Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

A sértett büntetőeljárás keretében kártérítést követelhet az elkövetőtől polgári jogi igény (premoženjskopravni zahtevek) benyújtásával.

A polgári jogi igényre vonatkozó kérelmet (magánfél a büntetőeljárásban) annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amelyhez a büntető feljelentést benyújtották (regionális ügyészség), vagy annál a bíróságnál, amely előtt az ügy folyamatban van.

A polgári jogi igény irányulhat kártérítésre, valamely tárgy visszaadására vagy adott jogügylet hatályon kívül helyezésére.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A bűncselekmény miatt felmerülő polgári jogi igényt, amennyiben azt az arra jogosult kérelmező terjeszti elő, abban az esetben bírálják el a büntetőeljárás során, ha az nem késlelteti indokolatlanul az eljárást.

A polgári jogi keresetet a büntetőeljárásban legkésőbb az elsőfokú bíróság előtti szóbeli tárgyalás befejezéséig lehet benyújtani.

Ha a kérelmező a büntetőeljárásban a vádemelést megelőzően nem nyújt be polgári jogi igényre vonatkozó kérelmet, a kérelmezőt tájékoztatják, hogy ezt az érdemi tárgyalás befejezéséig megteheti.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

A jogosult kérelmezőnek pontosan meg kell jelölnie az igényt és csatolnia kell az igazoló dokumentumokat (például jelentéseket, számlákat, orvosi dokumentációt). Az igény pontos megjelölése azt jelenti, hogy a kérelmező, amennyire lehetséges, megjelöli a kár típusát és összegét, valamint a jogorvoslati eszközöket.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nem.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A sértett kérelmében foglaltakat a szokásos módon kell alátámasztani (például jelentésekkel, számlákkal, orvosi dokumentációval).

Kell-e bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Igen, az eljárás minden egyes szakasza tekintetében bírósági illetéket kell fizetni, melynek összege a követelés értékétől függ.

A büntetőeljárásban a polgári jogi igényre vonatkozó kérelem jóváhagyásának illetékét (részben vagy egészben) a vádlott viseli.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

A bírósági eljárásban a külföldiek (akik nem a Szlovén Köztársaságban rendelkeznek lakóhellyel) a viszonosság feltételeinek teljesülése mellett vagy a Szlovén Köztársaságra nézve kötelező erejű nemzetközi szerződések feltételei szerint, illetve az e nemzetközi szerződésekben meghatározott esetekben jogosultak ingyenes jogi segítségre (jogi tanácsadásra, jogi képviseletre és egyéb jogi szolgáltatásokra, vagy az eljárás költségeinek megfizetése alóli mentességre).

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

A bíróság csak akkor bírálja el kedvezően (teljesen vagy részben) a polgári jogi igényt, ha az elkövetőt elítélik (a vádlott bűnösségét megállapító ítéletben). Más esetekben (ha a büntetőeljárásból származó információk nem szolgálnak megbízható alappal a teljes körű vagy részleges ítélethozatalhoz), a sértettnek, részben vagy teljes egészében, azt javasolják, hogy nyújtson be polgári jogi keresetet, mivel a büntetőbíróság a követelést nem tudja elutasítani.

Még ha a bíróság a vádlott felmentéséről is hoz ítéletet vagy a vádakat elutasítja, vagy a bíróság az eljárás felfüggesztésével vagy a vádindítvány elutasításával járó határozatot hoz, a sértett felet felhívja, hogy a polgári jogi igényével forduljon polgári bírósághoz.

Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy nem rendelkezik joghatósággal a büntetőeljárásban, tájékoztatja a sértett felet arról, hogy a büntetőeljárásban előterjesztett polgári jogi keresetéről értesítheti az illetékes bíróságot, amely ezt követően az eljárást megindítja vagy folytatja.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Nem, mivel a sértett fél a bírósági ítéletnek csak a büntetőeljárás költségeire vonatkozó rendelkezéseit támadhatja meg.

Egyedüli kivételnek azok az esetek minősülnek, ahol az ügyész a sértett féltől átveszi a vádló szerepét. Ilyen esetben a sértett fél minden szempontból megtámadhatja az ítéletet, beleértve a polgári jogi kereset tárgyában hozott döntést.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Amint a polgári jogi igény tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedett, a sértett fél kérheti, hogy az elsőfokú bíróság a határozatról bocsásson ki hiteles másolatot, amelyen szerepel, hogy a határozat végrehajtható.

Az ítélet végrehajtható, amennyiben jogerőre emelkedett, és letelt az önkéntes fizetésre nyitva álló határidő. Az illetékes bíróság a végrehajtási eljárásra irányadó rendelkezésekkel összhangban végrehajtja a jogerős ítéletet, amely végrehajtható okiratnak minősül. A végrehajtható okirat (ítélet) alapján a végrehajtás iránti kérelmet benyújtják az illetékes kerületi bíróságnak, és abban megjelölik a végrehajtás módját (például jövedelem, bankszámlán lévő pénzeszközök letiltása, ingó vagy ingatlan vagyon lefoglalása).

A bírósági eljárásban a külföldiek (akik nem a Szlovén Köztársaságban rendelkeznek lakóhellyel) a viszonosság feltételeinek teljesülése mellett jogosultak ingyenes jogi segítségre, vagy pedig a Szlovén Köztársaságra nézve kötelező erejű nemzetközi szerződések feltételei szerint, illetve az e szerződésekben meghatározott esetekben.