The relevant instrument of EU law is directive 2012/29/EU of the European Parliament and of the Council of 25 October 2012 establishing minimum standards on the rights, support and protection of victims of crime, and replacing Council Framework Decision 2001/220/JHA (Victims` Rights Directive).

Article 16 of the Victims` Rights Directive requires that all victims of crime have a right to decision on compensation from the offender in the course of criminal proceedings.

Here you find information about how to claim compensation from the offender during a trial (criminal proceedings).

To find information which is relevant to your case you should look at information for the EU country in which the criminal proceedings will take place.

Please select the relevant country's flag to obtain detailed national information.

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címeznem a követelésemet?

A Bolgár Köztársaság büntetőeljárásról szóló törvénykönyve (Nakazatelno-procesualen kodeks) határozza meg az eljárást, amelynek segítségével a bűncselekmények áldozatai kártérítési keresetet érvényesíthetnek a büntetőeljárásban. Amennyiben az áldozat nem nyújt be kártérítési keresetet a büntetőeljárásban, vagy véleménye szerint a megítélt kártérítés nem fedezi az elszenvedett károkat, a kárfelelősségről és a szerződésekről szóló törvény (Zakon za zadalzheniata i dogovorite) értelmében kártérítési keresetet nyújthat be a polgári bíróság előtt, amely bíróság a polgári perrendtartás (Grazhdanski procesionalen kodeks) alapján bírálja el az ügyet.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A polgári jogi kártérítési igény érvényesítése iránti, illetve az arra vonatkozó keresetet, hogy az áldozat polgári jogi igényét a bírósági eljárás során elbírálják az első fokon eljáró bírósághoz az előzetes meghallgatás megkezdése előtt kell benyújtani. A bíróság az előzetes meghallgatásról értesítést küld. Az áldozat vagy annak örököse az értesítés kézhezvételétől számított 7 napon belül kérelmezheti a polgári eljárás vagy a magánvádas eljárás egyesítését, a jogi személyek pedig ezt magánfélként tehetik meg.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell azt előterjesztenem (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolnom a veszteségeket, az elmaradt hasznot és kamatokat?

A polgári jogi keresetet az áldozat vagy az áldozat képviselője nyújthatja be. A keresetet szóban és írásban is be lehet nyújtani. A polgári jogi keresetnek a következőket kell tartalmaznia: a kérelmezőnek és annak a személynek a teljes nevét, akivel szemben a kérelmet benyújtják; a büntetőeljárást, amelyben a polgári jogi kereset előterjesztésre kerül; a károkat okozó bűncselekményt, valamint a megtérítendő károk típusát és összegét. A bírósági eljárásban a polgári jogi keresetet az alperessel és a bűncselekménnyel okozott kárért polgári jogi felelősséggel tartozó személlyel szemben lehet benyújtani.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nem.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A bizonyítékokat a bírósági eljárás során kell benyújtani. A polgári jogi keresetet benyújtó fél a következőkre jogosult: részvétel a bírósági eljárásban; a polgári jogi igény biztosítása érdekében biztosítási intézkedés kérelmezése; betekintés az ügy adataiba és a szükséges kivonatok beszerzése; bizonyítékok benyújtása; kérelmek, észrevételek és kifogások benyújtása, valamint a fél jogait és jogos érdekeit sértő bírósági határozatok megtámadása.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Az áldozat nem köteles bírósági illetéket vagy az áldozat polgári keresetéhez kapcsolódó egyéb költségeket fizetni.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is kaphatok, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Az áldozat vagy a polgári keresetet benyújtó fél megbízhat ügyvédet. Amennyiben az áldozat/magánfél bizonyítja, hogy nem engedheti meg magának, hogy ügyvédet bízzon meg, ugyanakkor ügyvéddel kíván eljárni és ez az igazságszolgáltatás érdekét szolgálja, az első fokon eljáró bíróság ügyvédet nevez ki számára.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

Az első fokon eljáró bíróság az előzetes meghallgatáson kihirdetett határozattal dönt a polgári követelésről. Amennyiben a bíróság elutasítja a kereset elbírálását, ezt indokolnia kell. Az elutasítással szemben nincs lehetőség fellebbezésre.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

A büntetőbíróság polgári kereset tárgyalását elutasító határozatával szemben nincs lehetőség fellebbezésre. Az áldozat polgári bíróság előtt kártérítési keresetet nyújthat be, ilyen esetben az ügyet a polgári perrendtartás szabályai szerint kell elbírálni. Amennyiben büntetőeljárás van folyamatban, a polgári bírósághoz benyújtott polgári követelés tárgyalását a büntetőeljárás lezárásáig fel kell függeszteni.

Amennyiben a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az erről szóló határozat az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Az elkövető elítélését követően az áldozat végrehajtási intézkedésre irányuló kérelmet nyújthat be a bírósághoz. A végrehajtási intézkedés lehetővé teszi az áldozat számára, hogy felkérje a bírósági végrehajtót a bíróság által megítélt kártérítés érvényesítésére.

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címeznem a követelésemet?

Ön jogosult az elkövetővel szembeni kártérítési követelés benyújtásával a büntetőeljáráshoz csatlakozni. Ilyen esetben a bíróság a jogerős határozatában a büntetés kiszabása mellett kártérítés fizetésére kötelezheti az elkövetőt. Emellett polgári peres eljárásban külön is érvényesítheti a kártérítési jogát.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A bíróság első tárgyalása előtt bármikor, a bizonyítékok felvételét megelőzően .

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell azt előterjesztenem (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolnom a veszteségeket, az elmaradt hasznot és kamatokat?

Részletesen meg kell határozni, hogy a kár szenvedett személy mit követel, valamint ismertetni és bizonyítani kell az egyes károkat.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nem.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Kizárólag az Ön mérlegelésétől függ, hogy milyen bizonyítékokat ad elő a bíróságon a követelése alátámasztása érdekében. Természetesen a kedvező határozathoz elengedhetetlen a teljes és meggyőző bizonyítás.

Kell-e bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Nem.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is kaphatok, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Igen, a saját költségén.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be vagy elutasítja a kérelmemet?

Amennyiben nem bizonyította a kár mértékét vagy ha a szükséges bizonyításfelvétel meghosszabbítja a büntetőeljárást. Ilyen esetben a bíróság a kártérítési keresetét polgári jogi útra tereli.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

A kártérítésre vonatkozó ítélet meghozataláig jogosult fellebbezni.

Amennyiben a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az erről szóló határozat az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Amennyiben az elkövető nem teljesíti a számára előírt kötelezettséget, kérelmezheti a bíróságtól, hogy a határozatot bírósági végrehajtó hajtsa végre.

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címeznem a követelésemet?

A kérelmező kártérítés iránti igényét a büntetőeljárás során a bíróság előtt kell előterjeszteni. Ebben az esetben a bíróság dönt, hogy elbírálja-e az igényt vagy nem. Ez attól függhet, hogy az elkövető vitatja-e a követelést, illetve, hogy vannak-e az igényt alátámasztó iratok, annak mértékét is beleértve.

Az igényt a bíróság előtt kell írásban vagy szóban előterjeszteni az elkövetővel szemben, annak érdekében, hogy az elkövetőnek legyen lehetősége reagálni arra. Erre a tárgyaláson való személyes részvétel révén vagy képviselő (rendszerint pártfogó ügyvéd) útján kerülhet sor.

Az igény a rendőrségnek is benyújtható, amely ezt követően azt bármely bírósági eljárás részévé teheti.

Noha az igényt a büntetőeljárás során a bíróság bírálja el, a kérelmező kérelmét a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság részére is megküldheti. Ez különösen azokban az ügyekben releváns, amelyekben az elkövető az ítélet alapján nem köteles kártérítést fizetni.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A kártérítési igényeket már az első rendőrségi kihallgatás során elő lehet terjeszteni és azokat legkésőbb a bírósági tárgyalás időpontjáig be kell nyújtani.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell azt előterjesztenem (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolnom a veszteségeket, az elmaradt hasznot és kamatokat)?

Amennyiben olyan kárt szenvedett el, amelyért az elkövető a felelős, akkor e kár megtérítését kérheti. A dán kártérítési törvény egyebek mellett tartalmaz több olyan tételt is, amelyek vonatkozásában az igénylő kártérítést kérhet.

E tételek közé tartoznak a következők:

• A kezelés költsége
• Kiesett kereset
• Fájdalom és szenvedés
• Maradandó károsodás
• Keresőképesség elvesztése
• A fő kereső kiesése
• Temetési költségek
• Sérelemdíj
• Súlyos bűncselekmény
• Tulajdont ért károk
• Pénzügyi veszteség

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság által biztosított kérelmi formanyomtatványt lehet használni. A bizottság azt javasolja, hogy a kérelmezők használják a formanyomtatványt, de ez nem előírás.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Ez attól függ, hogy miért kér kártérítést. A kárt valószínűsíteni kell, illetve egyes tételek vonatkozásában követelmény a kár mértékével kapcsolatos tényleges iratok benyújtása.

Az iratok például a bűncselekménnyel összefüggésben felmerült kiadásokkal kapcsolatos számlákból állhatnak. Ezenfelül a kár mértékének megállapítására gyakran használják az egészségügyi dokumentációt és az orvosi jelentéseket. A kiesett keresetet és a keresőképesség elvesztését illetően a kérelmezőnek be kell nyújtania a kárt megelőző és az azt követő keresetével kapcsolatos iratokat, fizetési ívek, éves elszámolások, illetve adott esetben a munkáltató munkabérrel kapcsolatos nyilatkozata formájában.

Amennyiben a bíróság azt állapítja meg, hogy az igény nincs megfelelően alátámasztva iratokkal és a vádlott kifogásolja a kártérítést, akkor az igénylő annak kockázatával szembesül, hogy a bíróság nem bírálja el a kártérítési igényt a büntetőeljárás során.

Kell-e bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Nem. Amennyiben az igényt a büntetőüggyel összefüggésben terjesztik elő, akkor ezzel kapcsolatban az igénylőt semmilyen költség nem terheli.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Igen. Igénylőként bizonyos feltételek mellett úgy dönthet, hogy a bíróság rendeljen ki az Ön részére ingyenesen pártfogó ügyvédet.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

A bíróság a büntetőeljárás során bármikor megtagadhatja a polgári jogi igény elbírálását, amennyiben azt állapítja meg, hogy annak a büntetőeljárás során történő elbírálása csak jelentős nehézséggel valósítható meg.

Amennyiben a bíróság azt állapítja meg, hogy az igényt alátámasztó adatok hiányosak, illetve hogy a bűncselekménnyel kapcsolatos elítélés, illetve felmentés nem eredményez az igényt alátámasztó határozatot, úgy az igény elbírálására nem kerül sor.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

A bíróság azon döntésével szemben, hogy nem bírálja el a kártérítési igényt a büntetőeljárás során, nem lehet fellebbezni, illetve panasszal élni.

Ehelyett az igénylőnek a kártérítési igényt polgári perben kell érvényesítenie, vagy azt a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság elé kell terjesztenie.

Amennyiben a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az erről szóló határozat az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Kindulásként megkeresheti az elkövetőt, aki esetleg haladéktalanul teljesíti a fizetést. Ily módon Ön gyorsan megkaphatja a kártérítést és lezárhatja az ügyet.

Amennyiben az elkövető nem fizet önként, illetve ha további, hosszabb eljárást igénylő kártérítési igények állnak fenn, igényeit a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság elé terjesztheti.

Az egyértelműség kedvéért rögzíteni kell, hogy nincs olyan feltétel, amely szerint igényét először meg kell próbálnia az elkövetőtől behajtani, mielőtt kérelmet nyújtana be a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottsághoz.

A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság ezt követően visszkereseti igénnyel élhet az elkövetővel szemben.

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címeznem a követelésemet?

Az egyetlen előfeltétel egy magánfélként előterjesztett kérelem [büntetőeljárásban előterjesztett polgári jogi igény] benyújtása, amelyben a kereset tárgyát és indokait teljeskörűen ismertetik (a részleteket lásd a 3. kérdésben) A követelést címezheti a rendőrségnek, az ügyészi hivatalnak vagy az illetékes bíróságnak (lásd a 2. kérdést).

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A követelést a bűncselekmény rendőrségnek való bejelentésekor írásban nyújthatja be. A követelés benyújtható emellett írásban az ügyészi hivatalhoz vagy a bírósághoz, illetve azt a bírósági titkár is nyilvántartásba veheti (a Rechtsantragsstelle-ben [a német bíróságok olyan osztálya, ahová a követeléseket és egyéb nyilatkozatokat be lehet nyújtani]). A kérelmet a fő tárgyaláson szóban is elő lehet terjeszteni.

Általában ajánlott, hogy a kérelmet a lehető leghamarabb benyújtsák, nem utolsósorban azért, hogy elkerülhető legyen az olyan helyzet, amikor a jelentős eljárási késedelem miatt nem születik döntés.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell azt előterjesztenem (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolnom a veszteségeket, az elmaradt hasznot és kamatokat)?

A követelésben egyértelműen szerepelnie kell, hogy mit követel az alperestől és miért. Főszabály szerint, amennyiben a pénzügyi veszteségei (pl. keresetkiesés, sérült tulajdon) megtérítése érdekében bizonyos pénzösszeget követel, azt pontosan meg kell határoznia. Az elszenvedett sérelmekért kért kártérítés (fájdalomdíj) összegéről viszont a bíróság saját mérlegelési jogkörében dönthet. Ez esetben is meg kell határoznia azonban egy hozzávetőleges összeget és be kell mutatnia, hogy a fájdalomdíj összegét minek alapján kell kiszámítani vagy megbecsülni. A lehető legteljesebb mértékben ismertetnie kell a követelését alátámasztó tényeket (pl. a bűncselekmény leírását, az elszenvedett sérülésekre és a vagyoni kárra vonatkozó információkat).

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nem, nincs ilyen speciális formanyomtatvány.

A büntetőeljárás sértettjeinek szóló, a Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium által kiadott útmutató („Opferfibel”) 63. oldalán szerepel egy példa a magánfélként büntetőeljárás keretében benyújtott kártérítési igényre (5. sz. példa). A büntetőeljárás sértettjeinek szóló útmutató elérhető többek között a https://www.hilfe-info.de/ linken, a „Publikationen” (Kiadványok) menüpontban.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Minden rendelkezésre álló, a kérelmet alátámasztó bizonyítékot (pl. számlák, igazolások) meg kell jelölni vagy csatolni kell. Emellett hivatkozhat a rendőrségen tett bejelentésekre és tanúvallomásokra, illetve magára a vádiratra is.

Kell-e bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Amennyiben megítélik az Ön számára a kért kártérítés, nem kell bírósági illetéket fizetnie; minden, az Ön oldalán felmerült költséget – pl. a bírósági eljáráson való részvétel következtében bekövetkező keresetkiesést – a vádlott visel.

Amennyiben a bíróság a kérelemnek nem, vagy csak részben ad helyt, vagy ha Ön visszavonja a követelést, vagy ha a bíróság nem hoz határozatot, a bíróság megfelelő mérlegelést követően dönt arról, hogy ki viseli a perköltséget és az eljárásban résztvevők költségeit (pl. az ügyvédi költséget).

A polgári jogi ügyekkel ellentétben Önnek mint sértettnek akkor sem kell bírósági illetéket fizetnie, ha a kártérítési követelése sikertelen.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Nem feltétlenül szükséges, de bizonyos esetekben javasolt ügyvéd segítségével eljárni. Például, ha az ügy összetett és több elkövetőt érint, ha bonyolult polgári jogi felelősségi kérdések merülnek fel, vagy ha a bíróság döntése szerint a megítélt követelést (pl. pénzösszeg megfizetése) végrehajtási eljárás segítségével kell érvényesíteni. Amennyiben a törvényi feltételek (különösen a rászorultság) fennállnak, az ügyvédi költségek tekintetében költségmentesség biztosítható.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja az elkövetővel szembeni igényemet?

A bíróság nem határoz a kártérítési kérelemről, ha a vádlottat felmenti vagy az eljárást megszünteti, ha a kérelem elfogadhatatlan vagy a bíróság álláspontja szerint nem megalapozott, illetve, kivételes esetben, ha a követelést nem lehet a büntetőeljárás során rendezni.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Azonnali panasz nyújtható be a bíróság határozatával szemben, ha a bíróság azért mellőzte a határozathozatalt, mert álláspontja szerint nem álltak fenn a követelés elbírálásának feltételei.

Amennyiben a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az erről szóló határozat az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek érdekében?

A büntetőeljárásban érvényesített polgári jogi igény tárgyában született határozatok és egyezségek a végrehajtás általános szabályai szerint hajthatók végre. A végrehajtás a határozat vagy az egyezség végrehajtható példánya alapján történik, amelyet a büntetőbíróság hivatala ad ki.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Észtország

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

Joga van ahhoz, hogy a büntetőeljárás részeként kártérítés iránti polgári keresetet indítson a vádlottal szemben. A nyomozó szervnek vagy az ügyészségnek tájékoztatnia kell a sértettet a polgári kereset megindításával kapcsolatos eljárásról, a polgári kereset alapvető követelményeiről, a polgári kereset megindításának határidejéről és e határidő elmulasztásának jogkövetkezményeiről.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A nyomozati anyag megvizsgálását követő 10 napon belül indíthat polgári keresetet. Az ügyészségtől a határidő meghosszabbítását kérheti.

A határidő elmulasztása esetén a polgári keresetet elutasítják, de ebben az esetben kártérítési keresetet indíthat egy polgári bíróság előtt.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

Polgári kereset esetén kérelme a büntetőeljárás tárgyát képező cselekmény által megsértett jólléti állapot helyreállítására vagy orvoslására irányulhat. Az ilyen kérelem alapját képező ténybeli körülményeknek érdemi átfedésben kell lenniük az eljárás tárgyát képező bűncselekmény tényállásával, és a kérelemnek polgári eljárásban is elbírálhatónak kell lennie.

A polgári keresetet írásban kell megindítani, és annak tartalmaznia kell a felperes és az alperes adatait, valamint a sértett egyértelműen meghatározott kérelmét és azon ténybeli körülményeket és bizonyítékokat, amelyeken a sértett kérelme alapul. A kérelemnek teljesnek kell lennie (vagyis tartalmaznia kell minden olyan kár összegét, amely miatt a sértett kártérítést követel). Nem vagyoni kár megtérítése iránti keresetben a kért kártérítés összegét nem kötelező meghatározni, hanem a bíróság mérlegelése alapján méltányos kártérítést lehet kérni.

Az eljárást lefolytató szerv határidőt tűzhet a polgári kereset hiányosságainak pótlására.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

A polgári keresetekre vonatkozóan nincsen speciális formanyomtatvány.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A polgári keresetet a sértett követelésének alapjául szolgáló tényekre vonatkozó azon bizonyítékokkal együtt kell előterjeszteni, amelyekre a sértett az ügyészség által előterjesztett bizonyítékok körére tekintet nélkül hivatkozni kíván.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

A polgári kereset büntetőeljárás keretében történő elbírálása mentességet élvez az állami illetékek megfizetése alól a nem vagyoni kár megtérítése iránti polgári kereset kivételével, ha az ilyen kártérítési követelés nem testi sérülés vagy más egészségügyi rendellenesség vagy egy eltartó halálának előidézésén alapul.

Ha a polgári keresetet elutasítják, a polgári kereset tárgyában folytatott eljárással vagy a közjogi igény bizonyításával kapcsolatos költségeket a sértett viseli. Ha a polgári keresetnek részben helyt adnak, a bíróság az összes körülmény figyelembevételével megosztja a polgári kereset tárgyában folytatott eljárással kapcsolatos költségeket a sértett, a vádlott és az alperes között. A bíróság úgy is dönthet, hogy a polgári kereset tárgyában folytatott eljárással kapcsolatos költségeket részben vagy egészben a sértettnek kell viselnie, ha a költségek ellenérdekű fél általi viselésének elrendelése e fél számára rendkívül méltánytalan vagy észszerűtlen lenne.

Ha a bíróság felmentő ítélet vagy a büntetőeljárás megszüntetése miatt elutasítja a polgári kereset elbírálását, a polgári kereset tárgyában folytatott eljárással kapcsolatos költségeket az állam viseli. Ha a bíróság egyéb okokból utasítja el a polgári kereset elbírálását, a bíróság az összes körülmény figyelembevételével megosztja a polgári kereset tárgyában folytatott eljárással kapcsolatos költségeket a sértett és az állam között.

Részesülhetek-e költségmentességben az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Akkor részesülhet állami költségmentességben, ha az állami költségmentességről szóló törvényben meghatározott okok fennállnak. Ha a bíróság megállapítja, hogy az Ön alapvető érdekei ügyvédi segítség nélkül nem részesülnének megfelelő védelemben, a bíróság hivatalból úgy határozhat, hogy az állami költségmentességről szóló törvényben meghatározott eljárás alapján és annak megfelelően állami költségmentességben részesíti Önt.

Állami költségmentességben az a személy részesülhet, aki a költségmentesség igénylésének időpontjában olyan anyagi helyzetben van, hogy képtelen, vagy csak részben vagy részletekben képes megfelelő jogi szolgáltatásért fizetni, vagy aki olyan anyagi helyzetben van, hogy amennyiben jogi szolgáltatásért fizetne, nem lenne képes kielégíteni az alapvető létfenntartási szükségleteit.

Állami költségmentességben azok a személyek részesülnek, akik a költségmentesség iránti kérelem benyújtásának időpontjában az Észt Köztársaságban vagy az Európai Unió másik tagállamában rendelkeznek tartózkodási hellyel, vagy akik az Észt Köztársaság vagy az Európai Unió másik tagállamának állampolgárai. Más személyek csak Észtországot terhelő nemzetközi kötelezettség alapján részesülhetnek költségmentességben.

A törvény meghatározza az állami költségmentesség megtagadásának indokait. Nem nyújtható állami költségmentesség többek között akkor, ha a kérelmező saját maga képes jogai védelmére; ha a kérelmező olyan tulajdonnal rendelkezik, amely nagyobb nehézség nélkül értékesíthető a jogi szolgáltatások költségeinek fedezése céljából; és ha a jogi szolgáltatások költségei feltételezhetően nem magasabbak, mint a kérelmező adókkal és kötelező társadalombiztosítási járulékokkal, törvényből eredő tartási kötelezettség teljesítésére szolgáló összegekkel, valamint az észszerű lakhatási és közlekedési költségekkel csökkentett havi átlagjövedelmének kétszerese. Állami költségmentesség akkor sem nyújtható, ha az adott körülmények között egyértelműen valószínűtlen, hogy a kérelmező képes lenne megvédeni a jogait; ha az állami költségmentesség kérelmezésének oka nem vagyoni kár megtérítése iránti kérelem előterjesztése, és az ügyben nem áll fenn közérdeken alapuló kényszerítő indok; vagy ha a kérelmező által az ügy elbírálása esetén elérhető lehetséges előnyök észszerűtlenül kicsik az állam költségmentességgel kapcsolatos becsült költségeihez képest.

Állami költségmentesség az érintett személy kérelme alapján nyújtható. Ha valaki büntetőeljárás sértettjeként igényel állami segítséget, az állami költségmentesség részére történő biztosításáról az ügyet elbíráló bíróság vagy – a büntetőügy nyomozási szakaszában – az a bíróság határoz, amelyik hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik majd a büntetőügy elbírálására.

Az állami költségmentesség iránti kérelmet észtül kell benyújtani a releváns formanyomtatvány felhasználásával. A kérelmet angolul is benyújthatja az olyan költségmentességet igénylő természetes személy, aki az Európai Unió másik tagállamában rendelkezik tartózkodási hellyel, vagy aki az Európai Unió másik tagállamának állampolgára.

Az állami költségmentességet igénylő személynek a kérelméhez a kérelmező anyagi helyzetére vonatkozó, alakiságoknak megfelelő és aláírt nyilatkozatot és – lehetőség szerint – e helyzetre vonatkozó egyéb bizonyítékokat kell mellékelnie. Amennyiben egy személy tartózkodási helye nem Észtországban található, a kérelméhez mellékelnie kell a tartózkodási helyének hatáskörrel rendelkező hatósága által kibocsátott, e személy és családtagjai utóbbi három évben elért jövedelmére vonatkozó nyilatkozatot. Amennyiben ilyen nyilatkozat a kérelmezőtől független okok miatt nem nyújtható be, az állami költségmentesség megítéléséről a nyilatkozat hiányában is lehet dönteni.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

A bíróság elutasíthatja a polgári kereset elbírálását, ha az nem felel meg az előírt követelményeknek, ha a büntetőeljárást megszüntették, vagy ha felmentő ítélet született. A bíróság akkor is elutasíthatja a polgári kereset elbírálását, ha a sértett vagy az alperes nem jelenik meg a tárgyaláson, és az ügy nem tárgyalható a távollétükben. Emellett a bíróság elutasíthatja a polgári kereset elbírálását, ha a büntetőeljárás során bűnösséget megállapító ítélet születik.

A polgári keresetet nem fogadják be, ha az elfogadhatatlan.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Ha a bíróság elutasította polgári keresetének elbírálását, Ön kártérítést kérhet polgári bíróságon. Joga van ahhoz, hogy az elsőfokú bíróság határozata ellen fellebbezést nyújtson be a körzeti bírósághoz.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosításához?

Ha az elítélt elkövető elmulasztja megfizetni az ítéletben megítélt összeget, Önnek joga van ahhoz, hogy az ítélet alapján végrehajtóhoz forduljon, aki foganatosítja a végrehajtási eljárást.

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címeznem a követelésemet?

A büntetőeljárás tárgyalást megelőző szakaszában kell arról nyilatkoznia – amikor panaszt tesz az illetékes ügyészségnél vagy rendőri szervnél –, hogy magánfélként (politikós enágon) részt kíván venni az eljárásban. Ezt a nyilatkozatot magában a panaszban kell megtennie. A bűncselekmény nyomozása során is tehet ilyen nyilatkozatot a rendőrségnek, az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak címzett külön dokumentumban (dikógrafo). A nyilatkozatot közvetlenül a bírósághoz is intézheti, addig az időpontig, amíg az nem kezdte meg a bizonyítási eljárást (a büntetőeljárásról szóló törvény 63. és 82–83. cikke).

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A) A tárgyalást megelőző szakaszban, a fent kifejtettek szerint (a büntetőeljárási törvény 83. cikke)

B) A bíróságon a bizonyításfelvétel megkezdése előtt egyszerű szóbeli nyilatkozatban – anélkül, hogy szükség lenne bármilyen tárgyalást megelőző írásbeli eljárásra –, amennyiben az Ön ellen elkövetett bűncselekmény következtében elszenvedett fájdalom, szenvedés és nem vagyoni kár miatt követel kártérítést, vagy legalább 5 nappal a tárgyalást megelőzően a vádlotthoz intézett felhívással, ha vagyoni kár miatt követel kártérítést (a büntetőeljárási törvény 66., 67. és 83. cikke).

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell azt előterjesztenem (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolnom a veszteségeket, az elmaradt hasznot és a kamatokat)?

Arra vonatkozó nyilatkozatának, hogy a büntetőeljárásban magánfélként részt kíván venni, főszabály szerint tartalmaznia kell az ügy összefoglalását, azokat az okokat, amelyek alapján úgy véli, hogy jogosult csatlakozni az eljáráshoz, valamint egy kézbesítési meghatalmazott kijelölését a bíróság székhelye szerinti helyen, ha az Ön állandó lakóhelye máshol található.

Ha az arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a büntetőeljáráshoz magánfélként kíván csatlakozni, fájdalom, szenvedés és nem vagyoni kár miatti kártérítési igényre vonatkozik, nincs szükség írásbeli eljárásra. Ezekben az esetekben a magánfél általában nem a teljes kárra, hanem egy jelképes összegre irányuló igényt terjeszt elő. Ha a bíróság megállapítja a vádlott bűnösségét, elrendeli, hogy ezt a jelképes összeget kártérítésként fizessék ki Önnek. A fennmaradó részre vonatkozóan Önnek külön keresetet kell indítania polgári bíróság előtt. Ha kártérítési igénye a bűncselekménnyel Önnek okozott vagyoni kár megtérítésére irányul, legalább 5 nappal a tárgyalás előtt felhívást kell intéznie a vádlotthoz, amelyben tételesen fel kell sorolnia az okozott károkat.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nincs ilyen speciális formanyomtatvány. Az Ön nyilatkozatának az összes fent leírt elemet tartalmaznia kell. A fentieknek megfelelően a tárgyalást megelőző különleges eljárásra csak akkor van szükség, ha a büntetőbíróságnál vagyoni kár megtérítését kérelmezik, amely esetben a tárgyalás előtt 5 nappal felhívást kell küldeni a vádlottnak.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Az ügy tárgyalását megelőzően Önnek rendelkezésre kell bocsátania a követelését bizonyító minden dokumentumot, amellyel Ön rendelkezik, például orvosi igazolásokat, nyilatkozatokat, tanúvallomásokat és egyéb bizonyítékokat.

Kell-e bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

A polgári eljárásra vonatkozó illetéket kell megfizetnie, amelynek összege 40 euró (a hatályos büntetőeljárási törvény 63. cikke).

Kaphatok-e költségmentességet az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

A törvény (a 4689/2020. sz. törvény 41. és köv. cikkei) költségmentességet biztosít az alacsony jövedelmű uniós állampolgárok, harmadik országbeli állampolgárok és hontalanok számára, ha jogszerűen tartózkodnak az Európai Unió területén, vagy ott szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek. Polgári és kereskedelmi ügyekben azok a polgárok minősülnek alacsony jövedelműnek, akiknek az esetében a család éves jövedelme nem haladja meg a hatályos jogszabályokban meghatározott éves személyes minimumjövedelem kétharmadát. Ha a perben érintett ellenérdekű felek egy családhoz tartoznak, a jogvitában érintett másik fél jövedelmét nem veszik figyelembe. A 4689/2020. sz. törvény 41. cikkének (3) bekezdésében említett bűncselekmények áldozatai szintén költségmentességre jogosultak valamennyi büntetőjogi és polgári jogi igénnyel kapcsolatban.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a vádlottal szembeni kérelmemet?

Ha a büntetőbíróság úgy dönt, hogy a büntetőeljárást meg kell szüntetni, vagy az bármely okból nem indítható meg, a polgári jogi igényt nem bírálhatja el. Szintén nem fogadja be a polgári jogi igényt, ha annak benyújtása a fentieknek megfelelően nem jogszerűen történt, vagy ha jogilag megalapozatlan, vagy ha az igény érdemben alaptalan például azért, mert Ön nem közvetlenül a bűncselekmény folytán szenvedett sérelmet, vagy nem az Ön jogos érdekét sértették meg.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Ön a körzeti büntetőbíróság, az egy- vagy háromtagú elsőfokú bírói tanács vagy a közepes súlyú bűncselekményekkel (plimmélima) kapcsolatos fellebbezéseket elbíráló bíróság által hozott felmentő ítélettel szemben rendes fellebbezést (éfesi) nyújthat be, ha kártérítésre és a költségek megfizetésére kötelezték, azonban csak a kártérítés és a költségek mértékéig (a büntetőeljárási törvény 486. cikkének (1b) bekezdése). Emellett a vádlott bűnösségét megállapító ítélettel szemben is rendes fellebbezést nyújthat be, ha és amennyiben az az Ön igényét jogalap hiányában elutasította, vagy pénzügyi, illetve vagyoni kártérítést ítélt meg Önnek, amennyiben a követelt összeg meghaladja a 100 eurót a körzeti büntetőbíróság ítélete elleni, a 250 eurót az egyesbíróként eljáró elsőfokú bíróság vagy a fiatalkorúak egyesbíróként eljáró bíróságának ítélete elleni vagy pedig az 500 eurót a háromtagú tanácsban eljáró elsőfokú bíróság vagy a fiatalkorúak háromtagú tanácsban eljáró bíróságának ítélete elleni fellebbezés esetében. Felülvizsgálati kérelmet (anaíresi) terjeszthet elő a vádlott bűnösségét megállapító ítélettel szemben, amennyiben az az Ön igényét jogalap hiányában elutasította (a büntetőeljárási törvény 505. cikke), valamint a felmentő ítélettel szemben is, ha abban Önt kártérítésre és a költségek megfizetésére kötelezték (a büntetőeljárási törvény 506. cikke).

Amennyiben a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az erről szóló határozat az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

A büntetőbíróság által megítélt kártérítés lényegében egy polgári jogi követelés jóváhagyása. Ezért az a polgári jogi ügyben hozott ítéletekre (anankastikí ektélesi) vonatkozó végrehajtási eljárás keretében hajtható végre.

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

A spanyol jogban az elszenvedett kárért járó kártérítés követelésére irányuló rendes eljárás a büntetőeljárás, amelynek keretében a polgári jogi felelősséget a büntetőjogi felelősséggel együtt vizsgálják. Ennek érdekében a helyi büntetőbíróság (Juzgado de Instrucción) felkínálja a sérelmet szenvedett félnek a polgári jogi igényérvényesítés lehetőségét, hogy e személy nyilatkozhasson arról, hogy a büntetőeljárás során kívánja-e igényét érvényesíteni, vagy pedig fenntartja annak jogát, hogy az elszenvedett sérelem miatt polgári eljárásban érvényesítse igényét.

Ha a sérelmet szenvedett fél úgy nyilatkozik, hogy a büntetőeljárásban kívánja igényét érvényesíteni, választhat, hogy az ügyész indítson-e a nevében polgári keresetet (ez történik akkor is, ha a fél nem jelöli meg preferenciáját), vagy személyen kíván-e eljárni (egy ügyvéd és a bírósági képviselő révén).

Ha a sérelmet szenvedett fél a büntetőeljáráson kívül kívánja kártérítési igényét érvényesíteni, meg kell indítania a polgári eljárást ezen eljárás szabályai szerint.

Következésképpen a sértett a kártérítési igényét érvényesítheti akár személyesen azon nyilatkozatában, amelyet az eljárásba magánfélként való belépésének lehetőségére irányuló felhívásakor kézhez vesz, vagy írásban nyilatkozhat az igényről, vagy pedig ügyvéd vagy bírósági képviselő révén. Ez az írásbeli képviselet nem elengedhetetlen: amennyiben arra nem kerül sor, az ügyész jár el mind a polgári, mind a büntetőeljárásban.

Ön a kérelem elkészítéséhez segítséget kaphat a bűncselekmények sértettjeit támogató irodáktól (Oficinas de Asistencia a las Víctimas del delito), amelyek megtalálhatók minden autonóm közösségben, csaknem valamennyi tartományi fővárosban és más városokban is; terrorista bűncselekmények esetében Ön a a Nemzeti Legfelsőbb Bíróság terrorizmus áldozatainak információs és támogató irodájától (Oficina de Información y Asistencia a Víctimas del Terrorismo de la Audiencia Nacional) kaphat segítséget.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A kérelmet az eljárás bármelyik szakaszában előterjesztheti, feltéve, hogy arra a szóbeli tárgyalást megelőzően sor kerül. Amint értesítik a sérelmet szenvedett fél létezéséről, a helyi büntetőbíróság felajánlja Önnek, hogy a nyomozási szakaszban terjessze elő a kérelmét.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

A kérelemben meg kell határozni az okozott kárt – annak összegét –, és annak tartalmaznia kell az igényt alátámasztó vonatkozó számlákat és számításokat, amelyeket később bírósági szakértő fog megvizsgálni.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nem.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Kártérítési követelésének alátámasztása érdekében csatolnia kell a követelést alátámasztó vonatkozó számlákat és számításokat. Amennyiben költségmentességért folyamodott, szükséges, hogy a jövedelmére és vagyonára vonatkozóan bizonyítékot bocsásson rendelkezésre.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Nem.

Részesülhetek-e költségmentességben az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Amennyiben sértettként nyújt be kérelmet, a hatóságokkal és tisztviselőkkel való első kapcsolatfelvételtől kezdve Önt megilleti az a jog, hogy jogi tanácsadás és védelem igénybevétele érdekében tájékoztatást kapjon az eljárásról és adott esetben azokról a feltételekről, amelyek mellett az említettek ingyenesen igénybe vehetők. A bűncselekmények sértettjeit támogató irodák ugyancsak rendelkezésére bocsáthatják ezt a tájékoztatást.

Amennyiben sértettként nyújt be kérelmet, annál a tisztviselőnél vagy hatóságnál kérheti a költségmentességre való jogosultságának elismerését, amely tájékoztatást nyújtott Önnek jogi tanácsadás és védelem igénybevétele érdekében az eljárásról, és adott esetben azokról a feltételekről, amelyek mellett az említettek ingyenesen igénybe vehetők. A tisztviselő vagy hatóság ezt a rendelkezésre bocsátott dokumentációval együtt továbbítja az érintett ügyvédi kamarának.

Kérelmét a bűncselekmények sértettjeit támogató irodáknál is előterjesztheti, amely azt továbbítja az érintett ügyvédi kamarának.

Amennyiben sértettként nyújt be kérelmet, általában igénybe veheti azokat a jogi útmutatási szolgáltatásokat, amelyek valamennyi állampolgár számára tájékoztatást nyújtanak a jogszabályokról. Ezek a szolgáltatásokat valamennyi jogterületen az ügyvédi kamarák szervezik.

A velük való kapcsolatfelvételhez ki kell tölteni egy bíróságokon, az Igazságügyi Minisztériumnál vagy más állami hivataloknál rendelkezésre álló formanyomtatványt, és bizonyítania kell, hogy a megélhetéshez szükséges erőforrásai elégtelenek. Amennyiben a büntetőeljárás még nem indult meg, kérelmét az érintett bíróság illetékességi területéhez vagy ahhoz a területhez tartozó ügyvédi kamarához kell benyújtania, ahol Ön tartózkodik. Amennyiben a büntetőeljárás már megindult, Önt bármikor megilleti a költségmentesség, feltéve hogy sértettként személyesen jár el az eljárás során.

Amennyiben Ön nemi alapú erőszakkal kapcsolatos bűncselekmény sértettje, nem kell először azt bizonyítania, hogy a megélhetéshez szükséges erőforrásai elégtelenek.

Amennyiben Ön terrorizmus áldozata, ugyancsak költségmentességben részesülhet.

Bűncselekmény sértettjeként költségmentességet kérhet Spanyolországban, ha valamelyik uniós tagállam állampolgára, és igazolja, hogy az erőforrásai elégtelenek.

Önnek a költségmentességhez való jogát elismerik, és a segítséget azonnal a rendelkezésére bocsátják – tekintet nélkül az eljárás megindításához szükséges erőforrásainak fennállására –, amennyiben nemi alapú erőszakkal kapcsolatos bűncselekmény, terrorizmus vagy emberkereskedelem sértettje bármely olyan eljárásban, amely az Ön sértetti státuszával kapcsolatos, abból ered vagy annak eredménye, vagy ha Ön kiskorú gyermek, értelmi fogyatékossággal rendelkezik, vagy mentális betegségben szenved, amennyiben Ön bántalmazás sértettje.

Ez a jog megilleti bármilyen típusú támogatás kedvezményezettjeit is a sértett halála után, amennyiben a cselekményeknek nem voltak részesei.

A költségmentesség megítélése során a panasz vagy kérelem előterjesztésekor vagy a büntetőeljárás megindításakor Önt kérelmezőként valamennyi feltüntetett bűncselekmény sértettjének tekintik, és Önnek ez a státusza mindaddig fennmarad, ameddig a büntetőeljárás tart, vagy ha az eljárás lezárását követően bűnösséget megállapító ítéletet hoznak.

A költségmentességhez való jog elenyészik, ha a felmentő ítélet jogerőre emelkedik, illetve a bűncselekmény bizonyítottságának hiánya miatt az eljárás ideiglenes felfüggesztését vagy megszüntetését követően, mely esetben nem kell az addig igénybe vett kedvezmények költségeit visszafizetni.

Az olyan különböző eljárásokban, amelyek az Ön azonosított bűncselekményekkel kapcsolatos sértetti státusza miatt indultak, és különösen a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos eljárásokban, Önt ugyanannak az ügyvédnek kell képviselnie, feltéve, hogy az Ön védelemhez való joga ezáltal megfelelően biztosított.

Ön akkor jogosult költségmentességre, ha az éves bevétele és egy családi egységre eső bevétele nem haladja meg:

• A kérelem benyújtása idején hatályos, többcélú, költségvetésből származó ellátások jövedelemindexének (Indicador Público de Renta de Efectos Múltiples – IPREM) kétszeresét, amennyiben a kérdéses személyek nem tagjai egyetlen családi egységnek sem. Az IPREM egy évente meghatározott index, amelyet bizonyos juttatások összegének vagy bizonyos juttatásokhoz, jogosultságokhoz vagy közszolgáltatásokhoz való hozzáférés küszöbértékének meghatározásához használnak.
• A kérelem benyújtása idején hatályos IPREM két és félszeresét, amennyiben a kérdéses személyek tagjai valamelyik típusú, négy főnél kisebb családi egységnek.
• Az IPREM háromszorosát, amennyiben a kérdéses családi egységek négy- vagy többtagúak.

Amennyiben Önnek sértettként költségmentességet ítélnek meg, az alábbi költségeket nem kell megtérítenie:

• Előzetes jogi tanácsadás.
• Ügyvédi és bírósági képviselői díjak.
• Hirdetéseknek a hivatalos újságokban történő közzététele miatt felmerülő költségeit.
• Bizonyos fellebbezések előterjesztéséhez szükséges biztosítékokat.
• Szakértői díjakat.

Emellett Önt 80%-os díjcsökkentés illeti meg a közjegyzői okiratok, valamint az ingatlan- és kereskedelmi nyilvántartások tanúsítványainak díjából.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében a bíróságnak általában értékelnie kell, hogy fennáll-e szándékos erőszakos bűncselekmény vagy szexuális bűncselekmény, és ezt meg kell állapítania a büntetőeljárást befejező bírósági határozatban. Ebben a büntetőeljárásban hozott jogerős bírósági határozatban egyértelműen meg kell határozni a bűncselekmény és a sérülés, egészségkárosodás vagy adott esetben halál között fennálló okozati összefüggést.

Emellett az is lehetséges, hogy a büntetőeljárást befejező bírósági határozat elrendeli az eljárás ideiglenes felfüggesztését vagy az eljárás megszüntetését.

A büntetőügyekkel kapcsolatos spanyol jogszabályok alapján az eljárás ideiglenes felfüggesztésének akkor van helye, ha a bírósági ügyhöz vezető bűncselekmény elkövetése nem megfelelően bizonyított, vagy arra a következtetésre jutnak, hogy a bűncselekményt elkövették, azonban nem állnak fenn elégséges okok ahhoz, hogy meghatározott személyt vagy személyeket vádoljanak meg tettesként, társtettesként vagy részesként.

Az eljárás megszüntetésének akkor van helye, ha nem áll fenn észszerű bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a bírósági ügyhöz vezető cselekményt elkövették, vagy ha a cselekmény nem minősül bűncselekménynek, vagy ha kizárt azoknak a büntetőjogi felelősségre vonása, akiket tettesként, társtettesként vagy részesként eljárás alá vontak.

Terrorista bűncselekmények esetében általában szükséges, hogy a bíróság értékelje, hogy fennáll-e a polgári jogi felelősség a megfelelő jogszabályok által meghatározott cselekményekért és károkért. A terrorizmusra vonatkozó spanyol jogszabályok által elismert támogatás és juttatások megítélése megfelel az erőszakos bűncselekmények áldozatainak kártalanításáról szóló európai egyezmény által meghatározott kártérítési alapelveknek.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Amennyiben a nyomozási bíró (a bíróságnál vagy bírói szervnél) úgy dönt, hogy megszünteti az eljárást – elrendeli a megszüntetést –, a sértett fellebbezhet, amennyiben személyesen részt vett az eljárásban és az magánvádas eljárás.

A büntetőügyekkel kapcsolatos spanyol jogszabályok alapján az eljárás ideiglenes felfüggesztésének akkor van helye, ha a bírósági ügyhöz vezető bűncselekmény elkövetése nem megfelelően bizonyított, vagy arra a következtetésre jutnak, hogy a bűncselekményt elkövették, azonban nem állnak fenn elégséges okok ahhoz, hogy meghatározott személyt vagy személyeket vádoljanak meg tettesként, társtettesként vagy részesként.

Az eljárás megszüntetésének akkor van helye, ha nem áll fenn észszerű bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a bírósági ügyhöz vezető cselekményt elkövették, vagy ha a cselekmény nem minősül bűncselekménynek, vagy ha kizárt azoknak a büntetőjogi felelősségre vonása, akiket tettesként, társtettesként vagy részesként eljárás alá vontak.

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében az olyan, büntetőeljárást befejező bírósági határozatra, amely ellen további jogorvoslatnak nincs helye, általában a törvényben meghatározott különböző típusú támogatások igénylése érdekében van szükség. Ennek érdekében a büntetőeljárásban hozott végső határozat ellen az e döntésben meghatározottak szerint, meghatározott határidőn belül és fellebbezés előterjesztése útján van helye fellebbezésnek.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Amennyiben az elkövető részleges fizetésképtelensége megállapításra kerül, a támogatást részben vagy egészben az állam fizeti.

Az állam lesz az Ön jogainak jogutódja a bűncselekményért polgári jogi felelősséggel tartozó féllel szemben azon ideiglenes vagy végleges támogatás teljes összegének erejéig, amelyet Önnek sértettként vagy kedvezményezettként megítélnek.

Az állam a bűncselekményért polgári jogi felelősséggel tartozó féllel szemben behajtás iránti keresetet indíthat a megítélt támogatás teljes vagy részleges megtérítése érdekében.

A behajtást adott esetben közigazgatási végrehajtási eljárás keretében hajtják végre, és annak többek között az alábbi esetekben van helye:

• Amennyiben a jogerős bírósági határozat megállapítja a bűncselekmény hiányát.
• Amennyiben a támogatás megfizetését követően Ön sértettként vagy kedvezményezettként bármilyen jogalapon a támogatás megítélését követő három éven belül az elszenvedett károkért teljes vagy részleges megtérítésben részesül.
• Amennyiben a támogatást valótlan vagy szándékosan hiányos információ nyújtása alapján vagy bármilyen más csalárd módon, illetve olyan körülmények szándékos elhallgatása alapján szerezték meg, amelyek az igényelt támogatás elutasításához vagy csökkentéséhez vezettek volna.
• Ha az ítéletben megítélt kártérítés kevesebb, mint az ideiglenes támogatás.

Ezt a keresetet az államnak a folyamatban lévő büntető- vagy polgári eljárásban való részvételével bírálják el tekintet nélkül a polgári keresetre, amelyet az ügyész terjeszthet elő.

A sértetteket a bűncselekmények sértettjeit támogató irodák, terrorista bűncselekmények esetében pedig a Nemzeti Legfelsőbb Bíróság terrorizmus áldozatainak információs és támogató irodája révén segíthetik bármilyen olyan információ megadásával, amelyre nekik ezen ügyekkel kapcsolatban bűncselekmény sértettjeiként szükségük lehet.

A bűncselekmények sértettjeit támogató irodák tájékoztatást nyújtanak arról az Önt sértettként megillető lehetőségről, hogy a börtönbüntetés felügyeletében részt vegyen, és minden szükséges segítségnyújtási tevékenységet elvégeznek annak érdekében, hogy Ön gyakorolhassa a törvényben biztosított jogait.

Amennyiben Ön terrorizmus áldozata, a Nemzeti Legfelsőbb Bíróság terrorizmus áldozatainak információs és támogató irodája nyújt Önnek tájékoztatást azokról az információs csatornákról, amelyekre Önnek szüksége van ahhoz, hogy mindent megtudjon a börtönbüntetés végrehajtásáról egészen addig, amíg a büntetést le nem töltötték, különös tekintettel azokra az esetekre, amelyekben kedvezményeknek vagy az elítélt szabadlábra helyezésének van helye. Emellett a kártérítési ügyek elbírálásának keretében Önnek sértettként tájékoztatást nyújt a jogerős ítéletekre, a polgári jogi felelősség érvényesítését elutasító végzésekre és a törvényben meghatározott támogatás elbírálásához szükséges egyéb dokumentumokra vonatkozó igazolások megszerzéséről.

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címeznem a követelésemet?

Amennyiben bűncselekmény által okozott kár károsultja, az ügyet bíróság elé terjesztheti, annak érekében, hogy az elkövetőt kötelezzék az Önnek okozott kár megtérítésére. Ily módon Ön kártérítésben részesül. Igényét polgári eljárásban vagy büntetőeljárásban is előterjesztheti.

• Polgári eljárás

Az ügyet attól függetlenül polgári bíróság elé terjesztheti, hogy a kárért felelős személy bűncselekményt követett-e el, vagy nem.

Az igény típusa és összege határozza meg a hatáskörrel rendelkező bíróságot.

- 10 000 EUR alatt követelés esetén a kerületi bíróság (tribunal d’instance) rendelkezik hatáskörrel.

- 10 000 EUR feletti követelés esetén a regionális bíróság (tribunal de grande instance) rendelkezik hatáskörrel (Lista).

• Büntetőeljárás

Amennyiben a kárért felelős személy bűncselekményt követett el, akkor a büntetőeljárásban követelhet kártérítést. Kérheti a nyomozóhatóságtól, az ügyésztől (procureur de la République), a vizsgálóbírótól (juge d’instruction), illetve a bíróságtól, hogy ismerjék el a büntetőeljárásban magánfélnek (partie civile).

Ennek feltétele, hogy személyében az elbírálandó bűncselekmény által közvetlenül okozott kárt szenvedett el.

Kiskorú nem kérheti, hogy saját jogán ismerjék el magánfélnek a büntetőeljárásban; szüleiknek kell nevükben eljárniuk.

Amennyiben a kártérítés összegét a polgári bíróság vagy a büntetőbíróság megállapította, az áldozatnak követelése keletkezik az elítélttel szemben, aki adóssá válik. A követelés olyan jog, amelyet az áldozat érvényesíthet.

Az összegek behajtását érintő nehézség esetén a következő lehetőségek állnak rendelkezésre:

• a bíróságtól fizetési meghagyás kibocsátását lehet kérni;
• végrehajtót lehet igénybe venni, aki lefoglalást eszközölhet.

A Terrorcselekmények és Egyéb Bűncselekmények Áldozatai Garanciaalapjának (Fonds de garantie des victimes d’actes de terrorisme et d’autres infractions — FGTI) bűncselekmény áldozatait a behajtásban segítő szolgálata (Service d’aide au recouvrement des victimes d’infractions — SARVI) csak a büntetőeljárás lezárását követően tud segítséget nyújtani az Ön számára a bíróság által megítélt kártérítés behajtásában.

A szolgálat olyan áldozatokkal foglalkozik, akik kisebb személyi sérüléseket, illetve egyes olyan típusú vagyoni károkat szenvedtek el, amelyeket a bűncselekmény-jóvátételi bizottságok (Commissions d’indemnisation des victimes d’infractions — CIVI-k) nem tudnak kompenzálni.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

Igényét benyújthatja az ügyész által irányított előzetes vizsgálat, illetve a vizsgálóbíró által irányított vizsgálat szakaszában is.

Az igényt a bírósági tárgyalás előtt kell benyújtani írásban (a levélnek 24 órával a tárgyalás előtt meg kell érkeznie).

Az igényt közvetlenül a tárgyaláson, a bírósági eljárás során is előterjesztheti. Ilyen esetben igényét írásban vagy szóban ismertetheti. Ezt azt megelőzően kell megtennie, hogy az ügyész a bírósághoz fordul az ügyész álláspontjának ismertetése és az ítélettel kapcsolatos indítvány megtétele érdekében.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell azt előterjesztenem (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolnom a veszteségeket, az elmaradt hasznot és kamatokat)?

Kérelmének az Ön által elszenvedett valamennyi kár megtérítésére kell irányulnia. Három típusú kár téríthető meg:

• a személyi sérülés, azaz a személy egészségének, illetve fizikai vagy mentális integritásának károsodása;
• a nem vagyoni kár, vagyis az érzelmi jólétet, a becsületet vagy jó hírnevet ért sérelem;
• a vagyoni kár, ami a személy vagyonát és pénzügyi érdekeit ért kár.

Kárát egy konkrét eseménynek kell okoznia (baleset, szállítási hiba stb.):

ezért azon személynek kell felelősnek lennie, akitől kártérítést követel, a kárnak pedig ténylegesnek (a felróható magatartás vitathatatlan kárt okozott Önnek), közvetlennek (a kár Önt személyében érinti) és konkrétnak kell lennie.

Pontosan meg kell határoznia a kárt és bizonyítékokat kell szolgáltatnia arra (számlák, baleseti fényképek stb.). Kérelmében meg kell jelölnie egy számszerű összeget, mivel nincs minimális vagy maximális érték. A bíróság nem kötelezheti az Ön által követeltnél magasabb összeg megfizetésére az alperest.

Kérelmét írásban kell benyújtania, különös formaságok nélkül, illetve azt szóban is ismertetheti a bíróság előtt.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nem.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A kárát és azon személy felelősségét alátámasztó minden információt (fényképek, számlák, tanúvallomások stb.) be kell nyújtania, akitől kártérítést követel.

Kell-e bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Főszabály szerint nincsenek különös költségek.

Ha azonban az ügyész nem indít nyomozást, noha az áldozat úgy véli, hogy bűncselekmény történt és kártérítést kíván kapni, az áldozat bizonyos feltételek mellett közvetlenül a vizsgálóbíróhoz fordulhat bűnügyi panasszal,egyben kérve, hogy a büntetőeljárásban ismerjék el magánfélként. Ez megindítja a büntetőeljárást, illetve a polgári eljárást, amely lehetővé teszi, hogy kártérítést követeljenek az elkövetőtől.

A vizsgálóbíró ilyenkor felhívhatja a panaszost, hogy helyezzen letétbe egy pénzösszeget, amelynek mértékét a bíró a panaszos jövedelme alapján állapítja meg. A letétbe helyezett össze megnevezése consignation. Ezt a bíró által a panasz elutasításának terhe mellett megszabott határidőn belül kell megfizetni.

Ehhez hasonlóan, ha az ügyész nem emel vádat a bíróság előtt, az áldozat „közvetlen idézést” (citation directe) bocsáthat ki a büntetőbíróság elé és büntetőeljárást, illetve polgári eljárást indíthat a vádlott/alperes ellen. Ilyen esetben a bíróság letétet írhat elő.

Részesülhetek-e költségmentességben az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

A korlátozott forrásokkal rendelkező személyek költségmentességben részesülhetnek, ilyenkor a tárgyalás során felmerült eljárási illetékeket és bírósági költségeket részben vagy egészben az állam viseli. . A legsúlyosabb bűncselekmények esetében a költségmentesség a források vizsgálata nélkül jár (lásd: az 1991. július 10-i 91-647. sz. törvény 9-2. cikkében található listát [loi no 91-647 du 10 juillet 1991 relative à l'aide juridique.]).

Ön akkor jogosult költségmentességre, ha francia állampolgár vagy európai uniós állampolgár, még ha nem is tartózkodik Franciaországban, illetve abban az esetben, ha szokásosan és jogszerűen Franciaországban tartózkodó külföldi állampolgár.

Egyes jogérvényesítést biztosító szervezetek, mint a jogi központok (maisons de la justice et du droit) vagy a jogi tájékoztató pontok (points d’accès au droit) ingyenes jogi tanácsadást nyújtanak és állampolgárságától függetlenül segítséget nyújthatnak az Ön számára a jogok gyakorlásával kapcsolatos alaki követelmények teljesítésében, valamint támogatást biztosíthatnak a bíróságon kívüli eljárások során.

Ugyanez érvényes az áldozatsegítő szervezetekre, amelyek többek között ingyenes jogi segítséget kínálnak.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

A bíróság elfogadhatatlannak nyilváníthatja a büntetőeljárásban magánfélként történő elismerés iránti kérelmet, amennyiben a kérelem nem felel meg a feltételeknek, különösen, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy az adott személyt nem érintette az elbírálandó bűncselekmény. A bíróság egyidejűleg dönthet a büntetőügyben (bűnösség, szabadságvesztés és/vagy pénzbüntetés), valamint a polgári ügyben (kártérítés). A bíróság a polgári eljárásban később is határozhat, amennyiben úgy ítéli meg, hogy nem ismert valamennyi tény.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Amennyiben nincs megelégedve a bíróság határozatával, akkor felülvizsgálatot kérhet azon fellebbviteli bíróságtól, amelynek területén az elsőfokú bíróság található.

Amennyiben a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az erről szóló határozat az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Amennyiben a kártérítés összegét a polgári bíróság vagy a büntetőbíróság megállapította, az áldozatnak követelése keletkezik az elítélttel szemben, aki adóssá válik. A követelés olyan jog, amelyet az áldozat érvényesíthet.

Az összegek behajtását érintő nehézség esetén a következő lehetőségek állnak rendelkezésre:

• a bíróságtól fizetési meghagyás kibocsátását lehet kérni;
• végrehajtót lehet igénybe venni, aki lefoglalást eszközölhet.

A SARVI a büntetőeljárás lezárását követően tud segítséget nyújtani az Ön számára a bíróság által megítélt kártérítés és kamatok (és a bírósági illetékekkel kapcsolatos költségek) behajtásában. E szolgálat egy adott összeget fizet az áldozat részére (amelynek mértéke a kiszabott ítélet mértékétől függ), és behajtja a fizetendő összeget az elítélttől. A SARVI ingyenesen és bizalmasan működő szolgálat.

A szolgálat olyan áldozatokkal foglalkozik, akik kisebb személyi sérüléseket, illetve egyes olyan típusú vagyoni károkat szenvedtek el, amelyeket a CIVI-k nem tudnak kompenzálni.

Ö akkor jogosult a SARVI támogatására, ha:

• magánszemély, és a büntetőbíróság ítélete kártérítést, illetve esetlegesen az eljárási költségek részleges vagy teljes visszatérítését írta elő az Ön számára;
• nem jogosult a CIVI részéről kártérítésre; valamint
• az elítélt a jogerős ítéletet követően két hónapon belül nem fizette meg a megfizetendő összegeket.

Amire jogosult:

• Amennyiben igénye legfeljebb 1000 EUR: a teljes összeg.
• Amennyiben igénye magasabb, mint 1000 EUR:
  • Ø az összeg 30%-a, de legalább 1000 EUR és legfeljebb 3000 EUR;
  • Ø behajtási támogatás, vagyis az Ön javára a SARVI hajtja be a fennmaradó fizetendő összeget az elítélttől. Negyedévente értesítik Önt az Ön javára tett lépésekről. Ebből következően ez az eljárás kizárja az Ön részéről a végrehajtó igénybevételét. A SARVI a jogszabályok által részére biztosított jogi eszközöket alkalmazza. Tevékenységét ugyanakkor korlátozza az elítélt fizetőképessége, aki éppen büntetés hatálya alatt áll.

A SARVI által fizetett rész rendezésére a teljes iratanyag kézhezvételétől számított két hónapon kerül sor.

Milyen határidőn belül kell benyújtanom igényemet?

• Igényét a jogerős ítélet meghozatalát követő egy éven belül be kell nyújtania.
• Amennyiben kártérítési igényét a CIVI elutasította, az elutasítás közlését követő egy éven belül kell a SARVI-hoz fordulnia.

Itt található a megtérítési igények formanyomtatványa. A jogi képviselet nem kötelező.

Az igényéhez csatolandó alátámasztó iratok listáját a formanyomtatvány tartalmazza, amelyet a következő címre kell megküldeni:

Fonds de Garantie - SARVI
TSA 10316
94689 VINCENNES CEDEX

A további részleteket lásd: https://www.fondsdegarantie.fr/sarvi/

A SARVI elutasíthatja az elítélttel szembeni behajtási igényt, illetve megtagadhatja annak elbírálását, amennyiben Ön nem felel meg a szükséges követelményeknek.

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

A bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti kérelem elbírálása a sérelmet szenvedett fél indítványára a büntetőeljárásban történik, ha ez nem késlelteti jelentős mértékben az eljárást. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv [Zakon o kaznenom postupku)] 153. cikkének (1) bekezdése)

A sérelmet szenvedett fél kártérítési igényét előterjesztheti a büntetőeljárás keretében. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 154. cikkének (1) bekezdése)

A büntetőeljárás keretében benyújtott kártérítési kereset benyújtható a büntetőfeljelentést kezelő szervhez vagy az eljáró bírósághoz. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 155. cikkének (1) bekezdése)

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A kártérítési keresetet az elsőfokú bíróság előtti bizonyítási eljárás lezárásáig bármikor elő lehet terjeszteni. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 155. cikkének (2) bekezdése)

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

A polgári jogi igény büntetőeljárás keretében történő elbírálására irányuló kérelem hivatkozást tartalmazhat egy perben érvényesített igényre vonatkozóan. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 153. cikkének (2) bekezdése)

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nem létezik speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A kérelmet előterjesztő félnek meg kell jelölnie az igényét és be kell mutatnia bizonyítékait. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 155. cikkének (3) bekezdése) A bizonyíték típusát és mennyiségét nem határozza meg a törvény.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

A kártérítési kereset büntetőeljárás keretében történő benyújtása nem illetékköteles.

Részesülhetek-e költségmentességben az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Öt évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménynek a bűncselekmény következtében súlyos sérelmet szenvedett sértettjei ingyenes jogi segítségnyújtásra jogosultak kártérítési igényük előterjesztése során. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 43. cikkének (2) bekezdése) Ez a jog nem függ a sérelmet szenvedett fél állandó lakóhelyétől.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

A vádlott bűnösségét megállapító bíróság elrendelheti a sértett kárának teljes megtérítését, vagy elrendelheti a kár részleges megtérítését és felhívhatja a sérelmet szenvedett fél figyelmét arra, hogy a kár fennmaradó részének megtérítését polgári eljárásban kérheti. Ha a büntetőeljárás során rendelkezésre álló információk nem elegendőek ahhoz, hogy a bíróság teljes egészében vagy részben megítélje a kártérítést, a bíróság azt javasolja a sértett félnek, hogy nyújtson be külön keresetet.

Ha a bíróság bűncselekmény vagy bizonyítottság hiányában felmenti a vádlottat, vagy megszünteti az eljárást, javasolja a károsultnak, hogy nyújtson be külön kártérítési keresetet. Amennyiben a bíróság saját hatáskörének hiányát állapítja meg, a sérelmet szenvedett felet tanáccsal látja el arra vonatkozólag, hogy a büntetőeljárást a hatáskörrel rendelkező bíróság előtt indítsa meg vagy ott folytassa, és annak keretében nyújtsa be kártérítési igényét. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 158. cikkének (2) és (3) bekezdése)

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

A sérelmet szenvedett fél a bíróság határozatát annak a bűnügyi költségre a kártérítési igényre vonatkozó részében támadhatja meg. Amennyiben az ügyész átvette a sértettől a vád képviseletét, a sértett bármely, az ítélet megtámadására alkalmas jogalapra hivatkozva fellebbezhet. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 464. cikkének (4) bekezdése)

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Az arra jogosultsággal rendelkező személy kérelmére a büntetőeljárás során (a vonatkozó végrehajtási rendelkezések alapján) ideiglenes intézkedések rendelhetők el a bűncselekményből eredő kártérítési igény biztosítása érdekében.

A fenti bekezdésben hivatkozott határozatot a nyomozási bíró hozza meg. A vádemelést követően a határozatot a vádtanács, vagy a tárgyalás során az eljáró bíróság hozza meg. Az ideiglenes intézkedéssel szembeni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya az intézkedés végrehajtására. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 160. cikke)

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

Az elkövető köteles megtéríteni a sértettnek okozott kárt. A Büntető Törvénykönyv 185. cikke szerint minden bűncselekmény esetén a polgári jog szabályainak megfelelően jóvátételt kell nyújtani. Ha a bűncselekmény vagyoni vagy nem vagyoni kárt okozott, az elkövetőnek és a polgári jog szerint az elkövető cselekményéért felelős bármely más személynek kártérítést kell fizetnie. A polgári jogban a bűncselekmény által okozott kár az egyik olyan körülmény, amely esetén a nem vagyoni kár megtéríthető (a polgári törvénykönyv 2059. cikke).

A sértett két különböző mód közül választhat a kár megtérítésére.

Magánfélként részt vehet a büntetőeljárásban, ami azt jelenti, hogy polgári jogi keresetüket a büntetőeljárásban terjesztik elő (costituzione di parte civile): a büntetőeljárás végén a büntetőbíróság megvizsgálja a kárt és kártérítést állapít meg, vagy csak azt állapítja meg, hogy fennáll a kártérítéshez való jog, és az összeg megállapítása érdekében a feleket a polgári ügyekben eljáró bíróság elé utalja. A büntetőeljárási törvénykönyv 74. cikke szerint a büntetőeljárásban bárki, aki a bűncselekmény következtében sérülést szenvedett, vagy örökösei a büntető törvénykönyv 185. cikke szerinti polgári jogi kártérítési keresetet nyújthatnak be a terhelttel és a polgári jog szerint más felelős személlyel szemben.

Másrészt a sértett közvetlenül polgári peres eljárást is indíthat úgy, hogy kártérítési keresetet nyújt be a polgári ügyekben eljáró rendes bíróság előtt.

A polgári eljárásban és a büntetőeljárásban előterjesztett kereset közötti összefüggést a büntetőeljárási törvénykönyv 75. cikke szabályozza. A polgári ügyekben eljáró bírósághoz benyújtott polgári jogi kereset bármikor áttehető a büntetőbírósághoz, amíg a polgári ügyekben eljáró bíróság nem hoz ítéletet az ügyben, illetve amíg az ítélettel szemben fellebbezés nyújtható be. Ebben az esetben a polgári per megszűnik, és a büntetőbíróság a polgári eljárás költségeiről is dönt. A polgári ügyekben eljáró bíróság előtt folytatódik az eljárás, ha a polgári jogi keresetet nem tették át a büntetőbírósághoz, vagy az eljárás azon szakaszában tették át, amikor már nem lehetett volna áttenni a büntetőbírósághoz. Ha a terhelt ellen a polgári ügyekben eljáró bíróság előtt polgári per indul a polgári jogi igénynek a büntetőeljárásban való előterjesztését vagy az első fokú büntetőítélet meghozatalát követően, a polgári peres eljárást – a törvényben foglaltak kivételével – felfüggesztik a jogerős büntetőítélet meghozataláig.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A büntetőeljárásban a polgári jogi igény az előkészítő ülés időpontjáig, vagy azt követően az érdemi tárgyalás megkezdéséig, a büntetőeljárási törvénykönyv 484. cikke szerinti előkészítő intézkedések meghozataláig terjeszthető elő. Amint a büntetőeljárás ebbe a szakasz ér, a polgári jogi igény már nem terjeszthető el a büntetőeljárásban. Ha a magánfél azt követően lép fel a büntetőeljárásban, hogy letelik a büntetőeljárási törvénykönyv 468. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a tanúk, szakértők és tanácsadók beidézésére vonatkozó határidő, a magánfél nem indítványozhatja tanú, szakértő vagy műszaki tanácsadó meghallgatását. Miután a magánfél fellépett a polgári eljárásban, az eljárás résztvevőjének minősül az elsőfokú, valamint valamennyi jogorvoslati eljárásban, kivéve, ha kizárják vagy önként visszavonja a polgári jogi igényt. A büntetőeljárásban előterjesztett polgári jogi igényt két esetben utasítják el: 1) a magánfél kizárása iránti indítványt nyújt be az ügyész, a terhelt vagy a polgári jog szerint felelős személy (a büntetőeljárási törvénykönyv 80. cikke), vagy a bíróság saját hatáskörben kizárja a magánfelet az első fokú bírósági tárgyalás megkezdéséig (a büntetőeljárási törvénykönyv 81. cikke); 2) a polgári jogi igényt kifejezetten visszavonják az eljárás bármely szakaszában a magánfél vagy különleges képviselője (procuratore speciale) szóbeli vagy írásbeli nyilatkozata révén; a polgári jogi igényt hallgatólagosan visszavonják, ha nem nyújtanak be indítványt, vagy ha a polgári ügyekben eljáró bíróság előtt keresetet indítanak (a büntetőeljárási törvénykönyv 82. cikke).

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat?

A büntetőeljárásban polgári jogi igényként kártérítés érvényesíthető az elszenvedett sérülésekért, vagyoni vagy nem vagyoni kárért, orvosi költségekért, jogi segítségnyújtásért, műszaki tanácsadásért és egyéb felmerült és igazolt költségekért, feltéve, hogy azok a bűncselekmény következtében keletkeztek.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Az olasz büntetőeljárásban nincs hivatalos formanyomtatvány, de az alábbi követelményeknek teljesülni kell.

A magánfélnek eljárási cselekvőképességgel kell rendelkezni (capacità processuale). Az illetékes bíróság hivatalánál vagy a tárgyaláson be kell nyújtani egy nyilatkozatot arról, hogy a fél magánfélként kíván fellépni a büntetőeljárásban; a nyilatkozat akkor elfogadható, ha tartalmazza az alábbiakat: a) a magánfélként fellépni kívánó természetes személy adatai, a magánfélként fellépni kívánó egyesület vagy szervezet neve és képviselőjének adatai; b) a polgári per alperesének személyazonosító adatai vagy az azonosítására szolgáló egyéb adatok; c) a magánfelet képviselő ügyvéd teljes neve és meghatalmazásának adatai; d) a követelés indoklása; e) az ügyvéd aláírása. Ha a nyilatkozatot nem a tárgyaláson terjesztik elő, a magánfélnek értesíteni kell a nyilatkozatról a többi felet, és a nyilatkozat az egyes felek tekintetében az értesítés kézbesítésének napjától lép hatályba. Ha az ügyvédi meghatalmazást nem a magánfél eljárásban való részvételére irányuló nyilatkozatának alján vagy szélén helyezik el, hanem a büntetőeljárási törvénykönyv 100. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt egyéb módon teszik, a hivatalhoz vagy a tárgyaláson be kell nyújtani.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A büntetőeljárásban a polgári jogi igény járulékos jellegű a terhelt ártatlanságának vagy bűnösségének meghatározására irányuló eljáráshoz képest. Az ügyészség feladata a terhelt bűnösségének bizonyítása. A magánfél azonban részt vehet a bizonyítási eljárásban, különösen a sérülés típusának, a sérülés mértékének stb. bizonyítása tekintetében. A polgári perben azonban a sértettet terheli a bizonyítás a sérülés mértékét igazoló bizonyítékok (pl. orvosi igazolások) benyújtása tekintetében, de mentesül a bizonyítási teher alól, ha bizonyítja, hogy az sértett javára törvényi vélelem áll fenn.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Az állam által biztosított jogi segítség olyan személyek számára áll rendelkezésre, akiknek éves jövedelme nem haladja meg a meghatározott küszöbértéket: Olaszországban folyamatban lévő eljárás esetén mind olasz, mind nem olasz állampolgárok számára nyújtható. Ezt a kérdést a 115/2002. sz. elnöki rendelet szabályozza.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

A büntetőeljárásban a polgári jogi igényt elutasítják a terhelt felmentése esetén. Ha az előzetes nyomozás során indítványozzák a vádalku nyomán történő büntetéskiszabást (richiesta di applicazione di pena), az ezt követő tárgyaláson nem hagyható jóvá a büntetőeljárásban magánfélként való fellépés iránti kérelem. A magánfélként való fellépés iránti kérelem a vádalku nyomán történő büntetéskiszabás indítványozását követő tárgyaláson nem terjeszthető elő a tárgyalás mellőzésével hozott ítélettel szembeni jogorvoslati eljárásban opposizione a decreto penale) vagy a gyorsított eljárásban hozott ítélettel szembeni jogorvoslati eljárásban (opposizione a decreto di giudizio immediato). A törvény bizonyos esetekben, például kiskorúak büntetőügyében kifejezetten kizárja a magánfélként való fellépést.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Ha az eljárás végén, az elsőfokú vagy a jogorvoslati eljárásban hozott ítéletet követően a magánfél úgy véli, hogy a jogerős határozat nem megfelelően állapította meg az általa elszenvedett sérülést, a magánfél jogorvoslatot terjeszthet elő – az ügyvédje útján – az ítélettel szemben az ítéletnek a kártérítési igényt elbíráló része vagy rendelkezése tekintetében. Az ezt követően hozott ítélet megváltoztathatja az elsőfokú ítéletet a polgári jogi szempontok tekintetében (és így a kártérítés tekintetében). Ez az ítélet megváltoztathatja az ítélet kedvezőtlen rendelkezéseit a kár jóvátétele tekintetében, de nem érinti a terhelt büntetőjogi felelősségére vonatkozó döntést: az a terhelt, akinek büntetőjogi értelemben nem állapították meg a bűnösségét, továbbra sem minősül bűnösnek, még akkor sem, ha az ítéletet a magánfél javára megváltoztatták. Így a büntetőbíróságnak a terhelt büntetőjogi felelősségére vonatkozó döntése nem változik meg, ha csak a magánfél támadja meg a terheltet felmentő ítéletet. Tehát objektív és kézzelfogható ellentmondás lehet a terheltet büntetőjogi értelemben felmentő elsőfokú ítélet és a magánfél által benyújtott fellebbezést követően a jogorvoslati eljárásban hozott ítélet megállapításai között, mivel mindkét ítélet ugyanazokat a tényeket veszi figyelembe a kár jóvátételére vonatkozó döntés alapjául. Látható, hogy ez egy rendkívül kényes és technikai kérdés.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

A bíróság a magánfél megfelelően indokolt kérelmére előzetesen végrehajthatónak nyilvánítja a jóvátételre és a kártérítésre vonatkozó határozatát. A kártérítési előleget (provvisionale) megállapító végzés mindig azonnal végrehajtható. Miután az ítélet végrehajthatóvá válik, a magánfél a polgári eljárás rendes szabályaival összhangban érvényesítheti azt.

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

A büntetőbíróság általános hatáskörrel rendelkezik a büntetőeljárásban korlátozott összegű kártérítés megítélésére a bűncselekmény áldozata részére, feltéve, hogy a vádlott bűnösségét megállapítja. A bíróságok azonban ritkán gyakorolják ezt a hatáskört, az elmúlt évtizedekben egyáltalán nem volt erre példa.

Ezekben az esetekben az áldozat kereset benyújtásával polgári eljárásban követelhet kártérítést az elkövetőtől.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A kérelmet a büntetőeljárás befejezése után kell benyújtani polgári jogi kereset formájában. Felhívjuk a figyelmet, hogy ez az a büntetőeljárástól elkülönült, független eljárás.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat?

Bármely veszteség és kár megtérítését követelheti a különböző típusú károk, például testi sérülés, fájdalom és a szenvedés, elmaradt haszon és törvényes kamat meghatározásával.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Igen, az eljárást megindító irat. Ezt a formanyomtatványt a bíróság hivatalához (titkárságához) kell benyújtani. Tartalmazhatja a kérelmező teljes követelését vagy a követelés rövid ismertetését, amelyhez később benyújtanak egy részletesebb keresetet.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A követelést alátámasztó bizonyíték olyan bizonyíték, amely igazolja az elszenvedett kárt.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Igen, a követeléshez kapcsolódó eljárás díja és költsége az igényelt kártérítés mértékétől függ.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Az eljárás bármely szakaszában részesülhet jogi segítségnyújtásban, feltéve, hogy jogosult rá, azaz ha megfelel a törvényben megállapított feltételeknek. A polgári ügyekben a törvény által meghatározott egyezmények alapján biztosítják a jogi segítségnyújtást az emberi jogok megsértésével kapcsolatos ügyekben. A jogi segítségnyújtás ingyenes konzultációt, támogatást és képviseletet foglal magában, és megilleti a másik országban tartózkodási hellyel rendelkező személyeket is.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

Nem alkalmazandó – lásd fent.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Nem alkalmazandó – lásd fent.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

A kártérítést megállapító bírósági ítélet végrehajtásának biztosítása érdekében az ítéletet kézbesítik az alperesnek (terheltnek), akinek teljesítenie kell az abban foglaltakat. Az elkövető önkéntes teljesítése hiányában a felperes (áldozat) végrehajtási eljárást kezdeményezhet az alperes teljesítésének kikényszerítése érdekében.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Lettország

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

Jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a kárenyhítés igényléséről és nyújtásáról, beleértve az állami kárenyhítést is, az eljáró hatóságtól (rendőrségtől, ügyészségtől, bíróságtól), továbbá, hogy a büntetőeljárásban kártérítés iránti kérelmet nyújtson be.

A büntetőeljárás bármely szakaszában, az elsőfokú bíróság előtti vizsgálat megkezdéséig nyújthatja be a kártérítés iránti kérelmet. A kérelmet írásban vagy szóban is előterjesztheti. Az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) jegyzőkönyvbe veszi a szóbeli kérelmet.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A büntetőeljárás bármely szakaszában, az elsőfokú bíróság előtti vizsgálat megkezdéséig nyújthatja be a kártérítés iránti kérelmet. Ha a bűncselekményért felelős személy ismeretlen, ez nem korlátozza a kártérítés iránti kérelem benyújtására való jogot.

A sértett a büntetőeljárás bármely szakaszában visszavonhatja a benyújtott kártérítési igényt mindaddig, amíg a bíróság nem vonul vissza az ítélet meghozatalára.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat?

Jogosult tájékoztatást kapni az eljáró hatóságtól (rendőrségtől, ügyészségtől, bíróságtól) a kártérítés igénylésével kapcsolatos rendelkezésekről.

A kérelmet írásban vagy szóban is előterjesztheti. Az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) jegyzőkönyvbe veszi a szóbeli kérelmet.

A kérelemben bizonyítékot kell szolgáltatnia az igényelt vagyoni kártérítés összegének alátámasztására, de nem vagyoni kár és testi sérülés esetén csak a kártérítés összegét kell feltüntetnie. A kérelemben megadhatja azt a pénzintézeti számlaszámot, amelyre folyósítható a kártérítés.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

A kérelmet írásban vagy szóban is előterjesztheti. Az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) jegyzőkönyvbe veszi a szóbeli kérelmet.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A kérelemben bizonyítékot kell szolgáltatnia az igényelt vagyoni kártérítés összegének alátámasztására, de nem vagyoni kár és testi sérülés esetén csak a kártérítés összegét kell feltüntetnie.

A bíróság a kérelem vizsgálata során határozza meg a kártérítés összegét, amelynél figyelembe veszi a vagyoni kár mértékét, a bűncselekmény súlyosságát és jellegét, az elszenvedett testi sérülést, a tartós megcsonkítást és fogyatékosságot, a nem vagyoni kár szintjét és közérdekű jellegét, valamint a pszichés sérülést.

A közvetlen károkat az ügyészség által meghatározott értéken kell vizsgálni.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

A büntetőeljárásban a kártérítési igény benyújtásáért nem számítanak fel díjat.

Ha véleménye szerint a kár nem teljes mértékben került megtérítésre, kártérítési keresetet nyújthat be a polgári perrendtartás (Civilprocesa likums) szerint. A kártérítés összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a büntetőeljárásban megítélt kártérítést.

A polgári eljárásban benyújtott kártérítés iránti kereset esetén az áldozat mentesül az illeték megfizetése alól.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Ha egy kiskorú jogainak és érdekeinek védelme akadályozott vagy egyéb módon nem biztosított, vagy ha a képviselő indokolt kérelmet nyújt be, az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) ügyvédet rendel ki a kiskorú áldozat képviseletére. Kivételes esetekben, amikor a büntetőeljárásban a személy jogainak és érdekeinek védelme egyébként nem biztosítható, az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) ügyvédet rendel ki a rászoruló vagy hátrányos helyzetű felnőtt képviseletére. Az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) ügyvédet rendel ki abban az esetben is, ha egyetlen hozzátartozó sem tudja képviselni a sértettet. Ezekben az esetekben a Jogi Segítségnyújtási Hivatal (Juridiskās palīdzības administrācija) viseli az ügyvédi díjat a büntetőeljárásban az állami jogi segítségnyújtás tekintetében.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

Ha a bíróság felmentő ítéletet hoz, a bűncselekmény következtében keletkezett kártérítési igényt nem bírálja el. Ha a bíróság nem bírálja el a kártérítési igényt, kártérítési keresetet nyújthat be a polgári perrendtartás szerint.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Ha a bíróság nem bírálja el a kártérítési igényt, kártérítési keresetet nyújthat be a polgári perrendtartás szerint.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Az áldozatnak járó kártérítéssel kapcsolatos határozatokat bírósági végrehajtók hajtják végre, akik a végrehajtónak végrehajtható okiraton alapuló írásbeli kérelme alapján indítják meg a végrehajtást.

A bírósági határozatnak az áldozatnak járó kártérítés tekintetében történő végrehajtása érdekében a bíróság az áldozat részére kérésére végrehajtási okiratot bocsát ki.

A fogyatékosságot vagy más egészségkárosodást eredményező sérülés vagy halál miatt keletkezett követelések végrehajtója mentesül a bírósági végrehajtónak fizetendő végrehajtási díjak alól.

A bírósági végrehajtó hivatalból elvégzi a szükséges intézkedéseket, és alkalmazza a bírósági határozatok gyors és hatékony végrehajtásához rendelkezésre álló eszközöket és módszereket. A bírósági végrehajtó megmagyarázza a felek eljárási jogainak jóhiszemű gyakorlásához szükséges jogokat és kötelezettségeket.

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

A bűncselekmény következtében keletkezett kár megtérítése érdekében polgári jogi igényt terjeszthet elő a büntetőeljárásban. A polgári jogi igényt a bűnügyi nyomozás során lehet előterjeszteni a nyomozást végző rendőrtisztnél vagy ügyésznél, vagy tárgyalás tartása esetén a bíróságnál. Ha nem terjesztettek elő polgári jogi igényt, vagy ha azt a büntetőeljárásban nem bírálták el, polgári perben terjesztheti elő a polgári jogi igényt.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A polgári jogi igény az eljárás bármely szakaszában előterjeszthető a bizonyítékok bíróság általi vizsgálatának megkezdéséig.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat?

A polgári jogi igény előterjesztésével a gyanúsított vagy vádlott által elkövetett bűncselekmény következtében keletkezett vagyoni vagy nem vagyoni kár megtérítését érvényesítheti. A polgári jogi igényben meg kell határozni az igényelt pontos összeget, valamint az azt alátámasztó körülményeket.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nincs speciális formanyomtatvány a polgári jogi igényhez. Csak a bírósághoz benyújtott eljárási iratokra vonatkozó általános követelményeket kell alkalmazni.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A keletkezett kár összegének alátámasztására írásos, tárgyi vagy egyéb bizonyítékot kell benyújtania.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

A gyanúsított vagy vádlott által elkövetett bűncselekmény következtében keletkezett vagyoni vagy nem vagyoni kár megtérítése érdekébent bíróság előtt előterjesztett polgári jogi kereset illetékmentes.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Igen, a Litván Köztársaság állampolgárai, más uniós tagállamok állampolgárai és más, a Litván Köztársaságban vagy más uniós tagállamban jogszerűen tartózkodó természetes személyek jogosultak másodlagos ingyenes jogi segítségnyújtásra a bűncselekmények következtében keletkezett károk megtérítésével kapcsolatos ügyekben. A jogi segítségnyújtásról az Állami Jogi Segítségnyújtási Szolgálat (Valstybės garantuojamos teisinės pagalbos tarnyba) dönt.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

A polgári jogi igényt elutasítják, ha nem bizonyítható, hogy a vádlott részt vett a bűncselekményben.

A polgári jogi igényt nem bírálják el, ha a vádlottat felmentik, mert nem követte el a bűntett vagy vétség tényállási elemét képező cselekményt, vagy ha a magánfél vagy képviselője nem vesz részt a bírósági tárgyaláson. Ebben az esetben a magánfél keresetet terjeszthet elő polgári eljárásban.

Kivételes esetekben, amikor nem határozható meg pontosan a megítélendő összeg, mert további adatra van szükség, a bíróság elismerheti a magánfélnek a követelés érvényesítésére vonatkozó jogát az ítélethozatalkor, és a követés összegének megállapítása érdekében polgári ügyekben eljáró bíróság elé utalja az ügyet.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Igen, a bírósági határozat ellen fellebbezhet a fellebbviteli bíróság előtt a büntetőeljárási törvénykönyvben (Baudžiamojo proceso kodeksas) meghatározott eljárásnak megfelelően.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

A kártérítést megállapító ítélet jogerőre emelkedését követően jogosulttá válik a végrehajtási okiratra, amelyet benyújthat a végrehajtóhoz, aki intézkedik az összeg behajtása iránt. Az összes vonatkozó feltétel teljesülése esetén a végrehajtási eljárás során is nyújtható másodlagos ingyenes jogi segítségnyújtás az állam részéről.

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

Az elkövetőtől többféleképpen követelhet kártérítést.

Annak érdekében, hogy a büntetőbíróság döntést hozhasson a kártérítésről, a büntetőeljárásban a sértettnek magánfélként kártérítési igényt kell előterjeszteni és méltányos kártérítést kell követelnie az elkövetőtől, ha a bíróság megállapítja az elkövető bűnösségét. A sértettnek nem kell megjelennie a tárgyaláson. Ügyvédje képviselheti, és a tárgyalás előtt írásban benyújthatja a kérelmét.

Ezenkívül a bűncselekmény következtében keletkezett testi sérülés egyes áldozatainak kárenyhítéséről szóló 1984. március 12-i törvény alapján bizonyos bűncselekmények sértettjei jogosultak kárenyhítést követelni az államtól. Ez lényeges jogosultság a sértettek számára, ha: az elkövető ismeretlen; az elkövető ismert ugyan, de a tartózkodási helye ismeretlen; az elkövető fizetésképtelen. A fenti esetekben a sértettnek kárenyhítés iránti kérelmet kell benyújtania az igazságügyi miniszterhez, aki a kérelemről hat hónapon belül dönt.

Az állam csak akkor nyújt kárenyhítést, ha a sértett más módon (például az elkövetőtől, a társadalombiztosítástól vagy a magánbiztosítótól) nem kaphat tényleges és megfelelő kártérítést.

Az állam által nyújtott kárenyhítés mellett a sértett magánfélként kártérítési igényt terjeszthet elő a büntetőeljárásban, és további kártérítést követelhet az elkövetőtől, ha az állami kárenyhítés mértékét nem tartja megfelelőnek. Ebben az esetben a sértettnek tájékoztatnia kell a bíróságot arról, hogy kárenyhítés iránti kérelmet nyújtott be az államhoz, vagy kárenyhítésben részesült az államtól.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A sértett kártérítési igényt terjeszthet elő a büntetőeljárásban úgy, hogy a nyomozási bírót írásban tájékoztatja, hogy a sértett magánfélként keresetet terjeszt elő az állítólagosan elszenvedett sérülés következtében keletkezett kár megtérítése iránt. A követelés az eljárás bármely szakaszában előterjeszthető. A sértett a tárgyaláson is előterjesztheti kártérítési igényét.

Emlékeztetni kell azonban arra, hogy ha a sértett magánfélként kártérítési igényt terjeszt elő a tárgyalás előtt, a sértettet nem lehet tanúként meghallgatni.

Ha a sértett nem terjeszt elő kártérítési igényt vagy más kérelmet a büntetőeljárásban, a büntetőbíróság kérelem hiányában nem állapíthat meg kártérítést a sértett részére.

Nem veszíti el azonban a kártérítéshez való jogát az a sértett, aki a tárgyalás időpontjában magánfélként nem terjeszt elő kártérítési igényt. A sértett keresetet indíthat az elkövetővel szemben a polgári bíróságok előtt, feltéve, hogy a keresetet az alkalmazandó polgári jogi elévülési időn belül terjeszti elő, és bizonyítja, hogy a szóban forgó cselekmények polgári jogi jogsértésnek minősülnek.

A kárenyhítés iránti kérelem a büntetőeljárás befejeződését megelőzően benyújtható az igazságügyi miniszterhez. A kérelmet a cselekmény időpontjától számított két éven belül kell benyújtani. Ha az elkövetővel szemben büntetőeljárás indul, és a sértett kártérítési igényt terjeszt elő a büntetőeljárásban, a kérelem benyújtására vonatkozó határidő meghosszabbodik, és a büntetőügyet tárgyaló bíróság jogerős döntésétől számított két év elteltével jár le. Ha a sértett nem terjeszt elő keresetet a büntetőeljárásban, és a büntetőeljárásban hozott döntés jogerőssé válik, a sértett kártérítési keresetet nyújthat be a polgári bíróságok előtt. Ebben az esetben a határidő meghosszabbodik, és a kártérítési ügyben hozott bírósági döntés jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével jár le. Kiskorú sértett esetén az elévülési idő a nagykorúvá válással kezdődik, ha a cselekmények büntetőjogi szankciókkal büntethetők vagy a luxemburgi büntető törvénykönyv 372., 373., 375. (szexuális zaklatás és szexuális erőszak), 382-1. és 382‑2. (emberkereskedelem), 400., 401bis, 402., 403. vagy 405. cikke (nem szándékos emberölésnek minősített gondatlan emberölés és szándékos testi sértés) szerinti büntethető cselekmények.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat?

A büntetőeljárás során a sértettnek a tárgyaláson írásban vagy szóban kell előterjeszteni a pontos követelését tartalmazó kérelmet, de a tárgyalás előtt írásban is benyújthatja a kérelmet. A sértettnek minden esetben bizonyítékkal (orvosi igazolások, számlák stb.) kell igazolnia a testi sérülést. A gyakorlatban a tárgyaláson a bíróság először meghallgatja a tanúkat és a terheltet, mielőtt bárki kártérítési keresetet terjesztene elő magánfélként. Az eljárás e szakaszában a sértett vagy a sértettet képviselő ügyvéd előadja, hogy kártérítési keresetet terjeszt elő magánfélként, és benyújtja a pontos követeléseket tartalmazó iratot a bíróságnak, az ügyésznek és az eljárásban részt vevő feleknek. A sértettnek nem kell megjelennie a tárgyaláson, ügyvédje képviselheti.

A követelés egyszerű papírlapon is benyújtható, ami tartalmazza a különböző sérülések (testi sérülés/vagyoni kár és/vagy nem vagyoni kár) pontos összegét. Ha a sérülést nem lehet számszerűsíteni, vagy az összeg még nem ismert, az összeget tájékoztató adatként kell jelölni.

A legtöbb esetben a büntető ügyet tárgyaló bíróság határozza meg a sértettnek a sérülésre tekintettel járó kártérítés összegét, ha megállapítja a vádlott bűnösségét.

A bűncselekmény sértettjének nyújtott kártérítés által fedezett kiadások és veszteségek:

testi (nem pszichés) sérülés:

• a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás – kórházi és ambuláns kezelés, rehabilitáció);
• a sérülésre visszavezethető egyéb szükségletek vagy költségek (például ápolás és gondozás, eseti vagy állandó kezelés, elhúzódó fizioterápia, a lakókörnyezet átalakítása, speciális eszközök, stb.);
• maradandó sérülés (például rokkantság és más maradandó fogyatékosság);
• a kezelés alatt és azt követően bekövetkezett jövedelemkiesés (ideértve az elmaradt jövedelmeket, a keresőképesség elvesztését vagy az ellátások csökkenését stb.);
• a foglalkoztatási esélyek elvesztése;
• a kárt előidéző eseménnyel kapcsolatos jogi eljárások költségei, például ügyvédi vagy egyéb költségek;
• eltulajdonított vagy megrongált személyes tulajdonra tekintettel járó kártérítés;

pszichés (nem vagyoni) kár:

• az áldozat fájdalma és szenvedése;
• az életminőség elvesztése (ha a sértett már nem tud úgy élni, mint a bűncselekmény előtt);
• esztétikai sérülés (hegek, végtagok vagy más testrész elvesztése);
• szexuális sérülés.

A bíróság szakértőt rendelhet ki, hogy kiszámítsa a sérülések pontos összegét. Ez gyakran előfordul, különösen súlyos testi sérülések esetén.

Ebben az esetben a bíróság előleget állapíthat meg.

A szakértői vélemény elkészültét követően a kártérítésről ítéletet hoznak, amelyben meghatározzák a kifizetendő összeget.

Az igazságügyi miniszter által odaítélhető kárenyhítés maximális összege nem haladhatja meg a nagyhercegi rendeletben évente meghatározott felső határt. 2017-ben a maximális összeg 63 000 EUR volt. A miniszter előleget állapíthat meg.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

A kártérítési iránti kérelmekhez nincs speciális formanyomtatvány a Luxemburgi Nagyhercegségben.

A kérelem egyszerű papírlapon benyújtható.

Az igazságügyi miniszterhez a kérelmet írásban, francia, német vagy luxemburgi nyelven kell benyújtani, és fel kell tüntetni a cselekmények időpontját, helyét és pontos jellegét.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Az ügyet elbíráló bíróság előtt benyújtott kérelem esetén be kell nyújtani a kártérítés iránti kérelmet és a sérülést igazoló bizonyítékokat (lásd alább az egyes példákat).

Az igazságügyi miniszterhez benyújtott kérelemhez csatolni kell a sértett által elszenvedett cselekményeket és sérüléseket alátámasztó dokumentumokat.

Ezek a dokumentumok különösen az alábbiak:

• a panasz (rendőrségi jegyzőkönyv) másolata vagy a büntetőeljárásban benyújtott kártérítés iránti kérelem bizonyítéka;
• a büntetőeljárásban hozott ítélet másolata és a magánfélként benyújtott kártérítés iránti kérelem bizonyítéka (amennyiben nyújtott be ilyen kérelmet);
• a kártérítési igényről hozott döntés (például szakértői vélemény után);
• a sérülés igazolása: orvosi igazolás, amely tartalmazza a sérülések jellegét, a munkaképtelenség időtartamát és adott esetben az utóhatások jellegét és a maradandó fogyatékosságot;
• a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás – kórházi és ambuláns kezelés, rehabilitáció) igazolása;
• társadalombiztosítási szervezetben való tagság igazolása;
• a társadalombiztosítástól kapott kártérítés összegének igazolása;
• a biztosítási kötvény másolata;
• a biztosítótól kapott kártérítés összegének igazolása;
• a kezelés alatt és azt követően bekövetkezett jövedelemkiesés igazolása.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

A büntetőeljárásban a tárgyalás eredményétől függetlenül minden fél viseli a saját jogi költségeit. Ugyanakkor a segítségnyújtásra jogosult fél kérhet költségmentességet. Ebben az esetben az állam visel minden költséget.

A sértett is kérhet perköltségtérítést. A szakértő díját általában a vádlott viseli.

Az igazságügyi miniszterhez benyújtott kárenyhítés iránti kérelmem esetén nem kell illetéket fizetni.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

A sértett az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán a luxemburgi jog szerint meghatározott jogi segítségnyújtást kaphat a Luxemburgi Ügyvédi Kamara (Barreau de Luxembourg) honlapjáról letölthető formanyomtatvány kitöltésével: https://www.barreau.lu/le-barreau/assistance-judiciaire/formulaire-d-assistance-judiciaire. Ehhez a formanyomtatványhoz alátámasztó dokumentumokat kell csatolni, amelyek igazolják, hogy a sértett nem rendelkezik elegendő jövedelemmel a védekezése költségeinek viselésére. A kérelmet meg kell küldeni a kérelmező tartózkodási helye szerinti bírósági kerületben működő ügyvédi kamara elnökének, aki dönt a költségmentesség nyújtásáról.

Bárki konzultálhat a jogi tájékoztatást és tanácsadást nyújtó szervekkel. A Jogi Befogadási és Tájékoztatási Szolgálattól (Service d’Accueil et d’Information juridique) ingyenesen kaphat jogi tájékoztatást: https://justice.public.lu/fr/aides-informations/accueil-info-juridique.html

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

Ha a sértett kártérítés iránti kérelmet nyújtott be, és a terheltet felmentik, mert a cselekmény nem minősül bűncselekménynek, a bíróság ennek ellenére dönthet úgy, hogy a vádlott cselekménye okozta a sértett által elszenvedett sérülést. Ebben az esetben a vádlottat kártérítésre kötelezik. Ha azonban a sértett nem bizonyította az ok-okozati összefüggést a vádlott magatartása és az elszenvedett sérülés között, a bíróság elutasítja a sértett követelését.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

A sértett a büntetőbíróság határozatával szemben fellebbezést nyújthat be.

Ezenkívül a sértett kárenyhítés iránti kérelmet nyújthat be az igazságügyi miniszterhez, és kárenyhítésre jogosult, ha a terheltet nem ítélték el, feltéve, hogy a sértett a bűncselekmény áldozata, és ha az elkövető személye ismeretlen, vagy ismert ugyan, de a tartózkodási helye ismeretlen, vagy fizetésképtelen.

Ha a bíróság által megállapított kártérítéssel kapcsolatban nem tartottak tárgyalást, az igazságügyi miniszter rögzített összeget állapíthat meg, és/vagy a minisztérium költségén szakértői vélemény készítését rendelheti el annak érdekében, hogy meghatározza a sértettnek járó kárenyhítés összegét.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

A büntetőbíróság feladata, hogy számszerűsítse az áldozat által elszenvedett károkat, de nem vesz részt a megítélt kártérítés és esetleges kamatának végrehajtásában.

A jogerős döntés meghozatalát követően a sértettnek kell érvényesíteni az elkövetővel szemben a kártérítés és esetleges kamatának megfizetését.

Gyakran a sértett ügyvédje intézkedik a kártérítés behajtása iránt, először békés úton, az elítélt ügyvédjével való kapcsolatfelvétel révén, később pedig az ítélet bírósági végrehajtó általi végrehajtása révén.

Ha a bíróság próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítéli az elkövetőt, és megállapítja a kártérítési kötelezettséget is, a szabadságvesztés végrehajtásáért felelős főügyész ellenőrzi, hogy az elítélt teljesíti-e a kártérítési kötelezettséget.

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

A sértett a büntetőeljárás során elsősorban a vádemelést követő bírósági eljárásban érvényesítheti a bűncselekménnyel összefüggő kár megtérítésére irányuló polgári jogi igényét, amely kártérítésre, dolog kiadására vagy pénz fizetésére irányuló követelést jelenthet. Ezt az igényt a sértett az elsőfokú bíróságnál legkésőbb azon az eljárási cselekményen terjesztheti elő, amelyen először jelen lehetett, a bíróság az ilyen eljárási cselekményekről értesíti a sértettet. Ha a sértett ezt elmulasztja, utóbb emiatt igazolásnak nincs helye.

A polgári jogi igénynek a törvényben pontosan előírt és számon kért kellékei vannak. Tartalmaznia kell azon terhelt megjelölését, akivel szemben a sértett polgári jogi igényt érvényesít, a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kérelmet, különösen a követelés összegét vagy mennyiségét, továbbá a polgári jogi igénnyel érvényesíteni kívánt jogot, az érvényesíteni kívánt jogot és az ítéleti rendelkezésre irányuló kérelmet megalapozó tényeket, valamint a polgári jogi igény érdemi elbírálása esetére a teljesítés módját és helyét.

A sértett mindezek mellett már a büntetőeljárás bírósági szakaszát megelőzően, a vádemelés előtt is bejelentheti a polgári jogi igény érvényesítésének szándékát. Az ügyészség vádemelés esetén továbbítja a bíróságnak a sértett bejelentését.

A bíróság a bejelentett polgári jogi igényt a büntetőeljárásban érdemben elbírálja, ha erre a törvényben meghatározott okokból nincs lehetőség, a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja, amely azzal a következménnyel jár, hogy az igény büntetőeljárásban nem érvényesíthető.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A polgári jogi igény érvényesítésére a vádemelést követően van lehetőség, de az igény érvényesítésének szándéka ezt megelőzően, a vádemelés előtt, a nyomozás során is bejelenthető.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat?

A Be. a polgári jogi igény tartalmi elemeit rögzíti, arra vonatkozó különös formai kötöttséget nem ír elő.

Tartalmát tekintve a polgári jogi igény kártérítésre, dolog kiadására vagy pénz fizetésére irányulhat. A polgári jogi igényben meg kell jelölni azt a terheltet, akivel szemben az igényt érvényesíteni kívánják, továbbá a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kérelmet kell előterjeszteni. Ebben meg kell jelölni a követelés összegét vagy mennyiségét. Ennek során a bűncselekmény közvetlen következtében sérelmet szenvedett személy bűncselekménnyel összefüggő polgári jogi értelemben vett kárának megtérítése is kérhető. Ide sorolható a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés mellett az elmaradt haszon, és a kárkövetelés kamata. A polgári jogi igényben emellett meg kell jelölni a sértett által érvényesíteni kívánt jogot is és az igénybejelentés jogalapját.

Ha polgári jogi igény nem tartalmazza az elbíráláshoz szükséges, fent említett három legfontosabb elemet (a terhelt megjelölését, a határozott kérelmet és az érvényesíteni kívánt jogot), a bíróság azt a hiányosság észlelésekor nyomban egyéb törvényes útra utasítja.

Ugyanakkor a polgári jogi igény további elemeinek hiánya – az érvényesíteni kívánt jogot és a kérelmet megalapozó tények, valamint a teljesítés módjának és helyének megjelölése – is ugyanezzel a következménnyel jár azzal a különbséggel, hogy a bíróság ezt nem azonnal, hanem csak az ügydöntő határozatban teszi meg.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Erre vonatkozó formanyomtatványt jogszabály nem rendszeresít.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A törvény nem határozza meg, hogy a követelés alátámasztásához mely bizonyítékokra van szükség. A polgári jogi igény érvényesítése és elintézése során a bíróság hivatalból figyelembe veszi az eljárás ügyiratait attól függetlenül, hogy az abban szereplő bizonyítási eszközt a sértett bocsátotta rendelkezésre, vagy azt máshonnan szerezték be. A bizonyítékoknak nincs törvényben meghatározott bizonyító erejük, a büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott valamennyi bizonyítási eszköz.

A törvény tehát azon túl, hogy kötelezővé teszi a polgári jogi igényt megalapozó tények megjelölését, nem írja elő, hogy milyen bizonyítékokkal kell alátámasztani a polgári jogi igényt.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Ha a büntetőeljárás során a sértett polgári jogi igényt érvényesít, csupán az igény bejelentésére és a fellebbezésre kell ezen a címen illetéket fizetni. Ilyen esetben azonban a sértettet tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg, amely mentesíti őt az illeték előzetes megfizetése alól.

Az illeték alapja főszabály szerint az polgári jogi igény tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, az illeték mértéke az illetékalap 6%-a, de legalább 15.000 Ft, legfeljebb 1.500.000 Ft.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

A sértettet amellett, hogy a jogairól és kötelezettségeiről a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság részéről is jogosult tájékoztatásra. Ha emellett a bűncselekménnyel okozott kár, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárításához szükséges eljárás megindításához jogi segítő szakjogászi tanácsadására vagy beadvány (kereset, kérelem, feljelentés, vádindítvány stb.) szerkesztésére van szüksége, kérelmére az állam jogi segítőt, illetve jogi szolgáltatást biztosít. Ennek díját a sértett helyett az állam viseli, ha a sértett rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig nincs vagy annak felhasználása nem áll arányban a jogi szolgáltatás folytán elérhető előnyökkel. A sértett ezen jogai függetlenek állampolgárságától és lakóhelyétől.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

A bíróság a polgári jogi igény büntetőeljárásban történő érvényesítését egyéb törvényes útra utasítással a törvényben meghatározott – alább felsorolt – esetekben visszautasítja. Ilyenkor a sértett igénye büntetőeljárásban nem, csupán polgári jogi úton érvényesíthető. A bíróság a polgári jogi igényt egyéb törvényes útra utasítja, azon esetekben, ha a terhelt büntetőjogi vagy szabálysértési felelősségének megállapítására – az eljárás megszüntetése vagy felmentés okán – nem kerül sor. Ugyanez a polgári jogi igény sorsa, ha annak érvényesítése a törvényben kizárt vagy az igény előterjesztésére elkésetten került sor. Ha meghatározott vagyon elleni bűncselekmények elkövetési tárgya ingatlan, és ideiglenes intézkedésként annak kiürítését is kérte a sértett, az ezzel együtt előterjesztett polgári jogi igény büntetőeljárásban nem bírálható el. Úgyszintén nem érvényesíthető a polgári jogi igény büntetőeljárásban, ha annak polgári eljárásjogi természetű akadálya van. Ilyennek minősül, ha a sértett a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, de a büntetőeljárásról szóló törvényben nem szereplő kizárási okot jelentett be a bíróval vagy a bírósággal szemben, továbbá ha ugyanazon ténybeli és jogi alapból származó más perben a perindítás joghatása beállt vagy azt már jogerősen elbírálták, illetve ha a sértett vagy a terhelt polgári perbeli jogképessége hiányzik. Büntetőeljárásban sem érvényesíthető az egyébként bírósági úton nem érvényesíthető polgári jogi követelés. Ha a polgári jogi igényt előterjesztő személy nem minősül büntetőeljárási szempontból sértettnek, nem érvényesítheti büntetőperben a követelését. A sértett és a terhelt közötti polgári perbeli egyezség szintén nem bírálható el büntetőeljárásban. Nem kerülhet sor emellett a polgári jogi igény érdemi elbírálására, ha az a büntetőeljárást jelentősen késleltetné vagy azt bármilyen más körülmény kizárja. A kellékhiányos polgári jogi igény szintén nem bírálható el a büntetőeljárásban, ezért az ilyen polgári jogi igényt a bíróság egyéb törvényes útra utasítja.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

A polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasítása ellen nincs helye fellebbezésnek.

A polgári jogi igény kielégítése a büntetőeljárásban számos más jóvátételi intézmény keretében is elősegíthető. Ezek közös jellemzője, hogy ilyen esetben nem a sértett követelésének polgári jogi érvényesítése történik, hanem az ügyészség bizonyos esetekben a terhelt beleegyezésével előírhatja a terhelt számára a polgári jogi igény kielégítését, amelynek teljesítése az enyhébb büntetés vagy a büntetőeljárás megszüntetésével járhat. Valamennyi erre irányuló intézkedés azonban az ügyészség mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, ugyanakkor a sértett jogosult arra, hogy indítványozza az ilyen döntések meghozatalát. Ide tartozik az eljárás felfüggesztése a közvetítői eljárás lefolytatása céljából, a feltételes ügyészi felfüggesztés, valamint a terhelt és az ügyészség közötti megállapodás, illetve egyezség. Mindezek nem járnak azzal a következménnyel, hogy a sértett közvetlen állami kényszerrel érvényesítheti követelését, de jelentősen ösztönözhetik, hogy a terhelt önkéntesen teljesítse a sértett követelését.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

A sértett a polgári jogi igény biztosítása érdekében a büntetőeljárásban már a polgári jogi igény elbírálása előtt is indítványt tehet a terhelt tulajdonára vagy az őt megillető vagyonra vonatkozóan zár alá vétel elrendelésére. Erre lehetőség van a vádemelés előtt is, ha a sértett a polgári jogi igény érvényesítésének szándékát bejelentette, és a bejelentés tartalmazza a polgári jogi igény kellékeit. Ilyen esetben a zár alá vételt a bíróság, késedelmet nem tűrő esetben ideiglenesen az ügyészség vagy a nyomozó hatóság is elrendelheti.

A polgári jogi igénynek való jogerős helyt adást követően a bíróság a végrehajtást kérő sértett kérelmére végrehajtható okiratot állít ki. Ha a követelés teljesítése érdekében a végrehajtható okiratot még nem lehet kiállítani, a végrehajtást kérő sértett azonban valószínűsítette, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, a végrehajtást kérő sértett kérelmére a bíróság biztosítási intézkedésként elrendeli a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg meghatározott dolog zárlatát.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény - Málta

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

A kártérítés iránti követelést a polgári bírósághoz (Qorti Ċivili) kell benyújtani.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A kérelmét a beadványok előterjesztésével egyidejűleg terjessze elő.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

A vagyoni kár megtérítése iránti kérelmet az igazoló dokumentumokkal együtt terjessze elő.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nincsen erre vonatkozó speciális formanyomtatvány.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Bevételkimutatással, számlákkal, becslésekkel és egyéb releváns igazoló dokumentumokkal.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Igen, ezek összege azonban minimális.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Igen, kaphat jogi segítséget.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

Az elkövetővel szemben hozott felmentő ítélet esetén.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Erre ügyészi beavatkozás útján van lehetőség.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

A jogi segítséget nyújtó ügyvéd az előírt és törvényes végrehajtási intézkedés (például foglalásra való felhatalmazás, lefoglalást elrendelő végzés stb.) kibocsátásával nyújt segítséget a végrehajtás biztosítása érdekében.

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

Lehet kártérítést követelni a büntetőeljárás keretében. Ha Ön büntetőügyben kártérítést kíván igényelni a gyanúsítottól, ezt a kártérítési kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány (Verzoek tot schadevergoeding) kitöltésével teheti meg. A formanyomtatvány kitöltésével kapcsolatos információk és tanácsok a hollandiai áldozatsegítő szolgálat (Slachtofferhulp Nederland) honlapján találhatók. A hollandiai áldozatsegítő szolgálat segítséget nyújt Önnek a veszteség vagy a kár pontos meghatározásában.

Az elkövetőtől polgári eljárás keretében is lehet kártérítést követelni. Ilyen eljárást általában csak akkor indítanak, ha más módon lehetetlennek bizonyult a kártérítéshez hozzájutni.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

Ha az ügyész úgy dönt, hogy büntetőeljárást indít a gyanúsítottal szemben, a büntetőügyben tárgyalást fognak tartani. A kártérítési kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványt Ön meg fogja kapni postai úton. Az ügyészség felkéri Önt, hogy 14 napon belül küldje vissza a kitöltött formanyomtatványt. Ha 14 napon belül nem tudja visszaküldeni a formanyomtatványt, a határidő meghosszabbítása érdekében vegye fel a kapcsolatot az áldozatsegítő irodával (Slachtofferloket).

Ezzel kapcsolatban a hollandiai áldozatsegítő szolgálat honlapján találhat tájékoztatást és tanácsokat.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (a kár összértékét kell feltüntetni, és/vagy tételesen fel kell sorolni a veszteségeket, az elmaradt hasznot és a kamatokat)?

A kártérítési kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványon fel kell tüntetnie, hogy milyen károkat szenvedett el. Az anyagi, tehát a pénzben kifejezhető veszteségeket a formanyomtatvány 4a. kérdésénél kell feltüntetni. Ha Ön fizikai és/vagy lelki sérelmet is szenvedett, kérheti a cselekményt követő szenvedés miatt bekövetkezett nem vagyoni károk megtérítését. Az ilyen, nem vagyoni kárt a 4b. kérdésnél kell ismertetni. A formanyomtatvány 4c. kérdésénél az érzelmi károkat lehet bejelenteni. Ez egy szeretett személy halála vagy sérülése miatt elszenvedett gyászt és életminőség-romlást takarja. Egyes esetekben az elhunyt áldozat közeli hozzátartozója vagy a súlyos és tartós sérülést szenvedett áldozat hozzátartozója az érzelmi károkért kártérítésben részesülhet.

A formanyomtatvány kitöltésével kapcsolatos bővebb információ a hollandiai áldozatsegítő szolgálat honlapján található. A hollandiai áldozatsegítő szolgálat segítséget nyújt Önnek a veszteség vagy a kár pontos meghatározásában.

Ha nem Ön a sértett, de költségei merültek fel a sértett nevében (pl. utazási költségek, orvosi vagy javítási költségek), ezeket is bejelentheti az említett formanyomtatványon. Az ilyen „áttételes kárt” nem lehet a sértett által kitöltendő formanyomtatványon feltüntetni; Önnek saját nyomtatványt kell igényelnie a helyi áldozatsegítő irodánál.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Ha Ön büntetőügy gyanúsítottjától kíván kártérítést igényelni, ezt a kártérítési kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány kitöltésével teheti meg. A formanyomtatvány kitöltésével kapcsolatos bővebb információ a hollandiai áldozatsegítő szolgálat honlapján található.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Ezzel kapcsolatban a hollandiai áldozatsegítő szolgálat honlapján találhat tájékoztatást és tanácsokat.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, illetve vannak-e a kérelemnek egyéb költségei?

A bírósági illetékekre és egyéb költségekre vonatkozó információk a hollandiai áldozatsegítő szolgálat honlapján találhatók.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? És ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Az eljárás előtt és/vagy során igénybe vehető jogi segítségnyújtásra vonatkozó információk a hollandiai áldozatsegítő szolgálat honlapján találhatók.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság megtagadhatja a kártérítési kérelem befogadását, vagy elutasíthatja a kérelmemet?

Ezzel kapcsolatban a hollandiai áldozatsegítő szolgálat honlapján találhat tájékoztatást és tanácsokat.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy van-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőségem?

Igen, lehetőség van fellebbezésre az ilyen határozatokkal szemben.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan érhetem el, hogy azt az elkövetővel szemben végre is hajtsák, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

A büntetés végrehajtása akkor kezdődik meg, amikor az elkövetőt jogerősen elítélik. Ha az elkövető kártérítéssel tartozik Önnek, az ügyészség utasítja a CJIB-t (a központi igazságügyi behajtó irodát), hogy hajtsa be a kártérítést az Ön nevében. Ha az ügyészség vagy a bíróság határozatát követő 8 hónap elteltével az elkövető még mindig nem fizette meg az esedékes összeget, a kormány előleg formájában kiutalhatja Önnek a kártérítési összeg egy részét. Erről a CJIB írásban értesíti Önt. Ha bármilyen kérdése van az előleg folyósításával kapcsolatban, kérjük, forduljon a hollandiai áldozatsegítő szolgálathoz.

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címeznem a követelésemet?

A bűncselekmény sértettje kártérítést követelhet a számára okozott szenvedésért, illetve kompenzációt követelhet a büntetőjogilag védett jogait ért sérelemért. A sértett a követelése előterjesztése érdekében bejelentheti, hogy magánfélként csatlakozni kíván a büntetőeljáráshoz. A (büntetőeljáráshoz magánfélként való csatlakozási szándékról tett) nyilatkozat révén a sértett magánfélként csatlakozik a büntetőeljáráshoz. Amennyiben egy későbbi szakaszban az ügyész ejti a vádat, a magánfél az ún. „pótmagánvád” (Subsidiaranklage) útján folytathatja az eljárást.

Az eljárás állásától függően az eljáráshoz magánfélként való csatlakozásról szóló nyilatkozat, akár szóban vagy írásban, benyújtható a bűnügyi rendőrségnek (Kriminalpolizei), az ügyésznek vagy a bíróságnak. Nincsenek arra vonatkozó előírások, hogy ezt a nyilatkozatot milyen formában kell megtenni (a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 67. szakaszának (3) bekezdése (Strafprozessordnung, a továbbiakban: StPO).

Alternatívaként a sértettek polgári per keretében is előterjeszthetik a követeléseiket.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A büntetőeljáráshoz magánfélként való csatlakozási szándékról tett nyilatkozat mindaddig előterjeszthető, amíg az érdemi tárgyaláson a bizonyítékok felvétele nem fejeződött be. Mivel e nyilatkozathoz a sértetti jogokon túlmutató részvételi jogok kapcsolódnak a büntetőeljárás során (például bizonyításfelvétel indítványozásának joga, idézés az érdemi tárgyalásra), gyakorlati megfontolásból érdemes lehet a büntetőeljáráshoz magánfélként való csatlakozási szándékról tett nyilatkozatot az eljárás korai szakaszában benyújtani.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell azt előterjesztenem (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolnom a veszteségeket, az elmaradt hasznot és kamatokat)?

A büntetőeljáráshoz magánfélként való csatlakozási szándékról tett nyilatkozatban meg kell indokolnia a követeléseket. Az érdemi tárgyaláson folytatott bizonyítási eljárás lezárásáig elő kell terjesztenie a követelésére vonatkozó konkrét becslést. Mindazonáltal csak a kár egy részének a megtérítése követelhető.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nincsen arra vonatkozó speciális formanyomtatvány, amelyen nyilatkozhat azon szándékáról, hogy magánfélként a büntetőeljáráshoz kíván csatlakozni. Nem vonatkoznak előírások arra, hogy ezt a nyilatkozatot milyen formában kell megtenni. A meglévő tanúnyilatkozati formanyomtatvány tartalmaz egy arra irányuló kérdést, hogy az adott személy kíván-e a büntetőeljáráshoz magánfélként csatlakozni. Elegendő, ha az adott személy e kérdésre igennel felel, és röviden megjelöli, hogy miért indokolt őt bevonni az eljárásba.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A bizonyítékokat érdemes a bűncselekmény bejelentésekor vagy a bűnügyi rendőrség általi meghallgatás során előadni vagy benyújtani. Legkésőbb azonban a tárgyalásig be kell azokat nyújtani. Bizonyítékok lehetnek:

• fényképek,
• orvosi diagnózisok,
• számlák,
• árajánlatok stb.

Kell-e bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

A magánfeleket általában nem terhelik költségek a büntetőeljárás során (kivéve az általuk választott képviselőik költségeit). Költség csak akkor terheli a magánfelet, ha szándékosan hamis vallomást tesz, amely alapján büntetőeljárás indul, vagy az elkövetőt „pótmagánvád” esetén felmentik.

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? És ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

A magánfél nem köteles ügyvéd szolgáltatásait igénybe venni a büntetőeljárás során. Egyes sértettek, különösen azok, akik erőszaknak vagy veszélyes fenyegetéseknek lehettek kitéve, vagy akiknek a bűncselekmény következtében a szexuális integritásuk vagy a szexualitásukkal kapcsolatos döntéshozatali képességük sérelmet szenvedett, személyes érintettségük lehető legmesszebbmenőkig történő figyelembevételével a jogi eljárás során segítséget kérhetnek (jogi tanácsadás és ügyvédi képviselet), ha ez az eljárási jogaik biztosításához szükséges (StPO 66. szakaszának (2) bekezdése). A sértettek számára ez a segítségnyújtás ingyenes.

Tényleges pénzügyi szükséghelyzet esetén más sértettek is kérhetnek ügyvédi segítséget az eljárási segítségnyújtási rendszer keretében, ha ez az igazságszolgáltatás biztosításához, különösen a későbbi polgári peres eljárás elkerülése iránti jog érvényesítése érdekében szükséges (StPO 67. szakaszának (7) bekezdése).

Ausztriában a büntetőeljárások tekintetében ez a külföldön élő magánszemélyekre és azokra a magánszemélyekre is vonatkozik, akik nem osztrák állampolgárok.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

A büntetőeljáráshoz magánfélként való csatlakozási szándékról tett nyilatkozatot nem fogadják be, ha az nyilvánvalóan nem megalapozott, azt késve nyújtották be, vagy a kompenzációs összegre vagy kártérítésre vonatkozó becslést nem terjesztették elő időben (StPO 67. szakaszának (4) bekezdése). Mindaddig, amíg a vádakat nem viszik bíróság elé, az ügyész jogosult dönteni a nyilatkozat befogadásáról. Amint megtörtént a vádemelés, már a bíróság jogosult dönteni (StPO 67. szakaszának (5) bekezdése).

Ha az érdemi tárgyalás ítélethozatallal zárul, a bíróságnak a benyújtott polgári jogi követelések tárgyában is döntést kell hoznia. Ha a vádlottat felmentették, a magánfélnek polgári bíróság előtt kell előterjesztenie a követelését, mivel ilyen esetekben a magánfélnek nem ítélhető meg kompenzáció vagy kártérítés a büntetőeljárás keretében. Ha a vádlottat bűnösnek találták, i. a követelés (részben vagy teljes egészében) megítélésre kerülhet, vagy ii. a kérelmezőt felszólíthatják, hogy a követelését polgári bíróság előtt terjessze elő. Polgári perre a bűnösséget megállapító ítélet ellenére akkor van szükség, ha a polgári jogi követelés a határozathozatalhoz szükséges tényállás teljes körű feltárását követően nem minősül megalapozottnak, vagy a büntetőeljárás kimenetele nem teszi lehetővé, hogy akár csak részben helyt adjanak a polgári jogi keresetnek, kivéve ha lehetőség van olyan bizonyítási eljárást lefolytatni, amely a vádlott bűnössége és a büntetés kiszabása tekintetében hozandó határozat meghozatalát nem késlelteti jelentősen, és amelynek során a határozat alapjául szolgáló tényállás alaposabban feltárható.

A polgári jogi keresetek a büntetőeljárás keretében nem utasíthatók el, vagyis a magánfél a keresetét polgári bíróság előtt még előterjesztheti.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Amennyiben a nyilatkozatot az ügyész elutasítja, jogsértésre hivatkozással fellebbezés terjeszthető elő (StPO 106. szakasz). Ha a nyilatkozatot a bíróság utasítja el, panasz nyújtható be (StPO 87. szakaszának (1) bekezdése).

A magánfél (kizárólag bizonyos esetekben) semmisségi keresetet vagy fellebbezést nyújthat be a vádlott felmentése miatt a polgári bírósághoz való áttétellel szemben. Ha a felet annak ellenére a polgári bírósághoz irányítják át, hogy a vádlottat elítélték, a polgári jogi követelések alapján fellebbezés terjeszthető elő.

A büntetőeljárás keretein kívül a polgári jogi keresetek minden esetben benyújthatók a polgári bírósághoz.

Amennyiben a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az erről szóló határozat az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

A végrehajtásról szóló törvény (Exekutionsordnung, a továbbiakban: EO) 1. szakaszának első mondatával összhangban a büntetőbíróságok által a polgári jogi követelések tárgyában hozott, jogi kötőerővel bíró döntések az EO értelmében végrehajtható okiratnak minősülnek. Minden egyes végrehajtási eljáráshoz szükség van érvényes végrehajtható okiratra. A végrehajtást az illetékes kerületi bíróság (Bezirksgericht) útján kell kérelmezni. A végrehajtást engedélyezik, ha annak minden feltétele teljesült. A kérelmező kérésére végrehajtási intézkedést hoznak (például ingóságokat értékesítenek, követeléseket ruháznak át a végrehajtást kérő hitelező számára, vagy elrendelik valamely ingatlan kényszereladását).

A végrehajtási eljárásra vonatkozó formanyomtatvány az osztrák igazságügyi minisztérium alábbi linken található honlapján érhető el:

https://portal.justiz.gv.at/at.gv.justiz.formulare/Justiz/Exekution.aspx

Amint a végrehajtási intézkedést jóváhagyták, a végrehajtási eljárást általában bíró vagy bírósági tisztviselő folytatja le. A végrehajtási intézkedést a bírósági végrehajtók hajtják végre, akik Ausztriában bírósági tisztviselők. A hitelezőt csak abban az esetben szólítják fel további kérelmek előterjesztésére, ha a bíróság vagy a bírósági végrehajtó ezek hiányában nem tudja folytatni az eljárást, vagy az intézkedés költségvonzattal jár.

A végrehajtási intézkedést mindaddig folytatják, amíg sikerrel nem jár vagy megszüntetésre nem kerül, vagyis a hitelező megfizette a tartozását a hitelező számára az eljárás során.

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

Kártérítési keresetet kizárólag polgári bírósághoz nyújthat be. Büntetőeljárás során nem terjeszthet elő kártérítési keresetet, arra azonban van lehetősége, hogy büntetőbíróság előtt jogorvoslatot igényeljen.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

Polgári peres eljárás a folyamatban lévő büntetőeljárástól függetlenül kezdeményezhető az elkövetővel szemben. Arra azonban legyen figyelemmel, hogy a polgári peres eljárás a büntetőeljárás végleges befejeződéséig felfüggesztésre kerülhet. Amennyiben a kérelmét az elkövető elítélésével záruló büntetőeljárás befejeződését követően terjeszti elő, a polgári bíróság nem folytatja le újra a bizonyítási eljárást, hanem bizonyítottnak fogadja el a büntetőbíróság által megállapított tényállást.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

A polgári bíróság előtt a ténylegesen elszenvedett veszteségek és az elmaradt haszon megtérítését is követelheti. Ennek során jelölje meg az elkövetőtől követelt összegeket, és fejtse ki, hogy mire vonatkoznak és miként számította ki őket.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nem létezik speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Semmit nem kell bizonyítania, ha benyújtja a büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet. A polgári bíróságot köti a büntetőbíróság által megállapított tényállás. Ettől függetlenül követelhet magasabb kártérítési összeget, ebben az esetben azonban bizonyítania kell, hogy a követelése megalapozott. A követelése megalapozottságának bizonyítására tanúvallomást, valamint olyan dokumentumokat is becsatolhat, mint például számlák vagy vélemények.

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Főszabály szerint meg kell fizetni a polgári peres eljárás kezdeményezésével összefüggő bírósági illetéket. Kérelmezhet azonban a bírósági költségek alóli mentességet, amennyiben bizonyítja, hogy azokat nem tudja megfizetni.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Amennyiben nem engedhet meg magának ügyvédet, kérheti, hogy a bíróság jelöljön ki Önnek képviselőt. Ennek érdekében nyújtson be kérelmet a bírósághoz, ezzel egyidejűleg pedig (speciális formanyomtatványon) szolgáltasson információt az anyagi helyzetéről.

Kártérítést abban az esetben is igényelhet, ha az állandó lakóhelye nem Lengyelországban található.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

Kártérítési keresetet kizárólag polgári bírósághoz nyújthat be. A bíróság elutasítja a keresetet, ha nem tudja bizonyítani, hogy a kárt az elkövető okozta, vagy nem bizonyítja az elszenvedett kár mértékét. Amennyiben azonban csatolja a büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet, amelyben az elkövetőt elítélték, a polgári bíróság nem utasíthatja el a kérelmét.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Az elsőfokú polgári bíróság (sąd cywilny I instancji) határozatával szemben a másodfokú bírósághoz (sąd II instancji) nyújthat be fellebbezést. Amennyiben a képviseletében nem jár el ügyvéd, a bíróság kioktatja a fellebbezés előterjesztésének módjáról.

A büntetőeljárás során az alábbi módokon igényelhet jogorvoslatot:

1. kérheti, hogy az elkövetőt kötelezzék kompenzációs intézkedésre (kötelezzék az okozott kár orvoslására vagy arra, hogy nyújtson kompenzációt az okozott sérelemért); amennyiben az elkövető fentiekre való kötelezése számottevő nehézségekbe ütközik, a bíróság ehelyett elrendelheti, hogy az elkövető fizessen kompenzációs kártérítést (nawiązka); az erre irányuló kérelmét szóban a tárgyaláson vagy írásban is előterjesztheti; a kérelmének helyt adnak, ha az elkövetőt elítélték, vagyis bűnösnek találták az Ön által elszenvedett kárt vagy sérelmet okozó bűncselekmény tekintetében;
2. amennyiben az elkövetőt elítélték és vele szemben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabtak ki, a bíróság kötelezheti az elkövetőt, hogy részben vagy egészben orvosolja a bűncselekmény következtében Ön által elszenvedett kárt, kivéve, ha kompenzációs intézkedést rendeltek el;
3. ha az eljárást feltételesen megszüntették, a bíróságnak az elkövetőt köteleznie kell a károk részben vagy egészben történő orvoslására.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Amennyiben az elkövetőt kötelezték a károk orvoslására, a bíróság kézbesíti Önnek a határozat egy példányát. Ha az elkövető nem orvosolja a károkat és vele szemben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabtak ki, kérheti, hogy a büntetést az elkövetővel szemben hajtsák végre.

Amennyiben a büntetőeljárást feltételesen megszüntették és az elkövető nem orvosolja a károkat, az elkövetővel szemben az eljárás újraindítható, melynek során elítélhetik. A bíróság erről ülésen határoz, amelyen Ön is részt vehet.

A polgári bíróság kártérítést megítélő határozatát a végrehajtó hatóság, nevezetesen a bírósági végrehajtó (komornik) hajtja végre.

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címeznem a követelésemet?

Portugáliában főszabályként a kártérítési igényt a büntetőeljárás során kell benyújtani. A büntetőeljárás tárgyát képező tényállás egyben a polgári jogi felelősség alapját is képezheti, amennyiben olyan érdekeket sért, amelyek a polgári jog értelmében vett kártérítés tárgyát jelenthetik.

A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv (CPP) rögzíti a csatlakozás elvét, amely szerint a bűncselekmény elkövetésén alapuló polgári jogi kártérítés iránti igényt a vonatkozó büntetőeljárásban kell érvényesíteni, és csak a törvényben előírt és a CPP‑ben felsorolt esetekben dönthet külön arról polgári jogi bíróság.

Abban az esetben, ha az áldozat egy európai uniós tagállamban rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, és a szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamtól eltérő másik tagállamban elkövetett bűncselekmény áldozatává válik, kártérítési igényét benyújthatja a szokásos tartózkodási helye szerinti államban az ilyen igények vizsgálatáért és elbírálásáért felelős hatósághoz. Az utóbbi továbbítja a kérelmet a bűncselekmény elkövetésének helye szerinti tagállam illetékes hatóságához.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

Az áldozatnak a feljelentés megtételekor vagy a nyomozás befejezéséig be kell jelentenie arra vonatkozó szándékát, hogy kártérítési igényt kíván érvényesíteni. Ezután értesítik a vádiratról, és 20 nap áll rendelkezésére, hogy kártérítés iránti igényét benyújtsa.

Még ha nem is nyújtottak be kártérítési igényt, a bíróság hivatalból és figyelembe véve az áldozat körülményeit, elrendelheti, hogy az elkövető térítse meg az áldozat által elszenvedett bizonyos károkat, feltéve, hogy az áldozat nem ellenzi azt.

Az erőszakos bűncselekmények áldozatai a végső határozathozatalt követő egy évig nyújthatnak be kártérítési igényt.

Ha az áldozat kiskorú volt a bűncselekmény elkövetésekor, a nagykorúság elérését vagy a nagykorúvá válást követő egy évig nyújthat be kártérítési igényt.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell azt előterjesztenem (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolnom a veszteségeket, az elmaradt hasznot és kamatokat)?

Kártérítési igény az alábbiak fennállása esetén terjeszthető elő:

• vagyoni kár: beleértve a bűncselekmény által okozott veszteségeket (például a kórházi kezelés, konzultációk, gyógyszerek költségei stb.), valamint azokat az előnyöket is, amelyeket az áldozat már nem szerezhet meg (például a keresőképtelenség miatt elmaradt bér),
• pszichés károsodás: noha ezek értéke gazdaságilag nem mérhető, pénzügyileg azonban kompenzálható (például az a kár, amely a jólétet, emberi méltóságot, jó hírnevet érinti, és amely a fizikai fájdalmat, a mentális zavart vagy az érzelmi szorongást foglalja magában).

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nem. A kérelemnek egyszerűen tartalmaznia kell azon tényállás rövid leírását, amelyen a követelés alapul, és meg kell jelölni az elszenvedett veszteségeket és azok értékét.

Mindazonáltal az 5000 eurónál nagyobb összegű követelés esetén bírósági eljárási illetéket kell fizetni, és a kérelmet ügyvédnek kell benyújtania.

Az állam által fizetett kártérítés

1. Az erőszakos bűncselekmények esetén az állam kártérítési előleget fizet. Külön formanyomtatványt kell kitölteni megjelölve a kért követelés összegét, és meghatározott mellékleteket kell csatolni, úgy mint az áldozatnak vagy a kérelmezőnek (ha nem ő az áldozat) a bűncselekmény elkövetését megelőző évre vonatkozó jövedelemadóbevallása, valamint a formanyomtatványban megjelölt költségeket igazoló dokumentumokat.
2. A családon belüli erőszak esetében az állam előleget fizet, és külön formanyomtatványt kell kitölteni. Az a) pontban hivatkozott dokumentumokat kell ugyanúgy csatolni.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Az áldozatnak be kell nyújtania valamennyi olyan dokumentumot, amely az elszenvedett veszteségek tekintetében bizonyítékul szolgál (lásd a 1.1. pontot). Tanúkat is kell idézni, akik alátámasztják és megerősítik, hogy az áldozat elszenvedte a követelés tárgyát képező veszteségeket.

Kell-e bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

5000 eurónál kisebb összegű követelés esetén nem kell illetéket fizetni, és a kérelmet maga az áldozat is benyújthatja.

Az 5000 eurót meghaladó követelés esetén a kérelmet az áldozatot képviselő ügyvédnek kell benyújtania, és bírósági eljárási illetéket is kell fizetni, feltéve, hogy az áldozat nem részesül költségmentességben.

Az erőszakos bűncselekmények és a családon belüli erőszak áldozatai esetében az előleg megfizetése iránti kérelmet a bűncselekmények áldozatainak védelmével foglalkozó bizottság (CPVC) részére kell megküldeni, és ez esetben az áldozat mentesül a költségek és díjak megfizetése alól.

Ha a bűncselekményt egy másik európai uniós tagállam területén követték el, a kérelem akkor nyújtható be a CPVC részére, ha a kérelmező szokásos tartózkodási helye Portugáliában található.

Részesülhetek-e költségmentességben az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem az eljárás helye szerinti országban élek?

Igen, meghatározott körülmények esetén kérhető költségmentesség.

Az áldozat jogosult jogi tanácsot és iránymutatást kérni az eljárásban betöltött szerepére vonatkozóan.

Ha valamely személy magánfélként kíván az eljárásban részt venni, az eljárás korai szakaszában kell költségmentességet kérnie, vagy akkor, amikor tanúként ügyvéd igénybevételét kívánja, és nem rendelkezik a vonatkozó költségeket fedező pénzügyi eszközökkel.

Költségmentesség kérhető továbbá az alábbiak tekintetében:

• a bírósági eljárási illeték megfizetésének teljes vagy részleges elengedése,
• az ügyvéd kirendelése és díjának megfizetése,
• a bírósági eljárási illeték és az ügyvédi költségek részletekben történő megfizetése.

Megjegyzés: A költségmentesség iránti kérelemre vonatkozóan a társadalombiztosítási hatóság hoz határozatot egy olyan számítási képlet alapján, amely figyelembe veszi a kérelmező eszközeit, bevételét és kiadásait. A költségmentesség iránti kérelmet a társadalombiztosítási szolgálatnál ingyenesen elérhető formanyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatvány személyesen, faxon, postai úton vagy interneten keresztül is benyújtható, az utóbbi esetben a megfelelő elektronikus formanyomtatvány kitöltésével. A kérelemhez csatolni kell azokat a dokumentumokat, amelyek alátámasztják a kérelmező pénzügyi nehézségét. A határozatot 30 napon belül kell meghozni. E kérelem benyújtása semmilyen költséget nem jelent az áldozat számára.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

Ha a bíróság nem ítélte el az elkövetőt a bűncselekmény elkövetése miatt.

Ha az áldozat nem bizonyítja az elszenvedett veszteségeket.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Igen. Fellebbezéssel megtámadható a határozat, ha az érintett személy magánfélként vett részt az eljárásban.

A hagyományos eszközök (polgári bíróság) is rendelkezésre állnak, ha bármely okból a követelést nem bírálták el.

Amennyiben a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az erről szóló határozat az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Igen. Ha az elkövető nem téríti meg önként a kárt, az áldozat végrehajtást kezdeményezhet, vagyis kérheti a bíróságot a végrehajtás elrendelésére, például a munkabér vagy bankszámla letiltása, ingatlan vagy ingóságok lefoglalása útján az áldozatnak megítélt kártérítés összegéig.

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

A sértett büntetőeljárás keretében kártérítést követelhet az elkövetőtől polgári jogi igény (premoženjskopravni zahtevek) benyújtásával.

A polgári jogi igényre vonatkozó kérelmet (magánfél a büntetőeljárásban) annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amelyhez a büntető feljelentést benyújtották (regionális ügyészség), vagy annál a bíróságnál, amely előtt az ügy folyamatban van.

A polgári jogi igény irányulhat kártérítésre, valamely tárgy visszaadására vagy adott jogügylet hatályon kívül helyezésére.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A bűncselekmény miatt felmerülő polgári jogi igényt, amennyiben azt az arra jogosult kérelmező terjeszti elő, abban az esetben bírálják el a büntetőeljárás során, ha az nem késlelteti indokolatlanul az eljárást.

A polgári jogi keresetet a büntetőeljárásban legkésőbb az elsőfokú bíróság előtti szóbeli tárgyalás befejezéséig lehet benyújtani.

Ha a kérelmező a büntetőeljárásban a vádemelést megelőzően nem nyújt be polgári jogi igényre vonatkozó kérelmet, a kérelmezőt tájékoztatják, hogy ezt az érdemi tárgyalás befejezéséig megteheti.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

A jogosult kérelmezőnek pontosan meg kell jelölnie az igényt és csatolnia kell az igazoló dokumentumokat (például jelentéseket, számlákat, orvosi dokumentációt). Az igény pontos megjelölése azt jelenti, hogy a kérelmező, amennyire lehetséges, megjelöli a kár típusát és összegét, valamint a jogorvoslati eszközöket.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nem.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A sértett kérelmében foglaltakat a szokásos módon kell alátámasztani (például jelentésekkel, számlákkal, orvosi dokumentációval).

Kell-e bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Igen, az eljárás minden egyes szakasza tekintetében bírósági illetéket kell fizetni, melynek összege a követelés értékétől függ.

A büntetőeljárásban a polgári jogi igényre vonatkozó kérelem jóváhagyásának illetékét (részben vagy egészben) a vádlott viseli.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

A bírósági eljárásban a külföldiek (akik nem a Szlovén Köztársaságban rendelkeznek lakóhellyel) a viszonosság feltételeinek teljesülése mellett vagy a Szlovén Köztársaságra nézve kötelező erejű nemzetközi szerződések feltételei szerint, illetve az e nemzetközi szerződésekben meghatározott esetekben jogosultak ingyenes jogi segítségre (jogi tanácsadásra, jogi képviseletre és egyéb jogi szolgáltatásokra, vagy az eljárás költségeinek megfizetése alóli mentességre).

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

A bíróság csak akkor bírálja el kedvezően (teljesen vagy részben) a polgári jogi igényt, ha az elkövetőt elítélik (a vádlott bűnösségét megállapító ítéletben). Más esetekben (ha a büntetőeljárásból származó információk nem szolgálnak megbízható alappal a teljes körű vagy részleges ítélethozatalhoz), a sértettnek, részben vagy teljes egészében, azt javasolják, hogy nyújtson be polgári jogi keresetet, mivel a büntetőbíróság a követelést nem tudja elutasítani.

Még ha a bíróság a vádlott felmentéséről is hoz ítéletet vagy a vádakat elutasítja, vagy a bíróság az eljárás felfüggesztésével vagy a vádindítvány elutasításával járó határozatot hoz, a sértett felet felhívja, hogy a polgári jogi igényével forduljon polgári bírósághoz.

Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy nem rendelkezik joghatósággal a büntetőeljárásban, tájékoztatja a sértett felet arról, hogy a büntetőeljárásban előterjesztett polgári jogi keresetéről értesítheti az illetékes bíróságot, amely ezt követően az eljárást megindítja vagy folytatja.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Nem, mivel a sértett fél a bírósági ítéletnek csak a büntetőeljárás költségeire vonatkozó rendelkezéseit támadhatja meg.

Egyedüli kivételnek azok az esetek minősülnek, ahol az ügyész a sértett féltől átveszi a vádló szerepét. Ilyen esetben a sértett fél minden szempontból megtámadhatja az ítéletet, beleértve a polgári jogi kereset tárgyában hozott döntést.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Amint a polgári jogi igény tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedett, a sértett fél kérheti, hogy az elsőfokú bíróság a határozatról bocsásson ki hiteles másolatot, amelyen szerepel, hogy a határozat végrehajtható.

Az ítélet végrehajtható, amennyiben jogerőre emelkedett, és letelt az önkéntes fizetésre nyitva álló határidő. Az illetékes bíróság a végrehajtási eljárásra irányadó rendelkezésekkel összhangban végrehajtja a jogerős ítéletet, amely végrehajtható okiratnak minősül. A végrehajtható okirat (ítélet) alapján a végrehajtás iránti kérelmet benyújtják az illetékes kerületi bíróságnak, és abban megjelölik a végrehajtás módját (például jövedelem, bankszámlán lévő pénzeszközök letiltása, ingó vagy ingatlan vagyon lefoglalása).

A bírósági eljárásban a külföldiek (akik nem a Szlovén Köztársaságban rendelkeznek lakóhellyel) a viszonosság feltételeinek teljesülése mellett jogosultak ingyenes jogi segítségre, vagy pedig a Szlovén Köztársaságra nézve kötelező erejű nemzetközi szerződések feltételei szerint, illetve az e szerződésekben meghatározott esetekben.

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

A büntetőeljárás során a tárgyalás jegyzőkönyvében rögzített szóbeli előterjesztéssel vagy külön írásbeli kérelem benyújtásával követelhető kártérítés az elkövetőtől. A sértett, aki a törvény értelmében jogosult arra, hogy kártérítést követeljen az elkövetőtől az ellene elkövetett bűncselekményből eredő károkért, szintén kérelmezheti a bíróságtól, hogy a bűnösséget megállapító ítéletben kötelezze a vádlottat kártérítés megfizetésére; a sértettnek legkésőbb a nyomozás vagy a gyorsított nyomozás befejezéséig kell benyújtania a kérelmét. A kérelemben világosan meg kell jelölni a követelés indokait és a kért kártérítés összegét. A sértettet a meghallgatás során tájékoztatják a kártérítéshez való jogáról és arról, hogy hogyan gyakorolhatja ezt a jogot.

Ha megalapozottan fennáll a veszélye annak, hogy a sértett által benyújtott, a bűncselekménnyel okozott károk megtérítése iránti kérelem teljesítése akadályokba fog ütközni, a kár valószínűsíthető összegéig a vádlott vagyona vagy egyéb vagyoni értékű jogai a követelés biztosítékaként alkalmazhatók. A vagyon lefoglalásáról szóló határozatot a bíróság az ügyész vagy a sértett által benyújtott kérelem alapján, illetve – előkészítő eljárás esetén – az ügyész a sértett által benyújtott kérelem alapján hozza meg; az előkészítő eljárás során az ügyész a sértett kérelme hiányában is biztosíthatja a követelést, ha a sértett érdekeinek védelme ezt indokolja, különösen ha fennáll a késedelem veszélye.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

Ahhoz, hogy a kártérítési igény a büntetőeljárásban megítélhető legyen, a sértettnek a kérelmet a nyomozás vagy a gyorsított nyomozás befejezéséig elő kell terjesztenie.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

Ahhoz, hogy a bíróság a kártérítési igényt a büntetőeljárásban el tudja bírálni, a sértettnek a kérelmét a kellő időben és a megfelelő módon kell benyújtania. Ahhoz, hogy a kártérítési igény időben benyújtottnak minősüljön, legkésőbb a nyomozás lezárásáig, azaz főszabály szerint a nyomozati akta záró áttekintése előtt be kell nyújtani. A kártérítés iránti kérelemben világosan meg kell jelölni a kérelem benyújtásának az indokait és a sértett által kért kártérítés összegét. A kártérítésről való döntéshozatal tekintetében a sértett által követelt kártérítés összege köti a bíróságot a büntetőeljárás során.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nem.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A nyomozás során olyan bizonyítékokat kell előterjeszteni, amelyek igazolják a kártérítési igény megalapozottságát, és amelyekből az elszenvedett kár mértéke megbízhatóan megállapítható. Személyi sérülés esetén a nyomozás során szakértő kirendelésére kerülhet sor a sérülés mértékének megállapítása érdekében.

Kell-e bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

A büntetőeljárásban érvényesített kártérítési követeléshez nem kapcsolódnak díjak.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Ha a sértett kártérítési kérelmet terjeszt elő, a kapcsolódó költségek megfizetéséhez azonban nem rendelkezik elegendő forrással, a képviseletére az előkészítő eljárás során az ügyész, a tárgyalás során pedig az elnöklő bíró ügyvédet jelölhet ki, akár ilyen irányú kérelem hiányában is, ha úgy ítéli meg, hogy az a sértett érdekeinek védelméhez szükséges. A sértettnek bizonyítania kell, hogy nem rendelkezik elegendő forrással.

A bűnüldöző hatóság a sértettel való első kapcsolatfelvételkor köteles írásban tájékoztatni a sértettet a büntetőeljárás során őt megillető jogokról, valamint az áldozatsegítő szervezetekről és az általuk nyújtott szolgáltatásokról. E szolgáltatások a jogi tanácsadást is magukban foglalják.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

Ha a bizonyítékok nem szolgáltatnak alapot a kártérítési felelősség megállapítására, vagy a büntetőeljárás keretein túlmutató további bizonyítékokra lenne szükség a kártérítési felelősségről szóló határozat meghozatalához.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Igen, a sértett a kártérítési követeléssel összefüggésben jogorvoslatot nyújthat be az ilyen határozattal szemben.

Ha a sértett fellebbezését elutasítják, ezt követően polgári eljárás keretében közvetlenül az elkövetővel szemben érvényesítheti a kártérítési igényét.

Aki szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmény következtében személyi sérülést vagy a szabadság és az emberi méltóság elleni egyes bűncselekményekből, illetve a közeli hozzátartozójával vagy valamely gondjaira bízott személlyel szemben elkövetett kegyetlen bűncselekményből eredően nem vagyoni kárt szenved el, kártérítést kérhet az Igazságügyi Minisztériumtól. E bűncselekmények sértettjei akkor is kártérítésre jogosultak, ha az ítélet, a büntetővégzés vagy más vonatkozó határozat még nem született meg, vagy nem vált jogerőssé, feltéve, hogy az addig lefolytatott nyomozás vagy gyorsított nyomozás eredményei alapján nem merül fel megalapozott kétség az erőszakos bűncselekménynek minősülő és a sértettnek személyi sérülést okozó cselekmény elkövetésével kapcsolatban. A kérelem benyújtását követően a minisztérium értékeli, hogy a nyomozás eredményei alapján felmerül-e bármilyen kétség a hivatkozott tényekkel kapcsolatban. Ha igen, nem nyújtható kártérítés. A kérelmet indokolt esetben újra be lehet nyújtani, például akkor, ha a nyomozás elhúzódik.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Ha az elkövető nem teljesíti önként a bíróság által a büntetőeljárás során megállapított kötelezettségeit, a sértett a bírósági határozat végrehajthatóvá válását követően végrehajtható okiratot kap, amely alapján végrehajtási eljárás útján érvényesítheti az ítéletet az elkövetővel szemben. Ilyen esetekben a sértett jogi segítségért ügyvédhez fordulhat.

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

A bűncselekményből eredő kártérítési követeléseket általában ugyanabban a perben bírálják el, mint a büntetőügyet, e követelések azonban el is különíthetők, hogy azokat más eljárás során dolgozzák fel.

Az ügyészt felkérheti, hogy a bíróság előtt adja elő a kérdéses bűncselekménnyel összefüggő kártérítési követelését. Érdemes a rendőrséget erről tájékoztatnia az előzetes nyomozás során. Az ügyész a kártérítési követelést érvényesítheti az Ön nevében, ha az ügy egyértelmű és egyszerű megítélésű. Az ügyész írásban értesíteni foga arról, ha a kártérítési követelés tárgyában nem jár el.

A büntetőeljárás során a kártérítési követelését a bíróság előtt maga is érvényesítheti, illetve az Ön nevében jogi tanácsadó is eljárhat.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

Amennyiben az elkövetőtől követel kártérítést, ezt a rendőrségnek be kell jelentenie az előzetes nyomozás során, vagy legkésőbb a bíróságnak, ha az ügyet bíróság tárgyalja.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

Bűncselekmény áldozataként Ön az alábbiakra tekintettel igényelhet kártérítést:

• a kárral összefüggésben összetört vagy elveszett tulajdon;
• bármely szükséges orvosi költség és egyéb alapvető költségek;
• bevételkiesés;
• sajgások, fájdalmak és egyéb átmeneti problémák;
• tartós problémák; továbbá
• lelki gyötrelem. Kártérítés fizethető a lelki gyötrelem miatt, ha a szóban forgó cselekmény:
  • sértette a szabadságát, nyugalmát, becsületét vagy magánéletét;
  • hátrányos megkülönböztetést valósított meg Önnel szemben;
  • megsértette a személyi sérthetetlenségét; vagy
  • más módon súlyosan sértette az emberi méltóságát.

A közeli hozzátartozói észszerű mértékben szintén jogosultak lehetnek kártérítésre azon alapvető költségek és bevételkiesés miatt, amelyek annak során merültek fel náluk, hogy ápolták Önt a bűncselekmény következtében elszenvedett sérülése miatt.

Amennyiben a bűncselekmény következtében életét vesztett személy eltemettetése iránt Ön intézkedett, a temetéssel összefüggésben felmerült költségek miatt kártérítést követelhet az elkövetőtől. Az elhunyt személy szülei, gyermekei és házastársa, vagy az elhunythoz hasonlóan közelálló személy a részéről felmerült temetési költségek miatt szintén jogosult észszerű kártérítésre.

A bíróság nem ítélhet meg mást vagy többet annál, mint amit Ön az érdekelt félként kérelmezett. Az Ön által benyújtott kártérítési követelések ezért a megítélendő kártérítés felső határául szolgálnak. Kamatot szintén igényelhet a követelt kártérítési összeg után. Ha az ügy tisztázása érdekében a bíróság előtti személyes megjelenésre idézték, az utazási költségei és a bevételkiesése miatt napidíjat és kompenzációt igényelhet.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nincsen speciális formanyomtatvány.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A kár mértékét igazolhatja a bűncselekménnyel okozott kiadásokról szóló számlák benyújtásával. Bármely bevételkiesést, biztosítási önrészt, valamint a kártérítési igény alapjául szolgáló ügy elrendezésével kapcsolatos bármely utazási és egyéb költséget szintén bizonyítékokkal kell alátámasztania.

A sajgások, fájdalmak és egyéb átmeneti problémák, valamint a tartós problémák után járó kártérítést a sérülés jellegére és súlyosságára, az azzal összefüggésben szükséges ápolás jellegére és időtartamára, valamint a probléma fennállásának időtartamára figyelemmel határozzák meg. A tartós probléma után járó kártérítést a személyi sérülés jellegére és súlyosságára, valamint a problémával küzdő személy életkorára tekintettel állapítják meg. A személyi sérülést elszenvedő személy életminőségében bekövetkezett bármely romlást szintén figyelembe vehetik mint a megítélt kártérítés összegét növelő tényezőt. Ennek igazolására olyan orvosi véleményre van szüksége, amely elmagyarázza a sérülések jellegét és a kezelésükhöz szükséges ellátást.

Kell-e bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Az ügy kerületi bíróság (käräjäoikeus) előtti tárgyalásával összefüggésben nem kell bírósági illetéket fizetni, ha a kártérítési követelést az ügyész által felhozott vádakkal összefüggésben érvényesítik. Amennyiben a kártérítési követelést önálló polgári jogi keresetként terjesztik elő, az ügy elbírálásáért bírósági illetéket kell fizetni.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Ha teljesíti a jogi segítség igénybevételére vonatkozó feltételeket, az előzetes nyomozás és a bírósági eljárás során egyaránt részesülhet jogi segítségben. A családon belüli erőszak, szexuális bűncselekmény, vagy a sértett élete, egészsége vagy szabadsága elleni súlyos bűncselekmény sértettje számára a költségvetés terhére tanácsadót biztosíthatnak. A finn bíróságok előtt tárgyalt ügyekben akkor is részesülhet jogi segítségben, ha egyébként nem Finnországban él.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

Amennyiben az előzetes nyomozás során bejelentette, hogy a kártérítési követelését személyesen vagy ügyvéd igénybevételével érvényesíteni kívánja, vagy ha az ügyész a követelése tárgyában nem kíván eljárni, a kerületi bíróság felhívja Önt, hogy adja elő az esetleges kártérítési követeléseit. A kerületi bíróság határidőt szabhat, amelyen belül a kártérítési követelést be kell hozzá nyújtani. A kérelem írásban való előterjesztésének elmulasztása azzal járhat, hogy a kerületi bíróság a később előterjesztett kártérítési követelését nem vizsgálja.

A bíróság elutasítja a kártérítési kérelmét, ha annak alátámasztására nem csatolt elegendő bizonyítékot.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Ha fellebbezni kíván a kerületi bíróság által hozott határozattal szemben, az ítélet meghozatalától számított hét napon belül jeleznie kell az elégedetlenségét ennél a bíróságnál. Miután értesítette a bíróságot arról, hogy nem elégedett a határozatával, fellebbezést nyújthat be az ítélettel szemben az illetékes fellebbviteli bírósághoz (hovioikeus). A fellebbezést onnantól számított 30 napon kell benyújtania a kerületi bírósághoz, hogy a kerületi bíróság meghozta az ítéletét. Főszabály szerint az ügy további vizsgálatára vonatkozó engedélyre lesz szüksége ahhoz, hogy a fellebbviteli bíróság az ügyét teljes körűen vizsgálja.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Amennyiben az alperes nem fizeti meg önként az elrendelt kártérítést, kérelmezheti, hogy a követelését bírósági végrehajtó hajtsa végre. A végrehajtás iránti kérelmet küldje meg a bírósági végrehajtónak, és mellékelje hozzá a kártérítési jogosultságát igazoló bírósági határozatot. A végrehajtás iránti kérelmet az adós lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti bírósági végrehajtónak kell megküldeni. Ha több adós van, és ezek az adósok különböző helységekben élnek, elegendő a kérelmet egy bírósági végrehajtónál előterjeszteni. A végrehajtási hivataltól (ulosottovirasto) részletesebb iránymutatást kérhet a kártérítés igényléséről. A kártérítési hivatalok elérhetőségi adatait itt találja (finn, svéd és angol nyelven).

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

Először forduljon a rendőrséghez vagy az ügyészséghez. Ők szintén kötelesek kivizsgálni a sértett féltől érkezett kártérítési igényt. Amennyiben a per során nem rendelkezik saját jogi képviselettel, amely a segítségére lehet, az ügyész általában szintén köteles elősegíteni a felperes követelésének érvényesítését az elkövetővel szemben, ha erre a büntetőüggyel összefüggésben kerül sor.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A kérelmet már a rendőrségi nyomozás során érdemes előterjeszteni annak érdekében, hogy azt kivizsgálhassák, valamint bizonyítékokat gyűjthessenek. A kérelem benyújtására azonban egészen a büntetőügyben folytatott érdemi eljárás megindításáig lehetőség van.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

A jogellenes károkozásra vonatkozó svéd jogszabályok a helyreállítást célozzák – a sértett felet amennyire csak lehetséges olyan anyagi helyzetbe kell hozni, mintha a kár vagy a sérülés nem következett volna be. Ez azt jelenti, hogy a kérdéses kár vagy sérülés által okozott valamennyi anyagi veszteségért követelhető kártérítés. A sértett felet ugyanakkor, a lehetőségek függvényében, kárenyhítési kötelezettség terheli.

Kártérítés fizethető az alábbiak után:

• személyi sérülés, amely magában foglalja a költségeket (egészségügyi ellátásért, stb.), a bevételkiesés miatti kártérítést, átmeneti jellegű testi és lelki szenvedést (fájdalom és szenvedés), a maradandó testi elváltozás és maradandó fogyatékosság (munkaképtelenség) miatti kártérítést;
• a személyi sérthetetlenség megsértése, ha a bűncselekmény a sértett személye, szabadsága, nyugalma vagy becsülete ellen irányul, vagy a sérelem súlyos;
• anyagi kár, például eltulajdonított vagy megrongált tulajdon;
• tisztán pénzügyi kár, vagyis a felmerülő tisztán pénzügyi sérelem például csalás és sikkasztás esetén.

A követelést a megfelelő címsorok alatt kell megjelölni, majd az egész követelésről készíteni kell egy összefoglalót. A kérelmező a bűncselekmény elkövetésének napjától, vagy más, a sérülés bekövetkezésének egy későbbi napjától kamatra jogosult. A kamatra vonatkozó igényt szintén be kell nyújtani ahhoz, hogy arról a bíróság határozni tudjon.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

A rendőrség és az ügyészség rendelkezik a jogellenes károkozással kapcsolatos igények előterjesztésére szolgáló speciális formanyomtatvánnyal.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A kártérítés kifizetéséhez szükséges bizonyítékok egy része általában a rendőrségi nyomozás részét képezik, és azokra az ügyész támaszkodni tud az igény alátámasztása érdekében. Ez vonatkozik például a bűncselekmény körülményeire és a bűncselekménnyel okozott kárra.

A felperesnek képesnek kell lennie csatolni a követeléseit alátámasztó bizonyítékokat, például bizonyítékokat a költségekről (számlákat), bevételkiesésről (bizonyítékot a sérülésről/betegszabadságról és az elmaradt jövedelemről); anyagi kárról (a megsemmisült tulajdon értékét vagy a megrongált tulajdon helyreállítási költségét/értékcsökkenését igazoló dokumentációt).

A szexuális erőszak miatti kártérítés esetén a felperesnek semmilyen speciális bizonyítékot nem kell csatolnia. A szexuális erőszak utáni kártérítést a bűncselekmény értékelésével összhangban állapítják meg.

Kell-e bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Nem; nem kell illetéket fizetni, ha a kártérítési követelést a büntetőüggyel összefüggésben terjesztik elő.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Felperesként/sértett félként Ön jogosult arra, hogy a büntetőeljárás során saját jogi segítséget vegyen igénybe. Ez érvényesül például a súlyos erőszakos bűncselekmények, szexuális bűncselekmények, családon belüli erőszak esetében vagy olyan egyéb esetekben, ahol egyértelműen szükség van segítségre. Ha szeretne ilyen jogi segítségnyújtásban részesülni, erről értesítheti a rendőrséget vagy az ügyészséget, akik a kérését ezt követően továbbítják a bíróságnak, amely eldönti, hogy Ön mint felperes mellé kirendelnek-e jogi tanácsadót. A felperes jogi tanácsadója az egész eljárás során segítséget és támogatást nyújt, valamint szintén elkészíti és érvényesíti a kártérítési keresetet. Ha felperesként jogi tanácsadót rendelnek ki Ön mellé, ennek költségeit az állam fizeti.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

A bíróság nagyon ritkán utasít el a büntetőüggyel összefüggésben érvényesített kárigényt, még ha ez egyébként formailag lehetséges is.

Néha az fordul elő, hogy a bíróság különválasztja a büntetőügy és a jogellenes károkozással kapcsolatos ügy elbírálását. Erre akkor kerülhet sor, ha a kártérítési követelés bonyolult, vagy azt nem dolgozták ki kellőképpen, és ennek eredményeképpen a büntetőügy elbírálása késedelmet szenved. Az ügyek szétválasztása azt jelenti, hogy először a büntetőügy felől határoznak, és a bíróság a kártérítési ügyet későbbi időpontban tárgyalja. Ez azzal a következménnyel jár, hogy az ügyséz többé nem tud segíteni a kártérítési igény érvényesítésében. Általában előnyösebb a sértett fél számára, ha a kártérítési kérelmet megfelelően előkészítette annak érdekében, hogy afelől a büntetőüggyel összefüggésben határozni lehessen.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

A bíróságnak mindig szolgálnia kell jogorvoslati kioktatással. E kioktatás megjelöli, hogy az adott ügyben milyen feltételek mellett lehet fellebbezni.

A biztosítási kártérítés általában nem függ attól, hogy a jogellenes károkozással kapcsolatos ügyet tárgyalta-e bíróság, vagyis a kárt vagy sérülést be lehet jelenteni a biztosító társaságnál.

A bűncselekménnyel okozott sérelemért járó kártérítésre az alábbiak vonatkoznak. Ha az elkövető képes kártérítést fizetni, a követelést először mindig az elkövetővel szemben kell benyújtani. Ha az elkövető nem képes fizetni, és a sértett fél máshonnan nem tud az általa elszenvedett kár vagy sérülés után kártérítésben részesülni, a sértett fél számára abban az esetben is fizethető kártérítés a bűncselekménnyel okozott sérelemért, ha a sértett fél nem nyújtott be kártérítési követelést az elkövetővel szemben.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Amint az ítélet jogerőre emelkedett a bíróság azt megküldi a svéd végrehajtó hatóságnak (Kronofogden). A svéd végrehajtó hatóság meg fogja Önt kérdezni, hogy kér-e segítséget a követelése végrehajtásához. Ha igennel válaszol, a svéd végrehajtó hatóság felkutatja az elkövető vagyonát. Ha az elkövető fizetőképes, a követelés kifizetésre kerül. Amennyiben azonban az elkövető nem képes fizetni, a végrehajtásért felelős tisztviselő erről tájékoztatja Önt. Amennyiben az Ön által elszenvedett kárt vagy sérülést a biztosítása nem térítette meg, a bűncselekménnyel okozott sérelemért állami kompenzációra jogosult.

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

A jogban a kártérítés egy jellemzően pénzbeli juttatás, amelyet valamely személynek veszteség vagy kár megtérítésére fizetnek ki. Az ilyen igényeket általában polgári bíróság előtt érvényesítik, és azok jellemzően nem kötődnek bűncselekményhez vagy elkövetőhöz. Amennyiben azonban erőszakos bűncselekmény következtében sérülést szenvedett, Ön kártérítés iránti kérelmet nyújthat be – ez büntetőjogi kártérítésnek minősül, amely különbözik a polgári jogi deliktuális felelősségi jog alapján előterjesztett kártérítési igénytől.

A bíróságok kártérítésre kötelező végzésben elrendelhetik, hogy az elkövető nyújtson pénzügyi kompenzációt a sértett részére, elsődlegesen személyi sérülésért, veszteségért vagy kárért.  A kormány álláspontja szerint fontos, hogy az elkövetők szolgáljanak jóvátétellel az általuk elkövetett bűncselekményekért, és az elmúlt években e rendszert erősítette, hogy arra kötelezték a bíróságokat, hogy indokolt esetben fontolják meg kártérítésre kötelező végzés kibocsátását, valamint felemelték a 18. életévet betöltött vagy annál idősebb elkövetők tekintetében megítélt kártérítési összegekre vonatkozó £5 000 összegű felső határt az általános hatáskörű elsőfokú bíróság előtti eljárásban. A sértettnek járó kártérítés fizetésének elrendelésére vonatkozó hatáskör azt jelenti, hogy a bíróságok az elkövető anyagi lehetőségeivel összhangban jóvátételi intézkedésként kártérítés fizetésére kötelezhetnek.

Amennyiben más személy magatartása vagy mulasztása következtében Önt veszteség érte, mint például jövedelemkiesés, vagyontárgy elvesztése, vagy akár személyi sérülést szenvedett el, e sérelem miatt kártérítési keresetet terjeszthet elő. Az ilyen keresetet a polgári bíróság előtt kell megindítani, és ez teljesen független attól, hogy folyik-e büntetőeljárás vagy sem.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A deliktuális felelősségi jog alapján előterjesztett igény teljesen független bármiféle büntetőeljárástól. A bűnösséget megállapító ítélet ténye azonban a deliktuális felelősségi jog alapján előterjesztett igény érvényesítése során felhasználható annak bizonyítására, hogy az elkövető valóban elkövette a vele szemben hivatkozott állítólagos cselekményt. Ezért egyes esetekben a deliktuális felelősségből fakadó igény előterjesztése előtt tanácsos lehet megvárni a büntetőeljárás befejezését.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

Polgári jogi kereset esetén számos kártérítési jogcím áll rendelkezésre az okozott veszteségtől, kártól vagy sérüléstől függően, elsődlegesen azonban pénzveszteség, jövedelemkiesés, vagyoni kár és hasonló károkozás, vagy (személyi sérülés esetén) fájdalom, szenvedés és életminőség-romlás után követelhet kártérítést. Bármely megítélt kártérítés azt a célt szolgálja, hogy olyan helyzetbe hozza Önt, mintha az esemény be sem következett volna. Az elszenvedett veszteségek különböző jogcímeit meg kell jelölni.

A megítélt polgári jogi kártérítést azonos összegben le kell vonni a bűncselekménnyel okozott sérülések megtérítésére szolgáló kártérítési program alapján járó kártérítés összegéből.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Igen, Angliában és Walesben a kártérítési igényt kártérítési igénylőlapon, az N1 formanyomtatványon kell benyújtani. További információért lásd: https://www.gov.uk/make-court-claim-for-money. Európában az 5 000 eurót el nem érő pénzbeli követelések esetében esetlegesen igénybe lehet venni a kis értékű követelések európai eljárását jogvitás ügyben, vagy pedig az európai fizetési meghagyást. Lásd továbbá: https://www.gov.uk/recover-debt-from-elsewhere-in-european-union.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Polgári jogi kereset esetében szükséges, hogy az úgynevezett valószínűségek mérlegelésén (balance of probabilities) alapuló bizonyítási mérce alapján nyerjen bizonyítást a kifogásolt eset, ezért e követelmény teljesülése érdekében elegendő bizonyítékkal kell szolgálni a veszteséget állítólagosan okozó elkövetői magatartásról, valamint bizonyítani kell, hogy a veszteséget valóban az okozta. Szintén igazolni kell az elszenvedett veszteség összegét, és az ehhez szükséges bizonyítékok az előterjesztett követeléstől függnek, amelyek közé pénzügyi veszteség esetében általában átvételi elismervények, számlák, fizetési jegyzékek és más ehhez hasonló dokumentumok, személyi sérülés esetében pedig orvosi szakvélemények tartoznak.

Kell-e bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Igen, vannak ilyen illetékek, amelyek összege a követelés értékétől függ, további információért lásd: https://formfinder.hmctsformfinder.justice.gov.uk/ex50-eng.pdf

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Polgári ügyekben nagyon korlátozottan érhető el jogi segítségnyújtás, és az a követelés jellegétől függ. Nem valószínű, hogy olyan magánszemély, akinek a szokásos tartózkodási helye nem az Egyesült Királyságban található, jogi segítségnyújtásban tudna részesülni. További információért lásd: https://www.gov.uk/legal-aid/eligibility A polgári eljárásban a kérelmezők képviseletét jellemzően gondossági kötelem alapú sikerdíjas megállapodás alapján látják el, amelyet gyakran „no-win, no-fee” (eredménykötelem alapú sikerdíjas) megállapodásnak neveznek. https://www.lawsociety.org.uk/support-services/advice/articles/new-model-conditional-fee-agreement/

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja az elkövetővel szembeni kérelmemet?

Polgári jogi követelés egyáltalán nem terjeszthető elő büntetőbíróság előtt. Ezek az ügyek függetlenek egymástól.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

A polgári ügyben hozott határozat fellebbezésére vonatkozó döntés a körülményektől függ. További információért lásd: https://www.justice.gov.uk/courts/procedure-rules/civil/rules/part52

Amennyiben a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az erről szóló határozat az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Anglia és Wales jogrendszere alapján a végrehajtás módjának megválasztása teljes egészében a pernyerteshitelezőtől függ. A polgári bíróságok számos különböző módszert kínálnak, amellyel a hitelező a határozatot számára kedvezően végrehajtathatja. E módszerek közé tartozik a foglalásra való bírósági felhatalmazás, a jövedelem letiltása, a letiltó végzés a tartozás harmadik féltől történő behajtása érdekében, a zálogjog bejegyzéséről hozott végzés és a kényszerértékesítést elrendelő végzés. További információért lásd: https://www.gov.uk/make-court-claim-for-money/enforce-a-judgment

E kérdések a kérelmezőre, a kérelmező képviselőjére és a bíróságokra tartoznak.

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

-

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

-

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat?

-

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

-

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

-

Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

-

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

-

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

-

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

-

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

-

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

Ha a terhelt bűnösnek vallja magát, vagy megállapítják a bűnösségét, a bíróság elrendelheti, hogy az elkövető fizessen Önnek kártérítést.  A bíróság értesíteni fogja Önt, ha kártérítés fizetésére kötelező végzést hoz. Amennyiben nem kíván kártérítésben részesülni, kérjük, a lehető legrövidebb időn belül tájékoztassa erről a skóciai ügyészi szervet (Crown Office and Procurator Fiscal Service).

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

N/A

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

N/A

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

N/A

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

N/A

Kell-e bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

N/A

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

N/A

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja az elkövetővel szembeni kérelmemet?

N/A

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

N/A

Amennyiben a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az erről szóló határozat az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?