

Információk keresése régiónként
A végrehajtás a bírósági eljárás utolsó szakasza. Magában foglalja annak lehetőségét, hogy a jogosult, akinek javára bírósági határozat született, az illetékes végrehajtó szervtől kérheti, hogy hatáskörén belül és a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban végrehajtási cselekményt végezzen az érdemi követelés teljesítésének biztosítása érdekében.
A végrehajtáshoz való jog az önként nem teljesített, végrehajtható követelés fennállásán, valamint a végrehajtást lehetővé tevő megfelelő okiraton (végrehajtható jogcím) alapul.
Végrehajtási cselekményt az alábbiak biztosítására lehet foganatosítani:
Bulgáriában kétféle végrehajtási tisztviselő (végrehajtó) jár el:
1. állami végrehajtók;
2. magánvégrehajtók.
A magánvégrehajtók jogállását a magánjogi jogérvényesítésről szóló törvény (Zakon za chastnoto sadebno izpalnenie [a továbbiakban: ZChSI]) szabályozza. A ZChSI 2. cikkében szereplő fogalommeghatározás szerint a magánvégrehajtó olyan tisztviselő, akit az állam felhatalmazott a magánjogi kötelezettségeken alapuló esedékes követelések behajtására.
A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv (a továbbiakban: Grazhdanski protsesualen kodeks [GPK]) 404. cikke alapján végrehajtási eljárás a következők alapján indulhat:
1. pont – jogerős ítéletek és határozatok; közbenső fellebbezés alapján hozott ítéletek; végrehajtható okiratok; bírósági egyezségek; végrehajtható ítéletek és végzések, vagy olyan ítéletek és végzések, amelyeket előzetesen vagy azonnali hatállyal végrehajthatónak nyilvánítanak; valamint választottbírósági határozatok és az ilyen bíróságok által jóváhagyott egyezségek;
2. pont – külföldön hozott ítéletek, aktusok és bírósági egyezségek, amelyek Bulgáriában külön eljárás nélkül végrehajthatók;
3. pont – külföldön hozott ítéletek, aktusok és bírósági egyezségek, valamint külföldön hozott választottbírósági döntések és jóváhagyott egyezségek, amelyeket Bulgáriában végrehajthatónak nyilvánítanak.
A GPK 405. cikke szerint a végrehajtási végzést írásbeli kérelem alapján hozzák meg, és annak másolatát nem kell kézbesíteni az adósnak.
A GPK 405. cikkének (2) bekezdése alapján a következő bíróságok rendelkeznek hatáskörrel a kérelem elbírálására:
A végrehajtható okirat kibocsátása iránti kérelmet elutasító vagy jóváhagyó határozattal szemben két héten belül fellebbezés nyújtható be (a GPK 407. cikke).
A nemzeti jogszabályi rendelkezések szerint a végrehajtható okirat kibocsátása iránti kérelmet ügyvédtől eltérő fél – beleértve a végrehajtást kérő felet vagy annak képviselőjét is – nyújthatja be. A végrehajtható okirat kibocsátása iránti kérelem benyújtására nem vonatkoznak különleges előírások.
A végrehajtási költségekre a magánjogi jogérvényesítésről szóló törvényben (hivatalos közlöny, 35/2006. sz.) szereplő díj- és költségtáblázat az irányadó.
A végrehajtási eljárás a magánvégrehajtóval vagy állami végrehajtóval rendelkező peres fél által benyújtott írásbeli kérelem alapján indul, amelyhez csatolni kell a végrehajtható okiratot vagy az egyéb végrehajtható bírósági határozatot. A kérelemnek tartalmaznia kell az előnyben részesített végrehajtási módot, amely az eljárás során módosítható (a GPK 426. cikke).
A végrehajtók illetékességére vonatkozó szabályokat a GPK 427. cikke állapítja meg.
A végrehajtó köteles az adóst írásban felhívni, hogy a követelést önként teljesítse, amely felhívásnak az adós a felhívás kézhezvételétől számított két héten belül köteles eleget tenni. A felhívás figyelmezteti az adóst, hogy a teljesítés elmaradása végrehajtást eredményes. A felhívásnak tartalmaznia kell az érvényesíthető letiltásokat és megelőzési célú zárlatokat, és ahhoz mellékelni kell a végrehajtható bírósági határozat egy példányát. Az adós önkéntes teljesítésre való felhívásakor a végrehajtónak meg kell jelölnie azt a dátumot, amikor a vagyonleltárt felveszik, és amennyiben a végrehajtás ingatlanra vonatkozik, értesítenie kell az ingatlan-nyilvántartást a zárolásról.
A végrehajtó nyilvántartást készít az általa hozott vagy végrehajtott intézkedésekről.
Amennyiben a végrehajtás eredeti módját megváltoztatják, a végrehajtónak a GPK 428. cikkével összhangban írásban értesítenie kell az adóst a változásról.
Ha a végrehajtási eljárás megindulása után az adósnak nincs nyilvántartásba vett állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye, az eljáró bíró a hitelező indítványára köteles eseti képviselőt kijelölni az adós részére (a GPK 430. cikke).
Végrehajtási intézkedés az adós következő vagyontárgyaival szemben hozható:
A GPK 442. cikke szerint a hitelező végrehajtást foganatosíthat az adós tulajdonában lévő vagy felé fennálló bármely tárgyi dologgal vagy követeléssel szemben.
A GPK 444. cikke alapján nem hozható végrehajtási intézkedés az alábbiakkal szemben:
Az adósnak a követelés önkéntes teljesítésére való felhívásával párhuzamosan a végrehajtónak meg kell határoznia a vagyonleltár összeállításának időpontját, és amennyiben ingatlannal szemben foganatosítottak végrehajtási cselekményt, értesítenie kell az ingatlan-nyilvántartást a végrehajtásról.
Leltárt kell készíteni az ingóságok lefoglalása vagy zár alá vétele céljából.
A megelőzési célú zárlat vagy letiltás a következő joghatásokat váltja ki az adóssal szemben:
A letiltási vagy zárolási végzés jogerőre emelkedésének napjától az adós nem rendelkezhet a követelés vagy az (ingó vagy ingatlan) vagyon felett, és nem változtathatja meg, károsíthatja vagy semmisítheti meg a letiltott vagy zárolt vagyontárgyat. Az önkéntes teljesítésre felhívó levél kézbesítésével válnak jogerőssé a joghatások az adóssal szemben.
A letiltási vagy zárolási végzés a következő joghatásokat váltja ki a hitelezővel szemben:
A GPK 452. cikkének (1) bekezdése szerint a letiltási végzés hatálya alá tartozó ingó vagyon vagy követelések feletti rendelkezés a hitelezővel és bármely hitelezőtárssal szemben érvénytelen, kivéve, ha a kedvezményezett hivatkozhat a tulajdonról szóló törvény 78. cikkére. Ez utóbbi rendelkezés úgy szól, hogy az a fél, aki ingó vagyon vagy bemutatóra szóló értékpapírok birtokát ellenérték ellenében jogszerűen megszerzi – abban az esetben is, ha a birtokot nem a tulajdonostól szerezték meg, anélkül, hogy erről a tényről a kedvezményezett tudott volna – megszerzi a tulajdonjogot is, kivéve, ha a tulajdonjog átruházásához tulajdoni lapra vagy az ügyletben részt vevő felek aláírásának közjegyző általi hitelesítésére van szükség. Ugyanez a szabály vonatkozik az ingó vagyonnal kapcsolatos egyéb jogok megszerzésére is.
Amennyiben ingatlannal szemben foganatosítanak végrehajtási cselekményt, kizárólag a megelőzési célú zárlat nyilvántartásba vételét követő rendelkezési ügylet érvénytelen (a GPK 452. cikkének (2) bekezdése).
Nincs olyan rendelkezés a nemzeti jogban, amely határidőket szabna a végrehajtási cselekmények tekintetében. Ennek az az oka, hogy a végrehajtás végső célja a követelés teljesítése. Ennélfogva a végrehajtási cselekmények az eljárás végéig érvényesek.
A rendelkezésre álló jogorvoslatokra vonatkozó szabályokat a GPK 39. fejezetének I. és II. szakasza tartalmazza.
A végrehajtási cselekményekkel szemben, beleértve az egyedi végrehajtási intézkedéseket is, a következő felek fellebbezhetnek:
A GPK 436. cikke szerint a fellebbezést a megtámadott cselekmény időpontjától számított egy héten belül kell benyújtani, amennyiben a fél jelen volt a cselekmény elvégzésénél, vagy megidézték őt az azon való részvételre, minden más esetben az arról való értesítés időpontjától számított egy héten belül. A fellebbezést a végrehajtás helye szerint illetékes regionális bíróság mellett működő végrehajtónál kell benyújtani. Fellebbezés esetén a végrehajtónak indokolnia kell a megtámadott cselekményt.
A fellebbezéseket – a harmadik személyek kérelmeinek kivételével – zárt ülésen kell elbírálni. Amennyiben harmadik személy nyújtott be fellebbezést, a kérelmet nyilvános ülésen kell elbírálni, és a végrehajtási eljárásban részt vevő valamennyi felet meg kell idézni. A fellebbezést egy hónapon belül kell elbírálni.
A fellebbezés benyújtása nem eredményezi a végrehajtási eljárás felfüggesztését, de a bíróság felfüggesztheti az eljárást a kérelemben foglalt jogalapok tárgyában történő döntéshozatalig. Az eljárás felfüggesztéséről a végrehajtót haladéktalanul értesíteni kell (a GPK 438. cikke).
A GPK 432. cikke határozza meg azokat az eseteket, amelyekben a bíróság a hitelező kérelmére jogszerűen felfüggesztheti a végrehajtási eljárást.
Ez a webhely az Európa Önökért portál része.
Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.