Claiming damages from the offender

Information on how to claim compensation from the offender of the crime

The relevant instrument of EU law is directive 2012/29/EU of the European Parliament and of the Council of 25 October 2012 establishing minimum standards on the rights, support and protection of victims of crime, and replacing Council Framework Decision 2001/220/JHA (Victims` Rights Directive).

Article 16 of the Victims` Rights Directive requires that all victims of crime have a right to decision on compensation from the offender in the course of criminal proceedings.

Here you find information about how to claim compensation from the offender during a trial (criminal proceedings).

To find information which is relevant to your case you should look at information for the EU country in which the criminal proceedings will take place.

Please select the relevant country's flag to obtain detailed national information.

Last update: 03/09/2018

This page is maintained by the European Commission. The information on this page does not necessarily reflect the official position of the European Commission. The Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice with regard to copyright rules for European pages.

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Bulgária

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címeznem a követelésemet?

A Bolgár Köztársaság büntetőeljárásról szóló törvénykönyve (Nakazatelno-procesualen kodeks) határozza meg az eljárást, amelynek segítségével a bűncselekmények áldozatai kártérítési keresetet érvényesíthetnek a büntetőeljárásban. Amennyiben az áldozat nem nyújt be kártérítési keresetet a büntetőeljárásban, vagy véleménye szerint a megítélt kártérítés nem fedezi az elszenvedett károkat, a kárfelelősségről és a szerződésekről szóló törvény (Zakon za zadalzheniata i dogovorite) értelmében kártérítési keresetet nyújthat be a polgári bíróság előtt, amely bíróság a polgári perrendtartás (Grazhdanski procesionalen kodeks) alapján bírálja el az ügyet.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A polgári jogi kártérítési igény érvényesítése iránti, illetve az arra vonatkozó keresetet, hogy az áldozat polgári jogi igényét a bírósági eljárás során elbírálják az első fokon eljáró bírósághoz az előzetes meghallgatás megkezdése előtt kell benyújtani. A bíróság az előzetes meghallgatásról értesítést küld. Az áldozat vagy annak örököse az értesítés kézhezvételétől számított 7 napon belül kérelmezheti a polgári eljárás vagy a magánvádas eljárás egyesítését, a jogi személyek pedig ezt magánfélként tehetik meg.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell azt előterjesztenem (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolnom a veszteségeket, az elmaradt hasznot és kamatokat?

A polgári jogi keresetet az áldozat vagy az áldozat képviselője nyújthatja be. A keresetet szóban és írásban is be lehet nyújtani. A polgári jogi keresetnek a következőket kell tartalmaznia: a kérelmezőnek és annak a személynek a teljes nevét, akivel szemben a kérelmet benyújtják; a büntetőeljárást, amelyben a polgári jogi kereset előterjesztésre kerül; a károkat okozó bűncselekményt, valamint a megtérítendő károk típusát és összegét. A bírósági eljárásban a polgári jogi keresetet az alperessel és a bűncselekménnyel okozott kárért polgári jogi felelősséggel tartozó személlyel szemben lehet benyújtani.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nem.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A bizonyítékokat a bírósági eljárás során kell benyújtani. A polgári jogi keresetet benyújtó fél a következőkre jogosult: részvétel a bírósági eljárásban; a polgári jogi igény biztosítása érdekében biztosítási intézkedés kérelmezése; betekintés az ügy adataiba és a szükséges kivonatok beszerzése; bizonyítékok benyújtása; kérelmek, észrevételek és kifogások benyújtása, valamint a fél jogait és jogos érdekeit sértő bírósági határozatok megtámadása.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Az áldozat nem köteles bírósági illetéket vagy az áldozat polgári keresetéhez kapcsolódó egyéb költségeket fizetni.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is kaphatok, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Az áldozat vagy a polgári keresetet benyújtó fél megbízhat ügyvédet. Amennyiben az áldozat/magánfél bizonyítja, hogy nem engedheti meg magának, hogy ügyvédet bízzon meg, ugyanakkor ügyvéddel kíván eljárni és ez az igazságszolgáltatás érdekét szolgálja, az első fokon eljáró bíróság ügyvédet nevez ki számára.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

Az első fokon eljáró bíróság az előzetes meghallgatáson kihirdetett határozattal dönt a polgári követelésről. Amennyiben a bíróság elutasítja a kereset elbírálását, ezt indokolnia kell. Az elutasítással szemben nincs lehetőség fellebbezésre.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

A büntetőbíróság polgári kereset tárgyalását elutasító határozatával szemben nincs lehetőség fellebbezésre. Az áldozat polgári bíróság előtt kártérítési keresetet nyújthat be, ilyen esetben az ügyet a polgári perrendtartás szabályai szerint kell elbírálni. Amennyiben büntetőeljárás van folyamatban, a polgári bírósághoz benyújtott polgári követelés tárgyalását a büntetőeljárás lezárásáig fel kell függeszteni.

Amennyiben a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az erről szóló határozat az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Az elkövető elítélését követően az áldozat végrehajtási intézkedésre irányuló kérelmet nyújthat be a bírósághoz. A végrehajtási intézkedés lehetővé teszi az áldozat számára, hogy felkérje a bírósági végrehajtót a bíróság által megítélt kártérítés érvényesítésére.

Utolsó frissítés: 08/03/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Csehország

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címeznem a követelésemet?

Ön jogosult az elkövetővel szembeni kártérítési követelés benyújtásával a büntetőeljáráshoz csatlakozni. Ilyen esetben a bíróság a jogerős határozatában a büntetés kiszabása mellett kártérítés fizetésére kötelezheti az elkövetőt. Emellett polgári peres eljárásban külön is érvényesítheti a kártérítési jogát.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A bíróság első tárgyalása előtt bármikor, a bizonyítékok felvételét megelőzően .

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell azt előterjesztenem (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolnom a veszteségeket, az elmaradt hasznot és kamatokat?

Részletesen meg kell határozni, hogy a kár szenvedett személy mit követel, valamint ismertetni és bizonyítani kell az egyes károkat.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nem.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Kizárólag az Ön mérlegelésétől függ, hogy milyen bizonyítékokat ad elő a bíróságon a követelése alátámasztása érdekében. Természetesen a kedvező határozathoz elengedhetetlen a teljes és meggyőző bizonyítás.

Kell-e bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Nem.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is kaphatok, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Igen, a saját költségén.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be vagy elutasítja a kérelmemet?

Amennyiben nem bizonyította a kár mértékét vagy ha a szükséges bizonyításfelvétel meghosszabbítja a büntetőeljárást. Ilyen esetben a bíróság a kártérítési keresetét polgári jogi útra tereli.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

A kártérítésre vonatkozó ítélet meghozataláig jogosult fellebbezni.

Amennyiben a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az erről szóló határozat az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Amennyiben az elkövető nem teljesíti a számára előírt kötelezettséget, kérelmezheti a bíróságtól, hogy a határozatot bírósági végrehajtó hajtsa végre.

Utolsó frissítés: 13/05/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Németország

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címeznem a követelésemet?

Az egyetlen előfeltétel olyan megfelelő követelés benyújtása, amelyben a követelés tárgya és alapja pontosan meghatározásra kerül. A követelést címezheti a rendőrségnek, az ügyészi hivatalnak vagy az illetékes bíróságnak (lásd a 2. kérdést).

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A követelést a bűncselekmény rendőrségnek való bejelentésekor írásban nyújthatja be. A követelés benyújtható emellett írásban az ügyészi hivatalhoz vagy a bírósághoz, illetve azt a bírósági titkár is nyilvántartásba veheti (a Rechtsantragsstelle-ben [a német bíróságok olyan osztálya, ahová a követeléseket és egyéb nyilatkozatokat be lehet nyújtani]). A követelést a fő tárgyaláson szóban is elő lehet adni.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell azt előterjesztenem (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolnom a veszteségeket, az elmaradt hasznot és kamatokat?

A követelésben egyértelműen szerepelnie kell, hogy mit követel az alperestől és miért. Főszabály szerint, amennyiben a pénzügyi veszteségei (pl. keresetkiesés, sérült tulajdon) megtérítése érdekében bizonyos pénzösszeget követel, azt pontosan meg kell határoznia. A fájdalomért és szenvedésért nyújtott kártérítés (Schmerzengeld) összegéről azonban a bíróság saját mérlegelési jogkörében dönthet. Ez esetben is meg kell határoznia azonban egy hozzávetőleges összeget és be kell mutatnia, hogy a Schmerzengeld (fájdalomdíj) összegét mi alapján kell kiszámítani vagy megbecsülni. A lehető legteljesebb mértékben ismertetnie kell a követelését alátámasztó tényeket (pl. a bűncselekmény leírását, az elszenvedett sérülésekre és a vagyoni kárra vonatkozó információkat).

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nem.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Minden, a követelését alátámasztó rendelkezésre álló bizonyítékot meg kell neveznie vagy ismertetnie kell (pl. számlák, igazolások). Emellett hivatkozhat a rendőrségnek átadott jelentésekre és tanúvallomásokra, illetve magára a vádiratra is.

Kell-e bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Amennyiben Ön kérelmezőként kártérítésben részesül, nem kell bírósági illetéket fizetnie; minden, az Ön oldalán felmerült költséget – pl. a bírósági eljáráson való részvétel következtében bekövetkező keresetkiesést – az alperes visel. Amennyiben követelését nem, vagy csak részben hagyják jóvá, vagy ha a bíróság nem hoz határozatot, a bíróság megfelelő mérlegelést követően dönt arról, hogy ki viseli a bíróság és a résztvevők költségeit (pl. a jogi költségeket).

A polgári peres esetekkel ellentétben Önnek mint sértett félnek akkor sem kell bírósági illetéket fizetnie, ha a kártérítési követelése sikertelen.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán?

Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik? Nem feltétlenül szükséges, de bizonyos esetekben javasolt ügyvéd segítségével eljárni.

Nem feltétlenül szükséges, de bizonyos esetekben javasolt ügyvéd segítségével eljárni. Például, ha az ügy összetett és több elkövetőt érint, ha bonyolult polgári jogi felelősségi kérdések merülnek fel, vagy ha a bíróság döntése szerint a megítélt követelést (pl. pénzösszeget) végrehajtási eljárás segítségével kell végrehajtani. Amennyiben a jogi feltételek (különösen a rászorultság) fennállnak, az ügyvédi költségek fedezésére jogi segítségnyújtás biztosítható.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

A bíróság nem határoz a kártérítési kérelemről, ha a vádlottat felmentik vagy az eljárást megszüntetik, ha a kérelem nem befogadható vagy a bíróság véleménye szerint nem megalapozott, illetve, kivételes esetben, ha a követelést nem lehet a büntetőeljárás során rendezni.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

A bíróság által hozott, a követelés elbírálását a követelésre vonatkozó döntéshozatalhoz szükséges feltételek hiánya miatt megtagadó határozatával szemben panasz nyújtható be.

Amennyiben a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az erről szóló határozat az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

A (kedvező) kapcsolt ítéleteket és a kapcsolt eljárásokban megkötött megállapodásokat a végrehajtás általános szabályai szerint lehet végrehajtani. A végrehajtást az ítéletről vagy a megkötött megállapodásról a büntetőbíróság titkára által kibocsátott végrehajtható másolat alapján folytatják le.

Utolsó frissítés: 16/01/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Észtország

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

Joga van ahhoz, hogy a büntetőeljárás részeként kártérítés iránti polgári keresetet indítson a vádlottal szemben. A nyomozó szervnek vagy az ügyészségnek tájékoztatnia kell a sértettet a polgári kereset megindításával kapcsolatos eljárásról, a polgári kereset alapvető követelményeiről, a polgári kereset megindításának határidejéről és e határidő elmulasztásának jogkövetkezményeiről.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A nyomozati anyag megvizsgálását követő 10 napon belül indíthat polgári keresetet. Az ügyészségtől a határidő meghosszabbítását kérheti.

A határidő elmulasztása esetén a polgári keresetet elutasítják, de ebben az esetben kártérítési keresetet indíthat egy polgári bíróság előtt.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

Polgári kereset esetén kérelme a büntetőeljárás tárgyát képező cselekmény által megsértett jólléti állapot helyreállítására vagy orvoslására irányulhat. Az ilyen kérelem alapját képező ténybeli körülményeknek érdemi átfedésben kell lenniük az eljárás tárgyát képező bűncselekmény tényállásával, és a kérelemnek polgári eljárásban is elbírálhatónak kell lennie.

A polgári keresetet írásban kell megindítani, és annak tartalmaznia kell a felperes és az alperes adatait, valamint a sértett egyértelműen meghatározott kérelmét és azon ténybeli körülményeket és bizonyítékokat, amelyeken a sértett kérelme alapul. A kérelemnek teljesnek kell lennie (vagyis tartalmaznia kell minden olyan kár összegét, amely miatt a sértett kártérítést követel). Nem vagyoni kár megtérítése iránti keresetben a kért kártérítés összegét nem kötelező meghatározni, hanem a bíróság mérlegelése alapján méltányos kártérítést lehet kérni.

Az eljárást lefolytató szerv határidőt tűzhet a polgári kereset hiányosságainak pótlására.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

A polgári keresetekre vonatkozóan nincsen speciális formanyomtatvány.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A polgári keresetet a sértett követelésének alapjául szolgáló tényekre vonatkozó azon bizonyítékokkal együtt kell előterjeszteni, amelyekre a sértett az ügyészség által előterjesztett bizonyítékok körére tekintet nélkül hivatkozni kíván.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

A polgári kereset büntetőeljárás keretében történő elbírálása mentességet élvez az állami illetékek megfizetése alól a nem vagyoni kár megtérítése iránti polgári kereset kivételével, ha az ilyen kártérítési követelés nem testi sérülés vagy más egészségügyi rendellenesség vagy egy eltartó halálának előidézésén alapul.

Ha a polgári keresetet elutasítják, a polgári kereset tárgyában folytatott eljárással vagy a közjogi igény bizonyításával kapcsolatos költségeket a sértett viseli. Ha a polgári keresetnek részben helyt adnak, a bíróság az összes körülmény figyelembevételével megosztja a polgári kereset tárgyában folytatott eljárással kapcsolatos költségeket a sértett, a vádlott és az alperes között. A bíróság úgy is dönthet, hogy a polgári kereset tárgyában folytatott eljárással kapcsolatos költségeket részben vagy egészben a sértettnek kell viselnie, ha a költségek ellenérdekű fél általi viselésének elrendelése e fél számára rendkívül méltánytalan vagy észszerűtlen lenne.

Ha a bíróság felmentő ítélet vagy a büntetőeljárás megszüntetése miatt elutasítja a polgári kereset elbírálását, a polgári kereset tárgyában folytatott eljárással kapcsolatos költségeket az állam viseli. Ha a bíróság egyéb okokból utasítja el a polgári kereset elbírálását, a bíróság az összes körülmény figyelembevételével megosztja a polgári kereset tárgyában folytatott eljárással kapcsolatos költségeket a sértett és az állam között.

Részesülhetek-e költségmentességben az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Akkor részesülhet állami költségmentességben, ha az állami költségmentességről szóló törvényben meghatározott okok fennállnak. Ha a bíróság megállapítja, hogy az Ön alapvető érdekei ügyvédi segítség nélkül nem részesülnének megfelelő védelemben, a bíróság hivatalból úgy határozhat, hogy az állami költségmentességről szóló törvényben meghatározott eljárás alapján és annak megfelelően állami költségmentességben részesíti Önt.

Állami költségmentességben az a személy részesülhet, aki a költségmentesség igénylésének időpontjában olyan anyagi helyzetben van, hogy képtelen, vagy csak részben vagy részletekben képes megfelelő jogi szolgáltatásért fizetni, vagy aki olyan anyagi helyzetben van, hogy amennyiben jogi szolgáltatásért fizetne, nem lenne képes kielégíteni az alapvető létfenntartási szükségleteit.

Állami költségmentességben azok a személyek részesülnek, akik a költségmentesség iránti kérelem benyújtásának időpontjában az Észt Köztársaságban vagy az Európai Unió másik tagállamában rendelkeznek tartózkodási hellyel, vagy akik az Észt Köztársaság vagy az Európai Unió másik tagállamának állampolgárai. Más személyek csak Észtországot terhelő nemzetközi kötelezettség alapján részesülhetnek költségmentességben.

A törvény meghatározza az állami költségmentesség megtagadásának indokait. Nem nyújtható állami költségmentesség többek között akkor, ha a kérelmező saját maga képes jogai védelmére; ha a kérelmező olyan tulajdonnal rendelkezik, amely nagyobb nehézség nélkül értékesíthető a jogi szolgáltatások költségeinek fedezése céljából; és ha a jogi szolgáltatások költségei feltételezhetően nem magasabbak, mint a kérelmező adókkal és kötelező társadalombiztosítási járulékokkal, törvényből eredő tartási kötelezettség teljesítésére szolgáló összegekkel, valamint az észszerű lakhatási és közlekedési költségekkel csökkentett havi átlagjövedelmének kétszerese. Állami költségmentesség akkor sem nyújtható, ha az adott körülmények között egyértelműen valószínűtlen, hogy a kérelmező képes lenne megvédeni a jogait; ha az állami költségmentesség kérelmezésének oka nem vagyoni kár megtérítése iránti kérelem előterjesztése, és az ügyben nem áll fenn közérdeken alapuló kényszerítő indok; vagy ha a kérelmező által az ügy elbírálása esetén elérhető lehetséges előnyök észszerűtlenül kicsik az állam költségmentességgel kapcsolatos becsült költségeihez képest.

Állami költségmentesség az érintett személy kérelme alapján nyújtható. Ha valaki büntetőeljárás sértettjeként igényel állami segítséget, az állami költségmentesség részére történő biztosításáról az ügyet elbíráló bíróság vagy – a büntetőügy nyomozási szakaszában – az a bíróság határoz, amelyik hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik majd a büntetőügy elbírálására.

Az állami költségmentesség iránti kérelmet észtül kell benyújtani a releváns formanyomtatvány felhasználásával. A kérelmet angolul is benyújthatja az olyan költségmentességet igénylő természetes személy, aki az Európai Unió másik tagállamában rendelkezik tartózkodási hellyel, vagy aki az Európai Unió másik tagállamának állampolgára.

Az állami költségmentességet igénylő személynek a kérelméhez a kérelmező anyagi helyzetére vonatkozó, alakiságoknak megfelelő és aláírt nyilatkozatot és – lehetőség szerint – e helyzetre vonatkozó egyéb bizonyítékokat kell mellékelnie. Amennyiben egy személy tartózkodási helye nem Észtországban található, a kérelméhez mellékelnie kell a tartózkodási helyének hatáskörrel rendelkező hatósága által kibocsátott, e személy és családtagjai utóbbi három évben elért jövedelmére vonatkozó nyilatkozatot. Amennyiben ilyen nyilatkozat a kérelmezőtől független okok miatt nem nyújtható be, az állami költségmentesség megítéléséről a nyilatkozat hiányában is lehet dönteni.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

A bíróság elutasíthatja a polgári kereset elbírálását, ha az nem felel meg az előírt követelményeknek, ha a büntetőeljárást megszüntették, vagy ha felmentő ítélet született. A bíróság akkor is elutasíthatja a polgári kereset elbírálását, ha a sértett vagy az alperes nem jelenik meg a tárgyaláson, és az ügy nem tárgyalható a távollétükben. Emellett a bíróság elutasíthatja a polgári kereset elbírálását, ha a büntetőeljárás során bűnösséget megállapító ítélet születik.

A polgári keresetet nem fogadják be, ha az elfogadhatatlan.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Ha a bíróság elutasította polgári keresetének elbírálását, Ön kártérítést kérhet polgári bíróságon. Joga van ahhoz, hogy az elsőfokú bíróság határozata ellen fellebbezést nyújtson be a körzeti bírósághoz.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosításához?

Ha az elítélt elkövető elmulasztja megfizetni az ítéletben megítélt összeget, Önnek joga van ahhoz, hogy az ítélet alapján végrehajtóhoz forduljon, aki foganatosítja a végrehajtási eljárást.

Utolsó frissítés: 15/08/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Görögország

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

A büntetőeljárás tárgyalást megelőző szakaszában Önnek a panaszának a megfelelő ügyészséghez vagy rendőri hatósághoz történő benyújtásakor nyilatkoznia kell arról, hogy a büntetőeljáráshoz magánfélként (politikós enágon) kíván csatlakozni, mely esetben a nyilatkozatot magában a panaszban kell megtennie. Ilyen nyilatkozatot továbbá a bűncselekmény nyomozása is során is tehet a rendőrséget, az ügyészséget vagy a nyomozó hatóságokat értesítő külön dokumentumban (dikógrafo), illetve mindaddig, amíg a bizonyításfelvétel nem kezdődött meg, a nyilatkozatot közvetlenül a bíróságnál is megteheti (a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 82–83. cikke).

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A) A tárgyalást megelőző szakaszban a fentieknek megfelelően (a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 83. cikke)

B) A bíróságon a bizonyításfelvétel kezdetét megelőzően egyszerű szóbeli nyilatkozatban – anélkül, hogy szükség lenne bármilyen tárgyalást megelőző írásbeli eljárásra –, amennyiben Ön az Ön ellen elkövetett bűncselekmény következtében elszenvedett fájdalom, szenvedés és erkölcsi sérelem miatt követel kártérítést, vagy pedig legalább öt nappal a tárgyalást megelőzően a vádlotthoz címzett felhívással, amennyiben Ön anyagi kár miatt követel kártérítést (a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 68. cikke).

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

Az Ön arra vonatkozó nyilatkozatának, hogy a büntetőeljáráshoz magánfélként kíván csatlakozni, általában tartalmaznia kell az ügy összefoglalását, azokat az okokat, amelyek miatt Ön jogosultnak tartja magát az eljáráshoz való csatlakozásra, valamint a perre meghatalmazott kijelölését a bíróság székhelye szerinti helyen, amennyiben ez nem az Ön állandó lakóhelye.

Ha az Ön arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a büntetőeljáráshoz magánfélként kíván csatlakozni, fájdalommal, szenvedéssel és erkölcsi sérelemmel kapcsolatos kártérítési igényre vonatkozik, nincs szükség írásbeli eljárásra. Ezekben az esetekben a magánfél általában egy szimbolikus összeget (ideiglenesen 44 eurót [me epifýlaxi]), nem pedig a követelés teljes összegét érvényesít. Amennyiben a bíróság a vádlottat bűnösnek találja, elrendeli a szimbolikus összeg Ön részére történő megfizetését. A fennmaradó részre vonatkozóan Önnek külön keresetet kell indítania polgári bíróság előtt. Amennyiben az Ön igénye a bűncselekmény által Önnek okozott anyagi kár megtérítésére irányul, Önnek a tárgyalást legalább öt nappal megelőzően kézbesítenie kell az alperesnek a felhívást, amely lebontást tartalmaz az egyedi tételekre vonatkozóan (a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 68. cikke)

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nem létezik speciális formanyomtatvány. Az Ön nyilatkozatának tartalmaznia kell a fentieket. A fentieknek megfelelően tárgyalást megelőző különleges eljárásra csak akkor van szükség, ha a büntetőbíróságtól kérik az anyagi kár megtérítését, mely esetben a felhívást a tárgyalást öt nappal megelőzően kell megküldeni a vádlottnak.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Az ügy tárgyalását megelőzően Önnek rendelkezésre kell bocsátania a követelését bizonyító minden dokumentumot, amellyel Ön rendelkezik, például orvosi igazolásokat, nyilatkozatokat, tanúvallomásokat és egyéb bizonyítékokat.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Önnek meg kell fizetnie a polgári eljárás illetékét 40 euró értékében (a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 63. cikke, amely a 4446/2016. törvény módosítását követően 2017. január 23-tól alkalmazandó).

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

A törvény (a 3226/2004. törvény 1. cikke) az alacsony jövedelmű uniós tagállami polgárok, harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek számára akkor biztosít jogi segítséget, ha jogszerűen tartózkodnak az Európai Unióban vagy rendelkeznek ott szokásos tartózkodási hellyel. A jogi segítségre jogosult alacsony jövedelmű polgárok azok, akiknek éves családi jövedelme nem haladja meg a nemzeti általános kollektív munkaügyi szerződésben meghatározott éves személyes minimumjövedelem kétharmadát. Nemzeti jogvita esetén a jogvitában érintett másik fél jövedelmét nem veszik figyelembe. A valamennyi büntető- vagy polgári jogi igényre vonatkozó jogi segítség elérhető egyrészt a büntető törvénykönyv alábbi cikkeiben meghatározott bűncselekmények sértettjei számára is: 323. cikk (rabszolga-kereskedelem), 323A. cikk (emberkereskedelem), a 323B. cikk a) pontja (utazásszervezés kiskorú gyermekkel folytatott szexuális cselekményben vagy más szeméremsértő cselekményben való részvétel céljából [szexturizmus]), 324. cikk (kiskorú gyermek jogellenes elvitele), 339. cikk (kiskorú gyermek megrontása), 348A. cikk (gyermekpornográfia), valamint 351A. cikk (ellenérték fejében kiskorú gyermekkel folytatott szeméremsértő cselekmények); másrészt a 3386/2005. törvény alábbi cikkeiben meghatározott bűncselekmények sértettjei számára: a 87. cikk (5) és (6) bekezdése (harmadik ország állampolgárának Görögország területére való belépésének, Görögország területéről való távozásának vagy Görögországban való jogellenes tartózkodásának elősegítése) és 88. cikk (harmadik ország állampolgárának jogellenes szállítása Görögországba); harmadrészt pedig a büntető törvénykönyv alábbi cikkeiben meghatározott bűncselekmények kiskorú sértettjei számára: 336. cikk (szexuális erőszak), 338. cikk (szexuális zaklatás), 343. cikk (hatalommal visszaélve elkövetett szeméremsértés), 345. cikk (vérfertőzés), 346. cikk (rokonok között elkövetett szeméremsértés), 347. cikk (természet elleni szeméremsértés – ezt a bűncselekményt azóta eltörölték), 348. cikk (mások kéjelgésének elősegítése), 348B. cikk (gyermek igénylése szexuális célokra), 348C. (kiskorú gyermek pornográf ábrázolása), valamint 349. cikk (kerítés).

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

Ha a büntetőbíróság úgy dönt, hogy a büntetőeljárás nem folytatható, vagy azt bármely okból meg kell szüntetni, a polgári jogi igényt nem veheti figyelembe. Szintén nem fogadja be a polgári jogi igényt, ha az a fentieknek megfelelően nem került jogszerűen benyújtásra, vagy ha jogilag megalapozatlan, vagy ha az igény érdemben alaptalan például azért, mert Ön nem közvetlenül a bűncselekmény folytán szenvedett sérelmet, vagy az Ön jogi érdeke nem állapítható meg.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Ön a felmentő ítélettel szemben a körzeti büntetőbíróságnál, az egytagú vagy háromtagú elsőfokú bíróságnál vagy a közepes súlyosságú bűncselekményeket elbíráló fellebbviteli bíróságnál (plimmélima) rendes fellebbezést (éfesi) nyújthat be, amennyiben Önt kártérítésre és a költségek megfizetésére kötelezték, azonban csak e tekintetben (a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 486. cikkének (1b) bekezdése). Emellett Ön a vádlottat elítélő ítélettel szemben is benyújthat rendes fellebbezést, ha és amennyiben az az Ön igényét azért utasítja el, mert jogilag megalapozatlan, vagy ha az Önnek pénzügyi vagy vagyoni kártérítést ítél meg, feltéve, hogy a követelt összeg meghaladja a 100 eurót a körzeti büntetőbíróság ítélete elleni, a 250 eurót az egytagú elsőfokú bíróság vagy a fiatalkorúak egytagú bíróságának ítélete elleni, vagy pedig az 500 eurót a háromtagú elsőfokú bíróság vagy a fiatalkorúak háromtagú bíróságának ítélete elleni fellebbezés esetében (a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 488. cikke). Ön felülvizsgálati kérelmet (anaíresi) is előterjeszthet a vádlottat elítélő ítélettel szemben, amennyiben az azért utasítja el az Ön igényét, mert az jogilag megalapozatlan (a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 505. cikkének (1c) bekezdése), vagy pedig a felmentő ítélettel szemben, amennyiben Önt kártérítésre és a költségek megfizetésére kötelezték (a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 505. cikkének (1c) bekezdése).

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

A büntetőbíróság által megítélt kártérítés lényegében polgári jogi igényként megítélt összeg. Ezért az a polgári ítéletekre (anankastikí ektélesi) vonatkozó végrehajtási eljárás keretében hajtható végre.

Utolsó frissítés: 06/02/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Spanyolország

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

A spanyol jogban az elszenvedett kárért járó kártérítés követelésére irányuló rendes eljárás a büntetőeljárás, amelynek keretében a polgári jogi felelősséget a büntetőjogi felelősséggel együtt vizsgálják. Ennek érdekében a helyi büntetőbíróság (Juzgado de Instrucción) felkínálja a sérelmet szenvedett félnek a polgári jogi igényérvényesítés lehetőségét, hogy e személy nyilatkozhasson arról, hogy a büntetőeljárás során kívánja-e igényét érvényesíteni, vagy pedig fenntartja annak jogát, hogy az elszenvedett sérelem miatt polgári eljárásban érvényesítse igényét.

Ha a sérelmet szenvedett fél úgy nyilatkozik, hogy a büntetőeljárásban kívánja igényét érvényesíteni, választhat, hogy az ügyész indítson-e a nevében polgári keresetet (ez történik akkor is, ha a fél nem jelöli meg preferenciáját), vagy személyen kíván-e eljárni (egy ügyvéd és a bírósági képviselő révén).

Ha a sérelmet szenvedett fél a büntetőeljáráson kívül kívánja kártérítési igényét érvényesíteni, meg kell indítania a polgári eljárást ezen eljárás szabályai szerint.

Következésképpen a sértett a kártérítési igényét érvényesítheti akár személyesen azon nyilatkozatában, amelyet az eljárásba magánfélként való belépésének lehetőségére irányuló felhívásakor kézhez vesz, vagy írásban nyilatkozhat az igényről, vagy pedig ügyvéd vagy bírósági képviselő révén. Ez az írásbeli képviselet nem elengedhetetlen: amennyiben arra nem kerül sor, az ügyész jár el mind a polgári, mind a büntetőeljárásban.

Ön a kérelem elkészítéséhez segítséget kaphat a bűncselekmények sértettjeit támogató irodáktól (Oficinas de Asistencia a las Víctimas del delito), amelyek megtalálhatók minden autonóm közösségben, csaknem valamennyi tartományi fővárosban és más városokban is; terrorista bűncselekmények esetében Ön a a Nemzeti Legfelsőbb Bíróság terrorizmus áldozatainak információs és támogató irodájától (Oficina de Información y Asistencia a Víctimas del Terrorismo de la Audiencia Nacional) kaphat segítséget.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A kérelmet az eljárás bármelyik szakaszában előterjesztheti, feltéve, hogy arra a szóbeli tárgyalást megelőzően sor kerül. Amint értesítik a sérelmet szenvedett fél létezéséről, a helyi büntetőbíróság felajánlja Önnek, hogy a nyomozási szakaszban terjessze elő a kérelmét.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

A kérelemben meg kell határozni az okozott kárt – annak összegét –, és annak tartalmaznia kell az igényt alátámasztó vonatkozó számlákat és számításokat, amelyeket később bírósági szakértő fog megvizsgálni.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nem.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Kártérítési követelésének alátámasztása érdekében csatolnia kell a követelést alátámasztó vonatkozó számlákat és számításokat. Amennyiben költségmentességért folyamodott, szükséges, hogy a jövedelmére és vagyonára vonatkozóan bizonyítékot bocsásson rendelkezésre.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Nem.

Részesülhetek-e költségmentességben az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Amennyiben sértettként nyújt be kérelmet, a hatóságokkal és tisztviselőkkel való első kapcsolatfelvételtől kezdve Önt megilleti az a jog, hogy jogi tanácsadás és védelem igénybevétele érdekében tájékoztatást kapjon az eljárásról és adott esetben azokról a feltételekről, amelyek mellett az említettek ingyenesen igénybe vehetők. A bűncselekmények sértettjeit támogató irodák ugyancsak rendelkezésére bocsáthatják ezt a tájékoztatást.

Amennyiben sértettként nyújt be kérelmet, annál a tisztviselőnél vagy hatóságnál kérheti a költségmentességre való jogosultságának elismerését, amely tájékoztatást nyújtott Önnek jogi tanácsadás és védelem igénybevétele érdekében az eljárásról, és adott esetben azokról a feltételekről, amelyek mellett az említettek ingyenesen igénybe vehetők. A tisztviselő vagy hatóság ezt a rendelkezésre bocsátott dokumentációval együtt továbbítja az érintett ügyvédi kamarának.

Kérelmét a bűncselekmények sértettjeit támogató irodáknál is előterjesztheti, amely azt továbbítja az érintett ügyvédi kamarának.

Amennyiben sértettként nyújt be kérelmet, általában igénybe veheti azokat a jogi útmutatási szolgáltatásokat, amelyek valamennyi állampolgár számára tájékoztatást nyújtanak a jogszabályokról. Ezek a szolgáltatásokat valamennyi jogterületen az ügyvédi kamarák szervezik.

A velük való kapcsolatfelvételhez ki kell tölteni egy bíróságokon, az Igazságügyi Minisztériumnál vagy más állami hivataloknál rendelkezésre álló formanyomtatványt, és bizonyítania kell, hogy a megélhetéshez szükséges erőforrásai elégtelenek. Amennyiben a büntetőeljárás még nem indult meg, kérelmét az érintett bíróság illetékességi területéhez vagy ahhoz a területhez tartozó ügyvédi kamarához kell benyújtania, ahol Ön tartózkodik. Amennyiben a büntetőeljárás már megindult, Önt bármikor megilleti a költségmentesség, feltéve hogy sértettként személyesen jár el az eljárás során.

Amennyiben Ön nemi alapú erőszakkal kapcsolatos bűncselekmény sértettje, nem kell először azt bizonyítania, hogy a megélhetéshez szükséges erőforrásai elégtelenek.

Amennyiben Ön terrorizmus áldozata, ugyancsak költségmentességben részesülhet.

Bűncselekmény sértettjeként költségmentességet kérhet Spanyolországban, ha valamelyik uniós tagállam állampolgára, és igazolja, hogy az erőforrásai elégtelenek.

Önnek a költségmentességhez való jogát elismerik, és a segítséget azonnal a rendelkezésére bocsátják – tekintet nélkül az eljárás megindításához szükséges erőforrásainak fennállására –, amennyiben nemi alapú erőszakkal kapcsolatos bűncselekmény, terrorizmus vagy emberkereskedelem sértettje bármely olyan eljárásban, amely az Ön sértetti státuszával kapcsolatos, abból ered vagy annak eredménye, vagy ha Ön kiskorú gyermek, értelmi fogyatékossággal rendelkezik, vagy mentális betegségben szenved, amennyiben Ön bántalmazás sértettje.

Ez a jog megilleti bármilyen típusú támogatás kedvezményezettjeit is a sértett halála után, amennyiben a cselekményeknek nem voltak részesei.

A költségmentesség megítélése során a panasz vagy kérelem előterjesztésekor vagy a büntetőeljárás megindításakor Önt kérelmezőként valamennyi feltüntetett bűncselekmény sértettjének tekintik, és Önnek ez a státusza mindaddig fennmarad, ameddig a büntetőeljárás tart, vagy ha az eljárás lezárását követően bűnösséget megállapító ítéletet hoznak.

A költségmentességhez való jog elenyészik, ha a felmentő ítélet jogerőre emelkedik, illetve a bűncselekmény bizonyítottságának hiánya miatt az eljárás ideiglenes felfüggesztését vagy megszüntetését követően, mely esetben nem kell az addig igénybe vett kedvezmények költségeit visszafizetni.

Az olyan különböző eljárásokban, amelyek az Ön azonosított bűncselekményekkel kapcsolatos sértetti státusza miatt indultak, és különösen a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos eljárásokban, Önt ugyanannak az ügyvédnek kell képviselnie, feltéve, hogy az Ön védelemhez való joga ezáltal megfelelően biztosított.

Ön akkor jogosult költségmentességre, ha az éves bevétele és egy családi egységre eső bevétele nem haladja meg:

  • A kérelem benyújtása idején hatályos, többcélú, költségvetésből származó ellátások jövedelemindexének (Indicador Público de Renta de Efectos Múltiples – IPREM) kétszeresét, amennyiben a kérdéses személyek nem tagjai egyetlen családi egységnek sem. Az IPREM egy évente meghatározott index, amelyet bizonyos juttatások összegének vagy bizonyos juttatásokhoz, jogosultságokhoz vagy közszolgáltatásokhoz való hozzáférés küszöbértékének meghatározásához használnak.
  • A kérelem benyújtása idején hatályos IPREM két és félszeresét, amennyiben a kérdéses személyek tagjai valamelyik típusú, négy főnél kisebb családi egységnek.
  • Az IPREM háromszorosát, amennyiben a kérdéses családi egységek négy- vagy többtagúak.

Amennyiben Önnek sértettként költségmentességet ítélnek meg, az alábbi költségeket nem kell megtérítenie:

  • Előzetes jogi tanácsadás.
  • Ügyvédi és bírósági képviselői díjak.
  • Hirdetéseknek a hivatalos újságokban történő közzététele miatt felmerülő költségeit.
  • Bizonyos fellebbezések előterjesztéséhez szükséges biztosítékokat.
  • Szakértői díjakat.

Emellett Önt 80%-os díjcsökkentés illeti meg a közjegyzői okiratok, valamint az ingatlan- és kereskedelmi nyilvántartások tanúsítványainak díjából.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében a bíróságnak általában értékelnie kell, hogy fennáll-e szándékos erőszakos bűncselekmény vagy szexuális bűncselekmény, és ezt meg kell állapítania a büntetőeljárást befejező bírósági határozatban. Ebben a büntetőeljárásban hozott jogerős bírósági határozatban egyértelműen meg kell határozni a bűncselekmény és a sérülés, egészségkárosodás vagy adott esetben halál között fennálló okozati összefüggést.

Emellett az is lehetséges, hogy a büntetőeljárást befejező bírósági határozat elrendeli az eljárás ideiglenes felfüggesztését vagy az eljárás megszüntetését.

A büntetőügyekkel kapcsolatos spanyol jogszabályok alapján az eljárás ideiglenes felfüggesztésének akkor van helye, ha a bírósági ügyhöz vezető bűncselekmény elkövetése nem megfelelően bizonyított, vagy arra a következtetésre jutnak, hogy a bűncselekményt elkövették, azonban nem állnak fenn elégséges okok ahhoz, hogy meghatározott személyt vagy személyeket vádoljanak meg tettesként, társtettesként vagy részesként.

Az eljárás megszüntetésének akkor van helye, ha nem áll fenn észszerű bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a bírósági ügyhöz vezető cselekményt elkövették, vagy ha a cselekmény nem minősül bűncselekménynek, vagy ha kizárt azoknak a büntetőjogi felelősségre vonása, akiket tettesként, társtettesként vagy részesként eljárás alá vontak.

Terrorista bűncselekmények esetében általában szükséges, hogy a bíróság értékelje, hogy fennáll-e a polgári jogi felelősség a megfelelő jogszabályok által meghatározott cselekményekért és károkért. A terrorizmusra vonatkozó spanyol jogszabályok által elismert támogatás és juttatások megítélése megfelel az erőszakos bűncselekmények áldozatainak kártalanításáról szóló európai egyezmény által meghatározott kártérítési alapelveknek.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Amennyiben a nyomozási bíró (a bíróságnál vagy bírói szervnél) úgy dönt, hogy megszünteti az eljárást – elrendeli a megszüntetést –, a sértett fellebbezhet, amennyiben személyesen részt vett az eljárásban és az magánvádas eljárás.

A büntetőügyekkel kapcsolatos spanyol jogszabályok alapján az eljárás ideiglenes felfüggesztésének akkor van helye, ha a bírósági ügyhöz vezető bűncselekmény elkövetése nem megfelelően bizonyított, vagy arra a következtetésre jutnak, hogy a bűncselekményt elkövették, azonban nem állnak fenn elégséges okok ahhoz, hogy meghatározott személyt vagy személyeket vádoljanak meg tettesként, társtettesként vagy részesként.

Az eljárás megszüntetésének akkor van helye, ha nem áll fenn észszerű bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a bírósági ügyhöz vezető cselekményt elkövették, vagy ha a cselekmény nem minősül bűncselekménynek, vagy ha kizárt azoknak a büntetőjogi felelősségre vonása, akiket tettesként, társtettesként vagy részesként eljárás alá vontak.

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében az olyan, büntetőeljárást befejező bírósági határozatra, amely ellen további jogorvoslatnak nincs helye, általában a törvényben meghatározott különböző típusú támogatások igénylése érdekében van szükség. Ennek érdekében a büntetőeljárásban hozott végső határozat ellen az e döntésben meghatározottak szerint, meghatározott határidőn belül és fellebbezés előterjesztése útján van helye fellebbezésnek.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Amennyiben az elkövető részleges fizetésképtelensége megállapításra kerül, a támogatást részben vagy egészben az állam fizeti.

Az állam lesz az Ön jogainak jogutódja a bűncselekményért polgári jogi felelősséggel tartozó féllel szemben azon ideiglenes vagy végleges támogatás teljes összegének erejéig, amelyet Önnek sértettként vagy kedvezményezettként megítélnek.

 

 

Az állam a bűncselekményért polgári jogi felelősséggel tartozó féllel szemben behajtás iránti keresetet indíthat a megítélt támogatás teljes vagy részleges megtérítése érdekében.

A behajtást adott esetben közigazgatási végrehajtási eljárás keretében hajtják végre, és annak többek között az alábbi esetekben van helye:

  • Amennyiben a jogerős bírósági határozat megállapítja a bűncselekmény hiányát.
  • Amennyiben a támogatás megfizetését követően Ön sértettként vagy kedvezményezettként bármilyen jogalapon a támogatás megítélését követő három éven belül az elszenvedett károkért teljes vagy részleges megtérítésben részesül.
  • Amennyiben a támogatást valótlan vagy szándékosan hiányos információ nyújtása alapján vagy bármilyen más csalárd módon, illetve olyan körülmények szándékos elhallgatása alapján szerezték meg, amelyek az igényelt támogatás elutasításához vagy csökkentéséhez vezettek volna.
  • Ha az ítéletben megítélt kártérítés kevesebb, mint az ideiglenes támogatás.

Ezt a keresetet az államnak a folyamatban lévő büntető- vagy polgári eljárásban való részvételével bírálják el tekintet nélkül a polgári keresetre, amelyet az ügyész terjeszthet elő.

A sértetteket a bűncselekmények sértettjeit támogató irodák, terrorista bűncselekmények esetében pedig a Nemzeti Legfelsőbb Bíróság terrorizmus áldozatainak információs és támogató irodája révén segíthetik bármilyen olyan információ megadásával, amelyre nekik ezen ügyekkel kapcsolatban bűncselekmény sértettjeiként szükségük lehet.

A bűncselekmények sértettjeit támogató irodák tájékoztatást nyújtanak arról az Önt sértettként megillető lehetőségről, hogy a börtönbüntetés felügyeletében részt vegyen, és minden szükséges segítségnyújtási tevékenységet elvégeznek annak érdekében, hogy Ön gyakorolhassa a törvényben biztosított jogait.

Amennyiben Ön terrorizmus áldozata, a Nemzeti Legfelsőbb Bíróság terrorizmus áldozatainak információs és támogató irodája nyújt Önnek tájékoztatást azokról az információs csatornákról, amelyekre Önnek szüksége van ahhoz, hogy mindent megtudjon a börtönbüntetés végrehajtásáról egészen addig, amíg a büntetést le nem töltötték, különös tekintettel azokra az esetekre, amelyekben kedvezményeknek vagy az elítélt szabadlábra helyezésének van helye. Emellett a kártérítési ügyek elbírálásának keretében Önnek sértettként tájékoztatást nyújt a jogerős ítéletekre, a polgári jogi felelősség érvényesítését elutasító végzésekre és a törvényben meghatározott támogatás elbírálásához szükséges egyéb dokumentumokra vonatkozó igazolások megszerzéséről.

Utolsó frissítés: 17/01/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata horvát nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Horvátország

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

Kártérítésre irányuló polgári jogi igénynek a büntetőeljárás keretében történő elbírálására irányuló kérelem tárgyában a sérelmet szenvedett fél indítványára a büntetőeljárásban kerül sor tárgyalásra, ha ez nem késlelteti jelentős mértékben az eljárást. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv [Zakon o kaznenom postupku] 153. cikkének (1) bekezdése)

Polgári jogi igény büntetőeljárás keretében történő elbírálására irányuló kérelmet a sérelmet szenvedett fél terjeszthet elő. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv [Zakon o kaznenom postupku] 154. cikkének (1) bekezdése)

A polgári jogi igény büntetőeljárás keretében történő elbírálására irányuló kérelmet ahhoz a hatósághoz kell benyújtani, amely előtt vádat emeltek, vagy pedig ahhoz a bírósághoz, amely előtt az eljárás folyamatban van. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv [Zakon o kaznenom postupku] 155. cikkének (1) bekezdése)

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

Polgári jogi igény büntetőeljárás keretében történő elbírálására irányuló kérelmet az elsőfokú bíróság bizonyítási eljárásának lezárásáig lehet előterjeszteni. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv [Zakon o kaznenom postupku] 155. cikkének (2) bekezdése)

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

A polgári jogi igény büntetőeljárás keretében történő elbírálására irányuló kérelem hivatkozást tartalmazhat egy perben érvényesített igényre vonatkozóan. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv [Zakon o kaznenom postupku] 153. cikkének (2) bekezdése)

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nem létezik speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A kérelmet előterjesztő félnek meg kell jelölnie az igényét és be kell mutatnia bizonyítékait. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 155. cikkének (3) bekezdése) A bizonyíték típusát és mennyiségét nem határozza meg a törvény.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Nem kell bírósági illetéket fizetni a polgári jogi igény büntetőeljárás keretében történő elbírálására irányuló kérelem benyújtásakor, és ahhoz nem kapcsolódnak egyéb költségek.

Részesülhetek-e költségmentességben az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Öt évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménynek a bűncselekmény következtében súlyos sérelmet szenvedő sértettjeit megilleti az a jog, hogy a polgári jogi igény büntetőeljárás keretében történő elbírálására irányuló kérelem előterjesztésekor az állam terhére tanácsadó szakértői segítségét vegyék igénybe. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 43. cikkének (2) bekezdése) Ez a jog nem függ a sérelmet szenvedett fél állandó lakóhelyétől.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

A vádlott bűnösségét megállapító ítélet elrendelheti a polgári jogi igény sérelmet szenvedett fél részére történő teljes megítélését, azt megítélheti részben, illetve felhívhatja a sérelmet szenvedett felet, hogy indítson külön keresetet. Amennyiben a büntetőeljárásban rendelkezésre álló információ nem nyújt megbízható alapot az igény teljes vagy részleges megítéléséhez, a bíróság felhívja a sérelmet szenvedett felet, hogy indítson külön keresetet.

Amennyiben a bíróság felmentő ítéletet hoz, vagy amennyiben a vádakat ejtik, vagy a büntetőeljárást végzéssel felfüggesztik, a sérelmet szenvedett felet fel kell hívni, hogy polgári peres eljárásban indítson keresetet. Amennyiben a bíróság megállapítja illetékességének hiányát, a sérelmet szenvedett felet fel kell hívni, hogy terjesszen elő polgári jogi igényt az illetékességgel rendelkező bíróság előtt indított vagy folyamatban lévő büntetőeljárás részeként. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 158. cikkének (2) és (3) bekezdése)

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

A sérelmet szenvedett fél a bíróságnak a bűnügyi költség tárgyában hozott határozata és a polgári jogi igény büntetőeljárás keretében történő elbírálására irányuló kérelemről hozott határozat alapján kifogásolhatja az ítéletet. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv [Zakon o kaznenom postupku] 464. cikkének (3) bekezdése)

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Az erre jogosult személy indítványára a büntetőeljárás során a bűncselekmény elkövetéséből eredő polgári jogi igény eljárásban történő biztosítására helye lehet ideiglenes intézkedések elrendelésének.

A fenti bekezdésben hivatkozott határozatot a nyomozási bíró hozza meg. A vádemelést követően a vádemelési részleg hozza meg a határozatot, és az ügyet tárgyaló bíróság vezeti a meghallgatást. Az ideiglenes intézkedéssel szembeni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya az intézkedés végrehajtására. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 160. cikke)

Utolsó frissítés: 09/01/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Olaszország

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

Az elkövető köteles megtéríteni a sértettnek okozott kárt. A Büntető Törvénykönyv 185. cikke szerint minden bűncselekmény esetén a polgári jog szabályainak megfelelően jóvátételt kell nyújtani. Ha a bűncselekmény vagyoni vagy nem vagyoni kárt okozott, az elkövetőnek és a polgári jog szerint az elkövető cselekményéért felelős bármely más személynek kártérítést kell fizetnie. A polgári jogban a bűncselekmény által okozott kár az egyik olyan körülmény, amely esetén a nem vagyoni kár megtéríthető (a polgári törvénykönyv 20159. cikke).

A sértett két különböző mód közül választhat a kár megtérítésére.

Magánfélként részt vehet a büntetőeljárásban, ami azt jelenti, hogy polgári jogi keresetüket a büntetőeljárásban terjesztik elő (costituzione di parte civile): a büntetőeljárás végén a büntetőbíróság megvizsgálja a kárt és kártérítést állapít meg, vagy csak azt állapítja meg, hogy fennáll a kártérítéshez való jog, és az összeg megállapítása érdekében a feleket a polgári ügyekben eljáró bíróság elé utalja. A büntetőeljárási törvénykönyv 74. cikke szerint a büntetőeljárásban bárki, aki a bűncselekmény következtében sérülést szenvedett, vagy örökösei a büntető törvénykönyv 185. cikke szerinti polgári jogi kártérítési keresetet nyújthatnak be a terhelttel és a polgári jog szerint más felelős személlyel szemben.

Másrészt a sértett közvetlenül polgári peres eljárást is indíthat úgy, hogy kártérítési keresetet nyújt be a polgári ügyekben eljáró rendes bíróság előtt.

A polgári eljárásban és a büntetőeljárásban előterjesztett kereset közötti összefüggést a büntetőeljárási törvénykönyv 75. cikke szabályozza. A polgári ügyekben eljáró bírósághoz benyújtott polgári jogi kereset bármikor áttehető a büntetőbírósághoz, amíg a polgári ügyekben eljáró bíróság nem hoz ítéletet az ügyben, illetve amíg az ítélettel szemben fellebbezés nyújtható be. Ebben az esetben a polgári per megszűnik, és a büntetőbíróság a polgári eljárás költségeiről is dönt. A polgári ügyekben eljáró bíróság előtt folytatódik az eljárás, ha a polgári jogi keresetet nem tették át a büntetőbírósághoz, vagy az eljárás azon szakaszában tették át, amikor már nem lehetett volna áttenni a büntetőbírósághoz. Ha a terhelt ellen a polgári ügyekben eljáró bíróság előtt polgári per indul a polgári jogi igénynek a büntetőeljárásban való előterjesztését vagy az első fokú büntetőítélet meghozatalát követően, a polgári peres eljárást – a törvényben foglaltak kivételével – felfüggesztik a jogerős büntetőítélet meghozataláig.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A büntetőeljárásban a polgári jogi igény az előkészítő ülés időpontjáig, vagy azt követően az érdemi tárgyalás megkezdéséig, a büntetőeljárási törvénykönyv 484. cikke szerinti előkészítő intézkedések meghozataláig terjeszthető elő. Amint a büntetőeljárás ebbe a szakasz ér, a polgári jogi igény már nem terjeszthető el a büntetőeljárásban. Ha a magánfél azt követően lép fel a büntetőeljárásban, hogy letelik a büntetőeljárási törvénykönyv 468. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a tanúk, szakértők és tanácsadók beidézésére vonatkozó határidő, a magánfél nem indítványozhatja tanú, szakértő vagy műszaki tanácsadó meghallgatását. Miután a magánfél fellépett a polgári eljárásban, az eljárás résztvevőjének minősül az elsőfokú, valamint valamennyi jogorvoslati eljárásban, kivéve, ha kizárják vagy önként visszavonja a polgári jogi igényt. A büntetőeljárásban előterjesztett polgári jogi igényt két esetben utasítják el: 1) a magánfél kizárása iránti indítványt nyújt be az ügyész, a terhelt vagy a polgári jog szerint felelős személy (a büntetőeljárási törvénykönyv 80. cikke), vagy a bíróság saját hatáskörben kizárja a magánfelet az első fokú bírósági tárgyalás megkezdéséig (a büntetőeljárási törvénykönyv 81. cikke); 2) a polgári jogi igényt kifejezetten visszavonják az eljárás bármely szakaszában a magánfél vagy különleges képviselője (procuratore speciale) szóbeli vagy írásbeli nyilatkozata révén; a polgári jogi igényt hallgatólagosan visszavonják, ha nem nyújtanak be indítványt, vagy ha a polgári ügyekben eljáró bíróság előtt keresetet indítanak (a büntetőeljárási törvénykönyv 82. cikke).

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat?

A büntetőeljárásban polgári jogi igényként kártérítés érvényesíthető az elszenvedett sérülésekért, vagyoni vagy nem vagyoni kárért, orvosi költségekért, jogi segítségnyújtásért, műszaki tanácsadásért és egyéb felmerült és igazolt költségekért, feltéve, hogy azok a bűncselekmény következtében keletkeztek.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Az olasz büntetőeljárásban nincs hivatalos formanyomtatvány, de az alábbi követelményeknek teljesülni kell.

A magánfélnek eljárási cselekvőképességgel kell rendelkezni (capacità processuale). Az illetékes bíróság hivatalánál vagy a tárgyaláson be kell nyújtani egy nyilatkozatot arról, hogy a fél magánfélként kíván fellépni a büntetőeljárásban; a nyilatkozat akkor elfogadható, ha tartalmazza az alábbiakat: a) a magánfélként fellépni kívánó természetes személy adatai, a magánfélként fellépni kívánó egyesület vagy szervezet neve és képviselőjének adatai; b) a polgári per alperesének személyazonosító adatai vagy az azonosítására szolgáló egyéb adatok; c) a magánfelet képviselő ügyvéd teljes neve és meghatalmazásának adatai; d) a követelés indoklása; e) az ügyvéd aláírása. Ha a nyilatkozatot nem a tárgyaláson terjesztik elő, a magánfélnek értesíteni kell a nyilatkozatról a többi felet, és a nyilatkozat az egyes felek tekintetében az értesítés kézbesítésének napjától lép hatályba. Ha az ügyvédi meghatalmazást nem a magánfél eljárásban való részvételére irányuló nyilatkozatának alján vagy szélén helyezik el, hanem a büntetőeljárási törvénykönyv 100. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt egyéb módon teszik, a hivatalhoz vagy a tárgyaláson be kell nyújtani.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A büntetőeljárásban a polgári jogi igény járulékos jellegű a terhelt ártatlanságának vagy bűnösségének meghatározására irányuló eljáráshoz képest. Az ügyészség feladata a terhelt bűnösségének bizonyítása. A magánfél azonban részt vehet a bizonyítási eljárásban, különösen a sérülés típusának, a sérülés mértékének stb. bizonyítása tekintetében. A polgári perben azonban a sértettet terheli a bizonyítás a sérülés mértékét igazoló bizonyítékok (pl. orvosi igazolások) benyújtása tekintetében, de mentesül a bizonyítási teher alól, ha bizonyítja, hogy az sértett javára törvényi vélelem áll fenn.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Az állam által biztosított jogi segítség olyan személyek számára áll rendelkezésre, akiknek éves jövedelme nem haladja meg a meghatározott küszöbértéket: Olaszországban folyamatban lévő eljárás esetén mind olasz, mind nem olasz állampolgárok számára nyújtható. Ezt a kérdést a 115/2002. sz. elnöki rendelet szabályozza.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

A büntetőeljárásban a polgári jogi igényt elutasítják a terhelt felmentése esetén. Ha az előzetes nyomozás során indítványozzák a vádalku nyomán történő büntetéskiszabást (richiesta di applicazione di pena), az ezt követő tárgyaláson nem hagyható jóvá a büntetőeljárásban magánfélként való fellépés iránti kérelem. A magánfélként való fellépés iránti kérelem a vádalku nyomán történő büntetéskiszabás indítványozását követő tárgyaláson nem terjeszthető elő a tárgyalás mellőzésével hozott ítélettel szembeni jogorvoslati eljárásban opposizione a decreto penale) vagy a gyorsított eljárásban hozott ítélettel szembeni jogorvoslati eljárásban (opposizione a decreto di giudizio immediato). A törvény bizonyos esetekben, például kiskorúak büntetőügyében kifejezetten kizárja a magánfélként való fellépést.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Ha az eljárás végén, az elsőfokú vagy a jogorvoslati eljárásban hozott ítéletet követően a magánfél úgy véli, hogy a jogerős határozat nem megfelelően állapította meg az általa elszenvedett sérülést, a magánfél jogorvoslatot terjeszthet elő – az ügyvédje útján – az ítélettel szemben az ítéletnek a kártérítési igényt elbíráló része vagy rendelkezése tekintetében. Az ezt követően hozott ítélet megváltoztathatja az elsőfokú ítéletet a polgári jogi szempontok tekintetében (és így a kártérítés tekintetében). Ez az ítélet megváltoztathatja az ítélet kedvezőtlen rendelkezéseit a kár jóvátétele tekintetében, de nem érinti a terhelt büntetőjogi felelősségére vonatkozó döntést: az a terhelt, akinek büntetőjogi értelemben nem állapították meg a bűnösségét, továbbra sem minősül bűnösnek, még akkor sem, ha az ítéletet a magánfél javára megváltoztatták. Így a büntetőbíróságnak a terhelt büntetőjogi felelősségére vonatkozó döntése nem változik meg, ha csak a magánfél támadja meg a terheltet felmentő ítéletet. Tehát objektív és kézzelfogható ellentmondás lehet a terheltet büntetőjogi értelemben felmentő elsőfokú ítélet és a magánfél által benyújtott fellebbezést követően a jogorvoslati eljárásban hozott ítélet megállapításai között, mivel mindkét ítélet ugyanazokat a tényeket veszi figyelembe a kár jóvátételére vonatkozó döntés alapjául. Látható, hogy ez egy rendkívül kényes és technikai kérdés.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

A bíróság a magánfél megfelelően indokolt kérelmére előzetesen végrehajthatónak nyilvánítja a jóvátételre és a kártérítésre vonatkozó határozatát. A kártérítési előleget (provvisionale) megállapító végzés mindig azonnal végrehajtható. Miután az ítélet végrehajthatóvá válik, a magánfél a polgári eljárás rendes szabályaival összhangban érvényesítheti azt.

Utolsó frissítés: 12/03/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Ciprus

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

A büntetőbíróság általános hatáskörrel rendelkezik a büntetőeljárásban korlátozott összegű kártérítés megítélésére a bűncselekmény áldozata részére, feltéve, hogy a vádlott bűnösségét megállapítja. A bíróságok azonban ritkán gyakorolják ezt a hatáskört, az elmúlt évtizedekben egyáltalán nem volt erre példa.

Ezekben az esetekben az áldozat kereset benyújtásával polgári eljárásban követelhet kártérítést az elkövetőtől.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A kérelmet a büntetőeljárás befejezése után kell benyújtani polgári jogi kereset formájában. Felhívjuk a figyelmet, hogy ez az a büntetőeljárástól elkülönült, független eljárás.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat?

Bármely veszteség és kár megtérítését követelheti a különböző típusú károk, például testi sérülés, fájdalom és a szenvedés, elmaradt haszon és törvényes kamat meghatározásával.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Igen, az eljárást megindító irat. Ezt a formanyomtatványt a bíróság hivatalához (titkárságához) kell benyújtani. Tartalmazhatja a kérelmező teljes követelését vagy a követelés rövid ismertetését, amelyhez később benyújtanak egy részletesebb keresetet.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A követelést alátámasztó bizonyíték olyan bizonyíték, amely igazolja az elszenvedett kárt.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Igen, a követeléshez kapcsolódó eljárás díja és költsége az igényelt kártérítés mértékétől függ.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Az eljárás bármely szakaszában részesülhet jogi segítségnyújtásban, feltéve, hogy jogosult rá, azaz ha megfelel a törvényben megállapított feltételeknek. A polgári ügyekben a törvény által meghatározott egyezmények alapján biztosítják a jogi segítségnyújtást az emberi jogok megsértésével kapcsolatos ügyekben. A jogi segítségnyújtás ingyenes konzultációt, támogatást és képviseletet foglal magában, és megilleti a másik országban tartózkodási hellyel rendelkező személyeket is.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

Nem alkalmazandó – lásd fent.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Nem alkalmazandó – lásd fent.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

A kártérítést megállapító bírósági ítélet végrehajtásának biztosítása érdekében az ítéletet kézbesítik az alperesnek (terheltnek), akinek teljesítenie kell az abban foglaltakat. Az elkövető önkéntes teljesítése hiányában a felperes (áldozat) végrehajtási eljárást kezdeményezhet az alperes teljesítésének kikényszerítése érdekében.

Utolsó frissítés: 23/07/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Lettország

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

Jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a kárenyhítés igényléséről és nyújtásáról, beleértve az állami kárenyhítést is, az eljáró hatóságtól (rendőrségtől, ügyészségtől, bíróságtól), továbbá, hogy a büntetőeljárásban kártérítés iránti kérelmet nyújtson be.

A büntetőeljárás bármely szakaszában, az elsőfokú bíróság előtti vizsgálat megkezdéséig nyújthatja be a kártérítés iránti kérelmet. A kérelmet írásban vagy szóban is előterjesztheti. Az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) jegyzőkönyvbe veszi a szóbeli kérelmet.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A büntetőeljárás bármely szakaszában, az elsőfokú bíróság előtti vizsgálat megkezdéséig nyújthatja be a kártérítés iránti kérelmet. Ha a bűncselekményért felelős személy ismeretlen, ez nem korlátozza a kártérítés iránti kérelem benyújtására való jogot.

A sértett a büntetőeljárás bármely szakaszában visszavonhatja a benyújtott kártérítési igényt mindaddig, amíg a bíróság nem vonul vissza az ítélet meghozatalára.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat?

Jogosult tájékoztatást kapni az eljáró hatóságtól (rendőrségtől, ügyészségtől, bíróságtól) a kártérítés igénylésével kapcsolatos rendelkezésekről.

A kérelmet írásban vagy szóban is előterjesztheti. Az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) jegyzőkönyvbe veszi a szóbeli kérelmet.

A kérelemben bizonyítékot kell szolgáltatnia az igényelt vagyoni kártérítés összegének alátámasztására, de nem vagyoni kár és testi sérülés esetén csak a kártérítés összegét kell feltüntetnie. A kérelemben megadhatja azt a pénzintézeti számlaszámot, amelyre folyósítható a kártérítés.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

A kérelmet írásban vagy szóban is előterjesztheti. Az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) jegyzőkönyvbe veszi a szóbeli kérelmet.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A kérelemben bizonyítékot kell szolgáltatnia az igényelt vagyoni kártérítés összegének alátámasztására, de nem vagyoni kár és testi sérülés esetén csak a kártérítés összegét kell feltüntetnie.

A bíróság a kérelem vizsgálata során határozza meg a kártérítés összegét, amelynél figyelembe veszi a vagyoni kár mértékét, a bűncselekmény súlyosságát és jellegét, az elszenvedett testi sérülést, a tartós megcsonkítást és fogyatékosságot, a nem vagyoni kár szintjét és közérdekű jellegét, valamint a pszichés sérülést.

A közvetlen károkat az ügyészség által meghatározott értéken kell vizsgálni.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

A büntetőeljárásban a kártérítési igény benyújtásáért nem számítanak fel díjat.

Ha véleménye szerint a kár nem teljes mértékben került megtérítésre, kártérítési keresetet nyújthat be a A link új ablakot nyit megpolgári perrendtartás (Civilprocesa likums) szerint. A kártérítés összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a büntetőeljárásban megítélt kártérítést.

A polgári eljárásban benyújtott kártérítés iránti kereset esetén az áldozat mentesül az illeték megfizetése alól.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Ha egy kiskorú jogainak és érdekeinek védelme akadályozott vagy egyéb módon nem biztosított, vagy ha a képviselő indokolt kérelmet nyújt be, az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) ügyvédet rendel ki a kiskorú áldozat képviseletére. Kivételes esetekben, amikor a büntetőeljárásban a személy jogainak és érdekeinek védelme egyébként nem biztosítható, az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) ügyvédet rendel ki a rászoruló vagy hátrányos helyzetű felnőtt képviseletére. Az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) ügyvédet rendel ki abban az esetben is, ha egyetlen hozzátartozó sem tudja képviselni a sértettet. Ezekben az esetekben a Jogi Segítségnyújtási Hivatal (Juridiskās palīdzības administrācija) viseli az ügyvédi díjat a büntetőeljárásban az állami jogi segítségnyújtás tekintetében.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

Ha a bíróság felmentő ítéletet hoz, a bűncselekmény következtében keletkezett kártérítési igényt nem bírálja el. Ha a bíróság nem bírálja el a kártérítési igényt, kártérítési keresetet nyújthat be a A link új ablakot nyit megpolgári perrendtartás szerint.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Ha a bíróság nem bírálja el a kártérítési igényt, kártérítési keresetet nyújthat be a A link új ablakot nyit megpolgári perrendtartás szerint.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Az áldozatnak járó kártérítéssel kapcsolatos határozatokat bírósági végrehajtók hajtják végre, akik a végrehajtónak végrehajtható okiraton alapuló írásbeli kérelme alapján indítják meg a végrehajtást.

A bírósági határozatnak az áldozatnak járó kártérítés tekintetében történő végrehajtása érdekében a bíróság az áldozat részére kérésére végrehajtási okiratot bocsát ki.

A fogyatékosságot vagy más egészségkárosodást eredményező sérülés vagy halál miatt keletkezett követelések végrehajtója mentesül a bírósági végrehajtónak fizetendő végrehajtási díjak alól.

A bírósági végrehajtó hivatalból elvégzi a szükséges intézkedéseket, és alkalmazza a bírósági határozatok gyors és hatékony végrehajtásához rendelkezésre álló eszközöket és módszereket. A bírósági végrehajtó megmagyarázza a felek eljárási jogainak jóhiszemű gyakorlásához szükséges jogokat és kötelezettségeket.

Utolsó frissítés: 20/03/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Litvánia

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

A bűncselekmény következtében keletkezett kár megtérítése érdekében polgári jogi igényt terjeszthet elő a büntetőeljárásban. A polgári jogi igényt a bűnügyi nyomozás során lehet előterjeszteni a nyomozást végző rendőrtisztnél vagy ügyésznél, vagy tárgyalás tartása esetén a bíróságnál. Ha nem terjesztettek elő polgári jogi igényt, vagy ha azt a büntetőeljárásban nem bírálták el, polgári perben terjesztheti elő a polgári jogi igényt.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A polgári jogi igény az eljárás bármely szakaszában előterjeszthető a bizonyítékok bíróság általi vizsgálatának megkezdéséig.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat?

A polgári jogi igény előterjesztésével a gyanúsított vagy vádlott által elkövetett bűncselekmény következtében keletkezett vagyoni vagy nem vagyoni kár megtérítését érvényesítheti. A polgári jogi igényben meg kell határozni az igényelt pontos összeget, valamint az azt alátámasztó körülményeket.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nincs speciális formanyomtatvány a polgári jogi igényhez. Csak a bírósághoz benyújtott eljárási iratokra vonatkozó általános követelményeket kell alkalmazni.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A keletkezett kár összegének alátámasztására írásos, tárgyi vagy egyéb bizonyítékot kell benyújtania.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

A gyanúsított vagy vádlott által elkövetett bűncselekmény következtében keletkezett vagyoni vagy nem vagyoni kár megtérítése érdekébent bíróság előtt előterjesztett polgári jogi kereset illetékmentes.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Igen, a Litván Köztársaság állampolgárai, más uniós tagállamok állampolgárai és más, a Litván Köztársaságban vagy más uniós tagállamban jogszerűen tartózkodó természetes személyek jogosultak másodlagos ingyenes jogi segítségnyújtásra a bűncselekmények következtében keletkezett károk megtérítésével kapcsolatos ügyekben. A jogi segítségnyújtásról az Állami Jogi Segítségnyújtási Szolgálat (Valstybės garantuojamos teisinės pagalbos tarnyba) dönt.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

A polgári jogi igényt elutasítják, ha nem bizonyítható, hogy a vádlott részt vett a bűncselekményben.

A polgári jogi igényt nem bírálják el, ha a vádlottat felmentik, mert nem követte el a bűntett vagy vétség tényállási elemét képező cselekményt, vagy ha a magánfél vagy képviselője nem vesz részt a bírósági tárgyaláson. Ebben az esetben a magánfél keresetet terjeszthet elő polgári eljárásban.

Kivételes esetekben, amikor nem határozható meg pontosan a megítélendő összeg, mert további adatra van szükség, a bíróság elismerheti a magánfélnek a követelés érvényesítésére vonatkozó jogát az ítélethozatalkor, és a követés összegének megállapítása érdekében polgári ügyekben eljáró bíróság elé utalja az ügyet.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Igen, a bírósági határozat ellen fellebbezhet a fellebbviteli bíróság előtt a büntetőeljárási törvénykönyvben (Baudžiamojo proceso kodeksas) meghatározott eljárásnak megfelelően.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

A kártérítést megállapító ítélet jogerőre emelkedését követően jogosulttá válik a végrehajtási okiratra, amelyet benyújthat a végrehajtóhoz, aki intézkedik az összeg behajtása iránt. Az összes vonatkozó feltétel teljesülése esetén a végrehajtási eljárás során is nyújtható másodlagos ingyenes jogi segítségnyújtás az állam részéről.

Utolsó frissítés: 15/03/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Luxemburg

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

Az elkövetőtől többféleképpen követelhet kártérítést.

Annak érdekében, hogy a büntetőbíróság döntést hozhasson a kártérítésről, a büntetőeljárásban a sértettnek magánfélként kártérítési igényt kell előterjeszteni és méltányos kártérítést kell követelnie az elkövetőtől, ha a bíróság megállapítja az elkövető bűnösségét. A sértettnek nem kell megjelennie a tárgyaláson. Ügyvédje képviselheti, és a tárgyalás előtt írásban benyújthatja a kérelmét.

Ezenkívül a bűncselekmény következtében keletkezett testi sérülés egyes áldozatainak kárenyhítéséről szóló 1984. március 12-i törvény alapján bizonyos bűncselekmények sértettjei jogosultak kárenyhítést követelni az államtól. Ez lényeges jogosultság a sértettek számára, ha: az elkövető ismeretlen; az elkövető ismert ugyan, de a tartózkodási helye ismeretlen; az elkövető fizetésképtelen. A fenti esetekben a sértettnek kárenyhítés iránti kérelmet kell benyújtania az igazságügyi miniszterhez, aki a kérelemről hat hónapon belül dönt.

Az állam csak akkor nyújt kárenyhítést, ha a sértett más módon (például az elkövetőtől, a társadalombiztosítástól vagy a magánbiztosítótól) nem kaphat tényleges és megfelelő kártérítést.

Az állam által nyújtott kárenyhítés mellett a sértett magánfélként kártérítési igényt terjeszthet elő a büntetőeljárásban, és további kártérítést követelhet az elkövetőtől, ha az állami kárenyhítés mértékét nem tartja megfelelőnek. Ebben az esetben a sértettnek tájékoztatnia kell a bíróságot arról, hogy kárenyhítés iránti kérelmet nyújtott be az államhoz, vagy kárenyhítésben részesült az államtól.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A sértett kártérítési igényt terjeszthet elő a büntetőeljárásban úgy, hogy a nyomozási bírót írásban tájékoztatja, hogy a sértett magánfélként keresetet terjeszt elő az állítólagosan elszenvedett sérülés következtében keletkezett kár megtérítése iránt. A követelés az eljárás bármely szakaszában előterjeszthető. A sértett a tárgyaláson is előterjesztheti kártérítési igényét.

Emlékeztetni kell azonban arra, hogy ha a sértett magánfélként kártérítési igényt terjeszt elő a tárgyalás előtt, a sértettet nem lehet tanúként meghallgatni.

Ha a sértett nem terjeszt elő kártérítési igényt vagy más kérelmet a büntetőeljárásban, a büntetőbíróság kérelem hiányában nem állapíthat meg kártérítést a sértett részére.

Nem veszíti el azonban a kártérítéshez való jogát az a sértett, aki a tárgyalás időpontjában magánfélként nem terjeszt elő kártérítési igényt. A sértett keresetet indíthat az elkövetővel szemben a polgári bíróságok előtt, feltéve, hogy a keresetet az alkalmazandó polgári jogi elévülési időn belül terjeszti elő, és bizonyítja, hogy a szóban forgó cselekmények polgári jogi jogsértésnek minősülnek.

A kárenyhítés iránti kérelem a büntetőeljárás befejeződését megelőzően benyújtható az igazságügyi miniszterhez. A kérelmet a cselekmény időpontjától számított két éven belül kell benyújtani. Ha az elkövetővel szemben büntetőeljárás indul, és a sértett kártérítési igényt terjeszt elő a büntetőeljárásban, a kérelem benyújtására vonatkozó határidő meghosszabbodik, és a büntetőügyet tárgyaló bíróság jogerős döntésétől számított két év elteltével jár le. Ha a sértett nem terjeszt elő keresetet a büntetőeljárásban, és a büntetőeljárásban hozott döntés jogerőssé válik, a sértett kártérítési keresetet nyújthat be a polgári bíróságok előtt. Ebben az esetben a határidő meghosszabbodik, és a kártérítési ügyben hozott bírósági döntés jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével jár le. Kiskorú sértett esetén az elévülési idő a nagykorúvá válással kezdődik, ha a cselekmények büntetőjogi szankciókkal büntethetők vagy a luxemburgi büntető törvénykönyv 372., 373., 375. (szexuális zaklatás és szexuális erőszak), 382-1. és 382‑2. (emberkereskedelem), 400., 401bis, 402., 403. vagy 405. cikke (nem szándékos emberölésnek minősített gondatlan emberölés és szándékos testi sértés) szerinti büntethető cselekmények.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat?

A büntetőeljárás során a sértettnek a tárgyaláson írásban vagy szóban kell előterjeszteni a pontos követelését tartalmazó kérelmet, de a tárgyalás előtt írásban is benyújthatja a kérelmet. A sértettnek minden esetben bizonyítékkal (orvosi igazolások, számlák stb.) kell igazolnia a testi sérülést. A gyakorlatban a tárgyaláson a bíróság először meghallgatja a tanúkat és a terheltet, mielőtt bárki kártérítési keresetet terjesztene elő magánfélként. Az eljárás e szakaszában a sértett vagy a sértettet képviselő ügyvéd előadja, hogy kártérítési keresetet terjeszt elő magánfélként, és benyújtja a pontos követeléseket tartalmazó iratot a bíróságnak, az ügyésznek és az eljárásban részt vevő feleknek. A sértettnek nem kell megjelennie a tárgyaláson, ügyvédje képviselheti.

A követelés egyszerű papírlapon is benyújtható, ami tartalmazza a különböző sérülések (testi sérülés/vagyoni kár és/vagy nem vagyoni kár) pontos összegét. Ha a sérülést nem lehet számszerűsíteni, vagy az összeg még nem ismert, az összeget tájékoztató adatként kell jelölni.

A legtöbb esetben a büntető ügyet tárgyaló bíróság határozza meg a sértettnek a sérülésre tekintettel járó kártérítés összegét, ha megállapítja a vádlott bűnösségét.

A bűncselekmény sértettjének nyújtott kártérítés által fedezett kiadások és veszteségek:

testi (nem pszichés) sérülés:

  • a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás – kórházi és ambuláns kezelés, rehabilitáció);
  • a sérülésre visszavezethető egyéb szükségletek vagy költségek (például ápolás és gondozás, eseti vagy állandó kezelés, elhúzódó fizioterápia, a lakókörnyezet átalakítása, speciális eszközök, stb.);
  • maradandó sérülés (például rokkantság és más maradandó fogyatékosság);
  • a kezelés alatt és azt követően bekövetkezett jövedelemkiesés (ideértve az elmaradt jövedelmeket, a keresőképesség elvesztését vagy az ellátások csökkenését stb.);
  • a foglalkoztatási esélyek elvesztése;
  • a kárt előidéző eseménnyel kapcsolatos jogi eljárások költségei, például ügyvédi vagy egyéb költségek;
  • eltulajdonított vagy megrongált személyes tulajdonra tekintettel járó kártérítés;

pszichés (nem vagyoni) kár:

  • az áldozat fájdalma és szenvedése;
  • az életminőség elvesztése (ha a sértett már nem tud úgy élni, mint a bűncselekmény előtt);
  • esztétikai sérülés (hegek, végtagok vagy más testrész elvesztése);
  • szexuális sérülés.

A bíróság szakértőt rendelhet ki, hogy kiszámítsa a sérülések pontos összegét. Ez gyakran előfordul, különösen súlyos testi sérülések esetén.

Ebben az esetben a bíróság előleget állapíthat meg.

A szakértői vélemény elkészültét követően a kártérítésről ítéletet hoznak, amelyben meghatározzák a kifizetendő összeget.

Az igazságügyi miniszter által odaítélhető kárenyhítés maximális összege nem haladhatja meg a nagyhercegi rendeletben évente meghatározott felső határt. 2017-ben a maximális összeg 63 000 EUR volt. A miniszter előleget állapíthat meg.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

A kártérítési iránti kérelmekhez nincs speciális formanyomtatvány a Luxemburgi Nagyhercegségben.

A kérelem egyszerű papírlapon benyújtható.

Az igazságügyi miniszterhez a kérelmet írásban, francia, német vagy luxemburgi nyelven kell benyújtani, és fel kell tüntetni a cselekmények időpontját, helyét és pontos jellegét.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Az ügyet elbíráló bíróság előtt benyújtott kérelem esetén be kell nyújtani a kártérítés iránti kérelmet és a sérülést igazoló bizonyítékokat (lásd alább az egyes példákat).

Az igazságügyi miniszterhez benyújtott kérelemhez csatolni kell a sértett által elszenvedett cselekményeket és sérüléseket alátámasztó dokumentumokat.

Ezek a dokumentumok különösen az alábbiak:

  • a panasz (rendőrségi jegyzőkönyv) másolata vagy a büntetőeljárásban benyújtott kártérítés iránti kérelem bizonyítéka;
  • a büntetőeljárásban hozott ítélet másolata és a magánfélként benyújtott kártérítés iránti kérelem bizonyítéka (amennyiben nyújtott be ilyen kérelmet);
  • a kártérítési igényről hozott döntés (például szakértői vélemény után);
  • a sérülés igazolása: orvosi igazolás, amely tartalmazza a sérülések jellegét, a munkaképtelenség időtartamát és adott esetben az utóhatások jellegét és a maradandó fogyatékosságot;
  • a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás – kórházi és ambuláns kezelés, rehabilitáció) igazolása;
  • társadalombiztosítási szervezetben való tagság igazolása;
  • a társadalombiztosítástól kapott kártérítés összegének igazolása;
  • a biztosítási kötvény másolata;
  • a biztosítótól kapott kártérítés összegének igazolása;
  • a kezelés alatt és azt követően bekövetkezett jövedelemkiesés igazolása.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

A büntetőeljárásban a tárgyalás eredményétől függetlenül minden fél viseli a saját jogi költségeit. Ugyanakkor a segítségnyújtásra jogosult fél kérhet költségmentességet. Ebben az esetben az állam visel minden költséget.

A sértett is kérhet perköltségtérítést. A szakértő díját általában a vádlott viseli.

Az igazságügyi miniszterhez benyújtott kárenyhítés iránti kérelmem esetén nem kell illetéket fizetni.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

A sértett az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán a luxemburgi jog szerint meghatározott jogi segítségnyújtást kaphat a Luxemburgi Ügyvédi Kamara (Barreau de Luxembourg) honlapjáról letölthető formanyomtatvány kitöltésével: A link új ablakot nyit meghttps://www.barreau.lu/le-barreau/assistance-judiciaire/formulaire-d-assistance-judiciaire. Ehhez a formanyomtatványhoz alátámasztó dokumentumokat kell csatolni, amelyek igazolják, hogy a sértett nem rendelkezik elegendő jövedelemmel a védekezése költségeinek viselésére. A kérelmet meg kell küldeni a kérelmező tartózkodási helye szerinti bírósági kerületben működő ügyvédi kamara elnökének, aki dönt a költségmentesség nyújtásáról.

Bárki konzultálhat a jogi tájékoztatást és tanácsadást nyújtó szervekkel. A Jogi Befogadási és Tájékoztatási Szolgálattól (Service d’Accueil et d’Information juridique) ingyenesen kaphat jogi tájékoztatást: A link új ablakot nyit meghttps://justice.public.lu/fr/aides-informations/accueil-info-juridique.html

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

Ha a sértett kártérítés iránti kérelmet nyújtott be, és a terheltet felmentik, mert a cselekmény nem minősül bűncselekménynek, a bíróság ennek ellenére dönthet úgy, hogy a vádlott cselekménye okozta a sértett által elszenvedett sérülést. Ebben az esetben a vádlottat kártérítésre kötelezik. Ha azonban a sértett nem bizonyította az ok-okozati összefüggést a vádlott magatartása és az elszenvedett sérülés között, a bíróság elutasítja a sértett követelését.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

A sértett a büntetőbíróság határozatával szemben fellebbezést nyújthat be.

Ezenkívül a sértett kárenyhítés iránti kérelmet nyújthat be az igazságügyi miniszterhez, és kárenyhítésre jogosult, ha a terheltet nem ítélték el, feltéve, hogy a sértett a bűncselekmény áldozata, és ha az elkövető személye ismeretlen, vagy ismert ugyan, de a tartózkodási helye ismeretlen, vagy fizetésképtelen.

Ha a bíróság által megállapított kártérítéssel kapcsolatban nem tartottak tárgyalást, az igazságügyi miniszter rögzített összeget állapíthat meg, és/vagy a minisztérium költségén szakértői vélemény készítését rendelheti el annak érdekében, hogy meghatározza a sértettnek járó kárenyhítés összegét.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

A büntetőbíróság feladata, hogy számszerűsítse az áldozat által elszenvedett károkat, de nem vesz részt a megítélt kártérítés és esetleges kamatának végrehajtásában.

A jogerős döntés meghozatalát követően a sértettnek kell érvényesíteni az elkövetővel szemben a kártérítés és esetleges kamatának megfizetését.

Gyakran a sértett ügyvédje intézkedik a kártérítés behajtása iránt, először békés úton, az elítélt ügyvédjével való kapcsolatfelvétel révén, később pedig az ítélet bírósági végrehajtó általi végrehajtása révén.

Ha a bíróság próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítéli az elkövetőt, és megállapítja a kártérítési kötelezettséget is, a szabadságvesztés végrehajtásáért felelős főügyész ellenőrzi, hogy az elítélt teljesíti-e a kártérítési kötelezettséget.

Utolsó frissítés: 19/03/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Magyarország

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

A sértett a büntetőeljárás során elsősorban a vádemelést követő bírósági eljárásban érvényesítheti a bűncselekménnyel összefüggő kár megtérítésére irányuló polgári jogi igényét, amely kártérítésre, dolog kiadására vagy pénz fizetésére irányuló követelést jelenthet. Ezt az igényt a sértett az elsőfokú bíróságnál legkésőbb azon az eljárási cselekményen terjesztheti elő, amelyen először jelen lehetett, a bíróság az ilyen eljárási cselekményekről értesíti a sértettet. Ha a sértett ezt elmulasztja, utóbb emiatt igazolásnak nincs helye.

A polgári jogi igénynek a törvényben pontosan előírt és számon kért kellékei vannak. Tartalmaznia kell azon terhelt megjelölését, akivel szemben a sértett polgári jogi igényt érvényesít, a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kérelmet, különösen a követelés összegét vagy mennyiségét, továbbá a polgári jogi igénnyel érvényesíteni kívánt jogot, az érvényesíteni kívánt jogot és az ítéleti rendelkezésre irányuló kérelmet megalapozó tényeket, valamint a polgári jogi igény érdemi elbírálása esetére a teljesítés módját és helyét.

A sértett mindezek mellett már a büntetőeljárás bírósági szakaszát megelőzően, a vádemelés előtt is bejelentheti a polgári jogi igény érvényesítésének szándékát. Az ügyészség vádemelés esetén továbbítja a bíróságnak a sértett bejelentését.

A bíróság a bejelentett polgári jogi igényt a büntetőeljárásban érdemben elbírálja, ha erre a törvényben meghatározott okokból nincs lehetőség, a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja, amely azzal a következménnyel jár, hogy az igény büntetőeljárásban nem érvényesíthető.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A polgári jogi igény érvényesítésére a vádemelést követően van lehetőség, de az igény érvényesítésének szándéka ezt megelőzően, a vádemelés előtt, a nyomozás során is bejelenthető.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat?

A Be. a polgári jogi igény tartalmi elemeit rögzíti, arra vonatkozó különös formai kötöttséget nem ír elő.

Tartalmát tekintve a polgári jogi igény kártérítésre, dolog kiadására vagy pénz fizetésére irányulhat. A polgári jogi igényben meg kell jelölni azt a terheltet, akivel szemben az igényt érvényesíteni kívánják, továbbá a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kérelmet kell előterjeszteni. Ebben meg kell jelölni a követelés összegét vagy mennyiségét. Ennek során a bűncselekmény közvetlen következtében sérelmet szenvedett személy bűncselekménnyel összefüggő polgári jogi értelemben vett kárának megtérítése is kérhető. Ide sorolható a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés mellett az elmaradt haszon, és a kárkövetelés kamata. A polgári jogi igényben emellett meg kell jelölni a sértett által érvényesíteni kívánt jogot is és az igénybejelentés jogalapját.

Ha polgári jogi igény nem tartalmazza az elbíráláshoz szükséges, fent említett három legfontosabb elemet (a terhelt megjelölését, a határozott kérelmet és az érvényesíteni kívánt jogot), a bíróság azt a hiányosság észlelésekor nyomban egyéb törvényes útra utasítja.

Ugyanakkor a polgári jogi igény további elemeinek hiánya – az érvényesíteni kívánt jogot és a kérelmet megalapozó tények, valamint a teljesítés módjának és helyének megjelölése – is ugyanezzel a következménnyel jár azzal a különbséggel, hogy a bíróság ezt nem azonnal, hanem csak az ügydöntő határozatban teszi meg.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Erre vonatkozó formanyomtatványt jogszabály nem rendszeresít.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A törvény nem határozza meg, hogy a követelés alátámasztásához mely bizonyítékokra van szükség. A polgári jogi igény érvényesítése és elintézése során a bíróság hivatalból figyelembe veszi az eljárás ügyiratait attól függetlenül, hogy az abban szereplő bizonyítási eszközt a sértett bocsátotta rendelkezésre, vagy azt máshonnan szerezték be. A bizonyítékoknak nincs törvényben meghatározott bizonyító erejük, a büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott valamennyi bizonyítási eszköz.

A törvény tehát azon túl, hogy kötelezővé teszi a polgári jogi igényt megalapozó tények megjelölését, nem írja elő, hogy milyen bizonyítékokkal kell alátámasztani a polgári jogi igényt.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Ha a büntetőeljárás során a sértett polgári jogi igényt érvényesít, csupán az igény bejelentésére és a fellebbezésre kell ezen a címen illetéket fizetni. Ilyen esetben azonban a sértettet tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg, amely mentesíti őt az illeték előzetes megfizetése alól.

Az illeték alapja főszabály szerint az polgári jogi igény tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, az illeték mértéke az illetékalap 6%-a, de legalább 15.000 Ft, legfeljebb 1.500.000 Ft.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

A sértettet amellett, hogy a jogairól és kötelezettségeiről a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság részéről is jogosult tájékoztatásra. Ha emellett a bűncselekménnyel okozott kár, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárításához szükséges eljárás megindításához jogi segítő szakjogászi tanácsadására vagy beadvány (kereset, kérelem, feljelentés, vádindítvány stb.) szerkesztésére van szüksége, kérelmére az állam jogi segítőt, illetve jogi szolgáltatást biztosít. Ennek díját a sértett helyett az állam viseli, ha a sértett rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig nincs vagy annak felhasználása nem áll arányban a jogi szolgáltatás folytán elérhető előnyökkel. A sértett ezen jogai függetlenek állampolgárságától és lakóhelyétől.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

A bíróság a polgári jogi igény büntetőeljárásban történő érvényesítését egyéb törvényes útra utasítással a törvényben meghatározott – alább felsorolt – esetekben visszautasítja. Ilyenkor a sértett igénye büntetőeljárásban nem, csupán polgári jogi úton érvényesíthető. A bíróság a polgári jogi igényt egyéb törvényes útra utasítja, azon esetekben, ha a terhelt büntetőjogi vagy szabálysértési felelősségének megállapítására – az eljárás megszüntetése vagy felmentés okán – nem kerül sor. Ugyanez a polgári jogi igény sorsa, ha annak érvényesítése a törvényben kizárt vagy az igény előterjesztésére elkésetten került sor. Ha meghatározott vagyon elleni bűncselekmények elkövetési tárgya ingatlan, és ideiglenes intézkedésként annak kiürítését is kérte a sértett, az ezzel együtt előterjesztett polgári jogi igény büntetőeljárásban nem bírálható el. Úgyszintén nem érvényesíthető a polgári jogi igény büntetőeljárásban, ha annak polgári eljárásjogi természetű akadálya van. Ilyennek minősül, ha a sértett a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, de a büntetőeljárásról szóló törvényben nem szereplő kizárási okot jelentett be a bíróval vagy a bírósággal szemben, továbbá ha ugyanazon ténybeli és jogi alapból származó más perben a perindítás joghatása beállt vagy azt már jogerősen elbírálták, illetve ha a sértett vagy a terhelt polgári perbeli jogképessége hiányzik. Büntetőeljárásban sem érvényesíthető az egyébként bírósági úton nem érvényesíthető polgári jogi követelés. Ha a polgári jogi igényt előterjesztő személy nem minősül büntetőeljárási szempontból sértettnek, nem érvényesítheti büntetőperben a követelését. A sértett és a terhelt közötti polgári perbeli egyezség szintén nem bírálható el büntetőeljárásban. Nem kerülhet sor emellett a polgári jogi igény érdemi elbírálására, ha az a büntetőeljárást jelentősen késleltetné vagy azt bármilyen más körülmény kizárja. A kellékhiányos polgári jogi igény szintén nem bírálható el a büntetőeljárásban, ezért az ilyen polgári jogi igényt a bíróság egyéb törvényes útra utasítja.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

A polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasítása ellen nincs helye fellebbezésnek.

A polgári jogi igény kielégítése a büntetőeljárásban számos más jóvátételi intézmény keretében is elősegíthető. Ezek közös jellemzője, hogy ilyen esetben nem a sértett követelésének polgári jogi érvényesítése történik, hanem az ügyészség bizonyos esetekben a terhelt beleegyezésével előírhatja a terhelt számára a polgári jogi igény kielégítését, amelynek teljesítése az enyhébb büntetés vagy a büntetőeljárás megszüntetésével járhat. Valamennyi erre irányuló intézkedés azonban az ügyészség mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, ugyanakkor a sértett jogosult arra, hogy indítványozza az ilyen döntések meghozatalát. Ide tartozik az eljárás felfüggesztése a közvetítői eljárás lefolytatása céljából, a feltételes ügyészi felfüggesztés, valamint a terhelt és az ügyészség közötti megállapodás, illetve egyezség. Mindezek nem járnak azzal a következménnyel, hogy a sértett közvetlen állami kényszerrel érvényesítheti követelését, de jelentősen ösztönözhetik, hogy a terhelt önkéntesen teljesítse a sértett követelését.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

A sértett a polgári jogi igény biztosítása érdekében a büntetőeljárásban már a polgári jogi igény elbírálása előtt is indítványt tehet a terhelt tulajdonára vagy az őt megillető vagyonra vonatkozóan zár alá vétel elrendelésére. Erre lehetőség van a vádemelés előtt is, ha a sértett a polgári jogi igény érvényesítésének szándékát bejelentette, és a bejelentés tartalmazza a polgári jogi igény kellékeit. Ilyen esetben a zár alá vételt a bíróság, késedelmet nem tűrő esetben ideiglenesen az ügyészség vagy a nyomozó hatóság is elrendelheti.

A polgári jogi igénynek való jogerős helyt adást követően a bíróság a végrehajtást kérő sértett kérelmére végrehajtható okiratot állít ki. Ha a követelés teljesítése érdekében a végrehajtható okiratot még nem lehet kiállítani, a végrehajtást kérő sértett azonban valószínűsítette, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, a végrehajtást kérő sértett kérelmére a bíróság biztosítási intézkedésként elrendeli a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg meghatározott dolog zárlatát.

Utolsó frissítés: 14/09/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Málta

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

A kártérítés iránti követelést a polgári bírósághoz (Qorti Ċivili) kell benyújtani.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A kérelmét a beadványok előterjesztésével egyidejűleg terjessze elő.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

A vagyoni kár megtérítése iránti kérelmet az igazoló dokumentumokkal együtt terjessze elő.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nincsen erre vonatkozó speciális formanyomtatvány.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Bevételkimutatással, számlákkal, becslésekkel és egyéb releváns igazoló dokumentumokkal.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Igen, ezek összege azonban minimális.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Igen, kaphat jogi segítséget.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

Az elkövetővel szemben hozott felmentő ítélet esetén.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Erre ügyészi beavatkozás útján van lehetőség.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

A jogi segítséget nyújtó ügyvéd az előírt és törvényes végrehajtási intézkedés (például foglalásra való felhatalmazás, lefoglalást elrendelő végzés stb.) kibocsátásával nyújt segítséget a végrehajtás biztosítása érdekében.

Utolsó frissítés: 08/03/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Hollandia

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

Követelhet kártérítést a büntetőeljárás során.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

Ezzel kapcsolatban a A link új ablakot nyit megholland áldozatsegítő szolgálat (Slachtofferhulp Nederland) nyújt tájékoztatást és tanácsadást.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

Ezzel kapcsolatban a A link új ablakot nyit megholland áldozatsegítő szolgálat nyújt tájékoztatást és tanácsadást.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Ezzel kapcsolatban a A link új ablakot nyit megholland áldozatsegítő szolgálat nyújt tájékoztatást és tanácsadást.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Ezzel kapcsolatban a A link új ablakot nyit megholland áldozatsegítő szolgálat nyújt tájékoztatást és tanácsadást.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Ezzel kapcsolatban a A link új ablakot nyit megholland áldozatsegítő szolgálat nyújt tájékoztatást és tanácsadást.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Ezzel kapcsolatban a A link új ablakot nyit megholland áldozatsegítő szolgálat nyújt tájékoztatást és tanácsadást.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

Ezzel kapcsolatban a A link új ablakot nyit megholland áldozatsegítő szolgálat nyújt tájékoztatást és tanácsadást.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Igen.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

2011 óta az erőszakos vagy szexuális bűncselekmények sértettjei és a túlélő hozzátartozók bizonyos esetekben kártérítési előlegben részesülhetnek. 2016. január 1-je óta egyéb bűncselekmények sértettjei is kaphatnak ilyen előleget. Erőszakos vagy szexuális bűncselekményt követtek el Önnel szemben? Amennyiben igen, a teljes Önnek járó kártérítési összeget megkaphatja előlegként.

Más bűncselekményt követtek el Önnel szemben? Ebben az esetben előlegként legfeljebb 5 000.00 EUR-t kaphat. További ezzel kapcsolatos tájékoztatás a A link új ablakot nyit meghttps://www.cjib.nl/hu oldalon érhető el.

Utolsó frissítés: 18/03/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Ausztria

Nincsen arra vonatkozó speciális formanyomtatvány, amelyen nyilatkozhat azon szándékáról, hogy magánfélként a büntetőeljáráshoz kíván csatlakozni. Nem vonatkoznak előírások arra, hogy ezt a nyilatkozatot milyen formában kell megtenni. A meglévő tanúnyilatkozati formanyomtatvány tartalmaz egy arra irányuló kérdést, hogy az adott személy kíván-e a büntetőeljáráshoz magánfélként csatlakozni. Elegendő, ha az adott személy e kérdésre igennel felel, és röviden megjelöli, hogy miért indokolt őt bevonni az eljárásba.

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

A bűncselekmény sértettje kártérítést követelhet a számára okozott szenvedésért, illetve kompenzációt követelhet a büntetőjogilag védett jogait ért sérelemért. A sértett a követelése előterjesztése érdekében bejelentheti, hogy magánfélként csatlakozni kíván a büntetőeljáráshoz. A (büntetőeljáráshoz magánfélként való csatlakozási szándékról tett) nyilatkozat révén a sértett magánfélként csatlakozik a büntetőeljáráshoz. Amennyiben egy későbbi szakaszban az ügyész ejti a vádat, a magánfél az ún. „pótmagánvád” (Subsidiaranklage) útján folytathatja az eljárást.

Az eljárás állásától függően az eljáráshoz magánfélként való csatlakozásról szóló nyilatkozat, akár szóban vagy írásban, benyújtható a bűnügyi rendőrségnek (Kriminalpolizei), az ügyésznek vagy a bíróságnak. Nincsenek arra vonatkozó előírások, hogy ezt a nyilatkozatot milyen formában kell megtenni (a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 67. szakaszának (3) bekezdése (Strafprozessordnung, a továbbiakban: StPO).

Alternatívaként a sértettek polgári per keretében is előterjeszthetik a követeléseiket.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A büntetőeljáráshoz magánfélként való csatlakozási szándékról tett nyilatkozat mindaddig előterjeszthető, amíg az érdemi tárgyaláson a bizonyítékok felvétele nem fejeződött be. Mivel e nyilatkozathoz a sértetti jogokon túlmutató részvételi jogok kapcsolódnak a büntetőeljárás során (például bizonyításfelvétel indítványozásának joga, idézés az érdemi tárgyalásra), gyakorlati megfontolásból érdemes lehet a büntetőeljáráshoz magánfélként való csatlakozási szándékról tett nyilatkozatot az eljárás korai szakaszában benyújtani.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

A büntetőeljáráshoz magánfélként való csatlakozási szándékról tett nyilatkozatban meg kell indokolnia a követeléseket. Az érdemi tárgyaláson folytatott bizonyítási eljárás lezárásáig elő kell terjesztenie a követelésére vonatkozó konkrét becslést. Mindazonáltal csak a kár egy részének a megtérítése követelhető.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nincsen arra vonatkozó speciális formanyomtatvány, amelyen nyilatkozhat azon szándékáról, hogy magánfélként a büntetőeljáráshoz kíván csatlakozni. Nem vonatkoznak előírások arra, hogy ezt a nyilatkozatot milyen formában kell megtenni. A meglévő tanúnyilatkozati formanyomtatvány tartalmaz egy arra irányuló kérdést, hogy az adott személy kíván-e a büntetőeljáráshoz magánfélként csatlakozni. Elegendő, ha az adott személy e kérdésre igennel felel, és röviden megjelöli, hogy miért indokolt őt bevonni az eljárásba.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A bizonyítékokat érdemes a bűncselekmény bejelentésekor vagy a bűnügyi rendőrség általi meghallgatás során előadni vagy benyújtani. Legkésőbb azonban a tárgyalásig be kell azokat nyújtani. Bizonyítékok lehetnek:

  • fényképek,
  • orvosi diagnózisok,
  • számlák,
  • kivonatok stb.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

A magánfeleket általában nem terhelik költségek a büntetőeljárás során (kivéve az általuk választott képviselőik költségeit). Költség csak akkor terheli a magánfelet, ha szándékosan hamis vallomást tesz, amely alapján büntetőeljárás indul, vagy az elkövetőt „pótmagánvád” esetén felmentik.

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

A magánfél nem köteles ügyvéd szolgáltatásait igénybe venni a büntetőeljárás során. Egyes sértettek, különösen azok, akik erőszaknak vagy veszélyes fenyegetéseknek lehettek kitéve, vagy akiknek a bűncselekmény következtében a szexuális integritásuk vagy a szexualitásukkal kapcsolatos döntéshozatali képességük sérelmet szenvedett, a jogi eljárás során segítséget kérhetnek (jogi tanácsadás és ügyvédi képviselet), ha ez az eljárási jogaik biztosításához szükséges (StPO 66. szakaszának (2) bekezdése). A sértettek számára ez a segítségnyújtás ingyenes.

Tényleges pénzügyi szükséghelyzet esetén más sértettek is kérhetnek ügyvédi segítséget az eljárási segítségnyújtási rendszer keretében, ha ez az igazságszolgáltatás biztosításához, különösen a későbbi polgári peres eljárás elkerülése iránti jog érvényesítése érdekében szükséges (StPO 67. szakaszának (7) bekezdése).

Ausztriában a büntetőeljárások tekintetében ez a külföldön élő magánszemélyekre és azokra a magánszemélyekre is vonatkozik, akik nem osztrák állampolgárok.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

A büntetőeljáráshoz magánfélként való csatlakozási szándékról tett nyilatkozatot nem fogadják be, ha az nyilvánvalóan nem megalapozott, azt késve nyújtották be, vagy a kompenzációs összegre vagy kártérítésre vonatkozó becslést nem terjesztették elő időben (StPO 67. szakaszának (4) bekezdése). Mindaddig, amíg a vádakat nem viszik bíróság elé, az ügyész jogosult dönteni a nyilatkozat befogadásáról. Amint megtörtént a vádemelés, már a bíróság jogosult dönteni (StPO 67. szakaszának (5) bekezdése).

Ha az érdemi tárgyalás ítélethozatallal zárul, a bíróságnak a benyújtott polgári jogi követelések tárgyában is döntést kell hoznia. Ha a vádlottat felmentették, a magánfélnek polgári bíróság előtt kell előterjesztenie a követelését, mivel ilyen esetekben a magánfélnek nem ítélhető meg kompenzáció vagy kártérítés a büntetőeljárás keretében. Ha a vádlottat bűnösnek találták, i. a követelés (részben vagy teljes egészében) megítélésre kerülhet, vagy ii. a kérelmezőt felszólíthatják, hogy a követelését polgári bíróság előtt terjessze elő. Polgári perre a bűnösséget megállapító ítélet ellenére akkor van szükség, ha a polgári jogi követelés a határozathozatalhoz szükséges tényállás teljes körű feltárását követően nem minősül megalapozottnak, vagy a büntetőeljárás kimenetele nem teszi lehetővé, hogy akár csak részben helyt adjanak a polgári jogi keresetnek, kivéve ha lehetőség van olyan bizonyítási eljárást lefolytatni, amely a vádlott bűnössége és a büntetés kiszabása tekintetében hozandó határozat meghozatalát nem késlelteti jelentősen, és amelynek során a határozat alapjául szolgáló tényállás alaposabban feltárható.

A polgári jogi keresetek a büntetőeljárás keretében nem utasíthatók el, vagyis a magánfél a keresetét polgári bíróság előtt még előterjesztheti.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Amennyiben a nyilatkozatot az ügyész elutasítja, jogsértésre hivatkozással fellebbezés terjeszthető elő (StPO 106. szakasz). Ha a nyilatkozatot a bíróság utasítja el, panasz nyújtható be (StPO 87. szakaszának (1) bekezdése).

A magánfél (kizárólag bizonyos esetekben) semmisségi keresetet vagy fellebbezést nyújthat be a vádlott felmentése miatt a polgári bírósághoz való áttétellel szemben. Ha a felet annak ellenére a polgári bírósághoz irányítják át, hogy a vádlottat elítélték, a polgári jogi követelések alapján fellebbezés terjeszthető elő.

A büntetőeljárás keretein kívül a polgári jogi keresetek minden esetben benyújthatók a polgári bírósághoz.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

A végrehajtásról szóló törvény (Exekutionsordnung, a továbbiakban: EO) 1. szakaszának első mondatával összhangban a büntetőbíróságok által a polgári jogi követelések tárgyában hozott, jogi kötőerővel bíró döntések az EO értelmében végrehajtható okiratnak minősülnek. Minden egyes végrehajtási eljáráshoz szükség van érvényes végrehajtható okiratra. A végrehajtást az illetékes kerületi bíróság (Bezirksgericht) útján kell kérelmezni. A végrehajtást engedélyezik, ha annak minden feltétele teljesült. A kérelmező kérésére végrehajtási intézkedést hoznak (például ingóságokat értékesítenek, követeléseket ruháznak át a végrehajtást kérő hitelező számára, vagy elrendelik valamely ingatlan kényszereladását).

A végrehajtási eljárásra vonatkozó formanyomtatvány az osztrák igazságügyi minisztérium alábbi linken található honlapján érhető el:

A link új ablakot nyit meghttps://portal.justiz.gv.at/at.gv.justiz.formulare/Justiz/Exekution.aspx

Amint a végrehajtási intézkedést jóváhagyták, a végrehajtási eljárást általában bíró vagy bírósági tisztviselő folytatja le. A végrehajtási intézkedést a bírósági végrehajtók hajtják végre, akik Ausztriában bírósági tisztviselők. A hitelezőt csak abban az esetben szólítják fel további kérelmek előterjesztésére, ha a bíróság vagy a bírósági végrehajtó ezek hiányában nem tudja folytatni az eljárást, vagy az intézkedés költségvonzattal jár.

A végrehajtási intézkedést mindaddig folytatják, amíg sikerrel nem jár vagy megszüntetésre nem kerül, vagyis a hitelező megfizette a tartozását a hitelező számára az eljárás során.

Utolsó frissítés: 22/02/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Lengyelország

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

Kártérítési keresetet kizárólag polgári bírósághoz nyújthat be. Büntetőeljárás során nem terjeszthet elő kártérítési keresetet, arra azonban van lehetősége, hogy büntetőbíróság előtt jogorvoslatot igényeljen.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

Polgári peres eljárás a folyamatban lévő büntetőeljárástól függetlenül kezdeményezhető az elkövetővel szemben. Arra azonban legyen figyelemmel, hogy a polgári peres eljárás a büntetőeljárás végleges befejeződéséig felfüggesztésre kerülhet. Amennyiben a kérelmét az elkövető elítélésével záruló büntetőeljárás befejeződését követően terjeszti elő, a polgári bíróság nem folytatja le újra a bizonyítási eljárást, hanem bizonyítottnak fogadja el a büntetőbíróság által megállapított tényállást.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

A polgári bíróság előtt a ténylegesen elszenvedett veszteségek és az elmaradt haszon megtérítését is követelheti. Ennek során jelölje meg az elkövetőtől követelt összegeket, és fejtse ki, hogy mire vonatkoznak és miként számította ki őket.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nem létezik speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Semmit nem kell bizonyítania, ha benyújtja a büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet. A polgári bíróságot köti a büntetőbíróság által megállapított tényállás. Ettől függetlenül követelhet magasabb kártérítési összeget, ebben az esetben azonban bizonyítania kell, hogy a követelése megalapozott. A követelése megalapozottságának bizonyítására tanúvallomást, valamint olyan dokumentumokat is becsatolhat, mint például számlák vagy vélemények.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Főszabály szerint meg kell fizetni a polgári peres eljárás kezdeményezésével összefüggő bírósági illetéket. Kérelmezhet azonban a bírósági költségek alóli mentességet, amennyiben bizonyítja, hogy azokat nem tudja megfizetni.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Amennyiben nem engedhet meg magának ügyvédet, kérheti, hogy a bíróság jelöljön ki Önnek képviselőt. Ennek érdekében nyújtson be kérelmet a bírósághoz, ezzel egyidejűleg pedig (speciális formanyomtatványon) szolgáltasson információt az anyagi helyzetéről.

Kártérítést abban az esetben is igényelhet, ha az állandó lakóhelye nem Lengyelországban található.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

Kártérítési keresetet kizárólag polgári bírósághoz nyújthat be. A bíróság elutasítja a keresetet, ha nem tudja bizonyítani, hogy a kárt az elkövető okozta, vagy nem bizonyítja az elszenvedett kár mértékét. Amennyiben azonban csatolja a büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet, amelyben az elkövetőt elítélték, a polgári bíróság nem utasíthatja el a kérelmét.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Az elsőfokú polgári bíróság (sąd cywilny I instancji) határozatával szemben a másodfokú bírósághoz (sąd II instancji) nyújthat be fellebbezést. Amennyiben a képviseletében nem jár el ügyvéd, a bíróság kioktatja a fellebbezés előterjesztésének módjáról.

A büntetőeljárás során az alábbi módokon igényelhet jogorvoslatot:

  1. kérheti, hogy az elkövetőt kötelezzék kompenzációs intézkedésre (kötelezzék az okozott kár orvoslására vagy arra, hogy nyújtson kompenzációt az okozott sérelemért); amennyiben az elkövető fentiekre való kötelezése számottevő nehézségekbe ütközik, a bíróság ehelyett elrendelheti, hogy az elkövető fizessen kompenzációs kártérítést (nawiązka); az erre irányuló kérelmét szóban a tárgyaláson vagy írásban is előterjesztheti; a kérelmének helyt adnak, ha az elkövetőt elítélték, vagyis bűnösnek találták az Ön által elszenvedett kárt vagy sérelmet okozó bűncselekmény tekintetében;
  2. amennyiben az elkövetőt elítélték és vele szemben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabtak ki, a bíróság kötelezheti az elkövetőt, hogy részben vagy egészben orvosolja a bűncselekmény következtében Ön által elszenvedett kárt, kivéve, ha kompenzációs intézkedést rendeltek el;
  3. ha az eljárást feltételesen megszüntették, a bíróságnak az elkövetőt köteleznie kell a károk részben vagy egészben történő orvoslására.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Amennyiben az elkövetőt kötelezték a károk orvoslására, a bíróság kézbesíti Önnek a határozat egy példányát. Ha az elkövető nem orvosolja a károkat és vele szemben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabtak ki, kérheti, hogy a büntetést az elkövetővel szemben hajtsák végre.

Amennyiben a büntetőeljárást feltételesen megszüntették és az elkövető nem orvosolja a károkat, az elkövetővel szemben az eljárás újraindítható, melynek során elítélhetik. A bíróság erről ülésen határoz, amelyen Ön is részt vehet.

A polgári bíróság kártérítést megítélő határozatát a végrehajtó hatóság, nevezetesen a bírósági végrehajtó (komornik) hajtja végre.

Utolsó frissítés: 11/03/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Szlovénia

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

A sértett büntetőeljárás keretében kártérítést követelhet az elkövetőtől polgári jogi igény (premoženjskopravni zahtevek) benyújtásával.

A polgári jogi igényre vonatkozó kérelmet (magánfél a büntetőeljárásban) annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amelyhez a büntető feljelentést benyújtották (regionális ügyészség), vagy annál a bíróságnál, amely előtt az ügy folyamatban van.

A polgári jogi igény irányulhat kártérítésre, valamely tárgy visszaadására vagy adott jogügylet hatályon kívül helyezésére.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A bűncselekmény miatt felmerülő polgári jogi igényt, amennyiben azt az arra jogosult kérelmező terjeszti elő, abban az esetben bírálják el a büntetőeljárás során, ha az nem késlelteti indokolatlanul az eljárást.

A polgári jogi keresetet a büntetőeljárásban legkésőbb az elsőfokú bíróság előtti szóbeli tárgyalás befejezéséig lehet benyújtani.

Ha a kérelmező a büntetőeljárásban a vádemelést megelőzően nem nyújt be polgári jogi igényre vonatkozó kérelmet, a kérelmezőt tájékoztatják, hogy ezt az érdemi tárgyalás befejezéséig megteheti.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

A jogosult kérelmezőnek pontosan meg kell jelölnie az igényt és csatolnia kell az igazoló dokumentumokat (például jelentéseket, számlákat, orvosi dokumentációt). Az igény pontos megjelölése azt jelenti, hogy a kérelmező, amennyire lehetséges, megjelöli a kár típusát és összegét, valamint a jogorvoslati eszközöket.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nem.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A sértett kérelmében foglaltakat a szokásos módon kell alátámasztani (például jelentésekkel, számlákkal, orvosi dokumentációval).

Kell-e bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Igen, az eljárás minden egyes szakasza tekintetében bírósági illetéket kell fizetni, melynek összege a követelés értékétől függ.

A büntetőeljárásban a polgári jogi igényre vonatkozó kérelem jóváhagyásának illetékét (részben vagy egészben) a vádlott viseli.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

A bírósági eljárásban a külföldiek (akik nem a Szlovén Köztársaságban rendelkeznek lakóhellyel) a viszonosság feltételeinek teljesülése mellett vagy a Szlovén Köztársaságra nézve kötelező erejű nemzetközi szerződések feltételei szerint, illetve az e nemzetközi szerződésekben meghatározott esetekben jogosultak ingyenes jogi segítségre (jogi tanácsadásra, jogi képviseletre és egyéb jogi szolgáltatásokra, vagy az eljárás költségeinek megfizetése alóli mentességre).

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

A bíróság csak akkor bírálja el kedvezően (teljesen vagy részben) a polgári jogi igényt, ha az elkövetőt elítélik (a vádlott bűnösségét megállapító ítéletben). Más esetekben (ha a büntetőeljárásból származó információk nem szolgálnak megbízható alappal a teljes körű vagy részleges ítélethozatalhoz), a sértettnek, részben vagy teljes egészében, azt javasolják, hogy nyújtson be polgári jogi keresetet, mivel a büntetőbíróság a követelést nem tudja elutasítani.

Még ha a bíróság a vádlott felmentéséről is hoz ítéletet vagy a vádakat elutasítja, vagy a bíróság az eljárás felfüggesztésével vagy a vádindítvány elutasításával járó határozatot hoz, a sértett felet felhívja, hogy a polgári jogi igényével forduljon polgári bírósághoz.

Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy nem rendelkezik joghatósággal a büntetőeljárásban, tájékoztatja a sértett felet arról, hogy a büntetőeljárásban előterjesztett polgári jogi keresetéről értesítheti az illetékes bíróságot, amely ezt követően az eljárást megindítja vagy folytatja.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Nem, mivel a sértett fél a bírósági ítéletnek csak a büntetőeljárás költségeire vonatkozó rendelkezéseit támadhatja meg.

Egyedüli kivételnek azok az esetek minősülnek, ahol az ügyész a sértett féltől átveszi a vádló szerepét. Ilyen esetben a sértett fél minden szempontból megtámadhatja az ítéletet, beleértve a polgári jogi kereset tárgyában hozott döntést.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Amint a polgári jogi igény tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedett, a sértett fél kérheti, hogy az elsőfokú bíróság a határozatról bocsásson ki hiteles másolatot, amelyen szerepel, hogy a határozat végrehajtható.

Az ítélet végrehajtható, amennyiben jogerőre emelkedett, és letelt az önkéntes fizetésre nyitva álló határidő. Az illetékes bíróság a végrehajtási eljárásra irányadó rendelkezésekkel összhangban végrehajtja a jogerős ítéletet, amely végrehajtható okiratnak minősül. A végrehajtható okirat (ítélet) alapján a végrehajtás iránti kérelmet benyújtják az illetékes kerületi bíróságnak, és abban megjelölik a végrehajtás módját (például jövedelem, bankszámlán lévő pénzeszközök letiltása, ingó vagy ingatlan vagyon lefoglalása).

A bírósági eljárásban a külföldiek (akik nem a Szlovén Köztársaságban rendelkeznek lakóhellyel) a viszonosság feltételeinek teljesülése mellett jogosultak ingyenes jogi segítségre, vagy pedig a Szlovén Köztársaságra nézve kötelező erejű nemzetközi szerződések feltételei szerint, illetve az e szerződésekben meghatározott esetekben.

Utolsó frissítés: 12/03/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Szlovákia

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

Az elkövetővel szembeni kárigény a büntetőeljárás során előterjeszthető szóban a tárgyalási jegyzőkönyvben vagy kifejezett írásbeli kérelem útján. A sértett, aki a törvény szerint a vádlottól kártérítést követelhet a bűncselekménnyel okozott sérelmekért, szintén jogosult a bíróságot arra kérni, hogy az ítélet meghozatalakor kötelezze a vádlottat kártérítés fizetésére; a sértettnek az ilyen irányú kérelmét legkésőbb a nyomozás vagy összevont nyomozás befejezéséig elő kell terjesztenie. A kérelemben egyértelműen meg kell jelölni a követelés indokait és a megítélni kért kártérítési összeget. A sértettet a tárgyalás során kioktatják a kártérítési jogosultságáról, valamint az e joga érvényesítésére szolgáló eljárásról.

Ha megalapozottan feltehető, hogy a sértett által a bűncselekménnyel okozott sérelmek miatt előterjesztett kártérítési követelés teljesítése akadályba vagy korlátozásba fog ütközni, a követelés a kár feltehető összegének mértékéig a vádlott vagyonával vagy egyéb vagyoni jogával biztosítható. A bíróság az ügyész vagy a sértett kérelme alapján határoz a lefoglalás felől; a büntetőeljárás megindítását megelőző szakaszban a sértett kérelme alapján az ügyész határoz; a büntetőeljárás megindítását megelőző szakaszban az ügyész a követelést a sértett erre irányuló kérelmének hiányában is biztosíthatja, amennyiben a sértett érdekeinek védelme ezt indokolja, különösen, ha fennáll a késedelem kockázata.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

Ahhoz, hogy a kártérítési igény a büntetőeljárásban megítélhető legyen, a sértettnek a kérelmet a nyomozás vagy összevont nyomozás befejezéséig elő kell terjesztenie.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

Ahhoz, hogy a bíróság a kártérítési igényt a büntetőeljárásban el tudja bírálni, a sértettnek a kérelmét a kellő időben és a megfelelő módon kell benyújtania. A legkésőbb a nyomozás befejeződéséig előterjesztett kártérítési kérelem kellő időben előterjesztett kérelemnek minősül, ami azt jelenti, hogy a kérelmet főszabály szerint a nyomozati akta záró áttekintését megelőzően kell benyújtani. A benyújtott kártérítési kérelemben egyértelműen meg kell jelölni a követelés indokait és a sértett által követelt kártérítési összeget. A bíróságot ezt követően a büntetőeljárás során köti a sértett által követelt kártérítési összeg.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nem.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A nyomozás során a kártérítési igény megalapozottságát olyan bizonyítékokkal szükséges alátámasztania, amelyekből az elszenvedett kár mértékét is megbízhatóan meg lehet állapítani. Testi sérülés esetén szakértő kirendelésére kerülhet sor, aki a nyomozás során felméri a testi sérülés mértékét.

Kell-e bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

A büntetőeljárásban érvényesített kártérítési követeléshez nem kapcsolódnak díjak.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Ha a sértett kártérítési kérelmet terjeszt elő, a kapcsolódó költségek megfizetésére azonban nem rendelkezik elegendő forrással, a képviseletére a büntetőeljárás megindítását megelőző szakaszban, a vádemelést követően, az ügyész, a per során pedig az elnöklő bíró ügyvédet jelölhet ki, akár ilyen irányú kérelem hiányában is, ha úgy ítéli meg, hogy az a sértett érdekeinek védelméhez szükséges. A sértettnek igazolnia kell, hogy nem áll rendelkezésére elegendő forrás.

A sértettel való első kapcsolatba kerüléskor a bűnüldöző hatóság köteles őt írásban tájékoztatni a büntetőeljárás során őt megillető jogokról, valamint a sértetteket segítő szervezetekről, beleértve az általuk nyújtott szolgáltatásokat. E szolgáltatások a jogi tanácsadást is magukban foglalják.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

Amennyiben a bizonyítékok nem szolgálnak kellő alappal a kártérítési kötelezettség megállapításához, vagy a büntetőeljárás keretein túlmutató további bizonyítékokra van szükség ahhoz, hogy a kártérítési kötelezettség tárgyában dönteni lehessen.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Igen, a sértett a kártérítési követeléssel összefüggésben jogorvoslatot nyújthat be az ilyen határozattal szemben.

Ha a sértett jogorvoslati kérelmét elutasítják, a sértett ezt követően a kártérítési igényét polgári eljárás keretében közvetlenül az elkövetővel szemben érvényesítheti. Erőszakos bűncselekmények esetében a sértett kérheti, hogy az Igazságügyi Minisztérium nyújtson kártérítést az elszenvedett testi sérülésre vagy nem vagyoni kárra tekintettel bizonyos szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekmények esetén.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Abban az esetben, ha az elkövető a bíróság által a büntetőeljárásban elrendelt kötelezettségeit önként nem teljesíti, a sértett az ilyen bírósági határozatot, annak végrehajthatóvá válását követően, végrehajtható okiratként az elkövetővel szemben végrehajtási eljárás keretében felhasználhatja a határozat végrehajtásának kikényszerítése érdekében. Ilyen esetekben a sértett jogi segítségért ügyvédhez fordulhat.

Utolsó frissítés: 06/05/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Finnország

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

A bűncselekményből eredő kártérítési követeléseket általában ugyanabban a perben bírálják el, mint a büntetőügyet, e követelések azonban el is különíthetők, hogy azokat más eljárás során dolgozzák fel.

Az ügyészt felkérheti, hogy a bíróság előtt adja elő a kérdéses bűncselekménnyel összefüggő kártérítési követelését. Érdemes a rendőrséget erről tájékoztatnia az előzetes nyomozás során. Az ügyész a kártérítési követelést érvényesítheti az Ön nevében, ha az ügy egyértelmű és egyszerű megítélésű. Az ügyész írásban értesíteni foga arról, ha a kártérítési követelés tárgyában nem jár el.

A büntetőeljárás során a kártérítési követelését a bíróság előtt maga is érvényesítheti, illetve az Ön nevében jogi tanácsadó is eljárhat.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

Amennyiben az elkövetőtől követel kártérítést, ezt a rendőrségnek be kell jelentenie az előzetes nyomozás során, vagy legkésőbb a bíróságnak, ha az ügyet bíróság tárgyalja.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

Bűncselekmény áldozataként Ön az alábbiakra tekintettel igényelhet kártérítést:

  • a kárral összefüggésben összetört vagy elveszett tulajdon;
  • bármely szükséges orvosi költség és egyéb alapvető költségek;
  • bevételkiesés;
  • sajgások, fájdalmak és egyéb átmeneti problémák;
  • tartós problémák; továbbá
  • lelki gyötrelem. Kártérítés fizethető a lelki gyötrelem miatt, ha a szóban forgó cselekmény:
    • sértette a szabadságát, nyugalmát, becsületét vagy magánéletét;
    • hátrányos megkülönböztetést valósított meg Önnel szemben;
    • megsértette a személyi sérthetetlenségét; vagy
    • más módon súlyosan sértette az emberi méltóságát.

A közeli hozzátartozói észszerű mértékben szintén jogosultak lehetnek kártérítésre azon alapvető költségek és bevételkiesés miatt, amelyek annak során merültek fel náluk, hogy ápolták Önt a bűncselekmény következtében elszenvedett sérülése miatt.

Amennyiben a bűncselekmény következtében életét vesztett személy eltemettetése iránt Ön intézkedett, a temetéssel összefüggésben felmerült költségek miatt kártérítést követelhet az elkövetőtől. Az elhunyt személy szülei, gyermekei és házastársa, vagy az elhunythoz hasonlóan közelálló személy a részéről felmerült temetési költségek miatt szintén jogosult észszerű kártérítésre.

A bíróság nem ítélhet meg mást vagy többet annál, mint amit Ön az érdekelt félként kérelmezett. Az Ön által benyújtott kártérítési követelések ezért a megítélendő kártérítés felső határául szolgálnak. Kamatot szintén igényelhet a követelt kártérítési összeg után. Ha az ügy tisztázása érdekében a bíróság előtti személyes megjelenésre idézték, az utazási költségei és a bevételkiesése miatt napidíjat és kompenzációt igényelhet.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nincsen speciális formanyomtatvány.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A kár mértékét igazolhatja a bűncselekménnyel okozott kiadásokról szóló számlák benyújtásával. Bármely bevételkiesést, biztosítási önrészt, valamint a kártérítési igény alapjául szolgáló ügy elrendezésével kapcsolatos bármely utazási és egyéb költséget szintén bizonyítékokkal kell alátámasztania.

A sajgások, fájdalmak és egyéb átmeneti problémák, valamint a tartós problémák után járó kártérítést a sérülés jellegére és súlyosságára, az azzal összefüggésben szükséges ápolás jellegére és időtartamára, valamint a probléma fennállásának időtartamára figyelemmel határozzák meg. A tartós probléma után járó kártérítést a személyi sérülés jellegére és súlyosságára, valamint a problémával küzdő személy életkorára tekintettel állapítják meg. A személyi sérülést elszenvedő személy életminőségében bekövetkezett bármely romlást szintén figyelembe vehetik mint a megítélt kártérítés összegét növelő tényezőt. Ennek igazolására olyan orvosi véleményre van szüksége, amely elmagyarázza a sérülések jellegét és a kezelésükhöz szükséges ellátást.

Kell-e bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Az ügy kerületi bíróság (käräjäoikeus) előtti tárgyalásával összefüggésben nem kell bírósági illetéket fizetni, ha a kártérítési követelést az ügyész által felhozott vádakkal összefüggésben érvényesítik. Amennyiben a kártérítési követelést önálló polgári jogi keresetként terjesztik elő, az ügy elbírálásáért bírósági illetéket kell fizetni.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Ha teljesíti a jogi segítség igénybevételére vonatkozó feltételeket, az előzetes nyomozás és a bírósági eljárás során egyaránt részesülhet jogi segítségben. A családon belüli erőszak, szexuális bűncselekmény, vagy a sértett élete, egészsége vagy szabadsága elleni súlyos bűncselekmény sértettje számára a költségvetés terhére tanácsadót biztosíthatnak. A finn bíróságok előtt tárgyalt ügyekben akkor is részesülhet jogi segítségben, ha egyébként nem Finnországban él.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

Amennyiben az előzetes nyomozás során bejelentette, hogy a kártérítési követelését személyesen vagy ügyvéd igénybevételével érvényesíteni kívánja, vagy ha az ügyész a követelése tárgyában nem kíván eljárni, a kerületi bíróság felhívja Önt, hogy adja elő az esetleges kártérítési követeléseit. A kerületi bíróság határidőt szabhat, amelyen belül a kártérítési követelést be kell hozzá nyújtani. A kérelem írásban való előterjesztésének elmulasztása azzal járhat, hogy a kerületi bíróság a később előterjesztett kártérítési követelését nem vizsgálja.

A bíróság elutasítja a kártérítési kérelmét, ha annak alátámasztására nem csatolt elegendő bizonyítékot.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Ha fellebbezni kíván a kerületi bíróság által hozott határozattal szemben, az ítélet meghozatalától számított hét napon belül jeleznie kell az elégedetlenségét ennél a bíróságnál. Miután értesítette a bíróságot arról, hogy nem elégedett a határozatával, fellebbezést nyújthat be az ítélettel szemben az illetékes fellebbviteli bírósághoz (hovioikeus). A fellebbezést onnantól számított 30 napon kell benyújtania a kerületi bírósághoz, hogy a kerületi bíróság meghozta az ítéletét. Főszabály szerint az ügy további vizsgálatára vonatkozó engedélyre lesz szüksége ahhoz, hogy a fellebbviteli bíróság az ügyét teljes körűen vizsgálja.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Amennyiben az alperes nem fizeti meg önként az elrendelt kártérítést, kérelmezheti, hogy a követelését bírósági végrehajtó hajtsa végre. A végrehajtás iránti kérelmet küldje meg a bírósági végrehajtónak, és mellékelje hozzá a kártérítési jogosultságát igazoló bírósági határozatot. A végrehajtás iránti kérelmet az adós lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti bírósági végrehajtónak kell megküldeni. Ha több adós van, és ezek az adósok különböző helységekben élnek, elegendő a kérelmet egy bírósági végrehajtónál előterjeszteni. A végrehajtási hivataltól (ulosottovirasto) részletesebb iránymutatást kérhet a kártérítés igényléséről. A kártérítési hivatalok elérhetőségi adatait A link új ablakot nyit megitt találja (finn, svéd és angol nyelven).

Utolsó frissítés: 13/03/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Svédország

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

Először forduljon a rendőrséghez vagy az ügyészséghez. Ők szintén kötelesek kivizsgálni a sértett féltől érkezett kártérítési igényt. Amennyiben a per során nem rendelkezik saját jogi képviselettel, amely a segítségére lehet, az ügyész általában szintén köteles elősegíteni a felperes követelésének érvényesítését az elkövetővel szemben, ha erre a büntetőüggyel összefüggésben kerül sor.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A kérelmet már a rendőrségi nyomozás során érdemes előterjeszteni annak érdekében, hogy azt kivizsgálhassák, valamint bizonyítékokat gyűjthessenek. A kérelem benyújtására azonban egészen a büntetőügyben folytatott érdemi eljárás megindításáig lehetőség van.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

A jogellenes károkozásra vonatkozó svéd jogszabályok a helyreállítást célozzák – a sértett felet amennyire csak lehetséges olyan anyagi helyzetbe kell hozni, mintha a kár vagy a sérülés nem következett volna be. Ez azt jelenti, hogy a kérdéses kár vagy sérülés által okozott valamennyi anyagi veszteségért követelhető kártérítés. A sértett felet ugyanakkor, a lehetőségek függvényében, kárenyhítési kötelezettség terheli.

Kártérítés fizethető az alábbiak után:

  • személyi sérülés, amely magában foglalja a költségeket (egészségügyi ellátásért, stb.), a bevételkiesés miatti kártérítést, átmeneti jellegű testi és lelki szenvedést (fájdalom és szenvedés), a maradandó testi elváltozás és maradandó fogyatékosság (munkaképtelenség) miatti kártérítést;
  • a személyi sérthetetlenség megsértése, ha a bűncselekmény a sértett személye, szabadsága, nyugalma vagy becsülete ellen irányul, vagy a sérelem súlyos;
  • anyagi kár, például eltulajdonított vagy megrongált tulajdon;
  • tisztán pénzügyi kár, vagyis a felmerülő tisztán pénzügyi sérelem például csalás és sikkasztás esetén.

A követelést a megfelelő címsorok alatt kell megjelölni, majd az egész követelésről készíteni kell egy összefoglalót. A kérelmező a bűncselekmény elkövetésének napjától, vagy más, a sérülés bekövetkezésének egy későbbi napjától kamatra jogosult. A kamatra vonatkozó igényt szintén be kell nyújtani ahhoz, hogy arról a bíróság határozni tudjon.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

A rendőrség és az ügyészség rendelkezik a jogellenes károkozással kapcsolatos igények előterjesztésére szolgáló speciális formanyomtatvánnyal.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A kártérítés kifizetéséhez szükséges bizonyítékok egy része általában a rendőrségi nyomozás részét képezik, és azokra az ügyész támaszkodni tud az igény alátámasztása érdekében. Ez vonatkozik például a bűncselekmény körülményeire és a bűncselekménnyel okozott kárra.

A felperesnek képesnek kell lennie csatolni a követeléseit alátámasztó bizonyítékokat, például bizonyítékokat a költségekről (számlákat), bevételkiesésről (bizonyítékot a sérülésről/betegszabadságról és az elmaradt jövedelemről); anyagi kárról (a megsemmisült tulajdon értékét vagy a megrongált tulajdon helyreállítási költségét/értékcsökkenését igazoló dokumentációt).

A szexuális erőszak miatti kártérítés esetén a felperesnek semmilyen speciális bizonyítékot nem kell csatolnia. A szexuális erőszak utáni kártérítést a bűncselekmény értékelésével összhangban állapítják meg.

Kell-e bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Nem; nem kell illetéket fizetni, ha a kártérítési követelést a büntetőüggyel összefüggésben terjesztik elő.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Felperesként/sértett félként Ön jogosult arra, hogy a büntetőeljárás során saját jogi segítséget vegyen igénybe. Ez érvényesül például a súlyos erőszakos bűncselekmények, szexuális bűncselekmények, családon belüli erőszak esetében vagy olyan egyéb esetekben, ahol egyértelműen szükség van segítségre. Ha szeretne ilyen jogi segítségnyújtásban részesülni, erről értesítheti a rendőrséget vagy az ügyészséget, akik a kérését ezt követően továbbítják a bíróságnak, amely eldönti, hogy Ön mint felperes mellé kirendelnek-e jogi tanácsadót. A felperes jogi tanácsadója az egész eljárás során segítséget és támogatást nyújt, valamint szintén elkészíti és érvényesíti a kártérítési keresetet. Ha felperesként jogi tanácsadót rendelnek ki Ön mellé, ennek költségeit az állam fizeti.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

A bíróság nagyon ritkán utasít el a büntetőüggyel összefüggésben érvényesített kárigényt, még ha ez egyébként formailag lehetséges is.

Néha az fordul elő, hogy a bíróság különválasztja a büntetőügy és a jogellenes károkozással kapcsolatos ügy elbírálását. Erre akkor kerülhet sor, ha a kártérítési követelés bonyolult, vagy azt nem dolgozták ki kellőképpen, és ennek eredményeképpen a büntetőügy elbírálása késedelmet szenved. Az ügyek szétválasztása azt jelenti, hogy először a büntetőügy felől határoznak, és a bíróság a kártérítési ügyet későbbi időpontban tárgyalja. Ez azzal a következménnyel jár, hogy az ügyséz többé nem tud segíteni a kártérítési igény érvényesítésében. Általában előnyösebb a sértett fél számára, ha a kártérítési kérelmet megfelelően előkészítette annak érdekében, hogy afelől a büntetőüggyel összefüggésben határozni lehessen.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

A bíróságnak mindig szolgálnia kell jogorvoslati kioktatással. E kioktatás megjelöli, hogy az adott ügyben milyen feltételek mellett lehet fellebbezni.

A biztosítási kártérítés általában nem függ attól, hogy a jogellenes károkozással kapcsolatos ügyet tárgyalta-e bíróság, vagyis a kárt vagy sérülést be lehet jelenteni a biztosító társaságnál.

A bűncselekménnyel okozott sérelemért járó kártérítésre az alábbiak vonatkoznak. Ha az elkövető képes kártérítést fizetni, a követelést először mindig az elkövetővel szemben kell benyújtani. Ha az elkövető nem képes fizetni, és a sértett fél máshonnan nem tud az általa elszenvedett kár vagy sérülés után kártérítésben részesülni, a sértett fél számára abban az esetben is fizethető kártérítés a bűncselekménnyel okozott sérelemért, ha a sértett fél nem nyújtott be kártérítési követelést az elkövetővel szemben.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Amint az ítélet jogerőre emelkedett a bíróság azt megküldi a svéd végrehajtó hatóságnak (Kronofogden). A svéd végrehajtó hatóság meg fogja Önt kérdezni, hogy kér-e segítséget a követelése végrehajtásához. Ha igennel válaszol, a svéd végrehajtó hatóság felkutatja az elkövető vagyonát. Ha az elkövető fizetőképes, a követelés kifizetésre kerül. Amennyiben azonban az elkövető nem képes fizetni, a végrehajtásért felelős tisztviselő erről tájékoztatja Önt. Amennyiben az Ön által elszenvedett kárt vagy sérülést a biztosítása nem térítette meg, a bűncselekménnyel okozott sérelemért állami kompenzációra jogosult.

Utolsó frissítés: 14/03/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.