételezhető, hogy arra használják;

e) olyan jármű (függetlenül attól, hogy állami tulajdonban van-e vagy sem), amelyet rendőrségi, tűzoltási vagy mentési célokra használnak, vagy amelyekkel kapcsolatban alaposan feltételezhető, hogy ilyen célra használják; és

f) olyan jármű, amely a brit orvosi szövetség érvényes jelvényével vagy más egészségügyi sürgősségi jelvénnyel rendelkezik, mivel azt egészségügyi veszélyhelyzetekben használják, vagy amelyekkel kapcsolatban alapos okkal feltételezhető, hogy ilyen célokra használják.

A végrehajtó által elvett vagyontárgyak árverésen pénzzé tehetők. A végrehajtók nem viszik el az ingó vagyontárgyakat, ha úgy gondolják, hogy az ingó vagyontárgyak elvitele és értékesítése költségeinek megfizetését követően a fennmaradt összeg nem lesz elegendő ahhoz, hogy a végrehajtható okiratot teljesítsék.

A jövedelemből való letiltás esetén a bíróság figyelembe veszi, hogy az alperesnek mennyibe kerül az étkezése, bérleti díja vagy jelzáloghitele és az alapvető szükségletei, valamint hogy mekkora összeg szükséges a rendszeres számlái, így például a villamos áramra vonatkozó számla befizetéséhez. Ezt hívják „védett jövedelemsávnak”. Ha az alperes a védett jövedelemsávnál többet keres, végzést hoznak.

Harmadik felet kötelező végzés esetén a végrehajtási eljárás alá vont azon személy, akit megakadályoznak abban, hogy pénzt vegyen fel a bankszámlájáról vagy a takarékpénztárnál vezetett számlájáról, és aki azt állítja, hogy családjának nehézségei vannak a szokásos megélhetési költségeik fedezésével kapcsolatban, bírósághoz fordulhat a nehéz helyzetre vonatkozó végzés meghozatala érdekében, amely lehetővé teszi egy vagy több kifizetés teljesítését az egyes jogosultak részére.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

A bírósági végzésben foglalt követelmények teljesítésének elmulasztása mind az adósok, mind a harmadik felek tekintetében szankciókat von maga után. A jogsértés miatt kiszabható büntetések magukban foglalják a „jogsértés helyrehozatalát” (ez a bíróságon tett nyilvános megbánás), a pénzbírságokat és a legsúlyosabb esetekben a legfeljebb 14 napig tartó elzárást.

A bankokat terhelnek bizonyos kötelezettségek az információk nyilvánosságra hozatalával és a bankszámlák zárolásával kapcsolatban. Amikor egy bank harmadik felet kötelező végzést kap az egyik ügyfelével kapcsolatban, a banknak nem kell nyilvánosságra hoznia, hogy mennyi pénz van a bankszámlán. Nyilatkozhat arról, hogy nincs pénz a bankszámlán, nincs elegendő pénz a teljes összeg teljesítésére, de annak egy részét fedezi, vagy hogy elegendő pénz van a követelt teljes összeg teljesítésére. Nagyon szigorú adatvédelmi rendelkezések szabályozzák, hogy a bank ezen kívül milyen információkat adhat ki.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Valamennyi végzés megállapítja a releváns információk megadásának vagy a bírósági végzésben foglaltak teljesítésének határidejét, valamint meghatározza a bírósági végzés elmulasztásáért kiszabható büntetések maximális mértékét is.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

A bíróság által elrendelt végrehajtási módok (a terhelő végzés, a jövedelemből való letiltás és a harmadik felet kötelező végzés) két szakaszból állnak. A folyamat közbenső szakasza a bíróság által pusztán az iratok alapján ellátandó feladat, és a végrehajtás alá vont személy nem vesz részt a folyamat ezen szakaszában. Mindazonáltal ahhoz, hogy a jövedelemből való letiltás és a harmadik felet kötelező végzés esetében a folyamat a végső szakaszba érjen, tárgyalást kell tartani, amelyre meghívják a végrehajtás alá vont személyt annak érdekében, hogy megindokolhassa, hogy a tervezett módon való végrehajtás miért nem foganatosítható. A „záró” tárgyalást ugyanazon a bíróságon tartják, ahová a végrehajtás ezen módja iránti eredeti kérelmet benyújtották (ha csak nem kérik kifejezetten másként). A tárgyalás időpontjáról minden felet jó előre értesíteni kell, és minden esetben van egy meghatározott minimális időtartam, amelynek el kell telnie a „közbenső” szakasz, a „záró” tárgyalásról való értesítés és maga a „záró” tárgyalás között annak érdekében, hogy a végrehajtás alá vont személynek (és bármely releváns, közvetlenül érintett harmadik félnek, például a banknak a harmadik felet kötelező végzés esetén) legyen ideje felkészülni az ügyre. Ha a „záró” tárgyalás időpontja nem megfelelő a felek számára, azt elhalaszthatják egy, a felek számára kölcsönösen megfelelő időpontra. Ez esetben a közbenső végzés érvényben marad, de a végzés nem válhat „véglegessé” addig, amíg ezt a tárgyalást nem tartják meg.

A terhelő végzés esetében a végrehajtást kérelmező személynek kell a közbenső határozatot a kötelezett részére kézbesítenie, és ha az adós nem emel kifogást, a közbenső végzés tárgyalás nélkül véglegessé válik, kivéve, ha a bíró úgy ítéli meg, hogy tárgyalás szükséges. A kötelezettnek a tárgyalásról való értesítés kézhezvételétől számított 10 napon belül válaszolnia kell a bíróságnak. Ha a kötelezett kifogásolja a közbenső határozatot, vagy a bíróság az ügy átadásáról határoz, az ügyet átadják az eredeti ítéletet hozó bíróságnak, és kitűzik a tárgyalás időpontját. A jogosult és a kötelezett is részt vesz a tárgyaláson.

Miután a bíróság meghozta végzését, a határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Meghatározott körülmények között fellebbezés vagy megsemmisítés iránti kereset nyújtható be, de csak azon eredeti ítélettel együtt, amely a jogosult részére felhatalmazást adott a végrehajtás kezdeményezésére. A bíróság csak akkor rendelheti el a végrehajtási eljárás megszüntetését, ha az ítéletet fellebbezéssel sikeresen megtámadják vagy hatályon kívül helyezik. Ha az ítéletet azt követően támadják meg, hogy a bíróság helyt adott a jogosult végrehajtás iránti kérelmének, a bíróság kérelme alapján felfüggeszthető a végrehajtás. A végrehajtók nem szállíthatják el az ingó vagyontárgyakat, de továbbra is nyilvántartásba kell venniük azokat (vagyis fel kell sorolni azokat, amelyeket később lefoglalhatnak és értékesítés céljából elszállíthatnak).

Ha a jogosult helyesen nyújtotta be a végrehajtás iránti kérelmét a bírósághoz, a bíróság nem tagadhatja meg a jogosult által választott végrehajtási mód engedélyezését. Ennélfogva nincs szükség arra, hogy a hitelező fellebbezést nyújthasson be az intézkedést elrendelő határozattal szemben.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

A végrehajtható okirat érvényessége időben korlátozott. A végrehajtható okirat 12 hónapig érvényes, és a bíróság végzésével további 12 hónappal meghosszabbítható.

Az ingó vagyontárgyak ellenőrzés alá vonására irányuló eljárásban a kötelezettnek biztosítani kell, hogy a végrehajtásra vonatkozó értesítés kézhezvételétől számított 7 napon belül megfizethesse a követelést és a költségeket, mielőtt a végrehajtó ellenőrzés alá vonná a vagyontárgyakat. Ez az időtartam a bíróság végzésével lerövidíthető, ha bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a kötelezett a végrehajtás elkerülése érdekében ingó vagyontárgyait elszállítja.

Ha az adós magánszemély, a végrehajtó 6:00 előtt vagy 21:00 után nem vonhatja ellenőrzése alá az ingó vagyontárgyakat.

A végrehajtó az ingó vagyontárgyak ellenőrzés alá vonása érdekében nem léphet be a helyiségekbe, ha gyermek vagy segítségre szoruló személy (akár egynél több, akár mindkettő együttesen) az egyetlen személy abban a helyiségben, ahol az ingó vagyontárgyak találhatók.

Ha a kötelezett segítségre szoruló személy, az ingó vagyontárgyak ellenőrzés alá vonásának végrehajtási szakaszáért fizetendő illeték vagy illetékek nem hajthatók be, kivéve, ha a végrehajtó az ingó vagyontárgyak elszállításának megkezdése előtt megadta az adósnak a lehetőséget arra, hogy segítséget és tanácsadást vegyen igénybe.

Kapcsolódó linkek

Ministry of Justice (igazságügyi minisztérium)

Civil Enforcement Association (a polgári jogi ügyekben való végrehajtással foglalkozó egyesület)

High Court Enforcement Officers Association (a Felsőbíróság végrehajtóinak egyesülete)

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 21/10/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.